2019. január 19., szombat

Blanka hős-e vagy csak egy útszéli ribanc? A trágársággal nem igen lehet egyettérteni...

Néhány hete vált országosan ismertté Nagy Blanka, aki trágár beszédeivel hívta fel magára a figyelmet. Az ellenzéki média egyből piedesztálra emelte, hangosan ünnepelte, majd védte, miután a kormánypárti sajtó is elkezdett vele foglalkozni. Trágár és ízléstelen beszédét „szabadszájúnak”, „szókimondónak” nevezte a balliberális média, a kormánypártiak kommentárjait és kritikus megnyilvánulásait pedig „össztűzként” írták le.
Nagy Blanka, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 18 éves tanulója december 21-én Kecskeméten, január 5-én pedig Budapesten intézett mocskos szájú beszédet a felhergelt tüntetőkhöz. A 444-nek elmondta, hogy egy-másfél éve egy lebetegedett diáktársa beszédét adta elő, ami annyira tetszett a népnek, hogy onnantól kezdve „rengeteg” tüntetésre meghívták.
A média csak a budapesti beszéde után kezdett intenzíven foglalkozni vele, Blanka erre úgy reagált, hogy „néhány embernek lassú lehet a felfogása”. Az ellenzéki média és politikusok semmilyen kivetnivalót nem találtak a performanszaiban.
Ízléstelen beszédek
Összegyűjtöttük a Békemenetet marhamenetnek nevező Blanka beszédeinek legalpáribb (akarjuk mondani, legszókimondóbb) részleteit:
Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. (...) Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz ...a Fidesz ugyanis az ország és a társadalom végbélnyílása.
Áder Jánosról is sajátos stílusban beszélt:
Véglezárásként csak üzenem annak a bajszos f*sznak és az összes fideszes képviselőnek, legyen kecskeméti, félegyházi, vagy bárhonnan, hogy álljon hátrébb eggyel és b*ssza arcon magát!
Hátszél ellenzéki politikusoktól és médiumoktól
A 444.hu a számos cikk mellett két önálló videót is szentelt Nagy Blankának, a HVG újságírója meg is kérdezte, mit gondol a kormánypárti sajtóban megjelentekről: a lány jogi lépéseket ígért, és elmondta, hogy szánalmasnak tartja a kormánypárti médiát. Az ATV pedig meghívta az Egyenes beszéd című műsorba, amelyből megtudhattuk, hogy a rendezőnek készülő Blanka példaképe Alföldi Róbert.
Ám nemcsak az ellenzéki média, az ellenzéki politikusok és megmondóemberek is szárnyaik alá vették aktuális hősüket.
Ellenzéki politikusnők - Demeter Márta, Gurmai Zita, Hohn Krisztina, Potocskáné Kőrösi Anita, Schmuck Erzsébet, Szabó Tímea, Varga-Damm Andrea, illetve az MTVA székházában cirkuszoló Bangóné Borbély Ildikó, Bősz Anett, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett és Vadai Ágnes - nyílt levelet írtak Blankának.
Levelükben elmondják, nem ismerik, nem is tudják, valójában ki ő, azt viszont tudják, hogy nincs azzal baj, ha így beszél, ilyen „erős” kifejezéseket használ, mert néha ők is így tesznek. A baj azokkal van, akik „meggyalázzák” őt. Az ellenzéki honanyák ezután bevallják, nekik sincs mindig igazuk, majd ötösre osztályozzák Blanka „tisztességét”, „helytállását”, „bátorságát”, „emberi becsületét”.
Dobrev Klára bátornak és talpraesettnek nevezte Nagy Blankát, akire „édesanyaként” büszke is. „A féltéstől néha kicsit összeszoruló gyomorral, de nagy nagy szeretettel, ismeretlenül is ölellek” – írta Gyurcsány felesége.

Szembesítés – Szalóki Ági beleszállt Szélbe és Hadházyba

Nem aratott osztatlan sikert a magyar politikatörténet Bonnie és Clyde párosának újabb MTVA ostroma a közösségi médián. Szél Bernadett és Hadházy Ákos visszatért az MTVA székházba, ahonnan ismét saját kezükbe vették a hírszolgáltatást facebookon posztolt videók formájában. A közösségi hálóra feltöltött videók alatti kommentszekcióban azonban sokan kérték őket, hogy ne járassák le magukat és menjenek haza. A csütörtökön feltöltött „híradóhoz” a legérdekesebb hozzászólás valószínűleg Szalóki Ági énekesé volt, amelyben arra kéri a két képviselőt, hogy válaszoljon négy kérdésre, melyekben olyan témákat boncolgat, mint az önmeghazudtolás vagy a tervezett bevándorlás támogatásának országot megrokkantó hatásai.
Kemény falba ütközött az ellenzék két önjelölt hírmondója a facebookon, ugyanis szembesülni kényszerültek saját ideológiai zsákutcájukkal, Szalóki Ági, többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Prima díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző által feltett négy kérdésben.
Az első három kérdésben a bevándorlásról alkotott nézeteik felől érdeklődik az énekesnő. Ezen belül megemlíti, hogy elég szegény van Magyarországon anélkül is, hogy több ezres, újabb anyagilag kiszolgáltatott, képesítés nélküli tömeget eresztenénk az országra. Felveti a kérdést, hogy honnan lehetne előteremteni azt a nem kevés pénzt, ami a bevándorlók integrációjához szükséges lenne, továbbá rávilágít arra is, hogy mindehhez hiányzik a szükséges humánerőforrás is, azaz az oktatók, orvosok, rendőrök, szociális munkások.
Megfelelően olvasva ezt a három pontot, egyértelművé válik az is, hogy ezek a kérdések arra kívánnak reflektálni, hogy ha Magyarországnak rendelkezésére állna a migráció támogatására szükséges pénz vagy a szociális feltételek megfelelőek lennének, akkor ezeket a forrásokat, talán inkább a saját szegényeink felemelésére kellene hasznosítanunk ahelyett, hogy idegen népek szegénységét akasszuk a keresetből élők nyakába.
A negyedik pontban eklatáns példáját látjuk a balliberális ideológia önmeghazudtoló mivoltának, ahol arra tér ki Szalóki, hogy vajon mégis mi a problémája annak az ellenzéknek a több túlóra lehetőségével, amelyik két és fél éve ugyanilyen intenzitással támadta a vasárnapi boltzárat.Összefoglalva a problémát tehát, ha a kormány nem szeretné, hogy az emberek sokat dolgozzanak, akkor az a baj, ha lehetővé teszi, hogy aki akar, az dolgozzon amennyit szeretne, akkor meg az a baj.
Az azonnali.hu megkereste Szalókit, akit a közmédia működéséről is kérdeztek. Az énekesnő kifejtette, hogy véleménye szerint semmivel sem egyoldalúbb a közmédia, mint Gyurcsány idejében volt. Rávilágított továbbá arra is, hogy az ellenzéknek ugyan van joga a tüntetéshez és valahol dolga is a kormány kritizálása, csak a tiltakozási stratégiájukból és technikájukból hiányolja a korrektséget, a következetességet, a méltóságot, az alaposságot és az agressziómentességet.
BEFEJEZTÉK, DE VISSZATÉRNEK. Pénteken átmenetileg befejezte öt napja tartó akcióját az MTVA-székházban Szél Bernadett és Hadházy Ákos. A két független országgyűlési képviselő a hét elején ment be ismét a köztévé épületébe, hogy közérdekű hirdetésüket átadják és beszéljenek az MTVA vezetőjével. A képviselők azt mondták: részleges sikereket értek el, de azt ígérték, később visszatérnek még.

