2018. szeptember 22., szombat

A 2015-ös Ujhelyi szerint a 2018-as Ujhelyi egy hazaáruló

2018-09-22  PILHÁL TAMÁS
Ujhelyi István, a „Nagy Magyar Hazaffy”; Fotó: MTI/Kovács Attila

A politikusokról mintázott vudu-bábukat nyugodtan lehet ütni, verni, harapni, lefejezni – feltéve, hogy fideszes politikust ábrázolnak. Mert ha a rongybabának történetesen Ujhelyi István-kinézete van, akkor más a leányzó fekvése: akkor az érintett politikus vérig sértődik, végromlást vizionál, s rohan a rendőrségre feljelentést tenni. Ujhelyi amúgy is egy jellemóriás: 2015-ben még hazaárulásnak tartotta a 7-es cikkely megindítására szavazni – amit most mégis megtett.
Ujhelyi István rendkívüli módon föl van háborodva. Olyannyira, hogy készen áll jogi útra terelni az ügyet. Ő amúgy egy elfoglalt ember, egyvégtében a haza üdvéért, Magyarország előbbre jutásáért fáradozik odakint Brüsszelben, egy szabad perce nincs, de most pereskedni fog, Isten őt úgy segélje. Betelt ugyanis a pohár. (Nem úgy. Ő nem iszik. Nem ő iszik.) A pohár betelését az váltotta ki, hogy a honatya arcképét rácsirizezték egy bábura, amit aztán föllógattak egy fára a néhai Köztársaság (ma: II. János Pál pápa) téren. Az elkövető által az interneten közzétett fotográfiák tanúsága szerint Istvánunk valósághű makettjét fejjel lefelé helyezték el a növényzeten, így denevér üzemmódban figyelhette szomorú szemeivel, amint többször is lefotózzák őt e kiszolgáltatott pozitúrában. A képkompozíciót a kommunista pártszékház háttérben fölsejlő sziluettje és az egészet keretbe foglaló estéli sötétség varázsolta művészivé.
Nyilvánvaló, hogy az eset következtében makett-Pisti jogai sérültek. Fejjel lefelé lógászkodni még egy bábunak sem kényelmes, ráadásul félő, hogy a fotózkodáshoz nem kérték ki a rongybaba engedélyét, ami – meglehet – nem EU-konform. A fa jogairól nem is beszélve! Ugyan melyik fa szeretne ezekben a sargentinis, hazaárulós időkben egy Ujhelyivel (vagy egy Ujhelyi-szerű rongyemberrel) szelfizni? Na ugye.
Ujhelyi Istvánt mégsem a klónját vagy a fát ért jogsérelem hozta ki legendás béketűréséből, hanem a sajátja. Tudniillik az övé sérült, sérülhetett. Erről a szocialista politikus egy közleményt is kiadott a minap. Ebben tudatta: lám, burkoltan már akasztással fenyegetik őt, ám ő ezt nem hagyja annyiban, „hivatalos következménye” lesz a dolognak. Értsd: beperel mindenkit, akinek köze volt ehhez a gyalázathoz. Meglátása szerint azért fenyegetik őt akasztással, mert – mint fogalmazott – „hazafias [sic!] módon kiálltam Magyarország és a magyar emberek érdekeiért az orbáni rezsimmel szemben”. Itt, ugye, a Sargentini-jelentés múlt heti megszavazására célzott, ami Istvánunk olvasatában, az ő morál-barométere szerint hazafias cselekedet volt, nem pedig utolsó, mocskos, nyomorult hazaárulás, miként azt ellenségei terjesztik. Ujhelyi „Hazafias” István írásából nem maradhatott ki az ismert eposzi kellék sem: „Orbán Viktor gyűlöletpolitikája ide juttatta az országot”. Már csak az a kérdés, hol az az itt?
Mielőtt azonban a rendőrségig szaladna árulkodni, valamire azért fölhívnám e nagy „hazaffy” figyelmét. Az a bábu, ami ott lógott-lógászkodott a józsefvárosi estében, nem Ujhelyi Istvánként látta meg a napvilágot a magyar Dzsepetto műhelyében, hanem Orbán Viktorként. Még a miniszterelnök fotója feszült a bábu arcán, mikor a minapi Sargentini-diadalmeneteken az ellenzéki tüntetők ütötték, rúgták, harapták. E jeles eseményeken Ujhelyi is ott vala, tán maga is vuduzott egyet az Orbán-bábuval, megpöködte kissé, ki tudja. Az viszont biztos, hogy a miniszterelnök kicsinyített mását ért atrocitások nem érték el Ujhelyi ingerküszöbét, nem adott ki miattuk közleményt, Facebook-dörgedelmet, hogy „Eddig és ne tovább!”, nem sietett a rendőrségre följelentést tenni.
Csak azután vált bábuérzékennyé, hogy az Orbán-fotó fölé egy Ujhelyi-pofa került, és az arcváltott babát lefotózták artistamutatvány közben. Mert a véleménynyilvánítás szabadsága, meg az európai értelemben vett viccelődés határmezsgyéje éppen ott húzódik, ahol Ujhelyi István, Judith Sargentini és a haverjaik kijelölték – minden más pedig Orbán Viktor gyűlöletpolitikája.
A legendás baloldali humorérzék: egy Orbán-hordón őrjöngi ki magát egy rohamnyugdíjas a Sargentini-diadalmeneten; Fotó: Vadhajtások

Amikor 2012-ben egy közös baloldali tüntetésén ledöntötték Orbán hungarocell szobrát, és a fejét végig rugdosták a városon – az a legendás baloldali humorérzéket példázta, Ujhelyi pedig nem határolódott el a saját bandájától. Amikor idén februárban Simon József, az MSZP pécsi elnökségi tagja Orbán Viktorról egy fejlövéses képet tett közzé – akkor az MSZP bocsánatkérés helyett ugyanúgy a Fidesz gyűlöletpolitikájára fogta az egészet, mint most Ujhelyi. Amikor a Sargentini-tüntiken – az Orbán-bábu mellé – Orbán-hordókat állítottak, hogy a rohamnyugdíjasok azokat üssék-verjék; és a rohamnyugdíjasok verték is derekasan – akkor Ujhelyi lapított, mint szar a fűben.
Becstelenségét, kétszínűségét jól példázza, hogy egy 2015 decemberi közleménye szerint még maga is tudta, a 7-es cikkely elindítására szavazni hazaárulás:
"Sem korábban, sem a jövőben nem fogok megszavazni olyan javaslatot, amely a 7-es cikkely alkalmazását szorgalmazza, vagy amely legalábbis megnyitja a lehetőségét az állampolgárokat is érdemben sújtó szankcióknak."
Most viszont kokárdával a kezében, dagadó kebellel megszavazta a Sargentini-jelentést, amely a 7-es cikkely beindításával megfoszthatja Magyarországot (és nem a magyar kormányt!) uniós szavazati jogától, ezáltal minden magyar embert büntetve. Igazi jellemóriással van tehát dolgunk.
Sajnálom szegény fát ott a II. János Pál pápa téren…

2018. szeptember 21., péntek

"Bejön a vidék" az idén is

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és étel
Szeretettel meghívunk a szeptemberi vásárunkra, ahol tizenhárom vidéki termelő és gazda termékeit vásárolhatjátok meg és fogyaszthatjátok el! 
Program: 
September 22. 
10:00 - Bejön a vidék - market 
19:00 - Jam-session 
September 23. 
10:00 - Bejön a vidék - market

2018. szeptember 20., csütörtök

BÁRÓ KEMÉNY JÁNOSNÉ AUGUSTA PATON - Önéletrajzi emlékezések

ISBN: 9786155662669Talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton eddig kiadatlan önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, "Marosvécstől Brâncoveneşti-ig". Vagyis az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna deltába hurcolások és a kitelepítések történeteinek bemutatása sem maradt ki, ahogy a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Tudjuk: ez egyben Erdély legfontosabb kultúrtörténet időszaka is. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik számos más erdélyi híresség mellett, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. A marosvécsi találkozók hátterében kibontakozik egy kivételes női sorstörténet is, hiszen Augusta Erdélyben tanult meg magyarul, Bánffy és Kós mellett képezte magát irodalomból, kultúrából, s olyannyira megszerette Erdélyt, hogy a kommunizmus idején sem hagyta el a Maros vidékét: egészen haláláig Marosvásárhelyen élt szegénységben. Kiadatlan naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély és Erdély története iránt érdeklődőknek.
"1945: Mielőtt János visszajött volna, fogtam a gyerekeket és beköltöztem Vécsre, a gazdasági intéző kicsi házába, ami üresen állt. Szalmát tettünk a földre, és azon aludtunk. Másnap mindenki tetvesen ébredt. Még mindig tele volt tetűvel, amit az oroszok hagytak maguk után. De sikerült kitakarítani. Visszakaptunk a falusiaktól néhány bútordarabot, amit elvittek a kastélyból megőrzésre. Vettem egy tehenet, és elkezdtünk élelmet termelni. Idős hozzátartozóink is oda költöztek, hárman egy szobába. Mi egy másikban voltunk. De legalább tisztaság volt.
A kastélyból mindent kirámoltak. A németek, mielőtt elmentek volna, kiürítettek minden tollpárnát és lószőr-matracot, gondolom azért, hogy az oroszok ne alhassanak olyan kényelmesen, mint ők. Eltűnt a teljes könyvtár. Heine versei a földön feküdtek, összetépve. Szívszorongató látvány volt. Később, amikor elmentem húst venni a mészárszékbe, szörnyülködve láttam, hogy a mészáros, Creciu, a román papnak a testvére, az antik köteteinkbe csomagolta a húst. Meg se tudtam szólalni."

Kiadó: Szépmíves Könyvek

Oldalszám: 384 oldal
Várható megjelenés: 2018. november 05.
Méret: 125 mm x 183 mm
Kötés: Keménytáblás

Indián nyár

Nem található automatikus leírás.

