2017. január 23., hétfő

Vigyázat újabb álhirt terjesztenek: Putyin és Trump, Orbánnak adná Erdélyt

Amint az alábbi  cikkből is kiderülhet, egyeseknek nemcsak érdekük, hanem egyfajta "feladat végrehajtóként" az oroszoktól való félelmükben újabb álhírt adtak közre, arra nem is gondolva, hogy nem is olyan rég tért vissza Amerikából a román miniszterelnök és aki nagyon is pozitiv hireket hozott a hazánkat is támogató Trumptól! Arra visszont jó hogy rajtunk újra elverhessék a port.   Z.S.EP
2017. január 23. 444.HU-HÍR
Osztják, kommentelik és emotikonokkal dekorálják sokan Romániában a dcnews.ro című gyanús kiadvány egyik álhírét, ami azt állítja, hogy Erdélyt vissza fogják csatolni Magyarországhoz, jelent meg a 444.hu oldalon.
A cikk szerzője egy bizonyos Alexandru Cumpanasu, és jó nagy összeesküvés-elméletet kerekített Putyin februári budapesti látogatása köré.
A cikk részleges magyar fordítása egy stux.hu nevű oldalon jelent meg, ahol ezen kívül más cikk nincs is. Ott a szerző arra figyelmeztet, hogy futótűzként terjed a net román nyelvű felületein a sztori, főleg a Facebookon persze.
A cikk szerint Putyin február 2-i látogatása után 13 nappal Donald Trump is Budapestre utazik, és az egész jövés-menés arról szól, hogy az orosz és az amerikai elnök újra felosztja egymás között Európát. Putyin leghűségesebb szövetségese a térségben Orbán Viktor, és éppen ezért Budapest az új európai rendről szóló tárgyalások helyszíne.
Cumpanasu azt is tudni véli, hogy Orbán Viktor már meg is állapodott az oroszokkal és az amerikai republikánusokkal is arról, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Ez is része a kontinens felosztásának.
A sztori nyilvánvaló kamu, már az sem igaz belőle, hogy Donald Trump február 15-én Magyarországra jönne. Eddig egyetlen hivatalos külpolitikai találkozóját hozták nyilvánosságra, és aszerint a brit miniszterelnököt fogadja a jövő héten Washingtonban. Nem hogy budapesti, de még európai utazásáról sincs hír.
A sztorit átvette és továbbfejlesztette egy másik román lájkvadász oldal, a cunoastelumea.ro, ahol Daniel Roxin filmproducer-ként elemzi a helyzetet, mivel nagyon is valószínűnek látja, hogy a magyar miniszterelnök Putyin hű szövetségeseként eléri Erdély megszerzését, és az új amerikai elnök ehhez is hozzá is járul, egy nagyobb alku keretében. A szerző itt már attól is tart, hogy Moldávia is bekebelezhet Romániához tartozó területeket.

Klaus Johannis a tüntetésen – az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel vádolja a PSD az államfőt

2017. január 23.   Agerpres/MTI/Maszol
Alkotmányos rend elleni szervezkedéssel vádolta meg a Szociáldemokrata Párt elnöke, Liviu Dragnea az államfőt, amiért részt vett a közkegyelmi, illetve a Büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezet elleni bukaresti tüntetésen. A fővárosi demonstráción legkevesebb 15 ezer ember vett részt. Cikkünk frisül.
Az Amerikai Egyesült Államokból való hazatérésekor „az alkotmányos rend elleni, nem engedélyezett tüntetés", „egy újabb bányászjárás” élén találta az államfőt - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében a Szociáldemokrata Párt elnöke. Liviu Dragnea egy államcsíny kezdetének nevezte a vasárnap esti tüntetéseket.
"Az államfő ma törvényen kívül helyezte magát, személyes érdekeit követve járt el, és alkotmányos képtelenségeket követel: olyan rendeletek visszavonását, amelyeket még el sem fogadtak" - olvasható a pártelnök bejegyzésében. Dragnea szerint az elmúlt napok eseményei államcsínyre emlékeztetnek.
"Johannis elnök azt akarja, amit Băsescu is célul tűzött ki: hogy verje bilincsbe a demokratikus szavazás révén legitimitást nyert hatalmat. Azt akarja, hogy Romániát továbbra is demokratikus legitimitás nélküli intézmények vezessék, a terror eszközeivel, a román emberek pedig ennek a meg nem választott hatalomnak rabjai legyenek” – írja a PSD elnöke.
A politikus leszögezi: támogatja a korrupció elleni küzdelmet, de csak akkor, ha ez a valódi korrupció ellen irányul. „A kampányban azt mondtam, azt szeretném, hogy az emberek szabadon élhessenek hazájukban, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, lehallgatják, követik, zsarolják őket, vagy igazságtalanul járnak el velük. Nem vonom vissza ezeket a szavaimat" – fejtegeti a politikus.
Dragnea azt is hangsúlyozza, kérte a belügyminisztert, hívja vissza a csendőröket a PSD székháza elől, ahol a tiltakozók gyülekeztek, mert szerinte a pártja nem szorul védelemre.
SRI: Nem mi szervezetük a tüntetést. Közleményben cáfolta vasárnap este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azokat a kijelentéseket, miszerint részt vállalt a vasárnapi tiltakozások megszervezésében. "Határozottan elutasítunk minden olyan próbálkozást, amely arra irányul, hogy politikai vitákba, tiltakozásszervezésekbe vagy egyéb olyan kezdeményezésekbe keverje a SRI-t, amelyek nem tartoznak a szolgálat törvény szabta hatáskörébe. Rágalmazóaknak tartjuk ezeket a kijelentéseket, amelyek célja befolyásolni a demokratikus kormányzati rendszer alapvető intézményeit" - olvasható a szolgálat vasárnap este kiadott közleményében.
„A PSD-t védik saját politikai eszméi, kormányprogramja és az állampolgárok támogatása. Biztosítok mindenkit afelől, hogy többé nem engedem meg Johannis elnöknek, hogy felborítsa az alkotmányos rendet, hogy hivatalos tisztségeinek bitorlásával, visszaélésszerűen részt vegyen a kormányüléseken, hogy társadalmi rendbontásra, erőszakra uszítson" - írja bejegyzésében Liviu Dragnea.
Johannis együtt menetelt a tüntetőkkel
Mint írtuk, országszerte tüntetők vonultak utcára az ország nagyvárosaiban vasárnap este a kormány közkegyelmi tervezete és a büntetőtörvénykönyv módosítása ellen tiltakozva, a bukaresti tüntetők között a tervezeteket nyíltan bíráló Klaus Johannis államfő is megjelent.
A fővárosi Egyetem-téren összegyűlt csaknem tízezer ember éppen a két kilométernyire lévő kormányszékház felé indult, amikor megérkezett közéjük az államfő, aki szerdán a kormányülésen való bejelentetlen részvételével próbálta megakadályozni, hogy a kabinet társadalmi vita nélkül módosítsa a büntetőjogot. Amikor a tömeg a kormányépülethez ért, a tüntetők száma meghaladta a 15 ezret, egyes források szerint elérte a 30 ezret is.
A tüntetők - akik szerint a kormánytöbbség nem a börtönök túlzsúfoltsága miatt akarja módosítani a büntetőjogot, hanem így akar mentőövet dobni a korrupcióval gyanúsított politikusainak - hangos éljenzéssel fogadták Klaus Johannis. Az államfő egy ideig együtt menetelt a tüntetőkkel, de szónoklatot nem intézett hozzájuk. A körülötte összegyűlt újságíróknak azzal magyarázta jelenlétét: a tüntetőkhöz hasonlóan őt is felháborítja az, hogy a bűnvádi politikus eljárás alá vont politikusok "klikkje" meg akarja változtatni a büntetőjogot és gyengíteni próbálja a jogállamiságot.
"Elfogadhatatlan, hogy a jogszabályok módosításával mossák tisztára a törvénysértő politikusok százainak dossziéit, hogy aztán tovább folytassák a törvénytelenségeket" - hangoztatta Johannis, aki mintegy negyed óra múltán távozott.
Cioloş: eszmék vezérelték az utcára az embereket
A vasárnapi tüntetőket nem autóbuszokkal hozták, hanem eszméik vezérelték ki az utcára, amelyek "sokkal erősebb indítékok" - jelentette ki Dacian Cioloş volt miniszterelnök. 
"Akik kimentek az utcára, azokat nem autóbuszokkal hozták, nem illúziókkal és ígéretekkel vásárolták meg őket. Vannak sokkal nagyobb befogadóképességű szállítóeszközök, sokkal erősebb indítékok: ezeket eszméknek hívjuk. Ezek egyéniek, de csoportosan működnek" - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Dacian Cioloş. 
A közösségi oldalon a volt miniszterelnök megosztott egy fényképet, amely a vasárnap esti bukaresti a tüntetésen készült
Több nagyvárosban utcára vonultak a tiltakozók
A tüntetések már szerdán elkezdődtek, aznap, amikor a kormány - Johannis átláthatóságot sürgető fellépése nyomán - nyilvánosságra hozta a büntetőjog megváltoztatását célzó tervezeteit. Azóta naponta voltak kisebb demonstrációk, de a közkegyelem ellenzői vasárnapra időzítették a legnagyobb, összehangolt megmozdulásukat.
Vasárnap nemcsak Bukarestben, hanem az ország csaknem valamennyi nagyvárosában tüntetők vonultak utcára. A hírtelevíziók beszámolói szerint Kolozsváron és Temesváron is több ezren vonultak utcára a fővárosban pedig - mire a menetoszlop a kormány elé ért - a legtöbb hírforrás szerint a tüntetők száma meghaladta a 15 ezret.
Vasárnap a külföldön élő románok is tüntetéseket szerveztek Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Dániában és Norvégiában, ahol több tucatnyi demonstráló vonult utcára a bukaresti szociálliberális kormány közkegyelmi tervezete ellen tiltakozva.
A kormány közkegyelmet hirdetne az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy részének a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva. A tervezeteket és főleg azok közvita nélküli, rajtaütésszerű elfogadásának kísérletét élesen bírálta a jobboldali ellenzék. A héten az Egyesült Államok bukaresti nagykövete és a romániai igazságszolgáltatás valamennyi csúcsszerve a büntetőjog megváltoztatása, a törvény szigorának enyhítése ellen foglalt állást

Államcsínyt emlegetett Dragnea a vasárnap esti tüntetések kapcsán

Amikor kiderült, hogy kit is neveznek meg ideilgenes kormányfőnek az az érzésünk támadt, hogy a socdem elnök annyira félti hatalmát, hogy a keresztlányát tette oda a kormányfői teendőknek az ellátására, de aztán az alább olvasható cikkből kiderült, hogy valóban midenhol államcsinyt lát és tolvajt kiállt mintha a legtermészetesebb lenne, hogy a választópolgárokat ijesztgesse. Eddig csak a füllentésre adta magát, de mostanra már annyira biztos a dolgában, hogy a fenyegetésekre is tellik. Felmerülhet az akérdés is, hogy lesz-e itt még diktatura is? 
Na, persze az is meglehet, hogy csak azt alkalmazza amit a basescu úrtól "tanult : "a zavarosban lehet a legjobban megélni" Mindesetre nagyon ügyesen kendőzi el az éppen aktuális problémákat és álproblémákkal traktálja a népet....Z.S. EP 
http://itthon.transindex.ro/?hir=45640
2017. január 23. 
Az Amerikai Egyesült Államokból való hazatértekor "az alkotmányos rend elleni, nem engedélyezett tüntetés", "egy újabb bányászjárás élén" találta az államfőt - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Liviu Dragnea PSD-elök, aki egy államcsíny kezdetének nevezte a közkegyelmi, illetve a Büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezetek elleni tiltakozásokat. 
"Az államfő ma törvényen kívül helyezte magát, személyes érdekeit követve járt el, és alkotmányos aberrációkat követel: olyan rendeletek visszavonását, amelyeket még el sem fogadtak" - áll a pártelnök bejegyzésében.
Dragnea szerint az elmúlt napok eseményei államcsínyre emlékeztetnek. "Ez egy államcsíny kezdete. Johannis elnök azt akarja, amit Băsescu is célul tűzött ki: hogy verje bilincsbe a demokratikus voksolás által legitimitást nyert hatalmat. Azt akarja, hogy Romániát továbbra is demokratikus legitimitás nélküli intézmények vezessék, a terror eszközeivel, a román emberek pedig ezen meg nem választott hatalom rabjai legyenek. A kampányban azt mondtam, azt szeretném, hogy az emberek szabadon élhessenek hazájukban, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, lehallgatják, követik, zsarolják őket, vagy igazságtalanul járnak el velük. Nem vonom vissza eme szavaimat. Támogatom a korrupció elleni törekvéseket, de csak ha ezek a valódi korrupció ellen irányulnak" - írja még a PSD első embere. 
Dragnea azt is hangsúlyozza, kérte a belügyminisztert, hívja vissza a csendőröket a PSD székháza elől, ahol a tiltakozók gyülekeztek. "A PSD nem szorul védelemre. A PSD-t védik saját politikai eszméi, kormányprogramja és az állampolgárok támogatása. Biztosítok mindenkit afelől, hogy többé nem engedem meg Johannis elnöknek, hogy felborítsa az alkotmányos rendet, hogy hivatalos tisztségeinek bitorlásával, visszaélésszerűen részt vegyen a kormányüléseken, hogy társadalmi rendbontásra, erőszakra uszítson. Teljes egészében gyakorlatba kívánjuk ültetni kormányprogramunkat. Johannis elnök önző politikai játszmáin túlmenően az embereknek jólétre és biztonságra van szükségünk" - írja bejegyzésében Liviu Dragnea. (agerpres) 
M-am întors de la instalarea președintelui Americii și l-am găsit pe președintele României în fruntea unei noi mineriade, o manifestație neautorizată, împotriva guvernului României, împotriva ordinii constituționale și împotriva votului popular din 11 decembrie, sabotând legalitatea care stă la baza statului de drept.
Președintele țării s-a situat azi în afara legii, vizând avantaje politice personale și cerând aberații constituționale: retragerea unor ordonanțe, mai ales a unora care nu au fost date.
E un început de lovitură de stat. De fapt, președintele Iohannis vrea, așa cum a vrut și fostul președinte Băsescu, să pună în cătușe puterea legitimată prin votul democratic. Vrea ca în continuare România să fie condusă de instituții fără legitimitate democratică, prin teroare, iar românii să rămână prizonierii unor puteri nealese.
Am spus în campanie că vreau ca românii să trăiască liberi în țara lor, fără teama că sunt ascultați, urmăriți, hăituiți, șantajați și nedreptățiți. Nu-mi iau cuvintele înapoi. Susțin acțiunile împotriva corupției, dar împotriva adevăratei corupții.
Astă seară am solicitat Ministrului de Interne să retragă jandarmii din fața sediului PSD, fiindcă eu consider că PSD n-are motive să fie apărat. PSD e apărat de ideile lui politice, de programul de guvernare și de suportul popular.
Îi asigur pe români că nu-i voi mai permite președintelui Iohannis să răstoarne ordinea constituțională, să uzurpe calități oficiale intrând abuziv în ședințele de guvern sau să incite la dezordine socială și violență.
Vreau ca programul de guvernare să fie pus în practică în totalitate. Dincolo de jocul politic egoist al președintelui Iohannis, viața românilor are nevoie de bunăstare și siguranță

