2017. május 23., kedd

Makfalvi Székely majális


Polgári tisztségviselőink

Papp Lajos fényképe.

A rendező és polgármester

Papp Lajos fényképe.

A legjobb polgármesternőnk

Papp Lajos fényképe.

Szomszédok (Szatmár és Szilágy megyék polgári vezetői egymás közt) 

Erdélyi nök

Iulia Gorneanu fényképe.

Bográcsverseny Kolozson is


Szőcs Endre fényképe.

Az MPP elnök a FUEN-en


Biró Zsolt fényképe.

Biró Zsolt fényképe.

Biró Zsolt fényképe.

Önkormányzati gyűlés Magyarkapuson

RMDSZ Kolozs Megye fényképe.

Kolozson megtartották a X. ik gulyásfőző versenyt

A kormányfő lándzsát tört a decentralizáció mellett

2017. május 23.,   Agerpres
A decentralizáció egy olyan terv, amely működhet és működnie kell, nyilatkozta kedden Sorin Grindeanu miniszterelnök, majd hozzátette, a megoldásokat nem kell más problémákkal együtt elásni. 
„Az alkotmánybíróság elutasította egyszer a decentralizáció tervezetét, azonban azóta sok év eltelt és nem történt semmi. (...) Nem áll szándékunkban így hagyni a dolgokat. A megoldásokat nem kell más problémákkal együtt elásni. A decentralizáció egy olyan terv, amely működhet és működnie kell” – nyilatkozta Grindeanu a megyei tanácsok egyesületének országos gyűlésén. 
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány már elfogadta a decentralizáció általános stratégiáját. „Hisszük, hogy jobban fognak haladni a dolgok, ha közelebb viszünk bizonyos intézményeket a lakosokhoz és néhány központil hatáskört átruházunk és csak a felügyeleti és az ellenőrző mechanizmusokat hagyjuk meg itt. Emellett ez egy megoldást jelentene számos olyan elhanyagolt épület megmentésére, amelyeket átadhatnánk a helyi önkormányzatoknak, gondolok itt diáktáborokra vagy sportbázisokra" - mondta Grindeanu. 
A miniszterelnök ismét hangsúlyozta, hogy a kormányprogramban vállaltakat be is fogják tartani. „Hiszem, hogy együtt megvalósíthatjuk ezek a dolgokat, mert olyan embereket látok a teremben, akik pont úgy megértik Romániát, mint én, vagy Shhaideh, Plumb vagy Vasilescu asszony, hogy a kormányból említsek példákat. (...) A helyi önkormányzatoknak kell meghozniuk a legtöbb döntést a közösségek igényeire vonatkozóan, ezekhez pedig pénz kell, ezért kell decentralizálni azokat a mozgatóerőket, amelyek bevételt generálnak a helyi önkormányzatok számára” – mondta Grindeanu.

A romániaiak háromnegyede szerint rossz irányba tart az ország

2017. május 22. 
A romániaiak háromnegyede úgy gondolja, hogy az ország rossz irányba tart - derül ki a Közpolitikai Intézet (IPP) felméréséből, amelyet hétfőn ismertettek. Az elsősorban az érdekkonfliktusokhoz való viszonyulást vizsgáló felmérésben mindössze 20% mondta azt, hogy jó irányba tart az ország. 
Ahhoz, hogy "jobban menjenek a dolgok", a következők megoldását tartották prioritásnak a megkérdezettek: korrupció (72%), munkahelyek hiánya (64%), szegénység (62%), alacsony jövedelmek (54%), a közpénzek ellopásának problémája (54%), az egészségügy problémái (46%). 
A felmérésben résztvevők fele mondta azt, hogy érdekli vagy nagyon érdekli az érdekkonfliktus problémája, viszont 6% tartotta magát nagyon jól informáltnak és 33% jól informáltnak. A válaszadók 78%-a tartotta korrupciónak az érdekkonfliktust. 48% úgy határozta ezt meg, mint a köztisztviselő személyes érdekei és a közérdek közötti konfliktus, 16-16%, hogy az egyes köztisztviselők érdekei közötti, valamint egy köztisztviselő személyes érdekei közötti konfliktus. 
A válaszadók 86%-a mondta azt, hogy nem szavazna egy olyan polgármesterjelöltre, aki ellen érdekkonfliktus gyanúja miatt folyik vizsgálat, 43% szerint az érdekkonfliktusba keveredett személynek le kell mondania tisztségéről, 36% szerint pedig bíróság elé kell állítani. A felmérést március 10. és 24. között készítették, 1085 személy megkérdezésével, és a felnőtt lakosságra nézve releváns, a hibahatár +/-3%. (hírszerk.)

Kálnokon felállították a Horthy-szobrot

http://index.hu/belfold/2017/05/20/nagy_nehezen_megis_felallitottak_a_horthy-szobrot/      
2017.05.2
Szobrot állítottak Horthy Miklósnak a Fejér megyei Kálozon a Zichy-Széchenyi-kastély parkjában szombaton.
A szoborállításra azért kerülhetett sor, mert a park magánterület. A Magyarország egykori kormányzóját ábrázoló mellszobrot a kastély tulajdonosa fogadta be. Eredetileg a szobrot a szintén Fejér megyei Perkátán szerették volna felállítani, ám ott a helyiek tiltakozása miatt az önkormányzat visszavonta korábbi engedélyét.
Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság elnöke a rendezvényen azt mondta, további szobrokat kívánnak állítani Horthy Miklósnak. Terve nem egyszerű, mivel a Horthy-szobrok felállítását tiltakozások kísérik Magyarországon. Budapesten is csak a Szabadság téri református templom területén állíthatták fel, köszönhetően a szélsőjobbhoz húzó Hegedűs Lóránt lelkész működésének

2017. május 22., hétfő

Alapjogok Magyarországon: a képviselők a 7-es cikkely aktiválását kérik

http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/20170511IPR74350/alapjogok-magyarorsz%C3%A1gon-a-k%C3%A9pvisel%C5%91k-a-7-es-cikkely-aktiv%C3%A1l%C3%A1s%C3%A1t-k%C3%A9rik
Plenáris ülés Sajtóközlemény
Alapvető jogok / Bel- és igazságügy − 17-05-2017
A magyar helyzet indokolttá teszi annak az eljárásnak az elindítását, amely Magyarország elleni szankciókat is eredményezhet, olvasható az EP szerdán elfogadott állásfoglalásban.
A képviselők szerint súlyosan romlott a demokrácia és jogállamiság állapota
A vitatott törvényeket fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni
Szigorúan ellenőrizni kell az uniós források elköltését
Az áprilisi plenáris vita nyomán született szövegben a képviselők úgy látják, hogy a magyarországi alapjogok helyzete alapján el kell indítani azt a hivatalos eljárást, amelyből kiderül, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.
Az állásfoglalásban a képviselők:
azt kérik, hogy indítsák el a 7-es cikkelyt és utasítják az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról felszólítják a magyar kormányt, hogy helyezze hatályon kívül a menedékkérőkkel és civil szervezetekkel kapcsolatos szabályokat szigorító törvényeket és állapodjon meg az amerikai hatóságokkal a CEU ügyében, hogy az egyetem továbbra is szabadon működhessen Budapesten
felszólítják a Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyar kormány általi felhasználását.
Teszt az EU számára
A képviselők szerint az elmúlt néhány év magyarországi fejleményei nyomán súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete, Magyarország pedig az EU számára olyan tesztet jelent, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes megvédeni alapvető értékeit egy tagállammal szemben. A képviselők megismétlik az EP 2016. október 25-i állásfoglalásának következtetését, miszerint szükség van az uniós alapértékek védelmét ellátó uniós mechanizmusra
Az állásfoglalást 393 szavazattal 221 ellenében 64 tartózkodás mellett fogadták el.
Háttér
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését. A következő fázis a 7-es cikkely (2) bekezdése, ahol a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.
REF : 20170511IPR74350 
Frissítve: ( 17-05-2017 - 17:58)

2017. május 21., vasárnap

Sajtótájékoztató

2017. május 19.
Május 19-én, pénteken 11.00 órától a marosvásárhelyi Köpeczi-Teleki-házban (Forradalom utca 1. szám) indítják útnak a Magyarország Kormányának támogatásával létrejövő Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Programot. 
A székhelyavatáson és a sajtótájékoztatón részt vesz Kelemen Hunor szövetségi elnök és Magyar Levente, Magyarország Kormányának gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

1 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program indul Magyarország Kormányának támogatásával
2017. május 19.