A Tanyaszínház kavillói székhelyének felújítása és jubileumi turnéja

A Tanyaszínház negyvenéves jubileumára egy másfél évtizedes álom vált valóra Kavillón azáltal, hogy egy olyan összművészeti alkotótelep és épületkomplexum jött létre, amely a térség egyik fontos szellemi központjává válhat. A fejlődés vitathatatlan, hiszen amíg a Tanyaszínház ekhós szekere kezdetben még csak pár száz kilométer utat tett meg, mára traktoros szerelvénye több mint ezer kilométert bejárva a legkisebb bánsági faluba is eljut egyebek között a Magyar Nemzeti Tanács tájolási programjának köszönhetően is. A társulat az idén Marin Držić Dundo Maroje című darabjátPé’z hova mész? címmel játszotta Berta Csongor és Ricz Ármin, volt tanyaszínházas színészek rendezésében. Egyébként az elmúlt évtizedekben a közönség tartotta életben ezt az európai viszonylatban is ritkaság számba menő vállalást is, amelyet pontosan negyven évvel ezelőtt Kovács Frigyes és Hernyák György, akkor még az újvidéki Művészeti Akadémia két hallgatója indított útjára. 
A Tanyaszínház kavillói bemutatója: 2018. július 28.-án volt

Ujhelyi István kokárdája

2018. SZEPTEMBER 20. Bayer Zsolt
Ujhelyi István Magyarországon tartózkodó szocialista, kezében kokárdával beszélt arról, hogy miért szavazott Magyarország elítélésére egy velejéig hazug és ostoba és aljas „jelentés” alapján, amelyet egy velejéig romlott, becstelen, hazug és aljas nő készített, amúgy Ujhelyi elvtársainak és egyéb baloldali-liberális ügynökök útmutatásainak alapján.
Az elemi felháborodás arra is alkalmat ad, hogy visszatekintve a múltba megállapíthassuk: Ujhelyi és elvtársai cselekedete egy hosszú sor folytatása, nem afféle váratlan és előzmény nélküli, mintegy öntudatlan, hirtelen felindulásból elkövetett hazaárulás.
Talán a szimbolikus térben is értelmezhető, ha száz évet megyünk vissza az időben. Száz évvel ezelőtt szállták meg a szerb csapatok Baranyát. Miután a Tanácsköztársaság névvel illetett patkánylázadás véget ért, annak főbűnösei és társutas gazemberei tömegével menekültek a Nemzeti Hadsereg elől a szerb fennhatóság alatt lévő Pécsre, amelynek polgármestere Károlyi egykori hadügyminisztere, a részegen „nem akarok többé katonát látni” kijelentést tevő Linder Béla volt.
Linder a „proletárforradalom” menekülő csőcselékének menedékjogot adott. A párizsi békekonferencián a megszállt Baranyát majdnem teljes egészében Magyarországnak ítélték (ez a döntés meglepte és csalódással töltötte el a szerbeket, ami nem is csoda, ugyanis az antant amúgy a legkevésbé sem vette figyelembe sem a magyar érdekeket, sem az etnikai viszonyokat, sem a tisztességet, sem az emberséget).
A szerbeken kívül egy csoport volt, amelyiket elégedetlenséggel töltötte el a döntés: a magyar kommunisták és szocialisták (polgári radikálisok). Ezek élénken agitáltak a döntés ellen! Jászi Oszkárék Belgrádba utaztak, hogy meggyőzzék a szerbeket, ne vonuljanak ki Baranyából. Majd 1921. augusztus 14-én egy „népgyűlésen” kikiáltják a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot, amelynek élére egy Dobrovits Péter nevű, tőrőlmetszett hazaáruló gazembert választanak.
Ez a „köztársaság” nyolc napig létezett, e nyolc nap alatt Linder Béla végig Belgrádban tartózkodott, már mint a szocialista párt tagja, és agitálta a szerbeket: az antantnál és a kisantantnál érjék el, hogy ezt a „baranyai köztársaságot” szénbányáival és vasútjával együtt csatolják vissza Szerbiához. Ugyanezért harcoltak a kommunisták és Jászi Oszkárék. S mi volt az indok? Pont mint ma: hogy majd ők onnan, a szerbekhez csatolt Baranyából fogják demokratizálni az országot!
Mindeközben természetesen volt kokárdájuk, és önmagukat nevezték hazafinak. Aztán eltakarodtak, Lindert Tito temeti majd Belgrádban katonai parádéval (csak hogy legalább becstelen halálában világos legyen, kiknek az ügynöke volt), Jászi Ohióban, Kun Béla Moszkvában végzi, kokárdáik minden bizonnyal az íróasztal fiókjában porosodnak, onnan dobja majd ki a haláluk utáni nagytakarításkor a házvezetőnő.
Rákosi és kommunistái aztán folytatják a megkezdett utat. Ragaszkodnak a szovjet megszálláshoz, mert tudják: a hatalmat csak egy idegen megszálló hadsereg árnyékában szerezhetik és tarthatják meg. És ezt nem tartják túl nagy vagy vállalhatatlan árnak, éppen ellenkezőleg, meggyőződésük szerint ez a világ természetes rendje. Rákosi kokárdája aztán Nyizsnyij-Novgorodban végzi. Egyetlen elvtársát, aki egy döntő pillanatban a nemzet oldalára állt, már Kádár fogja kivégezni. Kádár, aki folytatja az utat.
1956-ban visszahívja az oroszokat, vérbe fojtja a forradalmat – pontosabban vállalja ezt a szerepet –, mint mondtam, kivégzi Nagy Imrét (is), és mindeközben hosszan szónokol hazafiságról, amelyet természetesen ő képvisel egyedül.
S elköveti a legnagyobb hazaárulást, ami még ezeken is túltesz: egészen becstelen haláláig arra kényszeríti a társadalmat, hogy tagadja meg, felejtse el saját hőseit, és örök Kreónként megtagadja áldozataitól a végtisztességet, megszegve ezzel az örök emberi és isteni törvényeket. Kádár kokárdáját talán a villájába költöző Veres „engedély nélküli” István hajította ki.
Ebben a sorban következnek most Ujhelyiék. Kokárdáikat morzsolgatva bizonygatják, hogy ők a hazafiak. A múltjukat már ismerjük. Milyen jó lenne egy pillantást vetni a jövőbe, hogy vajon hogyan és hol fogják végezni. Vajon ki fogja majd kidobni az elkoszolódott kokárdáikat?

Újabb autóipari nagyberuházás Magyarországon

MTI  2018.09.20. 
Az amerikai Sanmina 6,7 milliárd forintból fejleszti tatabányai gyárát 2022-ig, a beruházáshoz a kormány 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járul hozzá. A kaliforniai székhelyű cég autóelektronikai és telekommunikációs berendezések gyártásával foglalkozik.
Innovatív autóipari befektetést hoz Magyarországra a világ egyik legjelentősebb ágazati beszállítója, amely világszerte 25 országban 75 gyárat működtet és 47 ezer embernek ad munkát. Az elektronikai eszközöket gyártó amerikai cég beruházásánál az állami hozzájárulást az indokolta, hogya fejlesztéssel néhány éven belül 220, nagy hozzáadott értéket teremtő munkahely is létrejön.Az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte, hogya Sanmina beruházása megerősítette az amerikai vállalatok második helyét a befektetők között, hiszen a legfontosabb EU-n kívüli magyar exportpiacnak számító Egyesült Államokból 1700 vállalat 100 ezer munkahelyet működtet Magyarországon.Az idei első fél évben 8 új amerikai beruházás 1250 új munkahelyet hozott létre.
Hoffmann Károly, a Sanmina tatabányai üzemének ügyvezető igazgatójaFORRÁS: MTI/SOÓS LAJOS

A Sanmina-SCI az elmúlt 5 évben több mint 7 milliárd forintot fektetett már be Tatabányán, az ottani üzem így mostanra a cég legnagyobb európai gyártóbázisa lett.A társaság tavaly októberben, magyarországi működésének 20. évfordulóján jelentette be, hogy csaknem 200-zal emeli alkalmazottai létszámát Tatabányán és új gépsorokat telepít.
Az összesen 40 ezer négyzetméternyi üzem mellett a Sanmina az alsózsolcai ipari parkban további 30 embernek ad munkát precíziós fémmegmunkálással, telekommunikációs kapcsolószekrények, bázisállomások összeszerelésével foglalkozó üzemében. Az 1980-ban alapított cég globális árbevétele 2016-ban meghaladta a 6,5 milliárd, a tavalyi üzleti évben pedig megközelítette a 7 milliárd dollárt

Orbán Viktor: Semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a határt

MTI 2018.09.20. 
A miniszterelnök csütörtökön Salzburgban azt mondta, a Frontex még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert.
Orbán Viktor az osztrák városban az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve újságíróknak azt mondta, van egy javaslat az Európai Bizottság részéről, és ez azt mondja, hogy „ha baj van, akkor a nemzeti hatásköröket vegyék el a tagállamoktól, és a határvédelmet az unió menedzselje”.

Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel belga kormányfő az európai uniós állam- és kormányfők informális salzburgi csúcstalálkozójának második napján, 2018. szeptember 20-án
FORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / SZECSŐDI BALÁZS

Szerdán átadta Ausztriának is azt a javaslatot, amelyet már Bulgáriának átnyújtottak, és amely ezt a problémát oldja meg, de nem a tagállamok ellenében, hanem úgy, hogy a tagállamoknál maradhat a védekezés joga.
A kormányfő úgy fogalmazott:
Szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert. Semmi szükség arra, hogy ők védjék helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről. 
Mint mondta, emellett kell ma kiállni, és „többen vagyunk mi, akik ezt ellenezzük. Egyelőre a papírforma mellettünk van”.
A Brexitet illetően a miniszterelnök azt mondta, Magyarország azok közé tartozik, akik szerint nem kellene megbüntetni a briteket.
Fair Brexitre és jó együttműködésre van szükség Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőben - fogalmazott.
Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy várakozásai szerint szóba kerül-e a Soros-Sargentini-jelentés az ülésen, azt mondta: „azon mindenki csak nevet"

Orbán Viktor álláspontjának győzelmét bizonyítják az elmúlt napok eseményei

MÁRKOS IMRE ÖRS 2018.09.20.
Szerda este megkezdődött az ausztriai Salzburgban az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács (ET) informális ülése. A kétnapos EU-csúcsot az ET soros elnökségét adó osztrák kormány hívta össze. Az első napon az Európai Néppárt (EPP) is tanácskozott. A fő téma természetesen az illegális migráció és a határvédelem kérdésköre volt, ezenkívül a Brexit folyamatának a megvitatása is napirendre került. Úgy néz ki, hogy a kontinens vezetői végre elfogadták Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontját a határvédelem fontosságáról, ami egyértelműen Orbán győzelmének tekinthető. Salzburgban több EU-s tagállam is kiállt hazánk mellett.
A migráció problematikájáról már a hagyományosnak számító nyitó munkavacsorán is megbeszélést folytattak.
Sajtóértesülések szerint a résztvevők megvitatták a legújabb fejleményeket ezzel kapcsolatban, és értékelték az illegális migránsok számának csökkentése és a harmadik országokkal való együttműködés terén történt előrelépéseket.
Újdonságnak és egyben Orbán Viktor magyar kormányfő hatalmas győzelmének tekinthető, hogy a csúcson végre a határvédelem és a határbiztonság tematikáival is hajlandóak voltak foglalkozni, mert eddig csupán a migránsok kötelező szétosztásáról volt szó az ilyen jellegű összejöveteleken.

