2016. augusztus 24., szerda

Olaszországi földrengés Épületek omlottak össze Amatrice városában

(onlinejelen) 2016. augusztus 24.,
Épületek omlottak össze Amatrice városában
Helyszíni közlés szerint súlyos károkat okozott a szerda hajnali olaszországi földrengés az ország középső részén lévő Amatrice városában, a feltételezhető áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Sergio Pirozzi, a rengéstől sújtott Amatrice polgármestere a SkyTg24 hírtelevíziónak ugyanakkor sírva mondta el, hogy a város fele „nincsen többé”. Azonnali segítséget kért az épületek romjai alatt levő emberek kimentésére.
Elmondta, hogy a város központi sétálóutcája megsemmisült. Tűzoltókra és helikopterekre van szükség – mondta. Hozzátette, hogy az Appenninekben levő település nehezen megközelíthető a bevezető utak omlása miatt is.
Fabrizio Curcio, az olasz polgári védelem vezetője „jelentősnek” nevezte a Közép-Olaszországot hajnalban, 3.38-kor megrázó, 6,2-es erősségű rengés földrengést, amelynek epicentruma a földtani jelentések szerint Accumoli közelében volt.
A földrengést Rómától Nápolyig megérezték, a fővárosban is többen a házakból az utcákra menekültek, de olasz hírügynökségi jelentések szerint a rengés a Rómától északra fekvő Rieti városát is érintette, és Marche tartományban is károk keletkeztek.
Egy órával később, hajnali fél öt után nem sokkal egy újabb, 5,4-es rengés Norcia és Castellucci városát érintette.
Matteo Renzi miniszterelnök szóvivője Twitter-fiókjában azt közölte, hogy a kormány felvette a kapcsolatot a polgári védelmi hatóságokkal. 
Nehezen megközelíthetők a földrengés sújtotta települések, további áldozatok
Az olasz polgári védelem, a tűzoltóság és a fegyveres erők mentőegységei is elindultak a hajnali földrengés térségébe, egyes hegyi települések azonban nehezen megközelíthetők – mondta Fabrizio Curcio az olasz polgári védelem vezetője szerda reggeli sajtótájékoztatóján. 
Az áldozatok száma fokozatosan emelkedik: Accumoli polgármestere már hat halottat jelentett, Amatrice polgármestere ötöt, a Marche tartományban levő Ascoli Piceno térségében további két áldozatot találtak a romok alatt, Pescara del Trontóban hármat. 
A polgári védelem és az erdészet helyi emberei már megkezdték a mentést, a földrengés által érintett tartományok (Lazio, Marche, Abruzzo) tűzoltósági járművei és mentőegységei is elindultak a romba dőlt városok és települések felé, amelyek közül több egyébként is nehezen megközelíthető a meredek és szűk hegyi utak miatt. A vöröskereszt információi szerint egy híd is összeomlott. 
Amatrice kórháza tele van sérültekkel, országos véradás indult. A több mint kétezerhatszáz lakosú város történelmi központjában jelentős károk keletkeztek, az utcák járhatatlanok a teljesen romokba dőlt házak és törmelék miatt, a romok alól mentik ki az embereket, helyi jelentések szerint az épületek maradványai alól segélykiáltásokat hallani. 
A SkyTG24 olasz hírtelevízió helyi tudósítója szerint Amatricében a terméskőből épített régi épületek szabályosan „szétrobbantak” a rezgésekben. Amatricét porfelhő fedi be. A megrémült lakosok hajnalban rohantak ki az utcára, és a legtöbben azóta is itt vannak. Aki tehette, gépkocsijába költözött be. 
Sokan a későn indult mentés miatt panaszkodnak, a helyiek – nem törődve a hatóságok által lezárt utcákkal – saját maguk puszta kézzel igyekeznek a romok alá szorult embereket menteni. Azt kiáltják a romok alatt levőknek, hogy tartsanak ki. Az egyik civil mentőcsapatot egy helyi plébános vezeti. 
Hét személyt már élve találtak meg. A pap elmondta, hogy ivóvízre, hordágyra van szükség. 
Több kisebb település polgármestere telefonon azt jelentette, hogy az épületek jelentős része megsemmisült. 
A Marche tartománybeli Arcquata del Trontóban két turistát élve emeltek ki a romok alól. Marche tartományban Ascoli Piceno, Fermo és Macerata városokat érintette a földrengés. Abruzzo tartományi elnöke közölte, hogy területén csak épületekben történt kár. 
A mostani földmozgás méreteiben az Abruzzo régióbeli L'Aquila városát elpusztító, több mint 300 halálos áldozatot követelő 2009-es rengéshez hasonlítható – közölte Fabrizio Curcio, az olasz polgári védelem vezetője. Hozzátette, hogy Abruzzóban sűrűn lakott térséget érintett a földrengés, a mostani területen viszont kevesebben élnek, így remélhetőleg alacsonyabb áldozatszám várható. A földrengés az olasz fővárostól több mint 150 kilométerre levő térséget érintette, Lazio tartomány észak-keleti határán, az Appenninekben. 
Az amerikai földtani intézet mérése szerint a szerdai földrengés 6,2-es erősségű volt. A rengés epicentruma a földtani jelentések szerint a Lazio régióbeli Accumoli közelében volt, de megérezték az Adria-parti Riminitől egészen Nápolyig. (MTI)

Földmozgás Amatrice, az olasz város, ami már nem létezik

http://www.ma.hu/kulfold/288788/Amatrice_az_olasz_varos_ami_mar_nem_letezik?place=srss
2016.08.24 ma.hu
Cleveland 19 News Cleveland, OH
A város nagy része gyakorlatilag megsemmisült a 6,2-es erősségű rengésben. Egyre több halottja van az Olaszország középső részét szerda hajnalban sújtó erős földrengésnek.

Egyre rémesebb számok érkeznek Olaszországból

Napi.hu, 2016. augusztus 24.
Már 120-ra emelkedett a szerda éjjeli olaszországi földrengések áldozatainak száma - jelentette be Matteo Renzi olasz miniszterelnök az este fél nyolc előtt pár perccel. Az áldozatok száma azonban folyamatosan emelkedik, ahogy a mentőalakulatok előre haladnak a romok feltárásában.
Minden összeomlott csak por volt mindenfelé - így jellemezte a szerda éjjeli földrengést egy helyi lakos a Rómától 140 kilométerre északkeletre lévő, 2500 lakosú Amatrice faluban. A romok alatt rekedt emberek mentése megkezdődött, ám sajnos ezzel a halottak száma is folyamatosan emelkedik, délutánra 73 áldozatot találtak.
Fabrizio Curcio, az olasz polgári védelem vezetője "jelentősnek" nevezte a Közép-Olaszországot hajnalban, 3.38-kor megrázó, 6,2-es erősségű rengés földrengést, amelynek epicentruma a földtani jelentések szerint Accumoli közelében volt. Egy órával később, hajnali fél öt után nem sokkal egy újabb, 5,4-es rengés Norcia és Castellucci városát érintette.
Sergio Pirozzi, a rengéstől sújtott Amatrice polgármestere azonnali segítséget kért az épületek romjai alatt levő emberek kimentésére. Hozzátette, hogy az Appenninekben levő település nehezen megközelíthető a bevezető utak omlása miatt is.
A földrengést Rómától Nápolyig megérezték, a fővárosban is többen a házakból az utcákra menekültek, de olasz hírügynökségi jelentések szerint rengés a Rómától északra fekvő Rieti városát is érintette, és Marche tartományban is károk keletkeztek.
Szakértők szerint a katasztrófa megnehezíti a Matteo Renzi vezette baloldali kormány erőfeszítéseit a gazdaság élénkítésére.

Megnyílt a föld - Már hetven fölé emelkedett a halottak száma (videó)

Népszava-összeállítás 2016. aug 24.
Fotók: Giuseppe Bellini/Getty Images
Rendkívüli heves földrengés rázta meg Olaszország középső részét szerda hajnali 3 óra 36 perckor, epicentruma Accumoli nevű településnél volt, Rieti tartományban, négy kilométeres mélységben. Az eddigi információk alapján nincs magyar áldozata vagy sérültje a földrengésnek.
Hetvenháromra emelkedett a szerda hajnalban Olaszország középső részét megrázó, erős földrengés halálos áldozatainak a száma. A Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű földmozgás a legnagyobb pusztítást a Rómától északkeletre fekvő Marche régióban okozta. Amatrice településen 35-en, Accumoli városkában 11-en vesztették életüket. A szerencsétlenség miatt Arquata és Pescara del Tronto területén is többen meghaltak. A földrengésben legkevesebb 81 ember megsérült, köztük heten válságos állapotban vannak.
Miután továbbra is sokan vannak a romok alatt, és magas az eltűntek száma is, sajnálatos módon a halottak száma tovább emelkedhet.A mentési munkálatokba bevetették az olasz hadsereget is. A hegyvidéki térségben azonban néhány települést csupán nagy nehézségek árán érnek el a mentőszolgálatok. A halálos áldozatok között számos kiskorút regisztráltak. Az összeomlott házak alól néhány gyermeket sikerült kimenteni, közülük többen a kórházban haltak bele súlyos sérüléseikbe.
Amatrice és Accumoli területén sátrakat állítanak fel a fedél nélkül maradottak számára. Stefano Petrucci, Accumoli polgármestere azt mondta, egyedül ezen a településen 2500 embert érint ez a probléma. Közülük mintegy kétezren turistaként látogattak a városba. A településen jelenleg egyetlen ház sem alkalmas a lakhatásra.
Amatrice kórháza tele van sérültekkel, országos véradás indult. A több mint kétezerhatszáz lakosú város történelmi központjában jelentős károk keletkeztek, az utcák járhatatlanok a teljesen romokba dőlt házak és törmelék miatt, a romok alól mentik ki az embereket, helyi jelentések szerint az épületek maradványai alól segélykiáltásokat hallani. A SkyTG24 olasz hírtelevízió helyi tudósítója szerint a terméskőből épített régi épületek szabályosan "szétrobbantak" a rezgésekben.
Húszmillió forintnyi gyorssegélyt küld a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa az olaszországi földrengés áldozatainak megsegítésére
Mentőcsapatot küldene a Katolikus Karitász. Bár már regisztrálták a magyarokat, még nem kaptak engedélyt az utazásra.
Olaszország két törésvonalon fekszik, így Európa szeizmikusan egyik legaktívabb országának számít. A legutóbbi nagy földrengés 2009-ben volt és L'Aquila városát sújtotta, több mint 300 ember halálát okozva.
Földrengés Minanmarban
A Richter-skála szerinti 6,8-as erejű földrengés rázta meg szerdán Mianmar középső részét, és a festői szépségű Bagan híres pagodái közül többet is megrongált. A földmozgás nem szedett halálos áldozatokat.
A földrengés epicentruma a Mianmar középső részén fekvő Mandalaj városától mintegy 200 kilométerre délnyugatra, 84 kilométer mélyen volt Csauk városának közelében. Szemtanúk beszámolói alapján hatását még a bangladesi fővárosban, Dakkában is érezni lehetett. 

