2019. szeptember 15., vasárnap

Salvini: A Conte-kormány elárulta Olaszországot, hogy kormányon maradhasson

Békés, demokratikus és forradalmi ellenállásra szólította fel az olaszokat az “Olaszországot eláruló és rabszolgává tevő” új római kormánnyal szemben Matteo Salvini, az ellenzéki Liga vezetője a párt éves naggyűlésén a lombardiai Pontidában vasárnap. Matteo Salvini beszéde elején olaszul, franciául, németül és angolul is megismételte, hogy “az olasz nép senkinek sem a rabszolgája”.
A Liga vezetője kijelentette, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök “eladta” Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért “Macron és Merkel vállveregetését” érdemelte ki.
Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mivel ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott -hangoztatta Matteo Salvini.
A Liga vezérének szavait több tízezren hallgatták Pontida mezején, az egykori Északi Liga megalakulásának jelképes helyszínén, ahol a párt 1990-től minden évben naggyűlését tartja.

A terhes nők az NGO-s hajókon és a nigériai maffia

Fülöp Ida  2019.08.29.
A pápa kedvenc apácája szerint az afrikai bűnbanda az állapotos nőket is futtatja Olaszországban, mivel külön kereslet van rájuk.
Újabb NGO-s hajó várja a belépését az olasz vizekre. Ezúttal az olasz szélsőbalos anarchisták által működtetett Mediterranea Saving Humans hajója. A Mare Jonio tegnap reggel 8 óra 35 perckor fejezte be a migránsok fedélzetükre vétele műveletét állításuk szerint 70 mérföldre a líbiai partoktól Misurata városától északra.

A képen: gyerekek és nők az anarchisták Mare Jonio hajóján

98 bevándorlóról van szó, akik mind Nigériából, Kamerunból, Elefántcsontpartról és Gambiából származnak. Közülük 26 nő, 22 tíz év alatti gyerek, és 6 kiskorú. A nők között legalább 8 terhes, tudatta az NGO. De mit is keresnek a civilek hajóján a terhes nők? 
Ezekre az NGO-s hajókra csakis azok jutnak fel, akiket az embercsempészek kiválasztanak, és a migránsok elmondásai szerint az emberkereskedők Líbiában az útnak indításuk előtt ún. connection house-kben tartják őket fogva akár hónapokig is. Ezek a connection house-k különösen a bevándorló nőkre nézve nagyon veszélyesek, akiket az ENSZ szerint is jórészt prostituáltnak hoz be Európába az afrikai maffia, és már ezekben a líbiai embercsempész központokban elkezdik őket prostitúcióra kényszeríteni.
Az olasz sajtóban már évek óta látnak napvilágot az erről szóló hírek, de az NGO-k megpróbálják magukat a lányok megmentőinek feltüntetni, holott közülük csak nagyon kevesen menekülnek meg a szörnyű sorsuktól, ahogyan Ethis. A nigériai lány 2016-ban tett feljelentést az olasz rendőrségen, és többek között az ő tanúvallomása alapján ismerhették meg az olaszok, hogy hogyan is működik ez a fajta emberkereskedelem.
A 17 éves afrikai lányt egy másik nigériai nő, Ester szervezte be bevándorlónak a falujában azzal az ígérettel, hogy ő maga állja Ethis útját, amelyet az majd fokozatosan törleszti neki a munkájából. A nigériai lány egy 30 ezer eurós adósságot magára vállalva, gyakorlatilag rabszolgaként indult útnak Nigerbe busszal, miután vudu szertartás keretében is fogadalmat tett a családjával együtt az összeg teljes visszafizetésére.
Ethist Nigerben várta az embercsempész kísérője Steven, és ő vitte el őt előbb busszal, majd autóval Tripoliba. A lány számára Líbiában kezdődött el a rémálom, mivel a líbiai fővárosba tartó egy hetes autóút alatt Steven minden este megerőszakolta őt. Utána hónapokig várakozott az embercsempészek házában, és más lányokkal együtt továbbra is rendszeresen nemi erőszakot követtek el ellenük.
Végül Ethist a MOAS civil szervezet Phoenix hajója vette fel a fedélzetére egy csónakból a Líbiai partoknál 217 bevándorlóval egyetemben. De Pozzallóba érve a hajón lévő másik 35 nigériai nő közül csak neki volt bátorsága lopva az egyik tolmács fülébe súgni, hogy segítsenek neki az olasz hatóságok. Ethisnek az olasz migrációs központba érkezve kellet volna felhívnia Estert, aki az EU egy másik országába vitte volna, talán Franciaországba, vagy Finnországba prostituáltnak. 
Fentieket erősítette meg a palermói rendőrség egy 2019-es nyomozása is. Nekik az egyik nigériai lány arról is beszámolt, hogy az afrikai futtatója Olaszországban még terhesen is kiküldte az utcára

A képen: afrikai prostituáltak Olaszországban

A katolikus szervezetek is jól tudnak erről a borzalmas bizniszről. Eugenio Bonetti nővér, a Consolate szervezet munkatársa, 2018-ban az emberkereskedelem elleni napon beszélt arról egy római hírportálnak, hogy az olasz utcákon 100 ezer prostituált van, és köztük 70-80 ezer afrikai lány. A legtöbbjük Nigériából származik, és az utóbbi években még Líbiában teherbe ejtik őket a "védelmezőik" az olasz apáca szerint, mivel így könnyebben kapnak menekültstátuszt, továbbá sokan kimondottan állapotos nőket keresnek a klienseik között.
Az olasz katolikus közösségek már a 90-es évek óta foglalkoznak a prostitúcióra kényszeríttet nigériai lányok megsegítésével, akik hozzájuk fordulnak, valamint azzal, hogy felhívják a társadalom figyelmét ezeknek a nőknek a rettenetes sorsára. Ennek a csúcspontja volt idén az római Via Crucis, amelynek a szövegét maga Bonetti nővér írta.
Ez azonban igen furára sikerült, mivel az apáca írása a keresztút utolsó stációja során éppen a bevándorlók földközi-tengeri "mentésére" hív fel. Ez valójában nem mentés, hanem gyakorlatilag a nigériai maffia aktív segítése többek között az afrikai prostituáltak Európába történő beszállításában, amelynek csak ennek az illegális útvonalnak a teljes leállítása vethet véget.
Végül az afrikai lányoknak csak egy minimális töredéke menekül meg az európai szexuális rabszolgaságtól olyan személyek segítségével, mint Bonetti nővér. Nagy részük azonban az utcán végzi annak nagy ördögi biznisznek az áldozataként, amely csak Olaszországban éves 32 milliárd eurós üzlet.
A Mare Jonio civil hajó pedig éppen újabb nők beszállításában segédkezik ehhez a borzalomhoz hatalmas filantrópiának és humanizmusnak beállítva azt.
Az ENSZ migrációs szervezete szerint a nigériai bevándorló nők 80 %-a szexrabszolgaként végzi Európában. De ők is csak az EU-ba érkezésük után akarnak nekik segíteni, holott már többnyire Líbiában is kihasználják őket, valamint csak nagyon kevés lány mer fellázadni a vudu fogadalma ellen

Elemző: hangulatkeltésre használja az ellenzék a klímakérdést

2019. 09. 15.  M1
Továbbra is a klímavészhelyzet kihirdetését követeli az LMP. Az MSZP és a DK szakpolitikusai pedig mérlegelik ezt a lehetőséget – ezt mondták az M1 kérdésére. Azt nem árulják el, hogy szerintük ez milyen gyakorlati lépéseket jelentene: például a „klímaválság" miatt korlátoznák-e az autóközlekedést, esetleg földre kényszerítenék a repülőgépeket, vagy leállítanák a gyárakat. Egy elismert - és az éghajlatváltozásról valóban sokat tudó szakértő - arról beszélt az M1 Ma Este című műsorában, hogy teljesen hiteltelen a baloldali klímaakció – közölte az M1 Híradó.
Hangulatkeltésre használja az ellenzék a klímakérdést – erről beszélt a Századvég jogi szakértője az M1-en.
Az ellenzéki pártok legutóbb tavaly decemberben kezdeményeztek rendkívüli vitanapot
Az ellenzéki pártok legutóbb tavaly decemberben kezdeményeztek rendkívüli vitanapot a témában, amire végül ők maguk el sem mentek. Tették ezt annak ellenére, hogy nem sokkal előtte még a teremben voltak azért, hogy akadályozzák a parlamenti munkát.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint a jövő hétre összehívott rendkívüli ülés ugyanilyen kampányfogásnak tekinthető. Ráadásul az ellenzéki pártok úgy sürgetik a válsághelyzet kihirdetését, hogy ennek gyakorlati következményeire semmilyen tervük nincsen.
„Nincsen klímastratégia, nincsen kidolgozott olyan dokumentum, állásfoglalás egyik párt oldalán sem, amely azt jelezné, hogy azon túlmenően, hogy ők szeretnének ebben a kérdésben a figyelemfelhívás eszközével élni, lenne tartalmi mondanivalójuk is” – mondta Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi elemzője.
Konkrét terveket a Híradó kérdésére vasárnap az MSZP európai parlamenti képviselője sem tudott említeni, miközben azt Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője is megerősítette, hogy szerintük mérlegelni kell a válsághelyzet bevezetését.
Azt, hogy pártjának van-e stratégiája erre az esetre, Barkóczi Balázs, a DK szóvivője sem árulta el.
A jövő heti vitanapot kezdeményező LMP országgyűlési képviselője viszont egyértelműen fogalmazott. Ungár Péter szerint ugyanakkor ennek csak akkor lenne értelme, ha konkrét intézkedések is követnék a döntést.
Arról viszont, hogy az LMP hogyan kezelne egy válsághelyzetet, egyelőre ő sem árult el részleteket.
Ferencz Orsolya, az ELTE tudományos főmunkatársa az M1-en arra figyelmeztetett, hogy miközben az ellenzék politikai üzenetek közvetítése érdekében felelőtlenül használja a klímaválsághelyzet fogalmát, nem gondolják végig, hogy egy valódi válsághelyzet kihirdetése milyen gyakorlati következményekkel járna.
„Megállítsuk a civilizációt? Omlasszuk össze a gazdaságainkat? Állítsuk meg a mobilizációt? Az azt fogja eredményezni, hogy összeomlik az egészségügy, összeomlik a társadalmunk, és többmilliárd ember mindennapi élete fog gyakorlatilag ellehetetlenülni. Ez egy katasztrófa, ez nem működik. Az egyetlen, ami működik az, hogy a rendszereinket technológiaváltással olyan üzeművé tegyük, amit a bioszféra tolerál” – közölte Ferencz Orsolya.
A miniszteri biztosként is dolgozó szakértő hozzátette: a baloldal a higgadt és józan válaszok helyett a minden alapot nélkülöző hisztériát képviseli a kérdésben, és – mint mondta – azzal, hogy az ellenzéki pártok politikai tartalommal töltik meg a klímaváltozással kapcsolatos fogalmakat, az érdemi és szakmai vitát is gátolják – közölte az M1 Híradó.

