2017. október 15., vasárnap

AZ MPP VÁLASZMÁNYÁNAK A KÖZLEMÉNYE

A Magyar Polgári Párt választmányi ülésére került sor a hétvégén Gyergyószentmiklóson. A maratoni ülésen helyzetértékelésről, fontos stratégiai kérdésekről, szervezetépítésről, a közösséget érintő feladatok érdekérvényesítési lehetőségeiről, az európai őshonos közösségek jogait rendező kezdeményezésről és a jövőben sorra kerülő anyaországi parlamenti választásról esett szó.
Az idén elfogadott új alapszabályzat szerint a választmányi ülésen az országos elnökség tagjai, az országgyűlési képviselők, a megyei szervezetek elnökei és a párt színeiben megválasztott polgármesterek vettek részt. 
A gyergyószentmiklósi rendezvényt megtisztelte jelenlétével Kövér László házelnök, az MPP tiszteletbeli elnöke és Szász Jenő, alapítóelnök is.
Mezei János, a választmány elnöke tizenhárom napirendi pontot javasolt megvitatásra, amelyet a választmány tagjai három ponttal egészítettek ki.
Biró Zsolt, a párt országos elnöke helyzetértékelő beszédében kiemelte, hogy a választmányra nagy szerep jut a következő időszakban, hisz új lendületet kell adjon a párt működésének.
Salamon Zoltán, ügyvezető elnök beszámolójában ismertette a Minority SafePack kezdeményezés tájékoztató jellegű kampányt és a jövőben sorra kerülő anyaországi parlamenti választással kapcsolatos tudnivalókat.
A választmány határozatot fogadott el Székelyföld területi autonómia statútumának benyújtásáról, amelyre a döntés értelmében még ebben az évben sor kell hogy kerüljön. Ugyanakkor határozatok születtek a kárpát-medencei magyar politikai szervezetekkel való együttműködések kiszélesítéséről, illetve az erdélyi magyar pártokhoz való viszonyulásról.
Magyar Polgári Párt Országos Választmánya
Mezei János, elnök

Székelyföldre vonatkozó fejlesztési stratégiát is magába foglal az autonómiatervezet

18 sep 2017
Fotó: MTIAzt gondolom, hogy autonómia tervezet benyújtása mindenképpen fontos, azért, hogy leszögezzük a román közösség, többség számára is, hogy mi az a minimum követelés, amit mi erdélyi magyarok elvárnánk a mindenkori hatalomtól.” – mondta rádiónknak Biró Zsolt az Magyar Polgári Párt elnöke
A döntés az MPP választmányi ülésén született, ahol Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő jelentette be, hogy még 2017-ben benyújtásra kerül a székelyföldi autonómia statútum, kikerülve a jövő évi centenáriumi eseményeket. „Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy nem igazán találunk olyan optimális pillanatot, amikor azt mondjuk, hogy a román többség elvárása, hogy most egy székelyföldi autonómia tervezettel szeretne találkozni a parlamentben.” – válaszolta Biró Zsolt arra kérdésre, miszerint, miért ezt az év végi időpontot választották a tervezet felterjesztésére.
Az MPP elnöke azt is hozzá tette, hogy a tervezet nem csupán az autonómia kérdéséről fog szólni, hanem egy egész csomaggal szeretnének előállni, szeretnének egy székelyföldet fejlesztő stratégiai csomagot létrehozni. Szeretnék, ha ez nem csak az MPP kezdeményezése lenne, ezért tárgyalásba kezdenek az RMDSZ képviselőivel a tervezet közös benyújtásáért, de azt is szeretnék, ha a teljes székelyföldi közösség felsorakozna az ügy mögött.

2017. október 14., szombat

Ford és a politika

2017. október 13., 
Klaus Iohannis államfő és Mihai Tudose miniszterelnök is részt vett tegnap a craiovai Ford gépkocsigyár rendezvényén, ahol a cég legújabb modelljét, a Ford EcoSportot mutatták be.
Az új kocsit – amelynek gyártása ezer új munkahelyet hozott létre a dél-romániai gyárban egy 200 millió eurós beruházás nyomán – Iohannis is kipróbálta, és elismerően nyilatkozott róla. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „a közlekedési infrastruktúra bármelyik kormány legelső prioritása kell hogy legyen”, erre nézve ígéreteket is kapott a kormányfőtől, akivel az új autó bemutatása előtt egyeztetett. 
Mihai Tudose azt ígérte, hogy napokon belül rajtolnak a munkálatokra szóló közbeszerzési eljárások, és az infrastrukturális beruházások első kézzelfogható hatásai is láthatóak lesznek. 
Tudose hangsúlyozta, hogy milyen fontos Románia számára a gépjárműipar: amellett, hogy számottevően hozzájárul a román bruttó hazai termékhez, szociális vonzata is van a munkahelyek létrehozása által. 
Amióta 2008-ban átvette a craiovai üzemet, a Ford több mint egymilliárd eurót fektetett be romániai termelési kapacitásába és 1700 új munkahelyet teremtett.

Visszatérni a Kolozsvári Nyilatkozathoz (BÍró Zsolt Sepsiszentgyörgyön)

2017. október 13.,Farkas Réka
Huszonöt éves a Kolozsvári Nyilatkozat, mely mérföldkő volt az erdélyi magyar politizálásban, ideje lenne leporolni, aktualizálni és ismét a román közvélemény elé tárni a magyar közösség igényeit – nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. 
Meglátása szerint ez a lépés azért is időszerű, mert ma Romániában a hangulat igencsak hasonlít a negyedszázaddal ezelőttihez.
Az MPP elnöke és képviselője elsősorban a parlamentben uralkodó hangulatra utalt, a magyar képviselet minden kérését lesöprik, elutasítják, de egyre sűrűsödnek a magyarellenes uszítások a sportpályákon és a hírtévék műsoraiban is. Úgy véli, fontos lenne pontosan megfogalmazni a magyar igényeket, célkitűzéseket, mert jelenleg ezeket nem ismeri a románság, nem tudják pozicionálni a követeléseket, így odajutunk, mint a közigazgatási törvény módosításának elutasításakor, amikor azzal érveltek, hogy „a magyaroknak semmi nem elég, ha a kisujjukat adják, az egész kezüket követeljük”. 
„Rögzíteni kellene a célokat, aztán pedig haladni feléjük, ha csak apró lépésekben lehet, akkor úgy, de nem szem elől téveszteni a fontos dolgokat” – fogalmazott Bíró Zsolt. 
A centenáriumi év küszöbén a magyar képviselet teljesen defenzívába szorult, ezért kell visszavonulni a gyökerekhez, és nagyon pontosan leszögezni néhány alapvető célkitűzést. 
Elsőként az alkotmánymódosítás szükségességét említette, meglátása szerint a modern román állam megszületésének századik évfordulóján helyet kellene kapniuk az alaptörvényben a gyulafehérvári nyilatkozat fontosabb ígéreteinek, de nagyon határozottan meg kell fogalmazni a székelyföldi területi autonómia igényét, illetve egy gazdasági terv szükségességét Székelyföld felzárkóztatására. 
Az 1992. október 25-én elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság megmaradásának és fejlődésének biztos záloga a belső önrendelkezés elvén nyugvó autonómia megteremtése. 
Huszonöt évvel ezelőtt az RMDSZ képviselői és szenátorai a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az erdélyi autonómiatörekvések képviseletére.

Nem vagyunk terroristák

2017. október 13., 
Nem terrorista, aki Székelyföld autonómiájáért harcol – ezt válaszolta Kulcsár-Terza József kérdésére a Román Hírszerzőszolgálat (RHSZ) képviselője a képviselőház emberjogi bizottságának meghallgatásán.
A háromszéki képviselő azon az ülésen tette fel kérdését, amikor a hírszerzőszolgálat hatáskörének bővítéséről vitáztak. 
Azért tartotta fontosnak tisztázni ezt, mert a kézdivásárhelyi alaptalan terrorvádak esetében megfogalmazott vádiratban (melyet az RHSZ segítségével állítottak össze az ügyészek) terrorveszélyként szerepelnek az autonómiamegmozdulások, és több hivatalos dokumentumban nemzetbiztonsági kockázatként jelenik meg a magyarság autonómiaigénye. (-kas)

Liviu Dragnea tündöklése és bukása

2017. október 14
Ha valaki teljhatalomra tör, azt kockáztatja, hogy mindent elveszít – ezt látszik példázni a szociáldemokrata vezér, Liviu Dragnea esete. Egyelőre még úgy tűnik, rajta áll minden kormányzással kapcsolatos döntés, ám az elmúlt kilenc hónap alaposan megnyirbálta hitelét, erejét.
Pedig mily dicsőségesen kezdődött pártelnöki pályafutása, jó barátja, Victor Ponta kicsinálása után elérte, hogy Ceauşescut meghazudtoló arányban válasszák a legnagyobb romániai párt élére, melyet aztán rég nem látott mértékű győzelemre vitt a tavalyi választásokon. Minden adott volt a nyugodt, kiegyensúlyozott kormányzásra, hogy megvalósítsák sokat ajnározott programjukat, egyetlen hiba csúszott a számításokba, Liviu Dragnea kétes ügyei miatt nem lehetett miniszterelnök. Bábokat keresett hát, olyan megbízható másodhegedűsöket, kik szó nélkül teljesítik minden parancsát, ám kiderült, ilyet nem könnyű találni, elfoglalván a Victoriei-palotabeli bársonyszéket önálló életre kelnek, véleményük van, s nem akarják magukat lejáratni az agyament ötletek életbeültetésével. Az agyondicsért kormányprogramnak ugyanis minden kanyarban felfeslik egy-egy hibája, a jólétet ígérő lépések tetemes része megvalósíthatatlan.
Liviu Dragnea, akit mindenki nagyon okosnak, ravasznak hitt, telhetetlen hataloméhségében hibát hibára halmozott. Még meg sem melegedtek székükben az új miniszterek, amikor januárban kirobbant az első nagy válság. Nemcsak neki és koalíciós társának, Tăriceanunak gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással, de számos barátjuk, elvtársuk áhítozott a korrupcióellenes hatóságok megleckéztetésére, a törvények megszelídítésere. Gyorsan és titokban akarták kedvükre alakítani a rendszert, de a téli fagyok dacára százezrek vonultak utcára, akkorára dagadt a tiltakozás, hogy már nemcsak az ország, de a világ is rájuk figyelt, és kénytelenek voltak meghátrálni. Pár hónap viszonylagos nyugalom után a miniszterelnök személye nem tetszett, kiderült, kinőtt a bólogatójános szerepből, mennie kell. Csakhogy Grindeanu megmakacsolta magát, és bekövetkezett az a röhejes helyzet, hogy saját kormányuktól csak bizalmatlansági indítvánnyal tudtak szabadulni. Azonban az összetákolt új csapat sem bizonyult elég engedelmesnek, a sokszor mulyának tűnő Mihai Tudose is ráérzett a hatalom ízére. Egy váratlan tévés bejelentés Dragnea legbizalmibb embereinek leváltásáról kirobbantotta az újabb válságot. Tudose szembement mindazzal, amire az elmúlt időszakban alapozták politizálásukat, és győzött. Fogcsikorgatva, sokórás vita után beadták derekukat az SZDP döntéshozói, ha nem teszik ugyanis minden elúszott volna: kormányzás, viszonylagos hatalom, minden.
Dragnea a szó szoros értelmében még nem bukott meg, ő a pártelnök, de elindult a lejtőn lefelé. Pártján belül és kívül is vészesen csökken népszerűsége, napról napra, hétről hétre fogy tekintélye, hatalma. Mindent akart, és ha így folytatja, a nagy semmivel maradhat. Farkas Réka

