2019. május 22., szerda

Kövér László: A Néppártnak van szüksége a Fideszhez hasonló pártokra

HÍR TV 2019. május 19., 
Nem a Fidesznek van szüksége az Európai Néppártra, hanem az Európai Néppártnak lenne szüksége az olyan típusú pártokra, mint a Fidesz – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Bayer showban. Kövér László szerint szükség van azokra a pártokra, amelyek Európa kulturális, morális értékeit még őrzik, hogy megállítsák azt a balratolódást, ami jellemzi a Néppártot, amióta Angela Merkel német kancellár lett.
A V4NA nemzetközi hírügynökség beszámolója szerint az Európai Néppárt frakcióvezetője a jogi hézagokat kihasználva az elmúlt években mintegy 400 ezer eurót tett zsebre, sőt később kiderült a fordítókon is spórolt. Manfred Weber botrányával kapcsolatban a Bayer showban Kövér László kijelentette, nem szívesen kommentálja az ügyet, mivel érdektelennek tartja azt. A házelnök szerint azzal, hogy az Európai Néppárt a bajor politikust választotta meg csúcsjelöltnek, a saját súlyáról is kiállított egy bizonyítványt, ami nem éri el azt a mértéket, hogy reagálni kellene Weber kampányának minden mozzanatára.
Az Országgyűlés elnöke jellegtelen karakternek gondolja Manfred Webert, s meglátása szerint, ahogy haladunk előre az időben egyre jobban csökken annak az esélye, hogy ő lesz az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök megválasztásával kapcsolatban Kövér László megjegyezte, a Spitzenkandidat-rendszerrel kapcsolatban több pártcsaládnak is vannak kifogásai. A házelnök úgy tudja, ez a rendszer sehol nincs benne az uniós szerződésekben, sőt elvileg az Európai Tanácsnak kellene jelölnie bizottsági elnököt, vagyis tulajdonképpen „kicselezték a szerződéseket és az Európai Tanácsot már az előző választás esetén is”.
A politikus emlékeztetett, öt évvel ezelőtt David Cameron brit kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök volt az a két államférfi, aki ellenezte és elvtelennek gondolta a Spitzenkandidat-rendszert.
Bayer Zsolt műsorvezető kérdésére, hogy csökken, vagy növekszik-e annak az esélye, hogy a Fidesz bennmarad-e az Európai Néppártban, Kövér László úgy vélekedett, jelenleg ezt nem lehet megjósolni, hiszen az EP-választás után a mandátumszámok ismeretében derül majd ki, lesz-e a magyar kormánypártnak akkora súlya, hogy a Néppárt balracsúszási folyamata megállítható-e.
Ez az Európai Néppárt jövőjét is meg fogja határozni (…) Igazándiból nem nekünk van szükségünk az Európai Néppártra, hanem az Európai Néppártnak lenne szüksége az olyan típusú pártokra, mint amilyen a Fidesz, vagy akár olyan pártokra, amik most nincsenek az Európai Néppárton belül, de szívesen belépnének, mint a lengyel PiS, vagy az olasz Liga – tette hozzá a házelnök. (Korábban Orbán Viktor javasolta, hogy az EPP működjön együtt a Matteo Salvini vezette olasz jobboldallal – a szerk.)
Kövér László szerint a Néppártnak olyan pártokra van szüksége, amelyek Európa kulturális, morális, önazonossági karakterét még őrzik a maguk programjában és értékrendjében, valamint szeretnék, ha országuk is megtartaná a nemzeti, keresztény karaktert.
Az Országgyűlés elnöke figyelmeztetett, ha a pártcsalád vezetése ezt nem veszi észre, akkor az Európai Néppárt teljes mértékben el fogja veszíteni jelentőségét. Úgy fogalmazott, a baloldalnak mindig meglesz a maga abnormális bolondériája, mint egy olyan karakteres program, amire annyi amennyi ember hajlandó szavazni. Kövér László szerint ugyanakkor fel kell tenni a kérdést: mi a fészkes fenének szavazzon ma egy konzervatív ember azokra a pártokra, akik bennünket ki akarnak zárni az Európai Néppártból? Mi különbözteti meg a Néppárt 60 százalékát azoktól liberálisoktól, akik nyíltan vállalják, hogy ők liberálisok
Kövér László szerint az önazonosság elvesztése, a meghasonlás előbb-utóbb a halálhoz vezet politikai értelemben.

Schäuble: Titkosszolgálat állhat az Ibiza-ügy mögött

HÍR TV  2019. május 22.
Titkosszolgálat állhat az osztrák alkancellárról készült videó mögött - közölte a német parlament elnöke. Wolfgang Schäuble leszögezte: egy ilyen akció lebonyolítása komoly szervezeti és pénzügyi erőforrásokat igényel. Eközben az osztrák államfő arra kérte a lakosokat, hogy ne forduljanak el a politikától és vegyenek részt a vasárnapi Európai Parlamenti választásokon.
Múlt pénteken került nyilvánosságra az az Ibizán készült videórészlet, amelynek nyomán lemondásra kényszerült az osztrák alkancellár.
Heinz-Christian Strachét egyik bizalmasa, Johann Gudenus akkori bécsi alpolgármester hívta el a spanyol szigetre. Gudenus ismerkedett meg ugyanis azzal a nővel, aki Igor Makarov orosz oligarcha unokahúgának adta ki magát.
A korábbi alpolgármester elmondta: 2016-ban a családja el akart adni egy birtokot. Ekkor került kapcsolatba egy bécsi ügyvéddel, aki ismerőseként mutatta be a nőt.
Először az ügyvéd bécsi irodájában találkoztak, ahol megjelent Igor Makarov orosz oligarcha unokahúgaként bemutatkozó nő is mint lehetséges vevő. Fizetőképességének bizonyítékaként a jogi képviselő egy olyan dokumentumot is megmutatott Gudenusnak, amely szerint a lett állampolgárságú nő már letétbe is helyezett nála egy nagyobb összeget.
A találkozón részt vett egy férfi is, aki azt mondta, hogy egy müncheni magánnyomozó iroda munkatársa.
Gudenus ezután többször is egyeztetett velük. Az egyik beszélgetés során megemlítette, hogy a nyáron Strachéval Ibizán szeretnének pihenni. Erre a férfi és a nő azt válaszolták, hogy véletlenül akkor pont ők is a szigeten lesznek.
Ezért találkoztak 2017 júliusában egy ibizai villában, ahol - mint utólag kiderült - a hét órás beszélgetésüket végig kamerák rögzítették.
A felvételek kiszivárogtatása után felbomlott a kormánykoalíció és szeptemberre előrehozott választásokat írtak ki.
A kancellárnak azonban ez sem volt elég. Kurz arra törekedett, hogy eltávolítsa a hatalomból az illegális bevándorlás elleni kemény fellépésével elismertséget szerzett szabadságpárti belügyminiszter is, ezért kérte Herbert Kickl felmentését az elnöktől. A korábban baloldali Zöld párt színeiben politizáló államfő szinte azonnal eleget tett Kurz kezdeményezésének. A második osztrák köztársaság történetében először fordult elő, hogy az államfő menesztett egy tárcavezetőt.Ezután az FPÖ miniszterei bejelentették lemondásukat.
Az elnök azt kérte a kancellártól, hogy javasoljon új, szakértő miniszterjelölteket, hogy a velük folytatandó konzultáció után kinevezhesse őket.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő televíziós beszédében arra kérte a lakosokat, hogy a botrány ellenére se forduljanak el a politikától és vegyenek részt a vasárnapi európai parlamenti választásokon.
Wolfgang Schäuble, a német parlament elnöke szerint több jel is arra utal, hogy jól megszervezett titkosszolgálati akció volt az alkancellárról készült felvétel.
Az továbbra sem világos, ki adott megbízást a videó elkészítésére. A botrányos képsorokat kiszivárogtató német lapok nem árulták el, hogy fizettek-e érte.
A Die Presse úgy tudja: az Ibizán készült felvételeket korábban több embernek felajánlották már. Ebben is szerepe lehetett a bécsi ügyvédnek is, aki két alkalommal is próbálkozott ezzel. A jogi képviselő arra kérdésre, hogy miért csapta be Gudenust és miért akarta eladni a leleplező videót, annyit válaszolt: köti a titoktartás.

Székelykapu a pápa tiszteletére

HÍR TV 2019. május 22.
Elkészült az a hatalmas székelykapu Zeteváralján, amelyet kalákában faragtak diákok és faragómesterek Ferenc Pápa csíksomlyói látogatásának tiszteletére. A székely szellemi örökséget szimbolizáló kapu még Zeteváralján található, hamarosan elszállítják, hogy június elsejére felállíthassák Csíksomlyón.
Nemsokára elkészül az a porta, amely a Ferenc pápa erdélyi szentmiséjére érkező zarándokokat engedi be a csíksomlyói nyeregbe.
Az 5 méter magas és 4,5 méter széles székelykapu Sebestyén Ferenc zeteváraljai fafaragó mester irányításával készült, a Vámszer Géza Művészeti Népiskola oktatói és tanulói kalákában dolgoztak rajta.
Minden egyes elkészült székelykapu műremek, egyedi, az erdélyi magyarok hovatartozásának jelképe. A pápa látogatására készülő bejárat galambdúca alatt csíkszéki motívumrendszert hordoznak a kapuzábék, azaz oszlopok: megtalálhatóak rajta a különféle virágmotívumok, az életfa, a farkafogas minta, a pénzbeveretes, vagyis a gazdagságot jelképező motívum is. A patkóív kifejezetten a csíki tájegységre jellemző. Az óriáskaput rövid időn belül Csíkszeredába szállítják, és a Kissomlyó hegy nyergében, a Hármashalom oltár közelében állítják fel, ahol Ferenc pápa a szentmisét celebrálja.