SZALÓKI ÁGI SZÉL BERNADETTNEK: A TÚLÓRA NEM JÓ, A VASÁRNAPI NYITVATARTÁS JÓ?
Szerző: Bakó Bea 2019. január 17. 
Mit szólnak az „irányított betelepítéshez”, hogyan passzol a túlóratörvény elleni tiltakozás a korábbi, vasárnapi boltzár elleni tiltakozáshoz, és miért kamerázzák a felvételüket sérelmező biztonságiakat? 
Ezekről is érdeklődik Szalóki Ági énekesnő Szél Bernadett MTVA-székházból közvetített élő videója alatt, az Azonnalinak pedig elmondja: a közmédia szerinte ugyanúgy működik most is, mint Gyurcsány alatt, a különbség csak az, hogy ma többen interneteznek, és más szempontok szerint szerkesztik a híreket.Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők visszatértek az MTVA-székházba, és ismét rendszeres Facebook-élőkben jelentkeznek be onnan. Papp Dániel igazgatóval találkozniuk ugyan sikerült, érdemben beszélni nem, Hadházy Ákos pedig később írásban készített egy már-már szürreális interjút a közmédia megbízott igazgatójával.
Csütörtök reggel Szél Bernadett Valódi hírek a közmédiából címmel posztolt egy videót a Facebook-oldalán, amelyben például kormánypárti politikusok korrupciógyanús ügyeiről számol be. A videó alatti kommentszekcióban pedig feltűnt Szalóki Ági énekes is, azt kérve, hogy Szél és Hadházy a nyilvánosság előtt válaszoljon négy közérdekű kérdésére.
Négy kérdés kommentben
Az első háromban az énekesnő Szélék bevándorlással kapcsolatos álláspontjáról érdeklődik. Felidézi, hogy Magyarországon most is tömegével élnek szegény és szakképesítés nélküli emberek, az EP-választások következtében pedig szerinte 5-10 éven belül szegény, szakképesítés nélküli, és még a latin abc-t sem ismerő emberek érkezhetnek tízezrével Magyarországra. Ennek fényében pedig azt kérdezi, hogy Hadházy és Szél szerint jó-e Magyarországnak „a kívülről irányított bevándorlás”?
Azt is felveti, hogy Nyugat-Európában nagyon költséges a bevándorlók integrációja, és vajon honnan lesz erre pénze a magyar államnak, nem beszélve a szükséges humánerőforrásról.
„Honnan lesznek hirtelenjében nagy számban az integrációhoz nélkülözhetetlen ápolóink, orvosaink, pedagógusaink; felvilágosult, a rasszizmust elutasító, romák és afrikaiak integrálására alkalmas szakembereink?”
Végezetül a túlóratörvénnyel kapcsolatban azt kérdezi, hogy hogyan akarják Szélék a dolgozók érdekeit őszintén képviselni, mikor azokkal (a szocialistákkal) szövetkeznek, akik „alig 2 és fél éve a vasárnapi boltzár feloldásáért népszavazást akartak kezdeményezni azt hangsúlyozva, hogy a vasárnapi munkavégzés lehetőségével a dolgozók több bevételhez juthatnak.”
Azt is felrója Szélnek és Hadházynak Szalóki Ági, hogy csak a pozícióban lévőt, az igazgatót hallgatják meg, hiszen a biztonsági őrre nem figyelnek oda, hiába jelezte egyikük nekik, hogy nem járul hozzá a felvételen való szerepléshez, mégis folyamatosan kamerázták.
De mi ez az egész?
A felvetéseivel kapcsolatban megkérdeztük Szalóki Ágit, arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan érti pontosan az EP-választás nyomán az „irányított bevándorlástól” való aggályait, és hogy ő hogyan látja a közmédia működését, kiegyensúlyozottnak tartja-e azt? Jó ötlet-e szerinte, hogy az ellenzéki képviselők az MTVA működése ellen tiltakoznak?
Az énekesnő azt kérte, hogy válaszát változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük. Íme:
„Nem azért kérdeztem Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, hogy én válaszoljak a saját kérdésemre
Azért kérdeztem őket, mert parlamenti képviselők válaszaira vagyok kíváncsi. Én egy mezei állampolgár vagyok, zenész, aki érdeklődik történelmi összefüggések és folyamatok iránt, és mellesleg szereti a hazáját.
Mivel a politikusok közül sokan vannak jelen a Facebookon és kommunikálnak a nézőkkel, gondoltam, kérdezek valamit. Nem kaptam még választ.
Ami a közmédia működését illeti: Orbán alatt pontosan ugyanúgy működik, mint ahogy működött Gyurcsány alatt. A különbség csupán az, hogy az Orbán-kormányok időszaka alatt már többen használják az internetet. Nagy tábora van például az Indexnek, a HVG-nek, a 444-nek, nagyobb, mint a legtöbb jobboldali internetes portálnak összesen.
A közmédia sokszínű, és komoly feladatot lát el, de vannak, akik ezt nem látják, ilyen például Sebestyén Balázs is, aki kifinomult, mindennap jelentkező műsorával az RTL-en igen magasra tette a lécet magyar állampolgárok millióinál.
Van ott tehát vallási műsor, kisebbségi műsor, dokumentumfilm, nézhet ott az ember Bergmant vagy Hitchcockot is, meg Gulyás Márton édesapjának filmjeit is. Van benne népzene, pop, jazz és klasszikus, irodalmi és ifjúsági műsor és gyerekműsor. A rádiókban úgyszintén.
A híreket a mindenkori kormányok szájíze szerint alakítja a közmédia.
Szeretném tudni, hogy igaz-e, hogy a Magyar Televízió többször is beszélt az LMP sajtósával, és igaz-e, hogy Hadházy Ákos soha nem tudta elfogadni a meghívást. Komolyan érdekelne. Ízlésem szerint lehetne objektívebb a közmédia híradása (fontos, hogy mikor közmédiáról beszélünk, a közmédiáról mostanában csakis a híradó jut eszébe az ellenzéknek, holott az csak egy kis szelete az egész intézménynek), de tekintve a mai médiafogyasztási szokásokat, összességében kiegyensúlyozottnak tartom a tájékoztatást.
S ezt azért merem mondani, mert olvasom és olykor értékelem is az Index, a HVG, a 444, a Mérce írásait, hallgatom a Klubrádiót is, nézem az ATV-t is. A legritkábban a Magyar Időkre nézek rá, de olykor megnézek beszélgetéseket a Hír TV-ből is.
Szerintem jól teszik, ha tiltakoznak, csak a tiltakozási stratégiájukból és technikájukból hiányolom a korrektséget, a következetességet, a méltóságot,az alaposságot és az agressziómentességet, egyébként mindent szuperül csinálnak. Ha megfizetnek, szívesen elmondom, mit kellene csinálniuk, de nem hiszem, hogy igényt tartanának a tanácsaimra.”

Morvai: Közpénz-lopás ellen, a demokráciáért DK-s és MSZP-s zászlók alatt masírozni? Tragikomikus!

Morvai Krisztina szombati közleményében úgy fogalmaz, „nem tudom, sírjak vagy nevessek, amikor emberek MSZP és DK zászlók alatt tüntetgetnek – állítólag a közpénz-lopás ellen és a demokráciáért”. Mint hozzátette e két párt még egységes volt 2006 őszén, amikor demokrácia felfogásukat mindenki megismerhette. A független EP-képviselő hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a mai fiatalok megtudják, milyen gyalázatos tetteket követtek el Magyarország ellen azok, akiknek a zászlói alatt tüntetnek, majd kiemelte, az Echo TV Informátor című műsorában többek között erről is nyilatkozott.
Mint a független EP-képviselő véleményét kifejti, 2006-ot a „szemkilövések, emberek nyomorékká verése, kardlapozás, lovasroham, kínzások a Magyar Rádió udvarán és a fogdákban, évekig tartó koncepciós büntetőeljárások…” jellemezték, a „dicső kommunista elődök nyomdokain, az ő módszereikkel”.
Talán ezt a demokráciát sírják vissza?
-teszi fel a kérdést Morvai, hozzátéve, ami pedig a közvagyon ellopását illeti: máig nem mértük fel, hogy hány volt „szocialista” vezető, párttitkár, tsz elnök, gyárigazgató vált milliárdossá a rendszerváltáskor a közvagyon ellopásából úgy, hogy hétfőn még marxisták voltak, péntekre meg már csak a tőkét akarták Marx-tól… Nem tudjuk, hogy pontosan mekkora az az összeg, amivel megkárosították Magyarországot – csak azt tudhatjuk biztosan, hogy a közvagyon ellopásával kapcsolatban az MSZMP utódpártjai és pajtásaik jobb, ha hallgatnak…
Morvai Krisztina úgy véli, nagyon fontos lenne, hogy a mai fiatalok (akik a rendszerváltáskor még nem is éltek, a Hibbant Néró és szemkilövetései idejében pedig óvódások voltak) megtudják, milyen gyalázatos tetteket követtek el Magyarország ellen azok, akiknek a zászlói alatt tüntetnek. 
Mint megjegyzi, az ECHO tévé Informátor című műsorában többek között erről is nyilatkozott.

