2020. január 28., kedd

Köszönjük a bíróságnak, hogy ránk szabadítja a rablógyilkost, akinek mi fizettünk kártérítést!

PILHÁL TAMÁS
Darák Péter főbíró (Forrás: arsboni.hu)

Hatalomátvétel volt a diliházban, a páciensek diktálják az orvosoknak, mit kell szedniük. Nagyjából így írható körül, mi folyik a magyar (és az uniós) bíróságokon, amikor éppen többszörös rablógyilkost, kalapácsos ámokfutót, lincselőt szabadítanak rá (nevetségesen enyhe) büntetése letelte előtt az országra. Vagy amikor az adófizetők zsebéből milliárdokat vesznek ki, és teszik be a bűnözőkébe, amiért nem elég kényelmes a cellájuk. Hogy a gengszterek helyett miért nem az áldozatokat kárpótolják, illetve hogy a félkegyelmű bírókat miért nem rúgják ki páros lábbal a testületből, azt jó lenne megtudni Darák Péter főbírótól (vezető képünkön), ám ő egyelőre azzal van elfoglalva, hogy mentegesse azt a kollégáját, aki decemberben szabadon engedett egy dühöngő őrültet, aki aztán meggyilkolta két gyermekét…
Nemrég még azt képzeltük, csupán városi legenda az az amerikai bírósági ítélet, amely kártérítésre kötelezett egy céget, amiért az nem írta rá a mikrohullámú sütőjére, hogy abban nem szabad macskát szárítani, különben megdöglik. Ma az efféle ítéletek jelentik az etalont Strasbourgban és immár idehaza is. Ez a mindennapok szürreális valósága.
Záporoznak ránk a hírek. A Szegedi Törvényszék bírája a négy embert meggyilkoló Bene László feltételes szabadlábra helyezéséről döntött a napokban. Bene, a hírhedt „skálás” gyilkos soha sem bánta meg ördögi tetteit, és egy 2016-os interjúban kijelentette, fegyverrel a kezében szeretne meghalni. Ha a szegedi bírón múlna, már szabad is lenne, ám az ügyészség szerencsére fellebbezett, így egyelőre visszakerült a kóterba. Természetesen korábban Bene is kapott „kártérítést” az állítólag rossz börtönviszonyok miatt, és természetesen föl sem vetődött, hogy azt a pénzt automatikusan, egy az egyben az általa meggyilkoltak hozzátartozóinak kéne megkapniuk. Miért is vetődött volna föl? Egy életfogytosnak komoly emberi jogai vannak, kérem szépen, az áldozatok és hozzátartozóik viszont le vannak ejtve.
Aztán ott a győri családirtó. Adott egy férfi, aki 2016-ban kalapáccsal támadt alvó (!) feleségére. Olyan brutálisan bántalmazta a nőt, hogy eközben a kalapács nyele is eltört. S a gyilkossági kísérlet közben ez a pszichopata rém azzal próbálta csitítani az életéért küzdő nejét, hogy maradjon csendben, vagy fölébrednek a gyerekek… Nagyjából ennyiből is látható, hogy itt egy súlyos pszichopatával állunk szemben, akit nem szabadna emberek közelébe engedni. Ehhez képest a bíróság az emberölési kísérletért mindössze öt (azaz öt) év szabadságvesztést szabott ki, amelyből – egy másik elmeháborodott bíró jóvoltából – idő előtt szabadulhatott tavaly decemberben. Hiába kérte a büntetés-végrehajtás és az ügyészség is, hogy a férfit ne eresszék még rá a társadalomra, a bírót meghatotta a férfi jó magaviselete… Az „apa” pedig köszönte szépen, kijött, és az első láthatás alkalmával mindjárt ki is végezte két gyermekét, majd magát is megölte. Mint kiderült, ugyanaz a szombathelyi bíró engedte ki a kalapácsos őrültet, aki másfél évvel ezelőtt feltételesen szabadlábra bocsátotta a Marian Cozma egyik gyilkosát, Sztojka Ivánt. Persze, azóta Sztojka is gyorsan újabb bűncselekményeket követett el, így már vissza is került a börtönbe. Ebből is látszik, milyen sokat számít a benti jó magaviselet…
Nem, természetesen nem lett semmilyen következménye a szombathelyi bíró katasztrofális döntésének. Nem hívta őt tetemre senki, nem plakátolták ki az arcképével a sajtót, hogy íme, ez az a kretén, aki miatt meghalt két kisgyermek. Az érintett bíró felettesei lapítanak, a Kúria vezetője, Darák Péter főbíró pedig a világ legnagyobb nyugalmával mentegeti őt. Arról magyarázott a minap az InfoRádióban, hogy a bíró azokból az iratokból dolgozik, amiket eléraknak. Ami persze mellébeszélés, hiszen nem az iratokon, hanem az ő bűnöző-pártoló kedvességén múlott a családirtó idő előtti szabadulása. Csupán hallgatnia kellett volna a szakértőkre, akik nem javasolták a kiengedését. Darák ezután azt ecsetelte, nincs szükség a feltételes szabadlábra helyezés joggyakorlatának felülvizsgálatára – ám most hétfőn a Darák által vezetett Kúria kiadott egy közleményt, mely szerint mégiscsak felülvizsgálják ezt a joggyakorlatot.
Az ominózus bíró kirúgásáról, felelősségre vonásáról természetesen egy büdös szót nem szólt. Ha egy mérnök véletlenül elrontja a számításokat, s emiatt összedől a ház, börtönbe csukják. Ha egy darukezelő véletlenül ráejti a konténert a kollégáira, börtönbe csukják. Ám ha egy bíró – még csak nem is véletlenül – rászabadít a társadalomra egy közveszélyes őrültet, aki aztán gyerekeket gyilkol, akkor minden mehet tovább, nincs itt semmi látnivaló…
A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola (Fotó: MTI/Komka Péter)

MIFÉLE KÁR?
Folytassuk a sort! A Debreceni Ítélőtábla csaknem százmillió forintos kártérítést ítélt meg 62 gyöngyöspatai fiatalnak, akiket 2004 és 2011 között állítólag „szegregáltak” a helyi általános iskolában. Kedvenc mondatom a verdiktből:
Az iskola a tanulási motiváció hiányáért is felel..
Ezek szerint arról is az iskola, sőt a társadalom meg az egész ország tehet, ha a gyerek lusta disznó, és nem akar tanulni, csak balhézni. Meg nyilván arról is, amikor a gyerek anyja fojtogatja a tanárnőt, és ugyanez az anya most egy rakás pénzt kap majd, ahelyett, hogy ő fizetne kártérítést az általa fojtogatott pedagógusnak.
Hogy mi a szegregáció abban, hogy a rosszul tanuló, gyenge képességű, viszont zömében agresszív, kezelhetetlen gyerekeket külön osztályokba tették? Jó kérdés. Ráadásul a szelektálás nem származás, hanem képességek alapján történt: nem cigány gyerekek is kerültek a gyengébb osztályokba, mint ahogy cigányok is a haladó osztályokba. A bíróságot ez nem hatotta meg. Az ítélet szerint szegregáció, hogy a cigány gyerekek állítólag nem mehettek föl az első emeletre. Már csak azt kéne tudni, hogy ha nem ott volt az osztálytermük, miért akartak volna fölmenni? Csak nem verekedni? Köríves fejrúgásokat gyakorolni? Az ítélet azt is sérelmezte, hogy hetedik-nyolcadikban negyedikes tankönyvből tanították a „szegregáltakat”. A korabeli híreket, riportokat olvasva erre pofonegyszerű a válasz: kész csoda, hogy a negyedikes szintig el lehetett velük jutni! Nem tanultak, és nem is hagyták magukat taníttatni. És ha egybezárják őket a jól tanulókkal, a jók is lemaradtak volna.
Ha a Debreceni Ítélőtábla vagy a Kúria bírái olyan okos, ügyes, kemény legények (leányok), húzzanak le Gyöngyöspatára, és vegyenek kezelésbe egy ilyen osztályt! Aztán megnézzük, hogy haladnak a tananyaggal. Ha nem elég gyorsan, nem kapnak fizetést. Egyébként erről a történetről is ordít, hogy a magyar bírák egy részének nem a jogszolgáltatásban, hanem a bányászatban kéne elhelyezkednie.
BÖRTÖNBIZNISZ
Aztán itt van a bűnözők kistafírozása. Már tízmilliárdot húztak ki a magyar adófizetők zsebéből gyilkosok, rablók, erőszakos közösülők és az őket pátyolgató, romlott lelkű ügyvédek, mert úgymond nem elég kényelmesek a cellák. Hát a fene egye már meg: nem is azért küldi a társadalom ezeket az alakokat oda, hogy jól érezzék magukat! Ez nem jutalomút, wellness-hétvége, hanem börtönbüntetés. Betűzöm: b-ü-n-t-e-t-é-s. (Ha ez a szó még jelent bármit mai, idióta világunkban.)
Zuschlag János korábban ötmillió forintot kasszírozott, mert nem volt elég kényelmes a lakosztálya, a rendőrgyilkos Engel Zoltánnak több mint hárommilliót ítélt meg Strasbourg, amiért fegyőrei nem bántak vele elég figyelmesen. Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettesnek a nyirkos, penészes falak miatt hatmillió ütötte a markát, de például Hunvald Györgynek is jutott egy kis zsebpénz. Ahelyett, hogy a bűnözők fizetnének életük végéig áldozataiknak és azok rokonainak – az állam fizet nekik milliókat, mert alacsony a börtön komfortfokozata. Őrület! Hova jutott ez a világ? Mintha fordított nap lenne a diliházban. (Az év minden napján.) Ha ezt elmesélnénk száz évvel ezelőtt élt felmenőinknek, biztosan kiröhögnének minket, hogy ez elmebaj, ilyen nincs. 
De, bizony létezik, és úgy nevezik: uniós elvárásokhoz igazított, Soros-jugendek által érzékenyített liberális „igazságszolgáltatás”.
A fenti történetek már rég nem az elemi igazságról, a társadalom igazságérzetéről, a jogos büntetésről szólnak. Ha az elhülyülő Európában számítana a társadalom igazságérzete és elvárása, akkor a gyilkosokat fölkötnék, a többi bűnözőnek pedig eszébe nem jutna kártérítéssel pumpolni azt a társadalmat, amely ellen súlyosan vétkezett; vagy ha mégis, menne a sötétzárkába. Az ügyvédek pedig nem hoznának létre kvázi bűnszervezetet arra, hogy ipari méretekben megcsapolják az államkasszát. Ezek az ítéletek a liberális korszellem lenyomatai, s arról a nagy, szent liberális hozsannáról szólnak, hogy végső soron a szegény tömeggyilkos meg a feleségére kalapáccsal támadó pszichopata is ember, egy közülünk, akinek végtelenített, egyre csak terebélyesedő jog-lajstroma van, s mindig megérdemel még egy esélyt. Ha pedig kijön, és újra gyilkol, akkor Darák Péter főbíró majd fölteszi a kezét, és közli, minden nagyon frankó. Így működik a liberális jogszolgáltatás. S ezért van elege az épeszű embereknek mindenből, ami „liberális”: mert az egyet jelent a tébollyal.
Amíg még megvan az alkotmányozó többség, érdemes lenne alaptörvényben rögzíteni olyan garanciákat, amelyek gátat szabnak a jogot megerőszakoló, azt szélsőségesen, bűnözőbarát módon értelmező, kizárólag a gengszterek érdekeit néző, az áldozatokat semmibe vevő bírók ámokfutásának! Meg kell védeni az országot attól, hogy a jövőben közveszélyes bírók közveszélyes bűnözőket szabadíthassanak ránk!