Porcsalmi Bálint: nem a megmondó, hanem a megmagyarázó ember leszek

Balázsi-Pál Előd 2017. január 20.
Több közös tervezés lesz, több innováció, több és alaposabb munka – ígéri az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségének várományosa. Porcsalmi Bálintot nevesítette csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kovács Péter lemondásával megüresedett ügyvezető elnöki tisztségre. A végső döntésre január 28-ig kell várni, ugyanis a szövetségi elnök javaslatára az ügyvezető elnököt a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nevezi ki. A Nagy Zsolt, majd Kelemen Hunor bizalmi embereként ismert Porcsalmi Bálintot a Transindexnek adott exkluzív interjúban motivációjáról, terveiről és arról kérdeztük, mennyire illik rá a megmondóember szerep. 
Kelemen Hunor téged nevesített az ügyvezető elnöki tisztségre. Mennyire ért meglepetésként a felkérése? 
Porcsalmi Bálint: – Nagyon meglepett, nem számítottam rá. Az elmúlt néhány évben elsősorban külső tanácsadóként segítettem az RMDSZ munkáját, szakmai karriert építettem külföldön. Azért lepett meg a leginkább, mert nem fordult meg a fejemben az, hogy visszatérjek az RMDSZ élvonalába. A másik ok pedig, hogy soha nem vágytam erre a funkcióra, aki ismer, az nagyon jól tudja, hogy a feladat, a munka mindig is fontosabb volt bármely tisztségnél. 
Mennyi időre szólna a mandátumod? 
– A megbízást két évre kapom, a 2019-es tisztújító kongresszusig. 
Érdekelne a motivációd: miért dolgozol ennyi ideje az RMDSZ-nek? 
– Mert szeretem. Nagyon fiatalon kerültem ide, és büszke vagyok arra, hogy ebben a szervezetben nőttem fel. Ez a 17 év számomra jóval több egy szakmai és politikai karriernél, hiszen érzelmileg is szorosan kötődöm a Szövetséghez: a közösséghez, az emberekhez, a munkához. 
Eddig háttéremberként dolgoztál az RMDSZ-ben, miért döntöttél úgy, hogy elvállalsz egy ilyen publikus szerepet? 
– Nagyon nehéz döntés volt ez számomra, pontosan azért, mert eddig tudatosan vállaltam a háttérember szerepét. Az elmúlt években a szakmai karrierem is erről szólt: a nemzetközi kampánytanácsadói munkában a diszkréció nagyon fontos. De most egy új helyzet van. Ebben a szervezetben azt tanultam, ha a szövetségi elnök munkát ad, azt vállalni kell. Másrészt: fontos az, hogy Kelemen Hunor a szövetségi elnök. Hunor közeli munkatársa voltam kilenc éven keresztül: 13 kampányt csináltunk végig együtt, dolgoztam kabinetfőnökeként, leghangosabb támogatója voltam, amikor 2011-ben elnöknek választották, és legőszintébb kritikusa, amióta a Szövetséget vezeti. Hunor a barátom, ismerem és bízom benne. 
A javaslatról a jövő szombati SZKT-n lesz szavazás. Belülről ismerve a szervezetet, hogy látod, lesznek ellenvélemények a személyeddel kapcsolatban? 
– Jól ismerem a szervezetet, és a szervezet is jól ismer engem. Tudják, hogy mit gondolok az RMDSZ-ről és annak jövőjéről, ismerik a munkastílusomat, tudják, mire számíthatnak. Úgy érzem, hogy az SZKT-küldöttek nagy többsége támogatni fog ebben a munkában. Természetesen az elkövetkező napokban személyesen egyeztetek a Szövetség politikusaival, helyi és megyei vezetőivel, kérni fogom a támogatásukat, és bemutatom nekik az elképzeléseimet, terveimet. 
Készülsz beszéddel az SZKT-ra? Mik lesznek ennek a fő gondolatai? 
– Természetesen beszélni fogok az SZKT-n. Ott majd lehetőség lesz arra, hogy bárki kérdezzen, s őszintén elmondja a véleményét arról, amit akarok csinálni, és rólam is. 
Milyen viszonyban voltál/vagy Kovács Péter eddigi ügyvezető elnökkel? Mennyire láttad át a tevékenységét? 
– Azóta ismerem Pétert, amióta az RMDSZ-hez kerültem. Együtt alapítottuk a Magyar Ifjúsági Értekezletet, sokáig voltunk közeli munkatársak. Sokszor vitáztunk, és jó néhányszor nem is értettünk egyet, de azt tisztelem benne, hogy mindig a szervezet érdekeit tartotta szem előtt. 
Egyeztettél vele, esetleg kértél tanácsot tőle, mielőtt igent mondtál a szövetségi elnök felkérésére? 
– A döntésem előtt beszéltem vele, és tanácsokat is kértem tőle. Nagyon hasznos dolgokat mondott, én továbbra is számítok Péter ötleteire és javaslataira, mert hat éves ügyvezető elnöki tapasztalatot nem szabad kidobni az ablakon. 
Kovács Péter egyfajta megmondóembere is volt az RMDSZ-nek, a kényelmetlenebb kérdésekről szóló, vagy erőteljesebb hangvételt megkövetelő nyilatkozatok rendszerint tőle származtak. A te munkakörödnek is része lesz ez? 
– Péternek testhezálló volt ez a szerep, és jól ellátta ezt a feladatot. De én sem fogok elbújni az ilyen helyzetek elől. Számomra viszont nagyon fontos, hogy az adott döntéseket, témákat ne csupán elmondjuk, hanem meg is magyarázzuk azokat – nagyobb türelemmel, több megértéssel és nyitottsággal, de mindig meggyőződésből és őszintén. Ha úgy tetszik, én inkább a megmagyarázó ember leszek. 
Mik a fontosabb (strukturális, személyi) változtatások, amiket jónak látnál végrehajtani az Ügyvezető Elnökségen? 
– Változások lesznek az Ügyvezető Elnökségen, de ezeket a kollégákkal fogjuk véghezvinni. Az biztos, hogy több közös tervezés lesz, több innováció, több és alaposabb munka. 
Milyennek látod jelenleg az RMDSZ-t? 
– Egy megújult, karakteres szervezet most az RMDSZ, olykor keresi az útját és a hangját. Nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy az RMDSZ csupán egy eszköz, de önmagában nem cél. Egy erős, és talán az egyedüli eszköz arra, hogy a magyar közösség jobban éljen, és biztonságban tudja jövőjét itthon. 
Milyennek szeretnéd látni a mandátumod végén? 
– Azért fogok dolgozni legjobb tudásommal és minden erőmmel, hogy egy nyitott, az emberekhez közelálló, bátran politizáló, erős Szövetséget építsünk, amelyben jól érezzük magunkat, és amelyre mindig büszkék lehetünk. Azt szeretném, hogy két éven belül az RMDSZ legyen a legmodernebb politikai szervezet Romániában, de akár a régióban is.

Porcsalmi Bálintot nevesítette Kelemen Hunor az ügyvezető elnöki tisztségre

2017. január 19. 
Porcsalmi Bálintot nevesítette az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségére Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön. Kelemen Porcsalmit rátermettnek, tapasztaltnak tartja és bízik benne. Elmondta: az Újratervezés koordinátorától azt várja el, hogy segítse annak teljes körű megvalósítását, hogy tovább erősítse az RMDSZ és a romániai magyar közösség kapcsolatát, bátor kiállással képviselje a magyar emberek érdekeit, mindezt egy innovatív, hatékony szervezeti működtetéssel. „17 éve van a Szövetségben, ezalatt az idő alatt a legkülönfélébb feladatkörökben próbálta ki magát a plakátragasztástól a kormányzati munkáig. Velünk volt nemcsak kampányidőszakban, hanem a szervezeti építkezés vagy éppenséggel a kormányzás esztendeiben is. Bálint ismeri a szervezetet és a szervezet is ismeri őt” – érvelt a Maszol.ro portálnak adott interjújában a nevesített alkalmasságát illetően Kelemen Hunor, aki szerint Porcsalmi minden feladatát a rá jellemző maximalizmussal, nagy szorgalommal és alázattal látja el. Porcsalmi Bálint „Tapasztalatát tekintve Porcsalmi Bálint nemcsak Erdélyben, a romániai politikai térben tevékenykedett, hanem az elmúlt hat évben jelentős nemzetközi tapasztalatot szerzett tanácsadóként és trénerként is: tucatnyi párttal, politikussal és jelölttel dolgozott Közép-Kelet Európa számos országában, de Afrikában és Ázsiában is. Meggyőződésem, hogy ezt a tapasztalatot, ezt a munkát a szervezetépítésbe, a Szövetség működésébe is átemeli” – tette hozzá. Kelemen elmondta, 2000-től ismeri Porcsalmi Bálintot, aki kilenc évig közvetlen munkatársa volt: kabinetfőnöke, tanácsadója, a Szövetség kampányainak vezetője is. Az ügyvezető elnököt a Szövetség elnöke jelöli, majd terjeszti elő a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Ennek legközelebbi ülése január 28-án, szombaton lesz. 
Porcsalmi Bálint Politikai és kommunikációs tanácsadóként dolgozik – stratégiai tervezéssel, kampányszervezéssel segíti döntéshozók, közszereplők és szervezetek tevékenységét. 
Politikai tevékenysége és szakmai karrierje szorosan kötődik az RMDSZ-hez. 
Az elmúlt tizenhét évben a Szövetség minden kampányában részt vett: szervezőként, koordinátorként, az utóbbi években pedig külső tanácsadóként segítette az önkormányzati, parlamenti, európai parlamenti valamint államelnökjelöltek munkáját. 
Bálint három évig volt az RMDSZ ügyvezető alelnöke: előbb a szórvány majd az önkormányzati főosztályt vezette. 
Hat évet Bukarestben dolgozott: Nagy Zsolt informatikai miniszter, majd Kelemen Hunor kulturális miniszter kabinetfőnökeként; 2007-ben távközlési államtitkárnak nevezték ki. Itthoni munkája mellett nemzetközi tanácsadóként tevékenykedett. Az elmúlt három évben dolgozott az ukrajnai elnökválasztási, a bécsi önkormányzati, valamint a szerbiai parlamenti kampányban; de több ízben szervezett kampányokat és politikai akciókat Bulgáriában, Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában, Moldvában és Bosznia-Hercegovinában; aktivistákat és jelölteket készített fel Jordániában, Szomáliában és Mongóliában is. Hét éve az amerikai International Republican Institute trénereként politikai kommunikáció, szervezetépítés és kampányszervezés témakörben tart nemzetközi előadásokat, képzéseket – közel negyven politikai szervezet vezetőivel, tagjaival dolgozott együtt. Porcsalmi Bálint 36 éves, Kolozsváron született, Zilahon nőtt fel és ott járt iskolába. Politológusi diplomáját a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerezte, szakdolgozatát az előválasztási kampánykommunikációból írta. Porcsalmit a Twitteren lehet követni.

- a Transindex.ro portálról

50 kolozsvári magyar civil szervezet foglalt állást az Apáczais képzőművészeti osztály ügyében


2017. január 19.  
50 kolozsvári magyar civil szervezet közös állásfoglalást fogalmazott meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának védelmében. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen január 19-én iktatták a Valentin Claudiu Cuibus főtanfelügyelőnek, illetve Török-Gyurkó Zoltán főtanfelügyelő-helyettesnek címzett levelet, melyet elküldtek az Oktatási Minisztériumba, Király András György kisebbségek oktatásáért felelős államtitkárnak is. A Kincses Kolozsvár Egyesület közleménye szerint az állásfoglalás aláírói határozottan kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett, amely „a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve”. 
Felhívják a figyelmet, hogy az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Ennek megfelelően kérik az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsák a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást. Az állásfoglalás teljes szövegét, valamint az aláírók névsorát az alábbiakban közöljük. 
"Mi, a kolozsvári magyar civil-szakmai egyesületek és alapítványok aggodalommal tekintünk az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának ellehetetlenítésére. A magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás közép-erdélyi bástyája került végveszélybe, mely a legmagasabb színvonalon biztosítja a gyermekek alkotó és önkifejező képességeinek fejlesztését, valamint művészeti-kulturális műveltségének megalapozását immár tizenhat éve. Az Apáczaiban tanuló rajzszakosok tehetségét számos kiállítás és kiadvány tanúsítja. A diákok nemcsak kolozsvári, hanem országos és nemzetközi téren is bizonyították a képzés tehetségpallérozó tevékenységének eredményességét. 
Az anyanyelvi oktatás mind Románia Alkotmánya, mind a nemzetközi szerződések értelmében alapvető jog, amelyet az oktatási törvény a képzőművészeti oktatás terén is szavatol. Nemzeti közösségünk érdekében, a törvény által biztosított jogaink alapján, felkérjük az Oktatási Minisztériumot és a Kolozs Megyei Tanfelügyelőséget, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is biztosítsa gyermekeink számára a magyar nyelven történő képzőművészeti oktatást. Tekintettel arra, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a magyar közösség mellett az Oktatási Minisztériumnak, a tanfelügyelőségnek, valamint mindazoknak érdeke, akik a gyermekekben a kulturális és művészeti élet jövőjét látják, kérjük, vegyék figyelembe az oktatók, szülők, illetve a civil-szakmai szervezetek által felsorakoztatott érveket, és a közeljövőben esedékes beiskolázási időszakban találjanak megoldást a magyar nyelvű kolozsvári alapfokú képzőművészeti oktatás biztosítására." 
Kolozsvár, 2017. január 17. 

Itt az új jelentés Magyarországról

Napi.hu, 2017. január 23. 
Januárban immár harmadik hónapja javult a GKI konjunktúraindexe, mely ezzel megközelítette egy évvel ezelőtti értékét. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások csak 2016 nyári szintjükre emelkedtek, a fogyasztóiak viszont utoljára tizenegy éve, 2006 februárjában voltak a mostaninál kedvezőbbek. A GKI konjunktúraindexe mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, most ennek a felső részén található.
Januárban az üzleti szférában a szolgáltatások kivételével minden ágazat várakozásai javultak, az iparban és a kereskedelemben csak kissé, az építőiparban azonban jelentősen. Egyaránt erősödött a foglalkoztatási és áremelési szándék. Az ipari bizalmi index november óta emelkedik, de így is elmaradt tavaly nyári csúcspontjától. Az elmúlt időszak termelésének megítélése stagnált, a következő időszakra várté, valamint a készleteké javult, a rendelésállományoké - ezen belül az exportrendeléseké is - viszont romlott.
Most januárban lényegesen több cégnek okozott növekedési gondot az állam magatartásának kiszámíthatatlansága, mint egy évvel korábban.
Az építőipari bizalmi index több mint kétéves csúcsára került. A magasépítő cégek kissé, a mélyépítők számottevően derűlátóbbá váltak.Az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése is érezhetően javult decemberhez képest. A kereskedelmi bizalmi index csak kissé emelkedett, s megközelítette nyári szintjét. Az eladási pozíció és a rendelések várható alakulásának megítélése javult, a készleteké romlott. A szolgáltatói bizalmi index januárban nem változott az előző év végéhez képest. Az általános üzletmenet megítélése kissé rosszabb lett, de a várható forgalmat kissé optimistábban látták a válaszadók.
A foglalkoztatási hajlandóság minden ágazatban erősödött decemberhez képest, s tovább csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Ez utóbbi utoljára 1998 közepén volt ilyen kedvező. A szolgáltatások kivételével ugyancsak minden ágazatban - főleg a kereskedelemben - erősödött az áremelési szándék. Bár a válaszadók többsége még mindig változatlan árakra számít, az áremelést tervezőké az elmúlt hónapokban érezhetően emelkedett, az árcsökkenésre számítóké minimálisra esett. A fogyasztók inflációs várakozása viszont lényegében nem változott. A magyar gazdaság helyzetének megítélése minden ágazatban és a lakosság körében is hónapok óta javul.
A GKI fogyasztói bizalmi index az üzleti bizalmi indexhez hasonlóan januárban harmadik hónapja emelkedett. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és megtakarítási képességük várható alakulását egyaránt jobbnak értékelték, mint decemberben. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét lényegében a decemberihez hasonlónak érzékelte.