Még több fotó itt!



6,2-es erősségű földrengés volt Olaszországban szerda hajnalban Perugia térségében.

A helyi idő szerint 3 óra 36 perckor bekövetkezett rengést, amelynek epicentruma a közép-olaszországi várostól 47 kilométerre délkeletre volt, a várostól 170 kilométerre fekvő Rómában is tisztán érezni lehetett. A földrengés pánikot keltett, a tűzoltósághoz hívások százai futottak be.
A rengés fészke igen kis mélységben, mindössze 10 kilométerrel a földfelszín alatt volt.
Sergio Pirozzi, a rengéstől sújtott Amatrice polgármestere a SkyTg24 hírtelevíziónak ugyanakkor sírva mondta el, hogy a város fele "nincsen többé". Azonnali segítséget kért az épületek romjai alatt levő emberek kimentésére.
Elmondta, hogy a város központi sétálóutcája megsemmisült. Tűzoltókra és helikopterekre van szükség - mondta. Hozzátette, hogy az Appenninekben levő település nehezen megközelíthető a bevezető utak omlása miatt is.
Fabrizio Curcio, az olasz polgári védelem vezetője jelentősnek nevezte a Közép-Olaszországot hajnalban, 3.38-kor megrázó, 6,2-es erősségű rengés földrengést, amelynek epicentruma a földtani jelentések szerint Accumoli közelében volt.
A földrengést Rómától Nápolyig megérezték, a fővárosban is többen a házakból az utcákra menekültek, de olasz hírügynökségi jelentések szerint rengés a Rómától északra fekvő Rieti városát is érintette, és Marche tartományban is károk keletkeztek.
Egy órával később, hajnali fél öt után nem sokkal egy újabb, 5,4-es rengés Norcia és Castellucci városát érintette.
Matteo Renzi miniszterelnök szóvivője Twitter-fiókjában azt közölte, hogy a kormány felvette a kapcsolatot a polgári védelmi hatóságokkal. (MTI, BBC)

Olaszországi földrengés – együttérzésüket fejezték ki a szlovák politikusok
2016. augusztus 24. 
Több prominens szlovák politikus is együttérzését fejezte ki az Olaszországban történt földrengés kapcsán. Először a Szlovák Köztársaság elnöke, Andrej Kiska küldte el részvétet nyilvánító táviratát az olasz elnöknek, Sergio Mattarellának.
„Mély megrendüléssel értesültem arról a pusztító erejű földrengésről, amely Olaszország középső részét érte. Nagyon nehéz olyan szavakat találnom, amelyek kifejezik, amit érzek a tragikus eseménnyel, az áldozatokkal, és sok-sok fedél nélkül maradt szenvedővel kapcsolatban ” - írta Kiska a táviratban.
Ezután Ján Figeľ, a KDH exelnöke nyilvánult meg az olaszországi földrengésről, aki jelenleg vallás és a hit Európai Unión kívüli szabadságával az foglalkozó különmegbízottként dolgozik és a helyszínen élte át a borzalmakat.
„Erős utórengések ébresztettek Riminiben, a szállodában, ahol tartózkodtam. Éreztem a falak és az ágy mozgását is. A csillár úgy lengett, mint egy inga. Ez körülbelül éjjel fél négy körül volt, harminc másodpercig rengett az épület. Soha nem éltem még át ilyen erősségű földrengést” – nyilatkozta Figeľ.
Ján Figeľ továbbá azt is elmondta, hogy egy nemzetközi konferencia miatt tartózkodik Olaszországban, ahol együtt szerepel az ország külügyminiszterével, Paolo Gentilonival.
Robert Fico is részvétét fejezte ki. Szlovákia miniszterelnöke az egész kormány nevében küldte el részvétet nyilvánító táviratát az olasz miniszterelnöknek, Matteo Renzinek, melyben kifejtette együttérzését, és felajánlotta segítségét az olasz államnak.

Japán sztrájk Pécskán

Balta János  2016. augusztus 23.
A japán sztrájk tényét a Pécskai Polgármesteri Hivatal bejáratára is kiírták

A Pécskai Polgármesteri Hivatal alkalmazottai hétfőn háromórás japán sztrájkot tartottak. Azzal együtt, hogy az ügyfélfogadás folytatódott, az alkalmazottak fehér szalagot viseltek. A 11–14 óra között szervezett megmozdulás a helyi adminisztráció támogatásával történt, ugyanis a helybeli közalkalmazottak csatlakoztak a megyebeli kollégáik tiltakozó megmozdulásához. Arad megye több polgármesteri hivatalának, illetve a megyei tanácsnak a közalkalmazottai elégedetlenek az alacsony béreikkel, ezért megkongatták a vészharangot. Számos közalkalmazott minimálbérért dolgozik és az ők, illetve a központi közalkalmazottak fizetései között jelentős különbség van. A közalkalmazottak azt ígérik, ha a mostani tiltakozó megmozdulás nem vezet eredményhez, radikálisabb eszközökhöz folyamodnak – olvasható a Sinka Pál pécskai sajtóreferenstől kapott tudósításban.

Változtak a pályáztatás szabályai (Vidékfejlesztés)

2016. augusztus 23.
A napokban kaptuk a hírt, hogy változtak a vidékfejlesztési pályázatok leadásánál a szabályok. A részletekért Szakál Andrást, a vidéki beruházásokat kifizető ügynökség megyei irodájának igazgatóját kerestük meg.
– Valóban jó értelemben változtak meg nemrég a szabályok. Az ügynökség a vidékfejlesztési program lebonyolításáért felelős hatósággal közösen döntött a módosításokról, amelyeket a július 19-i, 856-os miniszteri rendelet jogerőre emelt. A legfontosabb változás abban áll, hogy ezentúl a kiírásra kerülő intézkedéseknél és a következő években, 2020-ig az ügynökség számítógépes rendszere megengedi, hogy a meghatározott éves pályázható keretösszeg kétszeresét (200 százalékos értékben) lehessen feltölteni, az eddigi 120 százalékos feltöltési lehetőséggel szemben. Az eddigi szabályozást sokszor bíráltak, emellett csalásra utaló esetek is történtek. Egyet említsek meg: A gazdaságok korszerűsítésénél a nem hegyvidéki, növénytermesztő összetevőnél június 6-án fogyott el a pályázható éves összeg, vagyis a 140 millió euró. Kissé furcsának találom én is, hogy az április végétől indított pályáztatásnál május végéig mindössze 10 pályázatot töltöttek fel, ezek értéke 4,1 millió eurót tett ki. Az említett leállításig, vagyis 5–6 nap alatt elfogyott a közel 136 millió euró. Egyes vélemények szerint csalás is történhetett, ugyanis a pályázó az üzleti tervében magának állapítja meg, (pontozza) a pályázat értékét, vagyis összesíti, hogy melyik pontot érő feltételnek felel meg. A vidékfejlesztési iroda szakemberei utólag ellenőrzik, hogy ez a saját pontszám megfelel-e a valóságnak. Viszont az megtörténhetett, hogy a pályázó túlértékelte magát, a rendszer érzékeli a pályázó pontszámot, és megengedte azt az ügynökség számítógépes rendszerébe feltölteni. 
Ellenben a rendszer úgy működött a változtatás előtt, hogy minden intézkedésnél engedélyezte az éves keretösszegnél 20 százalékkal nagyobb értékben a pályázatok feltöltését, majd amikor a túlhaladást érzékelte, automatikusan lezárta a további pályázatok feltöltésének lehetőségét. Ha a saját pontozás megegyezik a szakembereink által megítélt pontszámmal az ellenőrzésnél, valamint ha a pályázat eléri az illető hónapra érvényes „minőségi küszöb” pontszámot, akkor az illető hónapban a pályázat általános elbírálásra kerül. Viszont, ha valóban csalás történt, és a pályázó nagyobb pontot adott magának, mint amennyi a valóságban járna, és ez a különbség meghaladta a 20 százalékot, a büntetés csak abban állt, hogy a pályázat várólistára került, és csak az utolsó kiválogatásnál került elbírálásra és rangsorolásra. Vagyis könnyen megtörténhetett, hogy a „leleményesek” túlpontozott pályázatai kizárták a versenyből a korrekt, nagyobb pontszámot érő gazdálkodók pályázatait. Mindez majd az elbírálásnál fog pontosan kiderülni. 
Háromszéken, ahol eddig a letett pályázatok közel felét sikerült ellenőriznünk, szerencsére nem találkoztunk ilyen esettel, mindenki valós pontszámmal próbál az uniós pénzekhez jutni. A mostani szabályváltoztatás viszont kizárja a jövőben az ilyen típusú csalások lehetőségét, ugyanis nem minősül kifizethetőnek az a pályázat, ahol a vidékfejlesztési szakember ellenőrzése szerint a pontozás nem megfelelő, és a leütések után a minden hónapra érvényes, úgynevezett „minőségi küszöb” pontszám alá esik a pályázat értéke. Ugyanígy nem megfelelőnek, illetve nem kifizethetőnek minősítjük a pályázatot abban az esetben is, ha a pályázó rossz területre sorolja be a pályázatát. Megtörténhet, hogy egy bizonyos intézkedés egyes összetevőinél már elfogyott a pénz, és a pályázó egy más területre sorolja be pályázatát, ahol még kitart a pályázható keretösszeg. Ebben ez esetben a számítógépes rendszer nem tud különbséget tenni, és ide még engedi a feltöltést. Ilyen eset például, ha egy nem hegyvidéki zónában gazdálkodó, ahol rendszerint hamarabb elfogy a pályázható pénz, a pályázatát hegyvidékiként jelöli be, és ott próbál jogtalanul pénzt szerezni. Ugyanakkor a miniszteri rendelet szabályozza azt is, hogy az eligazító füzeteket és a szükséges, mellékelendő igazoló iratok sorát az ügynökség az érdeklődők tudomására kell hozza a pályázati kiírás előtt legkevesebb 7 nappal, nyilvánosan megjelentetve tanulmányozásra a saját honlapján (www.afir.ro) – mondta a kifizetési ügynökség igazgatója. 
Szakál Andrástól megtudtuk, hogy egyes intézkedéseknél még mindig bőven van pályázható pénz: a fiatal gazdák támogatása hegyvidéki összetevőjénél még közel 27,6 millió euró, a kisgazdaságok támogatásánál több mint 100 millió euró, a 16.4 számú, Támogatás az élelmiszeripari termékekkel való ellátásban szereplők közreműködésére című intézkedésnél több mint 5 millió, a 6.4-es számú, Nem mezőgazdasági típusú szolgáltatások létrejöttének és fejlesztésének támogatása címet viselő intézkedésnél még közel 110 millió euró. Nagyon kevés pályázatot tettek le mezőgazdasági termékfeldolgozók létesítésére, illetve a már meglevők korszerűsítésére. Az eddig letett pályázatok értéke 12 millió euró, de ez csak töredéke az éves, közel 87 milliós pályázati összegnek. Incze Péter