Hazudoznak, uszítanak, magyar–cigány polgárháborút akarnak

PILHÁL TAMÁS
Bunkóné és Jámbor András (PS-montázs)

Dübörög a cigányokat a magyarok ellen hergelő propaganda a ballib sajtóban: nem bírják lábon kihordani, hogy a miniszterelnök – teljes joggal – véget vet a börtönbiznisznek, és hogy bírálja a gyöngyöspataiaknak igazságtalanul megítélt százmilliós kártérítést. Válaszul a 168 Óra egy velejéig hazug mesével állt elő, miszerint erőszakkal sterilizáltak egy nőt a miskolci kórházban, mert cigánynak hitték. Kiderült: hazugság az egész. Közben a Mérce volt főszerkesztője azt szeretné, bárcsak fölhergelnék a cigányságot, hogy szembeszálljanak a szerinte kollektíven rasszista magyarokkal. Az uszítás receptje a régi, de most nem fog működni; ki is fejtem, miért.
Régi, jól bevált recept alapján uszítja egymásra a cigányt és a magyart a belpesti balliberális siserehad. Bámulatos az az igyekezet, ahogyan a vidéki életet, a vidéki embereket amúgy hírből sem ismerő (mégis gyűlölő) szarkavarók hirtelen lefáradnak az általuk mélyen lenézett mucsára, ahol épp valamilyen együttélési nehézség támadt többség és kisebbség között. Ott aztán pontos forgatókönyv alapján, cinikus kegyetlenséggel sót hintenek a sebbe. Céljuk a seb elfertőződése, minél nagyobb ellentét szítása, végső soron polgárháborús helyzet előidézése, amelytől politikai hasznot, voksokat remélnek a honi etnobiznisz kufárjai. A gyakorlatban ez úgy fest, hogy a belpesti „jogvédők”, „civilek”, „érzékenyítő trénerek”,„sztárügyvédek” és egyéb állatfajták kiokítják, felingerlik célcsoportjukat, hogy mindig a többségi társadalmat, az államot és legfőképpen a „gonosz, kirekesztő” magyarokat kell okolni mindenért. Szerintük ugyanis mindig a többség, a magyarok és az állam tehet arról, ha egyesek (amúgy legtöbbször önhibájukból, mert nem tanultak, dolgozni pedig nem óhajtanak) szegények, buták és/vagy bűnöznek. 
Nos, legtöbbször a cigány származású bűnözők a balliberálisok kedvenc játékszerei. Itt gyorsan tisztázzunk is valamit! Nem „a cigányokról” en bloc beszélünk, akiknek többsége – a balliberálisok bánatára – hosszú idő óta masszív Fidesz-szavazó; kizárólag a cigányság egy szűk csoportjáról beszélünk. Ezeket a legtöbbször kétségbeejtő családi hátterű, lepusztult szellemi állapotban lévő, börtönviselt embereket aztán könnyű akár már pár ezer forintért behálózni, hazudozásra, műfelháborodásra, tüntetésre, perindításra, bármire rávenni a belpesti machinátoroknak.
VOLT-NINCS PETEVEZETÉK
Az elmúlt napokban szépen fialt a gyűlöletpropaganda a ballib sajtóban. Nem bírják lábon kihordani, hogy a miniszterelnök – teljes joggal – bírálta a gyöngyöspataiaknak igazságtalanul megítélt százmilliós kártérítést, egyúttal bejelentette: véget vet a börtönbiznisznek. Vagyis az állam nem fizet tovább kártérítést az ördögi ügyvédek által fölbujtott anyagyilkosoknak, baltás rablóknak és notórius erőszaktevőknek az állítólag kellemetlen börtönélményeik miatt. (Hogy a kártérítésekről döntő strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán gyakorló elmebetegek dolgoznak, arról már sokszor írtunk. Például ITT. Egy másik írásomban pedig idéztem Chris Grayling akkori brit igazságügy-minisztert, aki 2014-ben egy hasonló holdkóros ítélet után azt nyilatkozta: Nagy-Britannia nem feltétlenül fogja figyelembe venni Strasbourg döntéseit, ha azok felülírják az érvényes brit törvényeket. A példa tehát adott számunkra is, hogy végre faképnél hagyjuk a strasbourgi „viccházat”.)
Az már első pillanattól nyilvánvaló, hogy Orbán szavaival az ország elsöprő többsége mélyen egyetért. Egy ország áll a miniszterelnök mögött. Ezért lendültek ellentámadásba a ballibek. Ennek egyik gyümölcse: a 168 Óra nevű bolsevik hecclap bizonyítékok nélkül egy nő állítólagos kényszersterilizációjáról handabandázott össze egy cikket, amely gyorsan körbe is futotta a teljes balliberális planétát. Bár a nő nem cigány származású, a mese szerint azért távolították el erőszakkal mindkét petevezetékét, mert az orvosok cigánynak tartották. A rágalomra rárepült a fideszeseket kollektíven patkánynak tartó Bunkóné is, aki egyenesen Orbán Viktorhoz fordult az ügyben. Pedig időközben a miskolci kórházigazgató tételesen cáfolta a páciens szavait: nem kettő, hanem egy petevezetékét kellett eltávolítani egy méhen kívüli terhesség miatt 2016-ban, és a nő részletes tájékoztatást kapott a beavatkozás okairól. Micsoda véletlen: a nőnek épp most, a gyöngyöspatai százmilliós pénzeső idején jutott eszébe előállni a sterilizációs meséjével, hozzáköltve egy kis rasszizmusvádat is… (Hősünk azt állítja, csak most tudta meg, hogy eltűnt két petevezetéke – holott a 2016-os zárójelentésben ott volt fehéren-feketén, hogy csak egyet vettek ki.)
Gondolják, hogy Bunkónét érdekli a kórházigazgató válasza? A valóság? Frászt! A mögötte fölsorakozó lakájsajtó pedig ugyanúgy nyomja tovább a gyűlöletkeltést: a rágalmat gyorsan elterjesztették – a cáfolatot viszont vagy meg sem jelentették, vagy olyasmi körítéssel, hogy „mentegetőzik” a kórház vezetője. Csak remélni tudjuk, hogy az igazgató nem hagyja annyiban a rágalmakat!

Bangóné festi a flasztert (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)

CÉL: A POLGÁRHÁBORÚ
A minden alapot nélkülöző petevezetékes mese ürügyén aztán előállt Jámbor András balliberális újságíró, a Mérce volt főszerkesztője, és odacsapott az egész magyarságnak. A következőket írta Facebook-oldalára:
Bárcsak valaki felhergelné a cigányságot, vagy még jobb lenne, ha maguktól hergelődnének fel, és szembe szállnának az intézményesült magyar szadista rasszizmussal.
Ízlelgessük csak: „Intézményesült magyar szadista rasszizmus”. Jámbor szerint tehát a magyarokban alapból is kollektíven van egyfajta szadista rasszizmus, ám ez most már intézményesült is. Szép. Jámbornak föl sem tűnik, hogy miközben rasszistázik, közben ő maga követi el ezt a bűnt: kollektíven ítélkezik egy egész nemzet felett. (Ráadásul igazságtalanul – bár ez annyiból nem hír, hogy Jámboréknak nagyjából soha nem szokott igazuk lenni.)
Szadista rasszisták viszont tényleg vannak, ám azok éppenséggel nem „a magyarok”, hanem Jámbor és ballib haverjai, akik mindent elkövetnek a nemzetiségi ellentétek kiélezésére. Íme, egy másik friss példa: éppen a PestiSrácok.hu leplezte le, hogy Az ördög ügyvédje nevű főszarkavaró blog megvesztegetett cigányokat, hogy azt hazudják, a fideszesek választási csalásra kényszerítették őket a győri időközi polgármester-választáson.
NEM MA KEZDTÉK
A mostaniakon kívül is több tucat hasonló, magyar–cigány egymásnak ugrasztási kísérletet tudnánk visszaidézni az elmúlt harminc esztendőből, amelyek zöme szintén a pesti balliberális holdudvar műve. Néhány ezek közül:
Krasznai József akkori cigány-parlamenti elnök rokonsága 1999-ben karókkal meglincselt egy csákvári magyar fiatalt Zámolyon. A gyilkosok és rokonságuk 2001-ben Strasbourgban kapott menedékjogot az akkori francia miniszterelnöknek, a szocialista Lionel Jospinnek köszönhetően. Negyven magyar, zömében SZDSZ-es értelmiségi levélben köszönte meg Jospinnek a köztörvényes bűnözők befogadását, akiket szerintük az Orbán-kormány „üldözött”. Néhány név a negyvenből: Ascher Tamás, Esterházy Péter, Faludy György, Ferge Zsuzsa, Fischer Ádám, Furmann Imre, Gombár Csaba, Grunwalsky Ferenc, Halmai Gábor, Hegedűs B. András, Hell István, Horváth Aladár, Jancsó Miklós, Kemény István, Kende János, Kende Péter, Kenedi János, Kis János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Lengyel László, Nádas Péter, Tamás Gáspár Miklós, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Miklós…
Krasznai József, a Franciaországba „menekült” zámolyi romák vezetője kezet fog Simon Newmannel, az Európa Tanács menekültügyi és migrációs részlegének igazgatójával Strasbourgban 2000. július 28-án. A negyvenhat zámolyi roma 2000. július 24-én érkezett a kelet-franciaországi városba, ahol politikai menedékjogot kértek és panaszt tettek Magyarország ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. (Fotó: MTI/EPA/AFP/Gerard Cerles)