BEKÖLTÖZŐSHOW A KÖZTÉVÉBEN

2019. JANUÁR 18. Ráth Orsolya
„Én nem torpilla vagyok, hanem egy ellenzéki nő Orbán fasizálódó rendszerében.” Így definiálta magát és a politikában betöltött szerepét Szél Bernadett független képviselő, aki úgy akarja megbuktatni a kormányt, hogy több napra beköltözött valahova, ahol egyébként nincsen keresnivalója.
A magamutogató, figyelemfelkeltő mentalitás egyébként számos női politikusnak is ugyanúgy sajátja. Mint ismert, Demeter Márta például abbéli görcsös igyekezetében, hogy kompromittáló információkat találjon Magyarország miniszterelnökéről, még a névrokonság fogalmának létezéséről is megfeledkezett. Kunhalmi Ágnes folyamatosan olyan módon igyekszik a férfiak által uralt politikai hadszíntéren fennmaradni, hogy rendre megmosolyogtató nyilatkozatokat ad. A másik Ágnes, Vadai teljes mértékben elsajátította a Demokratikus Koalíció tagjaira egységesen jellemző férfiasan agresszív beszédmodort, Bangóné Borbély Ildikó pedig egy ideje azzal kelt feltűnést, hogy mindenfelé irtó erős képeket vizionál.
És vissza is kanyarodtunk Szél Bernadetthez, aki a napokban Hadházy Ákossal együtt újfent beosont a közszolgálati televízió épületébe. Eleinte a közelmúltban kirobbant demagóg menzamizéria ismeretében esélyesnek mutatkozott, hogy mind a ketten az MTVA ebédlőjét és a menüsort szándékoznak megtekinteni. Ha már egyszer az ellenzéknek úgysincsenek önálló politikai menüpontjai, amiből a velük szimpatizáló polgároknak adott esetben választaniuk lehet. Arról nem beszélve, hogy egyes feltételezések alapján legalábbis a szellemi tápláléknak is igencsak híján vannak. Úgyhogy nem lett volna furcsa, hogyha Szélék az étkező felé vették volna az irányt. A sminkszobát az ezt megelőző alkalommal már úgyis megtekintették.
Az LMP egykori miniszterelnök-jelöltje, miután belakta magát a köztévé egyik helyiségébe, elkezdett a közösségi oldalán élő közvetítéseket, sőt saját gyártású hírműsorokat közzétenni. Mert, mint elmondta, ez most egy olyan ország, ahol a képviselőnek újságíróként, az újságírónak meg ügyészként is helyt kell állnia. Azt persze nem tette hozzá, pedig saját tettei arról árulkodnak, hogy érdemi politikusként nem annyira.
Persze az is lehet, hogy a profilbővítésre azért került sor, mert Hadházy Ákossal együtt amúgy is mindenáron be akartak olvasni valamit. A másik fixa ideájuk pedig az, hogy rettegnek tőlük a köztévé vezetői és dolgozói. Holott ők még arra is hajlandók voltak, hogy türelmes felnőttekként Kérdezz, felelek!-et játsszanak a két kéretlen látogatóval. Akik azt próbálják elhitetni mindenkivel, hogy beköltözős műsorukkal a magyar embereket és a balliberális értékrendű pártokat szolgálják.
Pedig ha tudnák, hogy utóbbiak egy lyukas zoknit, akarom mondani: garast sem adnak értük, mivel feltehetően nem kérnek a saját egykori tömörülésüktől száműzött politikusból. Ők ugyanis azontúl, hogy szürrealitásba hajló ámokfutásukkal érdemben nem segítik az ilyen-olyan szervezeti egységbe összeálló vagy össze nem álló ellenzék népszerűségének növekedését, még el is foglalják előlük a porondot, elállják a reflektorfényt. Vagy éppen a kamerák látószögét, azokét is, amelyeken történetesen objektíven mutatják be a nem túl fényes valós helyzetet.

Hosszú az út a székelyföldi autonómiáig

Szerkesztőségünk immár már egy évtizde, hogy a NUTS2-es Székelyföldi megoldást bemutatta és továbbra is hisszük, hogy ez a járható út, mert nem kiván nagyobb törvényi vagy esetleg alkotmányi módositásokat! 
Azt sem kell elfelejteni, hogy Románia aláírta az EU-s normáknak az alkalamzását - jelen esetben a NUTS-normákat! Az Eu-hoz  való csatlakozás pedig a legerősebb érv lehet úgy a gazdasági mint a területi autonómia eléréséhez, úgy ahogy a Déltirolban is történt.  HZ
2019. 01. 19.  szerző: hirado.hu, Kossuth Rádió
Romániában több olyan párt és szervezet is van, amely kiáll a kisebbségben élő magyarok mellett. Kérdés, hogy mekkora lehetőséget ad majd Románia az unió soros elnökségének betöltése alatt arra, hogy a külhoni magyarok elérjék az autonómiát – hangzott el a közrádió A nap kérdése című műsorában.
Nem fűz túl nagy reményt Pászkán Zsolt ahhoz, hogy a román kormány bármennyire is foglalkozni szeretne a romániai magyarok, vagyis az autonómiatervezet kérdésével. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint ugyanakkor nem hiábavaló a székelyföldi autonómiatörekvés, hiszen amikor csak lehetőség van rá, meg kell próbálni elérni a kitűzött célokat.
Emlékeztetett: az ellenzék a román parlamentben minden ülésszak alatt benyújtja a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, holott tudják, hogy alig van esély ezt elfogadtatni.
A magyar autonómia ügyében nagy hallgatás jellemzi a román véleményvezéreket, a politikai kommentátorokat illetve kutatókat – mondta a kutató. Ugyanakkor csend van arról is, hogy román részről is indultak autonómiatörekvések Romániában.
A világ minden autonómiája egy külön modell
Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének az idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött nemrég a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya. Az MPP közleménye szerint a választmány tagjai egyöntetűen kinyilvánították, hogy továbbra is elszántak az autonómiaigény képviseletére, és újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben tartsák a székelyföldi törekvést a román törvényhozásban.
A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet” – állt a közleményben.
Tóth Norbert szerint a dél-tiroli és a székelyföldi autonómiatörekvések között a legnagyobb különbség, hogy előbbi térségben van autonómia, utóbbiban nincs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Székelyföld társadalmi adottságainak és földrajzi realitásainak egy dél-tiroli modell felel meg leginkább.
Mint mondta, a világ minden autonómiája egy külön modell, bár vannak rokon vonásaik. Tóth Norbert szerint a székelyföldi autonómiatörekvések hosszú idő múlva, de el fogják érni a célt.
Nem adják fel a harcot
Látszik, hogy van társadalmi támogatottsága a törekvéseknek, nem csak a helyi politikai elit támogatottságát élvezik. Az embereket foglalkoztatja a kérdés, ezt bizonyítja az is, hogy az adott közösség képviselői beterjesztik időről időre a tervezetet a román parlamentbe – hangsúlyozta Tóth Norbert.
Elmondta azt is, a székelyföldiek a békés utat választották, Dél-Tirolban pedig terrorcselekmények is történtek akkor. Véleménye szerint az Európai Unióra ebben a kérdésben a legkevésbé sem lehet számítani, hiszen az EU a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban nem mutat érzékenységet.
Egyeztetni kell a tervezeteket
Romániában jelenleg két autonómiatervezet is van: az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezete.
Pászkán Zsolt szerint a kettő között vannak különbségek, bár Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott nemrég úgy fogalmazott, hogy a két tervezet rendkívül hasonlít egymásra.
A nagy különbség a két tervezet között, hogy mi számít Székelyföldnek, mekkora területet és milyen részeket kell Székelyföldhöz számítani. Az egyik tágabban, a másik szűkebben venné ezeket a területeket – fejtette ki Pászkán. Hozzátette: ezeket egyeztetni kell és fogják is, majd egy optimális álláspont születhet.

Pászkán Zsolt: a Gyulafehérvári nyilatkozat az erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt

 MTI • 2018. december 07., 
Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a Gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben, maguknak akartak döntéshozatali lehetőségeket. 

Pászkán Zsolt (archív felvétel) • Fotó: Youtube 

Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a román parlament elé az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról. Törvénybe iktatnák az ígéreteket – Márton Árpád szerint elég volt a Gyulafehérvári kiáltvány folyamatos félresöpréséből Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről. 
A szakértő hozzátette: az erdélyi románok a nyilatkozatnál a magyarokat és a szászokat „előre tolták”, mert szerinte kínos lett volna nyíltan kifejezni, hogy Bukaresttel szembeni önállóságot akarnak. Úgy fogalmazott: az RMDSZ javaslata arról szól, hogy „önrendelkezést, minél közelebb az emberekhez”, és voltaképpen ezt testesíti meg az Európai Unió is. 
Pászkán Zsoltot kérdezték arról is, hogy Dacian Cioloș volt miniszterelnök a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, szerinte a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja Romániában. 
A szakértő hozzáfűzte: Dacian Cioloș kormányzása idején vették le az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájának napirendjéről a csíksomlyói zarándoklatot, ő menesztette Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust, mert kiállt az autonómia mellett, így „nem is lehet csodálkozni”, hogy elsőként ő állt ki a javaslat ellen

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kulturális projektekre!