Keménymag: Komoly terepmunka előzte meg Strache csőbe húzását

HÍR TV 2019. május 21., 
Napokkal az EP-választás előtt minden politika szereplő bevetette a nehéztüzérséget: Dobrev Klára ufókhoz hasonlította a migrációt, a magyar meleglobbi bakot lőtt, Ausztriában pedig levadászták a kormányt. Márki-Zay Péter a múlt heti lebukása után pedig feltett néhány jól sikerült turistafotót Washingtonból – bizonyítandó, hogy komoly helyeken tárgyalt. A Keménymag stábja is útnak eredt, a kínai Nagyfal árnyékában, sőt a Holdon is komoly tárgyalásokat folytattak, magukat megnevezni nem kívánó, befolyásos személyekkel.
A közéleti B-közép csapata ugyanakkor nem járt Ausztriában, ahol úgy tűnik, hogy „nyeretlen kétévesnek bizonyult az osztrák alkancellár”. A Heinz-Christian Strache körül kirobbant botrány két nap alatt lerombolta az osztrák kormányt. Apáti Bence, a Magyar Nemzet főmunkatársa nagyon profi akciónak nevezte a történteket. Szerinte az is elképzelhető, hogy sosem derül majd ki, ki is áll az egész ügy hátterében.
Dezse Balázs, a PestiSrácok újságírója és Jeszenszky Zsolt politikai hobbista egyetértett abban, hogy Strache hatalmasat hibázott.
Az, hogy az orosz hölgynek bedőlt, azt még meg lehet érteni, de hogy a férfit, hogy tudta komolyan venni, az még hat órányi viszkizés után is érthetetlen– közölte Jeszenszky.
Adásunkban elhangzott, az egész akciót komoly terepmunka kellett, hogy megelőzze, tudniuk kellett, hogy Strache mit iszik, milyen nőket szeret stb…
Egy 2017-es felvételről beszélünk, tehát arra két éve készültek, hogy most az EP-választás előtt lesz bevetve - emelte ki Dezse Balázs.
Jeszenszky Zsolt szerint az egész ügyből annyi a tanulság, hogy ne legyenek illúzióink sem az osztrák, vagy a német politika irányába sem, ne higgyük el azt az ócska, demagóg szöveget, amit az ellenzék mond, hogy az Európa és ott micsoda értékek vannak, amikkel szembemegy Magyarország. Úgy látszik, ezek az európai értékek, hogy egy-egy titkosszolgálat egy másik országban megbuktat egy kormányt.
Velkovics Vilmos műsorvezető felvetette, valóban más Ausztria és Magyarország, hiszen Gyurcsány Ferenc maradt a helyén a 2006-os őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után.

Szijjártó Péter: A nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz

2019. 05. 22. MTI
Magyarország gazdasága az első negyedévben 5,2 százalékkal bővült, ez az Európa-bajnok növekedés azt igazolja, hogy a nemzeti érdekre fókuszáló politika gazdasági sikereket is hoz – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az elsősorban automatizált logisztikai polcrakodó gépeket (RBG) gyártó MIAS Hungary Kft. kapacitásbővítő beruházásának alapkőletételi ünnepségén szerdán Gyöngyösön.
A vállalkozás 5,4 milliárd forintból, 775 millió forint kormányzati támogatás segítségével 8300 négyzetméteres új gyártócsarnokot létesít.
Szijjártó Péter a magyar gazdaság teljesítményét méltatva kiemelte: egy év alatt 100 ezer új munkahely jött létre, 25,5 százalékkal nőttek a beruházások és 6,4 százalékkal az export-teljesítmény, a fizetések pedig átlagosan 8,5 százalékkal lettek magasabbak.
Hozzátette, míg Magyarország a lakosságszámot tekintve a 92., addig exportteljesítménye alapján a 34. helyen áll a világon.
Ez minden magyar ember dicsérete – jegyezte meg.
Elmondta, hogy a külföldi beruházók, köztük a világ legjelentősebb cégei is bíznak Magyarországban, a magyar emberekben. A bizalom mellett azt is vonzónak nevezte a cégek számára, hogy Európa legalacsonyabb adói, ezen belül az egyetlen egyszámjegyű társasági adókulcs segíti munkájukat, fejlődésüket.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a világ és benne a kontinens új gazdasági korszakba lépett, amelyben „már nem a munkahelyek száma, hanem a technológiai színvonal és hozzáadott érték lényeges igazán”.
A kormány célja, hogy Magyarország ebben a korszakban legalább olyan sikeres legyen, mint az előzőben – fogalmazott, és megjegyezte, hogy az eddigi eredmények alapján az ország a nyertesek közé tartozik.
Az EU öt leggyorsabban növekvő gazdaságából négy közép-európai, „ma már ez a térség jelenti az európai versenyképesség és növekedés motorját” – hangsúlyozta, és példaként említette, hogy a négy visegrádi ország és Németország kereskedelmi forgalma tavaly 70 százalékkal haladta meg a német-francia kereskedelmi forgalmat.
Németország „toronymagasan” Magyarország első számú gazdasági partnere, az ideérkező külföldi befektetések értékének 29 százalékát adja. Ma már 6000 német vállalat 300 ezernél is több magyar embernek ad munkát, míg a két ország kereskedelmi forgalma tavaly „minden rekordot megdöntve” meghaladta az 54 milliárd eurót, az idei első két hónapban pedig már 10 milliárd eurónál járt – ismertette a miniszter.
A Jungheinrich AG-hoz tartozó német MIAS-csoport saját ágazatában Európa második, míg a világ harmadik legerősebb szereplője, amely három évtizede van jelen Gyöngyösön – mondta Szijjártó Péter.
A cégcsoport által gyártott targoncák egytonnányi árut akár 44 méter magasságban „tűpontosan tudnak elhelyezni” – fogalmazott.
Ez a beruházás a magyar gépiparnak is új lendületet ad: a 390 ezer embert foglalkoztató ágazat 2018-ban 6 százalékkal nőtt, és termelési értéke meghaladta a 15 ezer milliárd forintot, míg az első negyedévben 10 százalékos bővüléssel „dúcolta alá” a gazdasági növekedést – közölte Szijjártó Péter.
Christian Erlach, a Jungheinrich AG igazgatósági tagja mérföldkőnek nevezte a beruházást a vállalatcsoport történetében.
Hangsúlyozta: az automatizált logisztikai polcrakodó gépek iránti fokozódó kereslet miatt az elmúlt időszakban folyamatosan növelték gyártókapacitásukat, és ennek folytatása tette szükségessé a gyöngyösi fejlesztést is, amelynek következtében újabb, magasan képzett munkaerőre lesz szükségük.
A várhatóan egy évet igénybe vevő beruházás lehetővé teszi a MIAS Hungary Kft. évi 150 darabos kapacitásának megduplázását. Ezzel párhuzamosan 60 új munkahely is létrejön a Heves megyei városban – közölte.

Járóka Lívia: Luxus-NGO-k fölözik le az uniós pénzeket

A klónok háborúja

2019. MÁJUS 22. Orbán János Dénes
Még ki sem hűlt a Sargentini-jelentés, egy újabb európai bürokrata szentelt elmés disszertációt a magyarországi helyzetnek – már amit ő látni vél belőle. Nem tudom, a manapság oly divatos plágiumleleplezéseket miért nem applikálják ezekre a dolgozatokra, hiszen egymás klónjai, ugyanazt a mantrát hajtogatják, amit azóta hallunk, amióta a magyar nép kétharmados akarattal kivette a kormányzást a baloldal mancsából.
„Magyarországnak többet kell tennie a menekültek védelméért, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak érvényesüléséért, ugyanis az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra” – foglalja össze az MTI Dunja Mijatovic asszony nyilatkozatát, aki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, és egész Európában egyes-egyedül Magyarországot találta meg, hiszen, mint tudjuk, máshol tökéletesen betartják az emberi jogokat, a békés Franciaországtól Mijatovic asszony szülőhazájáig, Bosznia-Hercegovináig, ami a multikulturalizmus és a keresztény–iszlám együttélés példás paradicsoma, mint arról az elmúlt évtizedekben meggyőződhettünk.
Nemcsak a dolgozatok szövege hasonló, hanem megfogalmazóik pályaképét is föl tudjuk vázolni, anélkül, hogy a Google-kereső segítségére szorulnánk. Azokban a humán tudományágazatokban nyertek szakképesítést, amelyeket a CEU-n oktatnak nagy előszeretettel, és pályájuk során ugyanaz a közös filantróp nagypapa – a nyílt társadalmak Dagobert bácsija – klónozta őket, akinek nyájasságát ugyancsak jól ismerjük.
A klónok ugyanakkor egytől egyig civil szervezetek aktivistáiként kapaszkodtak fölfelé a társadalmi-politikai ranglétrán. Civil szervezetek alatt természetesen nem a mások sorsát segítő – árvákat és időseket gondozó – keresztény egyesületeket értjük, hanem azon intézményeket, amelyek a liberalizmus szlogenjeit szajkózva folynak bele országok és családok életébe, ott őrködnek, amikor írunk és beszélünk, de akkor is, amikor becsuknánk a hálószobánk ajtaját. Akik felülbírálják a demokratikusan megválasztott kormányokat és a szavazó tömegeket – természetesen csak azokat, akik nem a baloldali eszmék szerint próbálják élni az életüket.
Tudjuk, hogy a gyermekek nem felelősek szüleik bűneiért, ellenben a szülők felelősek gyermekeik neveléséért. Az ilyen aktivisták származásában is általában hasonlóságok vannak. Dunja Mijatovic nagypapája – ezúttal a vér szerinti – jugoszláv partizánvezér volt, anyukája – Tatjana Ljujic-Mijatovic – pedig előkelő kommunista politikus, aki a rendszerváltás után szociáldemokratává vedlett át, és Bosznia állandó képviselője is volt az ENSZ-nél. Igazán pompás, ahogyan ezek a dinasz­tiák nemzedékeken keresztül tudják idomítani a bolsevizmust az aktuálpolitikai trendekhez, és hatalmon maradni bármilyen konjunktúrában és politikai rendszerben, a diktatúrától a demokráciáig. (Nálunk is van ilyen, például a közkedvelt Apró–Dobrev klán.)
Azt hiszem, ezzel az ügy lényegi komolyságát ki is elemeztem. Hallottuk már ezt a maszlagot százszor, és még fogjuk, lassan már az ingerküszöbünket sem éri el, most is csak azért, mert néhány nap múlva európai parlamenti választások lesznek, és valósággal ordít, hogy miért pont mostanra időzítették a jelentés közzétételét. Az ellenzéki sajtó persze ujjong – mindegy, lapozzunk. Nekünk is van egy üzenetünk a jogvédő civil aktivistáknak: mi lenne, ha az üres önismétlés helyett a tria­noni határokon kívül rekedt magyarok helyzetét vennék górcső alá. Szerintünk ugyanis ott sérülnek leginkább – egy híján száz esztendeje – az alapvető emberi jogok.