Wolfgang Schäuble: Meg kell védeni Európa határait

2019. 09. 15.  M1
Meg kell védeni Európa határait, „nem jöhet mindenki Európába, aki szükséget szenved” – ezt az M1 Híradójának adott exkluzív interjúban jelentette ki a német parlament, vagyis a Bundestag elnöke.
Wolfgang Schäuble arról beszélt: Európa csak akkor lehet sikeres, ha bíznak benne az állampolgárai, akik azonban elsősorban a nemzetükhöz hűségesek.
A német házelnök biztatónak tartja az európai parlamenti választás után elindult folyamatokat, úgy fogalmazott: „egy egész jó Európai Bizottság alakul.”
„Érthető, hogy a világnak azokból a régióiból, ahol hatalmas a szegénység vagy háború dúl, el akarnak menekülni, de természetesen az is világos, hogy mindenki, aki szükséget szenved, nem jöhet Európába. Ezért a migrációra találnunk kell megoldást.
Szükség van a külső határ védelmére is.
Nem akarjuk magunkat hermetikusan lezárni, Európa nem egy erődítmény, de szükség van a kontrollra. Minden közösségnek garantálni kell a belső stabilitást, a rend a polgárok elsődleges elvárása. Ha nem akarjuk a belső határellenőrzést visszaállítani, akkor a külső határt kell védeni. Hogy ez hogyan történjen, ez az egyik legnagyobb európai feladat” – nyilatkozta az elnök az M1-nek.

Origo: Elismerte a Soros-egyetem, hogy senki sem üldözte el őket Magyarországról

2019. 09. 15.  hirado.hu
A Soros-egyetem évnyitóján Michael Ignatieff rektor elismerte, senki sem üldözte el őket Magyarországról, hosszútávra terveznek Budapesten – közölte az Origo.
A rektor júliusban még ennek ellenkezőjéről beszélt. Akkor úgy fogalmazott amerikai kongresszusi képviselőknek: „Orbán Viktor kormánya elüldöz egy amerikai intézményt Budapestről.” – írja az Origo.hu
Sőt, Ignatieff már tavaly decemberben is arról számolt be, hogy a magyar kormány elkergeti Soros egyetemét Magyarországról. „A CEU-t kiszorították, ez példátlan. Egy európai intézményt elűznek az Európai Unió egyik tagállamából.” – fogalmazott.
Ehhez képest jelentős fordulat Michael Ignatieff vasárnapi beszéde. Ahogy az Origo fogalmaz, Magyarországon senkit sem lepett meg, hogy maradnak, hisz nyilvánvaló volt, hogy korábban nem mondtak igazat. A magyar kormány csak a törvények betartását várta el tőlük is.

Mezei János feljelentője, Virág Zsolt lett a PLUS Hargita megyei elnöke

Dacian Cioloș bemutatta Közép-Erdély és Székelyföld megyéinek PLUS-os vezetőit. Kovászna megyében egy román vezeti a pártot, Radu Matei személyében, Maros megyében Mihai Ungur lett megbízva. Hargita megyében Virág Zsolt lett a PLUS elnöke, aki turisztikai vállalkozóként lett bemutatva.

Középen Dacian Cioloș, jobboldalt Virág Zsolt

Virág Zsolt neve pár éve jelent meg többször a sajtóban. Ő volt Mezei János, jelenlegi MPP-elnök, Gyergyószentmiklós volt polgármesterének feljelentője, amely következtében Mezeit előbb meghurcolta a román bíróság, majd több mint három évnyi hercehurca után felmentette.

2019. szeptember 13., péntek

Szászrégenben elkezdődött az első román traktor sorozatgyártása

2019-09-10
A szászrégeni IRUM, tizenöt évvel a romániai traktorgyártás megszűnése után, megkezdte a társaság mérnökei által tervezett első román traktor sorozatgyártását. Az erőgépet tavaly ősszel mutatták be a bukaresti INDAGRA vásáron.
Mircea Oltean, az IRUM vezérigazgatója elmondta: a traktor iránt óriási érdeklődés mutatkozik, jövő hónaptól elkezdik exportálni is, első körben Magyarországra. A cég traktorok és erdészeti gépek gyártójaként ismert, de miután tíz évvel ezelőtt Fehéroroszország engedélyével megkezdte a TAG traktorok gyártását, az IRUM-ot mezőgazdasági gépek gyártójának is tekintik, és ezért az egyesülés századik évfordulóján bemutatták az első román traktort.
Az erőgépet az IRUM kutatási és fejlesztési központjában fejlesztették ki, amelyet 2015 szeptemberében, csaknem 12 millió lejes beruházással hoztak létre.
A szászrégeni IRUM 1953-ban alakult, és 1999-ben vált teljesen magántulajdonú vállalattá, amikor a Mavi-prod átvette. Az új tulajdonos megőrizte a fő tevékenységi területet, és továbbra is erdőgazdálkodáshoz szükséges gépeket és berendezéseket gyártott. (Agerpres) 


Fotó: Vajda György

A szárazság nem kedvezett a gazdáknak

2019-09-12 Mezey Sarolta
Elkezdődött az őszi betakarítás
Megyeszerte elkezdődött a kukorica betakarítása, a napraforgó 40 százaléka már a raktárakban van. Az idei termést kedvezőtlenül befolyásolta a nyári csapadékhiány, ugyanis a Mezőségen vannak olyan övezetek, ahol három hónapja nem esett az eső. A soron levő munkálatokról, az árakról Silvia Jude, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság osztályvezetője tájékoztatott.
Csak a 10 tonnán felüli kukoricahozam jelent profitot 
– A kukorica betakarításával nagyon az elején tartunk, eddig csupán 1710 hektáron sikerült leszedni, azaz learatni a termést a 75.900 hektár összterületből. Vannak olyan gazdálkodók Dicsőszentmárton, Radnót és Mezőbánd övezetében, akik 11-12 tonnás szemeskukorica-átlaggal számolnak, ami rendkívül jó eredménynek számít. De vannak olyan gazdálkodók, akik 4, 6, 8 tonnás átlaggal számolhatnak. A hozam az alkalmazott technológiáktól és a csapadékmennyiségtől függ.
Ha az adott övezetben a szemképződéskor, azaz július-augusztusban elegendő csapadék hullott, akkor jó a termés, ellenkező esetben kisebb termés várható. Ilyen helyzetben van a Mezőség, ahol nem az elvárásoknak megfelelő lesz a termés. Nagysármás vagy Marosludas környékén, ahol általában szép hozamokat regisztráltak, idén csak 6-7 tonnás termés várható – mondta Silvia Jude osztályvezető.
Azok a gazdák, akiknek szerződéses kötelezettségük van, s szükségük van a pénzre, túladnak a termésen, akiknek nem sürgős az értékesítés, azok raktározzák a kukoricát, és kivárják, míg felmegy a kukorica ára. Ez jelenleg 60-62 bani kilogrammonként. Azok a gazdák számíthatnak profitra, akik 10 tonnán felüli hozamot érnek el, 8 tonnás termés esetén az értékesítési ár épphogy fedezi a kiadásokat, profitról nem beszélhetünk. Ennél kevesebb termésnél már veszteséggel számolnak a gazdák. 
40%-nál tart a napraforgó aratása 
Megyeszerte 9690 hektáron termett idén napraforgó. E terület 40 százalékán, 3755 hektáron sikerült learatni a termést. Nagysármás környékén 2500 kg, Radnót és Mezőpagocsa környékén 3500-3600 kg termett hektáronként. A napraforgónál is a csapadék és a technológia, a hibridválasztás volt a döntő. – A termést az olajgyárak vásárolják fel, de a gazdák arról panaszkodnak, hogy idén keveset fizetnek a napraforgómagért. Miközben 1,3 lejre számítottak, csak 1–1,1 lejt fizetnek nekik. 
Az aszály miatt kivárnak a szántással, vetéssel
– Július óta tart a szárazság, teljesen kiszáradt a föld, csak Marosvásárhely környékén volt egy kis eső, máshol nem. A talaj nagyon kiszáradt, megrepedezett. A gazdálkodók emiatt csak kevés helyen szántanak, a vetést is elnapolták. Pedig az őszi árpa, a rozs, a tritikálé vetésének elérkezett az optimális időszaka. Azonban kiszáradt földbe nem tanácsos vetni. A búza esetében az optimális időszak szeptember végén, október elején érkezik el. Addig hátha lesz csapadék, s a gazdák elvégezhetik az őszi vetést. 
Jól bevált a paradicsomprogram 
Ha a betakarításról beszélünk, nem árt megemlíteni, hogy Maros megyében 105 termelő – 40 az első, tavaszi ciklusban, 65 a második, őszi ciklusban – vett részt a mezőgazdasági minisztérium által indított programban, mely keretében azokat a gazdákat támogatják, akik 1000 négyzetméteren – üveg- vagy fóliaházban – legalább 2 tonna paradicsomot termesztenek, illetve értékesítenek kora tavasztól késő őszig. A támogatás értéke 3000 euró. Az első ciklusban pályázó gazdák már meg is kapták a támogatást – tájékoztatott az osztályvezető. 
Mivel Maros megye – a sok elhanyagolt gyümölcsös ellenére – továbbra is jelentős almatermő vidék, az idei almatermés felől is érdeklődtünk. Erre vonatkozóan egyelőre nincsenek adatok, a közeljövőben még visszatérünk rá. Hiszen nem mindegy, hogy hazai zamatos alma, vagy ízetlen importalma kerül majd az asztalra.