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió salzburgi nem hivatalos csúcstalálkozójának második napi ülésére 2018. szeptember 20-ánFORRÁS: MTI/AP/KERSTIN JOENSSON

Orbán ezzel kapcsolatban határozottan leszögezte:nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat."Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy ez a mi feladatunk" - tette hozzá.
A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb-magyar határon. Elvégezzük a munkát - tudatta.
A Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) megerősítéséről szóló javaslattal kapcsolatban felvetette: szép dolog a Frontex, deaz még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert. Semmi szükség arra, hogy ők védjék helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről.
Szlovákia Magyarország mellett áll
Peter Pellegrini szlovák kormányfő a támogatásáról biztosította a határvédelem kérdésében Orbán Viktort.
Pellegrini a sajtónak nyilatkozva kifejtette: a Frontexnek kiegészítő megoldásként kellene működnie, nem pedig olyanként, amely helyettesíti a független határőrségeket és a tagállamok ilyen egységeinek szuverenitását. A szlovák miniszterelnök szerint az európai politikusoknak minden olyan megoldást támogatniuk kellene, amelyikről világos, hogy képes hozzájárulni az unió határainak megvédéséhez.
Véleménye alapján a Frontexnek inkább az afrikai országok határvédelmét kellene segítenie az EU-s tagállamok ilyen jellegű feladatainak az átvétele helyett. 
A francia jobboldal vezetője támogatja Orbán Viktort
A magyar álláspontot erősítette meg a migráció kérdésében Laurent Wauquiez, a francia jobboldal gerincét adó Republikánusok (Les Républicains-LR) nevű konzervatív párt elnöke is. A Republikánusok Nicolas Sarkozy volt államfő pártjának jogutódja. 
Wauquiez Salzburgban kijelentette: a Fidesznek az Európai Néppártban van a helye. Szerinte be kell fejezni azt a nevetséges gyakorlatot, hogy azt megdicsérik, aki befogadja a migránsokat, aki meg elutasítja, az rossz pontot kap. 
A magát Orbán Viktor fő ellenfelének nevező francia köztársasági elnökről, Emmanuel Macronról pedig azt mondta, hogy teljesen elszigetelődött. 
Szerinte - ahogy fogalmazott - lapozni kell, túl kell lépni a szociáldemokratákon.Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozik a sajtónak az Európai Unió salzburgi nem hivatalos csúcstalálkozójának második napi ülése előtt 
Hazánk álláspontját osztja Chirac és Sarkozy volt belügyminisztere, Brice Hortefeux is. 
A francia Republikánusok többsége egyébként nem szavazott igennel a Soros-Sargentini jelentésre, 20 képviselőjükből csak 9 szavazta azt meg, elsősorban a Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber nyomására.
Bulgária is Magyarország mellett áll
A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást - közölte Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, honvédelmi miniszter.
Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen veszélyes precedenst teremtene - fűzte hozzá a jobboldali politikus, utalva a hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentésre.
Karakacsanov bejelentette, hogy Lengyelországhoz csatlakozva, Bulgária megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat.
Sebastian Kurz is rájött arra, hogy Orbán Viktornak van igaza
Kurz osztrák kancellár, a tagországok állam-, illetve kormányfőinek informális találkozóján kijelentette, hogy a bevándorlók európai uniós tagországok közötti elosztásának mechanizmusa nem fogja megoldani a migrációs krízist.Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozik a sajtónak az Európai Unió salzburgi nem hivatalos csúcstalálkozójának második napi ülése előtt 2018. szeptember 20-án
Az ifjú kancellár Orbán Viktor nézőpontját magáévá téve előremutatónak nevezte azt, hogy az Európai Unió a külső határok védelmének megerősítése mellett döntött. 
Továbbá azt mondta, ehhez mélyreható tárgyalásokat kell folytatni Egyiptommal és más észak-afrikai országokkal is, különös tekintettel az illegális migráció megállítására és a kivándorlók visszafogadására.
Az nem világos, hogy Kurz miért beszélt külön kiemelve Egyiptomról, hiszen az osztrák kancellár Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével hétfőn vett részt hivatalos kairói látogatáson, ahol Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő kijelentette, hogy az általa vezetett országból – ellentétben más afrikai államokkal -2016 óta nem volt illegális migráció.
2016 októberében ugyanis az egyiptomi parlament törvényt fogadott el az illegális migráció és az embercsempészet ellen. A 34 cikkelyből álló jogszabály komoly pénzbírságtól a szabadságvesztésig terjedő büntetésekkel sújtja a jogsértőket.
A spanyol jobboldal is támogatja Orbán határvédelemre irányuló politikáját
A konzervatív spanyol Néppárt (Partido Popular-PP) is kiáll Orbán Viktor mögött a Soros-Sargentini jelentés és a migráció kapcsán, annak ellenére is, hogy a szélsőbaloldali, gyakorlatilag már kommunista, és erősen bevándorláspárti Podemos nevű politikai tömörülés ezt számon kéri rajtuk.
A Néppárt (PP) direkt vagy indirekt formában úgy döntött, hogy támogatja Orbánt- jelentette ki Miguel Urbán, Podemos EP-képviselője, utalva a szeptember 12-i strasbourgi szavazásra, amelyen az Európai Néppárt (EPP) 17 spanyol képviselőjéből hárman szavaztak a jelentés elfogadása ellen, kilencen tartózkodtak, öten pedig távol maradtak a voksolástól.
A szélsőséges párt - amely támogatja a Pedro Sánchez vezette bevándorláspárti madridi kormányt -elsősorban a migrációkritikus álláspontja miatt támadja Magyarországot.
Pablo Casado, a spanyol Néppárt új elnöke újságíróknak nyilatkozott, amikor megérkezett az Európai Néppárt salzburgi csúcsértekezletére.
A politikus azt mondta:az Európai Parlament nem a kompetens szerv ahhoz, hogy vizsgálja Magyarországot a jogállamiság helyzetét illetően.
Casado kihangsúlyozta: ellenzi, hogy az EPP kizárja soraiból a Fideszt, és felidézte: Magyarország támogatta Spanyolországot, amikor az segítséget kért a katalán függetlenségi törekvésekkel szemben.
A határvédelem kérdésében is egyetért Orbán Viktorral.
Salzburgból nézve úgy tűnik tehát, hogy a migránspárti baloldal vesztésre áll. Az igazi kegyelemdöfés számukra azonban a májusi európai parlamenti választások végeredménye lesz.

A vezető konzervatív román lap szerint Orbán Viktor a keresztény Európa védőbástyája

ORIGO 2018.09.19.
A vezető román konzervatív napilap, a România Liberă véleménycikke szerint a Magyarországot a jogállamiságtól való állítólagos elhajlással vádoló Soros-Sargentini jelentésről tartott európai parlamenti vita annak emblematikus példájaként marad fenn a jelenkor történelmében, hogy miként változtatható egy vád dicsőséggé a magyar nemzet számára.
Marius Ghilezan publicista az 1877 óta megjelenő nagy tekintélynek örvendő lapban kifejtette: "Orbán Viktor a megtámadott jogán mondott válaszában leckét adott abból, hogy miként változathatók lovaglócsizmává a holland papucsok, vagy miként változhat át zenekarrá a banda, ha jó a karmester."
Véleménye szerinta magyar vezető bársonyos kézzel vágott vissza egy kettős mércék paradigmájába belemerevedett Európának,ahol egyik oldalon a szegények, a másikon a gazdagok állnak.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament vitáján 2018. szeptember 11-énFORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / SZECSŐDI BALÁZS

Orbán nem válaszolt a vádakra. Nem mentegetőzött. Lovagként támadott. Szégyenkezésre kényszerítette a kontinens fejeseit.
Ghilezan szerint: a jelentés sértés a kereszténységet ezer éve védelmező magyar néppel szemben. 
Ezt láthatja Manfred Weber, az Európai Bizottság lehetséges jövendőbeli elnöke is, aki nem Magyarország állítólagos kisiklásaira tért ki, hanem a bukaresti tüntetésekkel vágott oda azoknak, akik kihegyezett fülekkel várták Magyarország elítélését és a 7-es cikkely aktiválását, mely amúgy sem fejtette volna ki a hatását, hiszen Lengyelország élt volna a vétójogával.
A vereség győzelemre váltásának taktikája csak a világ nagy államférfijait jellemzi.Strasbourgban újra felemelkedett a budapesti keresztény (Orbán Viktor) szerencsecsillaga.Ügyesség, de ravaszság is kell ahhoz, hogy Chivas Regallá változtasd a barackpálinkát.
A csibész (magyar kormányfő) menetközben borította fel a globalizmus ágyasainak szekerét.
Kapellmeisteri tökéllyel védte meg országát. A saját pályájukon győzte le őket. Egy erős európai család támogatásával menyegzővé változtatta a halotti tort.
Így megy ez, amikor erős vezetőd van - jelentette ki.
Neki nem csörgetik a bilincseket, nem viszik ellene utcákra az ellenállókat, a titkosszolgálatok és Amerika nagykövetsége egyhangúlag azért harcolnak, hogy a Magyar Rapszódia a rekviemmé váljon a langley-i flick-flack után a napjait számoló progresszizmus számára.
Ez egy óriási csata a kereszténység és a brüsszeli bürokraták által támogatott neomarxisták között.Orbán Viktor mindenki másnál hamarabb megtanulta, hogy nem a gyerekeket kell a világ csendőreinek karjai közé vetni, hanem rá kell őket venni, hogy a magyar kottából játszanak.
Nem igaz, hogy csodálatos időket élünk? - teszi fel a kérdést a román publicista.
Megállíthatatlannak tűnik Orbán Viktor felemelkedése- fűzte hozzá.
Ezekben a bohócos és szolgás időkben a román elnök (Klaus Iohannis) Bukaresten olyan románok mögött álló idegen csapatok közötti mérkőzésen bíráskodik, akiknek nincs idejük valódi ügyekkel foglalkozni, mert valaki a felháborodás halálos szellemével töltötte meg az életüket.
Iohannis a Románia természeti forrásokért tervezett tüntetéstől való félelmében a Romexpoba költöztette a csúcstalálkozó (a Három Tenger Kezdeményezés) logisztikáját, attól tartva, hogy a meghívottak esetleg szembetalálhatnák magukat a mély Romániával, a társadalomnak azzal a részével, mely nem akarja megadni magát a szekusos (titkosszolgálati) perverzióknak.
Európa nagy vezetői a fejünk felett fognak alkudozni a gázügyletről, mertnekünk nem honvédő Orbán Viktorunk van, hanem csak magukat ravasznak gondoló balekjaink, akik a hódító Németország házi szolgái- fejtette ki Marius Ghilezan.
A szerző a végén nemzetgyalázásnak minősíti azt, hogy Romániának nincs egy olyan vezetője, mint Orbán Viktor, aki energia-hubbá és regionális biztonságforrássá változtatná az országot, ahogy teszi azt a magyar kormányfő.