Többszáz hektár termőföldet és legelőt öntött el a megáradt Maros

2019. május 22. 
A Maros áradása miatt többszáz hektár termőföld, legelő és hét gazdaság került víz alá Kerelőszentpálon. Simon István, Kerelőszentpál polgármestere arról tájékoztatta szerdán az Agerpres hírügynökséget, hogy a hatóságok gépi szivattyúkkal távolítják el a a vizet az udvarokból, és a veszélyeztetett házakat homokzsákokkal próbálják védeni az ártól. Azt is elmondta: több mint 400 hektár mezőgazdasági terület és legelő került víz alá. Szerencsére a Maros vízszintje elkezdett csökkenni, tette hozzá az elöljáró. A
 Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség közölte, hogy nagy teljesítményű szivattyút vetettek be a víz eltávolítására. Ugyanakkor a katasztrófavédelem a vízügyi igazgatóság csapataival együttműködve próbál meg betömni egy körülbelül 3,5 méteres rést, ami a kerelőszentpáli védőgáton keletkezett. Marosugránál a folyó vize elöntötte az utat Maroscsapó és Oláhdellő között, mintegy 100 méteres szakaszon. 
A vízmagasság 70 centiméter. Marian Palaghie ugrai polgármester közölte, a víz egy istállót, több gazdaságot, legalább 150 hektár mezőgazdasági területet és 65 hektár legelőt árasztott el a községben. (agerpres)

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Horváth Annát

2019. május 22.  
A Szabadság forrásai szerint a Legfelsőbb Bíróság jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Horváth Anna egykori kolozsvári alpolgármestert. A bíróság befolyással való üzérkedés vádjában találta bűnösnek, a pénzmosás vádja alól pedig felmentették a volt elöljárót. Ugyanakkor két évre eltiltották a köztisztségek betöltésétől is. A kétéves börtönbüntetés végrehajtását négy évre függesztette fel a bíróság. 
Ez idő alatt az elítéltnek rendszeresen jelentkeznie kell a kijelölt hatóságnál, fogadnia kell a felügyeletet ellátó hatóság látogatásait, előzetesen be kell jelentenie lakcíme, munkahelye esetleges megváltoztatását, tájékoztatnia kell a hatóságokat a megélhetési forrásairól, és be kell jelentenie minden öt napnál hosszabb eltávozást lakóhelyéről - számolt be az MTI. 
A portálunknak nyilatkozó Sergiu Bogdan, Horváth Anna védőügyvédje elmondta, a bíróság megállapította, hogy a két bűncselekmény közül, amelyben alapfokon bűnösnek találták a volt alpolgármestert, a pénzmosás vádja nem áll fenn, viszont továbbra is fennáll a befolyással való üzérkedés bűncselekményének gyanúja, ezért a bíróság elmarasztaló határozatot hozott. A védőügyvéd elmondta, hogy felügyelet alatti felfüggesztettről van szó, vagyis ezúttal nem fosztották meg a szabadságától, ahogyan azt a korábban kolozsvári ítéletben tették. Sergiu Bogdan hangsúlyozta, hogy Horváth Anna számára a leginkább problematikus következményeket ezzel sikerült módosítani. 
A védőügyvéd hozzátette, hogy ennek ellenére fellebbezni fognak és törvényességi óvást nyújtanak be. Mint kifejtette, “az ítélet megtámadható, és az öttagú bírói testület meg fogja állapítani, hogy a bűncselekmény ténye fennáll-e vagy sem.” 
A védőügyvéd továbbá elmondta, hogy emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak majd, hiszen Horváth Anna lehallgatását nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva folytatták le, ezt pedig az alkotmányossági kifogás alapján nem lehetne bizonyítékként felhasználni. A volt kolozsvári alpolgármester ellen meghozott ítélet alapját mégis ezek képezték. Sergiu Bogdan ezt "teljesen meglepőnek" találta, hiszen elmondása szerint az eddigi ügyiratokban ezeket a bizonyítékokat kizárták, ebben az esetben pedig mégsem történt meg. Korábban az alkotmánybíróság kimondta, hogy a bíróságok nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak, Horváth Anna esetében azonban ezt nem vették figyelembe. Az ítélet kapcsán a volt alpolgármester azt írta közösségi oldalán, hogy ettől a pillanattól kezdve nem az ő tiszte lesz értékelni a vele történteket. „Tiszta lelkiismerettel állok ma elétek, akik mindvégig bíztatok bennem: az elmúlt 954 napban minden létező törvényes eszközzel megpróbáltam bebizonyítani az ártatlanságomat, bár sokszor esélytelenebb küzdelemnek tűnt, mint a vízbe dobott, kezénél-lábánál összekötözött ember evickélése. Egyetlen dolog maradt, amelyet természetesen meg fogok tenni: az indoklás kézbesítése után az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulva keresem igazságom bizonyításának egy utolsó, kései lehetőségét. Holnaptól, a Kolosváry Bálint Jogtudományi Kutatókönyvtárban a teljes peranyagom elérhető lesz: bárki, akit érdekel, boncolgathatja”- írja Horváth Anna. (Szabadság/hírszerk) 
Az RMDSZ Facebookon közzé tett bejegyzésében kifejtette, hogy támogatják Horváth Annát abban, hogy nemzetközi jogorvoslatért folyamodjon. Horváth Annát pénzmosással és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2016 októberében, amely hivatalból indította el az eljárást. Egy titkosszolgálati lehallgatásra alapozva a DNA Kolozs Területi Szolgálata ügyészei emeltek vádat Kolozsvár alpolgármestere ellen. A DNA vádiratában bűntársként tüntették fel Fodor Zsolt kolozsvári üzletembert, akit befolyásvásárlással és pénzmosással vádoltak. Tavaly márciusban a kolozsvári táblabíróság alapfokon 2 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Horváth Annát, ami ellen ügyvédjével fellebbeztek.

2019. május 21., kedd

Tovább mélyül az osztrák kormányválság

Pörge Béla 2019.05.21.
Felmentette az osztrák államfő a belügyminisztert, valamint elfogadta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi miniszterének lemondását kedden. Karin Kneissl külügyminiszter, aki az FPÖ-t képviseli a kormányban, de nem tagja a pártnak, posztján marad.
Az FPÖ-miniszterek azután jelentették be lemondásukat, hogy Sebastian Kurz kancellár a párthoz tartozó belügyminiszter, Herbert Kickl felmentését kérte Alexander Van der Bellentől. Kurz azt követően fordult az államfőhöz, hogy múlt pénteken rejtett kamerával, Ibizán készített kompromittáló felvételek láttak napvilágot az FPÖ akkori elnökéről, Heinz-Christian Strache azóta lemondó alkancellárról.

Fotó: AFP

Van der Bellen találkozójukon azt kérte Kurztól, hogy javasoljon új, szakértő miniszterjelölteket, hogy a velük folytatandó konzultáció után kinevezhesse őket. Hozzátette: a helyzet rendezésére nincs „B-terv”.
A szövetségi elnök „nyugalmat, józan észt és felelősségérzetet” kért a pártoktól. Közölte, hogy az átmeneti kormány megbízatása néhány hónapra, a szeptemberre tervezett előrehozott választásokig szól. Sebastian Kurz a szövetségi elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy Van der Bellennel egyetértésben olyan magasan képzett felsővezetőket fog jelölni a megüresedett tárcákra, akik közigazgatási tapasztalattal rendelkeznek.
Az átmeneti kormány működése egyelőre kérdéses, mert Peter Pilz, az ellenzéki Liste Jetzt vezetője bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz ellen.
Alexander Van der Bellen reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártok gondosan mérlegelni fogják eljárásukat. Az elnök bízik abban, hogy az átmeneti kormány hivatalban marad. Egyelőre nem tudni, hogy az új kormány mikor teszi le az esküt, gyaníthatóan már szerdán. Ekkor távoznak tisztségükből a szabadságpárti miniszterek Karin Kneissl kivételével – írta az APA osztrák hírügynökség.
A szociáldemokrata párt (SPÖ) kedden ismét a kancellár lemondását követelte. A bizalmatlansági indítvány ügyében a párt egyelőre visszafogottan nyilatkozott, vezetője, Pamela Rendi-Wagner szóvivője azt mondta, hogy az egyelőre „nem elsőrendű téma”

Több magyar jön haza, mint amennyi elmegy

Tóth Dalma 2019.05.21.
Nagy pofon ez a balliberális pártoknak, akik hisztériakeltés céljából folyamatosan azt hangoztatják, hogy minden magyar külföldre menekül. Ez az ő kormányzásuk alatt így történt, de úgy néz ki, a családbarát Orbán-kormánynak lassan, de sikerült visszafordítania a tendenciát. Többen jönnek haza, mint amennyien elmennek.
Sok-sok év után először fordult elő, hogy 2018-ban több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, azaz pozitív volt a nettó migrációs egyenleg. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg – írja a Portfolio a KSH Statisztikai Tükörkiadványára hivatkozva.
Ez szám szerint azt jelenti, hogy tavaly 20 ezer itthon született magyar tért haza az országba, miközben 18 150-en távoztak külföldre. Ha ehhez hozzávesszük a külföldön született magyarokat, akkor tavaly kereken tízezerrel többen jöttek az országba, mint ahányan elmentek, ugyanis 8150 olyan ember is az országba költözött, aki külföldön született.
A KSH anyaga kiemeli, hogy tavaly a nemzetközi vándorlás összességében 27 ezer fővel mérsékelte a népességfogyást, vagyis a tízezres nettó migrációs egyenleg mellett további 17 ezer nem magyar állampolgár is érkezhetett az országba.
A pozitív vándorlási egyenleg leginkább Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében csökkentette a népességfogyást. A főváros évek óta kiemelkedik a nemzetközi vándorlás tekintetében, 2018-ban szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek Budapestre külföldről. A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása csak Baranya megyében volt érzékelhető – teszik hozzá.
Ha mégis valaki úgy dönt, hogy szerencsét próbál más országban, akkor az nagy valószínűséggel elsősorban Németországot, Ausztriát vagy az Egyesült Királyságot választja. Ennek megfelelően ezekből az országokból térnek haza a legtöbben.
A hazatérők 65 százaléka 40 évesnél fiatalabb és 29 százaléka 30 év alatti volt. 56 százalékuk férfi, jellemzően nőtlenek (53 százalék), de a kivándorló magyarokhoz viszonyítva körükben magasabb a házasok aránya (35, illetve 24 százalékos).
Habár egyes statisztikai adatok ellentmondhatnak egymásnak, az átfogó tendenciákat illetően biztosak lehetünk abban, hogy az utóbbi években csökkent az elvándorlási kedv és nőtt a hazatérési hajlandóság.

Megsürgetik az általános kataszterezést

2019-05-06 Vajda György
Az Országos Kataszteri és Ingatlanügynökség felvállalta, hogy 2023-ig befejezi az országos kataszterezési és telekkönyvezési programot. A folyamat 2015–2023 közötti utolsó időszakára összesen 280 millió lejt különítettek el a költségvetésből, ami jóval több, mint amit eddig erre szántak.
2019-ben minden közigazgatási egység legtöbb 160.000 lejt kaphat a hozzá tartozó kültelkek felmérésére, telekkönyvezésére. Tavaly ez az összeg 155.000, egy évvel korábban 150.000, míg 2016-ban 135.000 lej volt. Az országban eddig 2.181 polgármesteri hivatal igényelt finanszírozást, amiből mintegy 3.291.000 hektár földterületet és 4.066.000 ingatlant telekelhetnek. 2019. április 3-ától a kataszteri hivatal közli a közigazgatási egységekkel a rendelkezésükre álló összeget, ugyanakkor a munkálatokról szóló szerződés-formanyomtatványt is a rendelkezésükre bocsát, aminek alapján elszámolhatók az összegek. Megyénkben 84 polgármesteri hivatal nyújtott be kérvényt a kataszterezés támogatására, ez összesen 11.080.500 lejt jelent. A törvény szerint először az olyan területeket kell felmérni, ahova országos érdekeltségű infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat terveznek, majd azokat a mezőgazdasági földeket, amelyek megművelését támogatja a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA). Azok a polgármesteri hivatalok, amelyeket patronál az Országos Kataszteri és Ingatlanügynökség, augusztus végéig szolgáltatási szerződést kell kössenek a munkálatot végző céggel. Csak azután utalják át a pénzt a hivataloknak, miután telekelték a felmért ingatlanokat. 
Az országos kataszterezési program keretében Románia felvállalta, hogy egységes kataszteri és telekkönyvezési rendszert vezet be. A teljes munkálatot az Országos Kataszteri és Ingatlanügynökség saját jövedelméből finanszírozza, ami mintegy 4 milliárd lej, ehhez a regionális operatív programon keresztül 300 millió euró támogatást kaptak, ugyanakkor a polgármesteri hivatalok saját költségvetésükből is fedezhetik a telekelést. 
Erről tájékoztatta az érdekelt polgármestereket Vasile Marcel Grigore, a megyei kataszteri hivatal igazgatója. A prefektúrán április 15-én tartott megbeszélésen jelen levő polgármesterek a munkaerőhiányt okolták (nincs topográfus) azért, hogy nem a megfelelő ütemben haladnak a felméréssel, a terepmunkával. Megyénkben az általános kataszterezés teljes egészében csupán Szászkézden készült el. 
Ott a munkálatokat 10 évvel ezelőtt kezdték el, és országos pályázati támogatással sikerült befejezniük.