Az álomházról minden egy helyen

Pataki Zoltán 2019. szeptember 12., 
Zuzmóval borított fal (Fotó: gradina.acasa.ro)

Új koncepció alapján állt össze a 2019. szeptember 18–22. között a temesvári Regionális Üzletközpontban megrendezésre kerülő HÁZ EXPÓ nemzetközi építkezési, épületgépészeti, bútor és ingatlan értékesítési vásár kiállítóinak a listája – nyilatkozta a sajtónak Cecilia Mates kiállítás-szervező. „Az elképzelésünk az volt, hogy aki építeni szeretne, az álomházról mindent megtudjon egy helyen és meg is rendelhesse a hozzávalókat” – mondta Cecilia Mates.
Újdonság az is, hogy a mintegy 40 kiállító többsége először vesz részt a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara szervezte szakkiállításon. Az új ház építésében gondolkodó temesváriak és a szakemberek számára egyaránt lesznek újdonságok, a finanszírozás biztosításától és az ingatlanvásárlástól az intelligens, illetve passzív házak megvalósításáig. 
Az új belsőépítészeti megoldások is jelen lesznek, természetes anyagokkal, natúr téglafalakkal, mohával vagy zuzmókkal borított falakkal, dísznövényekkel, zöld tetőteraszokkal, akárcsak az energiatakarékos rendszerek, a megújuló energiaforrások használata, intelligens otthon (Smart Home) rendszerek. A kiállítás keretében a temesvári Műszaki Egyetem műépítész és építőmérnök hallgatói bemutatják korszerű megoldásokat tartalmazó vizsgadolgozataikat. Az ingatlanértékesítők bemutatják új ház-, illetve lakáskínálatukat Temesváron és a környéken, de a finanszírozást biztosító pénzügyi szakemberek is ingyenes tanácsadással szolgálnak az érdeklődőknek.
A HÁZ EXPÓ megnyitójára szeptember 18-án 11 órakor kerül sor a temesvári Regionális Üzletközpontban (CCIAT). Nyitva tartás naponta 10–20 óra között. A belépés ingyenes.

Megkezdődött az idei Agromalim vásár Meglepetésekkel várják a látogatókat

2019. szeptember 12., 
Meglepetésekkel várják a látogatókat

Kevés ülőhely maradt a csütörtöki hivatalos nyitókonferencián az Expó pavilonjában – az Aradi Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara, valamint a város vezetősége köszöntötték a résztvevőket és megnyitották a vasárnapig tartó jubileumi vásárt.
Az Agromalim vásáron idén meglepetésekben is részesülnek a látogatók. Szombaton és vasárnap azon látogatók között, akik helyesen válaszolnak a bivalyfarmokkal kapcsolatos kérdésekre 18 jutalmat sorsolnak ki – látogatás magyarországi és ausztriai farmokra –, a felajánló: ACVBR Sim.
A négy nap folyamán a látogatók különböző termékek működésének a bemutatóin is részt vehetnek, valamint galamb- és más madárkiállítást is megtekinthetnek.
A vásárt az alábbi program szerint lehet megtekinteni: szeptember 12-én 11–18 óra között, szeptember 13–14-én 10–18 óra között, 15-én pedig 10–16 óra között.
A látogatók számára idén is indulnak autóbuszok a Hegyalja térről: pénteken és szombaton 9.30, 10.30, 11.30, 12.30, 13.30, 14.30, 15.30 és 16.30 órától (vasárnap az utolsó járat 13.30-kor indul), visszafele pedig 10.00, 11.00, 12.00, 13.00, 14.00, 15.00, 16.00 és 18.30 órakor (15-én az utolsó járat 15 órakor indul vissza).
A szervezők sok szeretettel várnak minden érdeklődőt!
XX. Magyar–magyar gazdatalálkozó
Szombaton, szeptember 14-én kerül sor a XX. magyar–magyar gazdatalálkozóra. Helyszín: Expo Arad kiállítási központ, B pavilon, emeleti előadóterem.
A program:
9.30–10 regisztráció, 10–10.30 köszöntőbeszédek – Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke, Bognár Levente, Arad város alpolgármestere, Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke, dr. Torda Márta, az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának főosztályvezetője, dr. Kulcsár László, a MAGOSZ alelnöke.
10.30–10.40 Magyarok Kenyere Program – adományok átadása.
10.40–11.15 Szakmai előadások: Winkler Gyula Európai parlamenti képviselő: „Az EU Közös Agrárpolitikája 2021 után, mezőgazdasági finanszírozások”, Sebestyén Csaba parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke: „Intenzív mezőgazdaság jövőképe Romániában”.
11.15–11.30 kérdések és válaszok, 11.30–11.45 szünet.
11.45–12.45 szakmai előadások: Közel 30 éve a fejlődés útján! – Gubacsi Melinda – Omikron Kft.; BIOFIL talajoltási technológia a talajok termőképességének növeléséért – dr. Pénzes Éva – Terragro Kft.
12.45–13 kérdések és válaszok, 13–14 B2B-találkozók, 14–16 ebéd, 16 órától a mezőgazdasági szakkiállítás megtekintése.
Tekintse meg az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete kiállítási standját!

A Bahamák még csak a kezdet volt, egyre pusztítóbb hurrikánok jönnek

ORIGO 2019.09.12. 
Napokig tombolt a Dorian hurrikán a Bahamák felett, ennek következtében nagyjából 70 ezren veszítették el mindenüket. A károk az első becslések szerint elérhetik akár az egymilliárd dollárt is. Egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszerellátás, hiszen az áramhiány miatt a boltok generátorai is leálltak, így a hűtők sem működnek.
A Bahamákon élők 17 százaléka vált nincstelenné, miután a szigetcsoport felett óránként 300 kilométeres sebességű széllökésekkel végigsöpört a Dorian hurrikán. Az első becslések szerint 50 ember vesztette életét, 2500-an tűntek el, 70 ezren váltak hajléktalanná és 1100 épület vált a földdel egyenlővé. A hatóságok szerint már 5 ezren hagyták el a Bahamákat, ők máshol próbálnak menedéket találni.

Az 5-ös fokozatú Dorian hurrikán az űrből fényképezveFORRÁS: AFP/NOAA

A szigeteken maradt lakosok viszont egyre inkább tartanak attól, hogy kifogynak az élelmiszerből, mivel az üzletek generátorai az áramhiány miatt leálltak, így fennáll a veszélye annak, hogy romlott élelmiszerekhez jutnak csak, ez pedig tovább ronthat a jelenleg is súlyos helyzeten. 
A biztosítók számára előreláthatóan 3,5 milliárd és 6,5 milliárd dollár közötti összegbe kerül majd a Dorian hurrikán okozta pusztítás, azonban például a UBS biztosítási részlege szerint még az egymilliárd dollárt sem éri el a biztosított károk értéke. Ezzel a Dorian pénzügyi tekintetben a 2016-os Matthew hurrikánhoz hasonlítható. A svájci bank véleményét azzal támasztja alá, hogy viszonylag kevés magánszemély rendelkezett biztosítással a Bahamákon.
Emellett az általános biztosítás általában fedezi a szélkárokat, de például az áradások okozta károk utáni védelmet már külön csomagban kell megvásárolni. A magáningatlanok jártak a legrosszabbul, hiszen a hoteleknek és a különböző turistákat is befogadó szálláshelyeknek legtöbbször van biztosítása, a magántulajdonban lévő otthonokra viszont túlnyomórészt nem kötöttek.
A természeti katasztrófák, elsősorban az erdőtüzek és a hurrikánok 2017-ben és 2018-ban összesen 200 milliárd dolláros veszteséget jelentettek globálisan a biztosítási szektornak, ez pedig - ebből a szempontból - a történelem legrosszabb kétéves időszaka volt.
Megfigyelhető az is, hogy ha az inflációhoz igazítva számolunk, akkor egyre nagyobbak a hurrikánok okozta károk. Ennek egyik oka, hogy 1960 és 2018 között megduplázódott az Atlanti-óceán partjainál élők száma, a Mexikói-öböl karéjában pedig megtriplázódott. 
Szintén fontos tényező, hogy 1949 és 2016 között 10 százalékkal csökkent a hurrikánok mozgásának sebessége, ezért tovább tombolnak egy-egy helyszín fölött és nem vonulnak át olyan gyorsan, ez pedig még kiterjedtebb esőzést jelent, mint korábban. Erre jó példa a Harvey hurrikán, amely lassú mozgása miatt több esőt zúdított az általa elért területekre, mint bármilyen más trópusi vihar a történelem során.

Légi felvétel a Dorian hurrikán pusztításáról a Bahama-szigetek északi részéhez tartozó Marsh Harbour környékénFORRÁS: MTI/EPA/BRIT VÉDELMI MINISZTÉRIUM/PAUL HALLIWELL

A Dorian jóval a helyreállítás után is otthagyja nyomát a közösségen. Egy friss tanulmány szerint 5-15 százalékos növekedés figyelhető meg a mentális betegséggel jelentkezők körében egy-egy ilyen katasztrófa után.
Szakértők úgy vélik, hogy a jövőben még erősebb hurrikánok várhatóak, és jóval gyakrabban. James Kossin, a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) légkörkutatója szerint ennek egyik legfőbb oka a tengerszint emelkedése. Ennek következtében a trópusi viharok még több esőzéssel járnak majd, ez pedig komoly áradásokhoz vezet. 
Már több bizonyíték is szolgál arra, hogy az új generációs hurrikánok nemcsak hosszabb ideig tartanak, hanem sokkal hamarabb is növelik intenzitásukat. A Dorianra mindkét tényező igaz, hiszen 9 óra leforgása alatt óránként 241 kilométeres sebességről 289 kilométeresre erősödött, majd ezután még 41 órán át körözött a Bahamák fölött.