Csalóka számokkal játszanak az agrárhatalmasságok

2016. augusztus 23., 
Az elmúlt héten a mezőgazdasági minisztérium és a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség vezérkara közösen mutatta be a 2015-ös támogatások kifizetésének állását. A támogatási kéréseket letevő gazdák 96,63 százalékának utaltak már pénzt – jelentették be a jónak tűnő adatot. A rossz hír viszont az, hogy az említett gazdák a többféle támogatásból csak néhányra kaptak pénzt.
944 075 támogatási kérést iktattak, ezek közül 912 296 esetében legalább egyfajta támogatásra utaltak pénzt – jelentették be. 
A jogosult szarvasmarha-tenyésztőknek csupán 71 százaléka kapta meg a termeléshez nem kötött támogatást (ANTZ 7). Még rosszabb a helyzet a juhok és kecskék után folyósított, termeléshez kötött támogatások esetében. Az úgynevezett SCZ 7.19 és 7.20 támogatásokat csak a kérvényezők 58 százaléka kapta meg. Ugyanilyen arányban jutottak pénzhez a húsmarhatenyésztők. A tejelő szarvasmarhák esetében a termeléshez kötött támogatást a kérvényezők 42 százaléka kapta meg, a bivalyok esetében az igénylők 31 százaléka jutott pénzhez.
Az egységes területalapú támogatást a kérvényezők 93 százalékának utalták át, a zöldítésért járó támogatást 90 százalékban fizették ki, a fiatal gazdáknak járó kifizetés még mindig csak 27,59 százalékig jutott.
Korábban Achim Irimescu agárminiszter a gazdaszervezetek képviselőivel való találkozáson még azt mondta, augusztus 15-ig a gazdák 95 százalékban megkapják a támogatásokat. A számok teljesen mást mutatnak, az elmaradás súlyosan érinti a termelőket. Tavaly ellenőrizték a Kovászna környéki termelőket. Közöttük még mindig van, aki egy lejt nem kapott a 2015-ös támogatásból. Ez komoly gondok elé állítja a gazdákat, akik a tavaly őszre várt pénzek után még most is csak sóvárognak. Ezeknek az összegeknek kellett volna biztosítaniuk a termeléshez szükséges befektetést. Most újból kezdődik az őszi kampány, de pénz még nincs, kérdéses, mivel fizetik a gazdák a szántást, vetést, miből vesznek vetőmagot, műtrágyát. Sokan a kétségbeesés határán állnak, fontolgatják, érdemes-e folytatni a termelést. Bokor Gábor

2016. augusztus 23., kedd

Ezüstöt nyert az olimpián, otthon ki is végezhetik

2016. augusztus 22. 
Kiállt az etióp kormány által üldözött törzse mellett a maratonfutás ezüstérmese az olimpián. Nem biztos, hogy érdemes ezek után hazamennie.
A riói olimpia egyik utolsó versenyszámát, a maratonfutást a kenyai Eliud Kipchoge nyerte, mégsem rá figyeltek a legtöbben, hanem az ezüstérmesre, Feyisa Lilesára.
Az etióp futó a két csuklóját keresztbe téve futott be a célba, és a hivatalos sajtótájékoztatón is ezzel a mozdulattal tüntetett – írja az ESPN sportcsatorna internetes oldala.
Lilesa azt mondta, a hazájában folyó erőszakra próbálta felhívni a figyelmet. Az etióp kormány hónapok óta hadjáratot folytat az Oromo nevű kisebbség tagjai ellen, amiért azok tiltakoznak az elnyomás miatt. Tavaly év vége óta több száz embert gyilkoltak meg a kormányerők. Az oromók ugyanezzel a keresztbe tett alkaros jellel tüntetnek.
Lilesának bebörtönzött rokonai vannak otthon, és hasonló sorsra juthatna ő is.
"Az etióp kormány gyilkolja a népemet. Az Oromo a törzsem, ezért kiállok a tiltakozások mellett. A rokonaim börtönben vannak, ha demokratikus jogokról mernek beszélni, megölik őket.
Ha hazamegyek, talán engem is megölnek, talán bezárnak.
Még nem döntöttem el, mit teszek, lehet, hogy egy másik országba távozom" – közölte az újságírókkal.
A tévében nem ment le többet
Hogy mennyire nem beszél a levegőbe, jelzi, hogy Etiópiában az állami tévé egyszer sem ismételte meg a maraton befutóját, a vezetők tehát vették az üzenetet.
Nem ez lenne az első eset, hogy egy etióp atléta elhagyja az országot az ott uralkodó állapotok miatt. 2014-ben négy futó kért melekültstátuszt az Egyesült Államokban, ahol egy egy juniorversenyen vettek részt – írja a Washington Post.

Eldőlt, hogy mikor tartják a parlamenti választásokat

2016. augusztus 22. 
A Cioloș-kormány döntése alapján december 4-én kerülne sor a parlamenti választásokra. A PSD az év végi ünnepi hangulat elrontása miatt aggódik.
A kormány határozatának vázlatát a parlamenti választások lebonyolítására a B1 TV szerezte meg. A sajtó birtokába jutott dokumentumból kiderül, hogy végül decemberben, nem pedig a többek által is kívánatosabbnak tartott novemberi hónapban kerül sor a választások kiírására. A kampányidőszak így november 4-től december 3-ig fog tartani. 
A PSD jogerősen elítélt és jelenleg is perbe fogott elnöke, Liviu Dragnea is azok közé tartozik, akik a választások mihamarabbi lefolytatása mellett kardoskodtak. Mivel a PSD jelenleg a legnépszerűbb pártnak számít a közvélemény-kutatások alapján, így a párt érdeke, hogy minimum a felméréseket tükröző eredménnyel szerepeljenek a választásokon, ami egyben kormányalakítási pozíciót is jelentene. Ezzel szemben a rovott múltú Dragnea korábban kijelentette, ha decemberre tolódik a választások dátuma, akkor az veszélyeztetni fogja a román lakosság év végi ünnepi hangulatát. Ha a választás alapvetően a demokrácia ünnepe, akkor a PSD elnökének aggodalma beszédes a román demokrácia állapotára nézve. Liviu Dragneát választási csalások megszervezéséért ítélték el.

Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról

Több olvasónk is kérte, hogy adjuk közre az általunk is bemutatott NUTS normát. Itt most közreadjuk a 2003-ban megjelent változatot. (Erdélyi Polgár)
(2003. május 26.)
1. cikk Tárgy
(1) E rendelet célja egy közös statisztikai célú területi osztályozás – a továbbiakban: NUTS – kialakítása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az összehangolt regionális statisztikák Közösségen belüli gyűjtését, összeállítását és terjesztését.
(2) Az I. mellékletben meghatározott NUTS-osztályozás az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által a nemzeti statisztikai intézetekkel együttműködve létrehozott "Statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS)" helyébe lép.
2. cikk Szerkezet
(1) A 91/450/EGK határozat értelmében a NUTS-osztályozás a tagállamok gazdasági területét területi egységekre osztja fel. Minden egyes területi egységhez egyedi kódot és nevet rendel.
(2) A NUTS-osztályozás egy hierarchikus jellegű nómenklatúra. Minden tagállamot 1. NUTS-szintű területi egységekre oszt fel, amelyek mindegyike 2. NUTS-szintű területi egységekre osztódik, ezek pedig 3. NUTS-szintű területi egységekre osztódnak.
(3) Egy adott területi egységet azonban több NUTS-szintre is be lehet sorolni.
(4) Ugyanazon a NUTS-szinten az ugyanabban a tagállamban található két különböző területi egység nem azonosítható ugyanazzal a névvel. Amennyiben a különböző tagállamokban található két területi egységnek ugyanaz a neve, a területi egységek nevét kiegészítik az országazonosító jellel.
(5) Minden egyes tagállamban az adott tagállam határozatával tovább részletezett hierarchikus szintek hozhatók létre, amelyekkel a 3. NUTS-szintet osztják fel. Az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően közleményt nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a részletesebb NUTS-osztályozás európai szintű szabályai létrehozásának helyénvalóságáról.
3. cikk  Osztályozási ismérvek
(1) A tagállamokon belül meglevő közigazgatási egységek képezik a területi egységek meghatározására felhasznált első ismérvet.
E célból a "közigazgatási egység" olyan közigazgatási hatósággal rendelkező földrajzi terület, amely a tagállam jogi és intézményi keretén belül rendelkezik a fenti területre vonatkozó közigazgatási vagy politikai döntéshozatali hatáskörrel.
(2) Annak érdekében, hogy megállapítsák a vonatkozó NUTS-szintet, amelybe egy tagállam közigazgatási egységeinek adott osztályát be kell sorolni, a közigazgatási egységek ezen osztálya átlagos méretének a következő népesség-küszöbértékeken belül kell lennie:
Szint | Legalább | Legfeljebb |
NUTS 1 | 3 millió | 7 millió |
NUTS 2 | 800000 | 3 millió |
NUTS 3 | 150000 | 800000 |
Amennyiben egy tagállam teljes népessége egy adott NUTS-szintre vonatkozó alsó küszöbérték alatt van, ezen a szinten az egész tagállam egyetlen NUTS területi egységet alkot.
(3) E rendelet alkalmazásában egy területi egység népessége azokból a személyekből áll, akiknek szokásos lakóhelye a fenti területen található.
(4) A NUTS-osztályozáshoz felhasznált meglévő közigazgatási egységeket a II. melléklet határozza meg. A II. melléklet módosításait a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(5) Ha egy adott NUTS-szinthez egy tagállamban – a (2) bekezdésben említett ismérvnek megfelelően – nincs megfelelő méretű közigazgatási egység, e NUTS-szintet megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell képezni. Az ilyen összevonás olyan vonatkozó ismérveket vesz figyelembe, mint a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények.
Az így keletkezett összevont egységek a továbbiakban: nem közigazgatási egységek. Valamely tagállam adott NUTS-szintjére besorolt nem közigazgatási egységei méretének a (2) bekezdésben említett népesség-küszöbértékeken belül kell lennie.
A 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásnak megfelelően azonban egyes nem közigazgatási egységek – sajátos földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények miatt – eltérhetnek a fenti küszöbértékektől, különösen a szigeteken és a legkülső régiókban.
4. cikk  A NUTS alkotóelemei
(1) Az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a Bizottság – a tagállamok által továbbítottaknak megfelelően – közzéteszi minden egyes 3. NUTS-szintű területi egység III. mellékletben megállapított kisebb közigazgatási egységekben kifejezett alkotóelemeit.
A III. melléklet módosításait a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2) A tagállamok minden év első hat hónapján belül, a Bizottság által kért elektronikus formában, továbbítják a Bizottságnak az alkotóelemek előző évre vonatkozó minden olyan változását, amely érintheti a 3. NUTS-szint határait.
5. cikk A NUTS módosításai
(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot:
a) a közigazgatási egységekben bekövetkezett valamennyi változásról, amennyiben az érintheti az I. mellékletben megállapított NUTS-osztályozást, vagy a II. és III. melléklet tartalmát;
b) minden egyéb, nemzeti szintű változásról, amely a 3. cikkben megállapított osztályozási ismérveknek megfelelően érintheti a NUTS-osztályozást.
(2) A 3. NUTS-szintű határoknak a III. mellékletben megállapított kisebb közigazgatási egységek változásai miatt bekövetkező változásai:
a) nem tekinthetők a NUTS módosításainak, amennyiben az érintett 3. NUTS-szintű területi egységek legfeljebb egy százalékával megegyező népesség átvitelét vonják maguk után;
b) e cikk (3) bekezdésének megfelelően a NUTS módosításainak tekintendők, amennyiben az érintett 3. NUTS-szintű területi egységek népessége több mint egy százalékának átvitelét vonják maguk után.
(3) Egy tagállamnak a 3. cikk (5) bekezdésében említett nem közigazgatási egységeire vonatkozó NUTS akkor módosítható, ha a módosítás az érintett NUTS-szinten a népesség tekintetében csökkenti minden EU területi egység méretének a szórását.
(4) A NUTS-osztályozás módosításait a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásnak megfelelően legfeljebb háromévenként a naptári év második felében, a 3. cikkben meghatározott ismérvek alapján fogadják el. Mindazonáltal, ha egy tagállamban a vonatkozó közigazgatási szerkezetet jelentősen átszervezik, a NUTS-osztályozás módosításait háromévesnél kisebb időközönként is el lehet fogadni.
A Bizottságnak az első albekezdésben említett, az adatok Bizottsághoz történő továbbítására vonatkozó végrehajtási intézkedései az elfogadásukat követő második év január 1-jén lépnek hatályba.
(5) Ha a NUTS-osztályozást módosítják, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából az új regionális bontás idősorait továbbítja a Bizottsághoz. Az idősorok és azok hosszának jegyzékét a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásnak megfelelően határozzák meg, figyelembe véve, hogy egyáltalán átadhatók-e. Ezeket az idősorokat a NUTS-osztályozás módosításától számított két éven belül kell megadni.
6. cikk  Igazgatás
A Bizottság meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák a NUTS-osztályozás következetes igazgatását. Ezek az intézkedések különösen magukban foglalhatják:
a) a NUTS-ra vonatkozó magyarázó megjegyzések elkészítését és frissítését;
b) a NUTS bevezetése során a tagállamok területi egységeinek osztályozásában felmerült problémák vizsgálatát.
7. cikk  Eljárás
(1) A Bizottságot munkájában a 89/382/EGK, Euratom határozat 1. cikkével létrehozott statisztikai programbizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartamot három hónapban rögzítik.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
8. cikk  Jelentés
Az e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.
9. cikk  Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2003. május 26-án.
az Európai Parlament részéről  az elnök ,  P. Cox , a Tanács részéről  az elnök  G. Drys