Veronai buszbaleset Nemzeti gyásznapot tartanak ma az országban

A magyar kormány szombati döntésének megfelelően nemzeti gyásznapot tartanak ma a péntek éjjel Verona közelében történt buszbaleset áldozatainak emlékére.
2017.01.23 07:15MTI

Fotó: MTI

Az Országház előtt reggel Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbocra eresztik.
Péntek éjjel az olaszországi Verona közelében balesetet szenvedett egy magyar fiatalokat szállító busz, tizenhatan meghaltak, több mint húszan megsérültek. A buszon nagyrészt a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szombaton közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a kormány az olaszországi buszbalesetben elhunyt áldozatok emlékére január 23-át nemzeti gyásznappá nyilvánította.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a nemzeti gyásznapon Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbocra kell ereszteni. A meghatározott középületeken gyászlobogót kell kifüggeszteni, illetőleg Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni.
Az iskolákban tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani.
Magyarország lobogóját ma reggel nyolc órakor vonják fel, majd eresztik félárbocra a budapesti Kossuth téren Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében.
A nemzeti gyásznapon a nemzeti lobogó félárbócra engedésével egy időben a Budapesti Szent István-bazilika Szent István-harangja, Magyarország legnagyobb harangja is megkondul. Ez a harang csak a legnagyobb egyházi ünnepeken vagy különösen jelentős alkalmakkor szól, mint például Ferenc pápa megválasztása vagy Paskai László bíboros halála.

Képek a bukaresti tüntetésről



<iframe width="600" height="338" src="https://www.youtube.com/embed/aRV_ThumrpA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

2017. január 22., vasárnap

Csak az arany a menedék?

2017. január 11.  Faragó József
Úgy zsákolják az aranyat a befektetők, mintha megint valami világvége árnyéka vetülne a piacokra. Miközben a részvények szárnyalnak, a kötvények meg már a Fed felszállópályáján várakoznak. Mégis csak az aranyban van bizodalom. Amit az is bizonyít, hogy mekkora botrány kerekedett az MNB "aranytartalékából".
Csak az aranyNincs mese. A menedék csak az arany lehet, semmi más. Évezredek hagyománya, hogy ha baj van, akkor aranyba menekítik az emberek az értékeiket. Kár ez ellen lázadni, pláne, értelmetlen valamiféle szofisztikált piaci megközelítésben gondolkodni és alternatív tőzsdei eszközöket keresni. A pánikba esett menekülők ugyanis nem racionálisan szemlélik az eseményeket, s ha a többség csak az aranyban bízik, akkor a kisebbség sem tehet mást, mint hogy aranyat vásárol. Az arany erejét mutatja a mostani helyzet is, amikor a száguldó részvénypiacokon realizált profit keresi az ideiglenes helyét. És mivel a kötvénypiacra korai lenne beszállni a Fed kamatemelések előtt, most az aranypiac biztonságos parkolójában dekkol a befektetők pénze. Ahol kihúzhatják az amerikai elnök beiktatását, sőt, még a londoni parlament Brexit-szavazását is.
Van másikNe tévesszen meg minket a piaci fénytörés. Egyszerűen arról van szó, hogy a részvénypiacokat túltolták a befektetők, s év végén kivették a profitot. Miután a Fed kamatot emelt, majd belengette az idei évre a további emeléseket, most kivár a piac a kötvénybefektetésekkel. Az arany ezúttal csupán ideiglenes parkoló. Ami azért rövid távon profitot ígérhet: egyrészt, Donald Trump elnöki beiktatása borzolhatja a kedélyeket, másrészt, a brit parlament Brexit-szavazása hozhat némi izgalmat. Kissé feljebb tornászva az arany árát. De vegyük észre, hogy azért a mostani aranyár még nagyon közel esik az 1000 dolláros lélektani szinthez, vagyis a historikus csúcsokat tényleg csak a távoli horizonton sejthetjük. Arról nem is szólva, hogy az arany lassan, de biztosan divatjamúlt lesz. Már a jegybankok sem a pincében tárolt fizikai aranyra esküsznek, a tartalékok ma jobbára ígérvények.

Egyre több aranyat halmoz fel Oroszország

Egyre több aranyat halmoz fel Oroszország

MTI, 2017. január 22. 
Az orosz jegybank aranytartaléka 14 százalékkal 6,4 millió unciával (199 tonnával) 51,9 millió unciára (1,61 ezer tonna) nőtt tavaly - áll a jegybank közleményében.
A jegybanki aranytartalék értéke is nőtt 2016-ban, 24 százalékkal 60,19 milliárd dollárra. Az orosz jegybank a hónap elején hozta nyilvánosságra, hogy az együttes arany- és devizatartalék 377,741 milliárd dollárra emelkedett a múlt év végén az egy évvel korábbi 368,39 milliárd dollárról.
Az orosz arany- és devizatartalék 2014 végén 385,5 milliárd dollár, 2013 végén 509,6 milliárd dollár volt.
A múlt év végi devizatartalék 317,54 milliárd dollárra csökkent a 2015 végi 319,83 milliárd dollárról.

Úszás: Hosszú Katinka csapata világcsúcsot úszott

2017.01.22
Korosztályos világcsúcsot úszott 4x100 méteres mix gyorsváltóban a Hosszú Katinka nevével fémjelzett Iron Aquatics csapata egy szentesi versenyen.
A masters viadalon a Schönek András, Kalaus Valter, Cerva Dóra, Marosi Melinda összetételű mix váltó 3:56.44 perc alatt úszta le a 400 méteres távot a 160–199 éves korosztályban (ez nyilván négyük összéletkorára vonatkozik), ami új rekord.

Ma van a magyar kultúra napja

2017. január 22. MTI-HÍR
Ma van a magyar kultúra napja, ebből az alkalomból országszerte számos helyen rendeznek ünnepséget, díjakat adnak át, kiállításokat nyitnak. Ezen a napon tartják az Együtt szaval a nemzet című rendezvényt és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét is.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen ökumenikus istentiszteletet tartanak a református templomban. A megemlékezésen beszédet mond Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, a műsorban - a hagyományoknak megfelelően - Csikos Sándor színművész szavalja el a Himnuszt, majd a Debreceni Ady Endre Gimnázium Leánykarának műsorát hallgathatják meg a résztvevők. Az eseményen átadják a Kölcsey-emlékplakettet: az elismerést az a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az ünnepség folytatásaként koszorúzást tartanak a szatmárcsekei református temetőben Kölcsey Ferenc síremlékénél.
Az Együtt szaval a nemzet című rendezvénynek idén a ceglédi Református Nagytemplom, valamint a város főtere ad helyet. A program idén is a Himnusz versszakaival indul, majd a reformáció évéhez kapcsolódva Füle Lajos Tégy, Uram, engem áldássá című versével, valamint a Kossuth-nótával folytatódik. A rendezvényt rendhagyó módon Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én elmondott híres ceglédi toborzó beszéde zárja. A szavalatokat 2017-ban is Jordán Tamás színművész és rendező vezényli, a rendezvény a Youtube videómegosztó portálon, valamint a közmédiában is követhető.
A Magyar Drámaíró Verseny eredményét is vasárnap hirdetik ki Budaörsön, a Latinovits Színházban. Szombat este sorsolták ki az idei verseny témáját: Az igazságügyi rovartan című cikk alapján ír vasárnap reggel 8 óráig Mezey Katalin, Pataki Éva és Szabó T. Anna. A próbák vasárnap 10 órakor kezdődnek, a darabokat 19 órakor láthatják a nézők a Budaörsi Latinovits Színházban. A verseny különlegessége a nyilvánosság: az érdeklődők a próbafolyamatot is végigkövethetik. A legjobb előadásról a közönség szavazatai döntenek.
Budapesten a Fővárosi Nagycirkuszban díszelőadással, a Pesti Vigadóban pedig díjátadással ünneplik a magyar kultúra napját. Beszédet mond Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Átadják a Csokonai Vitéz Mihály- és a Márai Sándor-díjat, a Minősített Közművelődési Intézmény Címet, a Könyvtári Minőségi Díjat, valamint a Minősített Könyvtár Címet. 
Szegeden a Besenyi Ferenc Művészeti Díjakat, Debrecenben Debrecen Kultúrájáért Alapítvány elismeréseit adják át. Ezen a helyszínen és Székesfehérváron kiállítások is nyílnak.
(mti)

Szijjártó: A végleges azonosításra még jó pár napot várni kell

KK, 2017. január 22.
Egyelőre nem tudták azonosítani a veronai buszbaleset tizenhat halottját és a két válságos állapotban lévő sérültet sem – közölte Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt arról is: ha az olasz hatóságok engedélyezik, ma hazajöhetnek a veronai balesetet épségben túlélő utasok és a könnyű sérültek, és elképzelhető, hogy a hat kórházban ápolt súlyos sérült közül négyet hazahozhatnak, ha szállítható állapotban vannak. Két sérültnek válságos az állapota, ők olyan súlyos égési sérüléseket szenvedtek, hogy még azonosítani sem tudták őket. „Közülük az egyik sérült testfelületének több mint hatvan százalékán harmadfokú égési sérülés van. A másik válságos állapotban lévő sérültön súlyos műtétet kellett végrehajtani, amely a koponyát érintette” – közölte Szijjártó Péter.
Nem tudták azonosítani a tizenhat holttestet sem, így még nem készülhetett el a lista az áldozatokról. Személyazonosságukat dns-minták alapján próbálják meghatározni. „Legalább hat szülőtől levették a dns-mintát. Van olyan eset, ahol fogászati vagy más röntgenkép a szülők rendelkezésére állt, az azonosítás úgy kicsit gyorsabb. A dns-minták – elnézést, ha nem szakszó – összepárosítása jó néhány napot igénybe fog venni az olasz hatóságok tájékoztatása szerint. Tehát a végleges azonosításra még jó pár napot várni kell” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető megerősítette, hogy a buszon ötvennégy utas – negyvenhárom fiatalkorú és tizenegy felnőtt –, valamint két magyar sofőr utazott. A szombaton felröppent hírek arról, hogy többen ültek a buszon, úgy tűnik, tévesek voltak. Az Országos Mentőszolgálat kiküldött csoportja tegnap óta segíti a munkát, továbbá összesen nyolc konzul és nagykövet is segíti a hazautazáshoz szükséges ügyintézést. Ma Veronába utazott a közigazgatási államtitkár is.
A hős tanár gyermekei is elhunytak a balesetben
Ma is sokan mécsesekkel emlékeztek meg az elhunyt diákokról a budapesti Szinyei Merse Pál gimnázium előtt.
Az áldozatok azonosítása még tart, de a Ferencváros az egyik közösségi oldalon osztotta meg a hírt, miszerint egy korábbi jégkorongjátékosuk, Vígh Balázs és húga is életét vesztette a tragédiában. Szüleik túlélték a balesetet. Édesapja, Vígh György szintén a buszon utazott, és életét kockáztatva mentette a diákokat. Az áldozatok között van továbbá a Dunakeszi Kinizsi Futsal fiatal játékosa, Simonffy Botond is.
Egy siófoki diák és édesanyja is meghalt a buszbalesetben. Velük utazott a fiú mostohaapja is, aki könnyebben sérült meg. A tizenhat éves diák másodéves informatika szakos tanuló volt a Siófoki Szakképzési Centrum Baross Gábor Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Az intézmény honlapján azt írják róla, hogy Balázs nagy sportreménység volt, nemrég nyolcadig helyezést ért el a sinkjokusin karate Európa-bajnokságán. Az iskola épületére már kitették a fekete lobogót, hétfőn pedig néma megemlékezést tartanak elhunyt diáktársuk emlékére.
„Most nyilván az a legfontosabb, hogy részvétünket fejezzük ki a hozzátartozóknak, a családnak, és a diákoknak minden segítséget megadjunk ahhoz, hogy minél hamarabb fel tudják dolgozni a diáktársuk elvesztését. Ez ügyben intézkedtem is, nagyon hasznos segítséget kapunk a siófoki városi kórháztól, pszichológusok rendelkezésre bocsátásával, úgyhogy igyekszünk minél előbb begyógyítani a lelki és testi sebeket” – közölte Szamosi Lóránt főigazgató.
A baleset okáról még mindig nincs pontos információ. Csak hosszú vizsgálat derítheti ki, hogy műszaki hiba okozta-e. A körülményeket az olasz hatóságok vizsgálják, munkájukat Olaszországban háromfős magyar rendőri csoport segíti. Közben a Nemzeti Nyomozó Iroda is nyomozást indított az ügyben. Halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával.
Veronába küldött tudósítónk beszélt egy édesapjával, akinek gyermeke szerencsésen túlélte a tragédiát. Elmondása szerint az olaszoktól minden segítséget megkaptak. „Szerencsére az én gyerekem kiesett, hátul helyezkedett el… Volt a gyereknek mobiltelefonja, és arról hívott minket, és azonnal indultunk” – fogalmazott az édesapa.
A Hír Televíziónak példátlan összefogásként jellemezte a magyarok segítségnyújtását a veronai autópályarendőrség vezetője. Cinzia Ricciardi azt is megerősítette: még napokig eltarthat a holttestek azonosítása, valamint a baleset pontos körülményeinek a rekonstruálása, hiszen eddig még csak találgatások vannak arról, hogy pontosan mi történhetett. A magyar gyerekek kihallgatása egész éjjel tartott tolmácsok segítségével. Az Országos Mentőszolgálat délelőtt bővebb tájékoztatást ígért a legfrissebb információkról – számolt be munkatársunk Veronából tíz órakor
Országos gyűjtést indítanak az ökumenikusok
Erdő Péter bíboros arra kéri az Esztergom–budapesti főegyházmegye papjait, hogy a vasárnapi szentmiséken emlékezzenek meg az áldozatokról. Az Ökumenikus Segélyszervezet országos gyűjtést indított a baleset sérültjei és az áldozatok hozzátartozói javára. Hétfőn nemzeti gyásznap lesz Magyarországon.

Elhunyt Torgyán József a Kisgazdapárt volt elnöke

MNO, 2017. január 22.
Meghalt Torgyán József egykori földművelésügyi miniszter, ügyvéd. 1932-ben született Mátészalkán. 2002-ig volt a kisgazdapárt elnöke, 1998 és 2001 között földművelésügyi miniszter. 
Nemrégiben jelent meg Visszaemlékezéseim – Száll a turul fészkére című könyve.
Miután mocsoknak tartom a mai politikát, és novemberben már 84 éves leszek, nem kívánok a politikába visszatérni. Viszont olyan mérhetetlenül sok szeretetet kaptam a feleségemmel együtt a magyar néptől, amit képtelenség lenne visszaadni. Ezért elhatároztam, hogy közreműködöm a kisgazdapárt feltámasztásában, s addig a szememet le nem hunyom, amíg ezt el nem érem. Részt venni már nem szeretnék a párt működésében és a politikában, mert engem csak egyszer lehet hátba szúrni. És olyan nagy bajok vannak az országban, amelyeket már csak fiatal emberek képesek helyrehozni. (...) Hogy (hazánk) sikeres ország lehessen, ahhoz a belső kiegyezésnek is meg kell történnie. A baloldalnak be kell látnia, hogy ahogy az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Izrael elképzelhetetlen nemzeti gondolatok nélkül, Magyarország is elképzelhetetlen a nemzeti gondolatok dominanciája nélkül – mondta Torgyán József tavaly tavasszal, a Magyar Nemzet Magazinnak adott interjújában.

Meghalt Torgyán József
http://privatbankar.hu/kozerdeku/meghalt-torgyan-jozsef-302961
2017. január 22., Privátbankár, MTI
A Független Kisgazda Párt egykori elnöke 85 éves volt.

Torgyán József Forrás: Wikimedia Commons

A család közleménye szerint a mai napon, 85 éves korában elhunyt Torgyán József ügyvéd, politikus. A férfi 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöke, majd 1998 és 2001 között földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt.
Tavaly decemberben egyébként szívelégtelenség miatt kórházban is kezelték Torgyán Józsefet. Az Origo cikke szerint a halálhíréről szóló közleményt maga a család adta ki, azon kívül azonban, hogy otthonában, szerettei körében érte a halál, többet nem árultak el.