Morvai: nem csak anyanyelvű oktatást, autonómiát is kell követelni Kárpátaljának

2017. október 14. 
A magyar kormánynak teljes körű és valódi autonómiát kell követelnie a kárpátaljai magyaroknak! – mondta Morvai Krisztina az ECHO Tv-n.
Az ukrán oktatási törvénynek a magyar anyanyelvű oktatást betiltó rendelkezése csak része a lényegesen nagyobb jogfosztásnak: az autonómia hiányának – mutatott rá az EP-képviselő.
Morvai szerint természetesnek kellene lenni, hogy például a 80%-ban máig magyar Beregszász Járásban nem csak, hogy magyar nyelven lehet tanulni az iskolákban, de magyarul lehet ügyet intézni a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, és a magyaroknak, mint őshonos nemzeti közösségnek joguk lenne a saját életüket érintő kérdésekben dönteni. 
„Itt az ideje kimondani az alaptételt, és megkövetelni annak teljesítését: a magyar embereknek a szülőföldjükön joguk van magyarként élni - egyetlen magyar sem kényszeríthető arra, hogy ukránná váljon" – szögezte le Morvai.
[Forrás: Alfahír.hu ]

MAGYARORSZÁG ELTÉRŐ MEGOLDÁST JAVASOL

2017. OKTÓBER 14. Magyar Idők
Magyarország elutasítja a kvótarendszert és az ezzel gyakorolt nyomást, mivel nem szabályozni, hanem megállítani akarja a migráns­áradatot – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Corriere della Sera és az Il Sole 24 Ore című olasz napilapokban tegnap közölt interjúban.
Szijjártó Péter a lapinterjúkban az MTI szerint a visegrádi államok határozott álláspontját hangsúlyozta, miszerint elutasítják az EU kvótarendszerét, és nem fogadják el az emiatti nyomásgyakorlást. „Senki sem veheti el a jogunkat arra, hogy mi döntsük el, kit engedünk be nemzeti területünkre” – mondta Szijjártó Péter. Újságírói felvetésre, hogy a kvótarendszer a migráció legalizálását és szabályozását kívánja szolgálni, Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország nem szabályozni, hanem megállítani akarja a migrációs áradatot. Megjegyezte, a kvótarendszer migrációra ösztönzi a rosszul informált tömegeket. „Véleményünk szerint a bevándorlásnak nincsen jó hatása, legalábbis a mi társadalmunkra, amelyet így is próbára tesz a roma közösség munkanélkülisége” – mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette, ha Olaszországnak elsőrendű a migráció kezelése, tegye, de „bennünket hagyjanak ki (…) Magyarország nemet mond az illegális bevándorlásra”. A Milánóban rendezett első olasz–magyar gazdasági fórumon adott interjúban a Corriere della Serának, illetve az Il Sole 24 Ore üzleti lapnak Szijjártó Péter kifejtette, téves egyenlőségjelet húzni migránsok és terroristák között, tény viszont, hogy 2015 óta Európában precedens nélküli merényletsorozat következett be, amelyet a migránsáradat eredményezett, hiszen lehetetlenné tette az érkezők tüzetes ellenőrzését.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország együttműködik az Európai Unióval, ám föderációs megközelítés helyett szuverenista hozzáállást részesít előnyben, amellyel önálló társadalmi, családi, népesedési politikát tud folytatni. Hozzátette, Magyarország nem fogja elfogadni a közös adópolitikát, és soha nem fog keresztény múltja miatt szégyenkezni. Oroszországgal kapcsolatban nagyobb pragmatizmust javasolt az uniónak, hangsúlyozva, hogy a szankciók miatt az elmúlt három évben hétmilliárd dollár lehetséges befektetés veszett el.
A miniszter kifejtette, hogy a felsőoktatási intézményeket szabályozó törvényt a kormány nem kifejezetten a CEU ellen hozta. Kijelentette, hogy Soros György Európáról és a migrációról a magyar kormánnyal ellentétes gondolatokat terjeszt. A Soros-plakátokkal kapcsolatban azt mondta, ha valaki ennyire aktív szerepet vállal a közéletben, mint Soros György, el kell fogadnia, hogy neve a politikai viták kereszttüzébe kerül. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormányerők miként kívánnak gátat szabni az erősödő szélsőjobbnak, Szijjártó Péter azt válaszolta: „Egyetlen út létezik: a jobbközép megerősítése.”

SZILI KATALIN: EURÓPA NEM KÖVETI A SAJÁT MAGA ÁLTAL DEKLARÁLT ÉRTÉKEKET

2017. OKTÓBER 13  MTI
Mivel az Európai Unió polgárainak tíz százaléka az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozik és öt százalékuk bevándorló, az uniónak különbséget kell tennie e két csoport között – mondta Szili Katalin pénteken Nagymegyeren a felvidéki magyar polgármesterek és képviselők VII. Önkormányzati Szabadegyetemén.
„Amíg Európa az őshonos kisebbségek helyzetének megoldásában nem követi a saját maga által deklarált értékeket, addig nem a megoldás, hanem a probléma része lesz és addig a valóságban a XXI. századba sem lépünk át” – tette hozzá a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja.
Az Európai Unió nem odázhatja el a kérdés megválaszolását és mindenütt biztosítania kell a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvük használatát a hivatalokban, az orvosi ellátásban és a mindennapi élet során – hangoztatta Szili Katalin
„Ahol van önigazgatás, ott nincs elvándorlás. Az adott nemzeti kisebbségek megélhetik önazonosságukat és a szülőföldön való boldogulás lehetőségét” – fogalmazott a politikus.
A miniszterelnöki biztos elmondta, a Magyar Közösség Pártja a magyarországi modellt tartja követendőnek a nemzetiségi kérdés kezelésében, az uniós keretek tiszteletben tartásával.

BUKARESTI ÁTALAKÍTÁS HÁROM MINISZTER TÁVOZOTT MIHAI TUDOSE KABINETJÉBŐL

2017. OKTÓBER 14. Csinta Samu
Győzött a román miniszterelnök, újabb vereséget szenvedett a szociáldemokrata pártelnök, a korrupciós vádakkal szembesített miniszterek lemondtak, a román kormány pedig részleges átalakuláson ment át.
A csütörtök éjfél után véget ért ülés után két erősen elcsigázott ember benyomását keltő férfi – Mihai Tudose kormányfő és Liviu Dragnea, a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – állt a sajtó képviselői elé. Annyi különbséggel, hogy Dragnea nem is titkolta csalódottságát. Ennek megfelelően igencsak ellentmondásos üzeneteket fogalmaztak meg, cseppet sem segítve annak megértésében, hogy a párt országos végrehajtó bizottságának tagjai miért fogadták el a miniszterek lemondását. Mégpedig azt követően, hogy az ülésen a tagok többsége ellenezte Sevil Shhaideh regionális fejlesztési tárcavezető, miniszterelnök-helyettes, Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter, valamint Razvan Cuc közlekedési tárcavezető távozási szándékát.
A kormányfő megerősödve került ki a küzdelmekből
– Annak ellenére, hogy a tárgyalások során mindenki arra kérte őket, maradjanak a kabinet tagjai, ők megerősítették, hogy fenntartják eredeti döntésüket. Azzal indokolták, hogy nem akarják veszélybe sodorni a PSD kormányzását – fogalmazott Dragnea. 
Magyarázatként hozzáfűzte, hogy a korrupciós cselekményekben való részvétellel vádolt két miniszter asszony képtelen volt tovább elviselni a rájuk nehezedő nyomást. Mint ismeretes, kettejük ellen bűnvádi eljárást kezdeményezett a korrupcióellenes ügyészség. A vádhatóság szerint a kormány 2013-ban törvénysértő módon adta át a dunai Belina-sziget és a Pavel-ág egy részének kezelési jogát a Teleorman megyei önkormányzatnak. A kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE úgy döntött, hogy az ártatlanság vélelmére alapozva továbbra is kiáll a szintén korrupcióval gyanúsított tisztségviselője, Viorel Ilie parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter mellett.
Egyes források szerint Mihai Tudose jól taktikázott, amikor saját lemondását is meglebegtette arra az esetre, ha a bizottság leszavazza a kormányátalakítási indítványt. Dragnea ugyanis korábban egyértelműen kijelentette: nem akar harmadjára is Klaus Johannis államfő elé járulni egy új kormány és miniszterelnök kinevezésének kérésével. A lemondó miniszterek utódairól tegnap már döntött is a PSD vezetősége. A fejlesztési tárca új vezetője Paul Stanescu szenátor, a szociáldemokrata tábor egyik legbefolyásosabb „bárója” lesz, aki a testvéréből is parlamenti képviselőt csinált, felesége pedig falusi iskolaigazgatóból hirtelen az oktatási minisztérium tanácsosává avanzsált. Az európai alapokért felelős tárcát a jövőben a kormányfő eddigi tanácsosa, Felix Nica irányítja, aki a Ponta-kormány idején már vezette ezt a minisztériumot. Az új közlekedési miniszter a Konstanca megyei vízügyi igazgató és PSD-vezér, Felix Stroe, akit sokan a fejlesztési minisztérium élén is szívesen láttak volna.