2019 Január, 08
Kolozsvár önkormányzata kiírta kulturális projektek és tevékenységek megvalósítását célzó idei pályázatát.
A pályázatok leadásának módjáról és a szelekciós feltételekről itt tájékozódhatnak az érdeklődők: https://files.primariaclujnapoca.ro/…/Anunt-proiecte-cultur…
A pályázatok benyújtásának határideje 𝗳𝗲𝗯𝗿𝘂𝗮́𝗿 𝟱.
Tavaly az önkormányzat mintegy 11,6 millió lejt fordított kulturális téren tevékenykedő civil szervezetek és kulturális intézmények projektjeinek támogatására. Az összegből 191 kulturális témájú vagy ifjúsági projekt valósult meg.
Arra bátorítom a civil szervezeteket, hogy éljenek a lehetőséggel és pályázzanak a vissza nem térítendő támogatásra. Fontos az önkormányzat számára, hogy minél több, civil szférából érkező kezdeményezés megvalósulhasson Kolozsváron. Városunk nemcsak a számítástechnika-ipar, hanem kulturális téren történő innovációnak is köszönheti hírnevét, azt szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna” – mondta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.

Új vezetősége van az RMDSZ kolozsvári szervezetének

2019 Január, 19
Pénteken délután tartotta választmányi űlését az RMDSZ kolozsvári szervezete, ahol Oláh Emese elnök ismertette a csapatát.
A választmányi tagok megszavazták az új elnökséget, melynek értelmében Balló Tamás lett a városi szervezet ügyvezető elnöke, a civil és oktatási ügyekért felelős alelnöki tisztséget Borzási Sarolta tölti be, a szervezetépítésért felelős alelnöknek Rácz Levente Zsoltot, társadalomszervezésért felelős alelnöknek pedig Makkai Laszlót válatották meg. 
Az elnökség mandátuma három évre szól. Az új felállással egy fiatalos, lendületes csapat lépett a városi szervezet élére, amelynek vezérelve, hogy a kolozsvári szervezet a kolozsvári magyarok érdekeit szolgálja és az ő problémáikat meghallgatva segítsen nekik.
Nehéz és munkával teli év előtt állunk, az új csapat első nagy kihívása egyértelműen a májusi Európai Parlamenti választások lesznek, ahol újra hallatnunk kell a kolozsvári választóink hangját. Úgy gondolom, hogy közösen könnyebben fogjuk venni ezt az akadályt. Célunk, hogy a pedagógusoktól kezdve a vállalkozókig, a fiataloktól a szépkoruakig minden réteggel közösen építsük a kolozsvári közösséget”- mondta el a választást követően Oláh Emese, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke.
Megjegyzés
A Kolozs megyei valamint a kolozsvári MPP elnökségek tisztelettel üdvözlik az új szövetségi elnökséget, remélve, hogy ezután is jó lesz az együttműködés a két alakulat közt.
Keizer Róbert, a mellettünk fogj megyei MPP elnöke, aki egyben megyei tanácsosként is együttműködött a szövetségiekkel, azt mondta: "Örvendünk, hogy a partnereinknek sikerült fiatalitaniuk, hiszen ezzel újabb lehetőségeket lehet majd kialakítani az együttműködéshez. Ezúton újra felkináljuk a polgári alakulatban tevékenykedők szakmai testületek szakembereinka munkáját. 
Reméljük, hogy az együttműködésünket a szavazóink is elfogadják és mellettünk teszik le a voksukat!"

2019. január 16., szerda

KÖZLEMÉNY


 Megújult lendülettel folytatja a munkát az MPP országos választmánya
Idén ismét a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiatervezetet – döntött egyöntetűen a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya a hétvégén, Székelyudvarhelyen tartott ülésén. A jelenlévők kinyilvánították: az autonómia ügyében továbbra is elszántak, újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben maradjon a székelyföldi autonómia kérdésköre. A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet.
A közelgő európai parlamenti választások témáját hosszasan vitatta meg a választmány. Megvizsgálva a választásokon való részvétel lehetőségeit, eldöntötték: az RMDSZ és az MPP közötti együttműködési megállapodást alapul véve tárgyalásokat kezdeményeznek a szövetséggel. Bejutó helyre számítanak jelöltjük, Márton Zsuzsanna, Egri község (Szatmár megye) polgármestere számára, aki az MPP jobboldali politikáját és az Európai Parlament nemzeti oldalát erősítené. A tárgyalások lefolytatására a vezetőség kapott megbízást az MPP választmányának részéről. Alternatívák is megvitatásra kerültek a témában, a döntéshozók elhatározták, hogy a Magyar Polgári Párt nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amellyel megjeleníthetik a párt célkitűzéseit az európai parlamenti választásokon.
A választmányi ülésen Mezei János bemutatta annak az általa készített felmérésnek az eredményeit, amely a párt belső ügyeit, vagyoni helyzetét tárgyalja 2018. december 31-el bezárólag, ugyanakkor megtörténtek a tavaly novemberi elnökváltás miatt szükségessé vált változtatások az MPP szervezeti felépítésében. A Mezei János elnökké választásával üresen maradt választmányi elnöki széket Pethő István, a párt Kovászna megyei önkormányzati képviselője foglalta el. Az ügyvezető elnöki feladatkör betöltésére Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei elnöke kapott megbízást. Az ülésen az etikai, illetve a pénzügyi bizottság összetételéről is döntöttek.
Nagyon mozgalmas időszak elé nézünk, az elkövetkező két évben négy választás is lesz. Fontosak az időben és a jól meghozott döntések, illetve ezeknek a kivitelezése. Ehhez a több mint 20 éves politikai és önkormányzati tapasztalatomat teszem hozzá” – ígéri Pethő István, újonnan megválasztott választmányi elnök. 
Salamon Zoltán az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében lát hozzá az ügyvezetői elnöki munkához. „A Kárpát-medencei nemzeti együttműködés elvitathatatlan erő, megmaradásunk záloga, ugyanakkor a romániai magyarság lélekszámából kiindulva természetes, hogy ezt a régiót, illetve az itt élő magyar közösséget több szervezet is képviselje. Ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy helye és ideje van a versenynek, helye és ideje van az együttműködésnek. Az elmúlt időszakban felmutattuk a verseny és az együttműködés helyes arányát, amelyet a választók megelégedéssel igazoltak vissza. Elsődleges feladatomnak tekintem, a nemzetpolitikai célok szem előtt tartásával, hogy az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében haladjunk tovább” – fogalmazott.
Maratoni ülésen, jó hangulatban, operatívan vittük végig a napirendi pontokat. Úgy érzem, hogy elkötelezett szándék és szív mellett a racionalitás elve alapján tudtuk meghozni döntéseinket. A csapat egységes, lelkes és cselekvőkész” – összegzett az ülés lejárta után Mezei János elnök. Megelégedéssel nyugtázta azt is, hogy a választmány tagjainak köréből közel 4000 lej gyűlt a csíkszeredai börtönben raboskodó Beke István és Szőcs Zoltán családja számára. A gyűjtést a Csíkszék Székely Tanácsának kezdeményezését felkarolva szervezte meg hétvégi találkozóján az MPP.


MPP-sajtóiroda, Január 14.,








2019. január 15., kedd

A traktoros közlemények eddig nem érintettek meg

De mutatjuk is:
"Nem harap a traktor
Négy dolog, amit rosszul tudunk a mezőgépészetről
Jól fizet a traktorvezetés, ráadásul a legújabb mezőgépek már kormány helyett dzsojszikkal is irányíthatók. A mezgőgazdászokról sokakban élnek még tévhitek, ezekre cáfolt rá az agrárszakma leghangosabb fesztiválja, a Hódmezőrület 3.0. A szervezők célja az volt, hogy divatossá tegyék a mezőgépész szakmát, és minél több résztvevőben lerombolják a szakmáról alkotott torz képet." Fotó: Hódmezőrület 3.0
Szóval a lényeg:
A mezőgazdasági, főleg az azon belüli mezőgépészeti munkát sok fiatal egy nagyon fárasztó, koszos és rosszul fizető munkának tartja. Ezzel szemben a mezőgépészek átlagfizetése 250 ezer forint körül mozog, a munkának egy igen jelentős részét pedig a könnyen irányítható erőgépek végzik. Az Éld át igazán – Legyél Te is mezőgépész! országos bajnokságot már másodszorra rendezték meg, aminek az volt a lényege, hogy megmutassák, ez ma is egy divatos és fontos szakma.