Kövér László: Közép-Európa nemzetei képesek megújítani Európa szellemi önvédelmét

MTI  2019.09.13. 
Közép-Európa nemzetei képesek megújítani Európa szellemi önvédelmét, és ezzel megerősíteni az európai politika önvédelmi képességét - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Selye János Egyetem (SJE) ünnepi tanévnyitóján Révkomáromban, ahol köszöntőt mondott pénteken.
Az egyetlen felvidéki magyar egyetem, a révkomáromi Selye János Egyetem (SJE) 15 éve kezdte meg működését. Az ünnepi tanévnyitón - amelyet az intézmény teljesen megtelt dísztermében tartottak - több anyaországi és felvidéki magyar, illetve szlovák politikust, diplomatát, egyházi személyiségeket, más felsőoktatási intézmények vezetőit és ismert közéleti személyiségeket is látni lehetett.
Kövér László bevezetőjében rámutatott: Közép Európában egy tanévnyitó nemcsak az oktatási munka folytatása, hanem egy megújuló esély is arra, hogya térség nemzetei az iskoláik és egyetemeik által biztosabbá és jobbá tegyék a jövőjüket a szülőföldjükön.
A házelnök történelmi példákat felidézve megállapította: korábban Közép-Európában amikor valaki nyert, a szomszédja valamit veszített. Hozzátette: ma azonban "változóban a történelmi széljárás", és a mai fiatalok nemzedékének adatik meg először a felismerés, hogyszülőföldjük nem attól lesz biztonságosabb, hogy legyőzik szomszédjaikat, hanem attól, ha Közép-Európa nemzetei együttműködve, közösen győzik le mindazt, ami napjainkban Közép-Európát fenyegeti.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Selye János Egyetem fennállásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen és akadémiai tanévnyitón a szlovákiai Révkomáromban 2019. szeptember 13-án.FORRÁS: MTI/BODNÁR BOGLÁRKA

Közép-Európa nemzetei meg tudnak birkózni mindazzal, ami fenyegeti őket, ha felismerik, hogy a térség közös- szögezte le Kövér László. Kifejtette, hogy azon erők ellen kell védekezni, amelyeknek az a céljuk, hogy elvonják az európai embereknek azt a jogát, hogy saját anyagi és szellemi erőforrásaik felett szabadon rendelkezhessenek. Ehhez a célhoz vezető eszköz az európai keresztény kultúra szétzilálásának kísérlete, az európai demokratikus rend átalakítási terve, és az európai nemzetállamok felszámolásának szándéka.
A 21. századi politikai és értékrendi küzdelemben a szellemi önvédelem képessége nélkül Európa, valamint az európai emberek és nemzetek egyaránt vesztésre vannak ítélve- jelentette ki a házelnök.
Elmondta azt is, hogy csak a szellemi önvédelemből sarjadhat ki az a politikai önvédelem, amely megvédheti Európát az európai emberek és nemzetek számára, ezért az államok és pedagógusok felelőssége abban a kérdésben összegezhető, hogy az oktatási intézmények erősítik vagy gyengítik a közösségek szellemi önvédelmi készségét és képességét. Erre a kérdésre pedig úgy lehet jó választ adni, hogy a jövő nemzedékből nyitott, de nemzetileg elkötelezett és a másik nemzet megbecsülésére és a vele való együttműködésre kész vezető réteget nevelnek, ami a fennmaradás előfeltétele a 21. században.
Közép-Európa nemzetei képesek megújítani Európa szellemi önvédelmét, és ezzel hozzájárulni az európai politika önvédelmi képességének megerősítéséhez is- szögezte le Kövér László.
Kövér kijelentette, hogy a 15. tanévnyitón is hálával emlékezünk azokra, akik 1990-ben magyar egyetemet álmodtak az akkor még Csehszlovákiában élő magyarságnak. Köszönjük Duray Miklós, Popély Gyula és néhai Sidó Zoltán egykori magyar parlamenti képviselőknek az akkor elindított küzdelmet, amely 14 esztendő után, 2004-ben Szlovákiában a Selye János Egyetem megalakulásával hozta meg gyümölcsét.
Köszönjük a felvidéki magyaroknak, hogy nem mondtak le az egyetem álmáról, köszönjük az egyetem tanári karának, hogy az elmúlt másfél évtizedben mintegy nyolcezer magyar fiatal nyert felsőoktatási képzést az egyetem falai között mondta a házelnök.
Szavai szerint az elmúlt másfél évtizedben az élet bebizonyította, hogy a felvidéki magyar egyetem korabeli ellenzőinek nem volt igazuk: a Selye János Egyetem nem veszélyezteti, hanem erősíti Szlovákiát, Szlovákia nem veszített, hanem nyert - nyolcezer értékteremtő ifjú polgárt nyert - a felvidéki magyar egyetemmel.
Juhász György, az egyetem rektora a megnyitón azt mondta: az intézmény létrejöttével a szlovákiai magyar közösség évtizedes álma vált valóra, és az elmúlt 15 évben elvégzett munka igazolta az intézmény létjogosultságát.

Juhász György rektorFORRÁS: MTI/BODNÁR BOGLÁRKA

Az SJE alapításáról szóló törvényt 2003. október 23-án hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás, az oktatási intézmény 2004 szeptemberében nyitotta meg kapuit.Az SJE eddigi fennállása alatt több mint 8 ezer diplomát adott ki,az intézményben az idén csaknem ezernégyszázan az alapképzés keretében, közel négyszázan a mesterképzés keretében, és több mint húszan doktorandusz képzésen végzik tanulmányaikat.

Macron őszödi beszéde? Elismerés és beismerés

ORIGO 2019.09.13. 
Meglepően őszintén és önkritikusan beszélt Emmanuel Macron francia elnök a francia nagyköveteknek tartott előadásán. A májusi európai uniós vereség óta (ahogy többször írt róla az Origo is, a Marine Le Pen vezette nemzeti jobboldal legyőzte Macron pártját) az elnök sokkal óvatosabban politizál. Megváltozott a belpolitikája (például a nyugdíjreform) és a külpolitikája is. Míg korábban tartózkodónak mutatkozott Oroszországgal, legutóbbi találkozója Putyinnal már teljesen mást mutatott. A Le Figaro szerint soha egyetlen francia elnök nem került ilyen közel az orosz elnökhöz (ebben emlékeztet a 2017-es elnökválasztáson jobbközép ellenfele, Francois Fillon politizálására). Macron mostani beszédében elismeri a keleti nyitás fontosságát és ami szintén érdekes: árnyalja brexit-gondolatait is. Korábban azt képviselte, hogyha (szerinte legalábbis) rosszul döntöttek a britek, akkor most már távozzanak minél gyorsabban az unióból és pont. A távozással kapcsolatban nem mond enyhébb dolgokat most sem, viszont meglepően érteni véli a távozás okait: úgy fogalmaz, hogy a britek saját kezükbe vették sorsukat, és mindezt abban a kontextusban mondja, hogy Európa válságban van.
És ami különösen fontos: elismerően beszél a magyar útról. Nem ért vele egyet, a saját magát bevándorláspártinak nevező Macron nem ért egyet az illegális migrációt elutasító Orbán Viktorral, de inspirálónak tartja. Vagyis, Európa válságában egy új utat találó országnak látja Magyarországot. És fontos a keleti nyitás, Kína és Oroszország ereje nem megkérdőjelezhető. (Az a keleti nyitás, amiről - miként a migrációról is - a magyar miniszterelnök elsőként beszélt Európában. Azaz, Donald Trump amerikai elnök egyértelműen dícsérő szavai, Orbán Viktor és a V4-országok európai uniós elismerései után a francia elnök is tisztelettel beszél a magyar útról.
A V4NA nemzetközi hírügynökség számára Lánczi Tamás írt elemzést, a továbbiakban ezt olvashatják. A politológus szerint akár Emmanuel Macron őszödi beszédének is nevezhetjük a nagyköveteknek mondott gondolatait. 
Macron szerint a 18. századra francia, a 19. századra brit, a 20. századra pedig amerikai hegemónia volt jellemző, most azonban drámai változások előtt áll a világ. Az emberiség ismert történelmében eddig nem volt arra példa, hogy egyszerre alakuljon át drasztikusan a politika, a gazdaság, a technológia és az ökológiai környezetünk. A francia elnök úgy gondolja, sok dolog, amit most örökkévalónak gondolunk, hamarosan meg fog változni az új gazdasági, politikai, technológiai és ökológiai érdekeknek megfelelően. Az a Macron, aki hurráoptimista hangnemben szokta bejelenteni újabb és újabb uniós reformelképzeléseit, most nyíltan beszélt a nyugati világrend hanyatlásáról, amelynek egyik fő oka szerinte az, hogy a piacgazdaság korában sosem látott válságba jutott, mivel egyenlőtlenségeket generál ahelyett, hogy százmilliókat emelne fel. Arról beszél, hogy miközben szerinte Amerika az ezredforduló óta hibát hibára halmoz, Európa pedig elveszítette politikai és gazdasági súlyát a világban, Kína, Oroszország, Afrika és India felemelkedőben vannak. A francia elnök szerint most, a 21. század elején a kártyákat még elsősorban az Egyesült Államok és Kína osztja, az ökológiai krízis azonban demográfiai és migrációs válságot okoz, és ennek hatásai kiszámíthatatlanok. Macron elmondta: Franciaország mindeddig rossz politikát követett, és ha ezen nem változtat, akkor a jövőben nem lesz több, mint a két pólus – Amerika és Kína – valamelyikének alattvalója.Emmanuel MacronFORRÁS: MTI/EPA/LUDOVIC MARIN

De a francia elnök beszédének legmegdöbbentőbb része csak most következik: Macron szerint az Orbán Viktor vezette Magyarország – szemben Európa több vezetőjével – élen jár az európai civilizáció megújításában. A francia elnök szerint a legnagyobb tisztelettel kell figyelni a magyarországi politikai diskurzust, amely „kulturális és civilizációs életerőt hordoz magában", és amellyel a francia elnök ugyan nem ért egyet, de rendkívül inspirálónak találja.
Orbán Viktor miniszterelnökFORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Ilyen elismerő szavakat mindeddig csak elszórtan az amerikai sajtóban olvashattunk Magyarországról, most pedig a világ egyik legnagyobb gazdaságával és az egyik legerősebb hadseregével rendelkező állam elnöke nevezte Európa megújítójának Orbánt. Az elismerésnek különös jelentőséget ad a tény, hogy Macron és Orbán szinte minden politikai-társadalmi kérdésben ellentétes álláspontot képvisel.

