2018. november 19., hétfő

Minisztercserékről döntött a nagyobbik román kormánypárt

2018. 11. 19. -  MTI
Kormányátalakításról döntött hétfőn a román kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD): Viorica Dancila miniszterelnök 28 tagú kormányának nyolc posztján lesz változás.
Lecserélik a négy miniszterelnök-helyettes egyikét, Paul Stanescu regionális fejlesztési minisztert, aki szeptemberben – a PSD másik két alelnökével együtt – nyílt levélben szólította fel lemondásra a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea pártelnököt. Helyére Ilan Laufert jelölik, aki tavaly fél évig volt az üzleti szféráért felelős miniszter.
Változás lesz a közlekedési, a gazdasági, a védelmi, a távközlési, a munkaügyi, az ifjúsági és a kulturális tárca élén is. A nyolc poszt között csak egy esetében nem jelenik meg új név a Dancila-kabinetben: a tervek szerint Lia Olguta Vasilescu eddigi munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter venné át a közlekedési tárca irányítását.
Mihai Fifor védelmi miniszter, akinek a neve állítólag amúgy is a leváltandó tárcavezetők között szerepelt, közvetlenül a PSD végrehajtó bizottságának hétfői ülése előtt bejelentette lemondását, elmondása szerint azért, hogy a pártmunkának szentelhesse minden erejét. Hétfőn a PSD országos tanácsának ideiglenes elnökévé választották meg, utódjául a tárca élén pedig Gabriel Les szatmári szenátort jelölik, aki a Grindeanu-kormány idején, 2017 első felében már volt védelmi miniszter.
Nem váltják le a többek által bírált Tudorel Toader igazságügyi minisztert, és a kisebbik koalíciós párt, a liberális ALDE is megőrzi mind a négy miniszterét.
A hivatalos magyarázat szerint a miniszterek teljesítményét annak alapján értékelték ki, hogy milyen hatásfokkal ültették át a gyakorlatba a 2016-os választások által legitimitást szerzett kormányprogramot. Dancila szerint az érintett területeken lendületet akarnak adni a kormányzati munkának, és a jövő évi uniós elnökség támasztotta kihívásoknak akarnak jobban megfelelni – januártól Románia tölti be az EU tanácsának soros elnöki posztját.
A jobbközép ellenzék ezzel szemben azt állítja: a kormányátalakítás csak eszköz Dragnea számára ahhoz, hogy leszámoljon párton belüli bírálóval, és posztokkal „jutalmazza” azokat, akik hűségesek maradtak hozzá.
A minisztercseréket a PSD-t nyíltan bíráló, jobboldali Klaus Iohannis államfőnek is jóvá kell még hagynia, a kormánytagokat ugyanis elnöki rendelettel nevezik ki. Az elnök mozgástere azonban korlátozott: egyszer van joga elutasítani a miniszterelnök által javasolt miniszterjelölt kinevezését, második alkalommal nem tagadhatja meg beiktatását.

Nyolc új gyalogoshíd épül Kolozsváron a Szamos-part felújítása során

2018. november 19.
Gyalogos-biciklis-szabadidős övezetté válik a Szamos-part két kolozsvári szakasza: a Dónát negyed és a belváros közötti szakasz, illetve az egykori ipari zónának számító Armătura park környéke. Az első szakaszon összesen négy gyalogoshíd épül: a Benkő József/Paul Ioan utcában a Sun városi strand környékén, a Türr István/1918 December 1. utca és a Rózsák Parkja között, a Kolozsvári Aréna és a Gavril Muzicescu utca között, a Fellegvári /Drăgălina utca és a Malom/George Bariţiu utca között, a Tranzit háznál. A Szamos-part Armătura-parkot is magába foglaló szakaszán további négy gyaloghidat létesítenek a felújítás során a Carbochimnél, a Nádastorok/Nădăşel utcánál, a Nádastorok és a Septimiu Severus utca között, és a Clujana Sportbázisnál. A felújítás során parkosított szabadidős övezeteket alakítanak ki, a sétányok mellett bicikliút is épül. A Szamos-part rehabilitációja az önkormányzat által meghirdetett ötletbörze nyerteseinek tervei alapján történik meg. A tervek szerint a Szamos Dónát negyedi szakaszán fasorokat ültet az önkormányzat, és jelentősen fejleszti a zöldövezetet. A Szamos-part felújítására tavaly júniusban nemzetközi ötletbörzét hirdetett meg az önkormányzat. A verseny győzteseit tavaly októberben hirdették ki, a spanyol Práctica cég lett a nyertes. Az önkormányzat tanácsosi testülete november 19-én megtartott rendkívüli ülésén jóváhagyta a partszakaszok felújításának övezeti városrendezési tervét (PUZ), így a polgármesteri hivatal előtt megnyílt a lehetőség arra, hogy EU-s támogatásra pályázzon. A tanácsosi testület ugyanakkor felhatalmazta a polgármesteri hivatalt arra, hogy a partszakasz rendezéséhez szükséges partnerségi szerződést kössön a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatósággal. „Itt az ideje annak, hogy kihasználjuk a Szamos nyújtotta lehetőségeket és bevonjuk a folyópartot a kolozsváriak mindennapi életébe. Számomra szimpatikus ez a projekt, hiszen a funkcionalitáson túl nagy hangsúlyt fektettek a tervezők a zöldövezetre és a folyópart élővilágára is. Építőmérnökként előnyösnek tartom a gyalogoshidak számának növelését, hiszen a nyolc új gyalogoshíd összeköt olyan övezeteket, amelyek eddig nem „kommunikáltak” egymással, például a Fellegvárat a Postakerttel” - mondta Nistor Dániel RMDSZ-es városi tanácsos. A tanácsos hozzátette, hogy a kivitelezést több lépés előzi meg, így egyelőre nem előrelátható, hogy mikor kezdődnek el a munkálatok. (közlemény) - a Transindex.ro portálról

Egy éra lezárul, de mi jön utána?



