2019. január 21., hétfő

Szentesi Zöldi László : A hazánkat szolgáljuk

2019. JANUÁR 21. ECHO TV
Szereti a rockzenét, nagyszerű szakács és nem mellesleg zseniális publicista. Az ECHO TV Őszintén című műsorában ezúttal Szentesi Zöldi László kerestük fel váci otthonában. A Magyar Demokrata főmunkatársának a vérében van az újságírás, amelynek alapjait – mint azt vallja – a magyar prózairodalomban lehet elsajátítani. A Sajtóklub állandó vendége arról is beszélt, a politikai újságírás esetében nincs függetlenség, bár a baloldali újságírók magukat szigorúan függetlennek mondják, a jobboldali újságírók ugyanakkor nem csinálnak abból titkot, hogy miben hisznek, milyen értrendszert követnek, hiszen „az ember, mint egy katona a hazáját szolgálja”.
Szentesi Zöldi László idestova negyed évszázada van jelen a hazai médiában. 1993-ban kezdte a Panoráma című műsorban, ahol fantasztikus újságírókat ismert meg. Azt mondja, ha ez a pálya nem jött volna össze, akkor ma vagy szakács, vagy rockzenész lenne.
Főzni olyan, mint egy utazás, igazából a népek ételei érdekelnek – mondta el. Ugyanakkor bármi is rotyogjon a fazékban, Szentesi Zöldi László azonnal írni kezd, ha egy hír, vagy egy jó téma megérinti, hiszen az a vérében van. Állítja, bárhol tud írni, legyen az tengerpart, vagy a szerkesztőségi szoba.
Fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy az, aki újságírói pályára készül, vagy fiatal újságíró, ne más kollégák írásait, hanem a magyar próza klasszikusait olvassa, olvasson Mikszáth Kálmánt, Krúdy Gyulát, Móricz Zsigmondot. A mi mesterségünk alapjai a XIX-XX. századi magyar prózában vannak jelen – közölte.
A publicista elmondta, az újságírást azért csinálja mert hisz benne, ugyanúgy, ahogy a másik oldal is a saját értékeiben.
„Ez egy békés egymás mellett élés is lehetne, ha nem érnének minket méltatlan vádak olyanok részéről, akik a töredékét sem szenvedték el annak, amit egy jobboldali értelmiséginek el kellett szenvednie. A balliberális kormányzás alatt nagyon nehéz dolga volt a jobboldali újságíróknak, alig volt munka, az is csak kevés pénzért” – emlékezett vissza.
Közlése szerint ismert, a magukat függetlennek mondó újságírók mind úgy tekintenek magukra, mint az igazság bajnokaira. Hozzátette, a politikai újságírás esetében nem hiszek a függetlenségben, csak az a különbség, hogy mi megmondjuk, ők pedig nem mondják meg.
Mivel Szentesi Zöldi László hosszú éveken keresztül főleg határon túli műsorokat szerkesztett, teljesen máshogy látja a külhoni magyarok helyzetét, mint egy átlag hazai magyar.
Leszögezte, egy határon túli magyart soha nem szabad sajnálni, ugyanakkor túlszeretni sem, pusztán azért, mert például Kolozsváron született. Még ártalmasabb pedig az, amikor nem akarunk tudomást venni azokról a magyarokról, akik a határon túl élnek.