Csaba királyfi ünnepe - Kétnapos rendezvénysorozat Nyárádszeredában

Hetedik alkalommal az elmúlt hét végén rendezték meg Nyárádszeredában Csaba királyfi ünnepét, és ezúttal, úgy tűnt, megszűntek az erdélyi magyar pártok közötti nézetkülönbségek.
Csaba királyfi ünnepét immár hetedik alkalommal szervezték meg a kisvárosban. A történet 2012-ben kezdődött, amikor Nyárádszereda egy Csaba királyfi mellszobrot kapott dr. Kövér Lászlótól, a magyar Országgyűlés házelnökétől, amiért határozottan fellépett az ortodox egyház „hagymakupolás honfoglalási” kísérletével szemben. Ekkor javasolta néhai Csíki Sándor tanácsos, hogy elevenítsék fel Csaba királyfi ünnepét, amely 1944-ig hivatalos magyar katonai ünnep volt, és évente május 30-án tartották. Ezért a szeredaiak is május 30-hoz közelítik a rendezvény időpontját, idén az EP-választások miatt volt korábban. A rendezvény Csaba történelmi kultuszát próbálja fenntartani, hiszen a királyfi ugyanolyan fontos számunkra, mint a székely zászló, de nem titkolt célja a rendezvénynek a nemzettudat építése – mondta el a Népújságnak Bíró József Attila főszervező.

Tartalmas programmal várták az ünnepre érkezőket  Fotó: Gligor Róbert László

Az idei esemény szervezői a Nyárádszeredáért Egyesület, Nyárádszereda Székely Tanácsa, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete voltak. Szombaton délelőtt nyolc település tíz gyerekcsapata lépett pályára a II. Csíki Sándor Emlékkupa küzdelmeiben, délben Kátai Attila, az MPP országos alelnöke, Márky Dániel, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja és Tóth Sándor polgármester köszöntötték az ünneplőket. Délután a jelenlévők, de főleg az MPP tagsága találkozott Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel kötetlen beszélgetésen, amikor feltehették kérdéseiket a parlamenti munkájával, a benyújtott autonó-miastatútum helyzetével, a Beke–Szőcs-üggyel kapcsolatban, de egyéb kényes témákról is szó esett. Ezt követően gálamérkőzésen találkozott a város 1980-90-es évekbeli focicsapatának öregfiúgárdája és a helyi Csaba királyfi csapat, majd a székelyudvarhelyi Balázs Árpád tartott könyvbemutatót. A szervezők díjazták azokat a diákokat és felkészítő pedagógusaikat, akik az elmúlt tanévben országos vagy megyei versenyeken képviselték a települést, majd a színpadot birtokba vették népi gyermekjátékokkal az óvodások, a felső tagozatos diákok arról vallottak, hogy „én is jó magyar vagyok”, majd a Kis-Bekecs táncosainak produkciója váltott ki fergeteges tapsot. Este a Transilmanium és a Romer zenekarok csaptak a húrok közé.
Két nagyra emlékeztek
Vasárnap délelőtt a szeredai temetőkertben a 2015-ben elhunyt Csíki Sándor tanár, politikus, író, családszervezeti vezető, autonómiaharcos sírjánál hajtottak fejet tisztelői, majd az istentisztelet után a református templomkertben álló Csaba királyfi szobornál emlékeztek az ünneplők. Szűcs Péter, az EMI országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy „nemzetünkért végzett harcunkban” nincs megállás, pihenő, fegyverszünet, és „sebeinkre csak egyetlen gyógyír van: kemény munkával magyar szótól hangossá tenni a Kárpát-medencét”. Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést mutatta be, amelynek lényege, hogy a kontinens más térségeihez hasonlóan Székelyföldet is felemelje, megszüntesse a hátrányos gazdasági megkülönböztetést, nemzetközi presztízst teremtsen számára és erősítse azt Európában.
Az ünneplőkhöz dr. Puskás Attila, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyházügyi referense szólt Csaba királyfiról, akinek képe ott ragyogott pogány kori őseink mitikus egén, aki őrizte és védte nemzetét, és eljött, ha szükség volt rá, a nehézségek idején. Ugyanakkor arra is figyelmeztette az ünneplőket, hogy ha feladjuk Kárpát-medencei otthonunkat, nem Európa jövője, hanem Európa rabszolgái leszünk, ehelyett az itthoni lelki biztonságot, ősi örökséget, környezetet, barátokat kell választanunk, mert itt nem vagyunk idegenek. Székelyföld életében akkor lesz áttörés, ha többen vagyunk, ha lesz akinek és amire építeni, mert „a legnagyobb ellenállás a gyermekáldás”.

Idén hetedszer emlékeztek Csaba királyfira 

Megosztott díjat adtak át
A szervezők idén is kiosztották a Csaba Királyfi Díjat, amelyet évente nyújtanak át olyan személyeknek, akik székely mivoltunkért tettek és valamit „letettek az asztalra”. Idén megosztva kapta a díjat két helyi világháborús veterán, akik önkéntesen vonultak be a magyar hadseregbe 1944-ben, megvédeni hazánkat. Id. Nagy Lázár 1924-ben született a Zsil-völgyi Vulkányban, 1940-ben hazaköltöztek Nyárádandrásfalvára, 1944-ben bevonult a nyárádszentannai leventetáborba, majd gyors kiképzés után a frontra került, Szatmárnémetinél fogságba esett. A díjat fia, ifj. Nagy Lázár vette át.
Rigmányi József 1923-ban született Székelykocsárdon, de a második világháború kitörésekor szüleivel Parajdra költözött, s bár felmentették a katonai szolgálat alól, bevonult, csatlakozott az Úz völgyéből visszavonuló magyar csapatokhoz, amelyekkel Németországig jutott, itt 1945-ben amerikai fogságba került, Franciaországba szállították, 1946-ban engedték haza. Nyárádszeredából nősült, Szovátán élt, időskorában visszatért Nyárádszeredába. A díj átadásakor a mindenki „Józsi tatája” könnyek között mondott köszönetet, amiért a település nem feledkezett meg róla, és ma is büszkén vállalja székely magyar mivoltát – vallotta be a 96 éves öregúr.
A rendezvény a helyi Iszlai Gyula fényképeiből készült kiállítással zárult, a fiatalember fotóin két szenvedély tükröződik: a természetjárás és a fotózás, és már nemzetközi versenyen is szerzett első díjat

Hasznos szakmai út

2019. május 14.
Az elmúlt hétvégén a magyarországi Hódmezővásárhelyen megrendezett XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra látogatott az erdővidéki gazdák egy csoportja. A kétnapos szakmai utat a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete szervezte. A tervek szerint Kovászna és Hargita megyéből közel ötven gazdának lett volna lehetősége elmenni a kiállításra, de csak az erdővidékiek éltek a lehetőséggel.

Nagy a választék a hódmezővásárhelyi kiállításokon. A szerző archív felvétele

Kitűnő volt az erdővidéki gazdák hozzáállása, pozitívan mérték fel a lehetőséget. Lényegében azért mentek, hogy tájékozódjanak a gép- és fajállatkínálatról, árajánlatokat szerezzenek be a de minimis támogatás elnyeréséhez – mondta el érdeklődésünkre Nagy István falugazdász.
Nagy Károly mezőgazdasági eszközöket szeretne vásárolni a de minimis támogatásból. A hódmezővásárhelyi kiállításon sikerült előnyös árajánlatokat beszereznie. Forgóboronát, körbálázót, legelőpucoló gépet, szippantót, forgóekét és traktort kíván beszerezni – tudtuk meg. A traktorvásárlás prioritásként szerepelt a kiállításra látogató erdővidékiek körében. Tetszésüket leginkább egy lengyel gyártmányú, 50 lóerős traktor nyerte el. A keskeny gumikkal felszerelt erőgép kitűnően használható a burgonyatermesztésben, permetezéshez, szálastakarmány készítéséhez.
Hasznos volt a kiállítás megtekintése – mondta el érdeklődésünkre Bocskor László nagybaconi gazda, a helyi közbirtokosság elnöke. Első nap, pénteken esett az eső, többen mondták, jobb volna hazamenni. Másnapra azonban kiderült az idő, mindenki jól érezte magát, jó volt a hangulat, este, hazainduláskor már senki sem sietett felülni a buszra – osztotta meg Bocskor.
Mezőgazdasági gépekből, eszközökből, felszerelésekből nagy volt a választék, a pályázatokon gondolkodó gazdák sok árajánlatot is begyűjtöttek, nemcsak gépekről, hanem tenyészállatokról is – számolt be Bocskor.
A falugazdászok a következő utat május 18-ra, szombatra tervezik. Ez alkalommal a Maros megyei Sáromberkén szervezett Agromania mezőgazdasági kiállításra viszik el az érdeklődőket, összesen 49 személyt – olyan gazdákat, akik ugyancsak a de minimis támogatásra pályáznának.
Habár már több időpont is forgott közszájon, ismereteink szerint a „15 000 eurós magyar pályázatnak” is nevezett program pályázati felhívását még ebben a hónapban közzéteszik.