AgromAlim 30

2019. szeptember 12., csütörtök

Uniós pénzek: nagyon elegük van az erdélyi megyék vezetőinek Bukarestből

2019. szeptember 12.,   Kovács Zsolt 
 Bukarest nem segíti, inkább akadályozza az uniós pénzforrások felhasználását, ezért közös frontot alkottak a Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyék és települések önkormányzati vezetői. Azt kérik a bukaresti döntéshozóktól, alkossanak olyan jogszabályi környezetet, amellyel nem akadályozzák, hanem segítik az önkormányzatok munkáját és az Európai Uniós pénzforrások felhasználását. Szerdán a háromszéki Maksán, a Benke kúriában tartotta negyedéves gyűlését a Központi Fejlesztési Régió Tanácsa, ahol elfogadták a fejlesztési ügynökség tevékenységi beszámolóját és egyeztettek a következő uniós költségvetési ciklus, a 2021-2027-es időszak prioritásairól. A találkozón Brassó, Hargita, Fehér, Kovászna, Maros és Szeben megye tanácselnökei, a megyeszékhelyek polgármesterei és a városokat, községeket képviselő önkormányzati vezetők vettek részt, ők alkotják a fejlesztési régió tanácsát. Elvesztett évek, nehézkes közbeszerzés A tanácskozás jó hangulatban indult, hiszen a házigazda Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök egy kisfilmet mutatott be a „kastélyok és kúriák földjének” nevezett Kovászna megyéről. A folytatásban viszont előkerültek a panaszok is. A háromszéki tanácselnök rámutatott, hogy a jelenlegi, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusból elveszett az első három és fél év, amire Románia végre megnyitotta a pályázati lehetőségeket. Most egy évvel a ciklus vége előtt kezdték aláírni a finanszírozási szerződéseket, jobb esetben a kivitelezési szerződéseket, és csak szerencsés esetben lehet odáig eljutni, hogy elkezdődjenek a munkálatok. Fotó: Kocsis B. János Tamás Sándor szerint az önkormányzatok nagyon szűk mezsgyén mozoghatnak, ezért sok uniós pályázat elakad a kivitelezés során, ami nyilván rontja az európai források felhasználási arányát. Példaként a közbeszerzési törvény által előírt legalacsonyabb ár elvét említette, hiszen gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a licitre jelentkezők sokszor az eredetileg meghirdetett ár alá ajánlanak, ám nyilvánvaló, hogy abból az összegből nem tudnak megfelelő minőségű munkát végezni, ezért utólag toldani-foldani kell a projektek költségvetését. Emellett azt tapasztalják, hogy ötévente megduplázódik a bürokrácia és az ezzel járó papírmennyiség is – hangsúlyozta Tamás Sándor. Ugyanakkor gondot jelent a szakemberek hiánya, például a térségben sok műemléképület felújítása azért torpant meg, mert kevés az A-kategóriás műemlékek restaurálására engedéllyel rendelkező műépítészek száma. A kétszázalékos önrész fikció! A háromszéki tanácselnökhöz hasonlóan vélekedett Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert is, aki szerint fikció, hogy az uniós pályázatoknak mindössze két százalékos önrésze van. Magyarázata szerint nehezen lehet kivitelezőt találni az építkezési projektekre, és miután a kormány 50 százalékkal megemelte az építőiparban érvényes minimálbért, többször ki kell igazítani az ajánlatot. Példaként említette, hogy Csíkszereda 35 millió lejre nyert iskolafelújítási pályázatot, ám erre az összegre nem találtak kivitelezőt, ezért saját pénzből kellett kipótolniuk az árat. Jelenleg 63 millió lejnél tartanak és még nincs, aki vállalná a munkát. A Központi Fejlesztési Tanács soros elnöki tisztségét ellátó Brassó megyei tanácselnök, Adrian Ioan Veștea egyetértett azzal, hogy módosítani kell a törvényeket. Adrian Veștea hangsúlyozta: közös frontot kell alkotniuk, hogy európai szinten egységes elbírálási rendszere legyen az uniós projekteknek. Háromszék bicikliutak építésére is kér pénzt az uniótól A maksai tanácskozáson Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Ügynökség igazgatója vont mérleget a 2014-2020 közötti költségvetési időszak eddigi megvalósításairól. Eszerint a jelenlegi hétéves ciklusban 788,89 millió eurós keret áll rendelkezésre a térség hat megyéje számára. Az idei év első feléig 1470 projektet nyújtottak be és ebből 597 pályázat esetében kötötték meg a finanszírozási szerződést, ezek összértéke 648,77 millió euró. További 52 pályázat esetében folyamatban van a szerződéskötés, 311 projekt még elbírálás alatt van, mondta Simion Crețu. Hozzátette: a központi régióban 388 támogatási szerződést kötöttek a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelésére, 75-öt az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, 32 szerződést a kulturális örökség megőrzésre, 17-et a közúti infrastruktúra modernizálására. A háromszéki munkaülésen napirenden szerepelt az unió következő, 2021-2027 közötti költségvetési időszakra való felkészülés is. A hat erdélyi megye önkormányzati elöljárói egyetértettek, hogy több pénzforrásra van szükség a turizmus fejlesztésére, ugyanis ez meghatározza a régió gazdasági fejlődését. Kovászna Megye Tanácsa részéről Henning László alelnök javasolta, hogy a prioritások közé vegyék be a bicikliutak építését is, ugyanis egyre nagyobb az igény ezekre.

A magyaroknak anyanyelvük sincs, ostobák, kotródjanak haza – vajon mekkora büntetést kapott a magyargyűlölő műsorvezető?

Az Audiovizuális Tanács (CNA) újabb, 10 ezer lejes bírságot rótt ki műsorvezetője magyarellenes megnyilvánulása miatt a B1 Televízióra.

A CNA csütörtöki döntéséről a feljelentő Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat adott hírt. A televízió Lumea lui Banciu (Banciu világa) című műsorában július 2-én Radu Banciu műsorvezető amiatt háborgott, hogy Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke differenciált érettségit kezdeményezett román nyelv és irodalomból a magyar iskolák végzettjeinek.
A műsorvezető kijelentette: Borbolynak nincs joga Hargita megye oktatásáról beszélni, hiszen nem oktatási miniszter. A magyar nyelvről azt állította, hogy az tulajdonképpen nem is létező nyelv, és hogy a magyarok az egyetlenek, akik nem tudják beszélni annak az államnak a nyelvét, amelyben élnek, mert annyira buták, hogy egyszerűen nem képesek megtanulni románul.
Borboly Csabát szánalmas korcsnak nevezte, és kijelentette: aki nem ismeri a román nyelvet, annak irány haza. Oda, ahol a magyarok elképzelik, hogy a hazájuk van: Magyarországra.
A B1 TV-t – a CNA honlapján elérhető adatok értelmében – idén 15 alkalommal rótta meg a tanács, amelyből kilenc esetben (jelképes) bírságot is kiszabott a televíziózásra vonatkozó szabályok megsértése miatt. A B1 TV-re idén kirótt bírságok összértéke 110 ezer lej.

Másodfokon is nyertek Borboly Csabáék Dan Tanasă ellen

2019. szeptember 10.  
Elutasította a Marosvásárhelyi Ítélőtábla a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését abban a perben, amelyben a szervezetet vezető Dan Tanasă több százezer euró büntetést kért Hargita Megye Tanácsa és annak elnöke, Borboly Csaba számára. A feljelentő szerint az intézmény, illetve a tanácselnök nem hajtott végre egy jogerős bírósági ítéletet, amely a megyezászló eltávolítására kötelezte. Tanasă alapfokon is elveszítette a pert, a mostani ítélet pedig végleges és visszavonhatatlan. „Ismét bebizonyosodott, hogy kitartó jogászi munkával lehet győzni még az olyan notórius jelentgetőkkel szemben is, mint Tanasă. Köszönöm a megyei tanács csapatának a szívós munkát! Előbb-utóbb ebben az országban is észreveszik, hogy nem azoknak van igazuk, akik egyfolytában jelentgetnek, hanem azoknak, akik a törvények betartását kérik. Ekkor lehet jogállamról beszélni. Mi ezt kértük a Békás-szoros kapcsán, és tíz év után szintén sikerült nyernünk alapfokon, és ezt kérjük Úzvölgye kapcsán is. Ami a legfontosabb: nem szabad feladni!” – nyilatkozta az eset kapcsán Borboly Csaba. (közlemény)

Utánfutót, kisbuszt és autóvontatót is húzott maga után egy romániai busz Magyarországon

2019. szeptember 11. 13:49, utolsó frissítés: 13:49 
Igazi horrorkonvojt kaptak lencsevére Magyarországon az M3-as autópálya egyik pihenőjénél. Egy Szatmár megyei rendszámú busz ugyanis maga után vontatott egy utánfutót, egy kisbuszt és egy autóvontatót is, amelyre egy személygépkocsi is fel volt pakolva. A kedden készült felvételt (az eredetit, mi az Info Trafic 24 által megosztott videót csatoltuk - szerk. megj.) már 200 ezernél is többen látták. A felvétel készítője mega is elégedetlenkedik, és a szavaiból az derül ki, hogy talán nem ez az első ilyen konvoj, amit látott.