Szentesi Zöldi László: A hazánkat szolgáljuk
2019-01-21
Szereti a rockzenét, nagyszerű szakács és nem mellesleg zseniális publicista. Az ECHO TV Őszintén című műsorában ezúttal Szentesi Zöldi László kerestük fel váci otthonában. A Magyar Demokrata főmunkatársának a vérében van az újságírás, amelynek alapjait – mint azt vallja – a magyar prózairodalomban lehet elsajátítani. A Sajtóklub állandó vendége arról is beszélt, a politikai újságírás esetében nincs függetlenség, bár a baloldali újságírók magukat szigorúan függetlennek mondják, a jobboldali újságírók ugyanakkor nem csinálnak abból titkot, hogy miben hisznek, milyen értrendszert követnek, hiszen „az ember, mint egy katona a hazáját szolgálja”.
Szentesi Zöldi László idestova negyed évszázada van jelen a hazai médiában.1993-ban kezdte a Panoráma című műsorban, ahol fantasztikus újságírókat ismert meg. Azt mondja, ha ez a pálya nem jött volna össze, akkor ma vagy szakács, vagy rockzenész lenne. 
Főzni olyan, mint egy utazás, igazából a népek ételei érdekelnek – mondta el. Ugyanakkor bármi is rotyogjon a fazékban, Szentesi Zöldi László azonnal írni kezd, ha egy hír, vagy egy jó téma megérinti, hiszen az a vérében van. Állítja, bárhol tud írni, legyen az tengerpart, vagy a szerkesztőségi szoba. 
Fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy az, aki újságírói pályára készül, vagy fiatal újságíró, ne más kollégák írásait, hanem a magyar próza klasszikusait olvassa, olvasson Mikszáth Kálmánt, Krúdy Gyulát, Móricz Zsigmondot. 
A mi mesterségünk alapjai a XIX-XX. századi magyar prózában vannak jelen – közölte. 
A publicista elmondta, az újságírást azért csinálja mert hisz benne, ugyanúgy, ahogy a másik oldal is a saját értékeiben. 
"Ez egy békés egymás mellett élés is lehetne, ha nem érnének minket méltatlan vádak olyanok részéről, akik a töredékét sem szenvedték el annak, amit egy jobboldali értelmiséginek el kellett szenvednie. A balliberális kormányzás alatt nagyon nehéz dolga volt a jobboldali újságíróknak, alig volt munka, az is csak kevés pénzért" – emlékezett vissza. 
Közlése szerint ismert, a magukat függetlennek mondó újságírók mind úgy tekintenek magukra, mint az igazság bajnokaira. Hozzátette, 
a politikai újságírás esetében nem hiszek a függetlenségben, csak az a különbség, hogy mi megmondjuk, ők pedig nem mondják meg. 
Mivel Szentesi Zöldi László hosszú éveken keresztül főleg határon túli műsorokat szerkesztett, teljesen máshogy látja a külhoni magyarok helyzetét, mint egy átlag hazai magyar. 
Leszögezte, egy határon túli magyart soha nem szabad sajnálni, ugyanakkor túlszeretni sem, pusztán azért, mert például Kolozsváron született. Még ártalmasabb pedig az, amikor nem akarunk tudomást venni azokról a magyarokról, akik a határon túl élnek. 
ECHO TV - A nemzet hangja - Őszintén 
Teljes adás: 

Kijev a kettős állampolgárság mellett érvelt

2019. JANUÁR 21. Dunda György (Ungvár)
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter gyakorlatilag elárulta saját magát a tekintetben, hogy részéről csak szándékos műbalhé volt a tavaly őszi állampolgársági adok-kapok, ami ahhoz vezetett, hogy Ukrajna és Magyarország kölcsönösen kiutasított egy-egy diplomatát.
Mint az ismert, 2018 szeptemberében kiszivárgott egy feltehetőleg titkosszolgálati eszközökkel készült videófelvétel, amin az látszik, hogy a beregszászi magyar konzulátuson állampolgársági esküt tesznek.
A felvételek nyomán az ukrán külügyminiszter hevesen tiltakozott, amiben kezére játszott a szélsőséges nézeteket valló Mirotvorec (Béketeremtő) honlap, amely valóságos „halállistát” közölt több száz kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarról, sőt még maga Szijjártó Péter külügyminiszter is felkerült az uszító webportál listájára. A jelek szerint mesterségesen kreált diplomáciai botrány azzal fejeződött be, hogy Ukrajna kiutasította a beregszászi magyar konzult, amire Budapest részéről hasonló válaszlépés érkezett.
Pavlo Klimkin (képünkön) akkor határozottan a kettős állampolgárság ellen ágált. Szankciók sokaságáról ötleteltek a kijevi politikusok és az ukrán média. Tavaly ősszel ismét elővették a parlamenti fiókokban porosodó állampolgársági törvényjavaslatokat, amelyek egymást licitálták túl az érintettekkel szembeni büntetőintézkedésekben. Mára azonban fordulni látszik a kocka, az ukrán külügyér legutóbbi kijevi sajtótájékoztatóján már a kettős állampolgárság mellett foglalt állást.