Hibátlan talajgyakorlatért 10-es

https://index.hu/sport/2019/01/14/katelyn_ohashi_tokeletes_talajgyakorlat/

-KG 2019.01.14. 
A videojátékból vett mozdulatokat és zenét használta fel az amerikai, meg is őrültek érte.
Erős hétvégéjük volt az amerikai tornászoknak, egyrészt Shannon Hortman-Evansnek sikerült maradandót alkotnia egy utahi egyetemi versenyen a Super Mariót idéző 9,9-es gyakorlatával, másrészt Katelyn Ohashi egy tökéletes, 10.0-s talajgyakorlattal tett szert azonnali hírnévre.
Ohashi, aki egykor az olimpiai szereplésről álmodott, és az azért való küzdelembe szó szerint beleroppant, magával ragadó örömmel mutatta be a végül hibátlannak talált, 10.0 pontot kapó gyakorlatot, amit egyeteme, a UCLA simán csak úgy osztott meg, hogy ezért még a 10 pont is kevés. A videót azóta csak a UCLA Twitterén több mint 19 millióan láttak, ehhez sok millió jön még hozzá YouTube-on, illetve másodközlésekből, ami tornagyakorlatoknál azért elég ritka.
A gyakorlat talán legerősebb része a zárás volt, aminél Ohashi három szaltó után tökéletes spárgával landolt.
A 21 éves tornász, aki tavaly megosztva lett egyetemi bajnok, korábban gerinctörés és vállszakadás miatt hagyta ott az amerikai válogatottat, a UCLA-hez már csak a sport élvezete miatt csatlakozott, ami láthatóan jót is tett neki. 2018 áprilisában egyébként csapatbajnoki címet szereztek az országos bajnokságban, Osashi a versenyre indulás előtt egy nappal súlyos autóbalesetet szenvedett, ami miatt teljesen átértékelte saját szereplését, és a bajnoki cím a vártnál is sokkal többet jelentett neki.
A UCLA végül meg is nyerte az összesített versenyt az Under Armour egyetemi találkozón.

Sajtóklub: Benedek Elek elbújhat “a független ellenzéki sajtó” cikkeit olvasva

Az ECHO TV Sajtóklub című műsorának hétfői adásában Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője, Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata főmunkatársa, Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője és Bayer Zsolt műsorvezető nem ment el szó nélkül a liberális sajtó újabb Simicska-mosdatása mellett. Légből kapott mesékből sző összeesküvést az elnyomott, “független” sajtó, akik hazánk ellen hergelik a nemzetközi közvéleményt, diktatúrát harsogva a kezükben lévő jelentős számú baloldali médiumok segítségével. Így talán nem is meglepetés, hogy végre megszületett a balliberális oldalon az a hosszú lélegzetvételű mű, melyet a Direkt36 közölt, s ami természetesen végigsöpört az egész ellenzéki médián. Ebből sok újdonságot természetesen nem tudhattunk meg.
A Direkt36 terjedelmes, ugyanakkor elképesztő cikke szerint Simicska Lajos oligarcha egyebek között arról beszélt a környezetének, hogy olyan figyelmeztetést kapott, amely szerint káros sugárzással akarják kiiktatni. Bencsik András közlése szerint a rendkívül hosszú írásban sikerült összeszedni a pletykákat, a teljes- vagy félinformációkat, majd Simicska Lajost sikerült úgy lefesteni, mint egy ártatlan, ma született bárányt, Orbán Viktort pedig úgy, hogy a „gonosz báty, aki lelökte öccsét a hokedliről”.
Az, hogy e mögött milyen professzionálisan felépített gépezet volt, micsoda hihetetlen módszerekkel próbálták létrehozni az úgynevezett technikai koalíciót, amit Simicska be is dobott, és milyen elképesztő pofára esés volt nekik a Fidesz kétharmados győzelme, arról egy hang nincs – emelte ki a Magyar Demokrata főszerkesztője.
Szentesi Zöldi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy, az Indexen, vagy az Átlátszó.hu nevű oldalon megjelenő hosszú feltáró cikkek mindegyikére jellemző, hogy valójában hírlapi tudósítások egyvelegéről van szó.
Huth Gergely rámutatott, Sorosék Direkt36-ja leközölt egy olyan egymillió karakteres cikket, amelyben hihetetlen történeteket lehet olvasni, ugyanakkor semmi bizonyíték nem áll az állítások alátámasztására, a cikkírók pedig egyedül Borókai Gáborra utalnak, mint forrásra, a többi huszonkilenc – érdekes módon – a neve elhallgatását kérte.
Az egész baromi hosszú cikkben Simicska Lajos a makulátlan becsület huszára a G-naptól fogva egészen addig, ameddig bezárja a Magyar Nemzetet, a Heti Választ, illetve a Hír TV-t eladja. Az már a cikk szerint is nagy hiba volt. Na, akkor vajon kicsodák mesélték el ezt a sok marhaságot? – tette fel a kérdést a PestiSrácok főszerkesztője.
Bayer Zsolt szerint annyi haszna van az emlegetett cikknek, hogy végre leírták a másik oldalon is, nem Orbán Viktor miniszterelnök, hanem – tartva magát az ígéretéhez – Simicska Lajos volt az, aki a választási vereség másnapján azonnal bezáratta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót.
Valójában nincs itt semmi látnivaló – jelentette ki Huth Gergely, aki szerint a történelem folyamán a nagyvállalkozókkal többször is megesett, hogy nem tudtak a hatalmukkal mit kezdeni. Rámutatott: 2004-től az MSZP-közeli oligarchákról szólt az egész politika, ugyanígy Simicska is azt képzelte, hogy ő élet-halál ura, csupán azért, mert van pénze, de nagyon helyesen és még idejében lecsavarták.

Juncker nem érti, hogy lehet saját álláspontja Ausztriának a migráció kérdésében

Többen bírálták Sebastian Kurz osztrák kancellárt az Európai Parlament (EP) keddi strasbourgi plenáris ülésén az ENSZ migrációs csomagjának elutasítása miatt, de voltak, akik ugyanezért támogatásukról biztosították.
Az előző félévi osztrák soros EU-elnökséget értékelő vitán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Ausztria nem szavazta meg decemberben az egyezményt. Nem értettem, hogy mi történik, és most sem értem – jelentette ki Juncker, aki Kurzhoz hasonlóan a jobbközép erőket tömörítő Európai Néppárt (EPP) tagja. A brüsszeli testület vezetője az osztrák elnökség méltatásával kezdte felszólalását, mondván, lenyűgöző teljesítményt sikerült felmutatni 2018 második felében. Kiemelte, hogy az egyetlen jelentős gyenge pontot a Bécs felől érkező negatív jelzések jelentették az ENSZ migrációs csomagját illetően. Juncker, hangsúlyozta, többen bírálják ezen állásfoglalása miatt, azonban tévednek, akik szerint e kérdésnek nincs helye a mostani vitában. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője nem tért ki az ügyre, pusztán az osztrák elnökséget dicsérte, amely szerinte még az előzetes várakozásokat is felülmúlta. A szociáldemokrata képviselőcsoport részéről Maria-Joao Rodriguez azonban elítélte, hogy Ausztria, s példája nyomán több más tagállam is tartózkodott a migrációs csomag szavazásán. Ska Keller zöldpárti társelnök hasonló véleményének adott hangot, miszerint a lépés ártott az Európai Uniónak. A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) nevében Dimitriosz Papadimulisz szólalt fel, aki szerint Ausztria nagy szégyent hozott az EU-ra az elutasítással.
Jörg Meuthen, a Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) politikusa ezzel szemben úgy vélekedett, hogy az osztrák kormány bátran szembe mert szállni a katasztrofális egyezménnyel. Harald Vlimsky, a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakció osztrák képviselője pedig kijelentette, az osztrákok nagy többsége ellenezte a megállapodást. Nem akarjuk a jogrendünkbe foglalni ezt az elhibázott szöveget – mondta. Sebastian Kurz egyebek mellett a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról, a belső piaci szabályozásról, a költségvetésről, valamint a migrációs helyzet sikeres kezeléséről beszélt. Utóbbiról közölte, megpróbálták nem tovább szítani a kötelező menekültkvótákról szóló vitát, hanem új megoldási javaslatot terjesztettek elő. A kancellár annyit reagált a bírálatokra, hogy szerinte elfogadhatóak a nézetkülönbségek akár pártcsaládon belül is, a lényeg az előrelépés a fontos területeken. Öt ország szavazott az ENSZ migrációs csomagja ellen, Csehország, az Egyesült Államok, Izrael, Lengyelország és Magyarország, tizenkettő pedig tartózkodott. A világszervezet százkilencvenhárom országa 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, melynek célja a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése. Az ellenzők azzal érveltek, hogy a szerződés sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, valamint nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.