Sikert aratott az Agromania

2019. május 21.
Hagyományteremtő szándékkal szerveztek általános mezőgazdasági kiállítást Maros megyében az elmúlt hétvégén. A térségben a maga nemében újdonságnak számító, Agromania névre keresztelt expóra Sáromberke határában került sor. Mezőgazdasági eszközök, gépek, erőforrások gyártói, forgalmazói, hagyományos termékek előállítói, kertészetek, takarmánygyártók, innovatív technológiákat bevezető vállalkozások mutatták be termékeiket a standokon. Nem hiányoztak az állattenyésztők sem, az érdeklődők szarvasmarhákat, juhokat, lovakat vehettek szemügyre.
Az esemény ugyanakkor jó lehetőséget biztosított a szakmai szervezetekkel, az agráriumban szerepet játszó intézményekkel való ismerkedésre, megbeszélésekre. A kiállítás úgyszintén kiváló keretet biztosított a gazda szakembereknek, a gazda–gazda párbeszédeknek, tapasztalatcseréknek, újdonságokkal való ismerkedésnek is. Az eseményt a Pro Economica Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte.
A sok esőzés miatt szombat reggel a kiállítás helyszínén hatalmas sártenger fogadta a látogatókat, kiállítókat, de a megnyitóra érkező politikusokat, elöljárókat is, így a gumicsizma mindannyiuk számára kötelező tartozéknak bizonyult. Délutánra azonban kisütött a nap, a szép idő vasárnap is kitartott, így az esemény végére több mint hétezer látogató regisztrálta magát a belépőpontnál.
Erdélyből, de szinte az egész országból, valamint Magyarországról összesen 116 kiállító érkezett az Agromaniára termékeik színes skálájával, a nagy mezőgazdasági gépektől szinte a „konyhagépekig”, a termeléstől a csomagolásig használt eszközöket, berendezéseket sorakoztattak fel, de jelen voltak az állataikat bemutató tenyésztők is – értékelte a kínálatot Sikó László falugazdász, szervező. Hozzátette: a készáruk előállítói is jelen vannak egy nagy sátorban, ahol tizenkilenc termelő kézműves termékeket mutatott be.
Megvalósult az álom
A hivatalos megnyitón Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója nem titkolt izgalommal mondta: megálmodtak valamit, amit sikerült tető alá hozni, ami még soha nem volt Maros megyében, de a térségben sem. „Nagyon vártuk a pillanatot, hogy itt köszönthessük Önöket, és hogy a gazdákat az új technológiákkal, a cégekkel, különböző intézményekkel egy helyre tudjuk összehozni. Mindezért külön köszönet azoknak a főtámogatóknak, akik mellénk álltak” – fogalmazott Kozma Mónika, elmondva azt is, hogy a támogatóknak köszönhetően kiállítóknak és látogatóknak egyaránt ingyenes volt a kiállításon való részvétel. „Nagy szeretettel köszöntjük idén Magyarországot, a magyarországi standot, akik jelen vannak köreinkben, képviselvén az anyaországi mezőgazdasági ipart” – mondta az igazgató.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kiállítás várt eredményeit megfogalmazva mondta: „célja, hogy közelebb hozza egymáshoz azt a két szegmenst, amely nélkül igazából a mezőgazdasági termelés nem lehetséges. Azokat, akik magával a termeléssel foglalkoznak, és azokat, akik a különböző eszközöket, a mezőgazdasági termeléshez szükséges minden kiegészítőt forgalmaznak”. Az együttműködés fontosságát kiemelve megállapította: „azt gondolom, nagyon fontos, hogy magyar és román, román és magyar mezőgazdászok, farmerek és iparosok tudnak találkozni, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjával jelen van Erdélyben, mert ez újból csak az együttműködésről szól, a közös érdekről, célról – jobbnak lenni, erősebbnek lenni, megerősödni”.
Jelentős program indul Székelyföldön
Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára értelmezésében „azért gyűltünk itt össze, hogy Erdély, azon belül is a mezőgazdaság erősítéséről, fejlesztéséről beszélgessünk”. A gazdák támogatását annyira fontosnak gondolják, hogy a magyar kormány egy nagyon hatékony programot indított támogatásukra. Ezt Maros-Mezőségen kezdték el, Kolozs megyében folytatták, ahol aznap írták alá az ezredik nyertes pályázatot. Az eddigi támogatások révén 17 millió eurónyi fejlesztés valósulhatott meg eddig – mondta. „Ezúttal szeretném Önöknek bejelenteni, hogy úgy döntött a magyar kormány, és az ehhez szükséges pénzügyi keretet is hozzárendelte, hogy ezt az összeget a következő két-három évben szeretné megnövelni, akár hússzorosára is. Ez azt jelenti, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye vonatkozásában egy új programot indítunk, ezúttal – a nagyok után – a kisebb gazdákat célozva meg, amelynek keretében legtöbb 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatásra pályázhat mindenki, aki kizárólag mezőgazdaságból él. Ez gyakorlatilag Székelyföld egészét magában foglalja. Ebből az összegből Önök állatokat vásárolhatnak, ültetvényt telepíthetnek, eszközöket szerezhetnek be” – mondta. Magyar megítélése szerint a magyarországi támogatással és az önrésszel együtt minden lehetőség megvan arra, hogy a következő években ennek a térségnek a legnagyobb koncentrált mezőgazdasági fejlesztése valósulhasson meg, értékét mintegy 300 millió euróra becsülte. „Ezek a támogatások addig állnak rendelkezésre, amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van” – összegzett.
Külön standon a magyar gépgyártók és -kereskedők
A magyarországi gépgyártók és -kereskedők a kiállítás egyik legnagyobb standján mutatták be termékeiket. A standot, a kiállításon való részvétel lehetőségét a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság biztosította a magyar kiállítók számára. Tizenhárom magyarországi gyártó termékével ismerkedhettek a látogatók, olyan gépekkel, melyekre legnagyobb a kereslet: szálastakarmány-készítő gépek, talajművelő eszközök, pótkocsik – mondta el érdeklődésünkre Pigniczki Ferenc szervező, az Umwelt Kft. tulajdonosa.
– Hogyan látják, a gazdák a magyar finanszírozású pályázatok reményében is érdeklődnek a kiállított termékek iránt, igénylik a konkrét árajánlatokat? – kérdeztük a szervezőtől.
– Egyértelműen érzeni lehet a felfokozódott érdeklődést, kígyózó sorokban állnak a gazdák a partnerek asztalainál, információkat igényelnek, árajánlatokat szereznek be.
– Mi érdekli a leginkább a gazdákat?
– Már előzőleg felmértük, hogy a legtöbben a pótkocsik, szálastakarmány-készítő gépek, talajművelő eszközök iránt érdeklődnek. Fontos, és hozzá kell tennem, hogy nagy az igény az erőgépek iránt is. Igaz, elkötelezettek vagyunk a magyar termékek irányába, de ugyanígy figyelembe vesszük azt is, hogy Romániában, Szászrégenben van egy traktorgyár. Teljesen természetes, hogy az erőgépet vásárolni szándékozó gazdának az IRUM traktort ajánljuk, amely közkedvelt erőgép lett – fogalmazott Pigniczki.
Kötetlen eszmecsere gazdák és falugazdászok között
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) által működtetett falugazdász hálózat tagjai saját sátrukban várták a gazdákat. Az Agromania kiállításon való részvételre szakmai utat is szerveztek, csak Kovászna megyéből több mint hetven gazda vehetett részt az eseményen.
Becze István, az SZGE elnöke érdeklődésünkre elmondta: „fontosnak tartjuk, hogy megjelenjünk minden olyan eseményen, ahol minél több gazdával találkozhatunk személyesen. Erre kiváló lehetőség az első alkalommal megszervezett Agromania, ahol a két nap alatt több mint hétezer gazda fordult meg. Ezeken az eseményeken lehetőségük van a falugazdászoknak és a gazdáknak a sokkal kötetlenebb eszmecserére”.
A falugazdászok a szakmai tanácsadás mellett „idegenvezetői” feladatot is vállaltak az Agromanián. A térségükből érkezett gazdákat kapcsolatba hozták a kiállítókkal, segítettek a gépek, berendezések, egyéb termékek megismerésében, nem utolsósorban kedvező árajánlatok beszerzésében.
A székelyföldi falugazdászok sátra gasztronómiai szempontból is vonzó volt a kiállításon. János Zsolt falugazda, vadgazda mérnök és munkatársa, Mika Dezső állattenyésztési mérnök méretes üstben főzött szarvaspörköltet, az ínyencség széles körű sikert aratott. Amíg esett az eső, gondban voltak főztjük végső formáját illetően – részletezte viccesen Mika –, ha csorog, akkor leves lesz, ha nem, akkor pörkölt. Semmi rendkívüli nem volt a receptben, a nagyanyáink által használt alapanyagok kerültek az üstbe, fűszerként sót, borsot, paprikát használtak. A köret is egyszerű volt, tarhonyát főztek a pörkölt mellé – tudtuk meg János Zsolt „főszakácstól”.
Elismert tevékenységet folytatnak a falugazdászok
A Romániai Magyar Gazdák Maros megyei szervezete is saját standján várta az érdeklődőket. Szakmai szervezetként több mint harminc éve részei a gazdaközösségnek. Öt falugazdászt foglalkoztatnak, szervezőként is részesei a rendezvénynek, becsületesen kivették részüket a megvalósításában. A befektetett szervezői munka elégtétellel jár, hiszen hiánypótló az esemény, dicséret illeti az ötletgazdákat, szervezőket egyaránt – osztotta meg Fazakas Miklós, a szervezet vezetője. Az RMGE Maros megyei szervezetéről szólva elmondta: „Erdélyben a legnagyobb magyar közösség számszerűleg Maros megyében van, nagy részük vidéken él, így komoly feladatunk, hogy tudjuk megtartani és megerősíteni őket az agrárium számára. A falugazdászok tevékenységét illetően Fazakas kijelentette: „Szakmai alapon szervezték, olyan szakembereik vannak, akik saját ágazataikon belül hitelesek, több évtizedet töltöttek a szakmában gyakorló gazdaként, de kutatóként is. Hatékonyan csak úgy tudunk segíteni a gazdáknak, ha megfelelő szaktudást és technológiát biztosítunk, amely biztosítja számukra a megélhetést, a helyben való maradáshoz szükséges anyagiakat. Tehát nem kérdéses, hogy a falugazdászok elfogadott, elismert tevékenységet folytatnak.”

A huszadik egyetemi ballagás Kézdivásárhelyen

2019. május 18.
Tanárok, szülők, hozzátartozók és diáktársak jelenlétében tartották meg a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozata óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakos végzős hallgatóinak a ballagási ünnepségét tegnap délután a Vigadó színháztermében. A végzős évfolyamon tizenegyen voltak, akik a Gaudeamus akkordjain vonultak be a terembe.

A szerző felvétele

Mint ismert, kereken húsz évvel ezelőtt indult a magyar nyelvű főiskolai óvópedagógus- és tanítóképzés Kézdivásárhelyen. 2008 óta a főiskolai képzés egyetemi szintűvé alakult át, a végzősök azóta óvodai és elemi iskolai tanári oklevelet kapnak. Tegnap a végzősöket elsőként Kálmán-Ungvári Kinga igazgató köszöntötte. Egy bizonyos, pedagógusnak lenni jó, ha nem feledjük a lényeget, vagyis azt, hogy a tanítás a szeretet egyik formája” – mondotta többek között a tagozat igazgatója. Ezt követően a Manócska Napközi Otthon kis óvodásai és a Molnár Józsiás-iskola elemi tagozatos tanulói búcsúztatták el a kis óvó- és tanító néniket, majd egy rövid néptánc-népdal összeállítás következett. A másodévesek nevében Fülöp Annamária szólt a ballagókhoz, majd Vargyasi Anna végzős búcsúbeszéde következett. Az elsőévesek mesés-verses-dalos műsorral köszöntötték a ballagókat, majd egy videóbejátszással idézték fel a három év emlékeit. Tanulmányi eredményeikért oklevelet vehettek át az éltanulók: Ördög Mária, Dáni Enikő, Illés Enikő, Kelemen Éva és Fésűs Adél.