Mi úgy tervezünk itthon, hogy döntéseinknek köszönhetően a magyar emberek – bárhol is éljenek Erdélyben – érezzék a gazdasági programok nyújtotta gondoskodás hatását. Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek orvoslása mellett olyan befektetéseket kell elindítanunk, támogatnunk, olyan erőfeszítéseket kell tennünk, amelyek közösségünk jólétét teremtik meg. A ma induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország Kormánya támogat, ilyen – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken azon a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón, ahol útnak indították a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Programot.
Mint kiemelte, néhány évvel ezelőtt, amikor a vajdasági gazdaságfejlesztési programot megtervezték, azt ígérte Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, hogy ezt minden olyan vidékre kiterjesztik, ahol magyarok élnek. „Közös célunk, hogy szülőföldünkön boldoguljunk, hogy ne kelljen elmennünk máshová, ha élhető jövőt szeretnénk” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Rámutatott: Magyar Levente államtitkárban olyan partnerre lelt az RMDSZ, aki elkötelezett a külhoni magyarok irányába. Szerinte a mai nap fontos mozzanat a mezőségi, de az erdélyi kisvállalkozók és kisgazdaságok életében is, ugyanis olyan lehetőség nyílik meg számukra, amely biztosítja a továbblépést. „Abban is bízom, hogy az új gazdaságfejlesztési programunkat nyitottsággal fogadja a román fél is, hiszen amennyiben a főpróba, azaz a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program sikeres lesz, és képesek leszünk eredményeket felmutatni, továbblépünk Székelyföld, Közép- és Dél-Erdély, de Partium fele is.” Kelemen Hunor meggyőződése ugyanakkor, hogy a lehető leghatékonyabban költik el azt a pénzkeretet, amellyel Magyarország a Mezőséget támogatja.
Magyar Levente, Magyarország Kormányának gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára úgy véli, arannyal jelzett esztendő következik Erdélyben, de a cél az, hogy ne csak 2017-ben, hanem évtizedes távlatban is megállja a helyét a ma induló program. „Ma a legnagyobb lélekszámú magyar közösség területén teszünk meg történelmi lépést, az a célunk, hogy sorfordító évnek nézzünk elébe” – tette hozzá az államtitkár.
Meggyőződése, hogy most először van olyan nemzeti kormánya Magyarországnak, amely képes arra, hogy megvalósítson egy ekkora beruházást, hogy anyagi értelemben is felelősséget vállaljon a határon túli magyarokért.
„Egy felkészült partnerre volt szükségünk és elkötelezettségre. Partnerünk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy felkészültségű partner. Magyarország elkötelezett annak irányában, hogy ezt a történelmi lépést a Szövetséggel közösen tegye meg” – nyomatékosított Magyar Levente, aki úgy véli: a gazdaságfejlesztési program stabil pillére lesz Magyarország nemzetpolitikájának.
„Egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy megvalósítsunk egy mintaprogramot, hogy a mezőségi gazdákat, vállalkozókat akár négy és fél millió vissza nem térítendő támogatásban részesítsük. Amennyiben a Maros-mezőségi program sikeres lesz, lehetőségünk lesz arra is, hogy kilépjük ebből a dimenzióból, elindítsuk az erdélyi programot. Közös célunk az, hogy bárhol is éljenek, az erdélyi magyarok érezhetően megerősödjenek. Ez a program Romániáról is szól, ugyanis ebből a román költségvetés, de olyan régiók is részesülnek, ahol többségében románok laknak. Semmi félnivalója nincs senkinek” – részletezte Magyar Levente.
„Megtiszteltetés és nagy öröm számunkra, hogy Maros megyében, a Mezőségen indul ez a projekt, egy olyan régióban, amelyet feltett szándékunk fejleszteni. A választásokkor megígértük, hogy segíteni fogjuk a szórványvidéket, külön odafigyelünk a szórvány térségekre. Ma pedig örömmel jelentjük be az első fejlesztési program indítását. Nem könnyű feladat, amelyre vállalkozunk, de úgy érzem, hogy megbirkózunk vele. A sikerhez szükség van mindenki munkájára, és én azt látom, hogy ez nem lesz probléma, sem a magyar kormány részéről, sem az RMDSZ vezetősége részéről, a többi pedig rajtunk múlik, Maros megyei lakosokon” – nyilatkozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.
Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója mérföldkőnek nevezte a gazdaságfejlesztési programot, egy olyan majdnem egyéves munkafolyamat eredményének, amely történelmi lépés Maros megyében és Erdélyben. „Olyan feladat előtt állunk, amely bátorságpróba lesz, de szeretjük a kihívásokat” – adott hangot meggyőződésének.
A sajtótájékoztatót megelőzően felavatták a Köpeczi-Teleki-házban székelő Pro Economia Alapítvány új székhelyét.

Közigazgatás: Erdélybe is eljutnak a kormány gazdaságfejlesztő programjai


MTI Kép: KKM/Kovács Márton  2017. május 19.
A Vajdaság és Kárpátalja után Erdélyre is kiterjeszti a magyar közösségek megerősítését szolgáló gazdaságfejlesztési programjait a magyar kormány. A Mezőség Maros megyei részét felölelő első, egymilliárd forintos keretösszegű mintaprogram beindítását pénteken jelentette be Marosvásárhelyen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.
Nem időszakos beavatkozásról van szó, mostantól a nemzetpolitika stabil pillére lesz az a támogatás, amely a magyar közösségek gazdasági értelemben vett megerősítését szolgálják – mutatott rá az államtitkár.
Magyar Levente kifejezte meggyőződését, hogy 2017 – az egész közösség gazdasági megerősödését megcélzó, a magyarokat sújtó gazdaságpolitikai hátrányokat és sérelmeket kiegyensúlyozó fejlesztési program beindulásának éveként – történelmi jelentőségű, sorsfordító esztendővé válik az erdélyi magyarság életében.
A Vajdaság példájára alapozva, ahol ötvenmilliárd forintnál tart már a kifizetett támogatások összege, a gazdaságdiplomáciai államtitkár úgy vélekedett: hosszabb távon az erdélyi gazdaságfejlesztési programok a százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhetik.

Fotó: KKM/Kovács Márton

„Évtizedek óta először fordul elő, hogy Magyarországnak olyan nemzeti kormánya van, amely nemcsak elkötelezett a nemzeti ügy mellett, hanem anyagi erőforrások tekintetében képes is arra, hogy végrehajtson egy ilyen nagyszabású beavatkozást” – jelentette ki Magyar Levente. Hozzátette: nemcsak a politikai akarat, és a gazdasági képesség szintjén adottak a feltételek, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) megtalálták azt a felkészült és elkötelezett helyi partnert is, amely egy ilyen programot képes végigvinni.
A Mezőség szórványtelepülésein élő magyar gazdák és kisvállalkozók június közepétől egy hónapon keresztül nyújthatják be pályázataikat az erdélyi programok lebonyolítására létrehozott Pro Economica Alapítványnál.

Fotó: KKM/Kovács Márton

Az alapítvány Marosvásárhely főterén, a Köpeczi-Teleki-házban rendezte be székhelyét. Az irodát Magyar Levente Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével közösen avatta fel. A Maros-mezőségi fejlesztési program beindításáról tartott sajtóértekezletükön az RMDSZ elnöke felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök már az első, vajdasági gazdaságfejlesztő program elindításakor ígéretet tett arra, hogy amint lehetőség lesz rá, a kormány Erdélyre és minden olyan térségre kiterjeszti a támogatási rendszert, ahol magyar közösségek élnek.
„Mindannyiunknak az a közös célja, hogy az emberek jobban éljenek, hogy megalapozhassák a jövőt családjaik számára, hogy a szülőföldön boldoguljanak, ne kelljen elvándorolniuk máshová ahhoz, az anyagi jólét feltételeit megteremtsék” – magyarázta az erdélyi politikus, köszönetet mondva a magyar kormánynak, hogy eszközöket rendelt ezen cél megvalósításához.
Megjegyezte: a most induló program a román gazdaságra is jótékony hatással lesz, ezért bízik abban, hogy ezt a romániai hatóságok is nyitottsággal fogadják. Amennyiben a mezőségi „főpróba” sikerül, a gazdaságfejlesztési programokat Székelyföldre, Partiumra, Dél-Erdélyre is kiterjesztik, a stratégiai tervezésnél mindenütt figyelembe véve a helyi sajátosságokat és közösségi igényeket – ígérte az RMDSZ elnöke.