2018. november 14-17 
A német belpolitikai helyzet rövid idő alatt jelentős változásokat hozott és a következő hetekben további szerepcserékre és talán új politikai stratégiára lehet számítani. Merkel kancellár asszony karrierje utolsó szakaszába lépett, pártjának vezetői tisztségét pár napon bel más veheti át, és bár mint kancellár maradhat egy ideig, de a merkeli éra lassan lezárul. Valószínűleg az lesz a sorsa Emanuel Macron francia elnöknek is, aki túlbecsülte jelentőségét, és jelenleg erősen meggyengült háttértámogatással készül a tavaszi EP-választásokra. Macronnal a franciák nagy része elégedetlen, de vannak érdekcsoportok, amelyek erősen támogatják, és szerepe az Unió politikai színpadán továbbra is erős lehet. Két dolog viszont nagyon meggyengítheti Macron törekvéseit „Európa újjászületésének” megteremtésében. Az egyik a francia nemzeti oldal átszervezése és megerősödése. A Marine le Pen vezette Nemzeti Front „stratégiai” okokból új nevet kapott, és mint „Nemzeti Tömörülés”szövetségeseket keres a Macron elleni politikai csatában. A másik, Macront gyengítő tényező, az új német politikai változás lehet, hiszen a CDU/CSU berkeiben már régebben is elégedetlenség mutatkozott Macron terveit illetőleg. Az új CDU-pártelnök ezt a bizalmatlanságot a jelenlegi francia politika irányában csak növelheti. Pillanatnyilag a legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz kiváló közgazdász, a német gazdaság sikereit biztosító ún. „szociális piacgazdaság” támogatója, hívő katolikus, aki a keresztény etikán alapuló kultúra szükségszerűségét elismeri, és a migrációt erősen bírálja, tehát egy szóval mondhatjuk, anti-Merkel pozíciót képvisel. 
Merz, ha megválasztják, nem valószínű, hogy a francia „szépfiúval” bratyizni készül. 
A „trió” harmadik tagja, Jean-Claude Juncker idén lesz 64 éves, kora miatt még nyugodtan politizálhatna, de beteges, és erősen ellentmondásos. Juncker egy Keresztényszociális Néppárt politikusaként kezdett politizálni, de mint az Európai Bizottság elnöke, a legmagasabb rangú uniós tisztviselő, egy keresztényellenes, veszélyes bevándorlás-politikát támogat. Legkésőbb jövő év májusában mennie kell. 
A két „M betűs” európai politikájának ideje véget vetni, és az Unió éléről távozó Juncker helyére is, remélhetőleg, egy „normálisan” gondolkodó, európai érdekeket képviselő politikus kerül. 
De ne gondoljuk, hogy ezzel minden probléma elrendeződik. Sokan bíznak a jövő évi EP-választásokban, és remélik, hogy a bevándorlást támogató erőket leválthatja a józanul gondolkodók csoportja. A pénzhatalom viszont árgus szemekkel figyel, és minden erejét felhasználja, hogy eredeti tervei megvalósuljanak. Az összeesküvéselmélet ellenzőinek sokszor igazuk van, mert a világpolitikában rengeteg olyan „bődületes esemény” történik, amit nehéz megmagyarázni, így besorolják a megtervezett összeesküvések sorába. F. D. Roosevelt híres mondása azonban igaz lehet: „A politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami mégis véletlennek tűnik, azt biztos, hogy úgy tervezték meg.” 
Nos, nézzük a tényeket: Európa elárulása már régen elkezdődött, amit ma látunk és tapasztalunk, csak folytatása egy jól kigondolt, lépésről lépésre alakuló stratégiának. Mindezt bizonyítani lehet. 
Az „Eurábia” elnevezés, vagy fogalom régi keletű. 1975-ben jelent meg Párizsban, Genfben és Londonban az „Eurábia” folyóirat, melynek főszerkesztője Lucien Bitterlein volt, aki az akkor már működő „Francia–Arab Szolidaritási Társaság” elnöke volt. A lapot három szervezet közösen adta ki: a genfi „Groupe pour l’Étude de la Civilisation du Moyen-Orient” (GECMO, a Közel-Kelet civilizációjának tanulmányozásával foglalkozó csoport), a párizsi „France-Pays Arab”, (Franciaország–Arab-országok) és a londoni „Middle-East International” (Nemzetközi Közel-Kelet). A folyóirat összes írásai a politikai, gazdasági és társadalmi együttműködés minden szintjén, egy közös és szoros európai–arab álláspontot javasolnak. Egy évvel a lap megjelenése előtt, 1974-ben, már megalakult az „Európai–arab Együttműködés Parlamenti Szövetsége”, ami később „Európai–Arab Dialógus” néven működött, és működik, eredményeit ma már a bőrünkön érezzük. 
Visszaugrok még egy pár évet. 1967 őszén De Gaulle francia elnök politikai karrierje tetőpontján már úgy nyilatkozott, hogy Franciaország együttműködése az arab világgal, külpolitikánk központi része lett. Most, egy félévszázad elteltével jogos a kérdés, vajon az a de gaulle-i politika folyatódik ma is, vagy valakik csak kihasználták, folytatták és kiszélesítették a francia elképzelést? De Gaulle a háború után egy erős, angolszász befolyástól mentes Franciaország felépítésén dolgozott, de a jövő Európáját is, az Egyesült Államok és a Szovjetunió befolyásától felszabadítva képzelte el. Valószínűleg az arabokhoz való közeledés is ennek az elképzelésnek a része volt, de azt nehéz elfogadni, hogy a katolikus, erősen nacionalista francia államfő, Európa iszlamizációját támogatta volna. Ma, ugyanis, ez folyik. De Gaulle 1970-ben elhunyt és csak utána indult el az a folyamat, amelynek most nagy sebességgel az utolsó fejezetéhez közeledünk. 
A liberális baloldal, az egész világon egy Új Világrend létrehozását támogatja. 
Lehetséges tehát, hogy az Iszlám terjeszkedése és az ún. pénzhatalmi erők globalizációs szándékai, együttesen – vagy csak párhuzamosan? – igyekeznek a Nyugati (keresztény) civilizációt bekebelezni? Ha a nemzetállamok megszűnnek, és létrejön egy nyitott, multikulturális társadalom, akkor már csak egy lépés egy  Világkormány vezette Új Világrend megteremtéséhez. Az Iszlám viszont nem tudna 
a nyugati pénzelit ateista uraival együttműködni! Vagy talán ez is lehetséges? 
Sok  tehát az ellentmondás. 
Európa mai bajaival, főleg az Eurábia tézissel, és a Nyugat iszlamizációjával az utóbbi időben sokan foglalkoztak. Több tucat könyv, és komoly tanulmány jelent meg, melyek feltárják, analizálják a helyzetet, figyelmeztetnek a veszélyre. 
Csak néhány cím: az Egyiptomban született, de zsidó származású, és Angliában tanult írónő, Bat Yeor (szül. Gisele Orebi) 2005-ben megjelent könyvében: „Eurábia: The Euro-Arab Axis” (Eurábia: Az euro–arab tengely) részletesen leírja az 1970-es évek elején elindult folyamatot, tulajdonképpen ő volt az első, aki ezzel a témával a közvélemény elé lépett. Halála előtti éveiben a világhírű olasz riporternő, író és publicista, Oriana Fallaci megírta a Harag-trilógiát(A harag és a büszkeség, Az értelem ereje, Az utolsó interjú) melyekben keserűen, de dühösen leírja a szerinte a modern történelem legnagyobb összeesküvésének a megszervezését. Európát egy szövetség eladta az ellenségnek, az iszlámnak, és ez a Szövetség egy „Hármas szövetség! a jobboldal, a baloldal és a katolikus egyház között”. Fallaci bejárta az egész világot, szinte mindenütt jelen volt, ahol valami történt, ismerte az iszlámot és jelen volt az európai politika fejlődésénél. Pontosan tudta, hogy igaza van, és ezt le is írta. Említhetem a német bankárt, Thilo Sarazzin-t, aki „Németország felszámolja önmagát” című könyvében alaposan „beolvas” a német politikának. Otthon szinte elátkozták, de a könyv bestseller lett. 
Itthon, egyetlen Nobel-díjasunk, Kertész Imre utolsó, még életében megjelent könyvében, A végső kocsma így ír: „Még a politikáról kellene egyet s mást mondanom, de az igazán fölösleges és unalmas időfecsérlés lenne. Arról volna szó, ahogyan a muzulmánok elárasztják, s majd birtokukba veszik, magyarán elpusztítják Európát; ahogyan Európa mindezt kezeli, az öngyilkos liberalizmusról és az ostoba demokráciáról; demokráciát és szavazási jogot a csimpánzoknak.” 
Ha a fent említett könyveket nem is tudjuk elolvasni, elég, ha a nemrégen Aradon járt Drábik János könyveibe belelapozgatunk, és ha valami érdekel, elolvassuk. És akkor felnyílik a szemünk. 
Legyünk optimisták és feltételezzük, hogy a „triumvirátus” jövő májustól már nem működik. A komoly módszertani előrejelzések szerint az Európai Parlament összetétele nem sokban változhat. A jobbközép Európai Néppárt marad a legerősebb frakció, és jelöltje, a bajor Manfred Weber lehet Juncker utódja. Merkel már nem lesz a német CDU elnöke, és mint kancellár, hatalma és befolyása gyengül. 
A franciáknál sok minden változhat, mert ha a Marine le Pen vezette nemzeti oldal előretör, akkor Macron csillaga leáldozóban. Persze ezek mind találgatások, mert a mai világpolitikában semmit, de semmit nem lehet előre kiszámítani. A Junckert leváltó német CSU-politikusról sokat nem tudunk, kijelentései gyakran ellenmondóak. Ismeretes, hogy Strasbourgban a Sargentini-jelentés mellett érvelt és meg is szavazta. Ugyanakkor – állítólag – kedveli Orbán miniszterelnököt. 
Az Európai Unióban egyelőre nincs egyetértés arról, miként kezeljék a migrációs problémát. Valószínű nem is lesz, mert a lényegben nincs közös álláspont. A liberális baloldal nem fogadja el azt a tényt, hogy az ún. Eurábia-politika nem koholmány, nem összeesküvés-elméleti fantazmagória, hanem keserű valóság, amit magas politikai szinten szerveztek meg és az Unió vezetőségétől függetlenül irányítják. Az iszlám számára ismeretlen a vallás és a politika elválasztása, ami pedig a szekularizált keresztény államok sajátossága. Az évszázados nyugati imperializmusra és a gyarmatosításra az iszlám most a maga sajátos eszközeivel kíván visszavágni. Az 1969-ben megalakult „Iszlám Konferencia Szervezete” (OIC) nem sóhivatal, komoly munkát végeznek az iszlám tömegek érdekében. Az ENSZ után a világ második nemzetközi szervezete, jelenleg 57 tagállammal. Nyíltan Izrael- ellenesek, és a tagállamok nagy része Amerika-ellenes. Az észak-afrikai iszlám államok nem titkolják, hogy Európára igényt tartanak, aminek két gyakorlati oka van. 
Az egyik, hogy az olaj, ami az egyetlen komoly jövedelmi forrása a muszlim tömegeknek, kiapadóban van, szükség van az európai termelésbe való bekapcsolódásra, másodszor a hiányzó európai munkaerőt könnyű pótolni, a „feleslegessé” vált muszlim tömegekkel. A többi tényező, mint az iszlám vallás és kultúra „felsőbbrendűsége”, és „jótékony hatása” az európai kultúrára stb. elhanyagolhatóak. 
Kihangsúlyozom, egy napilap rövid publicisztikája csak „érintheti” a fenti, nagyon komplex és nagyon bonyolult problémát. Egy ilyen kis írás csak figyelmeztetés lehet, hogy ne dugjuk fejünket a homokba, mert ha csak politikusainkra várunk, unokáink már egy egész más világban fognak élni. Ha ebbe beletörődünk, hát istenem, akkor kár beszélni. Öreg kontinensünknek gyorsan megoldást kell találnia; vagy felkészülünk és megoldjuk, megszervezzük az iszlám befogadását, de megfelelő keretek és szabályok közé szorítva, vagy kimondjuk nyíltan és közösen, hogy köszönjük, nem, ebből nem kérünk, ez nem megoldás, és megvédjük kétezeréves keresztény kultúránkat. Mert a két kultúra, civilizáció együtt nem, de egymás mellett igenis békében, és közös akarattal tudná a világot tovább építeni. 
Hollai Hehs Ottó, Németország


2018. november 16., péntek

Kedves Mindenki!