Fotó: Reuters

Úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának szüksége van a kettős állampolgárságra”, ezért ő támogatni fogja az erre vonatkozó társadalmi vitát. Szerinte a többes állampolgárság engedélyezésével országa számos problémától szabadulna meg.
Feltehetőleg arra a több millió állampolgárra gondolhatott, akik az ukrajnai lehetetlen gazdasági helyzet miatt külföldön kénytelenek munkát vállalni, s sokan közülük bizony már rendelkeznek az adott ország okmányaival. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 450 fős kijevi Radában is számos olyan képviselő foglal helyet, aki egy másik ország útlevelével is rendelkezik.
Mindezek mellett persze annak is fennáll a veszélye, hogy az ukrán vezetés a többes állampolgárság legalizálásával próbál majd engedményeket tenni például Budapest számára is, másrészről viszont ragaszkodni fog a kisebbségi oktatási rendszer megsemmisítéséhez vezető oktatási törvényhez, aminek kifogásolt nyelvi cikkelyeinek alkalmazását a Velencei Bizottság ajánlása és a magyar félnek tett többszöri ígéretek ellenére sem tolta ki 2023-ra. Továbbá nyakunkon még az erőszakos ukránosításra épülő új nyelvtörvény, amit várhatóan az elnökválasztási kampány hajrájában fogadnak el.

Az új Dacia modellek

https://playtech.ro/2019/dacia-renault-logan-stepway-rusia/
Renault a moszkvai autószalomban mutatta be az új Dacia modelleket, köztük azt is amit Romániában nem igen lehet majd kapni. Igy került bemutatásra a Logan Stepway modell is.
Dacia superbă pe care n-o poți avea în România, deși a fost lansată deja

Az új modell a rosz útviszonyokat kiküszöli azzal, hogy magasitott a Duster modellel megegyező 195 illetve 175 mm-sek.
De más különlegeségekkel is szolgálnak hiszen nagyobb kapacitású akumulátorral és nappali fényt adó LED diódás lámpákkal vannak felszerelve és ami ennél is fontosabb, hogy nem Renult hanem Dacia néven futnak!
E tipus mellett még a Sandero Stepway és a Dokero is bemtatásra került, Igaz ez utóbbinak a Stepway modeljét majd később fogják közreadni.
A Stepway modelleket Oroszországban 1,6 literes benzines de három 82, 102 és 113 LE variánssal A legerősebb a vörös szinre festett 113 LE és CVT rendszerrel készül és amint a képen is látható elég jól néz ki.

Dacia Logan Stepway

A belsője nem sok újdonsággal látható, de érdekes az ülés kialakitása.