GEORGE SOROS: ÍME A TERVEM A MENEKÜLTKÁOSZ MEGOLDÁSÁRA MARKETWATCH.COM Lovas István

Lovas István
Sorozatunkban szó szerinti fordításokban ismertetjük Soros saját maga által írt terveit a migránsok európai befogadásának szükségességéről és körülményeiről.
Miközben számtalan, általa finanszírozott NGO-k az Európába irányuló migrációs áramlatokat minden lehetséges eszközzel és módon segítik,legalább két dolgot jelez az, hogy a külföldi fősodratú média a hazai ellenzéki politikusokhoz és médiájához hasonlóan szintén letagadja a nyilvánvalót, vagyis a Soros-terv létezését. Azt, amit ő saját maga annak, tervnek nevezett.
Az egyik az, hogy reszketnek a tényektől.
A másik pedig az, hogy mára a nyugati média állapota egy korábbiakban nem is sejtett mélységbe zuhant: a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól kezdve a Financial Times-ig tartják egyaránt kötelezőnek az „állítólagos” jelző kitételét a Soros-terv elé, amikor azt például magyar kormányzati politikusok idézni „merik”.
A múlt pénteken megkérdeztük a brit globális terjesztésű Financial Timestól, kivételesen vennék-e bátorságot, hogy válaszolnak arra a számukra nyilván kínos kérdésre, vajon miért nevezik „állítólagosnak” azt a tervet, amelyet szerzője, George Soros saját maga a Financial Times-ban magában is tervnek nevezett. Azt is megkérdeztük, ha például a magyar miniszterelnök azt írná, „zöld az ég”, és azt egy ellenfele idézné, oda tennék-e arról szóló cikkükben a kételyt jelző „állítólagos” szót. A bátor, példamutatóan demokratikus Financial Times természetesen bölcsen hallgatott.
A sorozatot a Market Watch tőzsde- és pénzügyi portál azon cikkével kezdjük, amelynek szerzője George Soros. 2015. szeptember 29-én az alábbi címmel jelent meg írása:
„GEORGE SOROS: ÍME A TERVEM A MENEKÜLTKÁOSZ MEGOLDÁSÁRA”
Írta: George Soros

Az Európai Uniónak vállalnia kell a felelősséget azért, hogy nincs közös menekültpolitikája. Ez az idei növekvő menekültbeáramlást kezelhető problémából egy újabb politikai válsággá alakította át.
Mindegyik tagország önző módon saját érdekeire összpontosított, gyakran mások érdekeivel ellentétes módon cselekedve. Ez pánikot keltett a menekültkérők, a nagy nyilvánosság, valamint a jog és rend fenntartásáért felelős hatóságok soraiban. A menekültkérők voltak a legnagyobb áldozatok.
Az EU-nak átfogó tervre van szüksége, hogy a válságra reagáljon. Olyanra, amely megerősíti a hatékony irányítást a menedékkérők áramlásai fölött úgy, hogy az biztonságos, rendezett módon menjen végbe, és olyan ütemben, amely tükrözi Európa képességét befogadásukra. Annak érdekében, hogy a terv átfogó legyen, annak ki kell terjednie Európa határain túl. Kevésbé bomlasztó és sokkal kevésbé drága, ha a potenciális menedékkérőket jelenlegi helyükön vagy ahhoz közel tartjuk.
A jelenlegi szíriai válság eredete miatt a szíriai nép sorsának kell az első számú prioritásnak lennie. De más menedékkérőket és migránsokat sem szabad elfelejteni.
Hasonlóan, egy európai terv mellett egy globális reagálásnak is kell lennie, az ENSZ hatósága alatt és a tagországainak részvételével. Ezzel el lehetne osztani a szíriai válságnak a terheit számos ország között, miközben globális normákat is meg lehetne alkotni ahhoz, hogy nagyobb általánosságban lehessen foglalkozni a kényszerű migráció problémáival.
Íme egy átfogó terv hat eleme.
Az első: az EU-nak évente legalább egymillió menedékkérőt kell befogadnia a belátható jövőn belül. És ehhez a terhet korrekt módon kell megosztani – ami olyan elv, amelyet a szeptember 23-i csúcson egy minősített többség végül meg is hozott.
A megfelelő finanszírozás kritikus fontosságú.
Az EU-nak menekültkérőnként 15 000 eurót (16 800 amerikai dollárt) kell biztosítani az első két év mindegyikére azért, hogy fedezni lehessen a lakhatás, egészségügyi ellátás és az oktatás költségeit – és azért, hogy a menekültek elfogadását vonzóbbá lehessen tenni a tagországoknak. E pénzösszegeket elő lehet teremteni azzal, hogy hosszú lejáratú kötvényeket bocsátanak ki, felhasználva az EU igénybe nem nagyon vett AAA kategóriájú kölcsönzési képességét, aminek a további előnye az lesz, hogy indokolt fiskális ösztönzést adnak az európai gazdaságnak.
Az is egyformán fontos, hogy lehetővé tegyük az államoknak és a menekültkérőknek preferenciáik kifejezését, a legkevesebb erőltetést alkalmazva. A sikernek elengedhetetlen feltétele, hogy a menekülteket oda helyezzük, ahová ők akarnak menni.
A sorozat második részét ITT, a harmadikat ITT, a befejező cikket ITT olvashatják.

MEGTORPEDÓZNÁK SOROS EMBEREI A KONZULTÁCIÓT BÍRÓSÁGHOZ FORDULT ÉS PÉNZT KÖVETEL A HELSINKI BIZOTTSÁG

Nagy Áron
A nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását is követeli személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt a Helsinki Bizottság – értesült lapunk kormányzati forrásból.
A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által százmilliókkal kitömött szervezet emellett kétmillió forint sérelmi díjat is akar a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Emiatt bírósághoz fordultak, keresetüket azonban egy nyilvánvaló hazugságra alapozták, hiszen az általuk kifogásolt állítás nem, illetve nem úgy szerepel a konzultációban.
A nemzeti konzultáció ötödik pontja szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”. Alább pedig az olvasható, hogy „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat”.
A szöveg azzal folytatódik, hogy „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«”. Ez az – pontosabban csak majdnem –, ami a helsinkisek szerint sértő rájuk nézve, mert bár elismerik, hogy valóban leírták ezeket a szavakat egymás után, de szerintük a kérdőív szerkesztői kiragadták azokat a környezetükből, s ezzel megváltoztatták a jelentésüket.
Ha így lenne, feltehetőleg tényleg jogsértést követtek volna el, mert a törvény tiltja a valós tények hamis színben való feltüntetését. Ám a Helsinki Bizottság a keresetlevelében nem pontosan idézi a konzultáció szövegét, tehát egy olyan mondatba kapaszkodva akarja megakadályozni, hogy a kérdőíveket minden magyar háztartásba eljuttassák, s ezáltal nyolcmillió magyar választópolgár ismerhesse meg a Soros-terv leglényegesebb pontjait, amely egész egyszerűen nem létezik.
Beadványukban következetesen rosszul idézik az inkriminált mondatot: „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely például (sic!) a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása.«” A Helsinki Bizottság ezzel megváltoztatta az eredeti mondat jelentését, s azt sugallja, hogy a kérdőív szerint szervezetük más kérdésekben is a migránsok számára kedvezőbb elbírálásért küzd, majd ezt cáfolva oldalakon keresztül bizonygatják, hogy a kormány hazudik, és ezért a konzultációt le kell állítani.
A Helsinki Bizottság érvelésében az is szerepel, hogy ők nem általában a migránsokról, pusztán a menedékkérőkről, menekültekről fejtették ki véleményüket abban az anyagban, amelyből a konzultáció idéz. Nos, a jelentős mértékű Soros-pénzből gazdálkodó szervezet egyik kiadványában, a Külföldiek Magyarországon címűben leírják, hogy a migránsoknak különböző csoportjai vannak, és ugyanebben a dokumentumban megkülönböztetik az önkéntes és a kényszermigrációt. Ez utóbbiról azt írják, hogy a jog speciálisan kezeli, elismerve minden ember jogát, hogy „az életét, testi-lelki épségét mentse, illetve elkerüljön valamilyen súlyos emberi jogsértést (mint az üldözés, a kínzás, az embertelen bánásmód, a rabszolgaság vagy a súlyos diszkrimináció)” úgy, hogy menedéket keres egy másik országban.
E tanulmányban azt is megjegyzik, hogy a közbeszéd nem tesz különbséget migráns és migráns között. Mi következik ebből? Az, hogy a nemzeti konzultáció szerkesztői migránsnak nevezték a migránsokat, köznapi magyarra fordították le a Helsinki által használt jogi-szociológiai terminusokat, amit aligha lehet felróni nekik akkor, amikor 8 millió ember számára kell egyaránt értelmezhető kiadványt készíteniük. Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, hogy a migrációs válság kapcsán emlegetett migránsok mindegyike menedékkérő, aki vagy itt, vagy – miután illegálisan átlépte hazánk és más európai államok határát is – mondjuk Németországban folyamodik menekültstátuszért, azzal a hivatkozással, hogy őket üldözik, hogy veszélyben az életük, hogy ők menekültek.
A Helsinki Bizottság érvelése tehát meglehetősen erőltetett. Ugyanez mondható el arról, amikor az illegális határátlépés kapcsán abba kötnek bele, hogy a „felperes (azaz ők – a szerk.) »aggályát« fejezte ki a »súlyos jogkövetkezmények alkalmazása« miatt, nem állította, hogy enyhébb büntetést szeretne”. Az teszi igazán cinikussá ezt az állítást, hogy a Soros kegyeit élvező jogvédők élcsapata a kérdéses anyagban, amelyből a konzultáció szerkesztői idéznek tőlük, azért szállt síkra nemzetközi példákra, egyezményekre és joggyakorlatra hivatkozva, hogy a menekülteket egyáltalán ne szankcionálják az illegális határátlépés miatt. Teszik mindezt úgy, hogy nem követelik az enyhébb elbírálását vagy a büntetlenséget, de jelzik, hogy a nemzetközi példák alapján szerintük ez lenne a helyes magatartás a kormány részéről.
Érdemes megjegyezni: a nemzetközi jogba mindez azért került bele, hogy olyan esetekben, mint például a délszláv háború, a Jugoszláviával szomszédos Magyarországra félelem és akadály nélkül juthassanak át a menekültek. Hogy ne kelljen letartóztatástól, visszafordítástól tartaniuk – s nem azért, hogy kedvükre vándorolhassanak sok ezer kilométeren át.
A Helsinki Bizottság egyébként büszkén hirdeti magáról, hogy 2016-ban mintegy 2800 menekülőnek nyújtottak ingyenes jogi segítséget. Idén pedig, amikor egy magánalapítású emberi jogi szervezet kitüntette őket, a méltatásban azt írták a Helsinki Bizottságról, hogy a „menekültek hangjának” számítanak. A nemzeti konzultáció azonban a vitatott ponton nem csak őket említi, hanem például a terrorizmussal vádolt Ahmed H. mellett kiálló Amnesty Internationalt is.