Az alábbi cikket az MPP facebookos oldalán olvastuk, s mivel aktualitásáből nem vesztitett közreadjuk:
Meglepett a hír, hogy a közelgő elnök-választáson EGÉSZEN ki akarják hagyni a jelenlegi elnököt. 
Tudjuk, hogy senki sem tökéletes, amiatt is van a statutumunkban az a kitétel, hogy valamelyik megyei elnök kell javasolja, nem akárki, hanem máris felelős tisztségben lévő vezető.
Meglepő benne, hogy a 2014-es választáskor megválasztották egyenesen elnöknek, mint valami kiváltságost, most meg, miután statisztikai adatok szerint fellendült a párt, egészen megvonnák tőle a bizalmat.
A legfurcsább az egészben, hogy épp most, amikor végre a párt két képviselője bejutott a román parlamentbe és legalábbis kikalapálták, hogy legalább meghallgassák az autonómia-kérelmet, amit eddig meg sem parittyáztak, hát akkor ezeket, de leginkább az elnököt, aki mégiscsak legalább megszólalni tud és jól fogalmaz, ami felelős politikustól megköveteltetik, szépen levennék a cégtábláról, mint a lejárt reklámot, habár a mandátuma még 2 évig eltart.
Kérdem én, hogy hány szavazatba fog ez kerülni a következő választásokon, mert ha a párt elhatárolódik a saját küldöttjétől, lefokozza közlegénnyé, akkor ezzel saját magát is le fogja fokozni s főleg a fiatalok közt hatalmasat fog esni a szavazatok száma, ha azt, aki a legjobban kiállt pl. a katolikus iskoláért, félreteszik az útból.
Autonómia nem kell, iskola nem kell, akkor miért vagyunk?
MI is csak támogatást akarunk LEOSZTANI?
Nagyon nem hiszem, hogy erre kapnak majd szavazatot a választásoknál.
A magyar ember megfontolt, nem éri be az égről leígért csillagokkal, kellenek konkrétumok.
Hogy lepaktált volna az RMDSZ-szel?
Nekem sem tetszene, de nem vagyunk már olyan sokan itthon, hogy meg tudjunk engedni magunknak pusztán nemzeti alapon még egy pártot a választási küszöb és a valós népesség-arány miatt.
Ha jelenlegi elnökünk már beíratta volna az MPP-t a nagycsoportos RMDSZ-be, akkor most nem kéne választással tölteni az időt, mert nem lenne szükség rá, azt is az RMDSZ intézné.
Tehát nagyon szépen kérek mindenkit: VIGYÁZAT A CÉGTÁBLÁRA!
A XXI-dik század az információ százada, sokkal hamarabb jut el a hír, mint a reklám a választóhoz.
Tudom, hogy a cél a néppárttal való együttműködés. 
Ez nagyon szép dolog, de velük együtt sem jutunk labdához, mert a gazdaság még mindig a központi leosztott büdzsétől függ, azt pedig a kormányban és parlamentben alkudozó RMDSZ-es valakik tudják többé-kevésbbé befolyásolni.
Na most ezek közt törvényesen részt vevő "ex-elnökünket" ők sem fogják komolyan venni, mert nem tárgyalnak ők sem senkivel a szemétkosárból.
Anyagilag: jusson eszünkbe a csíkcsicsói híd építése, amit a legjobb indulattal sem tudtak pénz nélkül elkészíteni
Jusson eszünkbe a Maros megyei elnökünk esete, aki a tájékozatlanság áldozataként a párt nevét is, akaratlan, a trükkös ügyintézés áldozatává válva, kellemetlen oldalról hozta hírbe.
Milyen képpel fog most ez a helyzet rendeződni az együttműködési szerződés megszerkesztésékor?
Olyan gazdagok, népesek és népszerűek vagyunk, hogy mindezeket meg tudjuk engedni magunknak?
Ki fizeti meg a kárunkat?
Nagyon könnyen meglehet, hogy nemcsak a párt exisztenciáját kockáztatjuk egy-két év távlatából, hanem azt a kevés demokráciát is, amellyel még mindig tudjuk és tudtuk hallatni a véleményünket és elvárásainkat a megmaradáshoz, az erdélyi életterünk megőrzéséhez.
Ezért, Kedves Mindenki!
Gondolkodjunk el alaposan a választás előtt és tiszta fejjel és őszinte szívvel osszuk úgy a felelős vezetéshez szükséges elnöki és alelnöki titulákat, hatásköröket és a munkát, hogy a hagyományainkból ki ne fussunk és a lehető legtöbbet hozzunk ki a párt jelenlegi lehetőségeiből, hogy ez az erdélyi magyarság és a szűkebbkörű tagság előnyére váljék, de főleg a térségben való megmaradásának stabilizálását célozza meg.
Bízom benne, hogy mindnyájan megfontolt és céltudatos döntést hoznak, átértékelve személyes jó és rossz élményeiket és információikat, hogy se a párt, se a választók a kárát ne vallják alkalmi hirtelen haragjuknak.
Kívánok jó munkát és még annál is jobb döntéseket az elkövetkezőkben!
Turean Rozalia Gyöngyi
Szerk.megj.
A fenti iráshoz sokan hozzászóltak és elég sok mindent is elmondtak ezért közreadjuk azokat is:
Ki állítja azt,hogy mellőzni akarják??? "Kiharcolták,hogy beszéljenek az autonómiáról"!???? Hm, emlékeztetném hölgyem,hogy az elnökünk ebben az űgyben,nem állott az egyetlen párttársa mellé,hanem " lapult" mint a többi UDMR-és,várva a kedvező alkalmat!!! Tudtom szerint az elnök úr igéretet tett,hogy lemond,annak érdekében,hogy a parlamenti képviselet és az elnöki tisztség ne keverddjen..( természetesen,hogy a Párt hitelesebb legyen)...most meg hallom,hogy meggondolta magát.Miért nem hagyjuk,hogy döntsön az OT. Ne keverjük a szart,mert nem tesz jót!!!
Sok embernek, aki itt véleményét elmondja nem igen van teljes ismerete a dolgok egészéről. Ha kiragadunk egy-egy mondatrészt vagy mondatot akkor meglehet egészen másként vélekednénk. Megkédezte-e valaki - Önök közül - miért tett vagy nem ezt vagy azt az, aki 6 év alatt parlamenti párttá tette az MPP. 
Higye tisztelt uram, hogy az "rmdsz-ellenesség" már nem célravezető az anyaországban sem. Azt hagyjuk másoknak. Nekünk arra kellene törekedni, hogy a legkisebb támadási felület adjunk arra, hogy a polgári vonalat megszüntessék vagy "felfalják" Ha Őnnek esetleg valami nem tetszik azt elfogadhatjuk, de az MPP elnökeként Őn is másként cselekedne, hiszen az információkat egyenesbe kaphatná. 
Ugy ahogy döntött Biró Zsolt helyesen tette. 
Ami autonómia-ügyet illeti kérem olvassa el az EU területi felosztására készitett normáit és nagyon meg fog lepődni,mert másként is lehet azt elérni és sokkal hamarabb. Röviden a régiószintű Székelyföld megalakitásáról szólok amely által a 2-3 székelylakta megye lakossága aláirásgyűjtéssel kifejezi azon óhaját. hogy egy Székelyföld nevű NUTS2-es régiót akar megalakitani! Ezt a dolgot egyelőre minden ebben érdekelt vezető közül csak Biró Zsolt fogadta el, Ezért jónak tartom, hogy nem állt mellé a másik MPP képviselőhez, de azt már hazugságnak tartom, hogy erről nem beszélt volna vele, sőt tudtommal még a szövetségi vezetővel és a tiszteletbeli elnökkel is folytattak erről tárgyalásokat, arról nem is szólva, hogy dr. Szili Katalin is a régiószintű(azaz NUTS2-es) Székelyföldet lát a közeljövőben. 
A parlamentbe leadott alapszabály az SZNT-é volt, és csak arra volt jó, hogy belátásra birja a többségieket, hogy fogadják el az előbb emlitett alternativát. Az autonómia alapszabályna a parlamentbe való bevitele, egy olyan fegyvertény, ami Öcsit - bocs, a képviselő urat - dicséri, de a beadvány eleve halott gyermekként volt számon tartva(tessék elolvasni a parlamenti bizottságok véleményezéseit). 
Meg kéne tanulni már, hogy ha kritikát fogalmazunk meg az legyen épitőjellegű mert a politikában sokszor a kompromisszum az éltető elem. Egyesek szerint azt igérte volt az elnök, hogy lemond ha bekerül a parlamentbe, de azt már nem igen lehet tudni, mi az ami miatt nem is tudna lemondani mert azzal az alakulatnak is árthatna vagy csak megbizhatatlannak vélnék vagy mert akkor azt mondanák rá, hogy csak a képvselői státuszért tett mindent. 
Négy évre választottuk meg de azután ki kellene termelni egy olyant, aki átvehetné a polgári vezetést... De, Őn ebben a pillanatban megtudna nevezni valakit is, aki erre megfelelő lenne? 
Azt irja döntsőn az OT, de miről? Kapott-e vagy megvan már Önnek az OT-n tárgyalandó napirendi pontokról valami is? Az alapszabályban leszögezték, 30 nappal hamarább meg kell adni az OT helyét időpontját és napirendi pontjait. Még van egy pár nap a nov 24- es dátumig de semmi sem lett közreadva. Milyen módositásokat kér a Választmány vagy csak úgy - birka módra - felemeljük majd a karunkat, majd aztán megyünk haza? 
Gyöngyi megfogalmazta azt, amire gondolt s ebben van egy kitétel, ami nekem nem tetszene ha bekövetkezne: álljunk a másik alakulathoz, a szövetségiek ellenébe... Ezt már egyszer lejátszottuk és megfeleződtünk - nem kérek belőle. De, ha még egyesülnék is nem több mint 10 azaz tiz százaléknyi voksot kapnánk. Kinek lenne jó? Egy dologba viszont biztos lennék: akkor lenne igazán szagos, az lenne igazi kavarás... Ja és akkor nekik lenne partnerük a szövetségi alakulat - ja és két képviselőjük is ...