NYÍLT LEVÉL Hargita Megye Tanácsának elnökéhez Borboly Csaba Elnök úrnak

Hargita megye közvagyonának jegyzékét az 1351/2001-es kormányhatározat hagyta jóvá és ezen javak kezelése, megőrzése Hargita Megye tanácsának a hatáskörébe tartozik.
A több száz ingatlant magába foglaló leltáron szerepelnek megyei útjaink, közöttük a 123-as jelzésű Csíkszentsimon – Csíkszentmárton - #Úzvölgye megyei út is (Drum județean 123 – Sânsimion – Sânmartin – Valea Uzului – Dărmăneșt). Az említett út hossza 41 kilométer és területe 32,8 hektár.
Folyó év július 24-én a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (ismertebb nevén ###Tusványos) Kós Károly sátrába került sor az “Úz-völgye és egyéb határvitáink” című kerekasztal-beszélgetésre, ahol a sajtó és nagyszámú hallgatóság előtt történő felszólalásában Ön azt állította, hogy egy csíkszeredai cég 1998-ban végzett felületes munkájának köszönhetően változott meg a megyehatár és amiatt vesztette el Csíkszentmárton község Úzvölgye települését. Mi több, ezért a munkájáért az illető cégnek 177 ezer lejt fizetett ki a kataszteri hivatal.
Tehát a fenti állítása szerint 1998 óta #Úzvölgye település és egy 3,5 kilométeres megyei útszakasz Bákó megye területén fekszik. Mivel a megyei tanácsok hatásköre a megyehatárig terjed ki, amennyiben a fenti kijelentése igaz, Hargita megye elvesztett a közvagyonából egy jelentős és rendkívüli fontossággal bíró részt.
Figyelembe véve a július 24-i állítását, felkérem tisztelettel Hargita Megye Tanácsának elnökét - akinek elsődleges feladata Hargita megye vagyonának őrzése és kezelése – hogy nyilvánosan válaszoljon a következő kérdésekre:
1. Milyen intézkedéseket tett az utóbbi 20 évben a megyehatáron kívül került és Bákó megye kezelésébe átkerült 3,5 kilométeres megyei útszakasz visszaszerzésének ügyében?
2. Az utóbbi 20 évben mennyi közpénzt költött a megyei tanács arra az útszakaszra, amely a csíkszeredai cég 1998-ban végzett, Ön által rossznak ítélt munkájának és az annak nyomán megváltoztatott megyehatárnak köszönhetően a szomszéd megye kezelésébe került?
3. Miért nem történt meg a 123-as megyei út telekkönyvi bejegyzése a közvagyon 2001-es jóváhagyása óta eltelt 18 év alatt?
4. Milyen intézkedéseket tett az utóbbi 20 évben a fent említett csíkszeredai céggel szemben a Hargita megyének okozott esetleges kár megtérítése érdekében?
5. Milyen körülmények között adta ki a megyei tanács apparátusa azt az építkezési engedélyt, amelynek köszönhetően a 123-as jelzésű megyei út védelmi zónájába hatalmas vascsöveket helyeztek el és amellyel visszafordíthatatlan környezeti katasztrófát okoztak az Úz-pataka völgyében?
Amennyiben a Tusnádfürdőn elhangzott nyilvános kijelentése nem felel meg a valóságnak, azaz az említett csíkszeredai cég 1998-ban végzett munkájának köszönhetően nem változott meg a megyehatár és az illető kataszteri dokumentáció értéke nem 177 ezer lej, megkérem tisztelettel, hogy nyilvánosan informálja erről a megye lakósságát és nyilvánosan kérjen elnézést az illető cégtől.
Ezzel egyidőben vizsgálja meg, hogy a 123-as megye út milyen hosszúságban fekszik Hargita megye mai határain belül és amennyiben a 41 kilométernek hiányát észleli, tegye meg a szükséges jogi lépéseket a tulajdonjog visszaszerzésének ügyében.
Rákossy Botond József
földmérő mérnök#

Kulcsár-Terza József: Megalapozott érveléssel, jó példákkal le lehet szerelni a sovén gondolatokat

A Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője, Kulcsár-Terza József érvelésének köszönhetően elutasította a „zászlótörvényt” módosító javaslatot a román képviselőház emberi jogi bizottsága. A Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt (PMP) a módosítással azt szeretné elérni, hogy tilos legyen a törvény által nem szabályozott zászlók kitűzése a középületekre, illetve húsz ezer lejig terjedő büntetéssel legyen szankcionálható ezek használata. 
„Nyilvánvalóan a székely zászló használatának korlátozása, a magyar közösség jogainak továbbnyirbálása a cél. Nevetséges, ugyanakkor végtelenül elkeserítő, hogy a kommunista gyakorlat, a szimbólumok szabad használatának korlátozása még ma is ekkora erővel bír Romániában” – jegyzi meg Kulcsár-Terza. Mint beszámolt, magyarországi példával érte el, hogy kedvező irányba mozdult el az emberi jogi bizottság tagjainak álláspontja a módosító indítványt tárgyaló ülésen. 
A gyulai román gimnázium és általános iskola épületéről készült fényképekkel igazolta, hogy a közintézményen román zászló is lobog, illetve, arra is felhívta a figyelmet, hogy az épület homlokzatán előbb románul van felírva az intézmény neve.
Az érvelésre a bizottság tagjai elutasították a magyarság számára kedvezőtlen javaslatot, az egyetlen tartózkodó az USR-s tag volt.
„Ismét bebizonyosodott, hogy megalapozott érveléssel, jó példákkal le lehet szerelni a sovén gondolatokat” – értékel Kulcsár-Terza. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a „zászlótörvényt” módosító javaslat miatt még korai lenne megnyugodni, ezt ugyanis még tárgyalni fogja a képviselőház plénuma.
Gyergyószentmiklós, 2019. szeptember 12.
-------------------------------------
MPP sajtóiroda  Gyergyószentmiklós

Együttműködési megállapodás született a szolnoki FIDESZ és az MPP Maros megyei szervezete között

Együttműködési megállapodás köttetett múlt hét végén a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fidesz és a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezetei között. A dokumentumot a Fidesz részéről Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, valamint Berki Ferenc, az MPP Maros megyei elnöke látták el kézjegyükkel
A megállapodásról szólva Szalay Ferenc elmondta: „Kötelességünk segíteni és támogatni a határon túli magyar testvéreinket. Ez a megállapodás kitér a kulturális életre, az oktatásra, partnerkapcsolatokra és civil szervezeti együttműködésekre.”
Köszönetét fejezve ki a megállapodás létrejötte miatt, Berki Ferenc hangsúlyozta, nagyon sokat jelent a Magyar Polgári Párt számára, hogy azzal a politikai szervezettel köthettek megállapodást, amely 1990-től segíti a határon túli magyarok megmaradását, ugyanakkor elkötelezett a nemzetegyesítés ügye mellett. Hozzátette: az MPP Maros megyei szervezete részt kíván venni minden szolnoki történelmi és nemzeti megemlékezésen és számít a szolnoki Fidesz képviseletére a Maros megyei rendezvényeken is.
A dokumentum aláírásánál jelen levő Kulcsár– Terza József, MPP-s parlamenti képviselő üdvözölte a közös törekvésekről szóló megállapodás létrejöttét, amely – tartalmát tekintve – nem mondható gyakorinak két politikai szervezet között. Gratulált az ötletgazdáknak és üzenetként fogalmazta meg, hogy mindig támogatni fogja az ilyen fajta törekvéseket.
Az eseményen szintén részt vevő Vass Imre, az MPP Maros megyei szervezetének alelnöke, Makfalva polgármestere a települések közti együttműködések fontosságát emelte ki hozzászólásában. Felhívta a figyelmet, hogy sikeressé csak akkor válhat a megállapodás, ha az nem csupán papíron létezik, hanem valódi tartalommal töltik fel a felek.
Az MPP országos elnökségét képviselő Kátai Attila alelnök rámutatott, az együttműködés révén olyan programok megvalósítására adódik lehetőség, amelyek által szorosabbra fűződhet a Jász- Nagykun- Szolnok megyei és a Maros megyei iskolák, egyházak és települések közötti kapcsolat. Ezeken keresztül pedig erősödik a magyar kultúra, a nyelv, illetve a nemzeti öntudat.
Marosvásárhely, 2019. szeptember 12.
-------------------------------------
MPP sajtóiroda Gyergyószentmiklós

2019. szeptember 10., kedd

Meleşcanut választották a szenátus elnökévé

2019. szeptember 10. 
Teodor Meleşcanut választották hétfőn a szenátus elnökének. A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szenátora, akit a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatott, 73 voksot, a liberálisok által javasolt, és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) által támogatott Alina Gorghiu 59 szavazatot kapott. Két szavazat érvénytelen volt. A szavazást megelőzően Teodor Meleşcanu azt nyilatkozta, hogy Călin Popescu-Tăriceanut a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára választották meg a szenátus elnökévé. 'Itt nincs szó semmiféle tagságról, emlékezzenek csak, hogy 2016-ban, miután Crin Antonescu lemondott, a liberális Călin Popescu-Tăriceanut a PSD képviselőcsoportjának javaslatára választották a szenátus elnökévé"- mondta Meleşcanu kedden a felsőházban, amikor azt kérdezték tőle, hogy csatlakozik-e PSD-hez, és hogy lehet-e egy parlamenti csoportnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE), két jelöltje az elnöki tisztségre. Meleşcanu elmondta: még nem beszélt Călin Popescu-Tăriceanuval, az ALDE vezetőjével a szenátuselnöki jelöléséről, és hogy továbbra is a PSD által támogatott jelölt marad. Arra a kérdésre, hogy vállalja-e, hogy esetleg kizárják az ALDE-ből, Meleşcanu azt mondta: "Lássuk, hogy mi történik a teremben, és mi lesz a szavazás eredménye". Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke délután még azt nyilatkozta, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem támogatja Teodor Meleşcanu jelölését, és ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről jelölteti magát, össze fogják hívni a párt politikai vezetőségét. (agerpres)