Sorosék a sajtót is manipulálták

2019. JANUÁR 15. Jurák Kata
A Soros-alapítvány vezetői a migrációs nyomás erősödésével rendszeresen írtak különböző jelentéseket főnöküknek. Nem csupán a migránsok számáról vagy összetételéről, de arról is folyamatosan beszámoltak, hogy miként tálalják ezt a nemzetközi közvélemény elé úgy, hogy az emberekben szánalmat ébresszenek a menekültek iránt. Dokumentumok tanúskodnak arról is, hogy a valóságtól eltérő adatokat közöltek a médiában a bevándorlási válságról.
Negyvennyolc óránként írtak helyzetjelentéseket Soros Györgynek a migrációs helyzetről 2015 és 2016 között – derül ki a DC Leaks hekkercsoport által kiszivárogtatott dokumentumokból.
Az egyik fő jelentéstevő G. Maniatis néven írta alá beszámolóit, amelyek „European Crisis: Key Developments of the Past 48 Hours” néven kerültek elő. Ő valószínűsíthetően Gregory Maniatis, a spekuláns Nyílt Társadalom Alapítványa fiókszervezetének, az Open Society International Migration Initiative-nek az igazgatója.
A DK-s európai parlamenti képviselő, Niedermüller Péter sem áll távol a milliárdos elképzeléseitől Fotó: Európai Parlament

A jelentésekben Maniatis nem csupán a menekültek számáról, a migránstömeg összetételéről számolt be, de monitorozta a médiában megjelent cikkeket, valamint azok közvéleményre gyakorolt hatását is.
Az egyik ilyen „riportban” azt is olvashattuk, Maniatis milyen képbeállítást javasol – terhes nőt, gyerekeket ábrázoló fotókat –, hogy az európai emberek megsajnálják a szíriai menekülteket, és minél többen be akarják fogadni őket.
Maniatis 2006-tól 2017-ig Peter Sutherland, az ENSZ migrációért felelős különleges képviselőjének vezető tanácsadója volt, és 2003 és 2016 között a washingtoni Migrációs Politikai Intézet vezető munkatársaként tevékenykedett.
Maniatis szorosan együttműködött az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamok kormányaival, a civil társadalmi csoportokkal és a nemzetközi szervezetekkel a migráció és az integrációs politika minden területén.
Maniatis nem felejtette el Frans Timmermans, Angela Merkel vagy éppen Orbán Viktor megszólalásait sem figyelemmel kísérni, ezeket pedig némi kommentárral fűszerezve leírni Soros számára.
Magyarország egyébként már a kerítés megépítésével is sok bosszúságot okozott az Open Society migrációs igazgatójának, aki a nemzetközi médiá-ban megjelenő cikkekhez útmutatást is adott, hogyan lehetne hatásos módon írni a migrációs nyomásról a sajtóban.
De arról is olvashatunk egy másik feljegyzésben, hogy örömmel tudósít arról, hogy a Solidarity Now! elkezdett működni Leszboszon, négy projektet visznek az UNHCR keretein belül, leírja a „sérülékeny esetek azonosítási pontjait”, majd arról számol be, hogy a helyi aktivisták megerősítésén dolgoznak, a menekültházakban pedig tanácsadóként (!), szenior szakértőkkel vannak jelen.
A jelentésekben felbukkan Manos Moschopoulos neve is, aki a Soros-alapítvány honlapja szerint a migránsok védelméről és jogairól szóló portfólió európai programvezetője. Moschopoulos vezette az Open Europe Initiative for Europe munkáját Angliában, de részt vett a görögországi civil szervezetek támogatására irányuló program kidolgozásában is.
Soros megbízható embere 2018 decemberében az ENSZ-ben is felszólalt menekültügyben. Izgalmas adalék, hogy az általa 2016. február 3-án jegyzett jelentésben ezer menekültről ír, akik az idomeni táborba érkeztek, míg a sajtóban ez már jócskán eltúlozva, többezres menekültről szóló beszámolóként jelent meg – ezt pedig márciusra tízezernél is több migránsra duzzasztották.
A Sorosnak jelentést író emberek között érdemes megemlíteni Jordi Vaquer nevét is, aki szintén igazgatói pozíció-ban van a Nyílt Társadalom Alapítványnál, és az Open Europe Initiative európai társigazgatója is egyben. Ezekben a pozíciókban az Európai Unió és a Nyugat-Balkán városaiban és országaiban a nyílt társadalom értékeit és intézményeit képviseli.
Vaquer rendszeres szereplő a spanyol médiában, ahol nemzetközi ügyekben és az EU politikájában szóló vitákban, elemzésekben vesz részt, természetesen migránspárti érdekeket hangoztat. 2016. április 5-én azt írja, hogy tudomásuk van az embercsempészetről, hivatkozik az Europol statisztikájára, amely szerint ez 7 milliárd eurós üzlet, sőt azt is tudja, hogy az embercsempészek és a terrorizmus között van kapcsolat.
Ennek ellenére a nyilvánosság elé azzal állt ki, hogy „A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok nem támogatnak olyan civil szervezeteket, amelyek kedveznének az embercsempészeknek”.
Jordi Vaquer, az alapítványok európai regionális igazgatója 2017 áprilisában a La Stampa című olasz napilapnak kifejtette: az alapítványok nem finanszírozzák a Szicíliai-szorosban tevékenykedő civil szervezeteket, és nem támogatják az Orvosok határok nélkül olaszországi szervezetét, sem pedig a máltai székhelyű Migration ­Offshore Aid Stationt.
Nem finanszíroznak bajba jutott migránsokat felkutató és kimentő tengeri akciókat. Ismert: a Frontex euró­pai határ- és partvédelmi ügynökség, valamint a szicíliai Catania ügyészsége egyaránt úgy nyilatkozott akkoriban, hogy a Földközi-­tengeri mentésben közreműködő civil szervezetek egy része líbiai vizeken veszi fedélzetre az embereket, s ezzel az embercsempészeknek kedveznek.
Carmelo Zuccaro olasz ügyész korábban a La Stampának azt is elmondta: bizonyítékaik vannak az embercsempészek és egyes civil szervezetek közötti közvetlen kapcsolattartásra vonatkozóan, és a szervezetek támogatói között Soros Györgyöt is megnevezte.
Zuccaro hozzátette, miközben az olasz parti őrség irányította mentési akciók­ban a csoportokat kísérő embercsempészeket is megpróbálják azonosítani, ez az NGO-hajókon nem történik meg.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament ülésén azt bizonygatta, hogy az NGO-k nem működnek együtt az embercsempészekkel.

Vidéken nő az épitkezési kedv. Leginkább a megyeszékhelyeen készülő kis társasházakkal bővül a kinálat