2018. november 15., csütörtök

Amerikából költözött haza, hogy Maros megyében ökofalut létesítsen

Központ Timár Tímea
Összefogás, bizalom, egymás segítése, a hagyományok és a szakrális tudás újraélesztése, gyakorlása, ökofalu létesítése a Bekecs lábainál, hagyományőrző ház létesítése. Csak néhány nemes küldetés, amely a nemrégiben megalakult Aranykapu Hagyományőrző Klub, illetve az azt átölelő, 1990-től működő Központi Közösségi Alapítvány fő célkitűzéseit képezi. Mindez azonban rengeteg kitartást és munkát igényel, ami a sok nehézség ellenére, egyre inkább utat tör magának. Erről beszélgettünk Kövesdi Judith-tal, aki társaival együtt szívvel-lélekkel végzi a „misszióját”.
„A hagyományőrző klub az egyik gyermekem, létrejöttét nagyon régen megálmodtam, amíg kint éltem Amerikában, ahol két éven keresztül volt egy online televízióm. Fontos vendégeket hívtam meg, illetve összegyűjtöttem a világon szétszóródott magyarokat, hiszen abban a magányban, a magamra utaltságban és fájdalomban, amiben éltem, ez nagyon lényeges volt”- meséli Judith, aki 35 év után tért vissza szülővárosába, előtte 26 évet Magyarországon, 8 évet pedig Floridában élt.
Egyik nap elindultunk vásárolni, megláttam a tömeget, a rengeteg autót, és egyszer csak, mint egy villámcsapás belém villant, hogy mit keresek én itt? Mert a kis világomban, a barátaimmal elvoltunk, burokba bezárva éltünk. Akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen én egy teljesen más világban élek otthon, mint ami engem körülvesz. Eldöntöttük, hogy hazajövünk a lányommal, ami 3 hét alatt meg is történt, mindent felszámoltunk és irány haza. Mivel 26 évig Magyarországon éltünk, vissza kellett menni egy évre, hogy elintézzük a dolgainkat, és utána jöttünk végleg hazaköltöztünk” – emlékszik vissza Judith, akinek az Amerikában töltött idő alatt volt szerencséje megismerkedni a szintén marosvásárhelyi születésű, a Központi Közösségi Alapítvány elnökével, dr. Veres Zoltánnal, aki 15 évig tanult Japánban. Orvos, természetgyógyász, táplálkozási tanácsadó, mesterszakács, tagja a Japán császári tanácsnak, világszinten az első 17 között szerepel a harcművészetekben, egy igazi szamuráj, mégis úgy döntött, hogy visszatér. Ő mesélt Judith-nak többek között az Öko falu létesítéséről, a Nemzetközi Ifjúsági táborról, a hagyományőrző ház létrehozásáról, mindezt Maros megyében.
Mindig imádtam a természetet, a nagy „luxusból” visszavágytam az egyszerűségbe. Hazajöttünk Marosvásárhelyre, komoly terveink voltak. Személyi asszisztense voltam az alapítványnak, de mivel senkit sem ismertem, nem tudtam, hogyan induljak el. Majd szép lassan kezdtek visszajönni az emlékek, az ismerősök, barátok. Három év elforgása alatt kb. 600-700 céget kerestünk fel annak érdekében, hogy megvalósítsuk, amit megálmodtunk, bár úgy érzem, hogy az emberek még mindig nincsenek megérve ezekre a dolgokra” – vallja Judith.
Nemes célok érdekében
Az alapítványnak céljai között szerepel a már említett ökofalu, elsősorban azon személyek számára, akiknek nincs hová hazajönniük. Csatlakozni, segíteni bármilyen minimális összeggel lehet, de aki többel teszi, az minden év végén jutalékot kap az alapítvány bevételének a nyereségéből. Igaz, hogy a gyógyítás adománnyal működik, azonban ezt kiegészíti a biztonsági őrök kiképzése, amely bevételt termel.
Ezen kívül az alapítvány egy olyan alternatív oktatási központ létesítésén is dolgozik – óvodáskortól egyetemi szintig európai oklevéllel –, ami hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok itthon tanuljanak és érvényesüljenek, hiszen szomorú, hogy mennyi manapság a „csonka” család.
Továbbá az elhagyott házak, falvak, kúriák, kastélyok felújítása, a Marosvásárhelyen működő központ bővítése is céljuk. Repülőtér fejlesztése japán befektető által, mivel a Japán Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is társa az alapítványnak. Illetve egy olyan bemutatóterem megnyitása, ahol a magyar-székely termékek állandó otthonra lelnek. Aki csatlakozik, annak lehetősége lesz arra, hogy kiállítsa termékeit, az alapítvány dolga pedig megteremteni a kapcsolatot a vásárlókkal.
Szerencsére mindenki ugrásra készen áll, igaz, hogy már rengeteg pénzt befektettünk, de még 150.000 euró hiányzik ehhez, igaz, már megvoltak a konkrét tárgyalások különböző külföldi egyetemekkel, mint például a bécsi sportorvosi egyetem, a Budapesti Zeneakadémia, a sidhartai (India) és a kyotoi (Japán) egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, illetve két amerikai egyetem” – meséli Judith lelkesen.
Az alapítvány széles kapcsolati tőkével büszkélkedhet, ugyanis a rengeteg erdélyi támogató mellet 98 országban vannak kapcsolatai. Azonban a kitűzött célok mellett számos elért eredményük van. „30 év után indítottuk be Köszvényesen a tejgyűjtőt, mert addig a gazdáknak minden reggel 30 km messzire kellett elvinniük a tejet. Kezdtük 500 literrel, most 1500 liternél tartunk, hagyományos kézi fejéssel. Az együttműködés felajánlásával célunk egy olyan jól működő, összeforrt cégekből, egyéni vállalkozókból, magánszemélyekből álló csoport létrehozása, ahol kölcsönösen segítve egymást, bárki bármikor számíthat a másikra, hogy fellendítsük városunk, Erdély és a Kárpát-medence gazdasági, szellemi, kulturális életét, és megőrizzük az ősi tudást és értékeket” – zárta Judith, aki arra biztat mindenkit, hogy ha valakiben megszólal az a bizonyos belső hang, akkor ne tétlenkedjen, jöjjön haza, hiszen együtt csodákra vagyunk képesek.

Tíz büntető panasz az uszitó ellen


Minekutána tavaly bírói segédlettel eltávolíttatta a városházáról a város és Székelyföld zászlaját, Dan Tanasă további folytatja a hadjáratát Gyergyószentmiklós ellen. Ennek keretében újabb három pert kezdeményezett zászlók és magyar feliratok miatt, de ezúttal annál tovább ment, s egy blog-bejegyzésben mindenféle képtelenséggel vádolta meg nyilvánosan a város választott vezetőit, ezáltal uszítva ellenük azokat, akik ezeket esetleg komolyan veszik.
Ezzel azonban betelt a pohár, s a város polgármestere megkereste a Székely Figyelő alapítványt azzal a kéréssel, hogy szolgáltasson számára, illetve azok számára, akik még hozzá csatlakoznak, jogi segítséget, hogy tegyenek panaszt Tanasă ellen.
Megvizsgálva a szóban forgó bejegyzést, az alapítvány álláspontja az volt, hogy panaszt lehet tenni miatta a Diszkriminációellenes Tanácsnál, illetve az ügyészségen is. Ezt követően el is készítette a két panaszt, amit a polgármester rendelkezésére bocsátott. Ennek nyomán eddig már benyújtásra került a városi ügyészségen tíz büntető panasz (volt és jelenlegi választott vezetők részéről), illetve a héten fognak postázni egy kollektív panaszt a Diszkriminációellenes Tanácshoz.
Tekintettel arra, hogy ez az uszító és rágalmazó tevékenység az egész város közösségét érinti, a mai sajtótájékoztatón részt vettek arra biztatják a város lakóit, hogy minél többen csatlakozzanak hozzájuk, s maguk is nyújtsanak be panaszt az ügyészségen. Ehhez minden további segítséget megkapnak a Magyar Polgári Párt főtéri irodájában, vagy pedig a Székely Figyelő alapítványtól (szekler.monitor@sic.hu).
Évek óta zaklatja ez az ember egész Székelyföldet, folyamatosan védekezésre kényszerítve a választott vezetőket, itt az ideje, hogy a közösség ezt ne tűrje tovább, s túl a háborgáson maga is cselekvésre szánja el magát. Reméljük, hogy több gyergyószentmiklósi polgár élni fog a felkínált lehetőséggel, illetve még inkább azt, hogy ezt a példát más települések is követni fogják.
Árus Zsolt
[Forrás: Gyergyói Kisújság]

2018. november 14., szerda

Ha ezt meg merik tenni Hunyadival, akkor keresztet vethetünk a magyar hősökre


Hunyadi János; Forrás: cultura.hu

Nem megengedhető, nem megbocsájtható, hogy a magyarok világraszóló hőstettéből, egyik leghatalmasabb győzelméből, a nándorfehérvári diadalból gagyi fikciós filmet gyártsanak, amely mindenről szól, de legkevésbé Hunyadi Jánosról és a magyar vitézségről. Márpedig a film forgatókönyve arra utal: efféle merénylet készül. Hétmilliárd forintért. A legnagyobb magyarból már sikerült félőrültet faragni (A Hídember) – most pedig legnagyobb hadvezérünket tuszkolnák epizódszerepbe egy történelmietlen fantasy filmben. Most még nem késő megálljt parancsolni ennek az őrületnek!
Amitől tartottunk, bekövetkezett. Olyan forgatókönyvet szült a Magyar Nemzeti Filmalap a Hunyadi-filmhez, amely alapján szinte kizárt, hogy méltó alkotás készüljön az egyik legnagyszerűbb magyar győzelemről, Nándorfehérvár 1456-os megvédéséről. Stefka Istvánnak, a PestiSrácok.hu lapigazgatójának volt szerencséje (inkább balszerencséje) elolvasni a Hegedűs Bálint által jegyzett, 94 oldalas forgatókönyvet, amit tegnapi cikkében lesújtónak értékelt. Mint írta:
Az állítólag Hunyadiról szóló film nem szól sem a törökverő Hunyadiról, nem szól sem a magyarság történelmének egyik legnagyobb győzelméről, a nándorfehérvári diadalról, nem szól a hazaszeretetről, a kereszténységről, nem szól Kapisztrán Jánosról, nem szól az azóta felcsendülő déli harangzúgásról, egyszóval nem szól rólunk, magyarokról. De annál inkább szól a törökökről, a janicsárok vitézségéről, a hamis romantikáról, a hamis fikciókról, és szól a történelmietlen kitalációkról.
Márpedig ez katasztrófa a javából! A Stefka-kritika megjelenése után nem sokkal felszólító levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyben cikkünk haladéktalan eltávolítását követelte a filmet készítő AUB Produkció Kft. Azt állították, sérültek a szerzői jogaik azzal, hogy „Az utolsó bástya” munkacímű filmalkotás néhány részletéről föllebbentettük a fátylat. Hogy így van-e, nem tudom, ez a jogászok asztala. Azt viszont tudom, hogy a magyar adófizetőknek körülbelül hétmilliárd forintjába kerül majd a film.
Már csak az irgalmatlan összeg miatt sem szabad hibázni. Ám ami ennél sokkal, de sokkal fontosabb: azért sem, mert egy elfuserált film a magyarság dicsőségéről újabb sebeket ejtene az amúgy is sokszorosan megtiport, történelmi traumák sorát hordozó magyar lelkekben. Szerintem ez a legfontosabb, nem a filmkészítő szerzői jogainak vélt sérelme. 
A felszólító levélben egyébként azt írták: „A cikk szerzője egy korábbi munkapéldányt használt, a cikkben közöltek egy része már nem aktuális”. De hát, ha annyira már nem is aktuális a forgatókönyv, akkor miért akarják leszedetni a cikket? Nincs itt némi ellentmondás? Majd közölték: „Az üzleti titok megsértése kihatással lehet a filmalkotás sikerességére, így komoly károkat okozhat a filmelőállító számára”. A mondat első felével nincs is bajom: cikkünk tényleg kihathat a film sikerességére, ám szerintem jó értelemben. Remélem, most, hogy már sokan a fejüket fogják a forgatókönyv bornírtságai miatt – átírják az egészet, elejétől a végéig. Legyen benne fikció (az Egri csillagokban is van, nem is kevés), de az a lényeget nem homályosíthatja el: Hunyadi, Kapisztrán és a magyar sereg bátorságát, hősiességét! Az önmagát még védeni akaró kereszténység győzelmét a(z akkor is) hódító, agresszív iszlám ellen.
Magánvélemény: Hegedűs Bálintot én egy tehetséges írónak tartom. Ő volt a Kincsem egyik forgatókönyvírója, amely az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb magyar filmje lett. A Hunyadi-forgatókönyvet viszont elszúrta… Ha Hegedűs mindenképpen formabontó Hunyadi-fantasy-vel szeretne kísérletezni, tegye – de lehetőleg ne a magyar adófizetők hétmilliárd forintjából!
KAPASZKODÓK KELLENEK
Évszázadok óta (nagyjából a Hunyadiak óta) diktatúrák, gyarmatosító, erőszakos nagyhatalmak elnyomása alatt élünk, hazánk folyamatosan kényszerpályán mozog, önállóságunk most is csak részleges. Történelemkönyveinket rendre átírták az éppen aktuális idegen elnyomóink, mert nem akarták, hogy büszkék legyünk történelmünkre, hőseinkre. Ezért van az, hogy még ma is sok honfitársunk berzenkedik mindentől, ami magyar, ami hajdanvolt dicsőségünkre emlékeztet. Évtizedek alatt beléjük nevelték a félelmet, a gátlásokat, ezért ők azt hiszik, ez a normális. (Így keletkezett az egyik leggyűlöletesebb magyar szó: a „magyarkodás”.) Most tanuljuk éppen, hogyan egyenesedjünk föl újra, hogyan legyünk büszkék önmagunkra. Ehhez kellenek, kellenének kapaszkodók. Olyanok, mint az Egri csillagok, amely könyvben és filmként is elképesztően népszerű mind a mai napig. Nem véletlenül.
Szerencsére vannak új kapaszkodók: ott van például Bán Mór kilencrészes Hunyadi-regényciklusa (a tizedik rész jövőre jelenik meg), amely hatalmas sikert aratott, kötetei a sikerlisták élén szerepelnek. Nyomában föltámadt a magyar történelmi regényírás, sorra születnek a jobb, kevésbé jobb, illetve zseniális alkotások, amelyeknek egy része már most megfilmesítésért kiált. Mint ahogy Bán Mór Hunyadi-regényciklusa is filmre kívánkozik, ám a filmalap lesöpörte az asztalról a Bán Mór sikerkönyveire épülő Hunyadi-filmsorozat tervét, és inkább saját forgatókönyv-fejlesztési igazgatójára, Hegedűs Bálintra bízta a munkát.
Fél évszázada (az 1968-as Egri csillagok-film óta!) várunk egy magyar szíveket megdobogtató, hazaszeretetre nevelő, büszkeségre okot adó magyar történelmi filmre, amely végre nem az állítólagos bűneinkbe dörgöli bele az orrunkat századjára, hanem eleink dicsőségét mutatja be. A legnagyobb magyarból, Széchenyi Istvánból már sikerült félőrültet faragni 2002-ben Bereményi Géza filmjében, A Hídemberben. Most pedig legnagyobb hadvezérünket tennék epizódszereplővé egy már-már fantasy-filmben. Most még nem késő megálljt parancsolni ennek az őrületnek!