2016. augusztus 22., hétfő

ITT ÉS MOST

A Hargita megyei tanács elnökének eddig több olyan cikke is megjelent, amiben az alábbiakban megfogalmazottakat olvashattuk. Pozitív hozzáállása igencsak meglepő lehet, ha ismerjük a többi megyei elnöknek a passzivitását. Talán elkéne mindekinek gondolkoznia, hogy amire felhívja a figyelmet esetleg a szövetségi stratégák is át-, vagy újratervezhetnék a középtávú sőt a hosszútávú fejlesztési lehetőségeket is. Persze ezzel a cikkel  még nem lehetünk elégedettek, de kiindulási ponthoz már elég ötletet adhat. Az autonómia nem magától fog kialakulni, de nem is lehet erőszakosan megszerezni. Mi sem akarjuk a 3B-és megoldást elterelni, de adott más lehetőség is amit éppen egy megyei tanácsi elnök indíthat el és hajthat végre a legjobban. A három megyei elnök ahol a székelyek laknak megszervezheti az első lépést ahhoz, hogy kialakulhasson a "NUTS2-es Székelyföld Régió", amely ha másképp nem is, de statisztikai területi egységként már elfogadható lehet a többségiektől is hiszen a NUTS olyan norma amire a hazai vezetés elkötelezte magát még  1997-ben az Eu-s tárgyalási fejezetek aláirásakor
Már többször leírtuk, hogy az európai területi egységekre vonatkozó és kötelező normák (a NUTS) által adott lehetőségeket kéne számbavenni és főleg úgy alkalmazni, hogy arra senkinek se lehessen kifogást találnia. Igaz egyesek eleve elvetik, amikor erre próbáljuk terelni a dolgokat és csak az országgyűlés volt elnöknője adott nekünk igazat. 
A NUTS2-es régiószint, a megyehatárokat kell tiszteletben tartania! Ezáltal a Maros, Hargita és a Kovászna megyék megalkothatják a NUTS2-es Régiót. 
Az EU-s gyakorlatban a régiókat el lehet nevezni! Ezt nem igen lehet törvényileg megtiltani, mert a NUTS1-3 régiószintek nem tagországi hatáskör! 
Ha a Hargita megyei elnök urat érdekelné az a megoldás amit már bemutattunk dr Szili Katalin úrnőnek is, akkor szivesen leülünk vele tárgyalni. (Erdélyi Polgár)
http://reply.transindex.ro/?cikk=479
Borboly Csaba 2016-08-12
Mindannyian akarjuk az autonómiát, ebben konszenzus van, de úgy gondolom, addig is cselekedni kell, nem pedig várni „a három B”-re. Nyaranta újra és újra előkerül a téma. Vannak, akik szerint addig nem változik semmi Székelyföldön, amíg nem lesz területi autonómia. Vannak, akik szerint már van bizonyos fokú mozgástér, csak élni kell vele. Mindannyian akarjuk az autonómiát, ebben konszenzus van, de úgy gondolom, addig is cselekedni kell, nem pedig várni Bukarestre, Budapestre vagy Brüsszelre (ahogy emlegetni szoktam: „a három B”). 
Abban hiszek, hogy itt és most ki kell használni e mozgásteret, amennyire csak engedi a jelenlegi jogi környezet, különben később már nem lesz, akiért dolgozni. Továbbra is amondó vagyok, hogy bölcsebben tesszük, ha acsodavárás helyett a munkára koncentrálunk, mert azt más nem fogja helyettünk elvégezni. Nagyon meg kell fontolni, mire fordítunk nagyobb energiát. Oda kell figyelni, hogy olyasmivel foglalkozzunk, aminek van értelme, hosszú távú hatása. Komoly dolgokkal csak komolyan. 
Felteszem a kérdést: ha lenne területi autonómia, akkor vajon annak a vezetése mást csinálna-e, mint most Hargita Megye Tanácsa? Azt gondolom, hogy nem, lényegében ugyanezt csinálná. És ez nagyon fontos! Úgy is fogalmazhatunk: mivel a területi autonómiát megteremteni nem áll hatalmunkban, igyekszünk úgy cselekedni, mintha az autonómia már létező valóság lenne. 
Az alábbiakban megpróbálom a lehetetlent: átfogóan bemutatni Hargita Megye Tanácsa szerteágazó tevékenységét. 
A cél 
Azzal kell elsősorban törődnünk, amin a magunk erejéből tudunk változtatni. Méhek módjára. Egy fenntartható, önerőből gazdálkodni és fejlődni képes székely társadalomban kell gondolkodni. Korábban is felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a szakiskoláink nem nyújtanak jó képzettséget, szakmát, és középiskoláinkban a gyermekek többsége sikertelenül érettségizik a tizenkettedik osztály végén, akkor mi az ő jövőjüket lopjuk el, és azt az autonómiát is, amit maguknak meg szeretnének teremteni. Az egyik legfontosabb közös cél ez kellene legyen, hogy itthon teremtsünk biztos jövőt a fiataljainknak. A fiatalok itthon maradása érdekében olyan projektekben gondolkodunk, amelyek lehetőséget adnak a fiatal vállalkozóknak, hogy akár az iskola elvégzése után, a lehető legjobb körülmények között indíthassák el első vállalkozásukat. Nagy erő van a közbirtokosságainkban, jelentős szerepük van közösségeink életében, így szükség lenne részvételükkel olyan fejlesztési alap létrehozására, mellyel a fiatal vállalkozókat tudnánk hangsúlyosan támogatni. Mindez a közbirtokosságok tulajdonában levő vagyon révén valósulhatna meg. 
Sikerek 
Tennivaló akad bőven, ugyanakkor sikerekről is be tudunk számolni. Az egyik siker a Székely termék mozgalom, amelynek segítségével jövedelemhez juthatnak a termelők. Vagy ott van a székelykeresztúri tejfeldolgozó üzem, amelyet a gazdák szövetségbe tömörülve megvásároltak, azaz saját kezükbe vették sorsukat, és nincsenek kiszolgáltatva a felvásárlóknak. Az agrárium támogatása egyébként iskiemelt célunk, enélkül elképzelhetetlen egy erős Székelyföld. Összefogással sikerült távol tartani a nagy multi céget, a helyi vállalkozók érdekeit szem előtt tartva – léptünk, amikor kellett, felkészültünk a helyzetre. Említhetjük még a Hargita megyei kalákamozgalmat, az ország legprofesszionálisabb önkéntestűzoltó-hálózatát, az ország egyedüli vidéki fedett műjégpályáját (Csíkkarcfalva). Sokszor csak egy egyszerű döntésen múlik a siker. 
Dolgozni kell, 
és mi dolgozunk a székelyföldi családok saját lábon állásáért, egzisztenciális biztonságáért, a demográfiai csökkenés megállításáért, kistelepüléseink felvirágoztatásáért (Kisfalu keretprogram), a fiatalok hazavonzásáért, a turizmus fellendítéséért, a vendégéjszakák számának növekedéséért, a hegyi túrázók biztonságáért, gyermekeink érvényesüléséért (a szakoktatás fellendítéséért és a román nyelv tanítási módszerének megváltoztatásáért), a székelyföldi felsőoktatás erősítéséért, vállalkozóink lehetőségeinek bővítéséért. Falugondnoki rendszerünk is kiemelkedő színvonalú. (Mindezekről egy kis összefoglaló elérhető itt.) 
A fentiek mind az autonómiát jelentik. Ha erősödik és jól érzi magát egy közösség, ha a fiatalok hazavágynak és jövőt látnak szülőföldjükön, ha a másutt élők egyre többen látogatnak el hozzánk, akkor jó úton járunk. Azért, hogy ez így legyen, nap mint nap tenni kell, nem várhatunk, amíg Bukarestben egy tollvonással vagy egy törvénnyel autonómiát adnak, amely ha lenne is, tudjuk, hogy milyen lenne, körülbelül olyan, mint az új helyi szimbólumos törvény, nesze semmi, fogd meg jól. Hiába valósulna meg a világ legtökéletesebb autonómiamodellje Romániában, a bukaresti minisztériumok hetek alatt csutakra tennék az egészet, látszik ez már most is. 
Létező jogok 
Azt kell számon kérni elsősorban a mindenkori bukaresti vezetéstől, amit nemzetközi szerződésben vállalt, és bizony a román állam törvényben vállalta, hogy szavatolja a helyi autonómiát minden helyi és megyei önkormányzatnak a nemzetközi normáknak megfelelően. Erre mint létező jogra hivatkozhatunk, és ezen harcunkban szövetségesünk lehet minden romániai helyi és megyei önkormányzat Tulceától Biharig. 
Ugyanakkor nem mutogathatunk mindig a fővárosra, amikor számos kulturális, oktatási, egészségügyi, sport-, ifjúsági és egyéb intézményt magyar ajkú személy vezet Erdélyben, főleg Székelyföldön, és rengeteg magyar többségű önkormányzat működik. A döntés nagyon sok esetben a mi kezünkben van. Márpedig megvan a lehetőség a cselekvésre! Élni kell a lehetőségekkel! Hargita Megye Tanácsánál erre törekszünk mindennap. 
Határokat feszegetünk 
Amint azt már többször kifejtettem, nem beolvadás vagy szórványosodás elleni modellekben kell nekünk gondolkodnunk, hanem kivándorlás elleni modellekben, ezek lényege pedig a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés. 
Sokszor az elsőre nem túl hangzatos ötletből jöhetnek létre nagy dolgok, például ha sikerül a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban létrehozni egy kutatói központot, az sokat jelenthet a térség egészségügyi rendszerének fejlődésében. A szakorvosok vonzására épített csíkszeredai szolgálati lakások is sikeres kezdeményezésnek nevezhetők, ezúttal is köszönöm a magyar kormánynak e programhoz és még sok máshoz nyújtott támogatást. A programot folytatjuk, akárcsak a többi beruházást e területen. A beruházásokon kívül fontos kiemelni, hogy a több mint 200 orvosi, asszisztensi, ápolói és munkásállás elfoglalása érdekében folyamatban van a versenyvizsgák meghirdetése. 
Hargita Megye Tanácsánál sok feladatot vállaltunk, olyat is, ami nem a mi hatáskörünk, de amikor látjuk a rossz folyamatokat – például évről évre az érettségi és a kisérettségi gyenge eredményeit, főként román nyelv és irodalom tantárgyból –, és ezekkel senki sem foglalkozik érdemben, akkor lépnünk kell, az érintett szereplőket asztalhoz ültetve. Ilyen téma aszakoktatás és a pályaválasztás előtt álló fiatalok helyzete. Foglalkozunk például a pályaorientáció kérdésével, mert úgy látjuk, ha nem mozdítunk valamit, akkor a dolgok ugyanúgy mennek évről évre, mert egyes illetékesekbelekényelmesednek a helyzetbe. 
Ennek érdekében Hargita Megye Tanácsa több olyan kezdeményezést indítványozott, amelyek egy magyarországi együttműködési rendszer kiépítésére irányulnak, ugyanis számos szakképzéssel, pályaorientációs tanácsadással, tangazdasággal kapcsolatos jó gyakorlatot és tapasztalatot a megyében is meg lehet valósítani. A Duna Régió Szakképzési Klaszter által többoldalú partnerségben megvalósítható a Magyarországon jól működő duális képzés visszahonosítása. Szükségesnek tartjuk azonban egy helyi klaszter létrehozását is, ennek megvalósítása érdekében helyeztük kilátásba a Székelyföldi Szakképzési Klaszter létrehozását. 
Beszámolóim alkalmával többször is hangsúlyoztam, hogy az elmúlt években folyamatosan nagy figyelemben részesítettük a fiatalokat, teszünk és dolgozunk azért, hogy megfelelő képzést kapjanak, hogy megoldjuk az őket foglalkoztató problémákat. Erre ténylegesen törekszünk, az itthoni elindulást, a vállalkozásokat, a munkahelyek teremtését, a fiatalok alkalmazását intézményeinkben ugyancsak prioritásként kezeljük. 
Beleszólunk, ha nem is kérdeznek 
A fentieken kívül több törvénymódosító javaslat és vitaanyag született az elmúlt években Hargita Megye Tanácsa szakembereinek a közreműködésével, mert ha nem is törvény által előírt kötelességünk, a parlamentben elfogadott jogszabály-tervezetek természetesen ránk is érvényesek, ezért amikor lehetett, éltünk a demokratikus közvitában való megszólalás lehetőségével. Az emberéleteket veszélyeztető medvék, illetve vadkárok ügyében szintén megszólaltunk, jelentést is készítettünk, bár ez sem hatásköre a megyei tanácsnak, de valamit tenni kell, ha egyszer a vonatkozó törvények nem engedik (tiltják) a hatékony helyi fellépést, vagy ha az illetékes hatóságok nem lépnek idejében. Térkép készült, többször fordultunk mind a prefektúrához, mind a kormányhoz segítségért – kevés sikerrel –, majd a miniszterelnöknél is lobbiztunk. És nem beszéltünk hiába. Amit önerőből megtehettünk, megtettük, például a megyei integrált hulladékgazdálkodási projektből vásároltunk 46 medvebiztos szemeteskonténert, indirekt módon próbáltunk segíteni, ha már Bukarest nem segít rajtunk. 
A regionalizáció témájában is többször kifejtettük álláspontunkat, mivel szerintünk ez olyan jelentős kérdés, amelybe mindenképpen bele kell szólnunk. Azért is rendkívül fontos ügy ez, mert a román közigazgatás rákfenéje az együttműködések hiánya, miközben Hargita megye az együttműködések, az összefogás terén jól áll, példa erre a kaláka, a LEADER-program, az önkéntes tűzoltókkal, valamint az egyházakkal való összefogás. Ez utóbbira nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen felekezeteink által kétezer éves közösségszervezési tapasztalatra alapozhatunk. Kezdeményezéseinkre más megyékben is felfigyeltek. 
A helyi szereplők közötti konszenzusra törekvő döntési struktúrákra van szükség, erre kellene építeni a régiós átszervezés során, az érdemi, összehangolt munkára. Jelenleg sajnos egymás mellett élés jellemző a megyék, térségek közötti viszonyra, mint ahogyan egymás mellett élés van a magyar–román viszonyban is. Ezen változtatni kell, és már a jelenlegi struktúrában is jobban együtt lehetne működni! Alaposan meg kell vitatni, mi az, amit megyei hatáskörben hagyunk, mi az, amire nincs szakemberi kapacitás, és régiós szinten kellene szervezni (például útépítés, -felújítás esetében), és mi az, amit (akár magyarországi mintára) járások szintjén. (Tény, hogy ha bármilyen jogkört elvesznek Bukaresttől, és lehoznak alacsonyabb szintre, azt mi Hargita megyében üdvözöljük.) 
Egymás között 
Ide tartozik a megyék közti együttműködés kérdése. Óriási lehetőséget jelentenek az önkormányzati fejlesztési társulások, például Hargita és Kovászna megye turizmusa fellendítésének összehangolására megalakult a Csomád–Bálványos Közösségi Fejlesztési Társulás, amely Székelyföld turisztikai minisztériuma lehetne. Egységes turisztikai programokban kell gondolkodnunk. A közös bérlet ötlete a Hargita Sírégióban valósult meg –amely a modern síturizmus alapköve Székelyföldön –, és ugyanezt szeretnénk a wellnessközpontok esetében is, összekapcsolva a sírégiós bérlettel. A tervezéstől a szakképzésig össze kell hangolni a különböző tevékenységeket, egymást segítve kell megoldani a sajátos problémákat, ezért is vettünk részt a székelyföldi turisztikai klaszter megalakításában. Ennek értelmében a nyári székelyföldi rendezvényeket is össze lehetne kötni, csomagban kínálva őket az ide látogatóknak. Például Tusványos és a Csíki Jazzfesztivál között pár nap „üresen” maradt, ilyenkor kellene idejében szervezni a kettő közé egy rendezvényt, hogy a turisták itt maradjanak mindhárom rendezvényre. (Turisztikai támogatásainkról itt egy infografika.) 
Az a kérdés is ide tartozik, hogy miként bánunk étkezési kultúránkkal, hogyan termelünk, árulunk, készítjük és fogyasztjuk el ételeinket, mivel ez hatással van az egészségünkre, környezetünkre, életkedvünkre, tágabb értelemben az életminőségünkre, településeink megtartó erejére. Bár aSzékelyföldi Kulináris Központ kezdeményezése Hargita megyéből indult, ez székelyföldi program kell hogy legyen. Meg kell teremteni a „székely szolgáltatás” minősítést, megszervezve ennek folyamatos belső ellenőrzését is, amely egyrészt biztosítani tudja a szakmai színvonal emelését, másrészt a székelyföldi és idelátogató fogyasztó védelmét. 
A fentiek tükrében fontosnak tartjuk egy rendszeresen működő székelyföldi statisztikai adatszolgáltató rendszer létrehozását. Ennek érdekébenstatisztikai szemléket készítettünk a három megyére vonatkozó adatokkal. 
És még nem is említettem a „fizikai” összeköttetést: sokszor felvetődött a három megye – Hargita, Kovászna és Maros – egymásba vezető útjainak a felújítása. Ne feledjük: a közös jövőtervezés gyerekeink itthon maradását szolgálja. Nincs rendjén az, hogy a bözödiek és a székelykeresztúriak csak nagy kerülővel juthatnak el egymáshoz, miközben mindössze néhány kilométer választja el őket! Az utak minősége közösségek, rokonok kapcsolatát befolyásolja, ezért nagy figyelmet kell szentelnünk az átjárhatóságnak. A megyei utak fejlesztésével összeköthetjük Székelyföldet, az útszerkezetek felújítása direkt és indirekt módon is hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, fontos a gazdasági szempontból stratégiai pontok összekötése. A fejlettebb gazdaság pedig megélhetést, biztosabb jövőt jelent a lakosság számára, ez pedig hozzájárul a demográfiai mutatók javulásához. 