Szimbolikus: Nyugat-Európa vezetőinek 0, Közép-Európa vezetőinek 20 gyermeke van

Napok óta kering az interneten egy kilences lista, amely Nyugat-Európa vezető politikusait listázza gyermekszám alapján. Nagy matematikai műveletre nincs szükség az összeadáshoz: a Macrontól Junckerig terjedő lajstromban szereplő politikusoknak 0, azaz nulla darab gyermeke van. A PestiSrácok.hu gyűjtése alapján Közép-Európa vezetői ennél lényegesen jobban teljesítenek. Igaz, a nyugatiak közül ketten nem jószántukból gyerektelenek. Az összehasonlításnak – Európa mostani krízise közepette – leginkább szimbolikus üzenete van.
Nem csak gazdasági növekedésben, hanem a fertilitási mutatók tekintetében is tetten érhető a kétsebességű Európa. Míg Nyugat-Európa vezetői Közel-Keletről és Afrikából kívánnak maguknak gyermekpótlékot adoptálni, addig a visegrádi négyek, a Közép- és Kelet-Európa államait irányító vezetők simán hozzák az átlagos gyermekszámot, a kevesebb mint kettőt, de több mint egyet. Azt, ami ugyan a lassú, de biztos népességfogyást jelenti, de legalább nyomokban emlékeztet egy életképes társadalomra. Ha a térség jelenti a vitalitást Európában, akkor azalatt azt kell érteni, ők még tudják, gyereket nem csak venni, hanem csinálni is lehet. Íme, a nyugat-európai vezetők „gyermek-teljesítménye” (annyi megjegyzéssel, hogy Theresa May szeretett volna gyermeket, de nem jött össze, Sturgeon pedig elvetélt):

Nyugat-Európa vezetőinek mérlege

És íme, a PestiSrácok.hu által „listázott” közép-európai vezetők esetében ugyanez:

Szlovákia – Robert Fico miniszterelnök – 1 fiúgyermek.
Csehország – Bohuslav Sobotka miniszterelnök – 2 gyermek
Lengyelország – Beata Szydlo miniszterelnök – 2 gyermek
Bulgária – Bojko Boriszov miniszterelnök – 1 gyermek
Románia – Sorin Grindeanu miniszterelnök – 2 gyermek
Horvátország – Andrej Plenkovics miniszterelnök – 2 gyermek
Szerbia – Alekszandr Vucsics miniszterelnök – 2 gyermek
Bosznia-Hervegovina – Denis Zvizdic miniszterelnök – 1 gyermek
Macedónia – Nikola Gruevszki miniszterelnök – 2 gyermek
Magyarország – Orbán Viktor miniszterelnök – 5 gyermek

Vezető kép: storyonline.hu

IX.Székely majális

Vass Imre fényképe.

A 450. csíksomlyói pünkösdi zarándoklat programja

Szerző: Szerk. -2017. május 10.
Csíksomlyói búcsú - Fotó: MTI
A 450. csíksomlyói pünkösdi zarándoklat programja
A csíksomlyói ferencesek közzétették az idei csíksomlyói búcsú programját, amely Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben! mottóval az alábbi sorrendben alakul:
Június 2-án, pénteken az este 7-kor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.
Június 3-án, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7-kor lesznek szentmisék a kegytemplomban.
A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó-hegyek közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz.
A délután fél 1-kor kezdődő ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió, az erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapján a csíksomlyói ferences kolostor élőben közvetít – Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, amelyen szentbeszédet mond Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A szentmisén jelen lesz a helyi elöljáróság: Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke és Orbán Szabolcs OFM, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke mellett Michael Anthony Perry, a Kisebb Testvérek Rendjének legfőbb elöljárója.
A Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt csíksomlyói plébániatemplomban délután 5-kor kezdődik a csángó szentmise, amelyet Szőcs Csaba, a Verbum Kiadó igazgatója mutat be.
A kegytemplomban az este 7-kor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órátólreggelig tartó virrasztás lesz.
Június 4-én, vasárnap, pünkösd ünnepén a szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor lesznek.
Június 5-én, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor.
Forrás: Borsodi L. László ferences sajtóreferens

Biró Zsoltnak, az MPP elnökének, a FUEN-en megtartott beszéde

Biró Zsolt fényképe.Az 1918-ban tett ígéretekkel a mai napig adós Románia, akárcsak az autonómia és a kisebbségi törvény elfogadásával, hívtam fel a figyelmet a FUEN kongresszuson. Ha Románia elutasítja a többsebességes Európát, akkor a kettős mércét is el kellene felejtenie, ezzel szemben ma kettős mércével mérnek. Európa nyugati felén természetes dolgok, mint az autonómia, idehaza elképzelhetetlen a többség számára. A marosvásárhelyi római-katolikus iskola helyzete pedig végképp igazolja: az aki modellértékű jogérvényesítésről beszél, hazudik! Ezekről beszéltem ma Kolozsváron. Alább a beszéd teljes szövege olvasható.
Tisztelt Kongresszus!
Romániában a helyben topogás vagy sok esetben éppen a visszafejlődés szemtanúi vagy éppen elszenvedői vagyunk. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a FUEN korábban, még 2005-ben Bukarestben megtartott kongresszusán mutattuk be a hazai nemzeti kisebbségi közösségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelyet akkor a FUEN üdvözölt, de a hazai politikum annak elfogadásával a mai napig adós.
2007 után, Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozását követően számos tekintetben történt visszalépés. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy amint megszűnik az európai nyomás a kisebbségi jogérvényesítésére vonatkozóan, teljesen leáll ez a folyamat, ezért is fontos számunkra, hogy most ez a kongresszus itt Erdélyben zajlik. Nem csak arról szól ez számunkra, hogy megmutatjuk magunkat, hanem arról is, hogy elmondjuk, mi minden fáj nekünk. Elmondjuk, hogy miért érezzük másodrendű állampolgárnak magunkat szülőföldünkön, Mos önök is tapasztalhatják, itt a helyszínen, hogy Románia kettős mércét alkalmaz. Románia kettős beszédet alkalmaz. A diplomáciában próbálja elhitetni a nagyvilággal, hogy kisebbségi kérdés megoldódott, hogy Romániában ezt az ügyet modellértékűen kezelik, miközben a száz évvel ezelőtt megígért jogokat sem tartják be idehaza.
Az erdélyi magyar közösség tagjaként ennek a kijelentésének valóságtartalmával nem tudunk egyetérteni. Mi, erdélyi magyarok a becsülettel végzett munka, a tisztesség és a nemzeti tisztelet Romániájában akarunk élni. Ezzel szemben nap, mint nap ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Azt tapasztaljuk, hogy nemzeti jelképeink használatában akadályoznak és megaláznak. Azt tapasztaljuk, hogy egyházaink 27 esztendő alatt a harmadát sem kapták vissza annak a közösségi vagyonnak, amelyet annak idején a kommunista román politika néhány év alatt ellopott tőlük. Azt tapasztaljuk, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása után a Marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését is ellehetetlenítik. Ameddig az emlegetett modellértékűség megvalósul, kénytelenek vagyunk minden lehetőséget kihasználni a tiltakozásra. 
Ma divatos többsebességes Európáról beszélni és Románia számtalan esetben felemelte hangját ez ellen. Nem akarunk kétsebességes Európát, mondják Bukarestben, miközben megfeledkeznek arról, hogy az egységes Európa egységes jogérvényesítést is jelent. Nem lehet kettős mércét alkalmazni, ami Európa nyugati részén természetes, gondolok elsősorban az autonómiaformákra, az itt keleten is érvényes kell legyen! Itthon, Romániában az autonómia emlegetése szitokszó, a titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a kisebbségben élő magyar közösség tagjaira és törvénytelennek tartják az autonómia puszta emlegetését is, miközben ez a civilizált világ velejárója. Ha egységes unióról beszélünk itt is természetes kell legyen az ami például Dél Tirolban természetes. Ha elutasítjuk a többsebességes Európát el kell utasítanunk a kettős mércét is!
Említettem, az európai nyomást, említettem, hogy annak kényszerítő hatása némileg előrevitte ügyeinket, azonban mihelyt ez a nyomás szűnt egy kicsit is elkezdődött a visszafejlődés. Ezért is bír különös jelentőséggel számunkra, hogy Minority Safepackot sikerült bejegyezni és útjára indíthatjuk az európai uniós szintű polgári kezdeményezést. Fontos számunkra, hogy az őshonos nemzeti közösségek helyzetét uniós szinten szabályozzák, mert az kapaszkodó lehet számunkra a jogérvényesítés terén. Ehhez az első lépést az egymillió aláírás összegyűjtésével megtehetjük, és ennek érdekében megtesszük az első szimbolikus lépést is holnap a kongresszus keretében.
Örülök, hogy erre itt Erdélyben keríthetünk sort, Isten hozta Önöket Erdélybe! Érezzék jól magukat, tartalmas itt tartózkodást és tartalmas tanácskozást kívánok!