2018. november 13., kedd

Elhunyt Pap Géza volt erdélyi református püspök

2018. november 13.,  
Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület volt püspöke kedden hirtelen elhunyt – közölte az egyházkerület sajtó irodája. 
Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. Teológiai tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte el 1978-ban. 
1979-től Bukarestben teljesített segédlelkészi szolgálatot, 
1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgált. 
1988 decemberétől a Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség lelkipásztora volt.
2000-2012 között az Erdélyi Református Egyházkerület 45. püspökeként szolgált, 
2012-től a Romániai Református Egyház Zsinatának ügyvezető elnöke volt.

Megszavazta az EP a román kormányt és parlamentet élesen bíráló határozatot

2018. november 13., kedd, 13:55 | Mediafax
Hatalmas többséggel megszavazta kedden az Európai Parlament a román kormány és parlament jogállamisághoz való viszonyulását élesen elítélő határozatot. Lényege, súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban. A határozat a hírszerzés és az ügyészség titkos megállapodásait is elítéli. 
A határozat elfogadását 475 EP-képviselő támogatta, 151 ellene szavazott, 40-en tartózkodtak. Az PE honlapján korábban közzétett határozattervezet 13 pontban foglalta össze az Európai Parlament bírálatait, illetve ajánlásait. A kedden elfogadott változat több pontban módosult. 
Az EP emlékeztet arra, hogy a bukaresti döntéshozóknak gondoskodniik kell az Európai Unió szerződésében foglalt értékek tiszteletben tartásáról és az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt jogok szavatolásáról 
Az EP-t aggodalommal tölti el az igazságügyi és büntetőjogi törvények módosítása, különös tekintettel azokra, amelyek gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupcióellenes küzdelmet Elítéli az rendőrség és csendőrség „erőszakos és aránytalan” fellépését a tüntetők ellen a 2018. augusztusi bukaresti demonstráción; felkéri a bukaresti hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a történtek átlátható, pártatlan és hatékony kivizsgálását 
Megkérdőjelezi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az igazságügyi intézmények közötti megállapodások legitimitását; kéri a titkosszolgálatok feletti parlamenti ellenőrzés szigorítását; arra kéri a román hatóságokat, beleértve az államfőt, hogy határolódjanak el a SRI titkos megállapodásaitól Arra kéri a román hatóságokat, hogy lépjenek fel a korrupciós bűncselekményeket dekriminalizáló intézkedések ellen és ültessék a gyakorlatba a korrupcióellenes stratégiát Azt ajánlja a román parlamentnek, hogy vizsgálja felül a civil szervezetek működésével és finanszírozásával kapcsolatos törvénykezést 
Az EP-t aggodalommal töltik el a sajtószabadságot korlátozó politikai intézkedések, illetve az a törvényjavaslat, amellyel büntetnék a Romániát külföldön „becsmérlő” kijelentéseket 
Arra szólítja a kormányt és a parlamentet, hogy ültessék gyakorlatba az Európai Bizottság, az GRECO és a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekkel kapcsolatos ajánlásait, és tartózkodjanak minden olyan igazságügyi reformtól, ami aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot 
Arra szólítja fel a kormányt, hogy működjön együtt az Európai Bizottsággal a lojális együttműködés EU-szerződésben foglalt elve alapján Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy egy egységes kritériumrendszerre alapozva valamennyi tagállam korrupcióellenes fellépéseiről készítsen éves jelentéseket 
Az uniós alapértékek védelme érdekében határozottan támogatja a tagállamok szabályozott, rendszeres és objektív monitorozását az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság bevonásával 
Felkéri a Bizottságot, hogy az uniós szerződés őreként ellenőrizze a határozatba foglalt ajánlások teljesítését, segítse a román hatóságokat a megfelelő intézkedések meghozatalában 
Felkéri az EP elnökét, hogy küldje el a jelen határozatot a Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, a tagállamoknak és Románia elnökének 
Az EPP konkrét lépéseket vár a PSD-től Az Európai Néppárt (EPP) – amelynek az RMDSZ is tagja – a korrupció elleni konkrét lépéseket vár a Szociáldemokrata Párttól (PSD), illetve politikai akaratnyilvánítást a jogállamiság megfelelő működésével kapcsolatban - hangoztatta az EPP azt követően, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a Romániát érintő határozatot. 
Az EP néppárti frakciója rámutat, 2019 első felében Románia látja el az Európai Unió (EU) Tanácsának soros elnökségét, az EP-nek pedig garantálnia kell, hogy a román elnökség nem aknázza alá azokat az értékeket - például a jogállamiság -, amelyek védelméért keményen küzd az EU. 
"Romániában sajnos tovább romlott a helyzet, ezért mi a korrupció elleni konkrét lépéseket várunk a kormányzó PSD-től, illetve politikai akaratnyilvánítást a jogállamiság megfelelő működése kapcsán" - fogalmaz közlemény az Európai Néppárt. A PSD pártcsaládja is támogatta a határozatot 
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (amelynek a PSD is tagja) támogatta az Európai Parlamentben kedden elfogadott határozatot, ugyanakkor azonban felhívja a figyelmet egy olyan független mechanizmus létrehozásának fontosságára, amely lehetővé teszi a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok monitorozását a tagállamokban. Az S&D frakció alelnöke, Josef Weidenholzer hangsúlyozta, a demokrácia és a jól működő jogállamiság alapvető fontosságú minden EU-s tagállam tekintetében. 
"Elismerjük, hogy vannak olyan tényezők Romániában, amelyek aggodalomra adnak okot, mint például az igazságügyi reformot érintő törvénycsomag. Hangsúlyoztuk a román kormánynak a Velencei Bizottság ajánlásai végrehajtásának szükségességét, és elégedettséggel nyugtáztuk, hogy a miniszterelnök az EP plénuma előtt mondott beszédében vállalta, hogy ez így lesz. Várjuk, hogy ez maradéktalanul történjen meg" - fogalmazott. Weidenholzer hozzátette, a jogállamiság biztosításához elengedhetetlenül fontos a hírszerző szolgálatok tevékenységével kapcsolatos világos szabályozás kidolgozása. 
Liviu Dragnea PSD-elnök: nem ezek a fontos témák Románia számára az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a gazdasági fejlődés, a nagyobb jövedelmek biztosítása jelenti a fontos témákat, nem az országról szóló különféle határozatok és jelentések - jelentette ki kedden Liviu Dragnea, a PSD elnöke. 
 A párt vezetőségi ülését követően arról kérdezték az újságírók a politikust, hogy milyen lesz az országnak az Unióhoz fűződő viszonya a hat hónapos elnökség ideje alatt, olyan körülmények között, hogy európai szinten bírálat érte Romániát olyan témákkal kapcsolatban, mint az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) vagy az igazságügyi törvények.
 "Én mint egyszerű, de nem alázatos román állampolgár úgy vélem, hogy nem ezek a nagy témák Románia számára... 
A valóban nagy témák túlmutatnak a különféle határozatokon és MCV-ken. Itt az egészségügyről, az oktatásról, az infrastruktúráról, a mezőgazdaságról, a gazdasági fejlődésről, a nagyobb jövedelmek biztosításáról, a kiszámítható üzleti környezetről és a nagy rendszerek reformjáról beszélünk. Ezek mind olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban többször, személyesen és intézményesen is nyilvánosan felkértem az államfőt, hogy működjünk együtt, de hiába" - nyilatkozta Dragnea

KOLUMBIA SZÉPEI

Angela Rico, Caquetá megye szépe (Fotó: MTI/EPA/EFE/Ricardo Maldonado Rozo)