Dacia Logan Stepway

Coudenhove-Kalergi terv: Lopakodó népirtás Európa népei ellen

A tömeges bevándorlás egy olyan jelenség, melynek kiváltó okait a mai napig ügyesen kendőzi el a multikulturalista propaganda, mely azt – tévesen – elkerülhetetlen történelmi folyamatnak állítja be. Ezen cikk célja az, hogy rámutasson a harmadik világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett voltára, melyet sokan a modern világ, a társadalmi “fejlődés” elkerülhetetlen velejárójaként akarnak láttatni, ez a folyamat valójában több évtizedes, tudatos tervezés eredménye, hogy kontinensünk arculata végleg megsemmisüljön.
A Pán-Európai Mozgalom megszületése
Kevesen tudják, hogy az európai integráció egyik fő megindítója ugyanaz a személy volt, aki lerakta az ideológiai alapjait az európai népek ellen folyó csendes népirtásnak. Egy sötétlelkű emberről van szó, akinek a létezése ismeretlen a tömegek számára, de az elit az Európai Unió megalapítójának tartja. Neve: Richard Coudenhove-Kalergi, akinek az apja egy osztrák diplomata volt: Heinrich Coudenhove-Kalergi, akit rokoni szálak fűztek a Kallergis elnevezésű bizánci császári családhoz, édesanyja a japán származású Mitsu Aoyama volt. Richard Kalergi a háttérből működve, távol a nagyközönség fürkésző tekintetétől, sikeresen győzte meg Európa legfontosabb államfőit az európai integráció tervének végrehajtásáról, mivel személyes ismerőse volt a korabeli európai nemesek és jelentős politikusok mindegyikének és mivel megörökölte a nemesi származású, diplomata édesapjának a politikai kapcsolatait.
1922-ben, Bécsben alapította meg a Pán-Európai Mozgalmat melynek célja egy “Új Világrend” létrehozása volt, melynek vezető államai az Egyesült Államok és a vele szövetséges, föderális államok lennének. E terv szerint a világkormány létrehozásának első lépése az európai integráció megindítása lenne. A kezdeményezés legelső támogatói között voltak olyan cseh politikusok is, mint Tomáš Masaryk és Edvard Beneš, az anyagi alapot a dúsgazdag bankár Max Warburg teremtette meg a 60 000 márka pénzbeli adományával. A Pán-Európai Mozgalmat Ignaz Seipel osztrák kancellár és Ausztria későbbi miniszterelnöke Karl Renner vezette. Később olyan francia politikusok támogatták a mozgalmat, mint Léon Bloum, Aristide Briand, Alcide De Gasperi.
Az európai fasizmus felemelkedésével a Kalergi tervet törölték és a Pán-Európai Mozgalmat szétverték, de a második világháború után, hála Kalergi fáradhatatlan és őrült tevékenységének, Winston Churchill és a B’nai B’rith elnevezésű zsidó szervezet támogatásának és olyan neves lapok médiatámogatásának, mint amilyen a New York Times, a tervet végül elfogadja az Egyesült Államok kormánya. Ennek erdeményeképp a CIA végül belekezdett a terv végrehajtásába.
A Kalergi terv lényege
Könyvében – melynek címe: “Praktischer Idealismus” – Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egy fajta ember alatti ember, mely a különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye. Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.
Kalergi első lépésben az európai nemzetek önrendelkezési joguktól való megfosztását hirdette, a későbbiekben ezen nemzetek kiirtását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén. Ahhoz, hogy Európát egy új vezető réteg akadálytalanul uralhassa, Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogén faji keveréknépesség létrehozását hirdette. De ki lesz ezen a népességen uralkodó új elitréteg? Kalergi erről is felvilágosít minket:
A jövő embere kevertfajú lesz, a mai kor faji csoportjai és társadalmi osztályai lassan, fokozatosan eltűnnek a tér és idő beszűkülése, az előítéletesség megszűnése miatt. Az eurázsiai-negroid faj a jövő, mely küllemében leginkább az ősi egyiptomiakra hasonlít. Ennek a fajnak a létezése fogja a népek és egyének sokféleségét felváltani. Európa a judaizmus elpusztítása helyett – akarata ellenére –, kiművelte és erőssé tette ezt a népet, hogy ezen mesterségesen előidézett fejlődési irány során a jövő társadalmi elitjét képezzék. Egyáltalán nem meglepő, hogy az a nép, mely a gettók börtönéből szabadult, vált Európa új szellemi arisztokráciájává. Európa gondoskodása megteremtett tehát egy új, modern arisztokráciát, azokban az időkben, amikor a hagyományos európai, feudális arisztokráciát végleg szétzúzta a zsidó emancipáció. (a Francia Forradalom mészárlásai nyomán)