Meghalt Torgyán József
http://www.ma.hu/belfold/295875/Meghalt_Torgyan_Jozsef?place=srss
Meghalt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt egykori vezetőjét otthonában érte a halál. Torgyán József 85 éves volt.2017.01.22 14:25MTI
Torgyán József 85 éves volt - MTI

Meghalt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt egykori vezetője. A politikust 85 éves korában, fővárosi, XII. kerületi otthonában érte a halál.
Az Origo elérte egyik hozzátartozóját, aki csak annyit mondott, hogy család közleményt adott ki, ennél többet egyelőre nem szeretnének közölni.
Az MTI-n megjelenő közlemény szerint a politikus vasárnap reggel, szerettei körében halt meg.
A kisgazdák elnöke, miniszter és blogger is volt
Az ügyvéd, politikus Torgyán József 1990-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott, 1991-től 2002-ig az FKGP elnöki pozícióját töltötte be, 1998 és 2001 között pedig földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt. 
Ezután hosszabb ideig nem foglalkozott politikával, 2006 szeptemberében azonban visszatért, és új pártot alapított, a Magyar Megújulás Mozgalmat.
A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a "Torgyán-Kisgazda-Koalíció" nevű formáció jelöltjeként indult Csongrád 4. választókerületében.
A politikai tevékenységgel 2016 novemberében hagyott fel végleg: a Sztárklikken blogoló egykori kisgazda vezér egy búcsúcikkben köszönt el. Utolsó közéleti programja egy idén szeptemberben tervezett földműves nap lett volna, a blogbejegyzés szerint

2017. január 20., péntek

Régiók - Általános információk Meghatározás

A régió fogalma többféle értelmezésben ismert és használt, a régiók területének, határainak kijelölésénél több szempont kaphat helyet, melyek különböző eredményekhez vezetnek. Gyakori megoldás a térségek társadalmi-gazdasági, földrajzi homogenitását szem előtt tartó, vagy a központ-vonzásterület együvé tartozást érvényesítő térfelosztások.
A hétköznapi fogalomhasználatban: a régió a területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája
A területi tudományokban: a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni.
A regionális politikában: az ország és a település közötti – leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő – területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység.
Az 1996-osterületfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben az alábbi hivatalos megfogalmazást találjuk a régióra:
„Tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység.”
Tervezési-statisztikai régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység.
Fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely alulról induló kezdeményezés eredményeként meghatározott célra jött létre. Következik, hogy nagyon változó, bármikor átalakulhat, s nincs garancia arra, hogy a létrehozott társulások teljes mértékben lefedik az ország egész területét. Ezért nem lehet a fejlesztési régió azonos a tervezési-statisztikai régióval.
Mayarország régiói
A térképet készítette: Brodorits Zoltán –VÁTI Nonprofit Kft, TTÉI

forrás:
Dr. Ivancsics Imre - Dr. Bércesi Ferenc: A területi (regionális) államigazgatási koordináció tartalmának, eszközeinek és módszerének továbbfejlesztése (2005)
Bilecz Endre: A regionalizmus-koncepció érvényesítésének politikája (2003)

2017. január 18., szerda

Február 11-én Szatmárnémetiben tartja tisztújító kongresszusát a Magyar Polgári Párt

2017.01.17 
Február 11-én Szatmárnémetiben tartja tisztújító kongresszusát az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be egy keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatón Biró Zsolt, a párt elnöke.
Biró Zsolt elmondta: a kongresszus szerepét betöltő országos tanács módosítja a párt alapszabályát és programját, és megválasztja a párt vezető testületeit. Hozzátette, hogy az országos tanács döntéseit a múlt hét végén tartott székelyudvarhelyi kibővített elnökségi ülésen készítették elő. Az ülésen részt vett az MPP tiszteletbeli elnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Biró Zsolt elmondta, újabb elnöki mandátumra készül, és nem tud arról, hogy kihívója lenne a választáson.
A pártelnök szerint az országos tanács feladata lesz, hogy átláthatóbbá, és demokratikusabbá tegye a párt döntéshozási mechanizmusát. A párt jelenlegi alapszabálya szerint az elnök tesz javaslatot az elnökség személyi összetételére, és az elnökség jelöli az elnököt. Mind az elnökséget, mind az elnök személyét az országos tanács szavazza meg.
Az MPP elnöke szerint a februári kongresszus a párt életében tavaly megnyílt új korszakhoz próbálja igazítani az alakulat szerkezetét és programját.
 Az új korszakot az fémjelzi, hogy az MPP képviselői immár nemcsak az önkormányzatokban, hanem a román parlament alsóházában is jelen vannak.
A decemberi romániai parlamenti választásokon Biró Zsolt pártelnök és Kulcsár-Terza József, a párt háromszéki szervezetének elnöke szerzett mandátumot.
Az MPP és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megegyezésének megfelelően mindketten befutó helyen szerepeltek az RMDSZ jelöltlistáin, és a szövetség parlamenti frakciójában fejtik ki tevékenységüket. 
A párt a 2016 júniusában tartott önkormányzati választásokon – szintén az RMDSZ-szel kötött megállapodásnak köszönhetően – több mint kétszer annyi polgármesteri mandátumot szerzett, mint amennyivel a korábbi ciklusban rendelkezett.
(MTI)

Le akarja váltani Horváth Annát a PSD és az ALDE

2017. január 18. 
A kolozsvári tanács szociáldemokrata párti (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetségét (ALDE) képviselő tanácsosai azt kérik az RMDSZ-től és a nemzeti liberális párti városatyáktól, nevezzenek ki más személyt az alpolgármesteri tisztségbe Horváth Anna helyett.
Az RMDSZ-es tisztségviselő ellen befolyással való üzérkedés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Dan Morar, a kolozsvári tanács PSD+ALDE frakciójának vezetője tegnapi sajtóközleményében azzal érvelt: az önkormányzat három hónapja egyik alpolgármester hiányában működik, ami akadályozza az intézményt feladatai ellátásában. Morar szerint ugyanakkor nem tesz jót a városháza megítélésének, hogy a DNA által bíróság elé állított, hatósági felügyelet alatt álló alpolgármester töltse be ezt a tisztséget. [Forrás: hirmondo.ro]

2017. január 15., vasárnap

Apáczais szülők: diszkriminált a tanfelügyelőség

Krónika  2017.01.13. 
Törvénytelenül járt el és diszkriminált a Kolozs megyei tanfelügyelőség, amikor visszautasította az Apáczai Csere János Elméleti Líceum kérelmét a képzőművészeti 5. osztály indítására a 2016-2017-es tanévben – állítja huszonhat apáczais szülő, akik feljelentést is tettek január 12-én az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A szülők jogi tanácsadását a kolozsvári AGFI csoport (Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért/Advocacy Group for Freedom of Identity) vállalta.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum a 2016-17-es tanév előtt kérvényezte egy újabb, képzőművészeti 5. osztály indítását a megyei tanfelügyelőségnél, amit a tanfelügyelőség indoklás nélkül visszautasított. Ezután az iskola Király András államtitkárhoz fordult levélben, aki nem nyújtott megoldást a helyzetre. Később ismét a minisztériumhoz fordultak segítségért, remélve, hogy kivizsgálják a történteket, viszont erre szeptember 14-e óta nem érkezett válasz.
Az oktatási törvény és az új osztályok elfogadására vonatkozó szabályozás szerint minimum 12 tanuló szükséges egy új osztály indításához. Az AGFI csoport pénteki közleménye szerint az idei tanév előtt kérvényeztek és hagytak jóvá a kolozsvári Romolus Ladea Képzőművészeti Líceumban két 5. osztályt 17 és 18 tanulóval és az Octavian Stroia Dráma és Koreográfia Líceumban egy induló 4. osztályt 12 tanulóval. 
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult szülők álláspontja szerint Valentin Claudiu Cuibus megyei főtanfelügyelő rosszhiszeműsége egyértelmű, hiszen magánbeszélgetéseken többször kifejtette, hogy a magyar tanulók nyugodtan jelentkezhetnek a román tannyelvű Romulus Ladea-líceumba is.
Miután az Apáczai Csere János Elméleti Líceum nem kapott engedélyt a képzőművészeti osztály elindítására, összevont osztályt indítottak az iskolában, a törvény által meghatározott 30 fős felső létszámhatár fölötti 32 fővel, normál tanrenddel. 
Vörös Alpár, az iskola igazgatója a napokban a Krónikának elmondta, a következő tanévtől az ötödikes gyerekek számára két fél osztályt kért a Kolozs megyei tanfelügyelőségtől a kolozsvári tanintézet azért, hogy párhuzamosan működhessen az idegen nyelvi és a képzőművészeti képzés is az iskolában.
Az AGFI csoport 2016 végén alakult kolozsvári jogászokból és civilekből. A csoport célja az emberi, kisebbségi, állampolgári és az identitás szabad megválasztásához való jogok védelme, valamint a jogállamiság megerősítése és a közügyek átláthatóvá tétele.

A rádióba tart az RMDSZ távozó ügyvezető elnöke

Rostás Szabolcs 2017.01.04. 
A Krónika értesülései szerint a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségéhez tart az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéről lemondó Kovács Péter. Úgy tudjuk, a politikus döntésének oka a szövetség csúcsvezetőségében fennálló személyi ellentétekben keresendő.
„Kidőlt” a sorból. Kovács Péter 1999-ben kezdett dolgozni az ügyvezető elnökség struktúrájának legalsó szintjén, majd végigjárta a ranglétrát
Megválik az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségétől Kovács Péter, aki egyúttal az alakulatból is távozik. Váratlan döntését a politikus szerdán, a Transindex hírportálnak adott interjúban hozta nyilvánosságra, közölve: lemondását aznap iktatja az RMDSZ-nél.
„Minden embernek joga van váltani. Még a politikusoknak is. Nem tudom elfogadni azt az érvelést, hogy aki egyszer belevágott a politikába, az meg van bélyegezve, más feladatot nem végezhet, onnan kell nyugdíjba menjen" – jelentette ki a portálnak a 42 éves politikus, aki 1999-ben kezdett dolgozni az ügyvezető elnökség struktúrájának legalsó szintjén, majd végigjárta a ranglétrát. Kovács elmondta, az azóta eltelt 18 év alatt rengeteg tapasztalatot és tudást szerzett, volt része sikerekben és kudarcokban, barátokat és ellenfeleket egyaránt szerzett, és az utolsó hat évre a legbüszkébb, amikor az „első vonalban", Kelemen Hunor jobbján dolgozhatott.
Távozása okairól az ügyvezető elnök csupán annyit mondott, hogy voltak személyes ellentétek az RMDSZ-ben, ami ennyi idő alatt óhatatlanul összegyűl, és voltak olyan döntések, amelyekkel nem feltétlenül értett egyet, részletekbe azonban nem bocsátkozott. A Transindex kérdésére, hogy hol folytatja pályafutását, Kovács közölte: visszatér „első szerelméhez", a médiához, ifjú korában ugyanis erre készült, bővebben azonban nem beszélt a terveiről.
A Krónika úgy tudja, az RMDSZ egykori második embere a Kolozsvári Rádió frissen megüresedett főszerkesztő-helyettesi tisztségét készül átvenni. Mint ismert, a magyar szerkesztőség irányításával együtt járó poszt azután üresedett meg, hogy a tavaly októberben kinevezett Szentannai Ágota a budapesti Román Kulturális Intézethez igazolt át. A fluktuáció egyáltalán nem kedvezett a szerkesztőségnek, amely novembertől a korábbihoz képest karcsúbb állománnyal volt kénytelen áttérni az egész napos sugárzásra.
És hogy mi köze a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem politikatudományok szakán diplomázott, majd a bukaresti Carol I. Nemzetvédelmi Egyetem Nemzetvédelmi Kollégiumának posztgraduális továbbképzésén részt vett Kovács Péternek a sajtóhoz? Annyi, hogy 1997-1998-ban éppen a kolozsvári területi rádióstúdiónál dolgozott szerkesztőként (ifjúsági műsorokban), 1999-ben pedig sajtóelőadóként kezdte az RMDSZ sajtóirodájánál.
Lapunk információi szerint Kovácsnak az ügyvezető elnöki posztról való – hónapok óta tervezett – távozása mögött belső személyi ellentétek lapulnak. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a szövetség második embere a Nagy Zoltánnal, Kelemen Hunor elnök kabinetigazgatójával – valamint utóbbi feleségével, a sajtótanácsosi tisztségről frissen lemondott Nagy-Debreczeni Hajnallal – régóta fennálló nézeteltérései miatt döntött úgy, hogy nem folytatja tovább az alakulatban. A hatalmi harcot már csak azért is volt nehéz csillapítani, hogy a szövetségi elnök bizalmasának számító Nagy egyúttal ügyvezető alelnöki tisztséget is betöltött az RMDSZ-nél, vagyis Kovács közvetlen beosztottja volt.
Kovács Péter egyébként nyolc évig töltött be alelnöki tisztséget a kolozsvári ügyvezető elnökségen, 2011-ben pedig – Kelemen Hunor megválasztása után nem sokkal, az elnök javaslatára – megkapta a frissen létesült főtitkári posztot, amelyet 2015-től „visszakereszteltek" ügyvezető elnökségre. Az RMDSZ „ fő megmondóemberének" számító politikus államtitkári rangban irányította az Országos Ifjúsági Hatóságot is, emellett 2003-2007 között a Communitas Alapítvány igazgatója volt. A 2009 óta rendezett választásokon az RMDSZ kampányfőnökeként is tevékenykedett.

Új csapat a sepsiszentgyörgyi MPP élén

2017. január 13.,
Nagy Gábor, Kulcsár-Terza József, Pethő István. A szerző felvétele

Nagy Gábort választották az MPP sepsiszentgyörgyi szervezete élére azon a december végi tisztújításon, amelyet egy belső konfliktus miatt többéves csúszással tartottak meg. Január elején a megyei szervezetben is tisztújító összejövetelt tartottak, az országos elnök javaslatára továbbra is Kulcsár-Terza József az elnök.
A két eseményről tegnap az MPP megyei szervezetének sepsiszentgyörgyi székházában számolt be Pethő István megyei alelnök, Kulcsár-Terza József és Nagy Gábor. 
A sepsiszentgyörgyi szervezet élére a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) elnökét, Nagy Gábort választották, munkáját Ütő Gusztáv, Huza Laura Helén, Tókos Pál és Miklós András segíti. 
Mint ismert, az MPP sepsiszentgyörgyi szervezetének életét korábban belső konfliktus uralta, miután az addigi elnök, Bálint József sérelmezte az alakulat közeledését az RMDSZ-hez, emiatt pedig az országos elnökség kizárta a pártból. Nagy Gábor, az új elnök 38 éves közgazdász, a MERT elnökeként is dolgozik. 
Elmondta: építik az MPP új ifjúsági szervezetét, az eddig akként működő MERT megmarad az MPP-hez közel álló, de önálló szervezetnek. Új csapattal kezdenek neki a munkának, céljuk, hogy a következő választásokon 3–4 önkormányzati képviselőt juttassanak be a sepsiszentgyörgyi tanácsba. Mint ismert, az MPP-nek 2008-ban még 9, 2012-ben már csak egyetlen tanácstagja volt Sepsiszentgyörgyön, a nyári választások során pedig egyetlen képviselőt sem tudtak bejuttatni a képviselő-testületbe. 
Pethő István közölte: az alapszabályzat értelmében a megyei szervezet élére az országos elnökség tesz javaslatot, de „nem annyira diktatórikus, hogy kinevezik, ha tetszik, ha nem”, volt előtte konzultáció is. Az országos elnökség Kulcsár-Terza Józsefet javasolta az elnöki tisztségbe, és ezt el is fogadták, mert így közvetlen rálátásuk lesz a parlamenti munkára is – ecsetelte. A megyei elnökség kilenctagú, helyet kap benne a három polgármester – Cseh József Gelencéről, Szotyori Angéla Málnásról, Fejér Levente Zaboláról, továbbá Pethő István Sepsiszentgyörgyről, Szigethy Kálmán Kézdivásárhelyről, Ferencz Botond Kovásznáról, Román Attila Vargyasról, Csáki Attila Árkosról. 
Kulcsár-Terza József közölte továbbá: a megyei tisztújító közgyűlésen elfogadtak egy határozatot, amelyben kötelezik az MPP-s helyi, megyei önkormányzati képviselőket és parlamenti képviselőket, hogy mandátumuk ideje alatt nemzeti ügyekben – nyelvhasználati, szimbólumhasználati, anyanyelven történő oktatási, épített örökségvédelemmel, hagyományápolással kapcsolatos kérdésekben, továbbá az autonómia ügyében – terjesszenek elő önkormányzati határozattervezeteket, illetve, a parlamentben törvénytervezeteket. 
A határozatot az országos tanács elé terjesztik majd, az MPP ugyanis várhatóan e hónap végén tart országos tisztújító kongresszust. Farcádi Botond

2017. január 2., hétfő

Hogyan tovább? 2017 a próba éve?