Véget ért a FUEN kongresszus Kolozsváron.

Biró Zsolt fényképe.Európa legnagyobb, kisebbségi szervezeteket tömörítő szervezetének négynapos rendezvényén több mint 300, Európa minden sarkából érkezett küldött és meghívott vett részt. 
A rendezvény egyben remek alkalom volt, hogy Kárpát medencei magyarok is, ismét együtt legyünk. 
A Magyar Polgári Párt az RMDSZ mellett az esemény egyik házigazdája volt, mint a romániai magyarságot képviselő FUEN tagszervezet. Gratulálok Vincze Loránt FUEN elnöknek és a kolozsvári szervezőcsapatnak. 
Ugyanakkor köszönet mindenkinek, aki támogatta, segítette, hogy méltó módon mutathassuk be erdélyi magyar közösségünket. 
Magunk részéről külön hangsúlyt fektettünk a székelyföldi közösség bemutatására, a székely autonómiatörekvések ismertetésére is.

FUEN-kongresszus Kolozsváron

szabot 2017. május 18. 
ÜNNEPI BESZÓLÁSOK Fotó: Szabó Tünde

Hivatalból elkenő, illetve kritikus beszédekkel indult a Nemzeti Kisebbségek Európai Föderációjának 2017-es kongresszusa.
Mindjárt itt a pünkösd, nyelveken szólnak a FUEN-kongresszust köszöntő politikusok is csütörtökön a kolozsvári Napoca szállóban. Vincze Loránt, a FUEN elnöke legalább öt nyelven, a többiek kényelmesen éltek az anyanyelvhasználat lehetőségével és a szinkrontolmácsolással. Vincze problémafeszegető beszéde után jött a pálinka, no nem koccintás formájában, hanem a romániai magyar közösséget bemutató, lelkesen folklorisztikus videó egyik hangsúlyos elemeként.
Azért nemcsak pálinkát, hanem bort és vizet is szoktunk inni, poénkodott Kelemen Hunor a vizes prédikáció előtt. A Barroso-féle Európai Bizottság elutasította, a luxemburgi bíróság döntése nyomán a Juncker-bizottság viszont elfogadta a Minority SafePack polgári kezdeményezés bejegyzését - indított optimista hangon, majd gyorsan átfordult bírálóba. 
Az EU nem maradhat képmutató, nem mondhtja egyszerre azt, hogy a kisebbségek kultúrája, nyelve, öröksége fontos érték, megőrzendő és továbbviendő, miközben folyamatosan lerázza magáról ennek felelősségét, mert szerinte ez azért valamivel fontosabb, mint a sertés eljuttatásának módja az étkező asztalainkra.
A román diplomácia számára ismét fontossá vált a magyar közösség a Minority SafePack bejegyésének hírére, de úgy, hogy rossz hírünket keltik, szeparatizmussal vádolnak, hiszterizálják a közbeszédet az autonómiáról - sorolta Kelemen. Románia többnemzetiségű állam, állítjuk mi, és nem kérünk többet, mint az 1918-ban a nemzeti közösségeknek tett ígéretek betartását a teljes körű autonómiáról, nyelvhasználatról a közigazgatásban, oktatásban, igazságszolgáltatásban.
Fotók: Szabó Tünde

A csatlakozás óta visszarendeződés folyik a 2000-es évek jogbővítő tendenciájához képest, csak az általános állami diskurzus maradt a "modellértékűségről", korrupcióellenes harc ürügyén lehetetlenítik el a kisebbségi választottainkat - folytatta a Vincze által már megkezdett panaszlistát a szövetségi elnök.
Levegőnek néztek a kisebbségi nyelvi charta ratifikálásakor is, meg se hívták az RMDSZ-t az ünnepségre, ahogy levegőnek nézik most az európai nemzeti kisebbségek szervezetének kongresszusát - emlegette fel Kelemen is a hiányzókat. Mi több, Emil Boc hiányában elküldött leveléről is azt gyanítja, azt nem maga Boc írta, vagy legalábbis erősen fogták közben a kezét, ahogy nem saját jószántából tette ki a FUEN-kongresszus előtt pár nappal az első háromnyelvű helységnévtáblát, hanem bírósági döntés kötelezte erre.
Nunquam retro, nem hátrálunk meg – zárta ezt a beszédét is a Wesselényi Miklóstól vett új RMDSZ-jelmondattal.
A legnépesebb el nem ismert romániai nemzeti kisebbség,
az arománok képviselője rögtön Kelemen Hunor után szólalt fel. Elmondta, Romániában főleg Dobrudzsában élnek, 60-80 ezres, nagyon jól integrálódott közösség az aromán, amelyet más balkáni országokban vlachokként is ismernek, de csak Macedónia ismeri el őket hivatalosan, Görögországban görögöknek, Albániában albánoknak tekintik őket.
A kongresszus folyamán még többet megtudunk róluk, ígérte Constantin Damov, az arománok romániai szervezetének (Fara Armaneasca) elnöke.
Romániában a helybentopogás, sőt visszafejlődés tanúi vagyunk, mióta csökkent az uniós csatlakozás jelentette külföldi nyomás az országon – értékelte köszöntőjében Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. 
Románia kettős beszédet és kettős mércét alkalmaz, mondta, diplomáciájával próbálja elhitetni, hogy mindent megad a területén élő kisebbségeknek, miközben akadályozza, tiltja a nemzeti jelképeink használatát, történelemi egyházaink valamikori vagyonuk harmadát sem kapták vissza. Ellenzi a többsebességes Európát, de nem tesz semmit a többsebességes európai kisebbségpolitika ellen – bírálta Biró a hazai hatóságok hozzáállását.
Épp ezért fontos szerinte, hogy Erdélyben indul a Minority SafePack kampánya, amellyel egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni egy év alatt, hogy törvényjavaslatként benyújthassák az Európai Bizottságnak. Ha sikerül uniós szintre emelni a szemléletmódot, hogy a kisebbségek szempontjait is vegyék figyelembe a konkrét döntések meghozatalakor, az az erdélyi magyarok jogérvényesítő küzdelme számára is fontos kapaszkodót jelent majd - zárta Biró Zsolt.
A szőnyeg alá söprés uniós gyakorlat is,
nemcsak azoké az államoké, amelyek nem hajlandók párbeszédet folytatni a területén élő nemzeti kisebbségekkel - jegyezte meg Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is köszöntő levelében. 
Semjén Zsolt további támogatást ígért a FUEN-nek az aláírásgyűjtéshez, azt pedig már korábban elmondta Vincze Loránt, a FUEN elnöke, hogy Németország mellett Magyarország a szervezet legnagyobb anyagi támogatója.
Tolerancia helyett interkulturális párbeszéd kell,
hadarta Amet Aledin államtitkár, a román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, az egyetlen, aki az elejétől a végéig lehajtott fejjel olvasta fel köszöntő beszédét. Mást nem is bírtunk megjegyezni a hivatalos közhelyek közül, de azért nézzük meg ezt a derék kiállást:

Amet Aledin

Magyarország elvszerűen kiáll a kisebbségi, a kisebbségeket megillető jogokért minden nemzetközi fórumon, hangsúlyozta Potápi Árpád, ennek részeként szállt be a Minority SafePack bejegyzéséért indított perbe is a luxemburgi bíróságon.
Magyarország ki fogja venni a részét az aláírásgyűjtésből is, erősítette meg a nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az Európai Uniónak az európai értékeket kell védenie szerinte, ezek egyike a sokszínűség, de a 60 milliós kisebbségi közösség értékét ne csak alapszerződésekben deklarálja, hanem tevőlegesen intézkedjen a védelmükért – jelentette ki Potápi.
Az egység a sokszínűségében egy nagy csokor virág,
a sokszínűségét pedig Európának igenis védenie kell, nemzeti közösségeinek jogait oltalmaznia, hívta fel a Minority SafePack fontosságára a figyelmet Szili Katalin.