2005-ben egy fővárosi autóbuszon szamurájkarddal megszúrtak egy cigány fiút, Patai „Józsikát”, aki súlyosan megsérült. Ballib politikusok és cigány „jogvédők” – Tamás Gáspár Miklós vezényletével – „antirasszista” tüntetést szerveztek, holott a rendőrség már akkor jelezte, szó sincs rasszista cselekményről. Utóbb aztán kiderült: az önvédelemből szúró Mortimer is cigány származású, „Józsika” pedig, akit piedesztálra emelt a baloldal, utóbb számos köztörvényes bűncselekményt követett el. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc a parlamentben már-már az egész magyarságot vádolta: „Sokak meggyőződése, hogy a bűncselekmény mögött ott van a hétköznapi előítéletekből táplálkozó és arra épülő rasszizmus, ott van a fasiszta eszmék újjáéledésének lehetősége.”
Az MSZP-SZDSZ-kormány őszöd utáni végvergődésekor, 2008-2009-ben elkövetett cigánygyilkosságok másodrendű vádlottjának, Kiss Istvánnak a megfigyelését „véletlenül” pont akkor állította le a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor kiderült, fegyverkezésbe kezd. Árulkodó, ahogyan a Bajnai-adminisztráció 2009-ben letagadta azt a tényt, hogy a negyedrendű vádlottat, Csontos Istvánt beszervezte a katonai elhárítás, ráadásul folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket. Mohácsi Viktória egykori SZDSZ-es európai parlamenti képviselő 2012 decemberében a kanadai CBC állami televíziónak azt nyilatkozta: a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza, nehogy kiderüljön, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a gyilkosságokhoz. Majd azt állította: az ügy iratait azért titkosították nyolcvan évre, nehogy megismerhessük a támadássorozat politikai vonatkozásait.
2008 novemberében Teleki László volt cigányügyi államtitkár, MSZP-s politikus a TV2 Mokkájában a pécsi kézigránátos kettős gyilkosságról azt mondta: reméli, hogy a nyomozás során bebizonyosodik, rasszista indíttatásból öltek meg két cigány embert. Teleki tehát rasszizmust remélt! Aztán, persze, kiderült, a gyilkosok maguk is cigány származásúak voltak (volt köztük Orsós és Bogdán vezetéknevű is). Egyikük életfogytiglant kapott. Ám addigra a „rasszizmusban reménykedő” Teleki már eltűnt a süllyesztőben, így nem tudhattuk meg tőle, csalódott-e a gyilkosok származása miatt…
2011-ben Richard Field amerikai üzletember háromszáz gyöngyöspatai cigány nőt és gyermeket szállított a csillebérci üdülőbe, amelyet a hazai, majd nyomában a nemzetközi sajtó úgy tálalt: Magyarországon cigányokat kellett kimenekíteni a „szélsőséges magyarok” karmai közül. Mint kiderült: előre leszervezett üdülésről volt szó, amelyet az LMP, a TASZ, a Milla, az Együtt és más Soros közeli szerveződések körül is fölbukkanó Field „evakuálásként” tálalt. A CIA-val is kapcsolatban álló provokatőr ezzel külföldön is komoly károkat okozott hazánknak. Field, persze, annyira nem érzékeny a cigányság problémáira, a rasszizmusra, hiszen maga is előszeretettel cigányoz le másokat.
2018-ban egy Derdák Tibor nevű ex-SZDSZ-es figura arról hazudozott egy sort a 168 Órának (khm, már megint a 168 Óra!) a magyar cserkészek állítólagos rasszizmusáról. Arról hantázott, hogy 2017 nyarán nem engedték be az általa vezetett cigány iskola diákjait egy cserkésztáborba „vallási és etnikai alapon”, majd a cserkész név használatát is megtagadták tőlük. Ám kiderült, éppen azért szakadt meg az együttműködés, mert Derdákék kizárólag cigányokból álló cserkészcsapatot akartak létrehozni, amelybe magyarokat nem engedtek volna be, ez pedig összeegyeztethetetlen a cserkészettel. Ráadásul a vallást is kilúgozták volna, noha a cserkész mozgalom alapja a komoly vallásosság.
Nem sorolom tovább. A helyzet a 90-es évekhez képest annyit változott, hogy ma már a cigányság többsége – értékelve a közmunkaprogramot, a bőkezű családtámogatásokat, az ingyenes iskolai étkeztetést és sok más intézkedést – masszív Fidesz-szavazó. Őket próbálja most Bunkóné, Jámbor meg a többi cinikus alak válogatott hazugságokkal a magyarokra, a kormányra uszítani. Balszerencséjükre a cigányok és a magyarok többsége tudja, érzi: Orbán Viktornak most (is) igaza van. Végtelenül igazságtalan köztörvényes bűnözőknek milliárdokat fizetni a nem elég wellness-szerű börtöncellák miatt. S végtelenül igazságtalan a lassú fejlődésű és/vagy kezelhetetlen gyöngyöspatai diákok fölzárkóztató osztályba sorolása miatti százmilliós kártérítés. (Ráadásul azért sem történt faji szegregáció, mert az elkülönített csoportban is voltak nem cigányok, a normálban pedig cigányok.)
Bunkóné és a többi uszító veszélyes terepre tévedt. Letagadhatják a valóságot, szembeszállhatnak az elsöprő többség igazságérzetével, miként a migránsügyben – de olyankor kapják a kétharmados sallerokat. Ami persze, nem baj.

2020. január 27., hétfő

Hosszú kormányválság várható Olaszországban

Calabriában győzött, Emilia-Romagnában szoros küzdelemben alulmaradt a Matteo Salvini vezette jobboldali összefogás az olaszországi tartományi választásokon. Salviniék régióról régióra haladnak, céljuk a legtöbb tartományt elhódítani a baloldaltól. A vasárnapi választás után 13 tartomány a jobboldalé, hétben pedig a baloldal a meghatározó erő.

Lucia Borgonzoni, az ellenzéki jobboldali Liga párt jelöltje a párt vezetőjével, Matteo Salvinivel (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giorgio Benvenuti)

Matteo Salvini, a Liga vezetője hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján elégedetten nyilatkozott, de hozzátette, hogy „néha a Liga is veszíthet, és az utolsó kilenc választáson nyolcat így is a Liga nyert”. Hangsúlyozta, a Conte-kormány csak halasztást kapott, „de lassan csomagolhat”.
Hosszan tartó kormányválság várható
Szomráky Béla Olaszország-szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a tartományi választások után semmi nem dőlt el, egy hosszan tartó kormányválság várható az országban.
„Az Öt Csillag Mozgalom minden egyes leszereplése egy-egy újabb szög a koporsójába” – mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző. Az elemző szerint
az Öt Csillag Mozgalom el fog tűnni.
Az olasz Demokrata Párt pedig úgy gondolkodhat, hogy az Öt Csillag Mozgalom (M5S) eltűnik, a demokraták pedig megmaradtak Matteo Salvini ellenpólusaként.
Kossuth Rádió, Ütköző
„A Demokrata Pártnak nem kell félnie, mert vasárnap az M5S mögül kifaroló választók 60 százalékát megnyerték maguknak” – mondta Szomráky. Hangsúlyozta, Emilia-Romagnában a tartomány volt elnökeként újrázó baloldali Stefano Bonaccini győzelme nem meglepetés, remek kampányt vitt, a baloldali Szardínia-mozgalom és a média is segítette, elsősorban Matteo Salvini lejáratásában.
A Matteo Salvini vezette jobboldal színeiben indult Lucia Borgonzonit is legyőzte. Hozzátette, a Matteo Salvini ellen indított bűnvádi eljárás szintén a baloldalt segítette.
Kiszorítanák Salvinit a politikából
Minden kimenetel elképzelhető, a kérdés, hogy mindez a politikában milyen következményekkel jár majd. Ha elítélik Salvinit – illetve a saját hatáskörében hozott döntését –, annak kétféle következménye lesz: egyfelől megkezdődik Salvini közjogi eszközökkel történő kiszorítása, aminek elsősorban Olaszországon kívül örülnének sokan. Ugyanakkor, ha Salvinivel szemben ítéletet hoz a bíróság, akkor nem zárható ki, hogy országszerte milliós tüntetések kezdődnének a Liga vezetőjével szemben elkövetett igazságtalanságok miatt – véli Szabó Dávid.
Szomráky Béla úgy véli, szinte lehetetlen, hogy Matteo Salvinit börtönbe zárják, az olasz igazságszolgáltatás lassú ehhez. Nem is a bebörtönzése a cél, hanem az, hogy kiszorítsák a politikából, ehhez pedig hatalmas gazdasági érdekek fűződnek – tette hozzá.

Soros bejelentette, új egyetemmel folytatja harcát

Horváth K. József  2020.01.24.
A klímaváltozást és az autoriter kormányzatok elleni harcot tűzi zászlajára a Soros György által alapítandó új, globális egyetem, jelentette be a magyar származású üzletember a davosi Világgazdasági Fórumon.
Mint a Bloomberg rámutat, az Open Society University Network nevű egyetem egy globális platformot jelent majd a tanulásra és tanításra. Az egyetemet a CEU-val és a Bard College-dzsel partnerségben indítják el, e célra 1 milliárd dollárt szán a milliárdos.
A hosszú távú stratégiánk szerint a legnagyobb reményünk a minőségi oktatásban van, különösen abban a fajta edukációban, amely az önálló, kritikus gondolkodást és az akadémiai szabadságot támogatja – mondta Soros György.
Az előadása utáni kérdésekre válaszolva többek között Donald Trump, Hszi Csin-ping, Naredna Modi és Jair Bolsonaro politikáját bírálta, továbbá az Egyesült Államok gazdaságának túlfűtöttségéről, a Facebook dominanciájának problémájáról beszélt.

Soros dührohamot kapott a valóságtól?

Horváth K. József 2020.01.26.
Van abban valami ajakbiggyesztő, hogy Soros György Davosban, a minapi Világgazdasági Fórumon fontosnak tartotta megjelenését, mi több: fel is szólalt.
Ezzel mintha – magához térve aktuális dührohamából – azt is mondta volna, kérem, nem áll jól a migráció alanyi joggá tételének ügye Európában, ezért itt is nyomatékkal jelezni vagyok kénytelen, hogy további hatalmas erőforrásokat mozgósítva hosszú távon is folytatni kívánom a harcot a nyílt társadalom nemzetközi eszkalálása érdekében, a szuverenitásukat anyatigrisként féltő nemzetállamokkal szemben.
Soros tehát talán most mindennél jobban szeretné, ha az ötszázmilliós Európa úgy működne, mint egy nagy közös akol, ahol a birka népek – köztük ugye a vágyaiban végre valahára leigázott rebellis magyarok, a kiállhatatlan Orbánnal az élen és a többi V4-tagállammal egyetemben – jámboran bégetnek a kereszténységet fokozatosan háttérbe szorító muszlim befolyás alatt. S valahol Párizsban vagy a Benelux államok valamelyikében székelő uniós kormány ülésén Gyurcsányra, Dobrevre, Donáth Annára, Cseh Katkára hajazó libériás inasok – hogy az Ujhelyi István-i, Molnár Csaba-i figurákat ki ne felejtsem – kávét és aprósüteményt szolgálnak fel a kontinenskormányzás hatékonyságának növelésére a Soros György kinevezte testület tagjainak. A milliárdos vágyaiban éppen azért dobálják égnek a kalapjukat, mert végre dönthettek arról, hogy lebontják Magyarország déli határainál a kerítést, helyét pedig vörös szőnyeggel terítik le a várva várt és milliószám érkező migránsok méltó fogadására. Akik érkeztükkel a föderalisták hatalma konzerválásának történelmi garanciáját jelenthetik minden időkre.
Hogy ez a valóságban is így legyen, ezért állhatott elő Soros most Davosban azzal, hogy az Open Society University Network nevű egyetem egy globális platformot jelent majd a tanulásra és tanításra, aláhúzva, hogy az egyetemet a CEU-val és a Bard College-dzsal partnerségben indítják el. Minderre 1 milliárd dollárt szán a milliárdos, ami több mint 300 milliárd forint. (A nagyságrend érzékeltetésére: a 4-es metró került 440 milliárdba, amelyből 140 milliárd forint a Gyurcsány-Demszky-érában szőrén-szálán eltűnt. Persze csak a többség szeme elől.)
„A hosszú távú stratégiánk szerint a legnagyobb reményünk a minőségi oktatásban van, különösen abban a fajta edukációban, amely az önálló, kritikus gondolkodást és az akadémiai szabadságot támogatja” – mondta továbbá Soros Davosban, aki szemlátomást már nem villámháborúval tervezi lerohanni az ellenfelet. S ez igazi jó hír számunkra, miután az Orbán Viktor által fémjelzett nemzetállami politika eleddig túlzottan nagy falatnak bizonyul a liberális globalisták érdekeit szolgáló Soros György és csatlósai számára. Úgy is fogalmazhatunk, hogy – hála a magyar kormányfőnek – a hazugság a valósággal nemzetközi szinten sem tud mit kezdeni.
Soros György ugyanis úgy akar föllépdelni a nemzetek fölött korlátlan irányítási jogot biztosító varázslatos világ tetejére, hogy ezt senkinek nem köti az orrára. Legalábbis nyilvánosan nem. Ahhoz ugyanis választások kellenének, olyan demokratikus háttér, amely révén a nép, a plebs, a többség szavazáson nyilvánítja ki, hogy akar-e olyan világban élni, amilyet Sorosék neki szánnak. Erre mondja Soros – idézve egy klasszikust –, hogy „lószart, mama!”. Tudja ugyanis, hogy az ő elképzelt világához soha senki nem adna többséget. Ezért sunnyog, sumákol, vonzza pénzével hatáskörébe az uniós kormányokat, az Európai Unió döntéshozóit, hogy – milliárdjaiért cserébe – társadalmi felhatalmazás nélkül mégis úgy döntsenek, ahogy ő szeretné.
Ha valami, akkor ez az igazi demokráciadeficit, a jogállam égbekiáltó hiánya, amire Franz Timmermans Európai Bizottság-i alelnökkel az élen egyelőre még sokan hajlanak. Mégis azt a magyar kormányt vegzálják demokrácia- és jogállamdeficittel, amely háromszor kétharmaddal, senki máshoz nem fogható erősségű demokratikus felhatalmazás alapján a legteljesebb mértékben tesz eleget a jogállami kritériumoknak.
Hiába van tehát Sorosnak temérdek pénze, egy valamit mégsem tud vele elérni: belenézni az emberek szemébe és azt mondani nekik, hogy itt vagyok, ezt akarom, támogassatok, gyertek utánam.
Ezért akar az oktatásba fektetni, ezért akarja a CEU nemzet- és keresztényellenes szellemiségét a katedráról is még erősebben terjeszteni, hogy a felnövekvő nemzedékek a milliárdos ideológiáját szinte az anyatejjel szívják magukba. Azt a vírust, ami mérgező, amit, ha tudnák, hogy a pusztuláshoz vezet, azonnal eltaszítanák maguktól.
A hosszú távú tervezés azonban nem jelenti azt, hogy a rövid távú célokról, az azonnali bomlasztás szándékáról lemondott volna Soros. Élnek és virulnak ugyanis a már régóta jól fizetett hálózatának tagjai. Ezért áll a bál Gyöngyöspata körül, ahol sorosista szervezetek bujtogatnak a magyar kormány ellen vagy itt van a börtönbiznisz, ahol szintén sorosista ügyvédek Magyar Györggyel az élen döntik a kormányunkat tízmilliárdos kártérítésekbe, mert az általuk képviselt elítélteknek nem süt be eléggé a nap a cellájukba.
Az amerikai milliárdos magyarnak álcázott nemzetközi osztagai is a hazaiakhoz hasonlóan küzdenek a nemzeti érdekek ellen. Mondhatni, újratöltik a 2015-ös Soros-tervet. A Cseh Katalin és Donáth Anna liberális inasokat is a soraikban tudó Macron-féle Renew Europe európai parlamenti alakulat ugyanis új bevándorláspárti javaslattal állt elő. Ebben állampolgárságot adnának a migránsoknak, a tagállamoknak pedig előírnák, hogy kötelezően vegyenek részt az illegális bevándorlók szétosztásában.
Botmixeres Cseh Katalin nagyon elégedett a javaslattal. Szerinte ez egyáltalán nem fokozná az illegális migrációt. Hajmeresztő! Ezt mondja: „Pont ellentétesen ezzel olyan jó megoldásokat fogunk kidolgozni, amely szabályozott keretek közé fogja terelni ennek a problémának a megoldását.”
A lényeg a lényeg. Hiába állt elő Soros davosi nyilatkozatával, hiába töltik újra Katkáék a 2015-ös, nyilvánvalóan pusztuláshoz vezető Soros-tervet, Orbán Viktor valóságra alapuló nemzetpolitikáját az Isten pénzével sem tudták eddig az uralmuk alá terelni. S ez a jövőben is így lesz. Lehet, hogy Gyurcsánynak, Dobrevnek, Donáth Annának nincs kifogása az ellen, hogy Nyugat-Európában s a világ más részein szinte naponta ölik az illegális bevándorlók köpönyegéből előbújt terroristák az embereket, hogy a budapesti Kéthly Anna téren a bizonytalan identitású migráns magyar lányt erőszakol meg.
Lehet az embereket sima liberális dumával győzködni unásig, az azonban bizonyos, hogy a biztonságuk mindenek előtti megőrzéséből a józan többség nem enged egy jottányit sem. Ez pedig rossz hír Sorosnak s legújabban azoknak a néppártiaknak is, akik mindenáron megpróbálják kitenni a Fidesz szűrét az Európai Néppártból, de valamiért csak nem akar sikerülni. Látható, hogy a józan észnek szerencsére még az unióban is van ereje.
Dühroham ide vagy oda, a sunnyogás, a hazudozás, a nemzetárulás és a valóság párviadalában – a nyilvánosság segítségével – rendszerint az utóbbi szokott győzni.