Az új esztendő hajnalán Keizer Róbert úrral a MPP Kolozs megyei elnökével beszélgettünk a "hogyan tovább"-ról és arról, hogy a 2017-es évet tekinthetjük-e "próbaévnek" a szövetségiekkel való együttműködés éve lehet-e az új esztendő?
- Tisztelt elnök úr először is boldog új évet kivánunk és azt szeretnénk megtudni, hogy a 2017-es évet tekinhetjük-e az együttműködés próba évének?
- Először is engedje meg, hogy az Erdélyi Polgár olvasóinak, a polgári alakulat tagjainak magam és az elnökség részéről is kívánjak Bort, búzát és békességet, valamint eredményekben gazdag boldog új esztendőt! De hogy a kérdésére megadjam a választ onnan kellene kiindulni, hogy mit szeretnének a választók, mert számunkra ez a legfontosabb. A szövetségiekkel való együttműködést is a választók jó hányada pozitivan nyugtázta és mellettünk tették le a voksukat.
- Egyesek szerint a szövetségiek csak arra használjúk fel Önöket, hogy az alakulatukat beskatulyázzák és beolvasszák, erre mit tud válaszolni?
- Az hogy egyesek mi nem tetszik mi nem tehetünk és azt sem tudjuk, mi van mások fejébe. Az országos elnök úr több alkalommal is kijelentette, hogy a polgári alakulatnak nincs szándékában az összeolvadás! Igy ezt nem is firtatnám a továbbiakban. 
- Ugyancsak egyesek azt is tudni vélik, hogy a polgári alakulat fogja ezentúl a Fidesz támogatását, mert azok elléptek volna a nemzeti vonaltól...
- Az, hogy az anyaországból sokan pozitivan álltak a parlamenti választásokra tett erőfeszítésenkhez a népközösségünk javára vállt, hiszen végül is meglett a parlamenti köszöb feletti voksszám. De a polgári vonalnak is javára vállt, hogy a tiszteletbeli elnökünk a dr. Kövér László, az országyűlés elnöke is, több napra eljött Erdélybe a kampányban, hiszen három képviselői helyett is sikerült megszerezni.
- Nem három hanem csak kettő helyett kapott az MPP, mégis Ön háromról beszél, miért?
- Igen csak arról sem kell megfeledkezni, hogy a harmadik helyre ugyancsak egy régi MPP-s került, akinek a visszaosztások után sikerült parlementi helyre bekerülnie, Sebestyén Csaba-ról van szó, aki ugyan az RMGE részéről kapott "billenő" helyet, de Ő az MPP lelkes tagja és magas tisztségviselője volt több éven át.
- Visszatérve a próbaévhez, végül is ebben mi a fontos?
- Mi akik már több hónapja együttműködtünk a szövetségiekkel nem tartunk attól, hogy elmondjuk a vélemnyünket vagy úgy szavazzunk ahogy a népközösségünk illetve a tagjainknak ne legyen a róvására. Személy szerint a megyei tanácsban tapasztalhattam, hogy ott is a szövetségieknek is hasonlóan fontos a népközösségünk problémái ne csorbuljanak.
- Na és akkor hogyan tovább?
- Mi eddig is megmondtuk mit tartunk fontosnak, pontosabban a gazdasági fejlesztések általi új munkahelyeknek a kialakitása, valamint az életminőség javítása. A 2017-es évben sem lesz ez másképpen. A japán és a többi külföldi partnereinket újra felkeressük, és most már rgészen új felállásban teszünk majd ajánlatokat illetve várjuk az eddigieknek gyümölcsozését.
Nem kell elfelejteni, hogy Kolosz megye nem is olyan rég együttműködési szerződés kötött a Hajdu-Bihar megyével. Ezzel teljesen új pályázási lehetőségeket lehet majd megbeszélni, elkezdeni. 
A Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztályunk a  szövetségeikkel közösen több olyan tervet is bemutathat, amit aztán a megyei tanács is átvehet és megvalósíthat. Bizunk benne, hogy terveink közül többet is elfogad majd a megyei tanács és az elkövetkező években meg is valósít!
- Köszönöm a beszélgetést!
- En köszönöm a lehetőséget.
lejegyzete Zöld Sára, E.P:

2016. december 31., szombat

BÚÉK 2017-ben!

A Kolozs megyei és a kolozsvári MPP elnökségei nevében is 
Áldott, Békés és Boldog Új Esztendőt Kívánunk 
az Erdélyi Polgár olvasóinak!

Ki akarná a választókat "átejteni"? NUTS-os pontosítások

"A nagy átverés" című cikket olvasva, az az érzés támadhat az emberben, hogy a cikkírója mindamellett, hogy egy csomó mindent összehord igencsak mellébeszélés taktikáját akarja ránk erőltetni. A cikkben megjelentett politikai eszmefuttatásához nincs mit hozzáfűzni, de a régiókra vonatkozó megfogalmazáshoz igencsak lenne egy-két dolog, amit tisztázna kellene magának a cikkírójának is. 
Azt írja: "Riogatnak azzal, hogy régiósitás lesz."  majd azzal folytatja, hogy nekünk az lenne a fontos, hogy eltünjenek a megyék, és visszaállnának a történelmi tartományok, mert másképpen hogyan valósíthatjuk meg a Székelyföld autonomiáját"  ...
Sajnálatos, hogy a cikk írója egyáltalán nem ismeri a csatalakozási fejezeteket - s amelyeket Románia alá kellett írnia - amiben a megyét a területi felosztás alapegységként kellett megtartania!
Azt a bizonyos "régiósítás"-t pedig nem most akarják megejteni, hanem még a csatlakozás előtt fogadták el (és alakították ki a ma is létező 7 régiót). Az már más probléma, hogy nem voltak elég körültekintők azok, akik megalkották a mostani régiószinteket, amelyeket még 1997-ben irta alá az akkori (Tăriceanu) kormány!
Sajnos a cikkírója  - mint sok millliónyi többségi is - a dragnea-féle régiósítási lufinak hisz! 
A régiósítást, pontosabban új régiók kialakitását, csak a EU hétéves tervének az utolsó évében (vagy a következő 7 éves terv első évében) lehetne megejteni!  Időközi átalakításra ugyan van lehetőség és az új területi egység neve mellé kerül a "Z" a "ZZ" vagy a "ZZZ" megjelőlés.  
Ezt pedig csak azért van így, mert a régiókat az EU-s tagállamok által elfogadott normák (NUTS) által statisztikai területegységeként kell kezelni. A régiókat pedig a megyehatárok megtartásával lehet létrehozni! 
A cikkírónak  a megyékre tett megszüntetési ötlete már csak ezért is végrehajhatatlan!
Ami a történelmi tartományok visszaállítását illeti látható, hogy azok kialakulását-létezését még segitheti is a jelenlegi megyefelosztás is, hiszen nem kell sem alkotmányt sem pedig más törvényt módosítani!
Igaz a nemzeti vonal és a székely tanács vezetői is ezt nem akarják elfogadni és a cikkíró szolgamódon követi a két tanács elképzeléseit, de azokra egyelőre semmi garancia sincs, hogy egyszer majd csak "rábolintanak" a hazai kormányok...
Hamarább megvalósitható lehetne a kisrégiós megoldás, amelyre a szövetségi és egyes polgári vezetők is hajlanak, de ez sajnos a nemzeti kormány hatáskörébe tartozik, igy ez sem a megvalósítható megoldások közzé tartozna.
Ezzel szembe a régiószintű NUTS2-es Székelyföld, amely a két székelylakta megye (Kovászna, Hargita) lakosságának az akarata önrendelkezése által alakulhat ki, életképes és önfenntartó területi egységgé! Ha ehhez még a Maros megye is hozzá tudna csatlakozni, akkor már a 800.000-es lakossági minimum  (mivel ennyit határozott meg a NUTS az alsó határnak) is teljesülhet és ezáltal teljes értékű területi egységként (NUTS2.es) léphetne fel. Igy az egyetlen kötelező kitétel is teljesülne, amiért a brüsszeli iroda sem ózkodna tovább. Sőt a kormánynak sem lehetne semmilyen ellenvetése sem, hiszen a NUTS2-es - mint statisztikai területi egység - kötelező érvényű a tagországokban!
A NUTS, mint kötelező norma, alapköve a déltiroli régióknak is! Igy az, mint "jó példa" követhető, arra lehetne építeni a NUTS2-es Székelyföld (a déltiroliakoz hasonlóan: autónom és etnikai régió) autonom (főleg gazdasági vonalon) területi egység!
Visszatérve a dragnea-féle lufihoz, csak annyit jegyzünk meg, hogy az eddigi kormányok nem akarták igazándiból az Eu-s NUTS-os területi beosztást végrehajtani, részben mert nem ismerték fel az ebben rejlő pályázási lehetőségeket, részben pedig a Központ nevű régiónak nem akarták megadni a további magasabbszintű fejlesztési alapokhoz való hozzáférést. Tették ezt azért is mert még mindig a Központ Régióba sorolt megyék termelik a nemzeti jövedelem nagy hányadát.
Ha azonban, azoknak sikerülne európai területi egységeket (ETT vagy EGCT) is kialakitania, akkor még jobban lemaradnának a kullogó megyék!
Persze, ha a Központ Régióban levő megyevezetők vennének annyi fáradságot és a szomszédos régiókkal közösen alakitanának ki ETT-t, akkor fejlődhetnének a kormány nélkül is, de ezt nem igen tudnák elfogadni.
A cikk írójának ajánljuk olvassa el az erre vonatkozó EU-s normákat és ne beszéljen mellé! H.Z.

u.i. Megkerestük volna, hogy a  cikkíró még milyen cikkeket irt, de nagy meglepetésre L.Gyula nevűt nem ismer még a Google sem, amiből azt tudjuk megállapítani hogy vagy álnév alá bújt a cikkíró esetleges retorziótól félve vagy pedig csak egy olyannal van dolgunk, aki nem vállalja mindazt, amit leírt, de a lelke szárad rajta  HZ