2017. október 9., hétfő

Organikus törvény elfogadását kéri a Német Demokrata Fórum a nemzeti kisebbségek jogállásáról

2017. október 06. 
Organikus törvényt szeretne elfogadtatni a nemzeti kisebbségek jogállásáról a Romániai Német Demokrata Fórum. Az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint 'a romániai német kisebbség sikeresnek tartja az országunk által 1989 óta alkalmazott kisebbségvédelmi modellt, a romániai német kisebbség értékeli, hogy jogait garantálja Románia Alkotmánya és azok a nemzetközi egyezmények, amelyeknek Románia is részese (a nemzeti kisebbségvédelmi Keretegyezmény, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartája stb), így a RNDF kéri a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló, organikus törvény elfogadását, ahogyan azt Románia Alkotmánya előírja.' Az idézett dokumentum szerint a RNDF egy vezetőtanácsi ülésen jutott erre az álláspontra. (agerpres) - a Transindex.ro portálról

Kelemen Hunor: a román pártok szájba verték a magyarokat

2017. október 06. 
Az RMDSZ elnöke rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjából, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelvhasználati jogok bővítéséről. Szerinte ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a "magyarokat szájba verték". Aradi sajtóértekezletén Kelemen Hunor arra utalt, hogy a képviselőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, amely csökkentené azt a lakosságarányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke felhívta a románság figyelmét, hogy a 2018-as centenáriumi év után is együtt kell élnie a magyar közösséggel, és rámutatott: a kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló törvény semmivel sem rövidíti meg a többségi nemzetet. (mti) - a 

NÉMETH JÚLIA - Ipó László, a lélekbúvár festő


Minden ember a maga nemében kincs, s a felejtés bűn. Az átlagember szintjén is. Pedig néha még kimagasló személyiségek, írók, művészek, tudósok is kikopnak a köztudatból. A kollektív emlékezet ugyanis olykor fölöttébb szelektív. Ha nincs a család, az utódok, akik felfrissítsék, akik áldozatokat is vállalva ápolják szerettük emlékét, az értékek a felejtés homályába veszhetnek. Az Ipó-hagyatékot ilyen veszély nem fenyegeti. Hiszen nem csak példaértékű, de egyenesen megható az a szeretetteljes gondoskodás, az a fáradtságot nem ismerő odaadás, ahogyan az Ipó család, s különösképpen az immár szintén elhunyt legidősebb fiú, László és leánya, Ildikó Imola viseltetett és viseltetik az apa, nagyapa id. Ipó László székelykeresztúri festőművész örökségéhez. 
A mintegy tízezer lakosú székely kisváros leghűségesebb festője – negyvenkilenc évet töltött megszakítás nélkül választott városában – 1911-ben született Felsőboldogfalván. Korán árvaságra jutott, mindössze három éves volt, amikor édesapja elesett a háborúban. Bevallása szerint a sors elvette tőle a boldog gyermekkort, a hazaváró szülői otthont, a felsőbb iskolai végzettség lehetőségét. „De talán felsőbb iskola volt, amikor az éhségtől az utcán összeestem, hogy fűtetlen, bérelt szobában, fagyott ujjakkal festettem, lettem az emberlélek sokszínű világának imádója”– írja visszaemlékezéseiben. S bár túl nagy vagyonra később sem tett szert, boldog ember volt. Hiszen amit gyermekkorában nélkülöznie kellett, a családi fészek melegét, azzal a sors később busásan kárpótolta. Kiegyensúlyozott, harmonikus légkörben élt és alkothatott, imádott gyermekei s gyönyörűséges felesége, „örök madonnája” társaságában. Ők voltak a legbecsesebb kincsei: a négy gyermek, a hűsé- ges társ s persze született adottsága, a művészet iránti vonzalma, amely bensőséges, színekben gazdag képi beszéd formájá- ban öltött testet. Tehetségére korán felfigyelt tanítóképzőbeli tanára, Daday Gerő festőművész, akitől a rajzolás minden csínját-bínját elsajátította, hogy aztán Vass Albert műhelyében ismerkedjen meg részletesebben az olajfestés technikájával, Ács Ferenctől pedig a portréfestés fortélyait lesse el. S mentorai közé tartozott a művészettörténész festő, Pattantyús Károly is. 
Első önálló kiállítását 25 éves korában, 1936-ban, Székelykeresztúron rendezte meg, majd Segesvár, Medgyes, Marosvásárhely következett. A negyvenes évek elején Kolozsváron arat sikert munkáival, többek között megfesti a Protestáns Teológia jeles professzorainak arcképét és megnyeri az Orvosi Egyetem képzőművészeti pályázatát. De amint ő maga is megjegyezte, sosem „csak” az arcot festette. Hiszen az emberi lélek, a belső értékek, erények, szépségek kiváló ismerője volt. Ilyenformán portréi egyben sajátos lélektérképek is, amelyekből a valósághű, precíz műgonddal kivitelezett, jellegzetes formajegyek mellett, az egyén belső világa, karaktere is kiviláglik. Portréinak nem egy alanyához erkölcsi, szellemi, világnézeti azonosság, nem ritkán baráti, esetenként tanítványi kapcsolat fűzte.
Az 1944-es történelmi fordulat után visszatért Székelykeresztúrra, amelyhez 1991-ben bekövetkezett haláláig mindvégig hűséges maradt. És hűséges maradt ahhoz a miliőhöz is, amiből jött és ahhoz a realista stílushoz, amit mestereitől elsajátított. Nem akart minden áron újítani, nem akarta minden áron megreformálni a művészetet, nem akarta sarkaiból kifordítani a világot. Egyszerűen csak a maga sajátos belső látásával, érzelmileg átélve, lélekben feldolgozta és képileg lereagálta mindazt, amit környezete, a maga teljességével, embereivel, élővilágával, tájaival nyújtott számára, az ember és a művész számára. Képpé formálta mindazt amit látott, tapasztalt, érzett és megérzett. Tette pedig ezt a maga tisztességes, becsülettel elsajátított és a legapróbb részletekig kiművelt művészi eszközeivel és őszinte megérzéseivel. De úgy, hogy önmagából is nyújtott valamit a befogadónak. Jelesül azt a szeretetet, olykor egyenesen áhítatot, amit ábrázolata tárgya iránt érzett. Melegséggel telített, bensőséges, színekben pompázó ragyogó tájak, falusi életképek, emberközpontú zsánerképek és karakteres portrék (Tompa László, Gyallay Papp Sándor, György Dénes) gazdagítják életművét. Rendkívül termékeny festő volt, de szerencsére futotta erejéből, hiszen a festésből kellett eltartania népes családját. Így aztán megrendelésre is dolgozott, s a neves emberek portréi mellett meganynyi székelykeresztúri egyszerű polgár arcképét is megfestette. Festői nyelvezete igényes, de közérthető. Az egyszerűség nála vezérelvvé nőtte ki magát. Nem akart kibújni önmagából, sajátjainak festett, azt és úgy, amit és ahogyan látta és érezte. Alkatilag, származásilag is közel állt a egyszerű székely emberhez, nem véletlen tehát, hogy életképeiben oly gyakran jelení- ti meg tevékenységüket, gondjaikat, örömeiket. Avatott lélekbúvárként alakos kompozíciók hosszú sorával adózik az emberi lélek sajátosságait, mélységeit is felvillantó tematikának (Székely tehetség, Vadászmese, Csemeték, A táltos kecske, Két világ, A fáradt kaszás, Új ember születik, Dr. Molnár István munka közben). Aminthogy imádott családja, felesége, gyermekei, unokái is főhelyen szerepelnek, és önarcképei is számottevőek, beszédesek. A mesterségbeli tudással készült, valóságból ihletődött, s azt szeretettel, melegséggel visszaadó, realista képek tetszetősek, közérthetőek. Nem véletlen tehát, hogy munkái széles körben visszhangra találtak. Hiszen a nagyérdeműnek festett szívvel-lélekkel, legjobb tudása szerint. Meggyőződése volt, hogy alkotásai a befogadó által válnak teljessé. Ezt igazolja ez a jelenlegi, látványos kiállítás is, amit az Ipó László Alapítvány elnöke Ipó Ildikó Imola, nagyapja életművének legjobb ismerője rendezett. A meghatározott tematika, a székely eredet, lelkiség és sajátosságok mentén válogatott Ipó-festmények a műélvezet mellett egy csöppnyi székelyföldi hangulatot is becsempésztek Kolozsvárra. A művész 1991-ben bekövetkezett halálát követően geológus fia, ifj. Ipó László 1994-ben édesapja emlékének szentelt, kolozsvári és budapesti fiókokkal rendelkező alapítványt hozott létre, amelynek működtetését leányának, Ildikónak hagyta örökül. Az alapítvány sikeres tevékenységét igazolják az Ipó László Emléknapok valamint a festő alkotásaiból rendezett emlékkiállítások sora. Ifj. Ipó László fáradtságos munkával annak a háznak a tulajdonosait is felkutatta, ahol az Ipó család 49 évig bérben lakott, és megvásárolta, egy leendő emlékház létesítése céljából. A neves szobrászművész és jó barát Hunyadi László készítette dombormű és emléktábla jelzi a nemes szándékot. De emléktábla került a mű- vész ajándékaként létrejött, 30 Ipó-festményből álló, múzeumbeli képtár falára is. S a székelykeresztúri születésű Gyallay Papp Sándor költő és Márkos András hegedűművész emlékét idéző emléktáblák is az alapítványnak köszönhetően készültek el. Egyébként maga Ipó László is tehetséges zenész volt, a székelykeresztúri filharmónia első hegedűse valamint hegedűkészítő mester, s a versírás sem állt távol tőle. Sokoldalúsága, munkabírása, emberi és művészi érdemei immár örök kincsként vonulnak be kultúra kedvelő-tisztelő közösségünk emlékezetébe. Kolozsvár, a művész egykori sikereinek városa, Magyarország Főkonzulátusának jóvoltából és az Ipó László Alapítvány közreműködésével ismét szélesre tárhatta kapuit a székelykeresztúri festő előtt. 
Elhangzott 2017. szeptember 19- én, Kolozsváron, Magyarország Főkonzulátusának rendezvénytermében, a kiállítás megnyitóján.

2017. október 5., csütörtök

Lángokban áll a pataréti szeméttelep Kolozsváron

Jean St'Ay 2017. október 5. 
Fotó: Mediafax
A tűzoltók nagy erőkkel küzdenek a lángokkal.
Szerda este kilenc óra körül jelentős tűzvész tört ki a pataréti szeméttelepen. Az illetékes hatóságok öt tűzoltóautót vetettek be a lángok eloltására.
A kolozsvári katasztrófavédelem szóvivője, Andrei Biriș azt nyilatkozta, hogy „öt tűzoltóautó és több mint 20 tűzoltó érkezett a helyszínre. Az erős szél táplálja a lángokat és elősegíti a tűz terjedését. A tűzvész jelenleg körülbelül 1000 négyzetméteres területen zajlik. A tűzoltók munkáját a Közterület-fenntartó Vállalat járművei is segítik”.