Szakonyi megkapta a magáét a Csörtében, mert hülyeségeket beszélt a miniszterelnökről

Horváth K. József 2020.01.24. 
Ritkán szokták valakinek a szemébe mondani, hogy hülyeséget beszél. Jellemzően inkább óvatoskodunk, lehetőleg elkerüljük a közvetlen konfliktussal járó esetleges kellemetlenségeket. Egy televíziós vitaműsorban azonban más a helyzet. Ott nem maradhatnak elvarratlan szálak, mivel olyan állítások terelhetik rossz irányba a nézők gondolkodását, amelyek ellentétesek is lehetnek a valósággal. Ezért az ilyenre a jó ügyet szolgáló, bátor vitapartnernek azonnal le kell csapnia. Így történt ez a Hír TV Csörte című adásában is, amelyben Gajdics Ottó keményen odavágta Szakonyi Péternek, hogy „Hülyeségeket beszélsz!” „A miniszterelnök senkit nem rekesztett ki. Ha hülyeséget beszélsz, mindig a szemedre fogom olvasni”. Szakonyi hebegett rá valamit, de természetesen nem tudta megvédeni az álláspontját. A konfliktust figyelve Rejtő Jenő Fülig Jimmy szájába adott emlékezetes mondása jutott eszembe, miszerint „Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani”. Hősünk ugyanis az ütést jobbról várta, de a pofon balról érkezett. Valahogy így lehetett ezzel Szakonyi is, aki ilyen határozott szókimondásra valószínűleg se jobbról, se balról nem számított.
A vita természetesen Gyöngyöspatáról szólt, a szegregáltan tanított cigány diákok és szüleik kárpótlásáról, amelyről a miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján így beszélt: „Hát, azért, ha ott élnék, mégiscsak megkérdezném: ez hogyan van? Hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben én meg itt keccsölök egész nap. És ezért a pénzért nem tudom, hány órát, napot, hány hónapot, meg hány évet kell dolgoznom. Hát, hogy van ez? És azt gondolom, hogy ezeknek az embereknek igazuk van.”
És már koppant is az asztalon a műsorvezetői kérdés: Szerintetek rasszista volt ez a kijelentés?
A választól kezdve – a hitelesség kedvéért – felidézem pontosan a tévéműsorban lezajlott párbeszédet.
Szakonyi Péter: Igen, abszolút. Abszolút, ugyanis ezek a családok nem ajándékot, jutalmat, munka nélküli jövedelmet kapnak, hanem amiatt kapnak némi kártérítést, ami nem kárpótolja őket az elviselt bánásmódért. Ami a gyerekeiket érinti. A gyerekek nem tudtak úgy tanulni, olyan iskolába járni.”
(A szöveg élőbeszéd leirata. Esetleges fésületlensége ennek tudható be – a szerk.)
„Gajdics Ottó: Az a baj, hogy Péter nem tudja, mi az a rasszista, azért mondja a miniszterelnökre.
Szakonyi: Biztos. Aki népcsoportot kirekeszt, az rasszista.
Gajdics: Hülyeséget beszélsz. A miniszterelnök senkit nem rekesztett ki. Sajnos, ez van, Péter, ha hülyeséget beszélsz, mindig a szemedre fogom olvasni.
Szakonyi: Nagyon helyes.
Gajdics: Az a helyzet, hogy Magyarországon a rasszista vád túlságosan elburjánzott a balliberális oldalon, és általában mindig a nemzeti oldalra használjátok. Egyszer és mindenkorra vegyétek tudomásul, hogy ez olyan sértés, amit nem vagyok hajlandó eltűrni se akkor, ha rám mondják, se akkor, ha a miniszterelnökre. Teljesen alaptalanul és jogtalanul. Az, hogy cigány származású emberekről beszélünk, nem rasszizmus. Az, hogy cigány származású emberek cselekedeteit, tetteit megítéljük, nem rasszizmus. Nem tudjátok, hogy mit jelent ez a szó. A miniszterelnök semmi mást nem csinált, mint hogy azt az alapvető közhangulatot, ami Gyöngyöspatán uralkodik, szavakba foglalta. Ezt ha valaki nem hajlandó tudomásul venni, nagyon félre fog menni ennek a kérdésnek a megítélése.
Ez hangzott el. S bár Gajdics Ottó megkérdőjelezhetetlen érvekkel és határozottsággal verte le az Orbán Viktorra a nyilvánvaló befeketítés szándékával előhozott rasszista vádat, ez azonban csak ideig-óráig fejti ki hatását. Sajnos csak ideig-óráig okoz örömet azoknak a millióknak, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mint Gajdics. Más műsorban, más összefüggésben, a nyilvánosság más adásain aztán ugyanúgy megy a rasszista mantra Gyöngyöspatával kapcsolatban, mintha semmi nem történt volna a Csörtében azon az estén.
Márpedig az igazság kimondása nélkülözhetetlen. Kérdezem én, mi a fontosabb, a jogszabályok megalkotására hivatott parlamentet megválasztó magyarok igazságérzetének érvényesülése vagy az így megszületett jogszabály alapján hozott bírósági ítélet? Tyúk-tojás problematikáról beszélnénk? Egyáltalán nem, hiszen az emberek akaratának kifejeződése mindig előbb történik meg. A választók előbb hozták létre a jogalkotásra jogosult parlamentet, mint ahogy akár az első jogszabály is megszületett volna, amiből aztán a bírák végezhetik a munkájukat. Ha a kétféle igazságérzet egyes esetekben ütközik, akkor a parlament módosíthat a jogszabályokon, nem pedig a bíróságok. A társadalom működésének harmóniájához elengedhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás a nemzeti többség, méghozzá a nemzet meghatározó karakteres többsége igazságérzetének megfelelően működjön.
Az alapesethez képest itt külön pikáns, hogy olyan eljárás keretében döntöttek a romák javára, amelyet az amerikai spekulánshoz, Soros Györgyhöz köthető NGO-k kezdeményeztek és tettek széles körben ismertté.
A Századvég felmérése szerint a szóban forgó 100 millió forintos kártérítési összeg társadalmi megítélése negatív. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli a kártérítés mértékét. Ebben benne vannak az ellenzéki szavazók is. A jobboldali választóknak a több mint háromnegyede (81 százalék) és a középen állók kétharmada (68 százalék) szintén nem ért egyet a megítélt kártérítés összegével.
Gajdics tehát pontosan képviselte a társadalom többségének igazságérzetét, míg Szakonyi ezúttal is gyűlöletkeltésre alkalmas, liberális megközelítésével ennek a közelében sem járt.
S ahogy nem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani, úgy a fals érvek sem kapnak mindig – sajnos – ­azonnali választ. Ám mennél több ilyen hasznos vitaműsort tekinthetnek meg a nézők, annál szélesebb körben lesz nyilvánvaló, ki és mikor beszél – fogalmazzunk finoman – hülyeségeket.