2019. JANUÁR 15. Pintér Balázs
Továbbra is az élbolyban szerepel Magyarország a lakásépítések fellendülési ütemét tekintve az Európai Unióban. Az utóbbi időszakban főként a megyeszékhelyeken nőtt a kiadott építési engedélyek száma.
Dobogós helyen áll Magyarország a lakásépítési kedv fellendülését nézve euró­pai összevetésben. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss adatai szerint a 2015-ös alaphoz viszonyítva 2018 harmadik negyedévére 240 százalékkal, vagyis több mint háromszorosára nőtt a legalább kétlakásos lakóházakra kiadott építési engedélyek száma. Ennél csak Írország és Málta ért el nagyobb felfutást.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, a múlt év január–novemberi időszakában csaknem 3300 legalább kétlakásos lakóépület kapott engedélyt, ami 14 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi szintet.
– Mivel ezekben az épületekben csak néhány százalékkal nőtt az engedélyhez jutó lakások száma, arra lehet következtetni, hogy 2019-ben és az elkövetkező években leginkább a kisebb, hat-nyolc lakásos társasházak építése élénkülhet – mutatott rá az elemző.
Miután kiderült, hogy a 2018. november 1-jén építési engedéllyel rendelkező lakóingatlanok eladására 2023 végéig vonatkozik a kedvezményes áfakulcs, ez levegőhöz juttatta a munkaerő- és kapacitáshiánnyal küzdő lakásépítési ágazatot.
– A döntés véget vetett a kapkodásnak, és élénken tartotta a lakásépítési kedvet is – magyarázta Balogh László.
Ami a tényleges kínálatot illeti, a hirdetési oldal adatai szerint ja­nuár elején Budapesten mintegy 2250, a vidéki nagyvárosokban pedig több mint nyolcszáz új építésű lakásból lehet válogatni.
Ezek között sok olyan van, amelyeket csak hónapok vagy akár több mint egy év múlva adnak át. Balogh László ugyanakkor megjegyezte: a számok azt mutatják, hogy tavaly januárhoz képest a fővárosban stagnál a kínálat, a megyeszékhelyeken viszont mintegy nyolcvan százalékkal emelkedett az új építésű ingatlanok kínálata.
A Lakópark.Ingatlan.com adatai szerint Budapesten az új lakások és házak átlagos négyzetméterára 781 ezer forint. A megyeszékhelyek közül Székesfehérvár a legdrágább, ahol az átlagos négyzetméterár 530 ezer forint, de Sopronban is félmilliót meghaladó árakkal kell számolni. Érdekes, hogy a sok új lakással bővülő Győr a nagyvárosok közül csak a középmezőnyben helyezkedik el 425 ezer forintos átlagárával.
A nagyobb kínálattú megyeszékhelyek közül Békéscsaba és Nyíregyháza a legolcsóbb, ott alig 300-300 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként

2019. január 13., vasárnap

Hogy áll nállunk a demokrácia?

A képen a következők lehetnek: szöveg

Egy városközponti szavazópolgár (fölösleges) panaszai

Gratulálok a Szántai úrnak az alúbbi cikkéért. Én is ott laktam huzamosabb ideig, de éppen azokért a dolgokért hagytam ott a belvárost amiért a cikkíró! Való igaz hogy még az elemi éjszakai csendet sem tartják be egyesek, hogy a többi dologról ne is beszéljek és hiába próbáltam a volt alpolgármesternőnek bizonygatni, hogy nem tartják be az alapvető törvényi előirásokat sem , mégis olyan határozatokat hoznak a választottaink, amelyek nem előnyösek azok számára akik az un. "történelmi központban laknak' sőt arra kötelezik az ottlakókat, hogy a városképet saját pénzükön szépitsék, és az utcafrontokat sajátpénzen tartsák rendben, holott azokat nagy mellénnyel történelmi kategóriába ugyancsak ők sorolták!  Nos emiatt, sem hagyhattuk szó nélkül. Köszönjük Szántai úrnak! A Fennvaló adjon neki, még sok ideig egészséget és csendesebb környezetet. E.P. Horváth Zoltán
TOJNAK A VOKSRA  Szerző: Szántai János 2018. október 30.
A pontosság kedvéért: Kolozsvár történelmi központjáról van szó. Amelyet oly büszkén tűznek mejjükre kokárdaként szeretett városvezéreink.
Elöljáróban két megjegyzés. Az első: kedves Olvasó, tudd meg, hogy az alábbiak veled is megtörténhetnek, akármelyik erdélyi város történelmi központjában laksz.
A második: ez az írás nem akar a semmibe hullani, bár lehet, ez lesz a sorsa. De azért csak ajánlani szeretném, mégpedig lángoló, lokálpatrióta szeretettel, a kincses város teljes elöljárói siserahadának, beleértve az általunk székbe juttatott magyar embereket is. Tehát: Oláh Emesének, Horváth Annának, Gergely Balázsnak, Nistor Dánielnek és Rácz Levente Zsoltnak. És persze multikulti polgármesterünknek, Emil Bocnak. (Tolmács biztos találtatik, ha kell.)
Szóval, itt lakom a nagy hírű történelmi városközpont kellős közepén. A Farkas utcában. És jó pár éve arra nevelnek, hogy ha valaki a nagy hírű satöbbi központban lakik, a szokjon hozzá, hogy itt események zajlanak, mert ettől pezseg a város, ettől nő a híre az égig, ettől lesz Kolozsvár Amerikalondonpárizs. Én vagyok a nem normális, ha esetleg zavar a zaj, a pisi, a szar, a háborús időket idéző közúti blokádok.
És megtanultam a leckét. Igazuk van azoknak, akik a fentiek mellett érvelnek. Időről időre alkalmazkodnunk kell az esetleges kellemetlenségekhez – például, egyszerűen nem tudunk hazamenni autóval, vagy hajnalban is zeng a rögtönzött afterparty az ablak alatt, vagy az éber éjjeliőrök egyszerűen nem engedik be az utcába az ember ismerőseit, mert valamiért úgy gondolják, hogy az utca egy zárt klub. A város hírnevét öregbítő rangos események sora fontosabb, a nagy egész tekintetében, mint az ott lakó, adófizető szavazópolgárok pillanatnyi kényelme. Így van.
Na de mi van az időről-időkön kívül? Nos, ehhez is hozzászoktunk, itt, a központban. Például, hogy a fél Farkas utcát elfoglalják a lezserül a sávra kúrt (elnézést, parkolt) autók. Ja, néha jön a hatóság és elviszi őket. Dicséretes! Csak éppen semmi, de semmi foganatja. De ismétlem, hozzászoktunk. Az élet harc, mondta valaki.
Ahhoz azonban rohadtul nehezen tudok hozzászokni, hogy bizonyos rendezvényeket (amelyek, Isten bocsássa meg, kurvára nem öregbítik a város immár amúgy is múmiakorú hírnevét) is idecsesznek a központba. Ráadásul abszolút meglepetésszerűen. Mint valami sikeres kommandóakciót. Oké, tudom, ismét én vagyok a marha polgár, mert nem tájékozódom.
Szóval: a múlt hét végén két ilyen rajtaütéssel is kedveskedtek nekünk a szervezők. Szombat délután nagyobb bevásárlásra indultam a lányommal. Mit csináljunk, néha muszáj. A ház előtt nyüzsgő rendőr- és csendőrbrigád fogad. Na, mondok, ilyen fontossá váltunk? Kérdem, minek köszönhetjük a kitüntető figyelmet. Mondják, a Kolozsvári U focicsapatának szurkológárdája fog nótázni a BBTE központi épülete előtt. (Semmi extra, korábban is csinálták.) Mondom, oké, de én itt lakom (ja, riverán vagyok, román hivatali nyelven), és rohadt nagy csomagokkal fogok majd… bocsánat, egyáltalán vissza fogok majd térni? Hehe, mondják a fogdmegek. Nos, nem tudtunk visszatérni. Sőt, oda jutottam, hogy egy marcona U-szurkolóval kellett verbális közelharcot vívnom egy parkolóért, ahova előttem be akart tolatni, nem nézve, hogy (na ja, elég képzett vagyok az utcai harcokban) a lányom már ott áll az üres helyen, és integet, hogy helló, ne üss el, amúgy meg apa fog ide beállni, ni, ott van, jelez is. Kérdem halkan: mi a jóistennek kell az U szurkolóit az egyetem elé kirakni? Kit érdekel a szurkolói nótázás, a szurkolókat kivéve? Ha jól tudom, az egyetemnek van egy szépen felújított sportparkja. Értik? Sport. És park.
Másnap, vasárnap szent napján úgy döntöttem, kimegyünk egy kicsit, friss levegőt szívni.
Mert, ugye, a központban nagy a légszennyezés.
Megyünk is. Illetve, mennénk. De nem lehet. Mert valakik jótékonysági futást szerveztek az utcába (is). Oké, értem, muszáj a nagy légszennyezettségű városközpontban jótékonyságilag futni. De akkor mi a jóistenért nem szervezik meg az eseményt logisztikailag is? Miért nincs két-három nappal korábban az autó szélvédője alatt a bocsánatkérő levélke, hogy helló, vidd a francba az autódat, haver, me futunk? Ja, láttam a Király utcában egy cetlit: egy ház kapujára tűzték fel. Tehát, analogikusan: inkább ne gyere ki a házból, polgár! De várjanak, tovább is van: a Farkas utca egy része (a Kozma Dezső utcától a templomig) szabadnak tűnt. Na, mondom, iszkoljunk. Igen ám, de akkorra már ömlött a Petőfi utca felől az autófolyam, mert hogy a központ felől arra terelték a forgalmat, szokás szerint, és a szemfülesek (illetve, bocs, a hülyék) arra gondoltak, hogy beslisszolnak a Farkas utcába és kikerülik a konvojt. Amekkorát tévedtek! Az történt, hogy gyakorlatilag az egész utcában lebénult a forgalom. Kész, se előre, se hátra. Kiszálltunk, nevettünk! Mint Zorba, amikor összedőlt a facsúszda. Aztán közösségileg megszerveztük, hogyan lehetne mégis kiszabadulni a Farkas-csapdából. Közben a futók derűsen futottak. Rendőr? Á, az mi? Ja, odébb, a Tordai út alján állt két példány. Beszélgettek. Így megy ez.
Szóval, az események kapcsán felmerült bennem egy kérdés. Ugye, a városvezetésnek engedélyeznie kell az ilyen megmozdulásokat. És hát, a fent leírtak alapján, engedélyezi is, még akkor is, ha rohadtul nem oda valók, vagy ha rohadt rosszul szervezik őket. És most jön a kérdés: vajon miért? Hát, szerintem azért, mert magasról tojik a városközpontban élő szavazópolgárokra.
Egyszerűen nem érdekli. Mert elég kevesen maradtunk. Nem vagyunk udvarlásra, figyelemre méltók. Csak akkor, amikor például a központi épületek homlokzatait kell felújítani. Akkor hirtelen kurvára fontossá válunk. Illetve nem is mi. A zsebeink. Nos, ha így van, akkor az én szavazatomra ne számítsanak. Nem mintha számítana bármit is, hiszen épp leírtam: tojnak ránk. De legalább nem érzem azt, hogy kétszeresen hülye vagyok, mert a központban vagyok szavazópolgár.