Összefogás kell a fejlesztési tervekhez

Makkay József • 2017.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács támogatásával alakult meg az elmúlt években sok kistérségi gazdaegyesület, illetve az EMNT vezetői maguk is aktívan részt vesznek ezek regionális irányításában. Mátis Jenővel, az EMNT Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnökével beszélgettünk.
 – Az EMGESZ-t nemrég vették fel a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumába (KEF). Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) részéről rendszeresen részt vett a szervezet ülésein. Mi ennek a Kárpát-medencei egyeztető fórumnak a szerepe? 
– A Kárpát-medencei Magyart Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 2013-ban jött létre Orosházán a helyi gazdakör vendégeként. Az alapítók között majdnem két tucat Kárpát-medencei szervezetet találunk: a Földművelésügyi Minisztériumtól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaráig (NAK), illetve muravidéki, horvátországi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és erdélyi szervezetek képviselői írták alá az alapító okiratot. Az EMNT részéről én vettem részt az alakuló ülésen. A KEF évente kétszer ülésező egyeztetőfórum: tagszervezetei egyszer Magyarországon, egyszer pedig valamelyik utódállamban találkoznak. Működtetését a NAK látja el. A különböző régiók sajátosságait figyelembe véve alakult ki a KEF regionális strukturáltsága. Részünkről három régió van jelen: Székelyföld, Észak- és Közép-Erdély, valamint Partium és a Bánság. 
A KEF-tagok közül a teljes Erdélyt lefedő, országos kihatású szervezet az EMNT és részben az RMGE volt, míg a többi tag helyi szervezet. Ezért volt kiemelkedően fontos, hogy az egyetlen, kistérségi gazdaegyesületek által alkotott, egész Erdélyt lefedő gazdaszövetség tagja legyen a KEF-nek. Az EMNT oroszlánrészt vállalt e többéves folyamatban, hogy az EMGE szövetség teljes jogú tagja lett a KEF-nek. 
– Az EMNT Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának elnökeként mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekkel is foglalkozik. Mit tud e területeken felvállalni egy civilszervezet? 
– A Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottság feladatai folyamatosan megújulnak. A gazdasági, pénzügyi és KKV-k problémái mellett a szakbizottság munkájában hangsúlyosan szerepel a vidékfejlesztés, az agrárium, a helyi termékek népszerűsítése és a környezetvédelem egyaránt. Az EMNT kezdeményezte sok kistérségi gazdaegyesület megalakulását, és segítette bejegyzésüket. Az EMNT országos elnökségéből többen konkrét szerepet is vállaltak ezeknek az egyesületeknek az irányításában. Tiboldi László országos alelnök a székelyföldi szervezetekkel tartja a kapcsolatot, Hupka Félix közép-erdélyi regionális alelnök a saját területén dolgozik. A Partiumban pedig Csomortányi István a fő koordinátor. A szakbizottság egyik kiemelt feladatának tartja az erdélyi magyar gazdák kataszterének elkészítését és a falugazdász program megerősítését, bővítését. Úgy vélem, a gazdáknak és a vidéken élő dolgozóknak minden uniós és hazai pályázati forrást ki kell használniuk. Az információáramoltatás sok esetben azonban akadozik: kiírásokról, határidőkről szóló információk nem jutnak el időben azokhoz, akiket ez érdekel. Több mint harminc irodából álló hálózatunk révén ebben is próbálunk segíteni. 
– Az EMNT és az EMGESZ példája is bizonyítja: az erdélyi magyar civilszervezetek egy része pótolhatatlan munkát végez. Mennyire lehet közös tervekben gondolkodni a többi civilszervezettel? 
– Az erdélyi magyar mezőgazdasági civilszervezetek között sokfélét találunk. Vannak a 90-es évek elején alakult egyesületek, amelyek ma már nem működnek. Léteznek viszont olyan egyesületek, amelyek az elmúlt évtizedben alakultak és nagyon aktívak. Az EMGE-szövetség tagjai nagyrészt ilyenek. Van, amelyik egy-egy megyét fed le. Ilyen például az RMGE Maros szervezet, amely a megyében több ezer tagot számlál, két tucatnál is több helyi, jogi személyiséggel rendelkező (!) gazdakörben végzi munkáját. Léteznek ugyanakkor életkor szerint szerveződő egyesületek, mint például a fiatal gazdák egyesületei. Alakultak általános szervezetek is, de vannak külön az állattenyésztők érdekeit képviselő egyesületek. A sort hosszan folytathatnám. Ilyen széles ágazati és földrajzi különbözőségek esetében megnő a KEF regionális üléseinek szerepe, ahol egy-egy régióra vonatkozó egyeztetéseket végeznek. A múlt hét végén a magyar kormány bejelentette: Erdélyre is kiterjeszti a Délvidéken, Kárpátalján már sikeresen elindított gazdaságfejlesztési terveket. Ez ebben az évben úgynevezett pilótaprojekt lesz, Maros megye mezőségi részén, ahol a helyi gazdák és kisvállalkozók pályázhatnak majd. Ennek a gyakorlatba ültetése azonban csak akkor lesz sikeres, ha az érintett szervezetek valóban együtt tudnak működni. A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő kérdésekben szerintem nagy potenciál van az együttműködésben. Főleg 2021-től kezdődően a társulások és a klaszterek szerepe fog megnőni. Ezek előnyeire az erdélyi magyar mezőgazdasági civilszervezetek tudják ráirányítani a gazdák figyelmét. 
– A KEF képviseletében nemrég Brüsszelben járt. Mi volt ennek az útnak a célja? 
– A KEF-nek a keretében második alkalommal vett részt szakmai programon magyar delegáció. Az EMNT-t jómagam, a kárpátaljai Pro Agricultura Carpatica Jótékonysági Alapítványt Gál István, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Gazdakört Szabó Attila, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületét Fodor Levente, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületét Benkő Zsolt, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt és Hargita Megye Tanácsa Elnöki Kabinetjét Cilip Árpád képviselte. A delegációt Kocsy Béla, a NAK külkapcsolati igazgatója vezette, a brüsszeli szervezésről Kasza Anikó és Endrődi György, a NAK brüsszeli irodája gondoskodott. A szakmai programok keretében először az Európai Farmerek Szövetsége (COPA) és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Általános Szövetsége (COGECA) főtitkárának főtanácsadója, François Guerinnel találkoztunk, aki tájékoztatott a szervezet felépítéséről, tagsági szerkezetéről, működéséről, illetve a mindennapi szakmai munkájáról és a lobbitevékenységről. Ezt követően a résztvevők a NAK Brüsszeli Magyar Mezőgazdasági Irodájáról is rövid tájékoztatót kaptak. Az európai parlamenti látogatás keretében Erdős Norbert EP-képviselő és Páczay György EP-asszisztens fogadott bennünket. A találkozón mindenki elmondta otthoni tapasztalatait a mezőgazdaság, illetve az azt érintő és befolyásoló agrárpolitika vonatkozásában. A parlamenti programot az Európai Parlament COMAGRI (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottsága) ülésének rövid megtekintése zárta, amelyen a delegációt hivatalosan is köszöntötte Czesław Siekierski, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke. A kétnapos rendezvény – amelynek során eljutottunk a Magyar Fejlesztési Központ brüsszeli irodájába és a Balassi Intézetbe is – a tájékozódásról, a tapasztalatszerzésről, a kapcsolatépítésről és az információszerzésről szólt. 
– Hogyan látszik Brüsszelből az európai uniós agrárpolitika, a KAP? 
– Tréfásan több helyen is megkérdeztem: most van KAP, de 2021-től KAPunk-e valamit? Éppen jó időben jártunk Brüsszelben, mert a különböző intézményekben most zajlik a 2021-től érvényes uniós támogatáspolitika ágazati szakmai vitája. Az Európai Parlament csak az egyik ezek közül. Rendkívül kemény vita folyik az ágazati lobbi szervezetei és az irodák között, ezért fontos a COPA-COGECA tevékenysége. Szomorúan vettem tudomásul, hogy ennek az európai szakmai szervezetnek nincs romániai tagszervezete. Aki tagja volt, az nem fizette ki a tagdíjat, és a fennálló helyzettel kapcsolatban a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak nem sikerült határozott állásponttal előállnia. Némileg megnyugtató, hogy a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és a halászati ágazatok érdekeit védők egybehangzóan állítják: e területnek az aránya nem fog csökkenni az Európai Unió költségvetésében. Amennyiben így lesz, ez jó hír a gazdáink számára. Még ha a Brexit után csökken is a végösszeg a 2021–2027-es periódusra, amennyiben marad a mostani arány, a közép-kelet európai tagálla­moknak esélyük lesz a hátrányok további csökkentésére a fejlett nyugat-európai országokkal szemben. Más kérdés, hogy a tagállamok milyen hazai elosztási kritériumokat, szabályokat dolgoznak majd ki és mennyire bürokratikus eljárásokkal. Elsősorban a tagálla­mokon múlik, hogy milyen mezőgazdasági ágazatokat és mekkora birtoknagyságot támogatnak, illetve ennek nyomán kik kerülnek hátrányba. 
Szerk.megjegzés
A riportot készítő Makkai úr igencsak magasra állította a mércét amikor ennek a cikknek a megirását elhatározta, ugyanis a megszólaltatott igencsak büszkén mondta el az eredményeit. Az már más tészta, hogy mennyire találta el, de ne legyünk kétkedők, inkább kérdezzünk mi is. Megkérdeztük volt a Kolozs megyei gazdasági és vidékfejelsztési szakosztály vezetőjét mi a véleménye az itt megfogalmazottakról. 
- Tisztelt Horváth úr, ön is osztja az elhangzott véleményt?
- Előre kell bocsátanom, hogy a fenti cikk nem újkeletű hiszen még ez év májusban készült. Viszont az igazsághoz tartozik, hogy az EMNT által kidolgozott majd a EMNP által elfogadott Mikó Terv első része nagyon is jó és amint látható a riportalany nagyjából követné azt.  Az idei  OMÉK-on jól látható volt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium standja szinte körül volt "bástyázva" az erdélyi kistérségi gazdaegyesületek hirdetőtábláival. Ha jól számoltam jelen voltak mindazok akiket a megszólaltatott megemlit, csak egy kicsi proléma van. Több "gazdaelnököt" a néppárti vezetés különboző szintjein is viszont lehet látni, sőt olyan is előfordul, hogy a gazdaegyesület vezetése nem a régióból származik, hanem a megyeszékhely néppárti vezető tisztségviselője, lásd a biharit vagy a kolozsvárit. Ez azért is kényes kérdés mert nem biztos, hogy a gazdák elfogadnak egy kivülről érkezettet és vajn mennyire ismeri a gazdaelnök azt a térséget ahol a felmerülő problémákat meg kellene oldania...   Kicsit túlzónak tartom, hogy éppen olyan sok gazda lenne a partnerük, de ez az Ő dolguk.
- Érdekesnek tartjuk azt a kérdést is amikor a Makkai úr rákérdez: "lehet-e együtt dolgozni a többi civil szervezettel?"
- Igen ez mindamellett, hogy érdekes nagyon fontos lehetne éppen az említett Mikó Terv megvalósitása érdekében. Köztudott, hogy a HANGYA immár 10 éve jelen van az erdélyi gazdatársadalomban, de eddig semmilyen megkeresést sem kapott. Talán a riportalany javára kellene irni, hogy az RMGE részéről sem kaptunk pozitiv jeleket. Kicsit csodálkozom is a  Makkai Jóska barátomon, hogy ezt egyáltalán meg merte kérdezni és hogy meg is jelentette...
- Miért?
- Talán a régi idősebb olvasóink emlékeznek, hogy Makkai Józseffel együtt indítottuk újra az Erdély Gazda lapot, amely havonta vitte a gazdák asztalára a friss hireket és amely 170 éves múlttal segitette a gazdatársadalmat. Információt és újdonságszámba menő tehnikai és technológiai megoldásokat mutattunk be havi rendszerességgel! 
- De mégis Ön szerint mi az, ami hiányzik?
- Talán furcsa lesz amit hallani fog, de a legfontosabb eszköz amit hiányolok az, hogy az információ nem terjesztődik kellőképpen. Amikor a Makkai úrral az Erdélyi Gazdát elinditottuk arra gondoltunk, hogy a gazdatársadalom ne szenvedjen információhiányban!
- Példát is tud erre adni?
- Igen, de hogy ne legyen a rosszimdulat részemről feltéve egy régivel szolgállok: bihari ismerősöm szólt, hogy kellene egy kis bemutatót rendezni és egy előadást tartani a pályázati lehetőségekről és a szervezési feladatokról. Nos, az előadás közben derült ki az interaktiv beszélgetés alatt, hogy nagyjából a néppárthoz átpártolt gazdák vannak többségben a hallgatóságban, de amikor megkérdeztem, hogy tudják-e, hogy van egy Érmelléki Gazdaegyesület ahova be tudnának jelentkezni szinte senki sem halllott arról, hogy a megyei elnök és a gazdaelnök egy és ugyanaz. Ezt pedig hibának vélem.
- Újra az információhiány?
- Igen az, pedig most már vannak kistérségi gazdaegyesületek is, de szinte senki sem látja mit is tevékenykednek igy azt sem értik, hogy miért is van az ami éppen miattunk történne. Kistérségi szinten is lehet olyan sajtóterméket a gazda kezébe adni ami sokszor kevés költséggel jár vagy még pénzbe sem kerülne, lásd az bloglapi lehetőségek.
- Nem fél attól, hogy ha e cikket elolvassák elveszik az ötletét?
- Kérem szépen nyugodtan tegyék, számunkra mindig az volt és lesz a fontos, hogy a gazdák időben és teljességgel legyenek tájékoztatva. Máskülönben nem lenne ez az első eset, hogy az öteteim máshol lettek hasznosítva. Komolyan, örülök neki!
- Na jó, akkor feltenném a legnehezebb kérdést: Ha megkeresnék Önöket összetudnának dolgozni más párt által létrehozott gazdaegyesülettel?
- Mi és pontosabban magam részéről is kijelenthetem, hogy nem álltam útjába semmilyen dolognak ami a vidéket fejlesztheti és a gazdatársadalomnak segitségére lenne, de... De biztos vagyok abban, hogy NEM érdekük ezt tenni! Lényegében a megosztás az, ami táplálja a tevékenységet. Más részről meg attól félhetnek, hogy kiderülhetnek kisebb nagyobb turpisságok és ezt nem szeretnék. Ennyi. 
- Köszönöm a beszélgetést!
. Én köszönöm a lehetőséget
lejegyezte Zöld Sára 