Büszkék lehetünk szociális rendszerünkre, amely Kelet-Közép-Európában kiemelkedő teljesítményű. A hátrányos helyzetű gyermekekkel több szinten is foglalkozunk, hogy minél többen családi környezetben, nappali központok létrehozását támogatva. Ezt az idősek számára isszorgalmazzuk. E téren valamennyi partnerség fontos, és amikor kellett,kiálltunk azok mellett, akikre a hatóságok rászálltak. 
Kulturális követeink 
A beruházások, munkahelyteremtés mellett pedig ott vannak a kulturáliseseményeink, programjaink, kiadványaink, pályázataink, amelyek az identitás erősítését szolgálják: 
• A Hargita Megyei Kulturális Központ évente megszervezi a térség kulturális életének egyik legfontosabb eseményét, a Csíkszeredai Régizene Fesztivált, amely 2015-ben elnyerte a legjobb európai fesztiváloknak járó EFFE minősítést, és tagja a REMA európai régizene-hálózatnak. A fesztivál révén évről évre többen látogatnak el térségünkbe. 
• A Székelyföld Napok októberi rendezvényei az egész székely közösséget megmozgató események, az együttműködést szorgalmazzák, ugyanakkor a székelyföldi értékekre hívják fel a figyelmet. 
• A Nemzetközi Felolvasómaratonnak 2014 óta a Kájoni János Megyei Könyvtár a főszervezője, Hargita Megye Tanácsával együttműködésben. A programra való igényt és a közösségépítés fontosságát tükrözi, hogy három év alatt a mozgalomban részt vevők száma 16 ezerről több mint 30 ezerre növekedett, és magyar nyelvterületen a hét ország 115 településéhez további 5 ország több mint hatvan települése csatlakozott. 
• A Hargita Kiadó is fáradhatatlanul munkálkodik szellemi örökségünk megőrzésén és folyamatos fejlesztésén, széles körű ismertetésén. Kiemelném a Székely Könyvtár kiadványait. A könyvsorozatból négy év alatt negyven kötet jelent meg. 
• Fontos megemlíteni a Székelyföld kulturális folyóiratot is, amely az évek során Hargita megye egyik legfontosabb kulturális brandjévé vált. A folyóiratnak közel ezer előfizetője van. 
• A székelység története című kötet megérte második, javított kiadását, ami önmagáért beszél. 
• Egy másik programunkban négy szakembert kértünk fel, hogy felkutassa Székelyföld történelmi címereit, pecsétjei és zászlóit. Munkájuk nem csupán azt szolgálja, hogy minél szélesebb körben meg tudjuk ismertetni értékeinket és magát a székelységet, hanem azt is, hogy létrejöjjön egy olyan szabályozás, amely hosszú távon biztosíthatja a fejlődést oly módon, hogy a helyi jelleg is megmaradjon. 
A felsorolt beruházások, programok, kezdeményezések mind-mind az autonómiáról szólnak. És ehhez összefogás kell, amit már sokszorszorgalmaztunk. Szórványprogramunkkal ráadásul egy szélesebb körű összefogást valósítunk meg. Ugyanakkor keresni kell annak lehetőségét, hogy közös, magyar–román kiállás legyen jó néhány arra érdemes és mindannyiunkat érintő ügyekben, mert lehetséges. A székelyföldi románság kérdésével, a Hargita megyei magyar–román viszonnyal többször is foglalkoztunk, előkészítve a jó együttélési kódexet. 
Székelyföld fejlesztésében stratégiai jelentősége van a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karainak, így az intézménnyel több pontban is együttműködésre törekszünk. Egyebek mellett hagyományos termékek bevizsgálására alkalmas laboratóriumot működtethetne az egyetem, s az energiahatékony épületek témakörében is együttműködhetnénk. 
Populizmus vagy közös megoldáskeresés? 
Ezt a sok mindennel foglalkozást szokás akár populizmusnak nevezni, én viszont közös megoldáskeresésnek hívom (lásd még a konzultációt). Félreértés ne essék, nem cinikus megjegyzésnek szánom, de akik populizmust emlegetnek, valószínűleg nem értik, hogyan működnek a dolgok ebben az országban. A ma Romániájában jobban, eredményesebben lehet haladni, ha egy adott ügyben az érintettek egyetértenek intézkedéseinkkel, értik, mely lépés miért történik. Legtöbbször a „tömeg” nyomására el tudjuk érni, hogy a hivatali dolgozók erőt vegyenek magukon, és dolgozzanak, előkészítsenek és aláírjanak dokumentumokat annak érdekében, hogy haladjanak az elakadt ügyek még akkor is, ha a jelenlegi román jogszabályi környezet olyan, mint egy kalandparki túra biztosítókötél, sisak, háló nélkül. A Dâmbovița partján csak korrekciókra, toldozásra-foldozásra képesek, a román parlament mondhatni mellékintézmény lett, amely csak a tömeg nyomására próbál változtatni valamennyit, de inkább csak kullog az események után. Mi magunk, saját erőből kell elvégezzük a munkát, nem várva a „három B”-re. Természetesen a parlament továbbra is fontos, ezért keményen kell dolgoznunk, hogy a magyarság minél nagyobb számban képviseltesse magát az őszi választás után is. Csupán azt próbálom érzékeltetni, hogy a választók már nem várnak, a kommunikációs eszközök gyors fejlődése hatására naprakészebb, pörgősebb döntéshozatalt várnak el, aminek bizonyos szinten meg kell felelnie a törvényhozásnak, kezdeményező módon, nem csak követve az eseményeket. 
Ma már az emberek többet várnak el a politikusoktól, mint 10–15 éve, és a körülmények is változtak: elsősorban nem a törvények hiánya a gond, hanem azok értelmezése, alkalmazása, sőt legtöbbször az egymásnak ellentmondó szabályozás miatt akadnak igen komoly problémák. Éppen ezért az érdekeltek bevonása egy-egy ügy részleteibe (lásd például az egyikútfelújítás esetében) nagyon fontos. Úgy lehet hatékonyan végezni a munkát, ha az érintetteknek segítünk megérteni az adott problémát, és ennek nyomán akarják az általunk vázolt megoldást. 
A területi irodáink is a közös megoldáskeresésben segítenek. A lakosság irodáink iránti bizalmát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az évek során már közel 17 ezren fordultak hozzánk különböző területeken felmerülő problémáikkal. A földek ügye, utak és hidak, egyházi, oktatási és szociális problémák csupán töredékei azoknak a témaköröknek, amelyekkel kapcsolatosan felkeresik kollégáinkat. Emellett mintegy 700 petíciót nyújtottak már be kirendeltségeinkhez, és büszkén mondhatjuk, hogy az esetek több mint 90 százalékában megoldást találunk a felmerülő problémákra. 
Live streames fogadóóra 
Az idei EU Táborban Facebook-királynak neveztek, de más körökből hallottam azt is, hogy né, a populista, már a Facebookon is nyomul élő videós közvetítéssel. Pedig szerintem ebben nincs semmi kivetnivaló, a világ legtermészetesebb dolga, hogy élő videóval jelentkezem az internetes közösségi oldalon, mert olyankor azonnal kérdezhetnek tőlem az érdeklődők, a megye legtávolabbi sarkából is. Az online konzultációmalapján is úgy látom, a legújabb kommunikációs eszközök használata fontos a választóknak is a politikussal való kapcsolattartásban, ajánlom kollégáimnak. Szerintem az csak jó, ha a politikusnak a hivatalos fogadóórákon kívül is alkalma van beszélgetni a választóival. Aki erre azt mondja, hogy populizmus, az lenézi a választókat. Ma már annyi óra nincs fogadóórára, hogy elég legyen. Hozzám naponta ötvenen jelentkeznek be, hogy fogadjam őket, talán utasítsam el őket, vagy találjunk rá megoldást. Mi találtunk, de keresünk más lehetőséget is. Akinek van ötlete, kérem, jelezze. 
Saját lábra kell állnunk! 
Tehát mint már említettem, olyasmivel kell foglalkoznunk, aminek van az emberek számára is kézzelfogható eredménye, értelme, hosszú távú hatása. Az élet számos területén folytatni kell a munkát, például azért, hogy a kitermelt fát minél nagyobb arányban itthon dolgozzák fel, és feldolgozva értékesítsék – ezáltal ugyanis munkahelyek jönnek létre –, vagy épített örökségünkért, a hagyományos falukép megőrzéséért, székely kapuinkmegmentéséért, a fából való építkezés bátorításáért, amiknek köszönhetően több turista érkezhet térségünkbe – mindezek a saját lábon állás esélyeit növelik. 
Ugyanezt a célt szolgálja a műemlékvédelmi programunk és a Modern Székely Ház program egyaránt. Szándéknyilatkozat született arról, hogy a döntéshozó politikum, az építész/örökségvédő szakma és a civil szféra együttműködik a székelyföldi értékek megőrzésében, ami azt jelenti, hogy elkészülnek a településenkénti helyi védettségi listák és a helyi értékvédelmi rendeletek, folytatódik a Modern Székely Ház pályázat, lépéseket teszünk a hagyományőrző, de korszerű faluképbe illő épületek megóvása érdekében, valamint az örökségvédelmi képzés, az oktatás és a társadalom bevonása ügyében. Cselekvési terv készült az épített és táji értékek megőrzésére, melyben a szakma, a politikum és a civil szféra hosszú távú feladatai jól körvonalazhatóan szerepelnek. A legfontosabb irányelveket chartában fogalmazták meg a szakemberek. A fentiek érdekében készült el műemlékvédelmi stratégiánk. Épített örökségünket védjük akkor is, amikor a gyergyószárhegyi Lázár-kastély közösségi rendeltetésének visszaállításáért harcolunk. 
Az embereknek munkahely kell, a falvaknak fejlesztés kell, ezzel kell foglalkozni. Szoktam emlegetni – Böjte Csaba ferences szerzetestől kölcsönözve a gondolatot –, hogy a kevesebb cirkusz, több munka jegyében dolgozunk, mert nem hiszünk abban, hogy a perek, cirkuszok előbbre vinnének – azok csak növelik a közösség kudarcérzetét. Ahol konfliktus van, ott a fiatalok rendszerint nem kapnak kedvet a családtervezéshez. 
Figyelmeztető választók 
A politizálásra térve: amikor arról beszélek, hogy meg kell nézni, mire fordítjuk a legtöbb energiát, akkor értem ezt például az oktatási törvény alkalmazása vagy a zászlótörvény körüli hercehurcára. Vigyáznunk kell, nem szabad belesétálnunk azokba a csapdákba, amelyeket a magyar–román konfliktus gerjesztésében érdekelt körök gerjesztenek. Mindezek tükrében egy következő alkalommal alaposabban meggondolandó a kormányra lépés, amit korábban a fenti két törvény miatt vállaltunk, mert az eredmény nulla. A zászlótörvény alapján vetetik le a lobogót, és ha a minisztérium nem bólint rá egy zászlós tervezetre, akkor az a jogszabály nem ér semmit. Az oktatási törvényt sem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, továbbra sem... 
Többször komoly figyelmeztetés érkezett a választók részéről, amit komolyan kell venni. (Konzultációim a különféle témakörökben: ifjúsági,kikapcsolódás, érettségi-kisérettségi eredmények, árvizek, rendezvények,gyermekek továbbtanulása, választási részvétel.) A részvételi arányban és aleadott szavazatokban mutatkozik meg, mennyire értékelik egy politikus munkáját, és a választók nagyfokú lemorzsolódása mutatja, ha rossz irányba haladunk. 
Ha elvermeljük magunkat mi, politikusok, mint az a bizonyos japán katona, aki évtizedek óta várta az amerikaiak támadását az őserdőben, mert nem szólt neki senki, hogy a háborúnak rég vége van, akkor nem vesszük észre, hogy az élet túllépett rajtunk. Ezért mondtam a fiataloknak nemrég, az EU Táborban, hogy kérjék számon a politikusoktól, dolgoznak-e legalább napi nyolc órát úgy, hogy annak értelme is legyen. Én e számonkérésnek elébe megyek, jelen írásommal azt próbálom elmagyarázni, aminek jegyében eddig is dolgoztam. 
Vannak, akik a beolvadástól féltenek bennünket, pedig az anyaországon kívüli magyarlakta térségek közül egyedül Székelyföld az a térség, ahol növekszik a magyarság etnikai aránya. Hargita megyében, aki a beolvadástól fél, ennek veszélyéről regél, annak nem tudok mást mondani, mint azt, hogy hallucinál. Én azt látom, hogy az emberek teszik a dolgukat, az egyházak is teszik a dolgukat, a különféle önszerveződő közösségek, valamint a politika úgyszintén, de sajnos vannak olyanok, ahhoz a bizonyos japán katonához hasonlóan, akik elvermelték magukat napjaink realitásai, kihívásai, problémái elől, és nem akarják elfogadni azt, hogy nem a látványos nagy harcok idejét éljük, hanem a kevésbé látványos, kitartást, egymásra odafigyelést, sok türelmet és kölcsönös bizalmat igénylő közösségépítés korszakát. 
Hosszúra sikeredett írásomat azzal a kérdéssel zárnám, amelyet az írásom elején feltettem, és amelyet mások is sokszor feltettek, de soha meg nem válaszoltak: ha holnap Bukarest nyakon öntene bennünket a területi autonómiával, akkor mi változna, mi lenne az, amit másként csinálnánk, mint most. Ami Hargita Megye Tanácsát illeti, szerintem semmi érdemi változást nem jelentene, mert területi autonómia ide vagy oda, a jelenlegi román törvények, amelyek az élet ezer dolgát szabályozzák, ugyanúgy érvényben maradnának, azok a törvények, amelyek ma az európai uniós alapelvnek számító helyi autonómia elvét az élet számos területén kiüresítik. Hiába hoznánk létre akármilyen autonómiatanácsokat, és gyűléseznénk naphosszat, a dolgok ugyanúgy mennének, mint most. Azt kell látnunk, hogy sokkal nagyobb a baj annál, mint ami egy területi-közigazgatási jogszabály módosításával javítható lenne, értve ezalatt akár egy székelyföldi területi autonómiát létrehozó jogszabály-módosítást. Tegnap a televíziók azzal voltak tele, hogy a szenátusi elnök a gépjárművezetői engedélye érvényességének meghosszabbítása céljából megkerülte az 1000 (nem elírás, ezer) főből álló sort. A 21. században, az IT-sok tízezreit foglalkoztató országban itt tartunk, ezer fő áll sorban egy igazolványért. És ez van az adók befizetésénél meg mindenhol, állnak az emberek sorban, miközben sok száz millió eurót elpalltak mindenféle szoftverfejlesztésekre kézzelfogható eredmény nélkül. De vegyünk egy másik területet. A törökök kiűzése után az osztrák adminisztráció néhány évtized alatt öszvérrel, mérőléccel és mindenféle kezdetleges eszközzel a felszabadított területeket felmérte, telekkönyvet készített. Pontos, precíz telekkönyvezésen esett át a Partium, a Bánság meg Erdély. Mi van ma? Nagy semmi. Két-három évente előáll valaki, hogy most már tényleg telekkönyvezni kellene a földeket, és megnézni, hogy mi hol van, és azzal nagyjából annyi. Akkor, amikor lassan Mari néni is GPS-es telefonnal járkál a faluban. 
Ezek a problémák, és ilyenekből ezer van, amely megnyomorítja az emberek mindennapi életét, nemzetiségtől függetlenül. Nekünk ezekkel kell foglalkoznunk most, nem a magunk kis különszámát danolásszuk úton-útfélen, amellyel egyébként is egy dolgot értünk el mostanáig: azt, hogy a lassan száz éve folyó bukaresti pénzszivattyú meg mindenféle centralizálás, bürokratizálás ellen tiltakozni szándékozó temesváriakat, kolozsváriakat, brassóiakat, nagyszebenieket a bukaresti média és a mögötte álló (pártállástól függetlenül, a jelenlegi állapotok megőrzésében érdekelt) bukaresti politikusok időnként elhallgattassák azzal, hogy vörös posztóként lobogtatják előttük területi autonómiás követeléseinket. 
Természetesen mindannyian akarjuk a területi autonómiát, ezért is dolgozni kell, és persze hogy fontos a bukaresti törvényhozás meggyőzése erről. Tehát nem akarom elbagatellizálni a témát, egy ilyen struktúrában minden könnyebb és egyszerűbb lenne. Saját, térségre vonatkozó szabályokat lehetne hozni az élet több területen való megszervezésére, ez lenne a kívánatos és fontos helyzet, ám addig is, amíg ezt elérjük, dolgozni kell. Minden közösségi összefogással, saját erővel kifejtett munka erről, a saját ügyeink kezeléséről szól. Ellenkező esetben jelentős számú elvándorlással kell számolnunk térségünkben. 
Vannak bajok tehát, de azért a cikkem szerintem mégis arról szól, hogy vannak lehetőségek, és lehet elérni eredményeket, csak akarni kell dolgozni.