2018. szeptember 19., szerda

1918-ban nem ebben egyeztünk meg

2018. szeptember 18.
Igen, nyíltan kell beszélnünk: micsoda valójában Románia? Min alapul, mire támaszkodik? Mik az értékei, a területen és a népességen kívül? Nyugati vagy keleti? Jó itt tanyázni?
Erdélyiként jogom van – és ugyanakkor kötelességem is – kérdéseket feltennem magamnak.
És megteszik ezt a moldvaiak, a bánságiak, a bukovinaiak is. Igen, a bukarestiek is. Amikor Vlachia nyakába szakadt a történelmi szerencse, akkor azt választottuk, hogy elfogadjuk ezt.
Először a moldvaiak tették meg 1859-ben – két-három év után a moldovai metropolitával és Ion Creangăval az élen utcára vonultak és a szétegyesülést követelték; a bukaresti kormány csendőröket küldött rájuk, akik nyomában halottak és sebesültek maradtak.
1918 márciusában a besszarábiaiak is elfogadták; igaz, nem szokás arról a kétmilliós megvesztegetésről beszélni, amit Marghiloman vlach kormánya adott Inculeţ-nek (Ion Constantin Inculeţ, 1918 márciusában a Moldovai Demokratikus Köztársaság országgyűlési elnöke volt – a szerk.) – a besszarábiai képviselők 1924-ben levelet írtak a királynak:
„Fenség, Besszarábiát hat éve – sajnos – oly módon igazgatják, ahogy ma még az afrikai feketegyarmatokat sem lehetne igazgatni.”
A bukovinaiak is bekapcsolódtak ebbe a nemzeti körtáncba: egy év sem telt el az egyesülés óta és Iancu Flondor, a csarnócai (Cernăuţi) Román Nemzeti Nagygyűlés kezdeményezője a Brătianu körüli ügyeskedők rossz szokásaitól megundorodva vonul vissza.
1918. december 1-én az erdélyiek is lecserélik a bécsi keringőt az olténiai szirbára – ugyanakkor hirdetik ki a Bánság egyesülését is, de erről nem nagyon írnak a tankönyvekben; nos, tíz évvel később Iuliu Maniu és a többi erdélyi képviselő Gyulafehérváron gyűlt össze és a szétegyesülést követelték – erről sem írnak a tankönyvek; a múltban a birodalmi hatóságok által a regionális hazafisága miatt üldözött bánsági Sever Bocu pedig Bukarest ellen lázadt: „A központosításnak nincs nemzetisége; akár magyar volt, akár román, mindig ugyanazokhoz a logikus következményekhez vezetett: kizsákmányoláshoz és szegénységhez! Az én programomnak a regionalizmus az alapja.
Az az ember, aki nem a faluját, a szűken vett szülőhelyének számító tartományát szereti első helyen, az nem szereti a hazáját.
A központosítással az erős kulturális határt képező nyugati városok Jászvásár (Iaşi) sorsára jutnak, dicsőséges romokká egyetlen város, Bukarest érdekében!”
Igen, e nagy egyesülés szinte valamennyi harcosa a vlach trükkök miatt csalódva távozott – és ha engem szidni akarnak, akkor olvassák ezt, Traian Vuia írta: „20-30 év után arra fogunk ébredni, hogy elbalkánosodunk, miután azt a szép álmot dédelgettük, hogy mi fogjuk majd balkántalanítani a Kárpátokon túli testvéreinket” (1922).
Betartottak bármit is a Bukarest alatt egyesült tartományoknak tett ígéretekből? Szó sincs róla: a „puszit az orrára és edd el mindenét” volt az igazi himnusz, amit apró betűkkel írtak, mint a bankok.
Aztán jött a háború, majd a kommunizmus, és a párizsi szelet volt a pótzászlónk, a csirke farhát pedig a gerincünk.
És eljött 1989 decembere is – és 30 évnyi szabadság után olyan zűrzavarban találtuk magunkat, amire nem volt még példa.
Mi van ma? Egy semmirekellők, bukott diákok, videlei üresfejűek által vezetett ország.
Sertéspestis közeleg? Az állam csökkenti az ellenőrzéseket. 42 százalék funkcionális analfabéta? Az állam idióta tankönyveket nyomtat ki. Vissza nem térítendő pénzeket kapunk az Európai Uniótól autópályákra és regionális kórházakra? Az állam tíz éve úgy tesz, mintha térképeket rajzolgatna és zászlócskákat tűzöget a térképre. Eltávozott az országból a munkaerő ötöde, méghozzá a képzett része? Az állam masszívan felpörgeti a szociális segélyeket. „Nukleáris opcióval” fenyeget bennünket Brüsszel? Az állam – a pillanat hatalmasai révén – olyan piszkozatokat ír, melyekkel megmenthetné a börtöntől a pillanat hatalmasait.
Miért kellene nekem, az erdélyinek, mindezeket eltűrnöm?
A moldovainak, a bánságinak, a bukovinaianak? Végül is mindegyik azzal a gondolattal vett részt ebben az egyesülésben, hogy együtt jobbak leszünk valamire. Jobban fogunk élni, mindenki képes lesz megépíteni egy utat, egy iskolát, egy kórházat – vagyis pontosan azt, ami mindig is erőssé tesz.
Mi lett a december 1-i gyulafehérvári kiáltványból? A hangzatos ígéretekből? Az új tartományok által hozott csodálatos sokszínűségből? Hát a Jászvásáriak Memorandumából, abból a – szinte ismeretlen – 1919-esből, melyben az emberek egy Nyugat felé vezető utat kértek, melyet már 1859-ben megígértek nekik, de amiről aztán nagyon sebesen meg is feledkeztek?
1996-ban megszavazták a Mócok Törvényét – 22 év telt el azóta, és még mindig nem alkalmazzák. Az az igazság, hogy akár tetszik, akár nem:
Vlachia hatalmasai nem tartották be az idegeneknek tett ígéreteket, de nem tartották be a románoknak tett esküjüket sem.
Mit sikerült megvalósítanunk az elmúlt száz évben, azon kívül, hogy összegyűjtöttük az ostobákat és állami tisztségekbe ültettük őket? Igen, az erdélyieket is muszáj közéjük sorolni.
Ebben az országban az írók, a parasztok, a gyermekek nyugodtan éhen halhatnak – de a szekusok vagy a politikusok soha. Igen, ez a tükör: nincs egy tisztességes kórházunk a rákbeteg gyermekek számára, de eltapsolunk negyvenhárom millió eurót annak kőbe vésésére, hogy Jancsi csakis Mariskával fekhet le.
Több ezer nyugdíjast küldünk ingyenes vakációra Görögországba, de nem vagyunk képesek kifizetni egy szőcsvásári (Suceava) tantárgyolimpikon útját a világ legnagyobb csillagászati versenyére.
Az udvar végébe szarunk, de belenyomunk egymilliárd eurót a Megváltás Katedrálisába –
hadd lássák a külföldiek, hogy nemcsak Jézusnak, hanem Istennek is trikolór buletinje (személyi igazolványa – a szerk.) van.
És akkor miként határoznád meg azt az országot, melyben élsz? Ide költöznél, ha az Unió más részén élnél? Miért kellene erdélyiként elfelejtenem a nyugatbarát történelmemet, akármennyi is volt az? Azért, hogy az új szuperhatalom előtt hajbókoljanak, melynek most Teleorman a neve, a hajdani Scorniceşti helyett (Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor szülőfaluja – a szerk.)? Mi van Vlachiában, ami nincs Erdélyben? Mi van Vlachiában, ami nincs a Bánságban, Moldvában, Bukovinában?
Hogyan lett abszolút kulturális értékké a trükközés és a nevetségesség?
Tudom, az oktatás a megoldás; de azt is tudom, hogy ezzel a javaslattal csak feleslegesen jártatjuk a szánkat.
Ezek a kérdések, még ha kényelmetlennek és rosszkedvűnek is tűnnek, nemcsak ebben a vezércikkben szerepelnek – az emberek nyíltan beszélnek, bejárják a Nyugatot és látják a különbséget, látják, hogy ott néhány másolt mondatért egy disszertációban a miniszter benyújtja a lemondását, meg azt is, hogy a tolvajok börtönben ülnek, nem törvényeket gyártanak.
Egy nap majd azt fogják mondani: amivé mára az ország lett, ezzel a nyomorultakból és analfabétákból álló egész bandával, amikor az egyik rész nem tartja be a szerződést, akkor a másiknak már nincsenek kötelezettségei. És jól meg kell jegyezni: talán nem véletlen, hogy éppen a történelem- és földrajztankönyveket rontották el – Isten nem ver bottal. (Forrás: Főtér.ro)

Morvai beszólt Gyurcsánynak: Most tüntet, 12 éve pedig szétverette a tüntetőket!

Tragikomikus, hogy Gyurcsány Ferencék szinte napra pontosan 12 évvel azután vonulnak az utcára, hogy 2006-ban ezrek követelték a lemondását – mondta Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a TV2 Tények című műsorában. 
A demonstrációkat akkor, 2006-ban erőszakkal verték szét, méghozzá Gyurcsány Ferenc utasítása alapján – jelentette ki a jogász-politikus.
Szinte már bohózatba illő volt, ahogy a Sargentini-jelentés elfogadását követő néhány száz főnyi ellenzéki tüntetésen Gyurcsány Ferenc üvöltözött: “és kedden is maradni fogunk és szerdán is maradni fogunk”.
Mindez szinte napra pontosan 12 évvel azután hangzott el a Demokratikus Koalíció elnökének szájából, hogy nyilvánosságra került az öszödi beszéd, melyben Gyurcsány bevallotta, hogy éveken át hazudtak az uniónak az ország gazdasági állapotáról.
Akkor emberek ezrei, tízezrei vonultak a utcákra, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök lemondását követelve. De Gyurcsány mindezt annyival kommentálta:"Lehet tüntetni a parlament előtt. Előbb utóbb majd megunják. Hazamennek. "
Erre emlékeztetett a TV2-nek adott interjúban Morvai Krisztina. Felidézve, hogy 2006-ban nemzeti érzelműek heteken át maradtak az országház előtt. Akkor sem azért mentek haza, mert megunták, hanem azért mert ahogy Morvai fogalmazott, Gyurcsány a demonstrációt gyalázatos módon a szó szoros értelmében szétverette.
Majd pedig szeptember 19 és 21 között elkezdődtek a vérengzések. A Kossuth téri demonstrációról hazatérőket, illetve az éppen arra járókat összeverette, véresre verette – emlékezett azokra a napokra az EP képviselő. 
Hozzátette, hogy még az október 23-i megemlékezésen is folytatódtak a brutalitások, Gyurcsány Ferenc parancsára.
Akkor sem Sargentini asszony, sem Verhofstadt vagy mások az európai unióból semmilyen kifogásolni valót nem találtak a 14 szemkilövésben, a brutális erőszakban és mindabban, a gyalázatban, amit Gyurcsányék elkövettek – jegyezte meg Morvai.