2017. október 3., kedd

Okos Közösségek Akadémia

Elsőként került megrendezésre az Okos Közösségek Akadémia (Smart Communities Academia) 2017. szeptember 28-29. között, Legénden, Nógrád megyében. A nemzetközi workshop és konferencia szervezéséért, szakmai irányításáért a Szent István Egyetem, azon belül is a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt a felelős.




A nemzetközi tudományos konferencia célja az volt, hogy összehozza a gyakorlati és akadémiai szféra szakembereit a projektben lefektetett fő célok figyelembe vételével. A konferencián a szakértők, egyetemi oktatók, PhD hallgatók 6 – magyar és angol nyelvű – tematikus szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket, valamint tapasztalataikat az okos közösségekhez kapcsolódó témakörökben. Előadást tartott – többek között – dr. Barancsi Ágnes az MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelőse helyi gazdaságfejlesztés témakörben, 

Tóth Márta Bács-Kiskun megye területi felelőse a Foglalkoztatási Paktumok témakörben, valamint Székely Rita a Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Natúrpark Szövetség alelnöke, natúrpark témakörben.
A rendezvényen plenáris előadóként részt vett: 
Dr. Mezei Dávid, agrár- vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,
Balla Mihály, országgyűlési képviselő, fejlesztési biztos, 
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, 
Tunkel Tamás, Legénd Község polgármestere,
Bíró Anna, az MNVH Nógrád megyei területi felelőse és
Gerard Van Berkum, Legénd Község lakosa.
A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 25 ország több mint 100 résztvevője képviseltette magát és vett részt a szakmai programban.
A konferenciához kapcsolódóan – a beküldött kéziratokból – tudományos konferenciakiadvány is készül az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának koordinálásában.

2017. október 2., hétfő

Létezik egy olyan "egyén" is, aki már saját magának is ellent mond az általa írt cikkben

Magyar ballibbes sajtóban ugyan sok olyant lehet olvasni ami arra késztetti az embert, hogy elmosojodjon, mondván buta ez mint a s..g vagy a "kiskutya ugatja a nagyot", de létezik egy olyan "egyén" is, aki már saját magának is ellentmond ugyanabban a cikkben, amit írt.. Amit a cikk elején állit azt a cikk végén megcáfolja. Annyira el van telve magától és a sok sületlenségtől, hogy saját maga adja az adut, amivel megcáfolja azt amit a cikk elején állitott.
Az állításainak, sok esetben meg nem érthető filozófiai tákolmányoknakkal egésziti ki alátámasztva  szemüvege mögül egy ferdenézéssel és a nyaka körül tekert elmaradhatatlan sállal - tejlesen mindegy, hogy nyár vagy tél van.
Már egy jó ideje azt hittük, hogy nem tud már ezután bennünket meglepni, de be kell lássuk tévedtünk. Egy olyan fogalmazványt láttunk, ami még förmedvénynek se lehet nevezni, pedig lehet annak szánta, de valahogy úgy jártunk, mint a hasonló nevű, francia TGV szupervonattal, amely úgy siklott el mellettünk, hogy csak akkor eszméltünk fel amikor már csak a fara látszott, hogy már rég elrobogott, és minket meg se érintett... Nos a nevesenek mondott cikkírónkkal is igy vagyunk mert már teljesen mindegy, hogy trágárkodik vagy mást lepocskondiázik sőt már aljasozik is, anyit ér a cikke mint ama szellő amely megsem érintheti az olvasót, de lelke rajta. 

Végleg elszállt az MSZP minden esélye a választásokon

2017. október 2. 
Lemondott a miniszterelnök-jelöltségről Botka László – értesült több forrásból az Atv.hu.
Botka László később sajtótájékoztatón erősítette meg a hírt. Közölte, hogy hibázott, mert nem gondolta volna, hogy a Fidesz minden eszközzel meg próbálja akadályozni az összefogást.
Az Index arról számolt be, hogy Botka László körlevélben közölte döntését. „Én ennek a rezsimnek a leváltására érkeztem, ezért vállaltam el a miniszterelnök-jelöltséget. Sajnos mások, jelentős ellenzéki és – számomra különösen fájdalmasan – szocialista erők nem leváltani akarják a NER-t, hanem együtt élni vele. Szétaprózott és széthúzó demokratikus ellenzékkel a rezsimet nem lehet leváltani” – fogalmazott.
A hét végén pedig a Demokratikus Koalíció és az LMP is közölte, hogy önállóan indul.
Botka László tavaly év végén még azzal az elképzeléssel robbant be az MSZP életébe, hogy ő a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje lesz, egyúttal a többi párttal közös országos listát képzelt el és közös egyéni jelölteket a 106 választókerületben.

Szijjártó Péter jelenlétében nyitották a tanévet a BBTE-n

2017. október 02.
Szijjártó Péter külügyminiszter jelenlétében hétfőn Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese hivatalosan is megnyitotta a 2017/2018-as egyetemi tanévet. 
"Bizonyára tisztában vannak azzal, hogy soha ilyen gyorsan, soha ilyen mélyrehatóan nem változott még a világ, mint jelenleg. Persze mindig változott, de ilyen dinamikája a világ változásának még soha sem volt, mint most. Ez a változás pedig elképesztő versenyt indított meg a világ nemzetei között, és minden nemzet, amely sikeres szeretne lenne ebben az új világgazdasági és világpolitikai rendszerben erőforrásokra van szüksége. Nekünk magyaroknak erőforrást jelent a tehetség, a szorgalom és mindazok a fiatalok, akik ezt a kettőt komolyan veszik. És nekünk, magyaroknak erőforrást jelent az a nemzeti közösség is, amely nemzeti közösséget önök is itt képviselik" - mondta a magyar tagozat hivatalos megnyitóján Szijjartó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter, majd arra kérte a fiatalokat, hogy a tanulmányi idejük alatt tegyenek meg mindent azért, hogy a kapott talentumaikat úgy használják fel, hogy az egész magyar nemzet javát szolgálja.
A miniszter szerint a magyar oktatóknak, tanároknak, vezetőknek és diákoknak is rendkívül komoly szerep jutott abban, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Románia legjobb egyeteme lehet. És elmondta azt is, hogy bárkivel tárgyalt is, legyen szó polgármesterről vagy miniszterről, mind a legnagyobb elismeréssel szóltak a kolozsvári magyar egyetemi közösségről és fiatalokról, akik hozzájárulnak a város sikeréhez. Szijjartó Péter arra is ígéretet tett, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a diákok az egyetemi éveik alatt végig magyarul tanuljanak. Soós Anna, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes ünnepi beszédében a tanári munkáról beszélt. 
"Fárasztó és nehéz lehet napról-napra korán kelni, dolgozni, figyelni és órára készülni, de ezek a fáradtságok semmiben sem különböznek attól, mint amikor még több fáradtsággal küzdjük fel magunkat a hegytetőre és felérve boldogan szelfizünk, hadd lássa mindenki milyen szép helyekre jutottunk el, csak azt vakációként emlegetjük, míg előbbit munkának, kötelességnek könyveljük el" - érvelt Soós.
 Ezt követően pedig az egyetemet dicsérte, kiemelte, hogy BBTE Romániában a legjobb, a régióban is vezető helyen van, míg világszinten a legfrissebb nyári eredmények szerint a világ több mint 25 ezer egyeteme között 614. helyen van. Majd beszélt a diákok számára kínált különböző lehetőségekről, így a szakkollégiumokról, a Mentor klubról, a Híd projektről, illetve a különböző mobilitási programokról, amelyekkel a diákok nemzetközi tapasztalatokat szerezhetnek, így az Erasmusról, a Ceepusról és a magyar kormány által indított Makovecz-programról. 
Hangsúlyozta azt is, hogy alapképzéstől a doktori iskoláig lehet anyanyelven, magyarul tanulni. Majd hivatalosan megnyitotta az egyetem 146. tanévét. Rés Konrád Gergely a megnyitón elmondott beszédében a diákélet ciklikusságáról beszélt, amely a megnyitóval és az őszi gólyarendezvényekkel kezdődik és a nyári fesztiválokig tart, majd olyan eseményeket említett, amelyek meghatározóak a kolozsvári magyar egyetemisták életében, így például az ETDK-t, ahol a tudásukat bővíthetik, és a Diáknapokat, amely Kolozsvár egyik legnagyobb ifjúsági élményét jelentheti, majd arra biztatott mindenkit, hogy vegyenek részt a szervezésükben is. 
A most induló tanévben 1200 elsőéves kezdi el tanulmányait alapképzésen a BBTE-n, és 471 diák döntött úgy, hogy az egyetem által kínált 48 mesterképzés egyikén tanul tovább. Ebben az évben 325 főállású oktató, és több mint 100 társulat oktató tanít az egyetemen magyarul. A hivatalos megnyitó fellépett a Visszhang kórus, akiknél szintén lehet jelentkezni énekelni, míg utána Hatházi András, a BBTE egyetemi tanára, színész tartott gondolatindító előadást arról, hogy tényleg színház az egész világ? 