Bár Richard Kalergi nevét egyetlen tankönyv sem említi meg, az ő elgondolásai képezik az Európai Unió eszmei alapját. A különböző etnikai kisebbségeket előtérbe helyező és védő intézkedések és jogszabályok összessége azzal a céllal született meg, hogy elősegítse az afrikai és ázsiai népesség európaiakkal való keveredését, hogy elpusztítsák identitásunkat, hogy Európa teljes népességét egy fajta keverék, mulatt fajjá homogenizálják. Ezen intézkedéseknek nem humanitárius célja van, hanem az, hogy megvalósítsák az emberiség eddigi legnagyobb népirtását, melyet a kíméletlen multikulturalista rezsim akar elkövetni. Minden második évben kiosztják a Coudenhove-Kalergi Európa díjat azoknak az európaiknak, akik élvonalában álltak ennek a bűnös tervnek a végrehajtásában. A díjat többek közt olyan politikusoknak is megítélték, mint Angela Merkel és Herman van Rompuy.
A genocídiumra – azaz népirtásra – való szüntelen uszítás szerves részét képezi az ENSZ felhívásainak, mivel a világszervezet állandó jelleggel bevándorlók millióinak befogadását követeli Európától, hogy enyhítsenek az úgynevezett “demográfiai válságon”. Az ENSZ New York-i kirendeltségének egy 2000 év január havában közzétett jelentése szerint – címe: “Immigration replacement: A solution to declining and aging population” – Európának 2025-ig 159 000 000 bevándorlóra van szüksége.
Az ember elgondolkozik azon, honnan jöhetnek ezek a számok, melyek azt hivatottak bizonyítani, hogy nekünk X év múlva Y számú bevándorlóra van “szükségünk”. Könnyű belátni, hogy a “demográfiai válságot” bőkezű családtámogatási rendszerrel, családbarát értékrend közvetítésével és a családromboló devianciák hirdetésének a szankcionálásával könnyedén meg lehetne oldani. Nyilvánvaló, hogy az Európán kívüli génállomány beáramlása tönkreteszi népeink genetikai örökségét, a bevándorlásnak hála egyszer megszűnünk létezni, mint egyedi faji és etnikai csoport. A különböző deszegregációs, multikulturalista és “rasszizmus” ellenes intézkedéseknek az egyedüli célja az, hogy eltorzítsák népünket, hogy olyan ember alatti emberekké váljunk, akiknek nincs nemzeti identitása, saját kultúrája és történelme. Röviden összefoglalva a Kalergi tervben foglaltak alapozzák meg a mindenkori kormányok azon intézkedéseit és jogi szabályozóit, melyek a honos Európai népesség tömeges bevándorlással való megsemmisítését tűzték ki célul. G. Brock Chisholm az Egészségügyi Világszervezet egykori vezetője mesterien elsajátította a Kalergi terv doktrínáját, ez teljesen egyértelmű a hangoztatott álláspontja alapján: “Amit fontos lenne megtenni az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát és népszerűsítsük a – rasszok közötti – vegyes házasságokat a célból, hogy létrejöjjön egy globális emberfaj, egy olyan világban, melyet egy központi kormány fog teljes egészében irányítani. ”
Végkövetkeztetések
Ha körbenézünk korunk multikulturális társadalmában, nyilvánvalóvá válik, hogy Kalergi terve a végkifejletéhez közeleg, mivel napjainkban Európa összeolvadása zajlik a harmadik világgal. A faji keveredés pestise évente többezer kevert fajú gyermek megszületését eredményezi, ők “Kalergi gyermekei”. A fősodratú média a félretájékoztatás és a bevándorláspárti álhumanitárius propaganda kettős nyomásával akarja a honos európai embereket szüntelenül a saját örökségük, identitásuk és származásuk megtagadására kényszeríteni.
A dolgozók millióit megnyomorító globális kapitalizmus tányérnyalói szakadatlanul arról akarnak minket győzködni, hogy identitásunk megtagadása egy “nemes”, haladó és humanitárius cselekedet, hogy az ún. “rasszizmus” bűn és elítélendő. Mindezt azért teszik, mert mindannyiunkból vak, atomizált fogyasztókat akarnak nevelni, akik nem rontják nekik a “bizniszt”. Napjainkban minden eddiginél fontosabb a rendszer hazugságai ellen küzdeni, hogy felébresszük az európai népek forradalmi küzdőszellemét, hogy kiálljanak nemzeti önrendelkezési és önszerveződési jogukért és felkeljenek a multikultikulturalista elnyomatás ellen! Mindenkinek látnia kell, hogy az európai integráció valójában csendes népirtás az európai gyökerű népek ellen, tehát nincs más választásunk, csak a forradalmi küzdelem létünkért, családjainkért, minden más alternatíva a nemzethalált jelenti!