A szomszédban is egymillió biztosítatlan lakás ázik!

adozona.hu  2016.08.22.
Az elmúlt hetek rendkívül csapadékos időjárása kapcsán jó, ha tudjuk, mire fizetnek a lakásbiztosítási szerződések. 
A Biztosítás.HU internetes portál összegyűjtötte, mire kell most figyelniük a lakástulajdonosoknak, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok lakóingatlan még ma is biztosítás nélküli Magyarországon.
Elázott falak, elázott ingóságok, megbontott tetők, beömlő vizek, gombásodás, penészesedés… ezek a leggyakoribb igények, amelyekkel az ügyfelek biztosítóikhoz fordulnak a mostanihoz hasonló időjárási eseményeket követően. 
A vihar és a felhőszakadás károk okozta fenti események kapcsán, jó, ha tudjuk az alábbiakat.
Viharnak általában az óránként 54 kilométernél nagyobb sebességű szél által okozott károkat tekintjük. Ide tartozik az is, ha a vihar által megbontott tetőfedésen keresztül, a viharral együtt járó csapadék miatt beázások is keletkeznek, illetve ha a vihar által ledöntött vagy elsodort tárgyak károkat okoznak.
Felhőszakadásnak azt tekintjük, amikor a rövid időn belül leeső nagymennyiségű és a talajszinten áramló csapadékvíz elönti az épületeket. 
Ilyenkor a biztosítók – kevés kivételtől letekintve – megtérítik az épületekben és az ingóságokban keletkező károkat, de a tulajdonosoknak is van tennivalója.
Mindkét esetben a legfontosabb az azonnali kármentés és a további károsodások megelőzése (például ideiglenes fóliás tetőfedés, vizek kiszivattyúzása, beömlő víz útjának elzárása), illetve a károk 48 órán belüli bejelentése a biztosítótársaságoknak, akik általában 5 napon belül szemlézik meg a károkat. 
Tilos azonban a károsodott vagyontárgyakat (például az összetört tetőcserepeket, elázott dolgokat) kidobni. Tömeges kárbejelentések esetén az is előfordul, hogy a keletkezett kisebb összegű károkat a biztosító szakemberei meg sem szemlézik, csak telefonon egyeztetnek a károsultakkal a kártérítések (maximum néhány tízezer forintos) összegeiről és azonnal utalják is azokat.
Biztosítás.HU szerint azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy ezen biztosított lakások mellett, még több mint 1,2 millió lakóingatlan van még ma is biztosítás nélkül Magyarországon. 
Ezen ingatlanok tulajdonosai – a tegnapihoz hasonló rendkívüli időjárási eseményeket követően – továbbra sem a biztosítóktól, hanem az államtól várják bekövetkező káraik megtérítését.