Schiffer András fejet ráz

Szentesi Zöldi László 2020.01.27.
„Na most, a legújabb nyomozások és kutatások szerint a klímalobbi egyszerűen felgyújtotta több helyen többször Ausztrália erdeit, bozótjait, és direkt azért csinálták mindezt, hogy legyen klímavészhelyzet” – a fenti eszmefuttatás Stefka István, a Pesti Srácok lapizgatójától származik, Schiffer András és Huth Gergely társaságában éppen a klímahelyzetről folyt a szó a Polbeat című műsorban. Amióta az ominózus mondat elhangzott, ezzel van tele a sajtó, az ember pedig eltűnődik, hogy valóban észvesztő prosztóságról van-e szó, ami megérdemli az előkelő felületet a születésekor az objektivitás keresztvizével meglocsolt 444.hu-n.
Hát, nem is tudom. Stefka István a maga politikai-közéleti képéből magyaráz, vezet le egy ok-okozati összefüggést. Mondjuk azt, hogy dogmákban hisz, pontosabban felállította a maga dogmáját. Annak, amit mond, van alapja. A bozóttüzeket sokszor gyújtogatások okozzák, és – mint olvashattuk – abból is támadhat bozóttűz, ha a bölcs környezetvédők betiltatják az aljnövényzet elégetését, ahogyan tették Ausztráliában.
Meglehetősen beszédes az izgága pánik, a hirtelen támadt vihar, amely már a jelen lévő Schiffer András viselkedésén érezhető. Szemmel láthatóan a legszívesebben felordítana, hogy úristen, ez micsoda baromság, hogy lehet ilyen ostobaságot állítani? De ha ő nagy nehezen megtürtőzteti is magát, a 444.hu kétségtelenül úgy tálalja az esetet, mintha az „alternatív elmélet” valamiféle kezdődő elmebaj lenne. Mintha Stefka István üldözési mániában szenvedne, és nem tudná, mit beszél.
Én a magam részéről nem hiszem, hogy klímavédők gyújtogattak volna, de egyáltalán nem zárom ki pusztán azért, mert valakik azt mondják, hogy ezt ki kell zárni. A politikáról csak az amatőr hiszi, hogy a szeme előtt zajló tartomány terjedelmesebb, mint az elfedett rész, és hogy a látható jelekből mindig felállíthatunk valamilyen koncepciót. Szerintem nem így van. A legtöbbször csak következtetünk a lehetséges indítékra, a mozgatórugóra, de a feltáráshoz kellő tapasztalat és tudás szükséges. A tapasztalt és felkészült elemző pusztán azért nem söpör le véleményt az asztalról, mert az uralkodó közfelfogáshoz nem illeszthető. A tapasztalt és felkészült elemző ugyanis tudja, hogy a közfelfogás nem a semmiből keletkezik, és fontos ügyekben – mint a klímaváltozás – abszolút tudatos, politikai és gazdasági tudatformálás zajlik a világban. Aki ezzel nincs tisztában, csak bolyong a hírek világában, lát, de képtelen értelmezni.
Nem teszek úgy, mintha értenék a klímaváltozáshoz. Felötlött bennem azonban, hogy a gúnyolódók hogyan fejtik meg a jelenséget? Nos, ők azzal a magyarázattal, hogy a klímaváltozás miatt lángol-e Ausztrália, hogy egészen pontosan miért és hogyan, adósak maradnak. Sajnálatos módon semmilyen részletet nem közölnek a helyes megfejtésről, amelynek eredményeként két évvel ezelőttig, amíg a klímahisztéria nem nőtt a nyugati emberek fejére egyszerű bozóttüzek voltak. Most azonban, hogy Greta Thunberg dülledt szemeivel nézi a haladás irányát, már világos, hogy a világon minden természeti katasztrófa közvetlenül a klímaváltozásból fakad.
Stefkával nem az a probléma, hogy valami bődületes hülyeséget mondott, mint láttuk, igazságelemeket tartalmaz a véleménye. A probléma az – és ezért kellett terjedelmes cikket írni a 444.hu-n –, hogy Stefka István megsértette a túloldal dogmáját, új identitását. A hitbéli alapra helyezett környezetvédelem persze ebben a formájában ugyanolyan utópia, mint a munkásosztály vezető szerepe, a termelőeszközök birtokba vétele vagy a magántulajdon megszűnése. Utópia, amelyhez morális képzetek tapadnak, de amelynek megvalósításáról a hívőknek fogalmuk sincsen, ezért megelégszenek magával a puszta hittel. A baloldal új vallásának követéséhez felesleges szakembernek lenni, vagy akár csak alaposan tájékozódni. Elegendő bebiflázni a vonatkozó cikkek kivastagított leadjeit, érzelmileg sodródni a ravaszul kerekített címekkel, és máris kész az új emberkoktél. Itt áll előttünk a világ egyik legbonyolultabb kérdését, a klímavédelmet hittételként lobogtató, nem természetközeli, hanem jellemzően nagyvárosban élő ember, akinek a tudása, tapasztalata még arra sem elég, hogy saját véleménye legyen a vallásáról. Az a politikus pedig, aki türelmes magyarázat helyett érzelmileg felpaprikázódik egy másik véleménytől, talán nem véletlenül nincs ma már a közélet első vonalában. Ha csak annyit tud kicsiholni magából válaszként, hogy az ausztrál állam van olyan fejlett, hogy lefülelje a gyújtogatókat, ezért nem gyújtogattak, és hogy az aljnövényzetről lehet vitatkozni, de a gyújtogatásokról nem, akkor maga is morális csapdába esik.
Ez viszont már Schiffer András problémája. Kár, hogy az ő elfogultságáról nem harsog hasonló szalagcímekkel a 444.hu.

Varga Judit: eljött a keresztény-konzervatív zöld politika ideje

Békési Marcell 2020.01.27.
A miniszter a neves Politico magazin európai kiadásában közölt véleménycikket
„Eljött a keresztény-konzervatív zöldpolitika ideje, Európának olyan klímapolitikát kell folytatnia, amely nem a legszegényebb országokra terheli a klímasemleges gazdasági átállás költségeit” – szögezte le Varga Judit véleménycikkében a Politico című, neves politikai portál európai ügyekkel foglalkozó kiadásában.
A miniszter a zöldpártok nyugat-európai népszerűségét nem annak tulajdonítja, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem leghatékonyabb módját találták meg, hanem inkább annak, hogy a klímapolitikában ezek a pártok eddig jórészt ellenfél nélkül játszottak a pályán.
Azonban Európának hangzatos, könnyen kommunikálható, át nem gondolt kötelezettségvállalások helyett olyan célokat kellene kitűznie, amelyek tartós eredményekhez vezetnek – írta.
Varga Judit szerint az olyan többoldalú környezetvédelmi szerződéseknek, mint például a 2015-ös párizsi klímamegállapodás, csak korlátozott hatásuk van a leginkább környezetszennyező országokra, amelyek általában nem teljesítik a megállapodásokban vállalt kötelezettségeiket.
Elsősorban az egyes államoknak kellene olyan saját környezetvédelmi szabályrendszert kidolgozniuk, amely figyelembe veszi a helyi környezetet és szükségleteket, valamint igazodik az adott ország fenntartható fejlődéséhez – véli.
„Ennek megvalósításához olyan európai megoldásra van szükségünk, amely nem az állampolgárokat kényszeríti a változás terheinek hosszú távú viselésére, hanem figyelembe veszi az emberek sajátos igényeit, és lehetővé teszi számukra, hogy támogató szerepet töltsenek be az átmenetben” – hangsúlyozta Varga.
Idézte Orbán Viktor miniszterelnök közelmúltbeli kijelentéseit a témával kapcsolatban, miszerint a „klímasemlegességet megcélzó gazdasági átmenet költségeit elsősorban a leginkább környezetszennyező országoknak és nagyvállalatoknak kellene állniuk, és nem azoknak, amelyek a legkevésbé képesek erre. Azok az intézkedések, amelyek megnehezítik az emberek mindennapi életét – például az adó- ár- vagy rezsidíjemelés -, hosszú távon nem tarthatók fenn.
A miniszter szerint a méltányos átmenet finanszírozása nem róhat terhet a hátrányos helyzetű régiókra sem, nem vonhat el pénzügyi forrásokat a kohéziós politikától, ezt külön költségvetési bevételből kell megoldani.
A klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez és az egyéb környezetvédelmi feladatok valódi megoldásához a ”zöld liberalizmuséhoz„ képest új megközelítésre van szükség, amelyet Európa keresztény-konzervatív pártjai képesek előterjeszteni – szögezte le Varga Judit.
A konzervativizmus mindig különös jelentőséget tulajdonított a vidéki közösségek és a helyi kezdeményezések támogatásának. A vidéki közösségek, amelyek jellemzően függnek a természettől, mindig döntő szerepet játszottak a fontos ökológiai ismeretek, értékek és készségek átadásában nemzedékről nemzedékre – mutatott rá. A Nobel-díjas osztrák természettudóst, Konrad Lorenzt idézve hangsúlyozta: a gazdák nem felejtik el, amit sok városlakó igen, hogy a természeti források kimeríthetők.
Európának támogatnia kell a hagyományos közösségeket, és ösztönöznie kell a városlakókat arra, hogy legyenek érzékenyebbek a helyi problémákra, hozzanak felelősségteljes fogyasztói döntéséket, főként helyben készült termékeket vásároljanak, és mondjanak le a fogyasztásközpontú életmódról – szögezte le a miniszter.
Varga Judit idézte az ExxonMobil olajcég egyik tanulmányát is, miszerint a ”karbonsemleges társadalomra„ való áttérés nem lehet sikeres atomenergia nélkül, mert azt a megújuló energiaforrások nem tudják majd helyettesíteni. Az egyes országok azonban legyenek szabadok annak eldöntésében, hogy milyen eszközöket használnak a cél eléréshez – javasolta.
Ezeknek a gondolatoknak a jegyében
Magyarország új nemzeti klímastratégiát indított el, amely keresztény-konzervatív értékekre épül, és erős politikai szándék támogatja – hangsúlyozta az igazságügy-miniszter.

Hála az égnek, Csenyéte nem lett Olaszliszka

Pörge Béla 2020.01.27.
A mentősök azt tették, amit tenniük kellett.
A hétvége egyik legtragikusabb híre volt, hogy még pénteken meghalt egy ember Csenyétén úgy, hogy bár mentőt hívtak hozzá, a mentősök nem mentek ki az adott címre, csak az utca széléig.
A mentősök számára előírás, hogy nem mehetnek be egy helyszínre addig, amíg nem győződtek meg arról, hogy az biztonságos. Ez a legfőbb elv a mentősök esetében, égő házba se mennek be, az a tűzoltók dolga. Ha egy elmebeteg lövöldözne egy lakásban, oda se mennének be, ez a rendőrök/terrorelhárítók dolga lenne. Ugyanígy a cigánytelepre sem fognak bemenni a mentők a legközelebb sem, nem azért, mert rasszisták, hanem azért, mert nem biztonságos.
A korábbi esetek alapján a mentőveréseket alapvetően három részre lehet osztani:
Teljesen világtalan drogosok/alkoholisták/elmebeteg emberek támadnak a rajtuk segíteni akaró mentősökre.
Ideggyenge vagy szintén elmebeteg emberek azért támadnak mentősökre, mert zavarja őket a sziréna vagy a mentőautó parkolása.
Rendkívül tájékozatlan, tanulatlan, buta emberek azt várják el, hogy a mentősök biztosan felélesztik/meggyógyítják a beteg rokonukat, barátjukat. Ha ez sajnálatos módon nem sikerül vagy nem lehetséges, akkor rátámadnak a mentősökre.
Mint látjuk, a mentőverés természetesen bőrszíntől független, így az is, hogy a mentősök bemennek-e egy adott helyszínre vagy sem. Utóbbi csak attól függ, hogy a helyszín biztonságos-e vagy sem.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a csenyétei cigánytelep nem biztonságos. A tények sajnos ilyenek: nem törődnek a bőrszínnel és a liberálisok vágyálmaival. Sajnos tény, hogy a fent említett mentőverések közül a harmadik eset felülreprezentált az ország szegregátumaiban, tehát a cigánytelepeken (természetesen nem minden szegregátumban élő ember cigány, ettől még a köznyelv így hívja ezeket a helyeket). Sajnos azt is láttuk Olaszliszkán, hogy hiába akar segíteni az ember, a cigánytelepek felbőszült lakóival jobb nem érintkezni. A Csenyétére riasztott mentősöket már a telefonban megfenyegették, nem csoda, hogy nem mentek be az adott utcába a rendőrök nélkül.
A mentősök pénteken betartották a munkájuk egyik legfontosabb szabályát. Köszönjünk, hogy így cselekedtek, és ezáltal esélyt sem adtak egy újabb Olaszliszkára!