RÉGI ÉS ÚJ ÁRULÓK

2018. SZEPTEMBER 19. Bayer Zsolt
A minap megjelent egy hír a Die Presse-ben, és nem vert komolyabb hullámokat. A hír így szól: „A csütörtökön bemutatott 2018-as Integrációs jelentés alapján közel kétmillió bevándorló háttérrel rendelkező ember él Ausztriában. A lakóhellyel rendelkező migráns hátterű személyek aránya a 2008-as 16 százalékról idén mintegy 23 százalékra nőtt.” Ma ott tartunk, hogy minden negyedik osztrák nem osztrák.
Ez a tény ma a brüsszeli bürokraták szerint nemhogy nem baj, hanem egyenesen üdvözlendő! Hiszen így épül a kevert társadalom, így hízik a baloldal és a liberálisok eljövendő szavazóbázisa. Persze, amint a muszlim migránsok elérik a megfelelő létszámot, azonnal saját pártot alapítanak, és majd arra szavaznak, természetesen vallási alapon.
Ugyanis a vallási és nemzeti identitásától már megfosztott, nemi identitásának maradékát pedig éppen elveszítő nyugati társadalomra most zúdul rá az a tömeg, amely vallásában bigott, nemzeti és nemi identitásában pedig megkérdőjelezhetetlen.
Az osztrák példa vészjósló. S e tény ismeretében talán megfejthető, hogy valamivel zsarolják Kurzot, amikor 24 óra leforgása alatt elárul mindent és mindenkit, amit vallott és akit harcostársának nevezett. Megbízhatatlan, gyáva labanc? Az. De akkor is zsarolják. Az osztrák példa persze azt is megmutatja, hogy a határokat meg kell védeni.
Pontosan úgy, ahogy azt Orbán Viktor 2015 óta mondja és teszi. S Orbán azt is mondta: akik NEM tudják megvédeni a határukat, azoknak segítséget kell nyújtani, leginkább a Frontexen keresztül.
Erre jön Merkel, és az élére áll annak, aminek homlokegyenest ellenkezőjét vallotta még fél éve is, és a magyar határt akarja megvédeni a Frontexszel, az egyetlen uniós határt, amely három éve stabilan védve van.
A megzsarolt Kurz pedig visszataszító árulása után nyomban elrohan Merkelhez és Macronhoz, egy követ fújni és látványosan egyetérteni. Ami nem csoda, a történelem arra tanít, hogy mindig az árulásban és a becstelenségben a legkönnyebb egyetérteni. (Aki még e három figura láttán sem hiszi, az vessen egy pillantást Manfred Weberre.) E négy arcból, arcvesztésből pedig erőt kell merítenünk. Például annak kimondására, hogy a mi határainkat senki más nem fogja megvédeni, csak mi.
Amúgy pedig nincs új a nap alatt. Jean Sévillia felmérhetetlen fontosságú munkájában, Az értelmiség terrorizmusa című művében így számol be a hetvenes évek Európájáról: „Üzleti siker – ez most az egyetlen hitvallás.
De Gaulle, akinek vezetése idején az ország mégiscsak virágzott, meg akarta újítani az államot. A nemzetnek, annak sorsának nagyságáról beszélt. A hetvenes évek végén ez a törekvés már senkit nem érdekel. A baloldal vagy a harmadik világgal szolidarizál, internacionalista vagy atlantista.
A jobboldal pedig az Egyesült Államok másolásáról álmodozik. A közeledés még nem szándékos, a pártok közötti ellentét pedig még nagy, de észrevétlenül feloldódik ebben az időszakban, és van valami, ami húsz évvel később egyesíti a jobb- és a baloldalt: a »minden a gazdaság« logikája. A politikaművészet megszűnt, helyébe a piac kultusza lépett.
Franciaország eszméje már nincs divatban.” Nos, azóta eltelt még húsz év. A piac kultuszát felváltotta az „emberi jogok” kultusza, a jobb- és baloldal pedig Nyugaton végképp összeolvadt. Ugyan mi a különbség ma a CDU és az SPD között? Semmi.
Hát teljesen logikus, hogy a Fideszt és Orbánt kell kizárni az Európai Néppártból, hiszen Webert nagyon irritálja, hogy a néppárt ma már csak a Fidesz és még néhány közép-európai alakulat. Amelyekből majd az új Európa fog kisarjadni.

KAMPÁNYT INDÍT A KORMÁNY A HAZUGSÁGOKKAL SZEMBEN HATÁROZATI JAVASLATOT NYÚJTOTTAK BE A SARGENTINI-JELENTÉSRŐL

2018. SZEPTEMBER 19. Baranyai Gábor
Széles körű tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargentini-jelentés hazugságokon alapul, és politikai nyomásgyakorlás céljából, a szabályokat felrúgva szavazta meg az Európai Parlament. A kormány a jelentés kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordul, az Országgyűlés pedig határozatban fejezheti ki tiltakozását a bevándorláspárti erők Magyarország elleni politikai támadása miatt.
A jogi beadvány mellett tájékoztató akcióval is reagál az Európai Parlament által múlt héten elfogadott Sargentini-jelentésre a kormány – értesült a Magyar Idők. Televízió-, rádió- és internetes hirdetésekben is kifejti majd álláspontját, miszerint a magyar jogállamiság helyzetét bíráló, Magyarországot elítélő dokumentumot a politikai nyomásgyakorlás részének tekinti, amelynek nem fog engedni.
A tájékoztatással párhuzamosan jogi elégtételt is kíván venni a kabinet. Mint arról már beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn este jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében az Európai Unió Bíróságán támadják meg az EP Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel a lisszaboni szerződéssel ellentétes módon, a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
A magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, és bár az osztrák uniós elnökség az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordult a szavazás sokak által bírált eljárásrendje miatt, az azzal utasította el Hans-Christian Strache osztrák alkancellár kezdeményezését, hogy nem tartozik az Európai Unió Tanácsára annak vizsgálata, miként született a döntés a Sargentini-jelentésről.
A magyar Országgyűlés ugyanakkor határozatban utasíthatja vissza a Sargentini-jelentésben foglaltakat, az EP-szavazást és a zsarolást a határvédelem nemzeti hatáskörének elvételével. Gulyás Gergely és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról címmel határozati javaslatot nyújtott be hétfő este az Országgyűlésnek.
A kormánypárti beterjesztők a dokumentumban leszögezik: a jelentés és annak európai parlamenti elfogadása a demokratikusan megválasztott magyar parlament saját hatáskörében meghozott döntéseit, alaptörvényét, jogszabályait és személyi döntéseit támadta meg, ezzel túllépte hatáskörét, és megsértette Magyarország szuverenitását.
A határozati javaslat visszautasítja a Sargentini-jelentést, azt hazug bevándorláspárti vádiratnak, rágalomnak tekinti. Úgy fogalmaznak: a jelentés azért támadja Magyarországot, mert nem fogadott be bevándorlókat, elutasította a kvótát, jogi határzárat hozott létre, és büntethetővé tette az illegális bevándorlás szervezését.
Elvi problémák
Le kellene zárni az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, a magyar kormánynak kezdettől fogva elvi problémái vannak a folyamattal – jelentette ki Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár az uniós tagországok illetékes minisztereinek keddi brüsszeli tanácsülése után.


A Szakképzés és a felnöttképzés a gazdaságot szolgálja

2018. SZEPTEMBER 19. MTI
A szakképzés és a felnőttképzés a gazdaságot szolgálja, a szakgimnáziumi képzés akkor tölti be a szerepét, ha a diákok a szakma megszerzése után fejezik be tanulmányaikat – mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerdán Zalaegerszegen.
A nemzeti szakképzési és felnőttképzési hivatal, valamint a szakképzési centrumok a szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó konferenciasorozatának záró rendezvényén Pölöskei Gáborné kifejtette: az oktatás nem tud olyan rugalmas lenni, mint ahogy ezt a környezet változása elvárja. „A Z generációt úgy kell oktatni, hogy olyan szakmákra legyenek alkalmasak, amelyek ma még nincsenek”.
A szakképzést és a felnőttképzést átfogó tanulmányok azt mutatják, hogy a cégek elvárásaikban nem szakmát, hanem készségeket, képességeket fogalmaznak meg. Ezeket a készségeket, képességeket azonban nem lehet „frontális oktatással” kialakítani. Ugyanakkor a szakképzés hatalmas előnye és lehetősége, hogy a magas gyakorlati óraszámmal ezek a készségek, képességek létrehozhatók, kialakíthatók – emelte ki Pölöskei Gáborné.
Hozzátette: a szakgimnáziumokban négy plusz egy éves képzés folyik, az országos statisztika szerint a gyerekek 46 százaléka érettségi után kimarad a rendszerből, nem fejezi be a szakképzést. A szakképzés csak akkor tölti be a szerepét, ha a diákok szakmával a kezükben fejezik be tanulmányaikat – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Kiemelte: a szakgimnáziumok a gimnáziumok alternatívái. Aki jó mérnökember akar lenni, annak szakgimnáziumban kell tanulnia, mert ez szolgálja az érdekét. A szakgimnázium a mérnökképzés előszobája, amit össze lehet kötni a felsőoktatással, és ez nagy előrelépést jelenthet.
Kitért arra is, hogy a szakképzés és a felnőttképzés a gazdaságot szolgálja. Ugyanakkor „sok cég panaszkodik arra, hogy nem engedik be az iskolákba, nem tud válogatni a gyerekek közül”, mert nincs olyan oktatási rend, amely – a köznevelés kötelékében – lehetővé teszi a moduláris oktatást. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint ezen változtatni kell, ha teljesíteni akarjuk a duális modellt.
Az oktatási rendszer, a pedagógusok feladata, hogy megmutassák, mit tud nyújtani a szakképzés. Rugalmas rendszert kell úgy kialakítani, hogy az akár öt-tíz év múlva is megfelelő legyen: ez az oktatási intézmények számára különösen fontos, ugyanis az iskolák biztonságának meg kell maradni, hogy stabilan tudjanak működni – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.