Ráküldené az ANAF-ot a székely fociklubokra

szabot 2019. január 12. 
A kép forrása a Sepsi OSK Facebook-oldala ÖNGÓL?

A PNL egyik képviselőjének fájnak ennyire a magyarországi támogatások.
Annyira izgatják a székelyföldi fociklubokhoz érkező magyarországi támogatások Florin Claudiu Romant, a Nemzeti Liberális Párt Fehér megyei képviselőjét, hogy hivatalos levélben fordult a pénzügyminisztériumhoz és az adóhatósághoz, derül ki a Gazeta Sporturilor mai cikkéből.
A pénzügyminisztertől és az ANAF igazgatójától azt kérdezte, hogy
a magyar kormány anyagi támogatása tiszteletben tartja-e futballklubok szponzorálására vonatkozó romániai törvényeket;
ellenőrizte-e az ANAF az utóbbi három évben a Sepsi OSK és a Csíkszereda Futball Klub könyvelését, és ha igen, milyen eredménnyel járt az ellenőrzés.
Az ANAF válaszolt is a képviselőnek, hogy nem vizsgálódtak a két klubnál, mert oda szoktak kiszállni, ahol felmerül az adócsalás gyanúja. A képviselőt a válasz nem elégítette ki, nyilatkozta a sportlapnak, és újból interpellálni fog, mert őt nem az adócsalás izgatja, hanem az, hogy a budapesti pénzek elköltésével a két klub betartja-e a sportfinanszírozásra vonatkozó törvényt, és nem akarja, hogy diszkriminatív feltételekkel támogassanak sportklubokat magyarországi, illetve romániai hatóságok.
A két klub és az általuk működtetett fociakadémiák számára a magyar kormány az utóbbi három évben mintegy tíz milliárd forintot ítélt meg.
A Sepsi OSK a román labdarúgó bajnokság Első Ligájában, a csíkszeredai felnőtt csapat a harmadik ligában játszik. A Román Kupa idei kiírásának negyeddöntőjében mindkét csapat érdekelt még, a negyeddöntők párosítását jövő héten sorsolja ki a hazai futballszövetség.

Ma Nagybányán lázadtak fel az utasok

szabot
2019. január 12. szombat, 15:48
Nem engedték elindulni egyetlen vagonnal a zsibói vonatot.
Egyre hatékonyabban lázadoznak a Román Vasúttársaság szerelvényeivel utazni kényszerülő emberek, akiket a CFR ráadásul jól össze is zsúfol. Ma reggel Nagybányán nem engedték az utasok elindulni a Zsibóra tartó szerelvényt egyetlen vagonnal – írja a zalau24.ro.
Elegük lett belőle, hogy azért fizetnek, hogy aztán órákig szenvedjenek, a CFR ugyanis a mai járatra 130 jegyet adott el, de az egyetlen vagonban, amelyet biztosított, mindössze 80 ülőhely volt.
Az utasok közül páran beálltak a mozdony elé a sínekre, és nem engedték, hogy a vonat elinduljon. Eleinte a vasúttársaság munkatársai a rendőrséget és a csendőrséget értesítették, de bő félóra múlva inkább hoztak még egy vagont, és a vonat útjára indult, írja a zilahi hírportál.
A CFR felelősei azt nyilatkozták, ma kivételes helyzet adódott, mert több vagon is szervízben volt, általában viszont ezen a szerelvényen elegendő az ülőhely. 
Karácsony előtt a bukaresti Északi Pályaudvaron tört ki hasonló botrány, akkor egy craiovai szerelvényen nem akart összezsúfolódni több száz utas, inkább a sínekre ültek, és kiharcoltak még egy vagont.

Visszakerült a TV2 a Digi kábeltévés kínálatába

2019. január 12.,    Pataky Lehel Zsolt 
Amilyen váratlanul kivette a műsorkínálatból, ugyanúgy, előzmények nélkül visszaállította a magyarországi TV2 kereskedelmi csatorna sugárzását a romániai RCS & RDS (Digi TV) kábeltévé-szolgáltató. A TV2 (és vele együtt a cégcsoporthoz tartozó több csatorna) tavalyi eltűnése az erdélyi magyarság egy részének körében felháborodást váltott ki, hiszen sokan nézték az adó(ka)t. 
A hivatalos magyarázat szerint a TV2 kérte a kapcsolat bontását, mivel az RCS & RDS „évek óta engedély nélkül sugározta azokat”. Gyanítható azonban, hogy sokkal inkább a konkurencia lehetett a szakítás oka, ugyanis a TV2 létrehozta a Spíler és a Spíler2 sportcsatornákat, amelyekkel néhány nemzetközi labdarúgó-bajnokság közvetítési jogát megszerezte a Digi Sport csatornái elől. 
A sajtóhírek szerint a két cég megegyezett egymással, mert Magyarországon a Digi TV kísérleti jelleggel már sugározza a Spílert és a Spíler2-t, így várható volt, hogy a romániai kínálatban ismét megjelenik a TV2. 
A digitális kábeles kiosztásban a TV2 a 128-as csatornán látható; ezenkívül a Mozi+ és a Prime csatorna került visza a kínálatba. 
Úgy tudjuk, a csatorna az analóg kábeltévén nem megy, csak a digitális csomagban (akinek van vevőkészüléke, vagy okostévéje). Képernyőfotó a szombat délelőtti adásról Péntek délután levélben kértünk hivatalos magyarázatot a TV2 sajtóosztályától, a választ még várjuk.

Kifogásolják a székelyföldi románok a magyar kormánypénzeket

2019. január 10., 
A románok civil fóruma bíróságon akadályozná meg, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába kerüljön a városi sportbázis, de kifogásolják a magyar kormány támogatását is. 
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma közleményben leszögezi: szerintük nemzetbiztonsági problémát jelent, ami ebben a három megyében történik és kérik Klaus Johannis államfőtől, hogy a kérdést tűzze napirendre a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén. Illusztráció: rgnpress.ro Kifogásolják, hogy a magyar kormány 25 milliárd forinttal támogatja Székelyföld gazdasági fejlődését. 
A románok fórumának közleménye szerint a „többségi magyar kisebbség” hármas támogatásban részesül: pénzt kap Budapestről, Bukarestből és a helyi költségvetésből, eközben a román közösség „esetleges és jelentéktelen” támogatást kap a helyi hatóságoktól, így felmerül, hogy érdemes-e itt jövőt tervezniük. 
A románok fóruma szerint a parlamenti támogatásért cserébe Bukarest magára hagyta a székelyföldi románokat. 
Szerintük a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ilyen engedményként kapta meg a sportminisztériumtól a városi sportbázist, ezzel a szaktárca lemondott évi 550-600 ezer lej bevételről, ráadásul a minisztériumi alárendeltségben lévő Municipiumi Sportklub bérlő lett saját házában. 
A románok civil fóruma leszögezi: bíróságon támadja meg a kormány „hatalmi visszaéléssel” hozott határozatát, amely alapján a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába került a stadion.