Állásfoglalást tett közzé az RMDSZ a katalóniai helyzetről

2017. október 02.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elítéli a katalán függetlenségi népszavazás napján tapasztalt erőszakot, úgy véli: az aránytalan rendőri túlkapás - ahogyan soha semmilyen erőszakos cselekedet - nem vezet előre, nem vezethet semmi jóra - írja az RMDSZ hétfőn közzétett állásfoglalásában. 
Egy ország állampolgárainak, de közösségeinek is joga van a szabad véleménynyilvánításhoz - amennyiben ez az igény több millió állampolgár részéről fogalmazódik meg, annak semmiképpen sem szabad elkerülnie az ország vezetőinek figyelmét. Tapasztalatból tudjuk: a többség erejének sosem szabad a kisebbségek elnyomására irányulnia egy demokráciában, a többségnek minden körülmény között felelősnek kell lennie az ország területén élő kisebbségekért - áll az állásfoglalásban. 
"A kialakult erőszakhullámmal és a politikai instabilitással nem értünk egyet. Határozott meggyőződésünk, hogy a Katalóniában kialakult állapot kezelésére először is higgadtságra van szükség - a vasárnapi referendumot követően sem áll le az élet, minden állampolgár közös érdeke a politikai vezetők és hatóságok bölcs fellépése. A feszültséget csakis párbeszéddel lehet rendezni, további zavargásoknak nincs helyük Katalóniában!" - szögezi le az RMDSZ.

Botrány tört ki a kolozsvári román opera előadása közben

MN 2017. október 2.,
A romániai Új Jobboldal nevű szélsőjobb alakulat tagjai a román himnusszal válaszoltak vasárnap a Kolozsvári Állami Román Operában, amikor a dobrudzsai származású Refi Erghiun müezzin énekelni kezdett az évad első előadásán, Karl Jenkins A fegyveres ember – Mise a békéért című kortárs darabjában. Amíg a biztonságiak kivezették a teremből a neonácikat, az előadás is abbamaradt – olvasható a Transindex.ro portálon.
Az akció vezetője, Călin Mărincuş szerint a kolozsváriak agymosása volt a célja annak, hogy a darabot Bukarestből Kolozsvárra hozták. „Ez egy olyan mise, ami arról szól, milyen nagy is Allah, mintha nem látnánk, mi folyik a világban. Azért kellett itt bemutatni, hogy lássuk, milyen jó is a multikulturalizmus, milyen jól talál hozzánk, és milyen áldásos hozadékai vannak. Az a müezzin többször is Allah Akbart énekelt, amikor ugyanezzel a felkiáltással csak ma két embert öltek meg Marseille-ben” – mondta a neonáci vezető.
A tiltakozó csoport tagjait végül a rendőrőrsre szállították, az opera igazgatója nem kívánta kommentálni a történteket.

Botrány tört ki a kolozsvári román opera előadása közben egy muszlim énekes miatt 
2017. október 02. 
Botrányos helyzet alakult ki a Kolozsvári Állami Román Operában. Az évad első előadásán Karl Jenkins A fegyveres ember - Mise a békéért című kortárs darabját muatták be. Az előadás egy adott pontján, amikor Refi Erghiun, egy dobrudzsai származású müezzin kezdett énekelni, a nézőtéren felállt az Új Jobboldal szélsőjobb alakulat néhány tagja, és a román himnuszt kezdték el harsogni. 
Erghiun ennél a pontnál kénytelen volt abbahagyni az éneklést, a technikusok pedig lekapcsolták egy ideig a színpadon a lámpákat, míg a biztonságiak ki nem vezették a neonácikat a teremből. Călin Mărincuş, az akció vezetője, miközben kikísérték, még nyilatkozott egyet a sajtónak. Elmondta, a darabot azért hozták ide Bukarestből, hogy mossák vele a kolozsváriak agyát. 
"Ez egy olyan mise, ami arról szól, milyen nagy is Allah, mintha nem látnánk, mi folyik a világban. Azért kellett itt bemutatni, hogy lássuk, milyen jó is a multikulturalizmus, milyen jól talál hozzánk, és milyen áldásos hozadékai vannak. 
Az a müezzin többször is Allah Akbar-t énekelt, amikor ugyanezzel a felkiáltással csak ma megöltek két embert Marseille-ben" - mondta a neonáci vezető. 
Karl Jenkins 2000-ben írt darabját egyébként nagy sikerrel mutatták be már világszerte. Kolozsváron a Román Zene Napja alkalmából állították színpadra. A tiltakozó csoport minden tagját a rendőrőrsre szállították, az opera igazgatója nem kívánta kommentálni a történteket. (hírszerk.) - a Transindex.ro portálról

Gyurcsány: Egyik szemem sír, a másik nevet

2017-10-02 
Így reagált Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszédben Botka lemondására. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint bajban van az MSZP, de a szavazóikra nem a DK-nak kell rámenni. Nekik a dolgukat kell végezni és akkor rájuk voksolnak majd. A volt miniszterelnök szerint Botkának még fejlődnie kell a nagypolitikához.
Gyurcsány Ferenc az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Botka László lemondásával kapcsolatban azt mondta, nem örül annak, hogy az MSZP-ben ekkora a zűrzavar, mert ezzel szavazókat vesztenek, egy részük átmegy máshova, de egy részük elveszik.
„Azt hiszem, hogy a józanész ereje kényszerítő. Jobban örültem volna, ha ezt előbb belátja az MSZP” – mondta a DK elnöke. Rónai Egon kérdésére azt is elmondta, nincs benne diadalérzet. Szerinte a szocialisták bajban vannak.
Úgy véli Gyurcsány, a DK üzemszerűen működik, üzemszerűen történik a kampányuk, de nem nekik kell „rámenniük a szocialisták szavazóira”. Gyurcsány azt mondta a műsorban, felértékelődött a DK szerepe, hiszen az a nyugalmi stabilitás, amit nyújtanak, vonzó lesz a szavazók számára. A DK elnöke szerint, sok szocialista szavazó rájuk fog szavazni, mert azt mondják: ezek normálisak és kiszámíthatóak.
Hozzátette: Nem bontanak pezsgőt, érezni kell a felelősséget, hogy segíteni kell a megállapodást. Gyurcsány azt mondta, végtelenül normális az MSZP-ben a legtöbb emberrel a viszonya, le fognak ülni és megbeszélik, hogy mit lehet csinálni. Mint mondta, neki nem az MSZP, hanem a Fidesz az ellenfele.
„Botkának mindenki ellenség volt. Mindenkiről egy kicsit felülről és lekezelően beszélt” – fogalmazott Gyurcsány. A DK elnöke úgy gondolja, Botka László nélkül könnyebb lesz megegyezni az egyéni jelöltekről. Botka László hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hibázott, mert nem tudta, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne a saját pártját is.
„Laci még keresi az indokokat” – reagált Gyurcsány, majd hozzátette, ő nem beszélne így arról a pártról, amelynek a miniszterelnök-jelöltje volt. Gyurcsány szerint „Laci nagyon jó városvezető, de hát országos politikai kapacitásaiban azt hiszem, még fejlődnie kell”.
atv.hu

De akkor kik a katalánok és miért találták ki, hogy függetlenednek?

Európa távolabbi pontjairól nézve úgy tűnhet, a katalán függetlenségi mozgalom csak egy újabb fejezete a világot súlytó, populista mozgalmak történetének. Itt azonban nem az európai közösség orra alá borsot törő, vagy gazdasági haszonlesésből álhősködő frusztrált kisebbségi törekvésről van szó. Katalónia függetlensége valós történelmi, nyelvi és kulturális érvekkel alátámasztható ügy.
A független múlt
Katalónia stratégiai fontossága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Nagy Károly ütközőzónát szeretett volna létrehozni az ibériai muszlim világ és a frank keresztény területek között. Ekkor született meg, a Marca Hispanica részeként a barcelonai grófság. Tény és való, hogy akkor sem voltak teljesen függetlenek, de akkor is inkább kötődtek északra, mint a spanyol területekhez. A tizedik századra azonban lényegében már a francia függés alól is sikerült teljesen kijönniük.
Később dinasztikus módon egyesültek Aragóniával, majd a tizenötödik században II. Ferdinánd és Izabella kasztíliai királynő házasságával megszülető spanyol államnak is önálló politikai egységként vált részévé Katalónia. Vagyis meg tudták őrizni intézményrendszerüket, parlamentjüket és saját törvényeiket. Ezt a harmincéves háború során francia támogatással újra sikerült megerősíteni egészen a spanyol örökösödési háborúig.
A függetlenség elvesztése
A francia és a Habsburg házak csatájában a katalánok először V. Fülöpöt támogatták, később azonban, mikor Károly Herceg bevette Barcelonát, őt ismerték el. Ez volt a baj. A felek végül ugyanis Fülöpöt ismerték el Spanyolország királyának, aki véres kézzel állt bosszút az áruló Katalónián. 1714 szeptember 11-én vette be a fővárost és azonnal megszüntette a katalán autonómiát, eltörölte az intézményeket és még a katalán nyelvet is betiltotta.
A spanyol rezsim növelte a centralizációt, feloszlatták a katalán parlamentet és pénzügyi önállóságuknak is búcsút inthettek. A függetlenség odalett. Szeptember 11-én pedig a mai napig minden évben megemlékeznek erről a napról.
A Franco-diktatúra traumája
Ugyan a katalán függetlenedési törekvések a mai napig nagyrészt ebből az élményből táplálkoznak, óriási tégla volt a nemzeti öntudat építményében a Franco-diktatúra traumája is.
Franco megpróbálta kiirtani a katalán kultúra utolsó írmagját is. Betiltotta a katalán nyelvet, irodalmat és filmeket.
A nacionalista uralom alatt az önállóságnak semmijen formája nem volt megengedett. Franco még a zászlókat és a nemzeti táncot is betiltotta.
Nem csoda tehát, hogy ezek az évek csak tovább fűtötték a nemzeti érzelmeket. Franco halála után az új spanyol alkotmány elfogadta Katalónia önállóságát és nyelvét, elnököt választhattak és a következő években ezek a jogkörök egyre csak bővültek. De ez nem volt elég.
Önálló kulturális identitás
Katalónia és a katalán társadalom évszázados organikus fejlődése során kollektív katalán identitástudat alakult ki, ami teljesen más – és független – a spanyolokétól. Az ibériai félszigetet és Európát összekötő területen virágzott a kereskedelem, így nagyon hamar erős középosztály fejlődött ki Barcelonában. A XV. századra így a térségben hat egyetem alakult és az iparosodás is sokkal nagyobb ütemben történt meg itt, mint Spanyolország többi részén. A textilipar gyors fejlődése a munkásosztály gyarapodását hozta magával, ami pedig a szakszervezetek és a baloldaliság melegágya lett. Ezért is volt akkora az ellentét a XX. században a szélsőjobboldallal szimpatizáns spanyolokkal.
A helyi nemzeti öntudat nem a közös etnikai eredetre, hanem a közös nyelvre támaszkodik.
A Franco-diktatúra után sikerült kiharcolniuk, hogy a katalán nyelv nem csak, hogy hivatalos, hanem a spanyollal egyenrangú nyelv legyen az országban. Ezért két dolog kell ahhoz, hogy ma valaki katalánnak számítson; Katalóniában kell élni és dolgozni, cserébe pedig beszélni kell a nyelvet.
A nettó befizető
Katalónia a mai napig Spanyolország egyik leggazdagabb régiója. Az ország GDP-jének 20%-át adja ahhoz képest, hogy Spanyolország területének csupán 6%-át foglalja el. Miután 2005-ben nem sikerült megállapodni a pénzügyi autonómia visszaállításáról, majd 2008-ban lecsapott a gazdasági válság, a katalánoknál betelt a pohár. A függetlenedési pártiak legnagyobb érve a mai napig az, hogy
egyszerűen nem éri meg nekik Spanyolországhoz tartozni. A spanyol költségvetés nettó befizetői, de nem szedhetnek be adót és az újraelosztásba sincs beleszólásuk.
Mennek, ha engedik, ha nem
A népszavazás gondolata először komolyan 2014-ben merült fel. Akkor egy véleménynyilvánító referendumon az ország egyharmada vett részt, a többség pedig igennel szavazott. A mostani népszavazást sem ismeri el a madridi kormány. A katalán vezetők azonban azt mondták, ha a függetlenségpárti szavazatok lesznek többségben, két napon belül kihirdetik a függetlenséget. Hétfő hajnalban az előzetes eredmények alapján úgy tűnik, a voksolók mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre.