Úzvölgye osztrák–magyar katonai temetője

2019. május 21.
Három hete tartja izzásban a román–magyar kapcsolatokat, hogy Székelyföld és Moldva határán, a hegyek közt fekvő Úzvölgye osztrák–magyar katonai temetőjében a moldvai Dormánfalva polgármesteri hivatala román állami támogatással létrehozta a román hősök parcelláját.

Az úzvölgyi katonai temető. Fotó: Toró Attila

Dormánfalva május 17-ére hirdette meg az emlékmű és a parcella felavatását, de elhalasztotta az eseményt, miután az állami építési felügyelőség megállapította, hogy a polgármesteri hivatal törvénytelenül állította ki maga számára az építési engedélyt: az összeállított dokumentáció nem bizonyítja egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát. Törvénytelennek találta az engedélyt a román kulturális tárca is.
Úzvölgye Trianon előtt Magyarország egyik legkeletibb települése volt. A favágó-települést a Moldva felé folyó Úz medrében, egy tisztáson hozták létre, pár kilométerre az egykori államhatártól. A településről a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonba, Moldva felé pedig a 21 kilométerre fekvő Dormánfalvára vezet út. Az elhanyagolt, csaknem járhatatlan utak miatt a helység elszigetelődött és elnéptelenedett. 2002-ben kilencen, 2011-ben hárman lakták, valamennyien magyarok, utolsó lakosa 2017-ben költözött el. Úzvöl­gyében soha nem vezették be a villanyt. A falu épületeit 1942-ben a magyar honvédség építette. A kaszárnyasort a kommunizmus idején Hargita megye átengedte használatra Bákó megyének. A moldvaiak pionírtábort működtettek benne. Az épületek ma elhagyottan állnak.
A település a hatályos román törvények szerint a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Ekként jelöli meg a román megyéket kialakító 1968/2-es törvény, valamint a Csíkkozmás és Csíkszentmárton szétválását kimondó 2002/103-as törvény is. E hovatartozást kormányhatározatok, minisztériumi rendeletek sora is megerősíti. Legutóbb a 2010/299-es kormányhatározat rögzítette Csíkszentmárton közvagyonát, amelybe a katonai temetőt is belefoglalta. Csíkszentmárton részeként jelenik meg a település a népszámlálási, választási nyilvántartásokban, a katonatemetőt pedig a Hősök Kultuszáért Országos Hivatal is így jeleníti meg a román védelmi tárca honlapján.
A kommunista megyésítési törvény nem az egykori Magyarország keleti határain húzta meg a megyék határait, a hegyvidéken erdélyi területeket juttatott a moldvai megyéknek. Úzvölgye azonban Erdélyben maradt. A Hargita és Bákó megye közötti határ több mint tíz kilométeren halad az Úz folyó völgyében. A falu a folyó bákói oldalán fekszik ugyan, de a megyehatárt úgy rajzolták meg, hogy a folyó medréből kitérve megkerülje a települést.
Miután az 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban, Dormánfalva magának követelte Úzvölgyét. Álláspontjának az adott nyomatékot, hogy a települést akkor csak Moldva felől lehetett megközelíteni. A két megye kataszteri hivatala és Dormánfalva önkormányzata 2001-ben Csíkszentmárton képviselői nélkül döntötte el Bákó megye javára a tulajdonvitát. A jegyzőkönyv elfogadása azt a különös helyzetet idézte elő, hogy Úzvölgye ugyan Hargita megyéhez tartozik, a terület azonban, amelyen fekszik, Bákó megye része. A Bákó megyei hatóságok a 2000-es évek elején eltüntették az út mellől Hargita megye határtábláját, a sajátjukat pedig pár kilométerrel feljebb, a település Hargita megyei oldalán helyezték ki. Dormánfalva önkormányzata ez év márciusában a kisváros magánvagyonából a közvagyonába helyezte át a temetőt, amelyet április utolsó napjaiban telekkönyvezett is.
A Kárpátok kevéssé ismert hágója a két világháború idején nyert stratégiai jelentőséget. Az 1916. augusztusi román betörés és a román csapatok októberi kiszorítása után az Úz folyó völgyében, az egykori államhatártól keletre alakult ki másfél éves állásháború a magyar királyi 39. honvéd gyaloghadosztály négy ezrede (a kassai 9., a miskolci 10., a munkácsi 11. és a besztercebányai 16.) és a román 7. gyaloghadosztály csapatai között. A román csapatokat még az év novemberében a cári orosz hadsereg egységei váltották. A harcok mindkét oldalon nagy veszteséggel jártak. Úzvölgye a harcok teljes ideje alatt magyar fennhatóság alatt állt. A településen létesített katonai temetőben a magyar hadsereg temette el a halottait. A román és az orosz hadsereg a fronttól keletre, Dormánfalva térségében létesített temetőket elesett katonái számára. A háború idején az úzvölgyi temetőbe csak olyan román és orosz katonák kerülhettek, akiknek holttestét a magyar honvédség gyűjtötte össze.
A temető román parcelláját létrehozó Dormánfalva önkormányzata viszont – az osztrák és magyar forrásoknak ellentmondva – azt állítja, hogy Úzvölgyében nemzetközi temető áll, amelyet a román Hősök Kultusza Társaság hozott létre 1926 és 1927 között. Állítása szerint a temetőben 1306 – román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb – katonát temettek el. A moldvai önkormányzat ennek bizonyítására honlapot hozott létre, amelyen látszólag ezt igazoló korabeli dokumentumokat is bemutat. A román hatóságok egyelőre nem bizonyították, hogy hantoltak-e el a háború után román és más nemzetiségű katonákat a temetőben.
A második világháborúban a benyomuló szovjet hadsereg órák alatt áttörte a székely határvadászok állásait. Jelentősebb ütközetekre Úzvölgyétől nyugatra került sor. Székelyföldön ennek a csatának az emléke él élénken a köztudatban, mert ekkor a környékről származó katonák estek itt el. A katonai temetőben 1996-ban állítottak második világháborús emlékművet, amelynél évről évre megemlékezést tartanak. A sírkertet az elmúlt években a magyar állam támogatásával újította fel Csíkszentmárton önkormányzata.
Gazda Árpád/MTI

Zelenszkij kiírta az előrehozott parlamenti választásokat

2019. 05. 21.  MTI
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a rendeletet a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választásokat pedig július 21-re tűzte ki.
A dokumentumban, amely az elnök hivatalos honlapján jelent meg, az államfő az alkotmány több pontjára hivatkozva rendeli el a törvényhozás mandátumának idő előtti megszüntetését.
A rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a mai naptól.
Zelenszkij kérte a házelnöktől a parlament rendkívüli összehívását 
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalos levélben kérte Andrij Parubij házelnököt, hogy szerdára rendkívüli ülésre hívja össze a parlamentet.
Az államfő által a Twitteren közzétett dokumentum szerint azért kéri a törvényhozás összehívását, hogy a képviselők módosítsák a parlamenti választásokról szóló törvényt. Ezen kívül kéri, hogy a parlament tűzze a rendkívüli ülés napirendjére a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását is.

„Brüsszel a külföldi spekulánsok érdekében támadja a magyar földtörvényt”

MH/MTI 2019. MÁJUS 21.
Brüsszel a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadja a 2014 óta érvényben lévő magyar földtörvényt - írta az Agrárminisztérium (AM) az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletére reagálva.

Agrárminisztérium: A kormány mindent megtesz a magyar föld és magyar gazdák védelmében Fotó: MH

A testület kedden jogsértőnek ítélte azt a magyar rendelkezést, amely - a 2013-as földtörvényben - megszüntette a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogát. Ezzel Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit - írták.
A tárca közleményében leszögezi, a kormány mindent megtesz a magyar föld és magyar gazdák védelmében, mert a magyar földet magyar kézben kell tartani, és meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól. Az AM azt ígéri, hogy tanulmányozza az ítéletet és minden jogi lehetőségeket kihasznál, hogy csak a törvények betartásával és ne azok kijátszásával lehessen gazdálkodni Magyarországon. Kiáll a magyar gazdák petíciója mellett is, amely elfogadhatatlannak nevezi, hogy Brüsszel az agrártámogatások csökkentéséből akar még többet költeni a migránsokra.
A közlemény felidézte, hogy a magyar törvény sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, véget vetve a nemzeti érdekeket feladó balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződésekkel spekulánsok kezére játszotta a magyar földeket. A jogszabály - mint írták - több százezer hektárnyi területet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsoké legyen.

Franciaország nem a franciáké! – Megszállták a párizsi repteret a „feketemellényesek”

2019. 05. 21.Teveli Zoltán
Illegális bevándorlók százai leptek el a Charles de Gaulle párizsi repülőteret, hogy kikényszerítsék saját befogadásukat. A magukat a sárgamellényesek után „feketemellényesekként” aposztrofáló tüntetők többek között olyanokat kiabáltak a megafonba, hogy „Franciaország nem a franciáéké”, illetve hogy „minden afrikainak joga van itt lenni”.
A megmozdulásukról videók is készültek, a csoport egyik tagja figyelmeztetett, hogy nem ez lesz az utolsó akciójuk, s az Air France van célkeresztjükben – írja a Le Parisien.
Megdöbbentő szavak, de nem azért, és nem azoktól, akik kimondták mindezt. A történetben az a vérfagyasztó, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetők afelé terelik az EU-t, hogy a párizsi reptéren kimondott szavak valósággá váljanak.
Valami ilyesmi lenne az Európai Egyesült Államok.