Salvini elégedett az olasz tartományi választások eredményével

2020.01.27. MTI
Az egyik hagyományosan baloldali tartományban nyert a jobboldal, a másikban megszorongatta a balosokat.
Matteo Salvini éjszaka elsőként kommentálta az eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a Liga mozgásba hozta az olasz politikát, és még a baloldali Emilia Romagnában is megvetette a lábát. Hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján elégedettségét fejezte ki a Liga Emilia Romagnában felmutatott 32 százalékáért, amellyel a párt a második legnagyobb erő lett, csak két százalékkal lemaradva a PD mögött. Szerinte nem a jobboldal hibázott, hanem a baloldal „arrogáns és erőszakos” támadássorozata érvényesült – írja az MTI.
Salvini kiemelte, az utóbbi 9 tartományi választásból 8-at a jobboldal nyert meg, ami nem is olyan rossz eredmény – mondta.
Megjegyezte, máris készen állnak a május-júniusi fordulókra további hat tartományban, utána pedig Róma és Milánó főpolgármesteri székét akarják megszerezni.
A kormányt, melyet a Salvini-ellenesség tart csak össze, egyelőre elkerülte a leváltást, de csak halasztást kapott – jelentette ki Salvini, rámutatva, hogy az Öt Csillag Calabriában be sem jutott a tartományi testületbe. Salvini „izgalmas heteket” ígért: bejelentette, készen áll bíróság elé állni, ha a parlament megfosztja mentelmi jogától az illegális migráció elleni intézkedései miatt. „A jobboldal most is megmutatta az erejét, továbbra is készen állunk a kormányzásra. (...) A tartományi választások ezt készítették elő, remélem, az olaszoknak már nem kell sokat várniuk” – hangoztatta Matteo Salvini.

Videós üzenetben szól bele a gyöngyöspatai ügybe Soros Alex

Most van az az idő, amikor a romák elérhetik, hogy felhasználva politikai és polgári mozgásterüket, harcoljanak saját jogaikért” – üzente Alexander Soros az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) közösségi oldalán közzétett videóban, amelyben maga Soros György is megszólalt. Céljuk nem más: a gyöngyöspatai kártérítési ügy farvizén úszva ismét befolyást gyakoroljanak a magyar politika alakulására. 
Egyetlen társadalom sem tekintheti magát nyitottnak, amíg roma tagjait háttérbe szorítják
Ezzel a felütéssel jelent meg múlt hét pénteken egy videó a közösségi oldalán. A romák integrációját körbejáró, több mint négyperces felvételen a nemzetközi Soros-világ színe-java megszólalt, így többek között Patrick Gaspard, a Soros-alapítvány elnöke, Zejko Jovanovic, az Open Society Roma Initiatives Office igazgatója, Sonja Licht, a belgrádi Soros-alapítvány vezetője, Violeta Naydenova, az Open Society European Policy Institute politikai elemzője, és Simon Walley is elmondta a véleményét a kérdésben. A húzónevek azonban közel sem ők voltak.
Megint beleszólnának a magyar politikába
Most van az az idő, amikor a romák elérhetik, hogy felhasználva politikai és polgári mozgásterüket, harcoljanak saját jogaikért és a befogadásukért az európai társadalmakkal, valamint azért, hogy komolyan vegyék őket, mint választótestületet.
Így buzdította a romákat harcra Alexander Soros, az amerikai milliárdos fia. Szintén felbukkant a videóban a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója és elnöke, aki arról beszélt, hogy a romákat éri a legtöbb hátrány Európában.
A romák szenvedik el a legtöbb diszkriminációt természetesen, ők a legelnyomottabb kisebbség Európában, és a küldetésem részévé tettem, hogy segítsem őket.
Minden bizonnyal nem véletlen a felvétel időzítése, hiszen itthon a gyöngyöspatai kártérítési per uralja a közbeszédet. Éppen ezért Sorosék lépése nehezen értelmezhető másként, minthogy a bevándorláspárti milliárdos ismét megpróbálja befolyásolni a magyar belpolitikát.
Mint ismert, hatalmas felháborodást okozott a magyar társadalomban a Kúria tavaly decemberi döntése, amellyel kártérítésre kötelezték a gyöngyöspatai önkormányzatot és az illetékes tankerületet. A döntés értelmében a kistelepülésnek 100 millió forintot kell fizetnie azoknak a roma családoknak, akiknek a gyermekeit “szegregáltan” oktatták a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Ezzel a helyi önkormányzat roppant kellemetlen helyzetbe került, hiszen az összeg kifizetésével minden bizonnyal csődbe mennének. A kormány egy áthidaló megoldással próbálja meg rendezni a feszült helyzetet: azt szeretnék elérni, hogy a bíróság által megítélt kártérítés összegét természetbeni juttatással, többek között oktatással is ki lehessen egyenlíteni. Érdekes módon a romák felzárkóztatását – kommunikációs szinten zászlajára tűző – ellenzék nem támogatta a polgári kabinet felvetését, ami arra enged következtetni, hogy a roma integrációt csupán politikai haszonszerzésre próbálják meg felhasználni.
Van a történetnek egy másik érdekes vetülete: ki szította fel a kedélyeket? A Fidesz Soros Györgyöt, és a hozzá köthető szervezeteket vádolta meg ezzel, nem véletlenül. Kiderült, hogy az az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kezdeményezett jogi eljárást az ügyben, amelynek a legfőbb támogatója a Magyar Soros Alapítvány és a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet – Open Society Institute.
A hazai közvélemény egyértelműen a kormányt támogatja az ügyben: a HírTV által indított szavazáson a válaszolók 97 százaléka Orbán Viktorékkal értett egyet. Az, hogy a téma megmozgatja a magyar társadalmat, mi sem mutatja jobban, minthogy 60 ezren küldtek sms-t a hírtelevíziónak.
Forrás: Origo

Dél-Itália Salvinié, északon nagy a harc

2020-01-27
A dél-olaszországi Calabria tartományban az exit poll eredmények alapján a Matteo Salvini vezette bevándorlásellenes jobboldal nagyon nagy fölénnyel nyert. A hagyományosan erősen baloldali Emilia-Romagna tartományban nagyon szoros eredmény várható.
A Matteo Salvini által vezetett jobboldali szövetség jelöltje győzött Calabria tartományban az exit poll adatok szerint. Jole Santelli jobboldali jelölt a szavazatok 49-53 százalékát szerezhette meg, míg Fillippo Callipo 29-33 százalékot érhetett el. Emilia-Romagna tartományban nagyon közel van egymáshoz a két jelölt. Stefano Bonaccini, a baloldali pártok által támogatott elnökjelölt 47-51, míg Lucia Borgonzoni, a jobboldali pártok által támogatott jelölt a szavazatok 44-48 százalékára számíthat az exit poll adatok szerint.

Az európai hívószó a nemzeti régió

2020. JANUÁR 27.  Csinta Samu
A MINTA BASZKFÖLD VAGY DÉL-TIROL, AHOL ÖNÁLLÓ NEMZETCSOPORTKÉNT HATÁROZZÁK MEG MAGUKAT
Három és fél hónap áll még a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendelkezésére annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtésére, amelynek benyújtása nyomán az Európai Bizottságnak közmeghallgatást kell tartania a nemzeti régiók ügyében. A kezdeményezés egyértelmű célja a normaalkotás, azaz hogy az Európai Unió kiemelten támogassa mindazokat a térségeket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő területektől. A visszaszámlálás 2019. május 7-én indult, az Európai Bizottság aláírásokat fogadó világhálós felülete azonban csak június elejétől vált élessé. És az is a tényszerű, sőt a legfontosabb közlések sorába tartozik, hogy a rajttól számított nyolc hónap alatt – benne a vakációs nyári periódussal – mindössze szűk 48 ezer szignót regisztrált a rendszer. A papíralapú aláírások összesítése még zajlik.
Napjaink aláírás-dömpinges világában egy hasonló hír többnyire csak a közvetlenül érintettek ingerküszöbét képes elérni, hiszen annyi támogatandó ügy van ugyebár a világon. A világhálós szavazási-aláírási platformok kínálta kényelem – miközben táplálja az ügyekért kifejtett tevékeny hozzáállás illúzióját – meglehetősen hamar elvezet ahhoz a telítettséghez, amely határos a különösebb erőfeszítés nélkül elért siker nyomán támadó, értéktelenség képzetét keltő lélekállapottal. Mint oly sok minden a virtuális világban. Plusz az örök emberi kételkedés: úgysem lesz belőle semmi, a voksomat elnyeli az adminisztrációs örvény, hangom talán még a számítógép billentyűzetének kopogását sem képes túlharsogni.
Ilyen körülmények között igyekszik utat vágni magának az emberi tudat és a nagyvilág békés – értsd: vér, forradalom, merényletek nélküli – kisebbségi ügyek iránti közömbösség sűrűjében az SZNT kezdeményezése. Amelynek különlegességét, kategóriateremtő jelentőségét mégiscsak kevesek értik.
Némi történelmi környezetrajz ebben az esetben sem árt. Egy tizenkét tagú polgári bizottság 2013-ban nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért elnevezésű, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést. Ebben európai partnereivel közösen az SZNT arra kérte Brüsszelt, hogy az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régióknak nevezett, közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket.
A kezdeményező szervezet ezzel gyakorlatilag új fogalmat emelt a közbeszédbe: nem kisebbségekről beszél, hanem olyan nemzetekről, népcsoportokról, amelyek a saját térségükben többségben élnek, országukban államalkotó tényezőként kellene elismerni és kezelni őket. Az EU-nak biztosítania kell e területek számára az esélyegyenlőséget a strukturális alapokhoz – illetve minden más közösségi alaphoz, forráshoz, programhoz – való hozzáférésben, meg kell teremtenie a nemzeti régiók sajátosságainak fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez szükséges garanciákat, áll a dokumentumban. Az uniónak abba kell hagynia a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációját, akár a kohéziós politikára vonatkozó EU-s költségvetésből erre elkülönített forrás biztosításával is.
Éppen e régiók lemaradásának megállítása, egyben az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében, ami a legfontosabb uniós célkitűzéseknek sem feltétlenül apró betűs része.
Az ügy több szempontból sem egyszerű. Egyrészt mert a térségek tudatos leépítése egyes tagállamok bel- és gazdaságpolitikájának nem feltétlenül nyilvános része, amihez az unió eddig készséggel asszisztált. Elsősorban a gazdasági folyamatok zavartalanságához szükséges látszatbékesség fenntartása érdekében, amit a nemzetiségi kérdések csak zavarhatnak, ezért aztán egyelőre egy mindenféle címkékkel teleragasztott dobozban kénytelenek várni alkalmasabb időkre. Az ideológiai maszlagot pedig erős lobbiszervezetek írják hozzá, ugyancsak a béke és a kikezdhetetlen európai egységidea jegyében.
Nem csoda hát, hogy az Európai Bizottság első körben elutasította a kezdeményezés bejegyzését. Ezt követően a kezdeményezők pert indítottak a testület ellen az EU luxemburgi törvényszékén – a jogvitába Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a felperesek mellett avatkozott be –, s miután első fokon 2016-ban elutasították a keresetüket, az Európai Unió Bíróságához folyamodtak jogorvoslatért. Az utóbbi szerv 2019. már­cius 7-én megsemmisítette a bejegyzést elutasító határozatot, így a bizottság nyilvántartásba vette az SZNT európai polgári kezdeményezését, május 7-től pedig megkezdődhetett az aláírásgyűjtési akció.
Egy európai polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha legalább egymillió támogató nyilatkozatot képes összegyűjteni, s azok száma minimum hét uniós országban eléri az adott tagállamra vonatkozó, a lélekszám függvényében megszabott küszöbértéket. A kérdés nemcsak jogosan hangzik, de talán az is: milyen érdekük fűződik az EU lakosságának tíz százalékát kitevő őshonos nemzeti közösségeknek a székelyföldi kezdeményezéshez való csatlakozáshoz? A válasz: a hasonló helyzetben lévő közösségek sorsa iránti empátián túl – és ez talán még fontosabb – az uniós fejlesztési alapokból való méltányos részesedés, ami a gazdasági fejlődés garanciáin túl a politikai cselekvés új perspektíváit is megnyithatja.
A közös európai hívószó pedig maga a nemzeti régió fogalma, amely a gyakorlatban is érvényesül Baszkföldön vagy Dél-Tirolban, ahol az ott élők nem kisebbségként határozzák meg magukat, hanem önálló nemzetcsoportként. Az unió számos országában tevékenykedő nemzeti szervezetek többsége már elkötelezte magát az akció mellett, amit erre vonatkozó határozatok elfogadása is igazol. De aláírták a polgári kezdeményezést a bretonok, a flamandok, a korzi­kaiak vagy a belgiumi német közösség is, felismerve, hogy az további lehetőségeket teremt törekvéseik európai szinten való megjelenítéséhez. Annak szükségességét, hogy e földrajzi körzetek – így Székelyföld – lemaradását is úgy kell megelőzni, hogy közben sajátosságai ne változzanak.
Az elmúlt száz esztendő öröksége a kisebbségi státusnak a közbeszédbe való erőteljes beágyazódása. A múlt század közepének gondolkodásában megrekedt narratíva és gondolkodásmód jegyében kezelnek még mindig világszerte kisebbségként népeket, nemzeteket, országokat. Holott az európai etnoregionális mozgalmak egyre erőteljesebben és markánsabban kiválnak a klasszikussá merevedett kisebbségvédelemből, az önrendelkezést tekintve megoldásnak az önmagukban is korlátozó nyelvi és kulturális jogok helyett. Épp az ENSZ alapokmánya szellemében, amely egyenlőséget hirdet a nagy és a kis nemzetek között, nem kötve lélekszámhoz a népek szuverenitáshoz való jogát.
Az SZNT kezdeményezésének korszakossága eme paradigmaváltásban is megnyilvánul. Abban a megközelítésben, amelyben nemcsak Dunának, Oltnak lehet egy a hangja, hanem Európa további nagy gyűjtőereinek is.