Megszavazták a függetlenséget a katalánok
2017. 10. 02. MTI
Az előzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon – jelentette be Jordi Turull katalán kormányszóvivő hétfőn Barcelonában.
Hirdetés
Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából mintegy 2,26 millióan járultak az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük mintegy 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta a függetlenséget, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.
Barcelona, 2017. október 2.
Ünnepelõ tömeg a katalán függetlenségrõl tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás után a barcelonai Katalónia téren 2017. október 1-jén. Az elõzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon. (MTI/EPA/Santi Donaire)

A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból. A vasárnapi népszavazáson történt rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel.
Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet (CCOO) regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy „ütőképes válaszra” van szükség az elnyomással szemben. A CCOO emellett hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a munkabeszüntetésről. Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.
Az erőszakba torkolló vasárnapi referendumon a katalán kormány adatai szerint 844 ember sérült meg a spanyol hatóságokkal a voksolás lehetőségéért folytatott küzdelemben, a legtöbben Barcelonában. A spanyol belügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy az összetűzésekben a biztonsági erők 33 tagja is megsérült.

2017. október 1., vasárnap

Hosszú hat aranyat szerzett Hongkongban

Népszava|2017. okt 1. 
Fotó: AFP

Hosszú Katinka szombaton és vasárnap is három aranyat nyert az úszók rövidpályás világkupa-sorozatának hongkongi állomásán. A 25 méteres medencében zajló pénzdíjas sorozat szombati viadalán a háromszoros olimpiai bajnok előbb 50 méter háton (26.24 mp), majd 200 méter vegyesen (2:05.29 p), végül pedig 200 méter háton (2:03.14) nyert. Tegnap pedig 100 méter háton (56.20 mp), 100 (56.97 mp) és 400 méter vegyesen (4:33.55 perc) sem talált legyőzőre.

Csökkentik a lengyel kommunista belbiztonságiak nyugdíját

MTI 2017. október 1., v
Lengyelországban az átlagnyugdíj szintjére csökken vasárnap az egykori kommunista biztonsági szolgálatok 39 ezer tagjának magasabb nyugdíja, az ezt szabályozó törvény alól a belügyminiszternél eddig háromezren kértek mentesítést, 1400-an pedig az ombudsmannál tettek panaszt.
A múlt év végén elfogadott törvény azokra vonatkozik, akik 1944 és 1990 között a belbiztonsági és a hírszerző-elhárító szervek állományában dolgoztak, ezen belül a kommunista titkosrendőrség volt tagjaira, a határőrségnél szolgálók egy részére, valamint a tiszti iskoláknak az állambiztonsággal együttműködő oktatóira és hallgatóira.
Az átlagnyugdíj Lengyelországban jelenleg bruttó 2100 zlotyt (152 ezer forintot) tesz ki, a rokkantsági nyugdíj pedig átlagosan 1600 zloty (116 ezer forint). Ugyanakkor több ezer egykori lengyel állambiztonsági tiszt ennek a többszörösét kitevő nyugdíjból élt, mintegy százan havi 9000–12 000 zlotys (650–867 ezer forintos) nyugdíjat kaptak.
A csökkentés a rokkantsági nyugdíjakat és a hozzátartozóknak ítélt nyugdíj-kiegészítéseket is érinti. A nyugalmazottak szakmai pályáját az előző hónapokban a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) vizsgálta meg.
A nyugdíjcsökkentés miatt fellebbezést lehet benyújtani az illetékes bírósághoz, ez azonban nem függeszti fel az IPN adatai alapján hozott hatósági döntéseket az alacsonyabb járulékokról.
A magasabb nyugdíjra eddig jogosultak közül háromezren a belügyminiszterhez fordultak, aki „különösen indokolt esetben” azoknak adhat felmentést a csökkentés alól, akik az 1989-es rendszerváltás idején „rövid ideig teljesítettek szolgálatot”, illetve akik akkoriban „szabályosan, akár életüket kockáztatva is teljesítették feladataikat”.
Mintegy 1400-an a lengyel emberi jogi szóvivőhöz fordultak panasszal, mert úgy érzik, hogy a nyugdíjcsökkentő törvény révén igazságtalan bánásmódban részesülnek.
A kommunista hatalmi szerveknél szolgálók nyugdíját már 2009-ben is csökkentették, az akkor kormányzó Polgári Platform kezdeményezésére elfogadott törvény 25 ezer egykori titkosszolgálati tisztre terjedt ki. A jogszabály nem érintette a rokkantsági nyugdíjakat, az érintettek egy része ezzel a kiskapuval élve kerülhette el életszínvonalának csökkenését.

Törökország már nem akar uniós tag lenni

Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap Ankarában a parlament őszi ülésszakának megnyitóján.
Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások.
A folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a tavaly nyári törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
Az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországgal szemben, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.
A szeptember 24-i német parlamenti választás előtt Angela Merkel német kancellár és kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz szeptember 3-ai televíziós vitájában élesen bírálta Ankarát. Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Kiemelte, hogy Erdogan vezetésével "ellenpuccs" zajlik Törökországban. Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert a tisztogatással "minden határt átlépett", ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót.
Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen. Azonban a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót" - tette hozzá. Mint mondta, ugyan napirendre lehet venni a csatlakozási tárgyalások megszakítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.
Erdogan vasárnapi felszólalásában egyúttal arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában a legtöbb csalódást az unió országai okozták. "Európa ma olyan hely, ahol a terroristák karjukat lóbálva járhatnak és szervezkedhetnek Törökország legitim kormánya ellen" - fogalmazott a török elnök.
Erdogan szavaival elsősorban azt nehezményezte, hogy a délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen vezette nemzetközi mozgalom szimpatizánsai több nyugat-európai országban szabadon végezhetnek propagandatevékenységet.
(MTI)

Erdogan: az EU egy csalódás, Törökországnak nincs szüksége a tagságra
2017. október 01., Privátbankár.hu, MTI
Egyre inkább lekerül az asztalról Törökország EU-tagsága, egyrészt mert az öreg kontinens nem nézi jó szemmel Erdogan tisztogatását az ellenzék közt, másrészt a csatlakozási tárgyalások egyébként is lassan 11 éve húzódik. A török elnök most már arról beszél, hogy nekik tulajdonképpen nem is kéne az EU.
Törökországnak már nincs szüksége az európai uniós tagságra, de egyoldalúan nem vonul ki a megfeneklett csatlakozási tárgyalásokból - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások.
A megtorlások már nem fértek bele
A folyamat az utóbbi egy évben holtpontra jutott. Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a tavaly nyári törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
A 35 megvitatandó fejezet közül 11 év alatt csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
Az Európai Parlament is éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországgal szemben, a képviselők már két állásfoglalásban is a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelték.
A vámuniótól is elbúcsúzhatnak?
A szeptember 24-i német parlamenti választás előtt Angela Merkel német kancellár és kihívója, a szociáldemokrata Martin Schulz szeptember 3-ai televíziós vitájában élesen bírálta Ankarát. Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Kiemelte, hogy Erdogan vezetésével ellenpuccs zajlik Törökországban.
Az Erdogan-féle Törökország nem lehet az EU tagja, mert a tisztogatással minden határt átlépett, ezért meg kell szakítani az EU Törökországhoz fűződő gazdasági és pénzügyi kapcsolatait is, beleértve az előcsatlakozási támogatásokat és a vámuniót.
Merkel nem akarja a törököket az EU-ban látni
Merkel egyébként hangsúlyozta, hogy sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen. Azonban a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad becsapni az ajtót - tette hozzá. Mint mondta, ugyan napirendre lehet venni a csatlakozási tárgyalások megszakítását, de először az előcsatlakozási pénzügyi támogatást kell felfüggeszteni és gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.
Csalódást okozott az EU
Erdogan mai felszólalásában egyúttal arról is beszélt, hogy Ankarának a terrorszervezetek ellen vívott harcában a legtöbb csalódást az unió országai okozták. Európa ma olyan hely, ahol a terroristák karjukat lóbálva járhatnak és szervezkedhetnek Törökország legitim kormánya ellen - fogalmazott a török elnök.
Ezzel elsősorban azt nehezményezte, hogy a délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), valamint a tavaly júliusi puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen vezette nemzetközi mozgalom szimpatizánsai több nyugat-európai országban szabadon végezhetik a tevékenységüket.