Titkosszolgálatok akcióban

2019. 05. 21. Bayer Zsolt
Heinz-Christian Strachénak vége van. Politikai pályafutásának befellegzett, hogy emberileg túléli-e, még kérdés. Jörg Haidernek nem volt ilyen „szerencséje”. Jörg Haider nem választhatott sorsot, azonnal meghalt, baleset következtében – neki ezt szánta a sors. Vagy valaki más. A „szélsőjobbos” vezérről ezután megtudta a világ, hogy melegbárokba járt. Ezt a halál utáni gyilkosságot viszont egészen biztosan a másik „sors” intézte. Valamelyik titkosszolgálat.
Strachénak vége van. Ostoba volt, elővigyázatlan, naiv, hülye. Elment Ibizára, ahol behálózta egy „orosz”, akivel „tárgyalt”, úgy, mint egy igazi amatőr, politikai hülyegyerek. Strache mindezekért megérdemli a sorsát. Illetve „sorsát”. Mert az ő esetében – ellentétben Haiderrel – legalább azt tudjuk pontosan, hogy egy titkosszolgálati akció áldozata lett.
A nagyvad elejtésétől megmámorosodott ballibsi sajtó már hírül adta: „Nincs is unokahúga annak az orosz oligarchának, akinek nevében az állítólagos unokahúg tárgyalt Strachéval.” Hát persze hogy nincs.
Az egésznek az a lényege, hogy kellett egy orosz szál a buliba, mert most az oroszok lettek kinevezve patás ördögnek. A Vörös zsaru című hollywoodi film idején a Nyugat még éppen az oroszok jófiúvá sminkelésével volt elfoglalva, ugyanis még az a forgatókönyv látszott megvalósulni, hogy az orosz ásványkincseket a nyugati oligarchák fogják megkaparintani egy orosz „trónra” ültetett, akarattalan stróman segítségével, aki majd üveggyöngyökért eladja nekik azt a hatalmas országot. Jelcin lett kiszemelve erre a feladatra, no és persze többek között Hodorkovszkij.
Ha nem jön közbe Putyin, minden haladt volna a maga útján. Így aztán csak annyit sikerült elintézni, hogy egy volt német kancellár beüljön a Gazprom (majd a Rosznyefty) igazgatótanácsába.
És persze elindult az oroszok elleni hollywoodi és sajtóbéli hajtóvadászat, sok-sok titkosszolgálati munkával. Most éppen Ukrajna tart ott pontosan, ahol Oroszország (a végóráit élő Szovjetunió) tartott a jófiúvá sminkelés idején. Most Ukrajna a klassz kis demokrácia, és egy volt amerikai alelnök fiacskája már be is ült a legnagyobb ukrán energetikai cég igazgatótanácsába.
El tudják képzelni, mik derülnének ki, ha egy titkosszolgálati akció keretében egyszer titkos felvételek készülnének és kerülnének nyilvánosságra egy Schröder–Gazprom, egy Hunter Biden–Burisma megbeszélésről? Esetleg ha egyszer megtudhatnánk, mi hangzik el egy Soros–Juncker vagy egy Soros–Kurz megbeszélésen? Ott aztán hallgathatnánk vastag, orcátlan hazaárulásokat!
De nyugodjunk meg, ilyesmi soha nem fog napfényre kerülni. A megfelelő titkosszolgálatok és a megfelelő titkosszolgálatokat mozgató hatalmi (és gazdasági) elitek nem vakmerők. És nem ellenségeik önmaguknak. Mindig a Strachéknak kell elvágni a torkát – jelképesen, vagy ha nagyon muszáj, hát valóságosan. Nekünk pedig azt kell tudnunk, hogy ezek a titkosszolgálatok ma ott vannak mindenhol, ahol a nemzeti érdekek élveznek többségi támogatást. (Felkészül Olaszország és Magyarország.)
Mindenesetre, ha megtudnánk, melyik titkosszolgálat intézte Strache kicsinálását az állítólagos orosz szállal és az EU-választások finisére időzített nyilvánosságra hozatallal, akkor sok egyebet is tudhatnánk. Például hogy a szintén szabadságpárti osztrák belügyminiszter jó helyre céloz-e azzal, hogy a bevándorláspártiak buktatták meg az osztrák kormánykoalíciót.
Most csak egyben lehetünk biztosak: ezek tényleg mindenre képesek, éppen ezért ennek tudatában kell velük harcolni.

Vizsgálatot indított a rendőrség a székelyudvarhelyi Wass Albert-műsor miatt

2019. május 21.,   MTI 
Vizsgálatot indított a rendőrség egy Székelyudvarhelyen tavaly októberben tartott Wass Albert irodalmi műsor miatt – közölte Sorbán Attila Örs, a Wass Albert-estek rendezvénysorozatot szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület elnöke kedden egy csíkszeredai sajtótájékoztatón. 
Az EMI a tájékoztatóról kiadott közleményében tudatta: a rendőrség azzal gyanúsítja a rendezvény főszervezőjét, hogy a tavaly október 12-én tartott székelyudvarhelyi Wass-előadással megsértette a háborús bűnösök népszerűsítését tiltó 2002/31-es kormányrendeletet. Az EMI közölte: a vizsgált rendezvényen a Pannonikum zenekar dalai és a könyvesboltokban Erdély-szerte szabadon árusított Wass Albert-könyvből választott versek voltak hallhatók. 
Az egyesület kinyilvánította: a Wass Albert-estek műsor a szülőföld és a nemzet szeretetét volt hivatott Wass Albert irodalmi munkásságán keresztül népszerűsíteni, a műsornak semmilyen más célja nem volt. Az EMI felidézte: az egyesület elnökét és alelnökét tavaly egyszer már kihallgatta a rendőrség ugyanebben az ügyben. 
Az egyesület közölte: megfélemlítési akciónak tekinti a rendőrségi eljárást. „Egy kulturális rendezvény ilyen szintű kiforgatása és megtámadása folytatása annak a magyarellenes hadjáratnak, amelyet a román állam évek óta folytat saját állampolgárival szemben” – áll az egyesület közleményében. Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albert írót azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy több ember kivégzésére bujtotta fel az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereget. 
Az írót és apját 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Wass Albert a háború után nem tért vissza Erdélybe, 1951-től az Egyesült Államokban telepedett le. A kommunista román hatóságok kiadatási kérelmét az amerikai igazságügyi minisztérium több rendben is megvizsgálta, és megalapozatlannak találván elutasította. 
Wass Albert halála után az író egyik fia elindította a rehabilitálás romániai folyamatát, de perújrafelvételi kérését a román legfelsőbb bíróság 2008-ban jogerősen elutasította. 
A gyergyószentmiklósi ügyészség 2013-ban gyergyószentmiklósi és gyergyócsomafalvi magyar értelmiségieket vizsgált ki Wass Alberthez kapcsolódó rendezvények szervezése miatt, de nem indított bűnvádi eljárást az érintettek ellen.

Ha nem tudnád melyik szavazókörzethez tartozol, a választási hatóság online adatbázisa segít

2019. május 21. 
Ha nem tudnád, hogy a vasárnapi európai parlamenti képviselőválasztáson melyik választókörzetben kellene szavaznod, akkor az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatbázisában megtudhatod. Ahhoz, hogy a kívánt információt megtudd, a személyi számodat (CNP) kell megadd és a vezetékneved, illetve be kell írj egy elég hosszú robotszűrő kódot. 
Az adatbázis ezek után kidobja, hogy lakhelyed szerint melyik szavazókörzethez tartozol. Azt is tudnod kell, hogy függetlenül attól, hogy a szavazás napján, azaz május 26-án hol tartózkodsz, pótlistán bármelyik szavazóhelyiségben szavazhatsz. 
Ha pedig továbbra is maradtak olyan kérdéseid amit az EP-választás hogyanjáról tudni akartál, de sosem merted megkérdezni, akkor kattints ide.

Beperelték Kolozsvár Polgármesteri Hivatalát a sajtótájékoztatók hiánya miatt

2019. május 20.  
Beperelte a kolozsvári sajtósok szakmai egyesülete (APPC) a város polgármesteri hivatalát, ez úton próbálva arra kényszeríteni az intézményt, hogy a 2001/544-es törvényt betartva, tartson sajtótájékoztatókat. Hétfőn kiadott sajtóközleményében a kolozsvári sajtósok szakmai egyesülete rámutat, pénteken perelte be a városházát a kolozsvári törvényszéken, és ezzel azt szeretné elérni, hogy az intézmény sajtótájékoztatókat tartson, „legalább havonta egyszer”. „A polgármesteri hivatal legutóbb 2017. december 11-én tartott sajtótájékoztatót. Megemlítjük, hogy az APPC megpróbálta barátságos úton megoldani ezt a helyzetet, két felszólítást is intézve a hivatalnak (...) az elsőt még 2017. január 31-én, a másodikat pedig idén április 15-én. Egyiknek sem volt semmi eredménye” - nehezményezi a szakmai egyesület. Az újságírók úgy gondolják, hogy az új kommunikációs csatornák használata jó dolog, de, mivel egyoldalúak, csak kiegészítő szerepük kell hogy legyen, nem helyettesíthetik a sajtó képviselőivel való találkozást és kommunikációt. Kifejtik, a sajtótájékoztatók lényege, hogy az újságírók spontán kérdéseket tehetnek fel olyan témákkal kapcsolatban, amelyek természetesen nem biztos, hogy mindig tetszenek a szervezőknek, de csakis általuk tud kialakulni a hatékony párbeszéd a közigazgatás és a sajtó között, amely utóbbi a közvélemény szószólója. A polgármesteri hivatal sajtóirodája által kiadott hírlevelek, közlemények, rövid beszámolók az egyoldalú kommunikáció eszközei, nem biztosítják a szükséges átláthatóságot, és csak arra jók, hogy a városháza 'megvalósításait népszerűsítsék'. A sajtósok szakmai egyesülete 2005 óta tevékenykedik Kolozsváron, azon dolgozva, hogy a helyi sajtó minőségét és tagjai szakmaiságát növelje.(agerpres)