Román biztos kezébe kerül az uniós szállításügy

2019. szeptember 10.  
Az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen Brüsszelben mutatta be az uniós biztosok általa javasolt listáját. A dokumentum szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot ellátó Rovana Plumbot a szállításügyi tárca élére javasolja von der Leyen. Az EB összetételére vonatkozó javaslatot az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd az Európai Tanács nevezi ki az Európai Bizottságot. Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke. 
A volt magyar igazságügyi miniszter Trócsányi elődje, Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos volt az előző ciklusban. 
A holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető-alelnök lesz a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban - jelentette be Ursula von der Leyen. A
z új testületben nyolc alelnök lesz, közülük a három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát majd el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek. 
Timmermans koordinálja majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestager koordinálja majd a digitális kornak megfelelő Európa programját, és egyúttal továbbra is betölti majd a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja majd az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos. (Agerpres/mti/hírszerk)

Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelöltek névsorát

2019. szeptember 09.  
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke hétfőn bemutatta a biztosjelöltek végleges névsorát, a portfóliók tervezett elosztásának ismertetésére azonban még egy napot várni kell. Ezen hivatalos brüsszeli tájékoztatás szerint von der Leyen az utóbbi hetekben egyeztetéseket folytatott a november elején hivatalba lépő testületbe jelöltekkel. A lista nem tartalmaz meglepetéseket, mivel a nevek különböző forrásokból már korábban ismertté váltak, szakértők szerint a tárcák elosztása lesz igazán érdekes. A volt német védelmi miniszter a nemek egyensúlyára törekedett, amelyet majdnem sikerült is elérni, a jelöltek között ugyanis - rajta kívül - tizenkét nő és tizennégy férfi van. A Brüsszelben kiadott lista megerősítette, hogy a román jelölt Rovana Plumb, a magyar jelölt pedig Trócsányi László. (mti)

A kormány leváltotta a Bákó megyei prefektust

2019. szeptember 10.  
A kormány hétfői ülésén döntött arról, hogy leváltja néhány megye prefektusát és helyébe újakat nevez ki. A leváltott prefektusok között van Maricica-Luminiţa Coşa Bákó megyei prefektus is, aki előbb törvénytelennek ítélte meg a dormánfalvi polgármesternek az úzvölgyi temetőben végrehajtott építkezéseit, majd június 6-án mégis arra utasította a csendőrséget, hogy biztosítsák a román nacionalisták zavartalan megemlékezését a katonatemetőnél. A prefektust Valentin Ivancea váltja, aki eddig alprefektusi tisztséget töltött be. 
A Bákó megyei prefektus mellett lecserélték még Fehér megye altprefektusát, Monica Popescut is, akit Nicolae-Gheorghe Mera vált az alprefektusi székben, valamint a Krassó-Szörény megyei alprefektust, Cătălin-Ionuţ Hogeát, a Szeben megyei alprefektust, Horaţiu-Lucian Mariant és a Hunyad megyei alprefektust, Dorel-Ovidiu Breteant is leváltották. 
A Bákó megyei prefektus leváltásának hírére Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is reagált a Facebookon. Borboly elmondása szerint a volt prefektusnak felelnie kell a mandátuma alatt elkövetett törvénytelen intézkedésekért. A tanácselnök közölte, hogy a héten iktatják az előzetes perbe hívást a Bákó megyei prefektúra ellen az úzvölgyi katonatemető dormánfalvi leltárba vételéről szóló és kötelezően „náluk létező” másolat kiadásának megtagadása miatt. (comisarul.ro/hírszerk)

BÖLÖNI LÁSZLÓ A ROMÁN FOCISZURKOLÓKRÓL: EZÉRT TARTJÁK A ROMÁNOKAT EURÓPA CIGÁNYAINAK

ORIGO  2019.09.10. 
„Az a fájdalmas valóság, hogy Romániában milliók gondolkoznak a magyarokat gyalázó román ultrákhoz hasonló módon, és ezt eltűri a környezetük" – jelentette ki az Adevarulnak adott interjúban Bölöni László, a Royal Antwerp FC edzője. 
A világhírű marosvásárhelyi focistát és edzőt a román válogatott Spanyolország és Málta elleni Eb-selejtező mérkőzésein történt botrányokról, a román ultrák idegengyűlölő megnyilvánulásairól is kérdezte a lap. 
„Én magyar vagyok. Visszakérdeznék: mi a mi vétkünk?" – reagált a magyargyalázásokra a százszoros válogatott labdarúgó. Bölöni elmondta, az ultrák neveletlenségét tartja a mérkőzéseken folyamatosan fellángoló idegengyűlölet okának. Emlékeztetett, hogy a legjobb barátja román, akit mindig felkeres, ahányszor hazalátogat Marosvásárhelyre. „Mi lenne, ha ez a barátom is elkezdené skandálni egy meccsen, hogy kifelé a magyarokkal az országból? Ez akkora baromság! Nem tudom ésszel felfogni" – jelentette ki a Royal Antwerp FC edzője a maszol.ro beszámolója szerint. 

Bölöni László nem érti a román fociszurkolók viselkedésétFORRÁS: AFP

Bölöni arról biztosította a riportert, hogy hasonlóan reagálna akkor is, ha történetesen a románokat gyaláznák a magyar szurkolók egy magyarországi mérkőzésen. Sajnálatosnak nevezte, hogy a neveletlenség nem csak az ultrákat jellemzi. Felidézte, hogy az egyik repülőútján egy román utas minősíthetetlen hangnemben pocskondiázta mindenki füle hallatára a barátnőjét telefonon. „Amikor ilyesmit tapasztalok, illetve amikor azt látom, hogy a magyarok ellen skandálnak a Spanyolország és Málta elleni mérkőzésen, megértem, hogy miért tartanak minket Európa cigányainak. Hangsúlyozom, semmi bajom a cigányokkal, tudja, hogy mit akartam ezzel mondani" – fogalmazott a sportember.
Bölöni azt fájlalja, hogy nem csak az úgynevezett huligánok szűkebb csoportjaira jellemzőek a bunkó megnyilvánulások. „Drámainak tartom, hogy Romániába milliók viselkednek így. És ezt a környezetük eltűri. Ez a szomorú valóság" – jelentette ki.

Kiderült: pontosan annyit számít Gyurcsányné szava Európában, amennyit eddig is gondoltunk: semmit

BORDÁCS BÁLINT  2019.09.10. 
Néhány hazai balliberális politikus komoly hisztibe kezdett az után, hogy Ursula von der Leyen Trócsányi Lászlónak adta az egyik legfontosabb tárcát: Gyurcsányné mér előre őrjöngött az ATV-ben, amikor még nem is tudta a döntést, Ujhelyi István pedig közösségi oldalán borult ki. A szedett-vedett, hazai balliberális elit megint túlgondolja a szerepét: ismét kiderült, semmit nem ér a szavuk Európában. Véleménycikkünk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja Trócsányi Lászlónak - kedden olyan hír érkezett, amely normál esetben bizton számíthatott arra, hogy valamennyi magyar polgár tetszését elnyeri. Magyarország ugyanis nagyon komoly lehetőséget kapott arra, hogy jelentős befolyást szerezzen az Európai Unió elkövetkező öt évének alakításában. Nem kell részletezni, miért számít ez a magyar diplomácia kirobbanó sikerének, és úgy általában miért is fontos ez. Pontosabban mégiscsak kell, hiszen vannak olyanok, akik ezt nem akarják megérteni.
Trócsányi László és a magyar kormány sikere ismét tökéletesen megmutatja, a szedett-vedett magyar balliberális elit valamiért a mai napig azt hiszi, hogy bármit is számít a szava Európában, közülük páran pedig egyenesen azt gondolják, hogy véleményük akár döntő is lehet. Csakhogy az elmúlt napok eseményei minden eddiginél jobban megmutatták, hogy  saját szektáikon és a Soros-világ kitartottjain kívül senki sem kíváncsi rájuk. 
Elmúltak ezek az idők, új szelek fújnak, azonban a balliberális szellemi holdudvarnak ezt nem igazán sikerült eddig észrevennie. Ugyanolyan gőggel, felsőbbrendűséggel és nagyképűséggel mondják a magukét, ugyanolyan vehemenciával ostorozzák Magyarországot, mintha nem szenvedtek volna három egymást követő választáson megalázó vereséget. Hiába ágáltak Trócsányi László ellen minden fórumon, hiába kürtölték mindenhol világgá, hogy eljön a világvége, ha a magyar szakember fontos pozícióba kerül, Ursula von der Leyen egyetlenegy pillanatig sem hallgatott rájuk: az egyik legfontosabb tárcát szánta neki. Most minden bizonnyal kiült a döbbenet a balliberális politikusok arcára. Ez hogyan lehetséges? Hogyan fordulhatott elő, hogy megint nem hallgattak ránk? - suhanhatnak a gondolatok, és talán utat törhet magának a felismerés, hogy senkik vagyunk, semmit nem ér a szavunk Európában. 
Az ügyefogyott magyar balliberális hálót egyre többen nézik le, a sűrűsödő pofonok miatt egyre többen veszik észre, hogy mindenre alkalmatlanok, ennek ellenére a jól bevált, teli szájjal való tiltakozásukból nem adnak alább. Gyurcsányné már tegnap este megkezdte az előőrjöngést az ATV stúdiójában, amikor hivatalosan még nem is lehetett tudni, milyen megbízatás vár a fideszes politikusra. Az adás során Trócsányit mindennek elhordta, a szokásosnál is látványosabban nem örült annak, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy Magyarországot komoly pozícióval jutalmazzák Európában. Amikor ez valóra vált, Gyurcsánynét a szocialisták egy darab uniós képviselője, Ujhelyi István váltotta a gyűlölködésben. Közösségi oldalán durva hangnemben beszélt az Európai Bizottság hétgyermekes elnökéről, megpróbálta gyalázni Trócsányi Lászlót, annyira elöntötte az elkeseredett gyűlölet, hogy már titkolni sem tudta a megalázó vereséget.
A hazai balliberális politikusok tehát komoly hőzöngésbe kezdtek akkor, amikor Magyarország szép, komoly és erőt mutató sikert ért el. Az előzmények ismeretében felmerül egy kérdés.
Érdekel ez még bárkit is?