Eljött a helyi piacok aranykora

2020. 01. 25. Köpöncei Csilla
A TERMELŐK ORSZÁGSZERTE EGYRE TÖBB HELYSZÍNEN KÍNÁLHATJÁK PORTÉKÁJUKAT A VÁSÁRLÓKNAK
Néhány év alatt két- és félszeresére nőtt a termelői piacok száma, ma már mintegy 300 helyi értékesítési pont működik az országban – hívta fel a figyelmet Nagy István. Az agrárminiszter szerint a kormány 2012-ben azért állt ki a termelői piacok támogatása mellett, hogy helyszínt és lehetőséget teremtsen a helyi kistermelők számára portékájuk értékesítésére. A kezdeményezésnek köszönhetően a magyar családok asztalára ízletes, hazai élelmiszerek kerülhetnek.
Míg 2012-ben 117 ilyen piac jött létre, 2019-ben ez a szám 298-ra emelkedett. – Örömmel látjuk, hogy valóban egyre több helyi termelő, kistermelő van az országban és a magyar emberek is egyre inkább keresik az ilyen piacokat és a hazai árut – fogalmazott a tárcavezető. Majd megjegyezte: A magyar agrárgazdaság sikeres jövőjének egyik fontos feltétele, hogy a vidék saját, helyi erőforrásaira támaszkodva önálló legyen, ezáltal pedig növekedjen a munkaerő-, és népességmegtartó ereje. A termelői piacok ráadásul erősítik a helyi közösségeket, személyes kapcsolat alakul ki vásárló és eladó között.
A termelői piacok létrehozását a Vidékfejlesztési program is segítette. A helyi termelői piac vagy vásártér kialakítását, illetve fejlesztését célzó pályázaton összesen 279 kérelmező 6,13 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott.
Nagy István a Nagykőrösön tartott rendezvényen rámutatott: a kormányzati intézkedések és támogatások hatására remélhetőleg tovább folytatódik a helyi termelői piacok aranykora és egyre népszerűbb, megbecsültebb színterei lesznek a helyi termelők és vásárlók közösségének.

Aranyérmes a magyar férfi vízilabda válogatott az Eb-n

2020. 01. 26. MTI
A magyar válogatott nyerte a Duna Arénában rendezett vízilabda Európa-bajnokság férfitornáját: Märcz Tamás együttese a vasárnapi döntőben drámai csatában, ötméteresek után 14-13-ra győzte le a világbajnoki ezüstérmes spanyol csapatot.
A finálé hőse Vogel Soma lett, aki csak az ötméteres párbajban kapott lehetőséget, de Alvaro Granados lövését védve eldöntötte az összecsapást.
A magyarok összességében 13. alkalommal és 21 év szünet után lettek újra a kontinens legjobbjai, ez volt a leghosszabb „böjt” a sportág hazai történetében.
Európa-bajnokság, férfiak:
Döntő:
Magyarország-Spanyolország 14-13 (1-3, 3-0, 2-2, 3-4, 5-4) – ötméteresekkel
Duna Aréna, v.: Margeta (szlovén), Sztavridisz (görög)
gólszerzők: Zalánki, Varga Dé., Manhercz 2-2, Angyal, Vámos, Hárai 1-1, illetve Munarriz 3, Mallarach 2, Granados, Larumbe, Perrone, Tahull 1-1
Magyarország:
Nagy V. – Vámos, Zalánki, Varga Dé., Pohl, Erdélyi, Hárai – cserék: Mezei, Angyal, Manhercz, Hosnyánszky, Jansik Sz., Vogel (kapus)
Jó előjelekkel várhatta a találkozót a magyar válogatott, amely az Európa-bajnokságok történetében még soha nem kapott ki a spanyoloktól. A két csapat a finálét megelőzően 18 alkalommal találkozott egymással a kontinensviadalokon, ezeken 15 magyar siker mellett három döntetlen született. Utóbbiak közül az egyik a mostani torna csoportkörében: múlt csütörtökön 11-11 lett a végeredmény.
A spanyolok történelmi győzelemre hajtottak, ugyanis még egyszer sem nyertek Eb-t, ráadásul arra is csak egyszer, 1995-ben az olaszok révén volt példa, hogy ugyanazon a kontinensviadalon a férfiaknál és a nőknél is egyazon nemzet válogatottja diadalmaskodjon. Az biztos volt, hogy ebben az évszázadban először nem valamelyik jugoszláv utódállam válogatottjának a nyakába kerül az aranyérem, a magyarok 1999-es firenzei diadala óta ugyanis csak ezek az országok osztoztak a végső sikeren.
Néhány perccel 19 óra előtt, a magyar válogatott bemutatásakor „felrobbant” a zsúfolásig megtelt Duna Aréna, ahol még a közlekedő folyosókon is egymás hegyén hátán álltak az emberek. A találkozó rögtön spanyol emberelőnnyel és góllal kezdődött, de Zalánki Gergő akcióból gyorsan válaszolt egy távoli lövéssel. A spanyolok elhibázták a második fórjukat, ráadásul a visszaúszás közben Alvaro Granadost kiállították, de a magyarok sem éltek a kínálkozó létszámfölénnyel. Gyorsan jött az újabb spanyol fór, Alberto Munarriz pedig nem hibázott, a túloldalon viszont Hosnyánszky Norbert a kapusba lőtte az előnyt. Nagy Viktor emberhátrányban mutatta be első védését, Munarriz második találatánál azonban már tehetetlennek bizonyult.
A második negyed újabb kihagyott magyar fórral indult, de a spanyolok sem éltek a lehetőséggel, Angyal Dániel viszont szépített. A következő magyar emberelőnynél Märcz Tamás időt kért, a megbeszélt figurát pedig Zalánki fejezte be egy óriási pattintott lövéssel. A spanyolok kezdtek elbizonytalanodni elöl, Nagy előtt valóságos „blokkerdő” tornyosult, a magyarok pedig Varga Dénes klasszis góljával először az összecsapáson megszerezték a vezetést. A spanyolok több mint egy negyeden át tartó gólcsendje még ötméteresből sem tört meg, mert Granados lövése a felső lécről kifelé pattant.
A fordulást követően rögtön egyenlített a rivális, de a túloldalon jött a magyar válogatott másik balkezes bombázója, Vámos Márton, aki a kapufa segítségével kis túlzással szétlőtte a kaput. Kiválóan védekezett a magyar csapat, ha a blokkon átjutott a lövés, akkor Nagy segített be, végül Marc Larumbe egy nem várt ejtéssel járt túl a magyar kapus eszén. Nem kellett azonban sokat várni az újabb vezető magyar találatra, ezúttal Manhercz Krisztián pattintása talált utat a hálóba. Egy újabb Nagy-védés után Manhercz duplázhatta volna az előnyt, de Daniel Lopez Pinedo is bizonyította klasszisát, így a torna utolsó nyolc perce előtt egy góllal vezettek a magyarok.
A játékrész elején megvillant a spanyolok legnagyobb sztárja, Felipe Perrone is, aki emberelőnyből egyenlített, de a túloldalon is érkezett a csapatkapitány, Varga egy passz után értékesítette a fórt.
A spanyolok egy ritkán láthatóan szerencsés „flipper-góllal” egalizáltak újra, a másik oldalon viszont Manhercz azonnal válaszolt létszámfölényben. A rivális egyből egyenlített előnyben, Hárai Balázs viszont akcióból, centerből csavart a kapuba. A spanyolok másfél perccel a vége előtt fórból egyenlítettek, majd egy jó védekezés után újra ők támadhattak. A centerhez eljutott a labda, de a húzás fölé szállt, így jöhettek a magyarok, de a spanyolok 14 másodperccel a vége előtt labdát szereztek, Mallarach megúszott és lőtt, Nagy azonban védett, így jöhettek az ötméteresek. Érdekesség, hogy a torna történetében másodszor dönthettek ötösök az aranyéremről, 2018-ban Barcelonában a spanyolok alulmaradtak a szerbekkel szemben ebben a műfajban
A sorozatot Varga kezdte, magabiztosan lőtt a kapu jobb oldalába. A spanyoloknál Perrone a balra mozduló Nagy mellett jobbra lőtt. Vámos ugyancsak a kapussal ellentétes oldalra lőtt a hálóba, viszont Munarriz sem adott esélyt Nagynak. Manhercz is magabiztos végrehajtónak bizonyult, mint ahogyan Adrian Delgado is. Hosnyánszky nagy erővel lőtt jobbra, a másik oldalon Vogel Soma kapott lehetőséget a kapuban, de nem volt esélye Larumbe lövésével szemben. Ötödikként Zalánki a bal sarkot választotta, Granados lövését pedig megfogta Vogel, ezzel Európa-bajnok lett a magyar válogatott!
Märcz Tamás: leírhatatlan érzés hazai környezetben nyerni
Märcz Tamás, a friss Európa-bajnok férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya szerint semmihez sem fogható a hazai közönség előtt aratott siker, ugyanakkor nem szabad, hogy együttese elkényelmesedjen a fantasztikus győzelmet követően.
„Az ilyen pillanatokért dolgozunk a stábbal. A kluboknál pedig azért tesznek sokat, hogy ezek a játékosok egyre jobbak legyenek. Az elmúlt időszakban több fiatal is beleérett a nemzetközi mezőnybe, és ők, kiegészülve a klasszisainkkal egy olyan elegyet alkotnak, amely minden válogatott ellen ütőképes lehet. Azt gondolom, ezt az elmúlt pár évben nem mondhattuk el” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Märcz Tamás, aki Ivády Sándor, Gyarmati Dezső és Faragó Tamás után a negyedik vízilabdázó, aki játékosként, majd edzőként is „felért Európa csúcsára”.
A szakember kiemelte, külön öröm, hogy most megtörtek egy 21 éves „böjti” időszakot, ráadásul hazai közönség előtt. Azt követően, hogy 2017-ben világbajnoki, 2018-ban pedig világliga-döntőt veszített el a gárda itthon, most valamit vissza tudtak adni a közönségnek – fogalmazott.
„Jó úton vagyunk, de nem kényelmesedhetünk el. Látjuk azt, miben kell még fejlődnünk ahhoz, hogy ne csak esélyesként, hanem nagy esélyesként menjünk ki az olimpiára, és ott valami nagyot tudjunk alkotni” – nyilatkozott Märcz Tamás, aki a mindent eldöntő ötméteres párbajjal kapcsolatban elmondta: vízilabdában bevett szokás, hogy több sikeres lövés után kapust cserél egy csapat, ők is előre megbeszélték, hogy Vogel Soma vízbe ugrik, ha az első három spanyol próbálkozás sikeres. Hozzátette: azt látta a játékosokon, hogy nem fogják kiengedni a kezükből a győzelmet és ha kell, akkor „tizenöt ötméterest lőnek be zsinórban”, így csak az volt a kérdés, mikor és melyik kapus töri majd meg a spanyolokat.
Märcz Tamás a legutóbbi, 1999-ben Európa-bajnok magyar csapatnak játékosként volt a tagja, és ahogy fogalmazott: ugyan feledhetetlen számára a horvátok elleni firenzei döntő, de hazai környezetben nyerni egyszerűen leírhatatlan érzés.
„Fantasztikus dolog látni a szemekben a csillogást. A két olimpiai bajnokunk, Varga Dénes és Hosnyánszky Norbert éremkollekciójából csak ez hiányzott, a fiataloknak pedig egy hatalmas lökést adhat a karrierjükben.” – mondta a kapitány.
A magyar válogatott a Duna Arénában rendezett vasárnap esti döntőben 9-9-es rendes játékidőt követően ötméteres párbajban 5-4-re bizonyult jobbnak a spanyoloknál.
A férfitorna végeredménye:
1. MAGYARORSZÁG
2. Spanyolország
3. Montenegró
4. Horvátország
5. Szerbia
6. Olaszország
7. Görögország
8. Oroszország
9. Németország
10. Georgia
11. Románia
12. Törökország
13. Franciaország
14. Szlovákia
15. Hollandia
16. Málta