2016. december 24., szombat

Választási kerekasztal: így néz ki a román politikum most

Igen érdekes beszélgetést adott le a Transindex.ro amit mi is átvettünk és az olvasóinknak ajánljuk. Erdélyi Polgár
2016. december 22. 
Hátradőlhet-e a PSD? Fel tud-e állni a PNL a csúfos vereségből, kinek kell az USR, van-e identitása az ALDE-nak, és mi volt a PMP szélsőséges retorikája? Politológusokkal beszélgettünk. Barna Gergő szociológussal, Illyés Gergő, Székely István és Székely István Gergő politológusokkal beszélgettünk a Transindex választási kerekasztalán hétfőn a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában, ahol a december 11-i parlamenti választásokat értékeltük ki. 
A beszélgetés első részében a részvételről és az RMDSZ szerepléséről beszéltünk, a második, alább olvasható részben a román pártok teljesítménye és a hamarosan megalakuló új kormány volt a téma. A beszélgetés moderátora Balázsi-Pál Előd. 
Moderátor: 
A román pártok esetében az PSD eredménye az, amiről elsőként beszélni kell, és ami várakozáson felüli volt. A kerekasztalra hétfőn került sor, mielőtt a PSD nevesítette volna miniszterelnök-jelöltjét, Sevil Shhaideht, illetve az RMDSZ megállapodást írt volna alá a PSD-ALDE-val a parlamenti támogatásról. 
Illyés Gergő: A PSD túlnyerte magát, megmutatták az erejüket a PNL-nek és az USR-nek. Ők sem gondolták szerintem, hogy a 40%-ot nagyon meghaladják, én 42-43%-ra számítottam. Túlnyerték magukat, közel kerültek az abszolút többséghez. És szerintem ők pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez nem fog működni hosszú távon, hogy a most távol maradó szavazók újra aktiválódni fognak, és elnökválasztást nem lehet annyi szavazattal nyerni, amennyit ők most kaptak. Ahogy most látom, megpróbálják ebből kihozni a legtöbbet. Lesz egy két és fél-három éves választás nélküli nyugodt időszak, amikor megpróbálnak új szavazókat megnyerni, és azt az ethoszt lebontani, hogy az ő szavazóik alacsonyan képzett, vidéki szavazók. Már most sem ilyen egyszerű a képlet. Bejött a kampánystratégiájuk, hogy nem vették fel a kesztyűt, nem mondtak nagyon meredek dolgokat: a meredek dolgok a PRU és a Marian Munteanu vezette párt részéről érkeztek. A hírtévéken nagyon éles viták voltak, de Dragnea megpróbált ezekből kimaradni, és úgy tűnik, hogy ez most bejött nekik. Azzal, hogy nem nevesítettek miniszterelnököt, Dragneát a homályban hagyták, nem lehetett támadni őt, nem adtak egy olyan személyt az ellenzéknek, akivel Cioloșt szembe tudnák állítani. Bár Cioloș nem vállalta fel egyértelműen a pozícióját, így egy elég szerencsétlen billegés volt az, amit ő végrehajtott. De Cioloș ellen nem állított a PSD senkit, és ez egy nyerő stratégiának bizonyult. 
Székely István Gergő: Ehhez hozzátenném azt, hogy ebben az eredményben van egy látszólagos kis paradoxon. Éspedig az, hogy a PSD úgy érte el ezt a nagy arányt, hogy közben a városi részvétel jelentősen meghaladta a vidéki részvételt, olyannyira, hogy napközben még mi is azon gondolkodtunk, hogy bár alacsony a részvétel, mégse lesz ez egy sima PSD-győzelem. Szerintem ez az ellentmondás csak úgy oldható fel, hogy elfogadjuk azt, hogy a PSD-nek sikerült túllépnie a hagyományos szavazótáborán. Nem néztem meg, hogy pontosan mennyi az új városi szavazóbázisa, amely most átszavazott a PSD-re, de szerintem nem volt lehetséges ez a PSD-győzelem az irányukba történő urbánus szavazóvándorlás nélkül. Most az a plauzibilis, hogy a korábbi PNL-szavazóktól is ment a PSD-hez. 
Barna Gergő: A PSD fő stratégiája az volt, hogy tanulva a korábbi évek hibájából, teljesen pozitív kampányt folytatott. Nem dobták fel a labdát, és elkerülték a konfrontációt a PNL-vel és más pártokkal szemben. Dragnea nagyon fegyelmezetten vitte ezt végig, bár néha látszott, hogy helyenként szalad el a ló, mert voltak, akik nehezen tudták ezt megállni. De ez nagyon bejött. Most is azt gondolom, hogy ha 2014-ben Victor Ponta nem folytat negatív kampányt, akkor most ő lenne az államelnöke Romániának. A jobboldal nagyon szét van esve Romániában, se ideológiailag, se személyek, se programok szintjén nem létezik már, alapvetően a PSD-ellenesség mozgatja, és ezt kivették most a képletből. Azt mondták, a PSD a saját ügyeivel foglalkozik, nem hergeljük a proteszt-szavazókat, és szerintem ez az egyik oka annak, hogy a PNL teljesen offside-ban maradt, mert nem volt, amit ezzel szemben tegyen. Nagyon mélyen én sem merültem el abban a falu-város megoszlás statisztikában, amiről Székely István Gergő beszélt, de szerintem nem igaz, amit mond. 2008-hoz képest a PSD támogatóinak profilja nem változott, akkor is 48% volt falusi, és 52% volt városi, pont ugyanúgy, mint most. A különbség onnan jön, hogy azért tűnik úgy, hogy a városiak többen mentek el, mert igazából a jobboldali szavazóknak a vidéki része az, amely tömegesen otthon maradt. Bizonyára van eltolódás, vagy van mozgás a táborokon belül, de én nem látom ezt annyira körvonalazottnak, mint ahogy nagyon sok elemzésben láttuk, hogy a PSD feljön városon az USR-vel együtt. Az igaz, hogy Erdélyben jelentősen növelte a támogatóit mindenféle relatív értelemben is a PSD, de ezt a vidék-város megoszlást én nem látom annyira PSD-kedvezőnek. Nagyjából maradt az ő támogatóinak a profilja, többen vannak városon, többen voltak 2008–ban is, de a vidék nagyobb arányban szavaz a PSD-re. Székely István: Szerintem a PSD esetében egy hosszabb folyamatról van szó. Azt gondolom, hogy a PSD-nek azért változik a támogatói köre. Abban egyetértek Barna Gergővel, hogy ez a tendencia a múlt választásokon is világos volt, és tulajdonképpen ez erősödött most fel. Az említett Avangarde felmérés például az egyetemet végzettek körében a PSD-t hozza ki első helyen 27%-kal, ami azért elég sok, és persze a városon szavazók körében a PSD 40%-ot ért el úgy, hogy a PNL 19% és az USR 14%-nál tart. 
Barna Gergő: Városon 40%-ot és vidéken 51%-ot kapott a PSD. Viszont a 27% az egyetemisták körében a 45%-os országos eredményhez képest nem olyan kiugró. 
Székely István: Ez igaz, de eddig kisebb volt. Nem gondolom, hogy a PSD választói profilja (alacsony iskolázottság, falu, rossz életkörülmények, érdekeltség az állam újraelosztó szerepében) teljesen megváltozott, de mindenképpen árnyaltabbá vált az elmúlt években. Az a típusú diskurzus, amit megfigyeltünk a Brexit, Trump kapcsán, akár Magyarországon is, ami nem xenofób nacionalizmus, hanem elsősorban a saját érdekeknek képviseletére koncentrál a külföldi tőke, a külföldi akarat, akár Brüsszel, az EU képviselői, a globalizáció és egyéb szempontok ellenében, most jelent meg a PSD-nél. És vélelmezem, hogy egy olyan országban, ahol, például az állami szektor bérei magasabbak a versenyszféráénál, ez akár vonzó is lehet. Ugyanakkor itt talán meg lehet fogalmazni egy hipotézist, mert ez egyelőre csak hipotézis, és nem több ennél. Kérdés az, hogy a 2008-as gazdasági válság hatására mennyiben módosult az a közgondolkodás, amely Románia esetében egy abszolút westernizációt, európai uniós felzárkózást, vagy megfelelést jelentett mindenkinek, aki nálunk fejlettebb. Kérdés, hogy ez a típusú trend mennyiben módosult, hiszen ezek az eredmények azt is mondhatják, hogy kifulladt annak a típusú erőltetett westernizációnak a támogatottsága, amit Năstasetól kezdődően az Európai Uniós belépésig minden román kormány követett. Ez is magyarázata lehet annak, hogy olyan rétegek kezdik el támogatni a PSD-t, akik eddig kulturális szempontból az általa képviselt világot nem gondolták magukénak. 
Székely István, Székely István Gergő és Barna Gergő Illyés Gergő: Csatlakoznék ehhez, szerintem ez egy teljesen tudatos váltásnak a kezdete, és azért is lehet ez nyerő a PSD-nek, mert az látszik, hogy a másik oldalon van egy PNL és USR, illetve egy Klaus Johannis, akitől valószínűleg nem várható ez a fajta diskurzus egyéb okok miatt. Egyébként ez a diskurzus teljesen független az ideológiai bal- és jobboldaltól – mert Magyarországon a jobboldalon, Szlovákiában és Görögországban a baloldalon látjuk, de ez egy világtrend. Szerintem a PSD tudatosan megpróbál nyitni ebbe az irányba, mert ha más országban ennek a diskurzusnak sikere van, akkor ez a diskurzus Romániában sikerre van ítélve. Azért is, mert rengeteg vesztese van az integrációnak, globalizációnak. Ilie Serbănescu volt az, aki ezt nagyon erőteljesen tematizálta a nyilvánosság előtt, de nem nagyon volt párt, aki ezt felvállalja. De a PSD most megpróbálkozik ezzel, főként úgy, hogy jobban tud ezzel egy külpolitikai nyitást is végrehajtani, például a V4-ek felé. Talán még túl korai erről beszélni, de az elkövetkező években várok egy ilyen fajta nyitást, hiszen Romániának az Egyesült Államokon kívül nagyon kevés szövetségese van, akár a térségben, akár tágabb értelemben. Európai politikája sincs az országnak, ha jobban megnézzük. És azért az elmúlt időszakban sokszor elhangzott, hogy sokkal határozottabban kell képviselni az érdekeket európai szinten, és ebbe nagyon jól beleillik ez a diskurzus és Klaus Johannisszal egy éles véleménykülönbséget lehet kialakítani 2019-re, amikor elnökválasztás lesz. 
Moderátor: Ha már megváltozott diskurzusról beszélünk, szerintem itt még van egy elem, ami érdekes lehet. A PSD nem ment nyíltan szembe a PNL-vel, viszont burkoltan igen, és itt az álhírekre gondolok elsősorban, az olyan kacsákra, mint például az, hogy Cioloș a Soros gyermeke. Hogy befolyásolta ez a választási opciókat, hány ember maradt emiatt távol? 
Székely István: A verőlegény az ALDE volt. 
Illyés Gergő: A PSD ezeket a szerepeket azért leosztotta. Voltak álhírek, ezek nyilvánvalóan egy más célközönségnek szólnak. Viszont volt oknyomozó anyag az Eveimentul Zileiben, amely a Soros alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány különböző támogatásait vette sorra, és ebből az derül ki, hogy azok a romániai civil szervezetek, amelyek a Colectiv tűz utáni tüntetésekben, vagy a Klaus Johannis megválasztását megelőző tüntetésekben kulcsszerepet játszottak, egyenként több százezer dollár nagyságrendű támogatást kaptak. Ez már nem az álhír kategória, hanem egy tudatos nyilacska volt azok felé, akik érzékenyek ezekre a dolgokra, és ezt a fősodrú román média nyomta. Itt most nem az a lényeg, hogy igaz vagy nem igaz, de ez már egy más kategória, mint az, hogy Cioloș Soros gyermeke. 
Moderátor: A PNL esetében nemcsak az a kérdés, hogy miért volt ennyire gyenge a szereplése, miközben az ország két legnépszerűbb politikusa Cioloș és Johannis, hanem az, hogy fel tud-e állni ezek után a PNL. 
Székely István: Érdemes azért visszamenni időben, Johannis államelnöki mandátumához, illetve az elmúlt egy évben a Cioloș kormány hivatalba kerüléséhez. Azt látom, hogy a PNL azt gondolhatta Johannisról, mint amit a PD Băsescuról. Ő megpróbálta azt a helyzeti előnyt valamilyen formában kamatoztatni , amivel annak idején Băsescu segítette a pártját, de néhány lényeges különbséggel. Az egyik az, hogy Băsescu 2004-es bravúrjától eltérően, megválasztása után Johannis nem tudott egy új parlamenti többséget kialakítani. Ez a legfontosabb különbség, és egyben ez a technokrata kormány magyarázata. Most a liberális pártban három nagy csoportosulás van. Az egyik a régi demokraták, a másik a régi liberálisok, illetve a harmadik a Johannis által helyzetbe hozott személyek. Az egész kampány arról szólt, hogy ezek az emberek marják egymást, és a megyékben is ellentmondások vannak. A pártunió nem volt sikeres, és több politikus is megfogalmazta, hogy ha a pártunió nem történik meg, akkor a liberálisok kapnak 20%-ot, és a PDL 15%-ot. Ez egy valós forgatókönyv, ami azért a mi lett volna, ha kategóriába tartozik. De az kétségtelen, hogy ez a pártunió elhibázott volt, és egy sokkal kisebb szavazótábort tudnak ebben a formában mozgósítani, mint ahogy tudtak volna egyébként. A másik problémám ezzel a dologgal az, hogy a pártuniót követően, illetve azt követően, hogy a liberálisok megpróbáltak valamiféle munkamegosztást az USR-vel, elvesztették az identitásukat. A liberális pártnak volt egy vállalkozókra épített, piacpárti, profitorientált, nagyon világos piacgazdasági viszonyokat előíró diskurzusa, ezt teljes egészében zárójelbe tették, és ennek a kulturális dimenzióját átengedték az USR-nek. Ha kulturális szempontból nézem, a jövőképek szempontjából a megélt PSD-s világ alternatíváját nem a liberálisok mutatták fel. Mindenféleképpen az USR tette ezt meg, dehát mivel ők szervezetileg, területileg azért nagyon gyengék, ez nem hozta meg azt az eredményt, amiért ez megérte volna. Hiszen itt az volt az elképzelés, hogy a két párt, a liberális és a demokrata párt fúzióját követően abban a munkamegosztásban, ami a jobboldal teljes lefedését célozza, átengednek egy bizonyos szegmenst az USR-nek. A másik dolog az, hogy itt több olyan elem is van a kampányban, amire nem találok magyarázatot. Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 15 év legjobb szervezőjét, Vasile Blagát a választási kampányhajrá előtt két héttel viszik el, illetve hogy a liberális pártnak egymás után – Johannis által helyzetbe hozott – kommunikációképtelen elnökei vannak, akik egyszerűen nem léteznek a Ponta-Dreagnea által meghatározott közéletben, van egy sejtésem, de persze, ez csak sejtés. Az, hogy itt Johannis elsősorban az USR helyzetbe hozásában gondolkodott akár a PNL ellenében is, és hát ebben segítségére voltak azok az „okkult” intézmények, ahol neki elnöki hatásköre van. 
Moderátor: Miért érdeke Joannisnak helyzetbe hozni az USR-t? 
Székely István: Johannisnak azért érdeke az USR helyzetbe hozása, mert az a szavazói kör, amely az elnökválasztás második fordulójában mellette megmozdult, azt tulajdonképpen az USR fedi le. Ha megnézzük az USR profilját – most nem a konkrét, választói profilról beszélek, hanem a jövőképről – én az USR-t életmód-pártnak tartom: ez nem az a választói kör, aki benéz a pénztárcájába és aszerint szavaz, amit lát benne. Johannis elsősorban arra az egymillióra számíthat, és azt a réteget kell ő behozza ahhoz, hogy az egyébként a jobboldalon, a PSD ellen szavazó tábort ki tudja egészíteni. Ha ez sikerül, legalábbis forgatókönyv szempontjából, akkor van esélye a baloldal ellen. 
Illyés Gergő: De pont az a fura, hogy a PNL is számított erre a szavazótáborra. Azért volt érthetetlen, ami történt, mert a PNL mosolyogva nézte végig, hogy a szavazótáborából lehasít az USR – én is úgy érzem, hogy nagy segítséggel. És most is, mint egy műtőasztalon, ébrenlétben várják, hogy kimondják a halálos ítéletet. Nem értem, mert ez ugyanaz a szavazói kör. A PNL megerősítése pontosan úgy kellene történjen, hogy az USR-t megsemmisítik, vagy legalábbis rossz eredményt ért volna most el, eközben azt láttuk, hogy a PNL végig együttműködött az USR-vel, közös miniszterelnökjelöltet fogalmaztak meg, és egymást azzal vádolták, hogy nem állnak igazából Ciolos mögött. Az USR azt mondta, hogy úgysem köt szövetséget a PNL-vel, ha majd megnyerik a választást, és Ciolos lesz a miniszterelnök. Együtt fognak működni, de nem kötnek koalíciót. Én még ilyet életemben nem hallottam. Az USR megpróbált teljesen elhatárolódni a PNL-től, és erre ezt az új réteget próbálta behozni. A PNL meg mintha nem tett volna semmit, hogy ez ne történjen meg. 