Megerősítették a román-szerb határt: helikopter, hőkamera és kiképzett kutyák kutatják az illegális bevándorlókat

2016. augusztus 19.
Románia a csendőrséget, a rendőrséget, valamint a belügyminisztérium légierejét is bevonta az ország délnyugati határainak védelmébe - közölte pénteken a román határrendészet. 
A testület honlapján megjelent közlemény szerint az elmúlt éjszakától a határrendészet mellett a csendőrség Temes megyei egységei és a Temes, Krassó-Szörény és Mehedinti megyei rendőrkapitányságok, valamint a Belügyminisztérium légiereje is bekapcsolódott a határvédelembe. A Petre Toba belügyminiszter által jóváhagyott tervnek az a célja, hogy biztosítsa a rendet a román-szerb államhatáron. 
A vegyes határrendész-csendőr-rendőr egységek a zöldhatáron teljesítenek szolgálatot. Munkájukat éjjel-nappal egy felderítő helikopter támogatja. A határrendészet közölte: a vegyes egységek munkáját hőkamerákkal felszerelt gépjárművek és kiképzett kutyák is segítik. A szolgálatot teljesítő egységeket az operatív helyzetnek megfelelően újabb egységekkel tudják kiegészíteni. 
A határrendészet közölte: az intézkedések célja a közrend biztosítása és a határ menti bűnözés megfékezése. A közlemény szerint hasonló, összehangolt akciókra volt már példa Románia más határszakaszain is. 
Marius Take, a román belügyminisztérium szóvivője az intézkedéssel kapcsolatban az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a határ megerősítésével meg akarják akadályozni az illegális migránsok belépését Romániába. Mint közölte, a hét folyamán egy hat- és egy tizenkét fős migránscsoport megpróbálta illegálisan átlépni a szerb-román határt, hogy azután Magyarországra jusson. A belügyminisztérium a kockázatelemzés után azt a döntést hozta, hogy már a kezdet kezdetén keményen lép fel, nem várja meg, amíg új állandó migránsútvonalak alakulnak ki.

ČUŠVÁNYOS

Bíró Zoltán  2016-07-23
Tusványos, második nap. Az előadás témája: Átalakuló európai identitás a migráció tükrében. Kulcsmeghívott: Andrej Čuš, a Szlovén Demokrata Párt parlamenti képviselője.Ha viccelődőbb kedvünkben lennénk, bizonyára átfuthatna az agyunkon, hogyan is érhették be a szervezők egy ennyire szerény kaliberrel, hiszen úriemberünk csupán azzal vált híressé, hogy ő volt az első szlovéniai iszlamizáció- és migráció-ellenes tömegmegmozdulás szervezője. 
Márpedig a téma fontossága és súlyossága igazi nagyágyúkat követelne. Teszem azt, olyanokat, mint Norbert Hofer, Marine Le Pen, Nigel Farage – sőt, a szabadidő tekintetében mostanság erőst rosszul álló, de azért minden jó buliba lelkesen fejestugró Donald Trump. De ne feledkezzünk meg a migrációkérdés világszerte legismertebb két szakértőjéről, Anders Behring Breivikről és Abu Bakr al-Baghdadiról sem. (Igaz, ők azért más-más szemszögből szakértik a problémát.) 
A vicces kedv persze hamar elpárologna, a szlovén képviselő ugyanis csuklás nélkül fejtette ki az alábbiakat
"Annak idején Szlovénia 70 000 menekültet fogadott be a volt Jugoszlávia területeiről. És az a 70 000 ember nem tért vissza hazájába. Most is ott van Szlovéniában. Csak már nem annyian vannak, hanem körülbelül 300 ezren.Ljubljana polgármestere szerb, és már épül az első mecset a szlovén fővárosban. A betelepült szerbek és horvátok nem integrálódtak a szlovén társadalomba (kiemelések tőlem). Amint hogy a betelepülő muzulmánok sem." 
Hoppá. Isten látja lelkünket, mi tényleg jóhiszeműen gyűltünk össze migránsokat utálni, 
de ez most valami más. 
Ahhoz persze, hogy a dolog pikantériáját megfelelőképpen átérezzük, ismerni kell egy kicsit a szlovén rögvalóságot. Sebaj, segítségünkre jön aWikipédia: Szlovénia hivatalos nyelve a szlovén, az olasz és a magyar. Igen, jól olvasták: regionális szinten bár, de két, egyenként 0,5%-nyi (sic!) népcsoport nyelve vált hivatalossá a nemzetiségi mintaállamként emlegetett Szlovéniában. Na, ezt csinálja utánuk valaki. 
Csakhogy van egy kis gond. Az országban éldegél még úgy 10 százaléknyi szerb, horvát, bosnyák. Akárhogy is számoljuk, ez tízszer annyi, mint a magyar és a szlovén kisebbség együttvéve. De nem, a szerbet és a horvátot a hivatalos nyelvek között hiába is keressük. Mondhatnánk, hogy ők úgysem őslakosok, „csak” bevándorlók, de 
a nyolc évtizednyi összezártság után ez az érv eléggé komolytalannak tűnik. 
Akkor is, ha valóban a délszláv háború adta az igazi lökést a mai nemzetiségi arányok kialakulásához. Vagy, ha a játék kedvéért be is vezetnénk az „ellenséges népcsoport” fogalmát, akiknek természetesen nem járnak extra nemzetiségi jogok, csavarjuk már vissza az időt a múlt század első felére: a magyarokkal, de főleg az olaszokkal is valóban felhőtlen volt a viszony? Ráadásul még érthetetlenebb a dolog ezzel a kettős mércével olyan szempontból, hogy a szerb és a horvát nyelv kifejezetten közel áll szlovénhoz, gyakorlatilag (kis erőfeszítéssel) akár meg is érhetik egymást. Így a szerb és/vagy a horvát nyelv hivatalossá tétele igazán nem lenne több egy szimbolikus lépésnél. 
Nos, a megfejtés roppant egyszerű: lássuk csak, mi is a helyzet ezzel a bizonyos nem-integrálódással? A baloldal előszeretettel érvel, hogy az ’56-os magyar menekülteket is pisszenés nélkül fogadta és integrálta a Nyugat, így miért tennénk másképp a közel-keleti menekültekkel szemben. A barikád másik feléről már érkezik is az ellenérv, hogy a kivándorló magyarok kultúrája nem sokban tért el a menedéket nyújtó nyugati társadalmakétól. Akkor hát mi is lehet a logikus magyarázat? Csakis az, hogy a délszláv háború elől menekülő szerbek, horvátok, bosnyákok kultúrája 
az integrálhatatlansági mértékben különbözik a befogadó szlovénekétől. 
Ezt mi is támaszthatná alá jobban, mint a nem mindig felhőtlen, de mégis csak közös, majd’ századnyi jugoszláviai együttlét. Ja, és az, hogy szerbként fővárosi polgármesternek lenni sem integrálódás, hanem inkább nemzetárulás. Talált, süllyedt! 
Nekem viszont van egy még jobb tippem, mire is gondolhatott Andrej Čuš úr, amikor – nem kissé eufemisztikus megfogalmazással élve – úgy vélte: a 300 ezer szerbnek, horvátnak, bosnyáknak egyelőre esze ágában nincs „integrálódni a szlovén társadalomba”. Például arra, hogy még 
van képük templomokat, mecseteket építeni, anyanyelvet és szokásokat megőrizni, 
specifikusan szerb/horvát/bosnyák oktatási intézményekben gondolkozni. (Horribile dictu, egyikük-másikuk talán arra is vetemedhetett, hogy „szlovén” létére a horvát válogatottnak drukkoljon. Mi lett volna, ugye, ha még a szerb tizenegy is kijut az EB-re.) Pedig milyen egyszerű lenne, ha ők is minél hamarább a mérési határig tizedelődnének, semmiféle „veszélyt” nem jelentvén ily módon az egységes és oszthatatlan szlovén nemzetállamra. S akkor végre jöhetnének a nagylelkű gesztusok a szerb/horvát/bosnyák kisebbség megmentésére a végső enyészettől. 
Kelleténél cinikusabb olvasóinknak azonnal beugorhat egy érdekes hazai párhuzam. Méghozzá két emblematikus erdélyi nagyváros, Szeben és Kolozsvár képében. 
Valóban, az előbbi esetén, ahol már rég lélegeztetőgépre kapcsolták a német kisebbséget, a román állam hirtelen felébredt, hogy mekkora égés lenne, ha a város végleg németek nélkül maradna. Így roppant hirtelenséggel fontossá váltak a német feliratok, a többnyelvűség, a német örökség erőltetett ütemű újrafelfedezése. Kolozsváron viszont, ahol a magyar kisebbség 
még ugyancsak rúgkapál és mutogatja a foga fehérjét, 
naná, hogy egyelőre szó sem lehet olyan jelképes gesztusokról sem, mint többnyelvű helységnévtáblák a város bejáratainál. Türelem, esetleg a nem túl távoli jövőben, amikor majd Kolozsvár is Szeben sorsára jut. 
Igazán kár, hogy a magyar nemzeti öntudatukra és a nemzetiségi problémákra oly érzékeny szervezők nem voltak fogékonyak erre a figyelemreméltó analógiára. Pedig ide tényleg nem kellett volna agykutatói intelligencia: ha már olyan kedves szlovén „szakértőt” hívunk meg, aki visszakézből (integrálhatatlan)migránsozza az államalkotó kisebbségeket, legyünk szívesek annak a román államnak is tapsikolni, amelyik még mindig migránsként kezeli őshonos nemzetiségeit. Vagy mégis csak bölcsebb lett volna Čuš helyett egyből nagyvadra menni és felcsörgetni Donald Trump titkárát, hátha sikerül kiszorítani egy kis szabadidőt a tusványosi ifjúság számára? A jövendőbeli államelnök úrnak ugyan sajátos elképzelése van egyik-másik sarkalatos kérdésről, de legalább nem rukkolt volna elő hasonló, a romániai magyarság számára igencsak kényes áthallásokra okot adó kijelentésekkel.