Különbséget kell tudnia tenni az őshonos nemzeti kisebbségek és a bevándorlók, menekültek között, mondta, a szülőföldjükön boldogulni akaró közösségek nyelvüket, kultúrájukat, hagyományukat úgy tudják hatékonyan ápolni, ha hozzá tudnak jutni az ezt lehetővé tévő közösségi forrásokhoz.
A demokrácia akkor teljesedik ki, ha a sokszínűség védelme nem írott malaszt marad Európában, hanem sikeres gyakorlat - mondta Szili, aki szintén megerősítette Magyarország szándékát a Minority SafePack támogatására.
A nemzetállamokban is népszerűsíteni kell az egység a sokszínűségben fogalmat, nem csak uniós szinten, ez kell legyen a FUEN egyik célja is, mondta Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikája fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. A nemzeti kisebbségek ügyeit az országos politika asztalára kell tenni minden olyan országban, amelyben ilyen közösségek élnek. Az ilyen konfliktusos ügyekben is a megelőzés olcsóbb, mint a kezelés, adott iránymutatást Kalmár a FUEN-nek.
Simán összegyűl az egymillió aláírás ahhoz, hogy a FUEN az EB asztalára tehesse a Minority SafePacket, a fontos az, hogy európai szabályozás szülessen belőle, hogy a kisebbségek ne szoruljanak a nemzeti többségek kegyeire – fejlesztette a szomszédságpolitikát a miniszteri biztos. Szerinte a FUEN-nek az is feladata, hogy elválassza a nemzeti kisebbségek problémáit a migrációs problémáktól, zárta a FUEN-nek szánt feladatlistát Kalmár.
Felszólalt még Radu Nebert, a Német Demokrata Fórum Kolozs megyei szervezetének elnöke, illetve videóüzenetben a dél-tiroli és a belgiumi német közösségek vezetői, ezeket a német nyelvű beszédeket viszont tudósítónk diszkriminálta azért, hogy megszerkeszthesse ezt a gyors beszámolót. Entschuldigung.

HIT THE ROAD, PACK! Vidám Vasárnapként indul az EU-s kisebbségvédelem

szabot  2017. május 18. 
Szili Katalin aláírja a Minority SafePack polgári kezdeményezést | Fotók: Szabó Tünde

Felkötöttük a nyakkendőt és a gatyát, és megcsináljuk! Hittel és bizakodással lelkesítették aláírásgyűjtésre magukat az európai kisebbségek képviselői.
Nem tudtunk meg semmi újat a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről a FUEN-kongresszus első tartalmi beszélgetéséből. Vagyis annyit, hogy a javaslatcsomagot nemrég sikerült lefordítani az Európai Unió összes hivatalos nyelvére.
A Hit the road címet viselő panelbeszélgetésen a panelisták panellistákból ihletődtek, utána viszont a hangulatot nagyon élveztük. A beszélgetés ugyanis átcsapott egyféle motivációs roadshow-ba, a kisebbségi lelkesedés már-már elérte egy Vidám Vasárnap bizakodási szintjét. 
Már nem csak pletyka, 
Navracsics Tibor megerősítette a Maszolportálnak, hogy a román külügy levelet írt Junckernek, amelyben kifogásolta, hogy a kulturális és ifjúsági ügyek biztosa Kolozsvárra látogat. Az EB elnöke viszont teljes támogatásáról biztosította a FUEN-kongresszusra érkezett magyar biztost, aki azért nem ment Bukarestbe, mert oda még senki se hívta – nyilatkozta a Navracsics.
(Mindeközben a sajtószobában meg nem erősített sajtóértesülések röpködtek a kongresszus motiváló dzsemborija mögötti, piszkos diplomáciai játszmákról, amit a román államhatalom folytat. Azt már említettük, hogy állítólag Laczikó Enikőre és Horváth István kisebbségkutatóra hivatali szájkosarat akartak tenni, ezt a kutató természetesen nem erősítette meg. Az a pletyka is kering, hogy még Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt is megpróbálták számonkérni, hogy mégis milyen rendezvényre engedi el az egyik biztosát, Navracsics Tibort, aki a mai kulturális örökségvédelmi beszélgetésen fog felszólalni.)

Itt keringenek a sajtóértesülések | Fotók: Szabó Tünde

A lényeg: az európai őshonos kisebbségek közös szervezete, a FUEN holnap indítja az egymillió aláírás összegyűjtését ünnepélyes és látványosnak ígért show-val Bonchidán, az erdélyi magyar kulturális örökség kultikus helyszínén. Maga az aláírásgyűjtést népszerűsítő kampány szeptemberben pörög fel igazán, és március végére tervezik ténylegesen összegyűjteni a legalább egymillió szignót. Ekkora támogatás szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság komolyan vegyen bármilyen polgári kezdeményezést, és tartalmilag is elkezdjen foglalkozni azzal, amit a polgárok ilyen formában óhajtanak.
Az RMDSZ és partnerszervezetei Erdélyből legalább 250 ezer aláírást szállítanak majd, ígérte Kelemen Hunor, mert ugyan ez nagy munka, de megvan hozzá az RMDSZ gyakorlata, tavaly kétszer is összegyűjtött majdnem ennyit, hogy jelöltjeit indítani tudja az önkormányzati és a parlamenti választásokon.
Kelemen Hunor aláír

Az aláírások összesítése és érvényesítése után politikai döntés következik, magyarázta Kelemen, amely vagy megnyitja, vagy lezárja az utat a direktívák, törvényi szabályozások felé. Addig is fontos partneri viszonyt kialakítani olyan politikai és civil aktorokkal, akik úgy tudják majd befolyásolni a törvényalkotási folyamatot, amit az EB-nek muszáj lesz elindítania kisebbségi kérdésekben, vagyis úgy lobbizzanak majd az uniós szintű döntéshozóknál, hogy a megszülető szabályozás a gyakorlatban is előnyös legyen Európa nemzeti kisebbségei számára. Addig is folyamatosan szolidaritást kell mutatnunk a nálunk rosszabb helyzetben lévő kisebbségekkel - tette hozzá Kelemen Hunor.
A szabályozás egyáltalán nem lesz egyszerű, erősítette meg a FUEN jogásza, aki az EB első elutasítása után képviselte a szervezetet az Európai Unió luxemburgi bíróságán. A polgári kezdeményezést ugyanis az EB csak azután jegyezte be, hogy a bíróság a FUEN-nek adott igazat az elutasítás után indított perben, amelyben a FUEN jogásza maga is kihívásnak érezte azt, hogyan fog tényleges kisebbségjogi direktívákat, ajánlásokat tenni az EU, ha legalább egymillió polgára követeli.
Már körvonalazódik egyféle közös front a Minority SafePack ellen, ezért nekünk erős támogató partnereket kell szerezni, mondta Kelemen, az egyik legerősebb partnerként pedig a német szövetségi kormányt említette. Hamarosan módosulni fognak az európai alapszerződések (Angela Merkel, Emmanuel Macron is készül rá), ismertette Kelemen, a 60 millió európai kisebbségi képviseletének pedig úgy kell lobbizni, hogy számukra pozitív hozadéka legyen ezeknek a szerződésmódosításoknak.
A kisebbségvédelem igenis szexi. A mikrofonnál Natalia Pinkowska a sziléziai autonomista mozgalomtól, mi több, ő az Európai Parlament autonomista frakciójának, az EFÁ-nak az egyik alelnöke.

Miután a panelisták arról beszéltek, mennyire nehéz kisebbségbarát szabályozásért lobbizni az eddig elutasító uniós hangulatban, és ezért kötelező a nemzeti kisebbségeknek összefogni egymással, elindult a roadshow, illetve Vincze Loránt a széksorok között. 
Sorra adta át az Európa különböző sarkaiból érkezett nemzeti közösségek képviselőinek a mikrofont, akik felvázolták közösségük helyzetét (elismeri-e őket az ország, amelyben élnek, mekkora döntési autonómiával rendelkeznek), és sorra mind megígérték, hogy segítenek aláírásokat gyűjteni a Minority SafePack támogatására. Sőt saját sajtójukat és sajtókapcsolataikat is bevetik, hogy népszerűsítsék az aláírásgyűjtő kampányt a többségi közösségekben is.
A Franciaországban el sem ismert breton közösségek képviselője (a fenti képen) például azt mondta, ők nagyon sok nyári fesztivált rendeznek, illetve szerepelnek ilyeneken, hogy felhívják magukra a figyelmet, ezért már nyáron elkezdik gyűjteni az aláírásokat ezeken a tömegrendezvényeken.
Az az igazság, hogy a lelkes hangulat fenntartásában elévülhetetlen érdemeket szereztek a szinkrontolmácsok is, akik elképesztő koncentrációt igénylő munkát végeznek. Apait-anyait és sok-sok érzelmet is beleadtak abba, hogy mi minél pontosabban értsük egymást.
A tényleges aláírás is elkezdődött ennek a beszélgetésnek a végén. A különböző uniós országok eltérően szabályozzák, hogy milyen adatokat kell megadni az aláírásgyűjtő űrlapokon, ezért ezeket az íveket országonként helyezték ki hosszú sorban a konferenciaterem egyik oldalán. 
Annak ellenére, hogy ezután már az ebéd következett, a nemzeti közösségek számos képviselője az étkezőasztal előtt útba ejtette a gyűjtőíveket gyűjtő asztalt is, és jó példával járt elől a Minority SafePack tényleges támogatásában.