Hét órát autózott a miniszter Bukarest-Brassó között, majd a homlokára csapott

2020. január 22.,   Digi24 
Több megoldást javasolt a DN1 jelzésű országút Kárpátokat átszelő szakaszának tehermentesítésére a szállításügyi miniszter. Lucian Bode szerint némi befektetéssel elterelő út alakítható ki két erdei útból. A Bukarestet Erdéllyel a Prahova völgyén keresztül összekötő útszakasz évek óta az autósok rémálma. Különösen az egymást követő hegyi üdülők (Sinaia, Azuga, Predeal) közötti részek, amelyeken – főként hétvégenként – szinte csak lépésben halad a forgalom. Lucian Bode szállításügyi miniszter ezt a saját bőrén tapasztalta, ugyanis a minap hét óra alatt tette meg a Bukarest és Brassó közötti távot gépkocsival. Ezért kedden több megoldást is javasolt a DN1-es út tehermentesítésére a Prahova völgyében. Az egyik javaslata az volt, hogy korszerűsítsék a Câmpinát a Valea Doftanei településen keresztül Négyfaluval (Săcele) összekötő, 61 kilométeres megyei utat. Ezekre a munkálatokra tudna pénzt biztosítani a fejlesztési minisztérium – nyilatkozta a közszolgálati rádiónak Lucian Bode. 

Az alternatív útvonalak | Forrás: Digi24 

A másik javaslata szerint elterelő úttá lehet átalakítani két erdei utat. Az egyik Sinaia, a másik Azuga környékén található, s mindkettő párhuzamos a DN1-sel. Emlékeztetett, hogy a Comarnic és Buşteni környéki terelőút megépítését már korábban tervbe vette a minisztérium, s mindezek a munkálatok a Comarnic-Brassó sztráda megépítése előtt megvalósíthatók. Sinaia polgármestere, Vlad Oprea szerdán a Digi24-nek elmondta: a szállításügyi miniszter kezdeményezésére csütörtökön találkozó tartanak Azuga, Buşteni és Predeal elöljáróival, amelyen megvitatják Lucian Bode javaslatait. Szerinte a miniszter elképzelései nem elrugaszkodottak, a javasolt terelőutak uniós alapokból akár két éven belül megvalósíthatók.

Kiterjesztené a fakultatív magyaroktatást a Temes megyei RMDSZ

2020. január 23.,    Pataky Lehel Zsolt 
A fakultatív magyaroktatás kiterjesztése az elemi osztályokra, illetve az iskolából már kikerült fiataloknak, valamint az idei helyhatósági választásokon való jó szereplés, a megyei önkormányzati képviselőtestületben való mandátumszerzés a közeljövő két legfontosabb célkitűzése az RMDSZ Temes megyei szervezete számára – mondta idei első sajtótájékoztatóján Marossy Zoltán, a szervezet elnöke. A magyar oktatás megszűnése sok bánsági településen felgyorsítja a beolvadást, a nyelvromlást, vagy rosszabb esetben az anyanyelv elfelejtését. A Temes megyei RMDSZ a fakultatív magyaroktatás kiterjesztése révén szeretné ezt a folyamatot lelassítani vagy visszafordítani. „Vannak olyan helységek a megyében, ahol működik magyar óvodai csoport, de iskola már nem, és a gyerekek ezért román osztályban kezdik meg a tanulmányaikat. Tizennégy településen működik ugyan fakultatív magyaroktatás, azaz heti nem egészen két órában tanulnak magyarul azok, akik ezt igénylik, de a román tanügyi törvény a fakultatív oktatást csak ötödik osztálytól teszi lehetővé. Addig viszont fennáll a veszély, hogy a román közegbe kerülő gyerekek elfelejtik anyanyelvüket. Ezért a mi kezdeményezésünk az elemi osztályok fakultatív magyaroktatására vonatkozik, illetve az iskolát már befejező korosztályra, azokra a fiatalokra, akik párválasztás, pályakezdés vagy egyéb okok miatt szeretnék csiszolni vagy felújítani anyanyelvi ismereteiket. 
Főleg magyar származásúakra gondolunk, de nem csak rájuk, románokra is” – mondta a Maszolnak Marossy Zoltán. Az RMDSZ-elnök szerint ugyanis a frissen érettségizők korosztálya legalább ugyanannyira kitett az asszimiláció veszélyének, mint az elemisták. Becsléseik szerint a Bánságban a magyar származású fiatalok 80 százaléka román – vagy más – nemzetiségű párt választ magának. Emellett meggyőződése, hogy sok román fiatal a baráti társaság kedvéért vagy a jobb érvényesülés reményében sajátítaná el alapszinten a magyar nyelv ismeretét. „Települési önkormányzatok jelezték, hogy szervezzük meg, ők biztosítják a résztvevőket, tehát biztos, hogy van rá igény” – tette hozzá. 

Marossy Zoltán Temes megyei RMDSZ-elnök | Fotó: Temesvári Rádió 

Temesváron különböző civil szervezetek indítottak már magyar nyelvtanfolyamokat – például a START Iroda vagy a Szórvány Alapítvány –, de Marossy Zoltán szerint az általuk kezdeményezett formában az alapokat, a „magyar nyelvi készséget sajátítanák el játékos formában”. „Az úgynevezett A1-es szintű nyelvi kompetenciát nyújtaná ez az oktatási forma, és utána természetesen bárki beiratkozhatna egy magasabb szintű nyelvtanfolyamra” – mondta. Az ötletet egyébként sikerült elfogadtatni az RMDSZ országos vezetőségével is, a fakultatív magyaroktatás kiterjesztésének elképzelése bekerült a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadott szórványcselekvési tervbe is. Nem feltétlenül jogszabályba foglalás a fő cél hanem, hogy most már hivatkozási alap az, hogy az RMDSZ szórványprogramjába bekerült, és ez alapján könnyebben tárgyalhatnak tankönyvkiadókkal, nagyobb eséllyel pályázhatnak forrásokra a pedagógusok béréhez. Helyhatósági választások: megtartani a pozíciókat Az idei helyhatósági választásokon a Temes megyei RMDSZ szeretné megőrizni az eddigi pozícióit – két polgármesteri és hét alpolgármesteri mandátumot –, de a célkitűzések közé tartozik a megyei tanácsba való visszakerülés. A 2000–2004 közötti ciklus óta nem volt RMDSZ-es képviselő a megyei közgyűlésben. 
Temes megyében 99 önkormányzat van, 31 közigazgatási egységben működik RMDSZ-szervezet, de Marossy számításai szerint legalább 60 városban és községben kellene jelöltlistát állítania a szövetségnek, hogy esélye legyen átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt a megyei tanács esetében. A legutóbbi két helyhatósági választásokon az RMDSZ a szerb, a bolgár és az ukrán érdekvédelmi szervezetekkel kötött megyei koalíciót, és pedig úgy, hogy a többi nemzetiség jelöltjei az RMDSZ listáján szerepeltek, és ez működött is. Temesvár esetében például a magyar érdekvédelmi szervezeté volt az első befutó hely, a másik helyen pedig „vetésforgó” rendszerben a magyar, a szerb, az ukrán és a bolgár jelölt töltött egy-egy évet a helyi tanácsban. Kérdésünkre Marossy Zoltán elmondta, hogy felhívással fordultak a többi nemzetiségi szervezet felé, vegyenek részt az RMDSZ által meghirdetett „előválasztáson”, de nem reagáltak, ezért nem lesz közös lista. „De egy-egy településen megegyezést köthetünk velük külön-külön, hogy a szavazatokért cserébe az érdekeik közül mit képviseljen a mi jelöltünk, ha bejut a helyi tanácsba" – tette hozzá az RMDSZ-elnök. A jelöltek kiválasztására egyébként sajátos módszert dolgozott ki a megyei szervezet: „munkaversenyt” hirdettek a közösségekben, azaz a helyiek kérdőívek kitöltésével vázolták fel egy-egy település gondját-baját, és a jelölteknek kampánycsapatukkal azok megoldásán kell dolgozniuk, és a teljesítmény alapján rangsorolják majd őket. „Úgy gondoltuk, hogy hasznosabb az építkezés, mintsem egymás ellen kampányolni” – fogalmazott Marossy. A temesvári alpolgármesteri tisztség megőrzésének esélyeit firtató kérdésünkre elmondta: kicsi a valószínűsége, hogy a két legerősebb román párt egyformán szerez mandátumokat a képviselő-testületben, és ismét az RMDSZ lesz a mérleg nyelve (2016-ban így kapott alpolgármesteri tisztséget Farkas Imre, cserébe a nemzeti liberálisokkal alakítottak ki önkormányzati együttműködést). De ha sikerül mandátumot szerezni a megyei tanácsban, talán olyan alkupozícióba kerülhetnek, hogy az ott kötött politikai egyezségbe belefoglalhatják a temesvári alpolgármesteri tisztség megtartását is.