Magyaros motívumok, harci bemutatók, koncertek Erzsébetváros főterén

Pataki Zoltán  2018. szeptember 19., 
Bartókos gyerekek az Örömódát tanulják Szabó Ferenc tanító bácsi vezetésével

Tíz temesvári helyszínen, javában zajlanak a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület programjai, A város emlékezetcímmel. Az események a külvárosi helyszíneken elhelyezett üres betonhengerek körül zajlanak, amelyeket művészek, iskolás gyerekek vagy egyszerű járókelők festenek ki, töltenek meg élettel, miközben az „installációknak” nevezett hengerek körül kulturális események zajlanak.A „magyar sarok” az Erzsébetváros főterén, a Bălcescu (volt Telekház, majd Lahovary) téren található, ahol a Bánsági Közösségért Egyesület szervezésében mutatkozik be a temesvári magyar közösség. Andrási Noémi, a BKE ügyvezetője lapunknak elmondta: a Kulturális Főváros Egyesület kérte fel a magyar közösség képviselőit, hogy töltsék meg élettel a „magyar sarkot”, szervezzenek saját programokat és fessék ki az erzsébetvárosi katolikus templom közelében felállított betonhengert. „Szombaton a Bartók Béla Líceum Funky Hats diákzenekara koncertezett a téren. 
Hétfőn a Gerhardinum Katolikus Líceum gyerekei jöttek el Nüszl Erzsébet tanárnő vezetésével és gyönyörű magyaros motívumokkal kifestették a ránk bízott beton henger külső felületét. A henger belsejében elhelyeztem néhány Bartók Béla zeneszerzőt és munkásságát bemutató A3-as méretű plakátot, aki bemászik a henger belsejébe, megismerheti a bánsági születésű zeneszerzőt és népdalgyűjtőt. 
Kedden a Bartók Béla Líceum egyik V. osztálya jött el Szabó Ferenc tanító vezetésével, ők az Örömódát tanulták meg elénekelni magyar és román nyelven, furulya, citera és csengettyű kísérettel, a tanító bácsi hegedűn játszott. A közeli Grigore Moisil Líceumból kijött egy román osztály, ők is megtanulták a magyar gyerekekkel együtt az Örömódát. 
Szerdán a magyar hagyományőrzők felállítják a jurtát és a barantások harci bemutatót tartanak a téren.
 Csütörtökön Barazsuly István erzsébetvárosi plébános mutatja be az 1919-ben felszentelt neogótikus plébániatemplomot és a mellette levő Szalvatoriánus rendházat, beszélget a kerület lakóival. Pénteken este 20.30 órától levetítjük Szőczy Árpád Drakula árnyékában című filmjét, ezzel a vetítéssel zárul a BKE programsorozata” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Andrási Noémi, aki szerint a „magyar sarok” programjai iránt elég nagy volt az érdeklődés, a Grigore Moisil Líceumból kijövő gyerekek több alkalommal is érdeklődtek, bekapcsolódtak a programokba. 
A Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület elképzelése az volt, hogy kivigyék a kulturális eseményeket, programokat a külvárosokba, megmozgassák a külső kerületek, lakótelepek lakóit

Orbán: Ragaszkodunk a határvédelem jogához

2018. 09. 19.  MTI
Magyarország ragaszkodik azon jogához, hogy az ő feladata megvédeni határait – jelentette ki újságíróknak Orbán Viktor szerdán Salzburgban, az európai uniós állam-, illetve kormányfők informális találkozója előtt, a néppárti miniszterelnökök tanácskozására érkezve.
Arra a kérdésre, hogy miért kifogásolja a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség megerősítéséről szóló javaslatokat, miközben mindig is az EU külső határainak védelmét szorgalmazta, a kormányfő azt válaszolta: „Örülünk, hogy most már arra a kérdésre koncentrálunk, hogy miként védjük meg a határokat, ez jó.” Hozzátette: azonban nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat. Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy ez a mi feladatunk”.
Hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb–magyar határon. „Elvégezzük a munkát” – tette hozzá. A Frontex megerősítéséről szóló javaslattal kapcsolatban felvetette: megvédett-e az ügynökség bárhol is határokat valaha? „Mi, magyarok igen” – emelte ki.
A kétnapos informális EU-csúcstalálkozó másik fő témájáról, a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szólva azt mondta, a „fair Brexit” a legfontosabb, „méltányos megállapodást szeretnénk” az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Arra a kérdésre, hogy nagyobb kompromisszumra lenne szükség, a miniszterelnök kijelentette, az Európai Néppártban (EPP) abban állapodtak meg, hogy nem zavarják az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier munkáját.
Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy pártja, a Fidesz tagja marad-e az EPP-nek. A kormányfő erre azt válaszolta, „mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja”.

Bulgária megvédi Magyarországot

2018. 09. 19.  MTI
A bolgár kormány bejelentette szerdán, hogy Lengyelországhoz csatlakozik és megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat.
„A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is.
Nem lenne egyedül a balkáni EU-tag, ugyanis Bulgária már a második ország, amelyik így tesz: Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain – közölte múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a lisszaboni szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.
Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt nem születhet meg.

Városi kertészek mozgalma működik Kolozsváron az élelmiszer-önellátásért

Dobrai Zsolt Levente 2018. szeptember 19. 
Képesek lehetnek a városi közösségi kertek biztosítani a friss, helyi zöldségekhez való hozzáférést? Bogdan Butăval, a Műveld a várost és a Városi paradicsom kezdeményezés egyik elindítójával beszélgettünk. Miről is szól a Cultivă Orașul/Műveld a várost nevű kezdeményezés? 
- A Műveld a várost a városi kertészetet népszerűsítő és támogató kezdeményezés Kolozsváron. 2017-ben kezdtük el, amikor három baráttal eldöntöttük, hogy közösen fogunk zöldséget termeszteni a Heltai utcai kertben, amely azóta, azaz három éve közösségi kertként működik. Van még egy nagyobb telkünk Telekfarkán (Apahida) is, a város szomszédságában. Mivel már volt némi tapasztalatunk a vegyszermentes zöldségek termesztésében, a permakultúrában és a régi fölművelésből származó magok megőrzésében, arra gondoltunk, hogy ez a két kert arra is szolgálhat, hogy megtanítsuk a városi kertészkedés fortélyait azoknak, akik érdeklődnek iránta. 
A kezdeményezés keretében van néhány irány, amit követni próbálunk: 
2017 folyamán például sikerült megvalósítani azt, hogy iskolákban beszéljünk a városi kertészkedés lehetőségeiről, illetve többször tartottunk egész napos műhelyeket, ahol a különböző évszakokban szükséges kerti munkákról beszélgettünk a résztvevőkkel. 
A másik szempontunk az, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel támogassuk azokat a csoportokat, akik hasonló tevékenységbe akarnak kezdeni, például a városi kertészkedésre alkalmas és hozzáférhető telkek azonosításán keresztül; ami a telektulajdonossal való kapcsolatteremtésben és – szükség esetén – az adott telek kertté alakításában merül ki. Idén két új közösségi kerttel bővül a hálózat, az egyik a Tóközben, a másik pedig a Fellegvár negyedben. Egy harmadik irányvonal, amelyet követni próbálunk az, nyilván, az ökologikus földművelés gyakorlatának népszerűsítése, illetve a helyi közösség által támogatott és fenntartott városi vagy vidéki földművelés szervezeti és hálózati kiépítése (Közösségileg Fenntartott Földművelés/Agricultură Susținută de Comunitate néven). 
Ennek érdekében nyitott beszélgetéseket, filmvetítéseket, magbörzéket, helyi termékek kóstolóját szervezünk, sőt idén a Tranzit Ház udvarában egy sor zöldséges ládát rendeztünk be, hogy ezzel is népszerűsítsük, láthatóvá tegyük ezt a fajta tevékenységet. A Műveld a várost tehát egy hosszú távú kezdeményezés, amelynek célja, hogy minél több ember kapcsolódjon be, és, hogy minél több vegyszermentes zöldséget lehessen termeszteni a városban, azaz minél több embernek legyen hozzáférése az így előállított terméshez. Ezalatt a fogyasztók tájékoztatása és tudatosabbá tétele is zajlik arra vonatkozóan, hogy a mindennapi élelmiszer, amit fogyasztanak, honnan származik. Bogdan Bută Hogyan működik a Közösségileg Fenntartott Földművelés (KFF) modellje? 
Nektek van egy külön erre vonatkozó projektetek, amelynek a neve: Városi Paradicsom (Porodica Urbană). 
- A Városi paradicsomot 2018-ban indítottuk, és a fent említett keretprogram gyakorlatba ültetésének kifejezetten a termelésre-fogyasztásra fókuszáló tevékenységének felel meg. Ez egy olyan elképzelés szerint valósul meg, miszerint a zöldségtermelők és a fogyasztók egymás szövetségesei lesznek abban, hogy egy termelői évszak alatt felelősséget vállalnak a zöldség termesztéséért és elfogyasztásáért – ami azt is jelentheti, hogy a fogyasztó, ha kedve és ideje van, adott esetben maga is bekapcsolódhat a növénytermesztés folyamatába. Ez a modell mindkét fél számára előnyös. Mi a szolidáris gazdaság és egy olyan cserekereskedelem alapgondolatából indulunk ki, amely az együttműködésre, a kölcsönös segítségnyújtásra összpontosít, tehát amelyben a gazdasági műveletek az emberek által befektetett munkát és szükségleteket tartja szem előtt, a közösségben végezett munka során megmutatkozó ismereteket és a kibontakozó kreativitást. Ezzel a piacorientált, versenyalapú tőkés mechanizmusok ellenében cselekszünk. 
A KFF keretében a termelő és a fogyasztó közvetlenül együttműködik annak érdekében, hogy fedezzék egymás számára a vegytiszta élelmiszer, az anyagi biztonság, a méltányos árak szükségletét. A termelőknek a zöldségtermelés, valamint egy méltányos megélhetés költségei megtérülnek, továbbá abban is biztosak lehetnek, hogy amit termelnek, valakinek az asztalára kerül, nem pedig valamelyik üzletlánc kukáiba. A fogyasztók pedig bármikor ellátogathatnak a kertek egyikébe, ha akarnak, segítenek a munkában, és nyilván, egész évben friss és vegytiszta zöldségben lesz részük, amelyek termesztéséhez nem használunk se szintetikus rovarirtó-, se növényvédő szereket. Az ilyen jellegű összedolgozás egyre fontosabbnak bizonyul, amennyiben a vegyszermentes élelmiszernek megvan az ára, és ezért is lehet nehezebben hozzáférni – főleg annak, aki Kolozsváron él, hiszen a környékbéli őstermelők is amiatt panaszkodnak, hogy az üzletláncokban, de gyakran még a piacokon is forgalmazott rossz minőségű, sokszor külföldi zöldségek/gyümölcsök olcsóbbak, mint amennyiért ők kénytelenek a sajátjukat eladni. 
Ha valakit ennél bővebben érdekel, hogyan működik a Városi paradicsom, megnézheti a honlapunkon található leírást. Miért tartjátok fontosnak ezt a szervezeti modellt, és milyen többletet nyújthat az, hogy szövetkezetben dolgoztok? 
- Mindkét kezdeményezés (a Műveld a várost és a Városi paradicsom) esetében a szerveződés belső rendje horizontális, ami azt jelenti, hogy nincsen főnökünk, vagy vezetőnk, ehelyett arra törekszünk, hogy egymás között egyenlő arányban osszuk meg és végezzük el a feladatokat. A Műveld a várost inkább önkéntes munkát igényel, viszont a Városi paradicsom már bizonyos jövedelemmel jár, ezért amellett döntöttünk, hogy kipróbáljuk a szövetkezeti formát, mint önszerveződő-önigazgató modellt. Együtt határozzuk meg, hogy mikor, hol, mennyit dolgozunk, a különféle feladatokat körkörösen osztjuk meg, hogy mindenki minden jellegű munkát tanuljon meg elvégezni, és eközben majdnem naponta tanulunk egymástól valamit. Így tudjuk biztosítani azt, hogy ez a projekt hosszú távon életképes legyen. Kalákákat szervezünk és önkéntes munkát veszünk igénybe, amelyért friss és tiszta zöldség, helyben készült kaja jár cserébe. 
Hogy megy a termelés és az eladás? Hogy tudnának az érdeklődök veletek kapcsolatba lépni? 
- Ebben az évben az időjárás miatt nem volt egyszerű a zöldségtermelés: márciusban hideg volt, áprilisban szárazság, és az azt követő hat hétben esett az eső. Volt részünk veszteségben, de azért a kertjeink jó termést hoztak. Ebből a terményből sikerült három hónapon keresztül heti 20 zöldséges kosarat eladni. Jelenleg szünetelünk és csak akkor rakunk össze zöldséges kosarat, ha van rá rendelés. Ellenben a kerteken és a gyümölcsösökben folytatott munkát folytatjuk, és ha valaki érdeklődne aziránt, hogy hogyan tudna bekapcsolódni a közös erőfeszítésbe, írhat nekünk a Cultivă Orașul vagy a Porodica Urbană Facebook-oldalunkon. 
Mi a ti tevékenységetek politikai üzenete vagy tartalma? Van ilyen? 
- Azzal, amit csinálunk, hozzá szeretnénk járulni az élelmiszer-önellátás nemzetközi mozgalmához. Az élelmiszer-önellátás viszonylag új fogalomnak számít és azt jelenti, hogy azok az emberek, akik megtermelik, forgalmazzák és elfogyasztják az élelmiszereket, maguknak kell befolyásolniuk és irányítaniuk az élelmiszer-előállítás és az élelmiszer-forgalmazás folyamatait, szembemenve a piacot uraló vállalatok és intézmények monopóliumával. A terménymagokhoz, az élelmiszerhez, a termelői eszközökhöz való hozzáférés jogát konkrét és számottevő cselekvéssel kell rendszeresen megerősíteni. Azt gondoljuk, hogy a helyi élelmiszer-termelést támogatni kell. A dzsentrifikálódó Kolozsváron egyre kevesebb a kertes ház, a zöldövezet, vagy az olyan telek, amelyet kertészeti célra lehetne felhasználni. A közösségi kertekben történő saját élelmiszer előállításával vagy a KFF keretében történő termeléssel és fogyasztással a nagyvállalatok által uralt mezőgazdasági ipari piaccal és termeléssel szemben válunk önellátóvá. Tevékenységünkre összességében úgy tekintünk, mint a kapitalizmussal szembeni ellenállás kis, de szükséges lépéseire. Úgy gondoljuk, hogy a globális éghajlatváltozás okozta kihívásokra a helyi közösségek egyszerű válaszainak egész sora jelenthet megoldást.