Autonómia – kinek és kivel?

szabot 2017. május 19.
Josep-Maria Terricabras katalán EP-képviselő | Fotó: Mihály László
ÓTONÓMIÁT!

Akarunk olyan autonómiát, mint a dél-tiroliaké? 
Akkor sürgősen meg kéne tanulnunk, hogyan csináljuk meg.
Dél-Tirol lakossága feleannyi, mint ahány magyar él Erdélyben, és nyolcadannyi, mint Erdélyé. Területének 80 százaléka hegyvidék, csak 20 százaléka lakható és művelhető, képviselete az olasz parlamentben gyakorlatilag elhanyagolható: 4 képviselő a 630 fős képviselőházban, 2 szenátor a 315 fős szenátusban. 
Mégis saját magát igazgatja, az EU egyik leggazdagabb régiója, helyben beszedett adók többségét helyben tartja, miközben nettó befizetője az olasz állami költségvetésnek - tudtuk meg a ladin Daniel Alfreidertől az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusán. A régió lakosainak 70 százaléka német anyanyelvű, mintegy 25 százaléka olasz, és alig 4 százaléka ladin ajkú, és most a ladin Alfreider a FUEN egyik alelnöke.
Hogy lehet ilyen kényelmes gazdasági és politikai helyzetbe pottyanni? Nem hozza el nekünk a kánaánt se a FUEN, se a Minority SafePack polgári kezdeményezés, még ha esetleg kötelező erejű direktívákat lobbizik is ki majd az EU döntéshozóiból, amire jelenleg kicsi az esély. Pottyanni tehát sehogy, irdatlan munkával viszont megoldható – derült ki Alfreider felszólalásából.

Daniel Alfreider | Fotó: Szabó Tünde

A német többségű Dél-Tirol számára egyértelműen a tárgyalásos út volt a nyerő. Olaszország 1972-ben fogadta el a régió autonómiastatutúmát, de csak 1992-ben zárult le a vita Olaszország és Ausztria között. Ebben a húsz évben a dél-tiroli németek, olaszok és ladinok két irányban építkeztek: 
több mint 70 rendeletet dolgoztak ki és fogadtatak el az autonómiastatutúm mellé, ezek töltik meg az utóbbit tartalommal, vagyis ezek szabályozzák, a közös élet milyen területeiről dönthetnek, illetve igazgathatják, kezelhetik maguk a dél-tiroliak (saját közigazgatás, adórendszer, oktatás, energiaügy, stb.)
hozzáláttak kiképezni a saját hivatalnokaikat, adóellenőreiket, tanáraikat, energiaszakértőiket és minden területen az elitet.
A közösség ugyanis azzal szembesült, hogy nem lesz humán erőforrása az autonómiához, ha egy relatív kis számú, rurális életmódra berendezkedett lakosság kell ellásson minden olyan feladatot, amit máshol az állam. Ezt az önképzést nem spórolták meg, időt, pénzt és energiát fektettek bele, és nem csak a hőn áhított autonómia, hanem az anyagi jólét mintarégiójává váltak.
A döntési kompetenciák bővítésével sem álltak le, hosszas tárgyalás során szerezték meg például a vadászat helyi kezelését. Hegyvidéki régióként a vadászati ügyeket mindig is a helyiek intézték, de mikor Olaszországban ez környezetvédelmi, vagyis nemzeti hatáskör lett, azzal szembesültek, hogy nem intézhetik, mert 1972-ben még nem volt téma a környezetvédelem, ezért nem szerepelt az autonómiastatutúmban.
A legújabb kihívás pedig a digitalizáció egy következetesen és arányosan háromnyelvű régióban. Az útjelző táblákat ugyanis jóval könnyebb a gyakorlatban háromnyelvűsíteni, mint a navigációs programokat, a régió igazgatását lehetővé tévő adatbázisokat, statisztikai rendszereket.
Az autonómiaformákat persze nem lehet simán exportálni és importálni, 
hangsúlyozta David Smith történész, az autonómiapanel politológus szakértője, aki a Glasgow-i Egyetemen épp a kelet-közép-európai államok biztosította önrendelkezési formákat kutatja.
Magyarország élen járt, már 1993-ban elfogadta a nemzeti kisebbségek önkormányzatát, amely nincs területhez kötve (nemzeti közösségei szétszórtan élnek), példáját azonban nem követték a Kárpát-medence országai. A szakértő a szerbiai kisebbségek kulturális autonómiáját tartja most a térség leghaladóbb szellemű autonómiaformájának. 
Megjegyezte azonban, hogy a kisebbségek helyzete annyira sajátos minden országban, hogy a pozitív megoldásokat sem lehet átvenni. Ahogy például az általa vizsgált Észtországnak és Oroszországnak sem sikerült, hiába örökölte ez utóbbi a Szovjetuniótól a területi autonómiák rendszerét, ez inkább szimbolikus, mint tényleges önrendelkezést jelent.
Rengeteg az érzékeny kérdés az autonómiaformák körül,
Smith többek között az önkormányzatot ellátó testületek megalakítását és elszámoltathatóságát, a valós önkormányzatisághoz szükséges források biztosítását és azt említette, hogy Kelet-Közép-Európában még mindig kihívás az autonómiáról szóló közbeszéd, mert a nemzetállamok gyakran szuverenitási kérdést csinálnak belőle, és területi integritásukat érzik veszélyeztetve.

David Smith és az autonómiapanel | Fotó: Szabó Tünde

Mi több, a kisebbségek anyaországainak autonómiát támogató beleszólása gyakran ébreszt gyanakvást, és hátráltatja a megoldás megtalálását – jelentette ki Stéphanie Marsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának tanácsadója, aki szerint az egyes országoknak maguknak kell megoldaniuk a nemzeti kisebbségeik helyzetét.
Felszólalása is inkább tanácsadás volt, mint ismeretforrás, számunkra olyan evidenciákat hangoztatott, hogy a kisebbségi jogok is emberi jogok, a békéhez és stabilitáshoz elengedhetetlen a jog uralma és a demokrácia, az autonómiáknak átláthatóan kell működniük, és nem szabad replikálniuk a többség esetleg dominanciára hajtó és kirekesztő gyakorlatait. 
A kisebbségi intézményeket ráadásul átszőheti a pártpolitika, mely a közösség energiáit és forrásait a választási kampányokra fordítja az identitásmegőrzés és újratermelés helyett – figyelmeztetett Csergő Zsuzsa, a kanadai kingstoni Queen's University kutatója. Úgy vélte, mind az államnak, mind a kisebbségeknek az az érdeke, hogy a pártoktól független kisebbségi intézményrendszert és erre vigyázó, erős civil szférát építsenek fel,
és ne vonják össze a pártpolitikát a kisebbségpolitikával.
Romániában például tipikusan belpolitikai játszmákhoz, politikai többségek kialakításához használják a kisebbségeket, és kollektív jogok helyett kizárólag egyéni jogokról hajlandók tárgyalni - emelte ki az autonómiapanel erdélyi magyar előadója, Korodi Attila. 
Ő most nemcsak az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének is tagja, amely hiába dolgozta ki több évtizedes tapasztalatra hagyatkozva a kisebbségvédelmi keretegyezményt, ha nincsenek eszközei annak betartatására, mondta Korodi. Az ET ugyanis nem szankcionálhatja a tagországait, azok legfeljebb presztízst veszítenek a jogsértésekkel. 
Korodi felszólalásából is az derült ki, mennyi mindent kell még tanulnunk az autonómiáról és -hoz, mert itt tulajdonképpen információszegény kortesbeszédet tartott az autonómiáért egy olyan célcsoportnak, amelyet amúgy sem kell meggyőzni - az európai nemzeti kisebbségek képviselőinek.
Sokkal inkább ránkfér az önbecsülésünk megerősítése,
érvelt Josep-Maria Terricabras, katalán EP-képviselő, a Kisebbségi Intergroup társelnöke (a címlapképen). A civilben filozófiaprofesszor nemcsak érvelt, hanem finoman motivált is: úgy adta elő, hogy a nyelv nem pusztán a tényszerű kommunikáció eszköze, hanem mivel belenövünk, az identitásunk formálója is, ezért 
nem felcserélhetőek egymással,
irdatlanul védenünk kell a nyelvhasználati jogokat,
hogy közben érezhető módon mindenki kicsit kihúzta magát a székében, de legalábbis megélénkült. 
Egy nyelv identitás- és világmeghatározó jellege független attól, hányan beszélik, de attól még tegyünk meg mindent, hogy minél többen beszéljék az anyanyelvünket – buzdított. Ha nem védi az állam a nyelvünket, akkor alakítsunk nyelvtanuló köröket, klubokat, olvassunk és írjunk rajta irodalmat, és tegyük vonzóvá mások számára is. Ha elismeri, tegyünk róla, hogy ne csak számunkra ismerje el, például ne csak magyar gyerekek iskolájában lehessen magyarul tanulni, hanem bárhol Romániában.
Ne csak ápoljuk a múlt emlékeit és a hagyományainkat, hanem alkossunk mi is olyat, amit büszkén hagyhatunk az utódainkra, és ha a többségi társadalom viszonya felénk elnyomó vagy kirekesztő, igyekezzünk mi magunk új kapcsolatot kialakítani a domináns csoport tagjaival – ösztönzött Terricabras professzor a délutáni Modernitás és innováció a kisebbségi közösségekben című panelbeszélgetésen.
Ehhez mi magunk kell elmondjuk a történeteinket,
ne hagyjuk, hogy mások mondják el helyettünk – sorolta ugyanott Porcsalmi Bálint, az RMDSZ relatív új ügyvezető elnöke a területeket, ahol az RMDSZ-t modernizálná. Míg a '90-es évektől az RMDSZ az épületek visszaszerzésére és intézmények létrehozására és megerősítésére koncentrált, most már az a marketingstratégia is meghaladottnak számít, ami a tartalommal való feltöltést szorgalmazza – mondta Porcsalmi. 
Porcsalmi Bálint | Fotó: Mihály László 