2019. szeptember 9., hétfő

Ma összeáll Magyarország legnagyobb rockzenekara Kecskeméten

MTI 2019. szeptember 7.
A KecskemétRocks 2019 keretében több mint ötszáz zenész ad ma kétórás koncertet a kecskeméti Benkó Zoltán Szabadidőközpontban. Révész Zsolt kommunikációs vezető az MTI-nek elmondta: Magyarország legnagyobb rockzenei flashmobjára az ország minden tájáról és külföldről is érkeznek zenészek. A tizenkét magyar és külföldi slágert 80 énekes, 90 basszusgitáros, 100 dobos és 250 gitáros játssza el.
Az óriászenekarban közreműködik majd Czutor Zoltán a Belmondóból, Gamsz Árpád a Mobilmániából és Kirchknopf Gergő az Ocho Machóból.
A helyszín kialakításáért egy hetvenfős stáb felel. Az óriáskoncert megfelelő hangzása érdekében mintegy ötven hangfalat, száz mikrofont és nagyjából három kilométernyi mikrofonkábelt használnak.
A szervezők az elhangzó dalokat úgy választották ki, hogy azok bárki számára könnyen eljátszhatóak, elénekelhetőek legyenek. Így elhangzik majd a Queen We Will Rock You, az LGT Ringasd el magad, Joan Jett I Love Rock 'n' Roll, az Ocho Macho Jó nekem, a Bikini Mielőtt elmegyek, a Tankcsapda Egyszerű dal, a Sing Sing Halál a májra, a Metallica Enter Sandman, a White Stripes Seven Nation Army, a Nirvana Come As You Are, Lenny Kravitz Are You Gonna Go My Way és a Depeche Mode Personal Jesus című száma.
A délelőtti nyilvános hangbeállások és próbák után 14 órakor veszi kezdetét a rockzenei flashmob, majd ezt követően a Hangfoglaló Program 2019-es pályázatának nyertes zenekarai mutatkoznak be. Az estét két tribute zenekar, a Metallicum és a Hollywood Rose koncertje zárja.
A civil kezdeményezés két éve Szegeden egy olasz ötlet alapján indult el, a különleges esemény célja az élő zene és a rock népszerűsítése mellett egy összetartó, zenét szerető és művelő közösség kialakítása. 
A KecskemétRocks-ról további információk a www.cityrocks.hu olvashatók.

Kövér László vezető orosz politikust fogadott az Országházban

MTI 2019. szeptember 9., 
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta Nyikolaj Fjodorovot, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlése Szövetségi Tanácsának első elnökhelyettesét - közölte az Országgyűlés sajtóirodája hétfőn az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a megbeszélésen Kövér László kijelentette: Magyarország kiemelt szerepet tulajdonít a két ország parlamenti együttműködésének, és érdekelt a további lehetséges együttműködési területek megkeresésében, amit - mint a házelnök fogalmazott - "számtalan esetben a törvényhozók közötti jó viszony lendíti előre".
Kövér László rámutatott: noha tavaly növekedett a kereskedelmi forgalom, mind a gazdaság mind az agrárium területén vannak további kiaknázatlan lehetőségek.
Az Országgyűlés elnöke egyúttal köszönetét fejezte ki Nyikolaj Fjodorovnak -, aki egyben a Szövetségi Tanács orosz-magyar baráti tagozatának elnöke - a magyar ügyek iránti folyamatos támogatásáért, a józan párbeszédre és az együttműködésre való nyitottságáért.
"Hazánk célja a kölcsönös tisztelet és pragmatikus együttműködés talaján fenntartani és fejleszteni a kétoldalú kapcsolatainkat" - fogalmazott a házelnök.

Új vállalkozásokkal bővült a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom mentorprogramja

HIR TV  2019. szeptember 9.,
A mozgalom és a Balansz Intézet számtalan céggel évek óta együttműködik azért, hogy a családbarát megoldásokat és gyakorlatokat minél szélesebb körben megismertessék az üzleti világgal és a munkavállalókkal. A családbarát gyakorlatokat példaértékűen művelő cégeket pedig évről évre elismerik, népszerűsítve ezzel a családok munkahelyi támogatását is.

Jó megélhetést biztosít a zöldségtermesztés

2019. augusztus 20., 
Jövedelmező foglalkozás a zöldségtermesztés, kis területen is jelentős bevételt lehet megvalósítani – tudtuk meg Vass Rezső kézdivásárhelyi gazdától, aki falugazdászi tevékenységet is végez. Az agrármérnök végzettségű Vass tíz évvel ezelőtt kezdett el gazdálkodni, akkoriban a munkát édesapja mellett végezte. 2007-től – édesapja halála után – önállóan dolgozik. Tizenhárom hektáron szántóföldi növénytermesztést folytat, Esztelneken pedig 12 árnyi fóliasátorban zöldséget termel.

Vass Rezső és fia, Dávid az esztelneki fóliasátorban. A szerző felvétele.

Többféle paprika, padlizsán terem a védett területen, a szántóföldi kultúrák között van burgonya, hagyma, búza és repce is. A gazdával a zöldségtermesztés körüli kérdésekről beszélgettünk.
– Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a fóliasátras termelésben?
– A legnagyobb gond, hogy nincs munkaerő. A munkát nagyjából én végzem egy esztelneki asszony segítségével. Néha egy kézdivásárhelyi férfi is besegít.
– Nehéz egy fóliasátor léte­sítése?
– Az idén rosszul alakultak a dolgok. A második fóliasátorról a vihar letépte a borítást. Csak a fólia közel háromezer lejbe került. A fólia felhúzása is ezer lejben áll. Embereket kell fogadni, le kell ásni, ki kell feszíteni a fóliát, utána az alját leföldelni.
– Öntözés nélkül nem működik a fóliás termesztés. Hogyan tudta megoldani?
– Az öntözés saját kútból történik. Minden reggel ötkor kezdődik az öntözés, eltart kilenc óráig. A vizet búvárpumpa nyomja a kútból, s csepegtetős öntözőrendszer osztja szét a növények tövéhez. Lényegé­ben csak be kell indítani az öntözést, az önállóan működik, én időközben tudom végezni a gyomlálást, a kötözést.
– Honnan szerzi be a szükséges palántákat?
– Harminc százalékát én termelem meg, a többit egy sepsiszentgyörgyi palántatermelőtől vásárolom.
– A gyomok, kártevők irtására, a tápanyag biztosítására használ vegyszereket?
– Tavaly nem vegyszereztem. Idén sajnos kellett permetezni, főként a levéltetű ellen. A növények tápszerezését csak biomegoldásokkal rendezem. Amire a növényeknek szükségük van: kalcium, szilícium, vas, aminosavak és bór.
– Hol értékesíti a termést?
– Nagyjából a kapun belül adom el az árut. A helyi konfekciógyárban dolgozók állandó vásárlóim. A megmaradt minőségi árut egy kézdivásárhelyi üzletbe adom be. A 12 árnyi fóliasátorban termelt zöldségből származó bevétel elég egy háromtagú család fenntartására. A jövedelem hozzávetőleg húsz hektár gabona profitjának felel meg.
– Gondolkodik a termelőkapacitás növelésén?
– Igen, szeretnék vásárolni még két fóliasátrat, egyenként ötszáz négyzetmétereset. Ezenkívül egy komoly öntözőberendezést is szeretnék létesíteni víztározó tartállyal, teljes automatizálással. A tervezett fóliasátrak helyén jelenleg gyümölcsfák vannak. Sajnos, ezeket fel kell számolnom, a szilva, barack szinte semmi profitot nem hoz, ellentétben a jól jövedelmező fóliasátorral.
– A termelőkapacitás növelésével nőni fog a termés mennyi­sége is. El tudja majd adni a többletet is?
– Igen, van igény a piacon. Esztelneken az átlagos hőmérséklet Felső-Háromszék más zónáihoz viszonyítva 2–3 Celsius-fokkal alacsonyabb. Később érik tehát a termés, nekem azonban épp a zakuszkaszezonra, szeptember közepére lesz zöldségem. Erre is fektetem a hangsúlyt, a zakuszka-alapanyagokra. Esztelneken még egy melegház van, de az nagyon kis méretű, így nem jelent konkurenciát. Beszéltem egy sepsiszentgyörgyi üzletlánc megbízottjával, egy csernátoni üzlettulajdonossal is, ők is átvennék a jó minőségű árut, akár nagyobb mennyiségben is.
– Falugazdászként is tevékenykedik. Mennyire igénylik a gazdák a falugazdászok szolgáltatásait?
– 2018. novembertől dolgozom a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdászaként. A mezőgazdaságban dolgozom, és látom, hogy a háromszéki gazdáknak is szükségük van a szaktanácsadásra, szakmai segítségre. Úgy érzem, hogy tapasztalataim, tudásom megosztásával hasznára lehetek a gazdatársadalomnak, ezért vállaltam a falugazdászi feladatot. A zöldségtermesztés, szántóföldi növénytermesztés, tápanyag-utánpótlás, a termények feldolgozása és értékesítése terén tudok segítséget nyújtani, és ezt igénylik is a gazdák. Értékelik a termelők a falugazdászok tevékenységét, nem utolsósorban a pályázatok megírásában nyújtott segítségért is. A gazdáknak nagy szükségük van a termelésben nyújtott szaktanácsadásra, az eladással kapcsolatos eligazításra is.Bokor Gábor