Sötét anyag vihara közeleg a Naprendszerünk felé

2018. 11. 13.  Cnet.com
A csillagászok számításai szerint a titokzatos anyag 500 kilométer per szekundumos sebességgel száguld majd végig a bolygórendszerünkön. A közelgő vihar lehetőséget nyújt a tudósoknak arra, hogy új ismereteket szerezzenek a világegyetem mintegy 25 százalékát kitevő matériáról.
A sötét anyag csillagászati eszközökkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból, valamint a csillagok és a galaxisok mozgásának megváltozásából következtethetünk.
Szerte a Tejútrendszerben számos, úgynevezett csillagáram – más néven csillaghalmaz – is létezik. Ezek olyan csillagok halmazai, amelyek korábban törpegalaxisok részei voltak, de az ősi időkben ütköztek a Tejúttal, majd szétszaladtak, és most a galaxisunk centruma körül keringenek. Az Európai Űrügynökség Gaiai teleszkópja tavaly fedezett fel egy ilyen csillagáramot, amely az S1 nevet kapta. Ez az áram az előrejelzések szerint hamarosan a bolygórendszerünkkel ütközik– olvasható a Cnet.com oldalon.
An Incredibly Fast 'Dark Matter Hurricane' Is Blowing Past Earth Right Now 


A tudósok számításai szerint, a Naprendszer ahogy keresztülhalad a Tejút külső régióin 230 kilométer per szekundum sebességgel száguld át az ott található sötét anyagon. Azonban az S1-áramnak a sebessége, amely Naprendszerünk felé közelít, a spanyol Zaragoza Egyetem munkatársai szerint elérheti az 500 kilométer per szekundumot is, így sokkal nagyobb az esély arra, hogy a műszerek észleljék a titokzatos anyagot.
A sötét anyag összetevőiről jelenleg még csak feltételezések léteznek. A tudósok úgy gondolják, hogy gyengén kölcsönható nagy tömegű részecskék (WIMP-ek), gravitációsan kölcsönható nagy tömegű részecskék (GIMP-ek), valamint axionok alkothatják a különleges anyagot. Az egyetem munkatársai szerint az S1-áramban az utóbbi észlelésére lesz a legnagyobb esély.
A közelgő „vihartól” egy percig sem kell azonban tartanunk, károkat nem okoz a berendezéseinkben, viszont ha sikerül a műszerekkel bemérni bizonyos összetevőit, új ismereteket szerezhetünk galaxisunk felépítéséről és a sötét anyagról is.

Kifütyülték Angela Merkelt az Európai Parlamentben

2018. 11. 13.  hirado.hu forrás: M1
Az Európa jövőjéről szóló beszéde nem aratott osztatlan sikert. Angela Merkel ezúttal is sokat beszélt a migrációról, annak kapcsán pedig az összeurópai megoldást szorgalmazta és többször hangoztatta, hogy mindenkinek szolidárisnak kell lennie. A német kancellár újra elmondta azt is, hogy meg kell erősíteni a Frontexet, vagyis az unió határvédelmi ügynökségét.
Pfújolás, füttykoncert és tapsvihar keveredése szakította félbe Angela Merkel német kancellár beszédét az Európai Parlamentben. Angela Merkel zavarában eleinte csak nevetni tudott, majd váratlanul örömének adott hangot: „nagyon örülök ennek, ez fantasztikus, sikerült sokakat felbosszantanom a parlamentben!” – nevetett a német kancellár.
Bár sokan még ekkor is tapsoltak, a felzúdulás tovább folytatódott. A képviselők nemtetszését az váltotta ki, hogy Angela Merkel egy közös európai hadsereg felállítását és egy kollektív uniós fegyverkereskedelmi politika kialakítását szorgalmazta.
Tolerancia és szolidaritás
Az Európa jövőjéről alkotott nézeteit ecsetelő kancellár vissza-vissza kanyarodott a tolerancia és a szolidaritás kérdéséhez. Minduntalan e két alapelvvel érvelt, legyen szó úgy a gazdasági együttműködésről, mint a migrációs válságról. Végül a szolidaritás egy igen sajátos meghatározásával élt, szerinte ugyanis bizonyos kérdésekben nincs helye az ellentmondásnak.
A kancellár szerint ezek az összeurópai kérdések európai szintű szabályozásért kiáltanak. Ilyennek tekinti a migrációt, amit a kancellár szerint egy közös európai menekültügyi rendszerrel kell szabályozni. A beszédét követő vita során többen azt hangsúlyozták, a kancellár egy központosodó Európai Unió képét körvonalazta.
Az Európai Unió, mint birodalom
Nigel Farage brit képviselő például úgy fogalmazott, ha a kancellár terve beteljesül, az EU egy birodalommá válik, a közös hadsereg pedig egy puccsot készít elő. Szakértők arra figyelmeztetnek, Angela Merkel beszédében annak az Európa-projektnek a megvalósítását szorgalmazta, amelyet Emmanuel Macron francia államfővel közösen alkotott meg.
Angela Merkel beszédet mond az Európai Parlamentben (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

A két politikus idén nyáron írta alá a mesebergi nyilatkozatot, amelyben hitet tettek az egységes Európa és a nyílt társadalom elve mellett. Sőt, a német kancellár ekkor fogadta el a francia államfő követelését is, egy közös költségvetést vezetnének be 2021-től az eurózóna államaiban. Ezzel tovább erősítenék Párizs és Berlin európai gazdaságra gyakorolt befolyását.
Semmi nem valósult meg
Az azóta eltelt szűk fél év alatt azonban semmi sem valósult meg a nagy francia-német Európa-projektből. Sőt, minden eddiginél mélyebb válságba zuhant úgy a párizsi, mint a berlini kormányzat. Emmanuel Macron támogatottsága 26 százalékra hullott: a franciák kétharmada elítéli az államfő politikáját.
Németországban a válság még ennél is súlyosabb, Angela Merkel lemondott pártelnöki tisztségéről és bejelentette, a következő választások után nem folytatja politikai pályafutását.
Magyarországot is szóba hozta Merkel
Angela Merkel Magyarországot is szóba hozta az Európai Parlamentben. Magyarország úgy került szóba a kancellár beszédében, hogy több ország képviselője is megvádolta Merkelt azzal, hogy Európa neki köszönheti a menekültválságot. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy ő volt az, aki rászabadította a migránsokat az Európai Unióra azzal, hogy megnyitotta a határait – tájékoztatott az M1 tudósítója.
Merkel ezt azzal magyarázta, hogy visszaemlékezett 2015-re, amikor rengeteg menedékkérő torlódott fel Magyarországon, így Németország és az akkori osztrák kancellár vállalta magára – ahogy Merkel fogalmazott – a segítségnyújtást. Merkel hozzátette, nem érti, miért szidalmazzák emiatt nap, mint nap. A magyar kerítést is megemlítette beszédében, azzal kapcsolatban azt mondta, ő sosem ellenezte, hogy Magyarország megvédje a határait.

Szili: Legitim a magyarság igénye a székelyföldi autonómiára

2018.11.12., MTI/figyelo.hu
„A magyar-román jószomszédi kapcsolatok megtartása mellett, az európai keretek között fel kell hívni a figyelmet arra, hogy legitim a magyarság igénye a székelyföldi autonómiára - mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának mai ülésén."
Szili Katalin kifejtette: Európának jelentős hiányosságai vannak a saját közösségeivel szemben, azokkal szemben, akik itt születtek és itt szeretnének boldogulni. Európában nincsenek középpontban azok a kérdések, amelyek az őshonos kisebbségek sorsát illetik, és Európa hajlamos az őshonos kisebbségeket összemosni azokkal, akik a legutóbbi időkben találtak otthonra a kontinensen - vélekedett.
Úgy látja, az EU szívesebben teszi a nemzeti kisebbségek ügyét abba a nagy kosárba, amely minden más kisebbségé is.
A miniszterelnöki megbízott a székelyföldi területi autonómiaigénnyel kapcsolatban kijelentette: olyan területi igényről van szó, amely Európában sok helyen már valóság.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy a november 18-ra Sepsiszentgyörgyre összehívott székely nagygyűlés már a harmadik ilyen jellegű rendezvény lesz a székelység történetében, a harmadik olyan alkalom, amikor a székelység egészét érintő kérdésekben a székelyek nagy számban összegyűltek.
Mint mondta, a nagygyűlésnek van egy racionális vetülete, ami azt jelenti, hogy világosan és részletesen látják azt a jövőképet, amelyet Székelyföldnek szánnak. Másrészt van egy érzelmi vetülete is, hiszen a nemzeti hovatartozás "nem képzelhető el érzelmek nélkül" - fogalmazott.
Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke kiemelte: még ha az autonómiatervezetek érzékenyen is érintik a román többséget és sikertelenek is lesznek, fel kell lépni az érdekükben, az erdélyi magyar közösségnek ugyanis nyomot kell hagyni.
Kitért rá: egy nemrégiben készített felmérés szerint egy székelyföldi magyar legnagyobb vágyai között szerepel az autonómia, de az emberek többet vártak, mint amennyi történt az elmúlt évtizedekben. A közösség tényleges előrelépést vár el, különben egyre nőni fog a közöny az autonómia kérdésében - közölte.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli modell analógiájaként fogalmazódott meg, ami egyszerűvé teszi az autonómiaigény nemzetközivé tételét, hiszen azt mutatja, hogy azt szeretnék, ami ott már bevált és működik. Meg kell értetni az emberekkel, hogy az autonómia nemcsak a politikusoknak fontos, hanem a mindennapi életet befolyásolja - mondta.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta: konszenzusra van szükség a politikai pártok és a civil szervezetek között, különben hiába küzdenek az autonómiáért, sosem érik el. Amíg a közösség azt érzi, hogy nincs egyetértés a szervezetek között az autonómia ügyében, vagy azt, hogy vannak, akik politikai tőkét akarnak kovácsolni ebből a kérdésből, nem fogja támogatni a törekvéseiket - magyarázta. Hozzátette: márpedig tömegbázis nélkül nehéz eredményt elérni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke kijelentette: "az autonómia nem egy megoldás, hanem a megoldás" az erdélyi magyar közösség megmaradása, gyarapodása szempontjából.