Ma már a storytelling a menő, jó történetek kellenek, amelyek „eladják” az ügyünket hazai és nemzetközi fórumokon, ezért az RMDSZ-nek szerinte rengeteg munkát és pénzt kell fektetnie azoknak az embereknek a képzésébe, akik el tudják majd ezeket mondani úgy, hogy érdeklődést keltsenek az erdélyi magyarság és politikai követelései iránt. A Minority SafePack kezdeményezés szerinte jó alkalom a történetformálásra és történetmondásra azzal együtt, hogy a félretájékoztatás ellen is fel kell lépni.
Kihívásnak tekinti, hogy az RMDSZ újrakezdje a párbeszédet saját közösségével, saját választóival, jobban kell figyelnie rájuk és meghallgatnia őket, mert ma már nem olyan egyszerű a helyzet, hogy elég üzenni: ha magyar vagy, szavazz ránk.
Ha ennek a lépés- és modernizációkényszernek az RMDSZ legalább akkora nyitottsággal és elánnal tesz eleget, mint amit ma Porcsalmi demonstrált, akkor még az autonómiázásból is lehet szalonna. Vagy cserebogár. Vagy valami.

KÖVÉR LÁSZLÓ: A 13 nemzetiség jóléte Magyarország pozicióit erősíti

 2017. 05. 21. MTI
A Magyarországon élő 13 nemzetiséget pozitív közeg veszi körül, és ez erősíti az ország pozícióját nemzetközi szinten is – mondta az Országgyűlés elnöke a nemzetiségi kultúrák napja alkalmából a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A nemzetiségek, miközben saját kultúrájukat és nyelvüket ápolják, próbálják megtartani, integrálódnak a magyar társadalomba.
A 2014 utáni jogszabályi változások bővítették a nemzetiségek lehetőségeit mind a parlamentben, mind azon kívül
A Magyarországon élő 13 nemzetiséget pozitív közeg veszi körül, és ez erősíti az ország pozícióját nemzetközi szinten is
Kövér László szerint a nemzetiségek jó sorsa sokat elárul Magyarországon a demokrácia helyzetéről, de az idegengyűlölet szintjéről is.
„Mert hogyan lehetne bennünket hitelesen idegengyűlölettel vádolni, hogyha egyébként a saját 13 nemzetiségünk úgy érzi, hogy ők itt nem idegenek, hanem megbecsült polgárai ennek az országnak?” – tette fel a kérdést.
Megjegyezte, a nemzetiségek, miközben saját kultúrájukat és nyelvüket ápolják, próbálják megtartani, integrálódnak a magyar társadalomba.
A házelnök úgy látja, a 2014 utáni jogszabályi változások bővítették a nemzetiségek lehetőségeit mind a parlamentben, mind azon kívül. Ezek egyértelmű pozitív fejlődést indítottak el, és ez megfigyelhető a költségvetési támogatások növekedésében és a demográfiai mutatókban.
Kifejtette, 2010-hez képest körülbelül két és félszeresére, 8,6 milliárd forintra emelkedett az idei költségvetésben a nemzetiségek előirányzata, míg 2001-hez képest a magukat valamilyen nemzetiséghez sorolók lélekszáma 2011-re 40 százalékkal emelkedett.
A hivatalos statisztikák szerint Magyarország teljes lélekszámának 6,4 százaléka, vagyis mintegy 645 ezer ember vallja magát valamelyik nemzetiség tagjának – fűzte hozzá.

A Danube Institute

A Danube Institute a Batthyány Lajos Alapítvány agytrösztje.
A 2013-ban létrehozott intézet célja, hogy független fórumként szolgáljon a közép-európai országokat érintő kérdések megvitatására.
A Danube Institute erősíteni kívánja a közép-európai országok, különösen Magyarország és az angolszász konzervatív világ közötti kapcsolatokat. Profilját tekintve a klasszikus liberális és konzervatív elveket képviseli, miközben nyitott a vitára más politikai és világnézeti elvek képviselőivel.
A Danube Institute blogját az intézet gyakornokai írják.
Bővebb információ: www.danubeinstitute.hu