Székely István: Csakhogy a PNL-ben azok a személyek tehettek volna ez ellen, akik Johannis köpönyegéből bújtak elő. Azért furcsa ez a dolog, mert a PD-nek vagy a PNL-nek az elmúlt tíz évben meghatározó politikusai arra kelnek fel, hogy van-e rabomobil a ház előtt, vagy ninvs, és mégis csendben maradnak. Azok a személyek pedig, akik végül is Johannis nyomására kerültek oda, ahova kerültek, azok jó képet vágtak ehhez. 
Illyés Gergő: Ludovic Orbant az önkormányzati választások előtt, Vasile Blagát meg a parlamenti választások előtt kivették a rendszerből... 
Illyés Gergő Barna Gergő: Szerintem Johannisék és a PNL is azzal számolt, hogy ők hozzák azt a 30%-ot, mint az önkormányzatin, és az USR-t csak annyira kell segíteni, 
Székely István Gergő: Igazából kényszerhelyzetben is volt a PNL, mert világos volt számukra, hogy csak akkor van reális esélyük kormányt alakítani, ha meglesz mellé az USR partnerként. Mindenki azt hitte, hogy most a PNL-nél marad a jobboldal törzsbázisa, az USR pedig be tudja csatornázni azt a részét Johannis támogatóinak, akik egyébként nem voltak előtte PNL-szavazók, vagy jobboldali szavazók, csak a dolog nem így sült el, és szerintem az USR legalább akkora mértékben szakított a PNL-ből, mint amennyire behozott új választókat, vagy korábbi kiábrándult választókat. 
Székely István: Az az egymillió szavazó, aki nem ment el jobboldalon, meghatározó mértékben a PNL szavazója volt. 
Illyés Gergő: Eközben meg már az önkormányzati választáson elvitte a PNL szavazóit Nicusor Dan Bukarestben. 
Barna Gergő: Szerintem ami még a PNL kudarcának a hátterében volt, az az, hogy a kampánya mellett, párhuzamosan kialakult egy párhuzamos politikai tér, ami a Ciolos és a kormányzás volt. Meghatározó volt az a diszharmónia, ami Ciolos és a PNL között volt, folyamatosan ellentmondás volt, sehogy sem állt össze, sem kommunikációban, sem program szintjén. Ciolos hol vitte a kormányzást, hol átjött a PNL-hez egy percre. Ez legalább annyit ártott a PNL-nek, mintha azt mondták volna, hogy menj miniszterelnök nélkül, és majd meglátjuk. 
Székely István: Emlékezzetek vissza, a választási kampány megkezdése előtt két hónappal készült egy nagyon alapos felmérés, aminek az volt a kérdése, hogy érdemes-e parlamenti listára tenni Ciolost, illetve több minisztert. A felmérésnek az volt az eredménye, hogy nem érdemes. Azaz nem éri meg, ezeknek az embereknek a népszerűsége nem nagyobb, mint a liberálisoké, nem tudják húzni a listát. Ez a magyarázata annak is, hogy a technokrata politikus fából vaskarika. Ha az a személy, akit azért szeretünk, mert technokrata, és nem politikus, belép egy politikai mezőbe, és elkezdjük az illetőt politikailag értelmezni, akkor már kevésbé szimpatikus az illető. Vártak a felmérés után egy hónapot, és utána, annak ellenére, hogy világos volt, hogy Ciolosra és a miniszterekre nem lehet építeni a választási kampányt, jobb híján rájuk építették. Az is igaz, hogy ez már Blaga elvitele után történt. 
Moderátor: Általános probléma, hogy nincsenek karakterek a román politikában: a PSD-nek nem volt miniszterelnök-jelöltje, a PNL és az USR ugyanazt a személyt nevezte meg, aki párton kívüli, a PRU meg Pontát, aki szintén nem az ő pártjuk tagja. 
Illyés Gergő: A román politikai elitet lefejezték, vagy nagyon közel állnak hozzá. 
Székely István: Erre csak egy román kifejezést tudok mondani, emlékezzetek vissza, az év elején volt egy nagyon érdekes cikk, ami az év legfontosabb céljaként azt tűzte ki, hogy resetarea clasei politice. Felejtsünk el mindenkit, aki eddig volt, és ilyen szempontból nagyon relevánsnak tartom Stefano Bottoni utalását az 1992-93-as olaszországi történésekre. 
Illyés Gergő: Egyértelmű, hogy van egy ilyen folyamat, ez az újratervezés a román politikai elit szintjén, és talán az USR-ben látják egyesek azt az új elitet, vagy annak egy csíráját, ami ki kellene itt fejlődjön Romániában. A PNL meg megpróbál felkapaszkodni erre a vonatra, hogy én is új vagyok, én is új vagyok, ami nem egészen így néz ki. A PSD pedig pontosan a régi elitet testesíti meg, és a bástyája ennek, ráadásul ők nyerik a választásokat folyamatosan. 
Székely István: Egyébként annyival nyerik a választásokat, hogy lassan már megfogalmazhatjuk azt a domináns párt fogalmat velük kapcsolatban, mint amit Magyarország esetében a Fidesznél. Ez a 45 százalék, úgy, hogy a második legjobb eredmény 20%, azért nagyon kemény. 
Moderátor: Kérdés, hogy a PNL a következő 4 évben ki tud-e kapaszkodni ebből a gödörből. Barna Gergő: Szerintem nem. Ha ezeket az eredményeket nézem, és azt, hogy mennyire tagolt lett a parlament, szerintem teljesen át fog rendeződni a jobboldal, és nehéz megmondani, hogy ki kivel, és ki merre. Nyilván nagy az átjárhatóság közöttük, a PNL mehet egyrészt az USR irányába, másrészt az ALDE irányába, illetve azok a volt PDL-sek, akik még abba a csapatba tartoztak, mehetnek a Basescu-párt irányába. Ugyanígy az USR ről se látom, hogy hosszú távon meg fog erősödni, ez egy nagy kérdés, hogy ők megtalálják-e egyáltalán azt az ideológiát, ami összefogja őket, mert láttuk, hogy máris vannak belső feszültségek. Szerintem ez teljesen át fog rendeződni, és a PNL-nek rosszak ebben az esélyei, hogy megmaradjon akár a legnagyobb jobboldali erőnek ilyen körülmények között. 
Székely István: A mindenkori PSD-s győzelem után a jobboldalon beindul egy olyan diskurzus , aminek az a kérdése, hogy ki fogja egyesíteni a jobboldalt. Ha végignézzük az összes PSD-s kormányzatot, ez volt a kérdés. Most, hogy ha a személyeket nézzük – mert végül is a román politika nagyon erősen személyközpontú – én nem zárok ki egy olyan forgatókönyvet, amelyben Basescu venné át a jobboldal vezetőjének szerepét, akár úgy is, hogy pártuniót kezdeményez a liberálisokkal, és azt sem tartom kizártnak, hogy ebben Johannis érdekelt, hiszen Basescunak több elnöki mandátuma nem lehet. Az erősödne meg jobboldalon, aki kétségtelenül messze a legtehetségesebb politikus a palettán, ugyanakkor nem alternatíva, nem veszélyezteti Johannisnak a következő mandátumát. Ez azért is érdekes, mert keddre világossá válik, hogy Basescu pártja átlépi az 5 százalékot, és mit ad Isten, a következő napon lezárják a Basescu elleni pereket - ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy ez természetes, hiszen Johannis nem tárgyalhat egy kivizsgálás alatt álló személlyel, az nem lehet partner számára. Tehát nem zárok ki egy olyan forgatókönyvet, miszerint Basescu fogja egyesíteni a jobboldalt, és ennek aktora már csak történelmi szerepe okán is a liberális párt lenne, nem az ő pártja. 
Székely István Gergő: Azt látom, hogy a következő ciklus egy többpólusú dolog lesz. A PNL úgy tudna kimászni ebből, ha felhagyna a nagypárt ambícióival, és visszatérne középpártnak, az Antonescu előtti konfigurációhoz próbálna meg visszamenni. Ugyanakkor nekik az első kihívás az lesz, hogy el fog indulni egy – ha nem is nagyon nagy léptékű – migráció az ALDE irányába. Most vicces volt Raluca Turcan, aki kifejtette, hogy bárki visszajöhet a PNL-be, aki úgy gondolja, az ALDE túlságosan a baloldalra húz, de szerintem a fordítottja lesz a jellemző, hogy a PNL-ből néhányan meg fognak próbálni átülni a hatalom oldalára. Az is benne van, hogy ex-PDL-sek fognak migrálni Basescu irányába. Első körben az történik, hogy lesz egy átrendeződés a PNL elődpártjai mentén. Mellette ott lesz az USR, így legalább három jobboldali középpárttal kell kalkulálni. Ugyanakkor az USR-ben is lesz lemorzsolódás bőven, mégpedig azok lesznek a legvulnerábilisabbak, akik tényleg tüntető civilként kerültek oda be. Például a kolozsváriakat is ilyeneknek látom. Ez a „naiv” civil aktivista kategória lesz, aki elég hamar úgy fog járni, mint Remus Cernea az USL-vel, vagy a PSD-vel 2012 után. Ami persze megint fog kreálni a parlamentben egy ilyen hovatartozás nélküli képviselőcsoportot, akik viszont valószínűleg kevésbé lesznek arra alkalmasak, hogy felszívja őket az ALDE vagy a PMP és a hasonló pártocskák, mint az előző ciklusban a PPDD-sek. Amit mondok, egyébként nem zárja ki azt, amit Székely István mond, a következő elnökválasztásra eldől, hogy melyik irányba mozdulnak a súlypontok, de szerintem a ciklus végéig nem fog összeállni egy nagy jobboldali erő. Lehet, hogy körvonalazódni fog egy laza koalíció, akinek a vezetőjét így vagy úgy fogják hívni, és mivel ebben a nagy kilátástalanságban nincsenek személyiségek, Basescu valóban jó eséllyel indul. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy Basescu azért már meg van annyira kopva, hogy egy ilyan nagy comeback, amiről te beszéltél, nagyon nagy fegyvertény lenne az ő részéről. 
Székely István Gergő Illyés Gergő: Azt kizárjátok, hogy az USR-be legyen migráció a PNL-től? Ha az USR az a tiszta hajó, ami simán megy a vízen, és ahol semmi gond nincs, akkor nem lenne normális, hogy oda migráljanak a PNL-ből? 
Székely István Gergő: Elsősorban azt látom, hogy a PNL-ből fognak egy páran a hatalom irányába menekülni, az USR-ben pedig lesznek, sőt, végül is már elkezdődtek a cirkuszok. 
Székely István: Kérdés az, hogy az USR-nek milyen erőforrásai vannak. Látjátok, hogy az elmúlt években milyen hihetetlen erőforrásokat mozgattak meg ahhoz, hogy egy pártnak legyen televíziója, legyen megfelelő számú helyi rádiója, legyen több ezer önkormányzati tisztségviselője, legyenek olyan intézmények, amelyek támogatják. Most az USR ilyen szempontból nagyon az út elején jár. 
Moderátor: Nem is biztos, hogy az USR ezt az utat akarja követni. Az USR elég jól definiálta magát, mint nagyvárosi, értelmiségi párt, és nem biztos, hogy ők 30%-os párttá akarnak nőni. 
Székely István: Az USR vélelmezett erőforrásai tekintettében sötétben tapogatózunk: nem egyértelmű, hogy azok az intézmények, amelyek felett Johannis hatalmat gyakorol, meddig hajlandóak elmenni az párt helyzetbe hozása terén. A Johannis-Basescu tandem azért is érdekes lehet, mert Basescu volt az, akinek elnöki mandátuma alatt a jelenlegi rendszer kiépült. Ugyanakkor Johannis alkata okán alkalmatlan arra, hogy a jobboldali összefogást tető alá hozza. 
Barna Gergő: Basescu meg a történelme miatt. Székely István: Jó, de kihez képest alkalmatlan Basescu? 
Illyés Gergő: Ciolost próbálták meg ebbe a szerepbe helyezni. 
Székely István Gergő: Szerintem Cioloșsal az van, hogy ő már a kampány előtt és alatt hallgatólagosan világossá tette, hogy a PNL-ből nem kér, és szerintem ezzel az USR-eredménnyel kétszer meg fogja gondolni, hogy kér-e az USR-ből. Ha az USR egy jó, kétszámjegyű eredményt (12-15%-ot) produkált volna, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy valami még vonzotta volna oda, de így szerintem semmi nem indokolja, hogy ő most belemásszon a román politikába. 
Székely István: Cioloș szerintem nem kompatibilis a liberális párttal. Az USR-vel igen, csak hát az USR, ha megmarad ebben a sávban, akkor az maximum 15%-ot jelent. 
Székely István Gergő: Cioloș szerintem kivárt ezzel a dologgal, ugyanis a kampány során félig-meddig mondta, hogy egyetért az USR-vel, de látszott rajta, hogy tart attól, hogy itt most nem lesz egy nagy áttörés. 
Illyés Gergő: Ilie Bolojan megmondta, hogy a PNL-nek meglett volna a 38%, ha Cioloș beáll az élére. 
Moderátor: Az USR-ről sok szót ejtettünk, de nem beszéltünk még róla tételesen. Minek tekinthető az USR, mert azon kívül, hogy tudjuk, hogy elég jól behatárolta a saját szavazóbázisát, illetve volt egy ilyen „lehet más a politika” üzenete, nem igazán látom az identitását. 
Székely István Gergő: Az LMP-s párhuzam egyértelműen magától adódik, akkor is, ha itt hiányoznak a „zöld” felhangok. Az elején úgy láttam, hogy egy új-baloldali, globalizáció- és elitellenes mozgalomból nő ki, ehhez képest meglepő volt számomra, amikor elment egy olyan irányba a programja megjelenésekor, ami szerintem egyáltalán nem váltotta be a várakozásokat, hanem javarészt ugyanazt a „neoliberális konszenzust” vállalja fel, mint a többiek. Úgy gondolom, hogy proteszt-pártnak indult, de most már egyre kevésbé néz ki annak. 
Illyés Gergő: És nincsenek ismert arcai Nicușor Danon kívül. Ha az USR növekedni akar, és valóban komolyan gondolkodnak hosszú távon, akkor szükségük lesz arcokra. Nem tudom, hogy azok az emberek, akik jelenleg a pártban vannak, mennyire alkalmasak arra, hogy az elkövetkező három évben felépítsék őket. A másik megoldás, hogy megpróbálnak a pártba integrálni ismertebb és vállalható neveket. 
Székely István: Ha mindenképpen ragaszkodunk valamilyen meghatározáshoz, akkor az USR szerintem egy posztmateriális értékeket valló életmód-párt. Jelentősége elsősorban abban van, hogy a tradicionális jobboldalhoz képest vélelmezhetően behozza azt az elsősorban nagyvárosi, fiatal réteget, aki eddig elfordult a politikától, és ilyen szempontból megint csak vissza kell utalnom Johannis második körös pluszára. Ez lehet az a bokréta a jobboldal kalapján, amelyik éppen azt a pluszt hozza be, amivel legyőzhető a baloldal. Szerintem a jobboldalon meghatározó szerepe nem lesz, és ha erre törekedne, akkor éppen ezt a réteget veszítené el. Évekkel ezelőtt azt láttuk, hogy a liberális pártnak az a problémája, hogy a tradicionális piacpárti logikája ezzel az elsősorban baloldali életmódú réteggel nem kompatibilis. Ha továbbmegy a kapitalizmus dicsőítésének útján, egyfajta vállalkozói logikát követve, akkor azokat veszíti el, ha pedig a másik szegmensre startol rá, akkor a törzsbázisát fogja elveszíteni. 
Moderátor: Az ALDE esetében azon kívül, hogy a PSD-nek fontos volt a bejutásuk, mit lehet még elmondani róluk? Van egy valódi szavazóbázisuk, vagy PSD-s mozgosítással sikerült elérni nekik ezt a 6%-ot? Illyés Gergő: A párt társelnökének, Călin Popescu Tăriceanunak van azért egy társadalmi ismertsége és népszerűsége, illetve ott van a Konzervatív Párt (PC) területi hálózata, amit tulajdonképpen észrevétlenül beemeltek az ALDÉ-ba. Szerintem ez sokat számított most is és az önkormányzati választások során is. 
Székely István Gergő: Az ALDE a liberális párt azon részéből jött létre, amelyik folytatni akarta az USL-t, ez némileg lecsupaszítva úgy is értelmezhető, hogy a liberális párt azon szárnya, amelyik nem akart kilépni a kormányból, amikor az USL szakadt. Az ALDE másik értelmezése pedig az, hogy a PNL azon része, amely nem akart fuzionálni a PDL-vel. Tehát van benne egy olyan csoport, amely ilyen ideológiai és személyi kérdések keverékéből kifolyólag azt mondja, hogy liberálisnak tartja magát, de nem fogadható el számára a jelenlegi PNL. Van benne egy ilyen komponens is, de ezen kívül tényleg azt látom, hogy sokkal meghatározóbb ez a szatellitpárt-logika, ami a PSD-hez kapcsolja őket. És az ilyen fajta pártokat általában elég nagyfokú flexibilitás szokta jellemezni, ami a mindenkori hatalmi góchoz való viszonyulásukat illeti. Egyébként én elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a PSD rásegített az ALDÉ-ra, hogy bejussanak a parlamentbe, hogy mondjuk ki volt adva, hogy a szavazóbázis 5%-át át kell irányítani. A bejutás végül vékonyabbra sikerült, mint ami várható volt, egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy az utolsó hetekben mintha valami történt volna, vita kerekedett volna köztük és a PSD között, például amikor Tăriceanu kezdte belengetni, hogy neki lennének kormányfői ambíciói, bár valószínű, hogy ez, amit láttunk, inkább a következménye volt a súrlódásoknak, mint az oka. 