Így szavazott a román jogállamiságról a magyar baloldal

A Sargentini-jelentés után a román jogállamiságról szóló előterjesztést is megszavazta az Európai Parlament. A Mandiner.hu megkérdezte a magyar baloldalt, hogyan szavaztak a baloldali kormány által vezetett Romániáról.
Súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban – áll az Európai Parlament (EP) kedden megszavazott állásfoglalásában. A strasbourgi plenáris ülésén 473:151 arányban elfogadott dokumentumban felszólították a román hatóságokat, hogy biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen. A képviselők szerint bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) tervezett – jelentős részben alkotmányellenesnek talált – változtatásai is, amelyek gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést.
Miután Romániában az európai szociáldemokraták pártcsaládjába tartozó párt van kormányon, megkérdezte a Mandiner a magyar baloldalt, hogyan viszonyultak az előterjesztéshez:
Niedermüller Péter (Demokratikus Koalíció): „Az Európai Parlament ma szavaz a romániai jogállamiság helyzetéről. Bár nem lehet összehasonlítani a magyar vagy lengyel állapotokkal, úgy tűnik, hogy Romániában is súlyos problémák merültek fel, főként a korrupcióval kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy ezeket a vádakat ki kell vizsgálni akkor is, ha a román kormány élén álló Szociáldemokrata Párt a saját politikai családomhoz tartozik. A jogállamiság megítélése ugyanis nem pártpolitikai kérdés, hanem politikai erkölcsi feladat. A jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Nincsenek kiutak és mellébeszélések: mindenkinek tiszteletben kell ezt tartania. Annak örülnék a leginkább, ha szociáldemokrata kormányokat soha nem vádolnának azzal, hogy a saját érdeküknek megfelelően formálják át az igazságszolgáltatást, és párttársaik védelme miatt hátráltatják a korrupció elleni küzdelmet. A korrupció mindent tönkretesz, ezért kíméletlenül vissza kell szorítani! A fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása ellen is fel kell lépni. A tagállamok közti bizalom tartja össze az Európai Uniót. Az a tagállam, ahol csorbul a jogállamiság, megbízhatatlan partnerré válik. Bizalom híján pedig nem létezhet a közös európai projekt. Az Európai Parlamentnek az a feladata, hogy kivizsgálja, ha felmerül annak a gyanúja, hogy egy tagország megszegi a jogállamiság és a liberális demokrácia szabályait. A mai szavazás fontos tanulságot hordoz a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt számára: a saját párttársainkon is számon kell kérni az alapvető értékeket. A politikai erkölcs ugyanis ezt diktálja. Éppen ezért, valamint a szociáldemokrata értékek védelmében fogom ma megszavazni a jelentést.”
Molnár Csaba (Demokratikus Koalíció): „Mivel a román jogállamiság működésével kapcsolatban, az utóbbi időben nagyon komoly aggodalmak merültek fel, és ezt nemzetközi szervezetek is bizonyították, ezért a román jogállamiságról szóló jelentésre igennel szavaztam.”
Ujhelyi István (Magyar Szocialista Párt): „Ma délben volt a szavazás a román jogállamiságról szóló határozatról, amelyet az EP nagy többséggel elfogadott. István nem volt jelen a szavazásnál, ennek oka nagyon egyszerű: váratlanul törölték a járatát és Brüsszelben ragadt, nem ért ide Strasbourgba a kezdésre. Ezzel együtt, ha jelen tudtam volna lenni a szavazáson, akkor mindenképpen támogattam volna az elfogadását.
Határozott véleményem, hogy az európai jogsértéseket nem lehet kettős mércével mérni. Az Európai Uniót fel kell ruházni olyan erővel, amely szükség esetén a normakövetésre készteti a tagállami kormányokat. A román jogállamisággal kapcsolatos határozati javaslat pontos és korrekt megállapításokat tett, ezért egyetértettem vele. A most elfogadott dokumentumot ugyanakkor össze sem lehet hasonlítani a magyar helyzettel, a Sargentini-jelentés ugyanis nagyságrendekkel nagyobb jogsértéseket és problémákat állapított meg az Orbán-kormány működésében.”
Szanyi Tibor (Magyar Szocialista Párt): „Az előterjesztést megszavaztam. Magam is aggályosnak látom a Romániában uralkodó, meglehetősen kaotikus, helyenként átláthatatlan folyamatokat, beleértve a korrupció problémáit, illetve a titkosszolgálatok szerepét. Az európai értékek, különösen a jogállamiság ügyének fontossága messze felülírja a különböző pártpolitikai megfontolásokat, s ennek megfelelően a jelentés irányadó tételeket tartalmaz más tagországok számára is.”
Az Index szerint a nyolc Fidesz-KDNP-s képviselő (Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám és Schöpflin György) elutasította az indítványt, a romániai Sógor Csaba (RMDSZ) és Tőkés László (Fidesz) tartózkodott. A többiek nem szavaztak.
Forrás: Mandiner.hu;

Széteső hadsereg – kik terveztek merényleteket baloldali politikusok ellen?

Káncz Csaba, 2018. Privátbankár.hu
A német védelmi miniszternek inog a széke, hiszen sorra jönnek ki azok a jelentések, amelyek a hadsereg elképesztő állapotáról tanúskodnak. Ráadásul kiderült, hogy 200 elit katona politikai merényleteket tervezett elkövetni a Willkommenskultur felelősei ellen és tevékenységüket a katonai elhárítás egy főtisztje is segítette.
Vasárnap Ursula von der Leyen védelmi miniszter egy új német katonai bázist avatott föl a nyugat-afrikai Nigerben, ahol a két ország „közösen harcol a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció ellen”. Jelenleg a Bundeswehr már Maliban, Marokkóban, Tunéziában, Szudánban, Dél-Szudánban és a Földközi-tengeren is szolgálatot teljesít. Nyugat-Afrika újkori destabilizálódása Líbia 2011-es nyugati bombázásával kapott komoly löketet, amely műveletekben Párizs vezető szerepet játszott, de Berlin előrelátóan nem vett részt.
Lesújtó jelentések
Első pillantásra azt gondolhatjuk, hogy Németország egyre burjánzó afrikai misszióival semmi gond nincsen, hiszen katonai költségvetése jövőre már eléri a 42,9 milliárd eurót, amely a GDP 1,31 százalékát teszi ki és nominálisan a hetedik legnagyobb a világon.
Miért van mégis az, hogy a berlini politikai boszorkány-konyhában von der Leyen egy olyan miniszternek számít, aki Merkel jövő évi várható lemondásával egyidőben kényszerülhet feladni a bársonyszéket? Nos, nehéz még felsorolni is azon nyilvános és titkos jelentések hosszú sorát, amelyek szerint a német hadsereg elképesztően rossz bőrben van.
Februárban a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanja éves jelentésében kiemelte, hogy a légierő 14 darab A400M típusú szállító repülőgépe közül egy sem működőképes, 6 tengeralattjáró üzemképtelen, a 244 Leopard-2 tanknak pedig csupán a harmada harcképes. A jelentés szerint a katonák személyi felszerelését tekintve volt előrelépés, de továbbra is hiány mutatkozik kulcsfontosságú eszközökből, például golyóálló mellényekből.
A Bild napilap által júliusban megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után 20 hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Mindhárom haderőnemnél problémát jelent, hogy nincs elég ember.
Vérengzést terveztek a migránsok között
Ezeket a lesújtó információkat aztán megkoronázta két héttel ezelőtt egy parlamenti kérdésre adott válasz, amely szerint tavaly a hadseregnek vadonatújan átadott nehézfegyvereknek jelenleg csupán 39 százaléka bevethető. Példának okáért a 71 leszállított új „Puma” páncélos közül csak 27 számít harcképesnek, a 7 darab „Tigris” harci helikopterből pedig csupán kettő. A védelmi minisztériumnak be kellett vallania, hogy a hadsereg csupán 2031-ben kerül teljesen bevethető állapotba.
A miniszternek az utóbbi napokban egy, már tavaly elindult ügy miatt is fájhat a feje. A katonai elhárítás 2017-ben vette őrizetbe a 28 éves Franco Albrecht főhadnagyot és két feltételezett társát egy politikai merénylet kitervelésének és előkészítésének vádjával. Mára kiderült, hogy a csoport valójában jóval kiterjedtebb, mint eredetileg hitték: 200 elit katonából áll, és a Willkommenskultur olyan főszereplői, mint Claudia Roth Zöld párti vezető, valamint Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter ellen terveztek merényletet elkövetni. Ezen kívül az „X nap”-nak elkeresztelt időpontban vérfürdőt rendeztek volna a bevándorlók között. Segítőik között ráadásul horogra akadt a katonai elhárítás egyik alezredese is, aki eddig a háttérben ott gátolta az eddigi nyomozást, ahol csak tudta.

Káncz Csaba jegyzete

131 oldalas dokumentumban cáfolja a magyar kormány a bevándorláspárti Sargentini-jelentésben megfogalmazott vádakat

2018. NOVEMBER 13. MTI - OS
A Kormány álláspontja szerint a vita továbbra is valójában a migrációról szól, minden más kérdésben lezárt ügyek vannak és a kormány mindig is nyitott volt a megegyezésre, de a bevándorláspolitikából azonban nem engedünk – mondta Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár.
Hétfőn tárgyalta az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülése Magyarország helyzetét. Az államtitkár szerint, ahogy az egész Magyarország elleni támadás, úgy a hétfői tanácsi meghallgatás is a jövő évi európai parlamenti választási kampány része a bevándorláspárti politikusok oldaláról. Azért támadják Magyarországot, mert nemet mondunk a bevándorlásra és nemet mondunk a migránsok betelepítésére. A Magyar Kormány ezért készített egy 131 oldalas dokumentumot, amelyben tételesen cáfolja a Sargentini-jelentésben megfogalmazott alaptalan vádakat.
Hozzátette: Judith Sargentini EP-képviselő az Európai Unió jogi szolgálatának véleményével ellentétben külön megbeszélést folytatott az Általános Ügyek Tanácsának tagjaival, így újabb eljárási szabálysértést követett el. Tehát nem csak a jelentés elfogadásakor voltak jogellenesek, hanem a mostani eljárásban is. Ebből is látszik, hogy mindenképpen meg akarják büntetni Magyarországot.
Ezzel szemben Magyarország teljes mértékben elkötelezett a Szerződések és az Unió alapértékeinek védelme iránt, a demokrácia, jogállamiság, piacgazdaság és kisebbségek védelme pedig Magyarország Alaptörvénye által is védett alapelvek. Elkötelezettségünket jelzi az is, hogy Magyarország kész volt még az Alaptörvényét is módosítani a kompromisszum elérése érdekében 2013-ban – hangsúlyozta.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a csalással elfogadott Sargentini-jelentés miatt a kormány az Európai Bírósághoz fordult, a magyar Országgyűlés pedig a Magyarország szuverenitásáért kiálló határozat elfogadásával politikai választ adott rá.
A Kormány által készített 131 oldalas háttéranyag ismertetését követően kérte a Tanács tagjait, hogy kellő körültekintéssel járjanak el, amikor megvizsgálják a Magyarországgal kapcsolatos eljárásokat, hiszen a közvélemény kiemelt érdeklődésére számot tartó kérdésről van szó és elkerülendő, hogy bármilyen külső tényező befolyásolja az eljárás kimenetelét. Varga Judit szerint a Magyarország ellen folytatott hadjárat megmutatta, hogy mi is a májusi európai parlamenti választás tétje, ez a bevándorláspárti és bevándorlás-ellenes erők harca.