Nyílt levél Macronnak egy magyar tollából

ttp://eztnezdmeg.net/nyilt-evel-macronnak-egy-magyar-tollabolrengetegen-osztjak-nagyon-utos-es-oszinte/
Nyílt levél Macronnak egy magyar tollából:rengetegen osztják, nagyon ütős és őszinte!

September 9, 2018 



Macron Miniszterelnök Úr!

Néhány gondolat, hogy mi magyarok miért nem értünk egyet a bevándorlók szétosztásával:
1. Afrika kincseinek elrablásánál, a rabszolgák eladásánál valahogy nem került szóba a zsákmány szétosztása. Önök Afrika kifosztásával voltak elfoglalva, mi védtük Európát az iszlámtól. – Déli harangszó? Magyarország ezután három részre szakadt, lakossága nagyrészt kihalt.
2. A világháború után Nyugat Marshall – segélyt kapott, – mi Szovjetuniót.
Hirdetés
3. 1945-ben egy tisztességes béke után nem lett volna szükség ’56-ban a szolidaritásra. A magyarok nem az iszlám államokba, hanem Burgenlandba, a volt hazánkba (most Ausztria) menekültek.
4. Segítettünk Európa egyesítésében, amikor 1989-ben megnyitottuk a német menekültek előtt a határokat.
5. Nem kerestük bombával az olajat Ázsiában sem. Házakat, hazát nem romboltunk.
6. Végül: Egyszer már volt szétosztás 1920-ban Trianonban. Önök vezetésével hazánkat, Magyarországot „osztották” szét!
László Csitos

2018. szeptember 18., kedd

Szijjártó Péter: Nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek is az együttműködés Oroszországgal

2018. SZEPTEMBER 18. MTI
Az Oroszországgal való együttműködés nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke is Magyarországnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában a közmédiának.
A tárcavezető kiemelte: Mi Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy a párbeszédre szükség van
Körvonalazódik az az együttműködési-fejlesztési megállapodás, amely hazánk gazdasági érdekeit szolgálni tudja
Magyarország az orosz sportolók kollektív megbüntetését elfogadhatatlannak és erkölcstelennek is tartja
Magyarország mindig is abban volt érdekelt, hogy egy pragmatikus, józan észre, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést tartson fenn Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter azt megelőzően, hogy délután Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalást folytat az orosz fővárosban.
A tárcavezető jelezte, a magyar energiaellátás egy döntő része Oroszországból származik, és „mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint mások egy óceánnal odébb és néhány százezer kilométerrel nagyobb területről, hogy azt hirdessük, nem kell beszélni az oroszokkal”.
„Mi Közép-Európában pontosan tudjuk, hogy a párbeszédnek helye van, a párbeszédre szükség van, mert csak így lehet egy kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést kialakítani”– mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Előző napi tárgyalásait összegezve kifejtette: körvonalazódik az az együttműködési-fejlesztési megállapodás, amely Magyarország gazdasági érdekeit a legjobban szolgálni tudja, így kézzelfogható közelségbe került egy harmadik repülőjárat megindítása Magyarország és Oroszország – Budapest és Kazany – között.
Előrehaladott tárgyalások zajlanak továbbá Magyarország szerepének jelentős növeléséről a moszkvai központú Nemzetközi Beruházási Bankban, amely már most is 70 millió eurónyi magyarországi projektet forgalmaz – közölte Szijjártó Péter.
Beszámolt továbbá a Gazprommal született megállapodásról, amely szerint 2020-ra is megkezdik a tárgyalásokat a magyarországi gázellátásról.
A magyar fél a vásárolandó gáz mennyiségét mintegy 4,1 milliárd köbméterre tervezi. Arról is megegyeztek, hogy a Mol folytathatja kitermelési tevékenységét Oroszországban – tette hozzá.
Elmondta, a nehézipari együttműködés folytatásáról szintén megállapodtak a magyar hajóipar újjáépítése és a magyar helikoptergyártási és -összeszerelési ipar fejlesztése érdekében.
Emellett döntés született arról, hogy a Fővárosi Vízművek lehetőséget kap az orosz piacon magas hozzáadott értékű vízipari munkák elvégzésére – tájékoztatott a külgazdasági és külügyminiszter.
A KOLLEKTÍV BÜNTETÉSNEK A SPORTBAN SINCS HELYE
A kollektív büntetésnek a sportban sincs helye – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában a közmédiának, mielőtt tárgyalt Pavel Kolobkov orosz sportminiszterrel.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a kollektív bűnösség elve semmi jóra nem vezet, ezért
Magyarország elvi alapon ellenzi azt, hogy ha egy ország bizonyos sportolóiról bebizonyosodik, hogy doppingvétséget követtek el, akkor az ország összes sportolóját az alapján eltiltsák.
Szerinte ez elfogadhatatlan, egyesével kell elbírálni az ilyen eseteket. Így „az orosz sportolók kollektív megbüntetését elfogadhatatlannak és erkölcstelennek is tartjuk” – mondta.
Miért kellene bűnhődniük olyan sportolóknak, akik soha nem nyúltak tiltott szerekhez, csak azért, mert egyes honfitársaik azt megtették? – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter.
Hozzátette, Oroszország sportnagyhatalom, évente több mint 500 nagy sportrendezvénynek ad otthont, ezeken az idén is több mint ezer magyar sportoló vesz részt.
Ezért a magyar-orosz sportügyi együttműködés kiemelten fontos, ahogyan az olimpiai bizottságok partneri kapcsolata is – zárta szavait Szijjártó Péter.