Soós Sándor kilép az EMNP-ből és ultimátumot intézett a párt elnökségéhez

T. N. 2019. május 21. 
A Kolozs megyei politikus az elnökválasztás körüli szabálytalanságok miatt kilépett a Néppártból és a bírósághoz fordult. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökválasztása körüli szabálytalanságok miatt kilép a Néppártból, emellett felhívást intézett volt az alakulatához, hogy hívjanak össze egy rendkívüli küldöttgyűlést, különben a bírósághoz fog fordulni – hangzott el a politikus kolozsvári sajtótájékoztatóján. 
Miután az EMNP március 23-án a nagyváradi tisztújításán Csomortányi Istvánt választották a párt elnökének, Soós Sándor, az ellenjelöltje felhívta a sajtó figyelmét, hogy szabálytalanságok történtek a megválasztás során, azonban ezeket mostanáig sem sikerült tisztázni. Soós Sándor elmondása szerint úgy a tisztújítás előkészületei, mint az elnökválasztás során számos szabálytalanság történt. 
Ezek közül kirívó esettként említette, hogy a László György elnöksége alatt álló Maros megyei szervezet részéről négy olyan küldött is jelen volt, akiket a megyei szervezet nem jelölt, ezen felül pedig a Maros megyeiek kérték, hogy kapjanak még további 10 mandátumot, ezért az öt elnökjelölt és a fel nem töltött székelyföldi jelöltek mandátumát átadták nekik, ám Soós elmondása szerint a Néppárt alapszabályzata szerint az országos küldöttgyűlésen nem lett volna szabad ezt megtenni. Az elnök megválasztásával kapcsolatban a szabályzat értelmezésével akadtak gondok. 
A két jelöltet nagyon szoros különbséggel, 84-83 arányban, választották meg, ezt pedig a tisztújítást levezető elnök többségnek értelmezte, holott a szabályzat szerint a jelenlévők fele plusz egy szavazata számít többségnek, így Soós értelmezése szerint nem volt meg a többség az elnök megválasztásához. 
Soós elmondása szerint az országos küldöttgyűlést követően több óvást is intéztek a párt Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottsághoz (OSZEB), de az összes ilyen kérést elutasították. A politikus szerint itt is gondok akadtak, hiszen a szabályzat szerint a bizottságnak 30 napon belül döntést kellett volna hoznia, ellenkező a bírósághoz lehet fordulni. Soós szerint ő kb. 50 nap múlva kapta meg az elutasító választ. Az elutasítás magyarázatát részben abban látja, hogy a bizottság nem szakmai alapon választott tagjai többnyire Bihar megyeiek, és mivel a jelenlegi elnök is onnan származik, ezért nagy nyomás nehezedik rájuk. A néppárti politikus elmondta, több megkeresés is történt a részéről a vezetőség felé, hogy megoldást találjanak a helyzetre, de mindig elutasították. Legutóbb május 11-én találkozott volna a jelenlegi vezetés a Soóst támogató táborral, ám ezt az előbbiek lemondták. 
Ezt követően érkezett meg az OSZEB döntése is, így Soós szerint az ügyet már nem lehet a párton belül tartani. Soós kifejtette, ő folyamatosan arra törekedett, hogy az elnökválasztás körüli szabálytalanságot feloldják. Meglátása szerint erre az lett volna a legmegfelelőbb mód, ha még a választáson megismétlik a szavazást, hogy megerősítsék egyik vagy másik jelöltet, ám ez nem történt meg. A politikus elmondta még, hogy annak idején azért vállalt szerepet a pártban, mert úgy érezte, akkor van értelme „nemzeti alapon” politizálni, ha tiszta lappal indulnak, de ezt a tiszta lapot a küldöttgyűlés befeketítette és így a párt „nem vagyunk különbek azoktól, akik miatt ezek a személyek annak idején kiléptek”. 
Soós szerint felelőssége van abban, hogy legyen egy tiszta alap, amire fel lehet majd építeni a „nemzeti politizálást”, ezért, ahogyan fogalmazott, Tőkés László 2002-ben szüneteltette az RMDSZ-tagságát, ám erre a Néppártban nincs lehetőség, így kilép az általa illegitimnek nevezett pártból, amely szerinte már nem az a párt, ahová annak idején belépett. 
Csomortányi István, az EMNP elnöke. Fotó: Facebook / Csomortányi IstvánSoós elmondta, több megkeresés után tucatnyian írták alá azt az elnökségnek küldött levelet, amelyben a rendkívüli küldöttgyűlést összehívását kérték, ám erre nem érkezett érdemi válasz, ezért a kolozsvári törvényszékre bírósági óvást nyújtott be. Azonban hangsúlyozta, ha egy héten belül összehívják a rendkívüli küldöttgyűlést, amelyet véleménye szerint egy kb. 50 fős csapattal is szabályosan meg lehet tartani, akkor visszavonja az óvást. 

Csomortányi István, az EMNP elnöke. Fotó: Facebook /Csomortányi István 

Kiemelte azonban, hogy nem sértődöttségből vagy hatalomvágyból nyújtotta be az óvást, hanem mert nem szeretne szemet hunyni a szabálytalanságok felett. Bízva abban, hogy a párt valós megtisztuláson mehet át, nem kíván újra indulni az elnökségért, továbbra is fenntartva kilépését. Elmondta, szimpatizánsainak nincs jelöltje az elnöki tisztségre, habár sokan őt szerették volna ott látni, de véleménye szerint sok fiatal van a pártban, akik meg tudnák újítani a szervezetet. 
A politikus kifejtette, ha mégis pereskedésre kerülne a sor, akkor számos precedens található már ilyen esetekre, pl. a Legfelső Bírói Tanácsnak (CSM) 2011-ben egy hasonló esetet kellett értelmeznie és akkor kimondták, hogy a többséghez a jelenlévők fele plusz egy szavazat szükséges. 
Elmondása szerint szemére vetették azt, hogy Romániában nincs törvénykezés arra, hogy mi számít többségnek, de ahogy fogalmazott, arra sincsenek törvények, hogy a nap 24 órából áll, mégis mindenki elfogadja azt. Soós egyértelműnek nevezte azt, hogy ha arra kerül a sor, megnyerik a jogvitát. 
A politikus elmondta, az első tárgyalásra két hónapon belül kerülhet sor vagy a nyári szünetet követően, de a tapasztalat azt mutatja, a per egy éven belül lezárulhat. Soós arról is tájékoztatott, hogy ügyvédje, Kiss Júlia, aki szintén a szabálytalanságok miatt lépett ki az EMNP-ből, úgy látta, a a bukaresti törvényszéken a múlt héten még nem volt Csomortányi István neve bejegyezve a párt elnökeként. 
Soós Sándor a párton belüli tarthatatlan állapotokért Szilágyi Zsoltot és Toró T. Tibort és okolta, mondván, ragaszkodnak a párton belüli befolyásukhoz, amelynek csak haszonélvezője az újonnan megválasztott Csomortányi. 
Véleménye szerint azonban jelzések vannak arra a rendszeren belül, hogy a Néppárt vezetése nem kíván kompromisszumos megoldást, a Szatmár megyei pártszervezet vezetőjét például egyik napról a másikra rúgták ki, mert a megye képviselői a küldöttgyűlésen mellé álltak. Soós szerint az ősszel várható Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tisztújításán is félreállítások várhatóak. 
A politikus elmondta, a párt azon tagjai, akik őt támogatták, most nehéz helyzetben vannak, hiszen számos önkormányzati képviselőnek megvonhatják a mandátumát, ellehetetlenítve őket. Soós azt tanácsolta híveinek, maradjanak a helyükön, mert elsősorban a saját közösségeik felé kell elszámoljanak tetteikkel és majd a 2020-as önkormányzati választásokkor eldöntik, hogy merre tovább. 
Soós szerint ugyanakkor az emberek érzik, hogy a párt jelenleg instabil állapotban van, ezért kérdéses, hogy 2020-ban mennyire mernek majd a párt színeiben indulni. A politikus beszélt arról is, hogy nem a pártot szeretné gyengíteni, mert magáénak érzi azt, hanem azt kívánja, hogy az alakulat vesse ki magából a szabálytalankodókat és tudjon megújulni. 
Soós azt is elmondta, alapvetően a megújulás körül éleződtek ki az ellentétek és nem ideológiai ellentét húzódik a párt tagjai között. Soós elnökként arra törekedett volna, hogy fuzionáljanak a Magyar Polgári Párttal, amelynek elnökével jó kapcsolatokat ápol. Soós azt is közölte, hogy több román és magyar párttól is megkeresték már, és egy új transzszilvanista alapokon álló, vegyes párt bejegyzésével is megkörnyékezték, de elmondása szerint jelenleg nem kényszeríti semmi, hogy új pártot válasszon.

Csak egy megújult EMNP-be iratkozna vissza a párttagságáról lemondó Soós Sándor
Lemondott párttagságáról Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt márciusi küldöttgyűlésén egy szavazattal alulmaradó elnökjelölt. A pártját beperelő politikus szerint a csúcsvezetőséggel történő belső harcát több tucatnyian támogatják – adja hírül a Krónika.
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) március 23-ai küldöttgyűlésén egy szavazattal alulmaradó elnökjelöltje Kolozsváron megtartott keddi sajtóértekezletén megerősítette, hogy a kolozsvári bíróságon iktatta keresetét pártja ellen. Amint arról beszámoltunk, Soós Sándor korábbi országos alelnök a küldöttgyűlésen történt több „szabálytalanság” miatt döntött a bírósági eljárás mellett, miután a párt csúcsvezetőségével többszöri próbálkozására sem sikerült békésen rendezni a nézeteltéréseket.
Soós Sándor részletesen beszélt az újságíróknak a küldöttgyűlés általa szabálytalannak tartott történéseiről: elmondása szerint a tisztújító kongresszus ideje alatt derült ki, hogy Maros megyének alapszabály-ellenesen több mandátumot juttattak, mint amennyi megillette volna. Soós azt is kifogásolta, hogy Arad és Bihar megye között az utolsó pillanatban történt mandátumcsere. Noha erről komoly viták alakultak ki a zárt ajtók mögött zajló nagyváradi küldöttgyűlésen, a voksolást „rendellenesen” is lebonyolították.
„A politikai pártok tisztújításáról a törvény azt írja elő, hogy a választáson részt vevő küldöttek legalább fele plusz egy szavazata szükséges az érvényes elnöki mandátumhoz. Ez a néppárt tisztújító kongresszusán nem teljesült” – magyarázta Soós Sándor, aki szerint hiába kérték többen is a teremből az egy szavazattal többet kapott Csomortányi István számára a megerősítő szavazást – ahogyan az az alelnökök megválasztása esetén bevett szokás –, ezt elutasították. Az alulmaradt jelölt szerint az elnökség az ügy békés rendezése érdekében javasolt minden próbálkozását elvetette, és miután óvását az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottság (OSZEB) elutasította, úgy döntött, bepereli a pártot.
Erre Kiss Júlia jogászt kérte fel, aki múlt hétig a párt Kolozs megyei alelnöke volt, de ő is távozott a néppártból. Soós Sándor azt is elmondta, hogy a sajtótájékoztató napján lemond néppárti tagságáról, ugyanakkor felajánlja az EMNP vezetőségének, hogy amennyiben egy héten belül rendkívüli országos küldöttgyűlést hív össze, bírósági keresetét visszavonja.
Amennyiben a párt eleget tesz kérésének, az új tisztújító küldöttgyűlésen nem szándékszik újra megmérettetni magát. Úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy a párt valóban megújuljon, és ne lengjen fölötte Damoklész kardjaként a törvénytelenség, a visszaélések gyanúja. „Az elnökjelölti mandátumot is a megújulás reményében vállaltam. Azok a fiatalok, akik a márciusi megméretkezésen szavazataikkal támogattak, ma is mögöttem állnak” – fogalmazott, és meggyőződését fejezte ki, hogy egy újabb tisztújítás után szívesen visszairatkozik az Erdélyi Magyar Néppártba.
Soós úgy vélte, a kolozsvári bírósági eljárás legfennebb egy évet tarthat, és ez idő alatt már nem tudják a márciusi „illegitim elnökséget” bejegyeztetni a párt hivatalos vezető testületeként a bukaresti bíróságon, azaz az új elnökség legálisan már nem végezheti tevékenységét. Soós Sándor arról is beszélt, hogy a párton belüli beadványait többtucatnyian látták el kézjegyükkel, ami azt bizonyítja, hogy ebben a küzdelemben nincs egyedül.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökségének állásfoglalása szerint a vezetőség a párt belső testületeiben foglalkozik Soós Sándor ügyével, a szélesebb nyilvánosság előtt a kérdést lezártnak tekintik