Normális helyzet alakul ki


Öt velünk élő közgazdasági mítosz

2014. november 13. - Danube Institute
Sokan gazdasági „szaktudásukat” internetes mémekre és objektívnak tűnő, de valójában torzított, manipulatívan szerkesztett írásokra alapozzák. Gyakran hallani olyan hangokat: csupán egy erős kezű kormányra van szükség, hogy egy ország dolgai újra rendbe jöjjenek. Mindenki „tudja”, hogy a New Deal vetett véget az 1929-ben kezdődő gazdasági világválságnak, vagy hogy kormányrendeletek és törvények vezettek a gyermekmunka felszámolásához. De mennyire jogosak ezek az állítások? Corey Iacono öt ilyen gazdasági mítoszt elemez a The Freeman november 5-én megjelent cikkében
1. mítosz: A gazdasági növekedés és a „trickle-down” gazdasági elmélet nem segít a szegényeken 
A „trickle-down economics”, magyarul „leszivárgó gazdaság”, egy elmélet, mely szerint a nyereségadó csökkentése, főleg cégek, vállalkozók és befektetők számára, pozitívan hat a a gazdasági termelésre. Az elmélet szerint ilyen rendelkezések gazdasági növekedéshez és vagyon gyarapodáshoz vezetnek az egész társadalom számára, és nem csak az alacsonyabb adót fizetőknek kedveznek. Art Kraay és David Dollar, a Világbank munkatársainak egy 2001-es kutatása szerint amikor az átlag jövedelem növekszik, a társadalom legszegényebb ötödében is arányos jövedelem növekedés figyelhető meg. 2013-ban, több mint egy évszázaddal később ismét megvizsgálták a növekedés és szegénység közötti összefüggéseket. 118 ország négy évtizednyi adatát felhasználva azonos eredményre jutottak. Kutatásukból arra következtetnek, hogy növekedést elősegítő rendelkezések átlagosan egyenlő jövedelem növekedést eredményeznek a társadalom különböző rétegeiben. A történelemben alig fellelhető olyan eset, amikor a gazdasági növekedés kizárólag egy társadalmi csoport jövedelmét növelte volna jelentősen. Ez azt jelenti, hogy valójában a szegénység leküzdésében a gazdasági növekedés jelenthet tartós megoldást. Így olyan rendelkezések, mint az államapparátus csökkentése vagy nemzetközi kereskedelmet akadályozó tényezők lebontása, kulcsfontosságúak lehetnek a szegénység visszaszorításában − írja Corey Iacono. 
2. mítosz: A szabadkereskedelem nem vezet jobb gazdasági eredményekhez a valóságban 
Paul Krugman korábban így fogalmazott: „Ha lenne közgazdász hitvallás, biztos, hogy tartalmazná a komparatív előny megértését és a szabadkereskedelem pártolását”. Kritikusai ellenben a vámtarifa sikere mellett érvelnek, és csak a képzeletben, tökéletes verseny mellett gondolják megvalósíthatónak a szabadkereskedelemet. Ilyen és ehhez hasonló kijelentések érthetetlenek, hiszen a szabadkereskedelem pártolói nem feltételezik a tökéletes verseny létezését, csupán felismerik, hogyha egy ország olcsóbban tud előállítani bizonyos termékeket, mint egy másik, az kölcsönös előnyt biztosíthat a felek számára (=komparatív előny elve). 
Sok közgazdász vizsgálta már, hogy szabadabb kereskedelem nagyobb növekedéshez vezet-e. Ezen elemzések eredményei mindig igazolták, hogy a kereskedelmi liberalizáció hosszú távon a gazdasági teljesítmény növekedéséhez vezet. Egy kutatás 141 kereskedelmi liberalizációs folyamatot vizsgált meg és hasonlította össze az országok gazdasági teljesítményét a folyamatok előtt és után (zavaró tényezők ellenőrzése mellett). Liberalizáció után az egy főre jutó gazdasági növekedés átlagosan 1,5 százalékkal, a befektetési ráta pedig 1,5-2 százalékponttal volt magasabb. Egy későbbi kutatás tovább elemezte a kérdést az 1990 előtti és utáni folyamatok áttekintésével. Az országokat egy kísérleti csoportra (liberalizáló országok) és egy kontroll csoportra (nem liberalizáló országok) osztották. Az eredmények bizonyítják, hogy a beáramló tőke és közbenső termékek vámtarifájának csökkentése évi 1%-kal növelte a gazdaság teljesítményét a liberalizáló országokban. Bár előfordulhatnak helyzetek, amikor nem kívánatos a szabadabb kereskedelem, de nem ezen szituációk jelentik a normát. Ennek következményeképpen Corey Iacono szerint kijelenthetjük, a szabadkereskedelmi irányelveknek kell maradniuk a bevett gyakorlatnak. 
3. mítosz: A kormány/állam szüntette meg a gyermekmunkát, míg a szabad piacon még mindig létezne 
Sokan gondolják, hogy a gyermekmunka megszüntetése állami rendelkezéseknek köszönhetőek, és ezen intézkedések nélkül a piacgazdaságban még mindig elterjedt szokás lenne gyermekeket dolgoztatni. A The Economic History Association (EHA)viszont bebizonyította, másként zajlottak le a folyamatok. A legtöbb gazdasági történész arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekmunka 1880-1940 közti visszaszorítása és szinte megszüntetése nem elsősorban a jogi előírásoknak köszönhető. Sokkal inkább az iparosítás és a gazdasági növekedés vezettek ehhez az eredményhez, amelyek a családok jövedelmének növekedését eredményezték. Ennek következményeképpen a családok nem voltak rászorulva, hogy gyermekeiket dolgoztassák. Ellenben nincs bizonyíték, hogy a gyermekmunka betiltása hasonlóan hatásos eredményekkel járt volna. Sőt, India esetében a tiltás negatív következményeket, mint például a családok életszínvonalának csökkenését eredményezte − írja a The Freeman szerzője. 
4. mítosz: Svédország és Dánia példája bizonyítja, hogy magas adók nem ártanak a gazdasági növekedésnek 
Kijelenteni, hogy magas adók nem ártanak a gazdasági növekedésnek, csak mert néhány országban nem nyíltan láthatóak az azonnali hatások − az olyan, olyan mint kijelenteni, hogy a dohányzás nem káros az egészségre, mert sok fiatal dohányosnak nincsen egészségügyi problémája. Sok tényező befolyásolja a gazdasági növekedést, így ahhoz, hogy kimutatható legyen az, hogy a különböző adók miként hatnak a növekedésre, nagy nemzeti és nemzetközi adatmennyiséget kell felhasználni, valamint szükséges ellenőrizni az egyéb beható tényezőket. Az Európai Központi Bank kutatása szerint, amely 26 ország 1965-2007 közötti éves adatait vette figyelembe, az adóemelések hatása a valós egy főre jutó GDP állandó csökkenését eredményezi. Az összadókulcs (adók összértéke/GDP) 1%-os GDP-nek megfelelő emelése hosszú távon a valós egy főre jutó GDP 0,5% és 1% közötti csökkenéséhez vezet. Sok más kutatás is hasonló eredményre jutott. Továbbá egy tanulmány, amely a dán adórendszer makrogazdasági következményeit elemezte, kimutatta, hogy a dán adópolitika hatékonyságvesztéshez vezet, amely 12%-os összjövedelem csökkenésnek felel meg. Egy Christina és David Romer által végzett kutatás szerint a kormányok gyakran növelik az adóterheket gazdasági növekedés idején és csökkentik őket zsugorodás esetén. Ez problémát okozhat az adópolitika gazdasági hatásainak tanulmányozásában. A Romer-kutatás ez okból csak gazdasági növekedéstől független adóváltozásokat vett figyelembe, amely így kimutatja, az adóemelés komoly visszatartó ereje a gazdaságnak. Az eredmények jelentősek és sokkal nagyobb negatív hatásokat mutatnak, mint a korábbi, szélesebb adatokat használó kutatások. Eredményeik szerint az összadókulcs 1%-os GDP-nek megfelelő emelése, 3%-os GDP csökkenéshez vezet. Összességében kijelenthető, hogy a magas adókulccsal rendelkező országok lassabban növekednek, mint más alacsony adókulccsal rendelkező országok, azonos körülmények között. 
5. mítosz: A kapitalizmus nem felsőbbrendű gazdaságilag a szocializmusnál 
Rengeteg kutatás foglalkozott a szocialista gazdaságok szabadpiaci modellre való áttérésével (gazdasági liberalizájójával) és annak gazdasági hatásaival. Például egy a Bocconi Egyetem által végzett kutatás szerint, amely 140 ország 1960-2000 közötti adatait vizsgálta (más releváns változók ellenőrzése mellett), gazdasági liberalizáció minden téren javuláshoz vezet. Jobb strukturális és makrogazdasági intézkedéseket eredményez, amiket jobb gazdasági teljesítmény követ. Egy későbbi Journal of Economic Survey által készített tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a liberalizáció serkentő hatással van a gazdasági növekedésre. Konkrét példaként Kínát említik. Kína kapcsán az Oxfordi Egyetem gazdasági részlege megállapította, hogy Kína gazdasági növekedése, amely az ország szegénységének visszaszorításához vezetett, a gazdasági liberalizáció, a gyors privatizáció és az ágazati változások összességére vezethető vissza. Az ország egy főre jutó GDP-je így 4.1 %-kal gyorsabban nőtt, mint alapesetben tette volna. Egy negyven gazdasági liberalizációval és növekedéssel kapcsolatos kutatást áttekintő vizsgálat megállapította, hogy jobb gazdasági mutatók erősen kapcsolódnak szabadabb piacokhoz. Továbbá tanulmányok kimutatták, hogy nagyobb gazdasági szabadság nagyobb gazdasági növekedéssel jár, amely nem csupán véletlen korreláció. Hasonló kutatások megállapították, hogy egyes országok akár 45 %-kal is növelhetik nemzeti erőforrásaik hasznosságát, amennyiben áttérnek a piacgazdaságra. Emellett bizonyított tény, hogy a magánszféra sokkal hatékonyabban működik mint a közszféra. 
Konklúzió 
Sokan azt gondolják a kormány a forrása és alkotója a jobb gazdasági és szociális eredményeknek, de valójában gyakran éppen ezekre van negatív hatással. Problémákat nem lehet csupán egy tollvonással vagy kormányrendelettel megoldani, sőt gyakran ezen intézkedések súlyosbítják a megoldani kívánt problémát. Az említett pontok tükrében láthatjuk, hogy sok általános vélekedés a valóságban nem állja meg a helyét.„A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy adók negatív hatással vannak a gazdaságra, a növekedés a szegényeknek is kedvez, illetve, hogy szabadabb kereskedelem jobb gazdasági eredményekhez vezet” − zárja elemzését Corey Iacono a The Freeman-ben. 
Berényi Benjamin