KKM-államtitkár: A Duna közös kincs

2018. NOVEMBER 13. MTI
A Duna közös kincs, környezetbarát szállítmányozást tesz lehetővé, energia- és vízforrás, fontos szerepet játszik a gazdaságban és a mezőgazdaságban egyaránt – hangsúlyozta Sztáray Péter András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a Duna Bizottság megalapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián kedden Budapesten.
A Duna az egyik fő európai közlekedési folyosó, lényeges a nemzetközi együttműködés a Duna gazdaságokat integráló funkciójának támogatásához, a fenntartható fejlődés biztosításához, és a környezet védelméhez – tette hozzá. Közös feladatnak nevezte, hogy az érdekütközések ellenére szorosabbra fűzzék és megerősítsék a nemzetközi együttműködést. A Duna a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiemelt része, a fejlesztését és hajózhatóságának biztosítását az Európai Unió is fontosnak tartja – mondta.
Üdvözlik az együttműködéseket a Duna Bizottság és más nemzetközi vagy regionális szervezetek között, így fontos a Fekete-tengeri régió és a Duna-régió közötti együttműködés is. Magyarország idén július óta megfigyelőként vesz részt a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben – ismertette.
Kitért arra is, hogy a bizottság alapjait lefektető belgrádi egyezményt 1948-ban a második világháborút követően Magyarország is aláírta a hét alapító tagállam egyikeként. Az egyezmény felülvizsgálata elkezdődött, a munkacsoportot Magyarország vezeti.
A nemzetközi szervezet 70. évfordulójáról a külügyminisztériumban kiállítással emlékeztek meg, és számos más rendezvényt tartottak – mondta. Ismertette: az 1948-ban létrejött Duna Bizottság célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye 1954 óta Budapesten van, tagjai Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna, 10 állam pedig megfigyelőként vesz részt a működésében.
A tagállamok vállalták, hogy a Duna területükre eső szakaszát hajózható állapotban tartják, elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítására. A bizottság a dunai hajózással kapcsolatos ügyekért felelős, ellenőrzi a környezetszennyezést, a biztonságot és a vízi járművek lajstromozását is.

Szijjártó Péter Kolozsváron: Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország a gazdaságfejlesztési programot

2018. november 09. 
Székelyföldre is kiterjeszti Magyarország azt a gazdaságfejlesztési programot, mely Erdélyben eddig Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak - jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Kolozsváron, miután Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tárgyalt az RMDSZ székházában. Elmondta: a Maros-mezőségi kísérleti gazdaságfejlesztési program keretében tavaly másfél milliárd forint jutott a térség gazdálkodóinak és vállalkozóinak, idén 800 pályázat érkezett, ezek elbírálása jelenleg is tart. Hozzátette: a magyar költségvetésben a jövő évre 50 milliárd forintot különítettek el a gazdaságfejlesztési programokra, ebből jelentős összeg jut Erdélybe és a Székelyföldre. Szijjártó Péter méltatlannak tartotta, hogy román részről egyelőre nincs készség a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásának az engedélyezésére. 
Az MTI kérdésére kijelentette: Magyarország örömmel támogatná, ha Románia kulturális intézetet akarna létrehozni Magyarország bármelyik városában. "Én inspirálnám a románokat, hogy minél több kulturális intézetet nyissanak Magyarországon. Valahogy nem pontosan ezzel a hozzáállással szembesülünk a román kollégák oldaláról" - mondta. Hozzátette: bukaresti látogatásán ismét kérte Teodor Melescanu román külügyminisztert, hogy adja meg a támogatást a kolozsvári kulturális intézetet létrehozásához. Megjegyezte: a téma nem fog lekerülni a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről. 
Szijjártó Péter természetesnek tartotta, hogy a romániai látogatásain az erdélyi magyarság érdekképviseletével is tárgyal, mert a határon túli magyarokkal kapcsolatos kormánypolitikát az alapján alakítják ki, hogy mit várnak a határon túli magyarok képviselői a magyar kormánytól. A miniszter fontosnak tartotta, hogy a két ország között közös sikertörténeteket építsenek fel, mert ezek tudnak olyan bizalmi alapot teremteni, amelyre építve az érzékeny kérdéseket is a megoldás reményével lehet felvetni. Kedvezőnek találta, hogy néhány olyan kérdésben sikerült előre lépni, amelyek megoldására "sokan egy lyukas garast nem adtak volna" - fogalmazott. Ezek sorában a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium újbóli megnyitását említette. 
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: a megbeszélés során áttekintették a problémás kérdéseket. Hozzátette: az erdélyi magyarságnak az a legjobb, ha Románia és Magyarország között álladó a párbeszéd. Úgy vélte, ezért meg kell erősíteni a két ország stratégiai partnerségét, és törekedni kell egy bizalmi viszony kialakítására. Kolozsvári programja keretében Szijjártó Péter erdélyi magyar vállalkozókkal is tárgyalt. Az este folyamán az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel vesz részt munkavacsorán. (MTI)

A jövő a mi kezünkben van

Keizer Robert jelenlegi Kolozs megyei MPP elnök Gazdasági, kulturális és sport-fejlesztésre alkalmas, saját kapcsolatain és tapasztalatain alapuló programja van, amivel országos szinten tudna segiteni a párt építésében. Megkérdeztük miként látja az elkövetkezőkben a tevékenységeit és mire építi az alelnökjelöltségi kampányát:
- Tisztelt elnök úr mondhatni, hogy a Szórványban Kolozs megye mindig is egyfajta másodmozdonyként működött és ebben Onnek is valós szerepe volt, hogyan tovább?
- Külkapcsolatok ápolása, fejlesztése érdekében 2011-ben Németországban – Berlinben – a legnagyob Európai Nemzetközi Turisztikai kiállitáson, Háromszéket és Kalotaszeget bemutató standot állitottunk fel, amelyet többezer vendég nézte meg. Ennek eredményekén - úgy Kalotaszegre mint Háromszszékre megemelkedett a német vendégek száma a faluturizmusban. Ezt - közösen - továbbb tudjuk fejleszteni: Tusnádfürdő polgármesterére, de másokra is gondoltam, hogy együtt akár egyéb szép dolgokat is tudnánk fejleszteni.
- Ezenkivül még milyen dologra szeretné felhivni a figyelmet?
- A Salzburgban székelő Osztrák - Magyar gazdságfejlesztő és baráti társasággal hosszú ideje ápoljuk a kapcsolatot s itt kiemelném azt, hogy 2012-ben Mezei János - az akkor MPP-es polgármestert - e társaság szenátorrá választották s ezáltal be tudott tekinteni a monarchia leveltárába,(ami szerintem a telekkönyveknél fontos szempontot játszhatott.) Ezt a kapcsolatot is tovább lehet fejleszteni.
- Konkrét dolgokról is hallottunk, bemutatná őket?
- Igen. A kinai gazdasági faktorokkal való kapcsolatunk nem újdonság. A kinai traktor gyárnak egész Erdélyre kiterjedő reklám-karavánt szerveztünk meg , annak érdekében, hogy a vidék-fejlesztéshez is hozzájáruljunk, de ők ennél többet ajánlottak éspedig megyei képviseleteket ajánlottak fel, aminek az első pontja Bánffyhunyadon volt felállitva. Az akkori kapcsolatunkat azóta is ápoljuk és új lehetőségek lehetnek e téren, amennyiben ezt igy akarjuk.
- Talán a legfontosabb kimaradt?
- Nem, csak erre büszke vagyok mert a polgáriakkal közösen lett megvalósítva. A japán kapcsolataink köztudottan már többévesek. A Gyulakuta-i beruházás nem új téma, ezúton is szeretném megköszönni, annak a közel 100 MPP-önkéntesnek, akik ehhez hozzájárultak! Annak idején a 11 erdélyi megye meglátogatásának fő pillérje az MPP gazdasági szakemberei, az MPP-s polgármesterek és az MPP Gazdasági és Vidékfejlesztő szaktestülete volt. Takagi úr a román-japán kereskedelmi kamara elnöke több ízben a helyszinen tapasztalhatta a lehetőségeket és valódi képet kapott ezekről. Az Ő segédletével 5 nagy japán városban működő gazdasági kamarákban belettek mutatva e valós lehetőségek. E kapcsolatainkat máig is ápoljuk. De nemcsak vele, mivel a Japán-erdelyi baráti társaság elnökének felkérésére egy együttműködési megállapodást is sikerült kijárjunk. Kajtaro Ohno-val - a Marugame régió kormány-közeli képviselőjével, ( az Ő édesapja japán képviselő s a nagyapja a második világháborúban hadügyi miniszter is volt) - gazdaság-élénkítő, egészségügyi, kulturális és sport területen is szeretnénk továbbra is együttműködni, Emellett politikai együttműködést is jelenthet, de csak a törvény keretei közt. A Kajtaro Ohno-val való kapcsolat kínálta lehetőségeket – részletesen - az OT-n fogom bemutatni.
Remélem, hogy felkeltettem a szíves érdeklődésüket A tenniakarókkal majd az OT alkalmával való találkozásonkor további lehetőségeket fogunk megbeszélni.
- Köszönöm a beszélgetést
- Én köszönöm a lehetőséget
Lejegyzete GBI