OLASZ KORMÁNYFŐ: MÓDOSÍTANI KELL A FRONTEX ÉS MÁS EURÓPAI MŰVELETEK SZABÁLYAIT

2018. SZEPTEMBER 18. MTI
A Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség megerősítését szorgalmazta Giuseppe Conte olasz kormányfő kedden Rómában, a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott tárgyalása után.
Közös sajtótájékoztatójukon Giuseppe Conte kijelentette, ha Európa nem akar még egy Diciotti-ügyet, európai válaszra van szükség a migrációs politikában. Szükségesnek nevezte a Frontex és a Sophia európai tengeri katonai művelet szabályainak módosítását is.
Az olasz miniszterelnök az olasz parti őrség Diciotti nevű hajójára utalt, amely augusztus közepén 177 migránst vett fel fedélzetére a Földközi-tengeren. Róma szorgalmazta, hogy az illegális bevándorlókat osszák szét az EU-tagállamok között, de végül az olasz püspöki kar, Albánia és Írország vállalta a befogadásukat. A migránsok többségének azóta nyoma veszett.
Ezt követően Olaszország az európai tengeri műveletek szabályainak módosítását vetette fel, annak érdekében, hogy a kimentett migránsokat ne kizárólag az olaszországi partokra vigyék.
Giuseppe Conte megjegyezte, hogy a Salzburgban esedékes informális EU-csúcs kiemelt témája a migráció és a Brexit lesz. Hozzátette: a salzburgi találkozón nem hoznak döntéseket, de alkalom adódik a júniusi EU-csúcson megfogalmazott célok további megvitatására, többek között a Frontex megerősítéséről, ami elsősorban a migráció kiindulási és tranzitállamaival való együttműködés erősítését jelenti.
Ezt sürgette Sebastian Kurz is, elismerését fejezve ki a római kormánynak, hogy az olaszországi partokra érkező migrációt 80 százalékkal csökkentette. A kancellár szerint azonban európai megoldást kell találni a migráció további csökkentésére.
Az olasz-osztrák találkozó témája volt az olaszországi Dél-Tirolban élő német és ladin közösség tagjainak kettős állampolgársága is. Kurz kancellár kijelentette, sok dél-tiroli szeretne kettős állampolgárságot, és ennek bevezetése szerepel is a bécsi kormányprogramban. Az osztrák politikus hangsúlyozta azonban, hogy ezt Rómával is egyeztetik. Giuseppe Conte kizárta ennek lehetőségét. Az olasz külügyminiszter, Enzo Moavero Milanesi hétfőn éppen emiatt mondta le Bécsbe tervezett látogatását.
Az osztrák kormány tavaly jelentette be, hogy állampolgárságot és ezzel együtt útlevelet akar adni az észak-olaszországi Alto Adige területén élő német és ladin anyanyelvűeknek, arra hivatkozva, hogy az ottaniak 75 százaléka nem olasz anyanyelvű. Róma anakronisztikusnak nevezte ezt, hangsúlyozva, hogy az ott élők EU állampolgárok, és a kettős állampolgárság csak a nacionalista törekvéseket táplálná.
Róma előtt Kurz Emanuel Macron francia elnökkel találkozott Párizsban, ahol az osztrák kancellár kijelentette, hogy nem vállal közösséget sem Olaszország, sem Magyarország európai politikájával.

Civil szervezetek véleményuralma. Az európaiság leple alatt kzönséges rágalomhadjárat folyik Magyarország ellen

2018. SZEPTEMBER 18. George F. Hemingway
Az Európai Parlament egyik erősen Orbán-kritikus képviselőnője mint „jelentéstevő” benyújtotta a legújabb, Magyarországgal foglalkozó dokumentumot az EP-nek. A képviselők rögtön el is kezdték a dokumentum vitáját. A meglepő csak az volt, hogy miután a dokumentumot röviddel az ülés előtt kapták meg, így egy minden valószínűség szerint részükről olvasatlan dokumentum volt a vita tárgya. Két képviselő meg is jegyezte ezt az anomáliát, de ez a tény nem tartotta vissza őket a jelentéstevővel való egyetértés kifejezésétől. Aztán, miután már volt alkalmuk elolvasni, a jelentés elfogadását meg is szavazták.
Az igazi csemege nem a jelentés tartalma volt, ami a szokásos frázispufogtatás a Magyarországon megszűnő jogállamiságról, a sajtószabadság leépüléséről, a bevándorlásról, a választások tisztességtelenségéről és hasonló témákról. Merthogy a jelentéstevő baloldali hölgynek minden valószínűség szerint ugyanez lenne a véleménye saját országa kormányáról is, ha az éppen jobboldali. Szóval az egész olyan, mintha mondjuk az olasz Gyurcsány Ferenc írná a jelentést Orbán Viktor kormányáról. A végeredmény előre borítékolható.
Az igazi érdekességet azonban a hölgy megállapításainak a forrásai jelentik. A magyar közéletben nagy hagyománya van vita esetén mértékadó külföldi forrásokra hivatkozni. De mi van, ha a mértékadó külföldi média, az európai közvélemény vagy az Euró­pai Unió különböző szervei nem mutatnak különösebb érdeklődést a magyar szuverenitást érintő kérdésekben? Erre is van válasz.
A magyar ellenzék ugyanis az európai tájékoztatás gyenge pontja. Zsurnaliszták, politikusok, külföldről irányított NGO-k inkább kritikátlanul elhiszik és felhasználják a „polgároktól”, az „egyszerű emberektől”, a magyar NGO-któl, a „civil társadalomtól” származó információkat, mint azokat, amelyek az ország kormányától származnak. Ez különösen igaz, ha a kormány jobboldali és a média szereplői egy ellentétes filozófiában hisznek. Ha a „civilek” álhíreket közölnek, azok egy érdekes tüköreffektus révén visszajönnek Magyarországra, mint valós hírek, és aztán mind a magyar, mind a nemzetközi sajtóból láncreakció segítségével terjednek a világon.
Talán nehéz az olvasónak elképzelni, de ha én holnaptól húsz ember részvételével létrehoznám a Magyar Objektív Tájékoztatási Bizottságot, akkor nagyon valószínű, hogy három hónap múlva több, az Európai Bizottság által kiadott hírt és közleményt használnának fel a nemzetközi sajtó és az Európai Unió illetékes szervei, mint amit ugyanabban az időszakban a magyar kormány kiadott.
Ha pedig véleményemet még egy jó adag pénzzel meg is tudom erősíteni, akkor szervezetem még hitelesebbé válhat. Pozíciómat erősíti, ha mint egy külföldi jogvédő szervezet magyarországi fiókja üzemelhetek, vagy legalábbis szervezetem neve valamilyen nemzetközi hovatartozást sejtet.
Európa több országában, de Magyarországon különösen, egy monumentális tévedés tanúi vagyunk. Hogy ez egy félreértés, vagy egy minden tekintetben átgondolt és előkészített félremagyarázás következménye, azt nehéz eldönteni. A téma a civilek helye és mozgástere egy demokratikus társadalomban.
Civil érdekérvényesítő csoportok már az ókor óta léteznek. Modern értelemben vett civil mozgalmak nagy számban alakultak a XX. században az Egyesült Államokban, és ahogy a demokrácia terjedt, Európa és Ázsia sok országában is. Ezek a képződmények általában egy-egy cél érdekében alakultak, és nem politikai pártok mellett vagy ellenében fejtették ki tevékenységüket. Tipikusnak mondható civil egyesületek jöttek létre a különböző állatfajták, például kutyák vagy macskák védelmére, árva gyerekek támogatására, hadiözvegyek megsegítésére, vagy éppen a nők szavazati jogának megszerzéséért.
Az Egyesült Államokban, ahol az egész világra kiterjedő civil mozgalmak is indultak, jelentős eredmények születtek a civil polgárjogi tevékenység segítségével. Természetesen voltak kevésbé gusztusos civil szerveződések is, elég talán a Ku-Klux-Klant említeni, de az esetek nagy százalékában a civilek egy-egy jó kezdeményezés támogatására alakultak, és egy cél megvalósításáért harcoltak.
Ahogy már említettem, a civilek sokféle összefogásra képesek, de azért bizonyos tulajdonságokban megegyeznek. Nem folytatnak pártpolitikát, nem támogatnak vagy támadnak egy-egy pártot vagy kormányt. Általában nem politikai, hanem gazdasági, erkölcsi, vagy tagjaik szórakoztatását segítő célokat kívánnak megvalósítani.
A célok persze nagyon különbözők, az Orvosok Határok Nélkültől az Országos Sportlövész Egyleten keresztül a Rákellenes Ligáig mindegyiket bátran a civilek közé sorolhatjuk. Magyarország 1989-es újraalapítása óta rendkívül sok civil szervezet alakult az országban, és sok külföldi szervezet magyarországi képviselete is megjelent. Ez nyilvánvalóan egy nagyszerű dolog, a demokráciát, a polgári cselekvést erősítő történés. Ugyanakkor a magyar civil csoportok szaporodásával a jelenség gyomvirága is terjedni kezdett.
Még fiatal kaliforniai ügyvéd koromban ismertem meg az Amnesty International áldásos tevékenységét. Kínában, Afganisztánban, Törökországban vagy valamelyik dél-amerikai diktatúrában ártatlanul bebörtönzött, megkínzott emberek kiszabadításáért kampányolt. E célért mozgósította a civil társadalmat, és mindent megtett annak érdekében, hogy ezekben a diktatórikus országokban is érvényt szerezzen a nemzetközi jogi minimumnak.
Támogattuk is a szervezetet pénzzel, erkölcsi tőkével, hogy együttesen enyhíteni tudjuk ártatlan emberek szenvedését. Függetlenek, demokraták, republikánusok természetesen egyetértettek abban, hogy a szólásszabadság, a mozgásszabadság, a személyi szabadság olyan emberi jogok, amelyeket a világ minden részén támogatni kell.
Ahogy terjedt az újkori demokrácia a világ országaiban, ahogy a kelet-euró­pai rab nemzetek felszabadultak, az Amnesty International és más hasonló külföldi eredetű és magyar civil szerveződések Magyarországon is megjelentek. De mi történt velük, hogy Magyarországon mint politikai, kormányellenes szervezet jelentek meg? Mi történt, hogy egyetlen céljuk az Orbán-kormány leváltása lett?
A jelenlegi magyar civil szerveződések nagy részben nem egy-egy cél érdekében, hanem a jelenlegi kormány ellen szerveződtek. Azért nem volt ez mindig így. Azokban az években, amikor az ügyeletes kormányok az ország gazdaságát rapid módon a csőd felé röpítették, igazából alig hallottunk ezekről a civil szervezetekről.
Igazán aktívak a 2010-ben megválasztott Orbán-kormány alatt lettek, amikor világossá vált, hogy a magukat tévedhetetlennek hívő, és sok esetben külföldről pénzelt civil szerveződések tanácsára nem számít a magyar kormány. Nemcsak azért, mert ezen civil szervezetek balliberális elkötelezettsége távol állt a kormány filozófiájától, hanem azért is, mert a korunk nagy kérdése, a migráció kezelésének módja árkot ásott a konzervatív kormány és a bevándorlást preferáló civil szervezetek között.
Ha megnézzük a Sargentini-jelentés vádjait, a jelentés minden pontjában visszaköszönnek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban a különböző civil szervezetek nemtetszésüket fejezték ki mind Magyarországon, mind külföldön. Ma Magyarországon azok a civil szervezetek, amelyeknek a vádjaira a Sargentini-jelentés épül, véletlenül sem hasonlítanak az Amnesty Internationaltól a Helsinki Bizottságig, hasonló civil szervezeteknek az Egyesült Államokban, Japánban vagy Németországban folytatott tevékenységére.
Amikor a magyar polgár meg kívánja köszönni valakinek azt a rágalomhadjáratot, amelyet az európaiság leple alatt Magyarország ellen folytatnak, akkor elsősorban nem az Európai Uniónak, talán nem is a félreinformált holland jelentéstevőnek, hanem a magyar civileknek kell megköszönnie.
A szerző ügyvéd, amerikai–magyar üzletember