Székely István: Szerintem az ALDE a PSD segédcsapata, amivel megpróbál leharapni valamit a jobboldali szavazótáborból. És sikerül, amennyi sikerül, a többit pedig 5%-ig felpótolta a PSD. 
Székely István Gergő: Mindenképpen nagyon lényeges az, hogy a PSD idén egyedül indult, nem úgy, mint eddig, a Konzervatív Párttal (PC). Szerintem ez így volt logikus. Egy PSD-ALDE választási koalíció, úgy, ahogy a PSD-PC koalíciók működtek korábban, azért nem volt egy vonzó opció, mert tényleg ez volt az ALDE feladata, hogy egy kicsit erodálja PNL szavazóbázisát. 
Illyés Gergő: Tulajdonképpen mindenki a PNL-ből csípett le egy kicsit: az USR is nagyot hasított, de ott van a Basescu pártja, a PMP is, ők is a jobboldali szavazók egy részét vitték el, és ez is a PNL-t gyengítette. 
Székely István Gergő: Szerintem azért a PMP-nél ott van a szélsőjobból is egy kicsi. Illyés Gergő: Akik legalább a Tiszáig szeretnének menni. Moderátor: Beszéljünk akkor a PMP-ről is. 
Illyés Gergő: Traian Basescu személyes varázsa ennyire még mindig elég. Én nem voltam benne biztos, hogy átlépik az 5%-ot, de Basescu van annyira rutinos és tehetséges politikus, hogy ezt össze tudta hozni. Nem volt, aki segítsen nekik, azt hiszem. 
Moderátor: Ezek a szélsőjobbos hangok kétségbeesett, utolsó száz méteres próbálkozások voltak a küszöb átlépésére? 
Illyés Gergő: Én így értelmeztem, de nyilván a későbbiekben meglátjuk, hogy ez mennyire tudatos.
Székely István Gergő: Az tény, hogy a szélsőjobbon van némi légüres tér most, de már régebb óta van. 
Illyés Gergő: Szerintem a szélsőjobb is változik Romániában. Azzal a szélsőjobbal, ami Vadim volt, már nem lehet nagyon vitézkedni, mert azokat Bogdan Diaconu pártja, a PRU nagyjából befogta, ami 3%-ra volt elég. Nagyon erős médiaháttere volt Diaconunak, a Romania TV elég harsányan nyomta a kampányt. A hagyományos szélsőjobbot ők megfogták, de ez ennyi volt. Basescu részéről inkább kétségbeesett dolognak tartom ezeket a nyilatkozatokat, de nem tudom, hogy ez mennyire járult hozzá ahhoz, hogy átugrották az 5%-ot. Basescu tulajdonképpen jegyet váltott arra, hogy az ő elképzeléseivel még lehessen kereskedni a román politikai piacon az elkövetkező években, tehát megmaradt a jelentősége, mert ott van a parlamentben, és szükség van rá. 
Székely István Gergő: Habár vannak olyan témák, amit, mondjuk úgy, hogy kisajátított. Például a Moldova Köztársasággal való egyesülés kérdését. 
Székely István: Mendelevről mondták, hogy a zsenialitásánál csak a körülötte lévő űr nagyobb. Ha végignézzük a DNA által még el nem vitt személyek listáját a politikai porondon, azokhoz képest Basescu tehetséges. 
Illyés Gergő: Ez igaz, de én is azt mondom, hogy túlságosan erodálódott. Székely István Gergő: Meg azért necces volt, fél százalékkal kevesebbet kap, és vége a történetnek. Onnan már nem állt volna fel, ha nem jut be a parlamentbe. Moderátor: Mi lesz ezután, a következő 4 évben? 
Barna Gergő: Rend lesz. 
Székely István Gergő: A kormány vesszőre betartja az ígéreteit. (nevetés) Illyés Gergő: Stabilnak látom ezt a PSD-ALDE dolgot. Azt nem tudom, hogy az RMDSZ-nek mi lesz a szerepe, de ez most egy stabil dolognak tűnik. Legközelebb elnökválasztás lesz, tehát tulajdonképpen a jobboldalnak az a feladata, hogy összerántsa magát. De ez már egy ideje így van. Székely István Gergő: Előtte még lesz egy EP-választás. 
Illyés Gergő: Lesz egy EP, ami tulajdonképpen a főpróbája lesz az elnökválasztásnak. Nem tudom, hogy a PSD mennyire fog kormányozni. Mert eddig azért láttuk az elmúlt években, hogy sok minden történt a politikai térben, csak éppen kormányozni nem sikerült. Most igazából minden eszközük adott. Azt nem tudom, hogy a gazdaság, vagy a költségvetés igazából mennyire stabil. Most azt látjuk, hogy egy csomó bérnövelő intézkedést elfogadtak, ugye, viszont a román gazdaság bővül is. Lehet, hogy van is miből. Nem vagyok gazdasági szakember. De a PSD érdeke az, hogy most egy valóban előremutató kormányzást valósítsanak meg úgy, hogy 2020 után az uniós források minden jel szerint meg fognak változni jellegükben és méretükben. Ha kihasználnák ezt a pár évet, hogy valóban elköltsék az Uniótól érkező pénzt, akkor olyan beruházásokat tudnának – folyton feltételes módban beszélek – végrehajtani, amelyekkel meg lehet alapozni, hogy ez a PSD már nem az a PSD, hanem egy olyan párt, ami előreviheti az országot. Van egy zsák pénzük erre. Azt gondolom, hogy ezt eddig nem sikerült kihasználni, vagy csak nagyon kis mértékben. De nem igaz, hogy nem lehet. Az elmúlt egy évben, azt gondolom, hogy nem a technokrata kormány tagjainak a hozzá nem értése alapozta meg ezt a dolgot, hanem volt egy ellenállás is a rendszerben. Senkinek nem volt érdeke, hogy a Cioloș-kormány sikeres legyen pont abban, hogy hogyan lehet elkölteni az uniós pénzt. Most megvan erre a PSD-nek a lehetősége. És ha valóban végigvisznek egy ilyen váltást, amiről beszéltünk, lehet, megjelenik egy pici elitellenesség, a nemzetközi trendekbe beillő diskurzus, amivel új szavazókat tudnak megnyerni. Főleg úgy, hogy ha a jobboldal azzal lesz elfoglalva, hogy ki a vezér, és ki tudja ezt az egészet összefogni. 
Székely István Gergő: Szerintem elég unalmas lesz a következő ciklus. Két kérdés van, ami ezt árnyalni fogja. Az egyik – ez a kevésbé fontos szerintem –, hogy Dragnea hogyan tudja kezelni azt, hogy esetleg a következő miniszterelnök ne nőjön a fejére. Most már egyre biztosabb, hogy Dragnea nem lesz miniszterelnök. Szerintem sokkal izgalmasabb kérdés az, hogy Johannis mit fog csinálni. A legérdekesebb dolog az, hogy Johannis képes lesz-e a PSD kemény ellenfeleként viselkedni a következő ciklusban, ezáltal viszont saját magának is esélyt adva, hogy még egyszer megnyerje az elnökválasztást. Mert, ha nem csinálja ezt, akkor szerintem elfelejtheti, hogy még egyszer megválasztják. 
Székely István: Valóban. Azért Johannis számára, hogyha szigorúan a következő elnökválasztáson nézzük az esélyeit, akkor nem rossz egy PSD-s kormány. Johannisnak tulajdonképpen az volt a problémája, hogy olyan hatalmas elvárás fogalmazódott meg az elnöki mandátuma kapcsán, ami kétségtelen, hogy nem egy elnöknek a hatásköre, népszerűsége pedig akkor kezdett meredeken zuhanni , amikor kapott egy kormányt is a saját elképzelései végrehajtására, és amikor látszott, hogy a dolog nem olyan egyszerű. Hogyha a következő években – az általunk azért nagyon jól ismert, és csak lassan változó – PSD-s világhoz képest tematizálja azt a „jó” világot, amiben mindenki szeretne élni, akkor ez jelentős mértékben megnöveli választási esélyeit. 
Barna Gergő és Illyés Gergő A választások előtt az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy visszakerülnek-e a döntések a parlamentbe, vagy nem. Hiszen azt láttuk, hogy a döntések egyszer csak megjelennek az asztalon, de hogy ki tette oda, az nem volt világos, hogy árnyaltan fejezzem ki magam. Ehhez most adottak a feltételek. Csak azért vélelmezni lehet, hogy a PSD hozzá fog nyúlni a korrupcióellenes törvényekhez. Hogy ebből mekkora botrány lesz, mennyire szigetelődik el Románia nemzetközi szempontból, mennyire válik vállalhatatlanná akár a PSD is ennek kapcsán, azt szerintem nem lehet előre megjósolni. Annyit igen, hogy nagyon nagy botrányok várhatóak ebben a kérdésben, és talán még azt is, hogy a DNA veszélyérzete okán nem a kiegyezés irányába fog a PSD-vel haladni, hanem egyszerűen gyorsítja azt a folyamatot, amelyet láttunk az elmúlt években. 
Illyés Gergő: Még egy dolgot nem tudunk, mégpedig azt, hogy Románia mostani felértékelődött szerepe meg fog-e változni nemzetközi viszonylatban. Nem látjuk a Trump adminisztrációnak az Oroszországgal kapcsolatos politikáját. Van egy olyan elképzelés jelenleg, hogy hátrébb teszik a védvonalat, Romániából kivonnak amerikai katonákat. Nem tudjuk, hogy mi lesz, senki nem tudja. Ebben az esetben nem lesz már annyira fontos Románia, és ez meghatározhatja azt is, hogy mennyire lesznek elnézőek a PSD-vel, ha harcba kezd például a korrupcióellenes törvényekkel. Moderátor: 2018 a centenárium éve, és a szimbolikus politizálás terén van-e a PSD-nek lehetősége történelmet írni, még nagyobbra nőni ennek a centenáriumnak a hátán? 
Székely István: A román politikán belül van egy vita, és ez a vita azért a PSD-t is megosztja. Ez a vita arról szól, hogy mi a teendő a magyarokkal. Van egy olyan tábor, amelyik azt mondja, hogy nem kell őket teljesen elszigetelni, főleg a 100 éves jubileum kapcsán nem szoríthatjuk ki őket mindenhonnan, bizonyos mértékig el kell fogadni azokat a törekvéseket, amelyeket az RMDSZ zászlójára tűz, és valamilyen mértékig pacifikálni kell ezt a kérdést. Persze, nem arról van szó, hogy az RMDSZ programját, vagy célkitűzését elfogadják, de valamilyen formában tompítják a magyar közösség szembenállását. Ez az egyik tábor. A másik tábor azt mondja, hogy a romániai magyar közösség nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, az RMDSZ-nek nincs olyan mértékű társadalmi beágyazottsága, hogy problémát okozzon az, hogyha 100 év után ezt a kérdést erőből oldják meg. Ami azt jelenti, hogy politikai célok érdekében működtetik az igazságszolgáltatás és a különböző bűnüldöző hatóságok összes intézményét, és megtörik azt az ellenállást, ami az erdélyi magyarsággal kapcsolatban időnként fellelhető. Lehetne nevesíteni, hogy melyik az egyik tábor, melyik a másik tábor, de nem érdemes. Azt mondom, hogy nem látszik egyelőre az, hogy a PSD-n belül is meglévő véleménykülönbség milyen irányba billen el. Tényleg van egy olyan forgatókönyv, hogy aki még talpon van, azt elvisszik. Erre volt egy székelyföldi forgatókönyv, ami egyelőre megtorpant, de hogy mi lesz belőle, az nem világos. De olyan nagyon magas szintű társadalmi ellenállást nem látunk. Mindkét forgatókönyv román szempontból releváns sikerrel kecsegtet. Hogy ezekből melyik valósul meg, nem lehet tudni. 
Moderátor: Beszéljünk az RMDSZ mozgásteréről a következő négy évben. Mi lenne a jó megoldás? 
Székely István: Azt látni kell, hogy az RMDSZ-en van egy jelentős nyomás, egyrészt a 200 polgármester, másrészt az intézményvezetők irányából, hogy márpedig tessék kormányra menni, teljesen mindegy, hogy kivel. Az elmúlt években ellenzékben ezek a személyek azt látták, hogy ahhoz, hogy működtetni tudják az intézményeiket, ahhoz, hogy az önkormányzatokban fejlesztéseket, vagy eredményeket lehessen felmutatni, egy centralizált országban jóban kell lenni a kormánnyal. Ez az elmúlt években nem így volt, szerintük ezen kellene változtatni. Az kétségtelen, hogy a választások kimenetele nem abba az irányba mutat, hogy az RMDSZ részese legyen a kormánynak, azonban az is világos, hogy valamilyen viszonyt ki kell alakítani a PSD-kormánnyal is, mert az a teljes ellenzéki lét, ami az elmúlt években volt, nem célravezető. Székely István Gergő: Ez nem egy nagyon analitikus meglátás, de én úgy gondolom, hogy ebben a centenáriumi kontextusban az RMDSZ-nek nagyon nehéz lenne kormányon lennie, mert gyakorlatilag azáltal lemondana arról, hogy a kormány bizonyos lépéseivel szemben ellenállást tanusítson. Márpedig lépések lesznek bőven, szerintem szimbolikus politizálás dömping következik, nem mindig barátságos irányba a magyarokkal szemben. 
Illyés Gergő: A kérdés az, hogy mit tud ajánlani az RMDSZ a PSD-ALDE-nak az elkövetkezendő időszakban. 
Székely István Gergő mondta el az interjúban is, hogy az alkotmánymódosításhoz, ha esetleg ez napirendre kerül, akkor jól jöhet a PSD-nek az RMDSZ. Abban az esetben, ha a PNL-vel nem törekszenek egy konszenzusos megoldásra, akkor kellhet az RMDSZ igazán, ez egy jó helyzetbe hozhatja a szervezetet. Másként nem nagyon látom, hogy mit tud felkínálni a mindennapi kormánytöbbséghez, amiért valamit kérhet cserébe. Nem tudom, hogy nemzetközi szinten mennyire releváns, mennyire fontos a PSD-nek az, hogy ha már van egy szocialista párt, meg van egy európai liberális párthoz tartozó ALDE, akkor legyen egy néppárti kormánytag is. Mindeközben lehet egy nyomás Dragnea elnökön is, hogy semmilyen együttműködésbe ne menjen bele az RMDSZ-szel az elmúlt időszakban tanusított nyilatkozatok miatt. Ez egy bonyolult kérdés. 
Barna Gergő: Az RMDSZ-szel is elég távol állnak a kétharmadtól. 
Illyés Gergő: Hát én a PMP-t is bedobtam ide, velük meg lehet egyezni. 
Székely István: Hatalmi szempontból az RMDSZ-re szerintem nincs szükség. Az elmúlt négy évben a 2012-ben megválasztott szenátorok és képviselők 25%-a pártot váltott. Ha most, a parlament megalakulásánál van egy szűk, de mindenféleképpen PSD-ALDE többség, akkor itt, ha úgy akarják, hetek alatt egy kényelmes, nyugodt kormányzást lehetővé tevő többséget alakítanak ki. 
Székely István Gergő: Ez igaz, de azért az a 25 százalékos előző ciklusbeli migráció ha nem is történelmi maximum, de mindenképpen egy felfele kiugró érték, mert mégiscsak a PP-DD szétesése adta a maximális löketet ehhez. Székely István: Most pedig a liberálisok fogják adni. 
Székely István Gergő: Azért az csak nehezebben fog teljesen szétmenni. De a kétharmadhoz minimum a PMP is kell a lemorzsolódások mellett. 
Illyés Gergő: Csakhogy a kétharmad nem annyira fontos Romániában, mint például Magyarországon. Itt csak az alkotmánymódosításhoz kell. Székely István: De miért kellene alkotmányt módosítani? 
Székely István Gergő: Ez egy jó kérdés. De forgatókönyv szintjén azért számolni kell azzal, hogy akar valamit ezzel a PSD, mert láttátok, hogy a választási éjszakán elmondott beszédében Dragnea megemlítette az államfő jogköreit. Szerintem ez az egyetlen nagy téttel rendelkező dolog a PSD számára. 
Székely István: Az alkotmánymódosítás kényszere onnan jön, hogy azokhoz a közigazgatási hatáskörrel felruházott régiókhoz, amelyeket Basescu valamikor kitalált a PSD-s többségű megyei önkormányzatok alternatívájaként, azokhoz alkotmánymódosítás kell. 
Illyés Gergő: A megyei tanácsok 73 százalékát PSD vezeti, nekik most nem érdekük felbombázni a megyéket. 
Székely István: Ezen túl én pártpolitikai érdeket nem látok az alkotmánymódosítás mögött. Az, hogy most 2018-ra kell valami nagyot mondani, valami fesztívet tenni – kiszínezik az alkotmányt, és a margójára virágokat meg népviseletbe öltözött parasztokat rajzolnak, az rendben van, de azon túl nem látom, mi érdek lenne az alkotmánymódosításra. Székely István Gergő: Ahogy mondtam, az államfő hatáskörének az átszabása esetleg. Székely István: Az államfői hatáskörrel egyetlen probléma van, és az a közvetlen választás. Ennek eltörlése pedig nem fog átmenni a módosított alkotmányt megerősítő népszavazáson. 
Székely István Gergő: Ez igaz. És az is igaz, hogy ha ennek most Dragnea nekimegy, azzal egy olyan ellenreakciót vált ki, amiből lehet, hogy többet veszít a PSD, mint amennyit nyer. 
Moderátor: Ráadásul az RMDSZ sem biztos, hogy partner lenne az alkotmánymódosításban. Nekik is vannak elképzeléseik arról, hogy hogyan kellene az alkotmányt átírni, vagy új alkotmányt írni, és nem hiszem, hogy el tudnák fogadtatni a szavazóikkal, hogy partnerek legyenek egy olyan alkotmánymódosításban, amelyben a saját elképzeléseik nincsenek benne 

- a Transindex.ro portálról