A trágárság nem közéleti kategória

jan 21, 2019 | Bencze Izabella
Az uszító ellenzéki hangnem szomorú következménye a Nagy Blanka-jelenség.
Szerintem nincs olyan kamasz a világon, aki ne próbálná meg követni/elkövetni mindazt az ocsmányságot, amelyet a társadalomban, annak mikro- és makrokörnyezetében, a digitális világ szennyében lát, tapasztal. A pubertáskor komoly fejlődési krízissel jár, hiszen a fiatal problémamegoldó képessége még éretlen, mégis vitatkozik, ellenáll, keresi önmagát. Ebben a nagy celebrajongó világban pedig csak egy utat talál a sikerhez: kitűnni a többi közül. Bármivel.
Híres/hírhedt akar lenni, minél gyorsabban és könnyebben, végül is a liberális világ imádja az értéktelenséget. Mindegy, miként, de másnak kell lennie, mert ő természetesen nem tartozhat az átlagos senkik közé. Graffitivel tesz tönkre mindent, részegen őrjöng, narkózik, káromkodik, mint a kocsis, sztrájkol, tüntet vagy éppen üzenget, mert ő már mindent tud.
Sőt van, aki még azt is elhiszi, hogy pár ocsmány, hangosan kimondott mondatától fél egy ország kormánya. Elhiszi, mert a celebcsináló ellenzéki média azonnal felkapja, „hatalmas beszédnek” titulálja trágár mondatait, és néhány abnormális felnőtt még büszke is a mocskolódó gyerekre. Az pedig csak hab a tortán, hogy az ellenzéki országgyűlési képviselőnők egységesen felsorakoznak a minősíthetetlen stílus mellett.
Nemes egyszerűséggel „erősnek” minősítik a trágár szavakat, és megnyugtatják a lányt, hogy ők is szoktak ilyeneket használni időnként. „Nincs ezzel baj”, írják. De bizony, nagy baj van ezzel. Azzal nincs gond, hogy a nevezett hölgyek nyílt levélben állnak ki a mosdatlan szájú lány állítólagos bátorsága mellett. Lelkük rajta. De hogy felnőtt emberek, akik egy ország sorsát akarják irányítani, nyíltan kiálljanak egy tini ocsmány stílusa mellett, elkeserítő.
Nem Nagy Blanka mondanivalójáról beszélek, mert az színvonal alatti. („Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. Ez nem a pestis, nem az ebola, nem a kergemarha-kór, pedig kicsit hasonlít rá. Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz.” „Üzenem annak a bajszos f…sznak és az összes fideszes képviselőnek – legyen kecskeméti, félegyházi, szegedi vagy bárhonnan –, hogy álljon hátrébb eggyel, és ba…a arcon magát.”)
Vagyis a Nagy Blanka-jelenségről van szó, amely nem új keletű, de úgy minőségében, mint mennyiségében újszerű. A kérdés csak az, hogy mit kezdünk vele. Mert az utóbbi években elképesztően szabadszájúvá vált a fiatalok nagy része. És ebből a szempontból igazán fontos, hogy a szólás­szabadság nem azonos a szabadszájúsággal. Volt alkalmam trágár fiataloktól megkérdezni, hogy szüleik mit szólnak a stílusukhoz.
A válasz szinte mindig azonos volt: ők is így beszélnek. A tanár meg jobb, ha egy szót sem szól, mert a gyermeki jogok alapján feljelentik zaklatásért, vagy a szülők megverik a tanárt, mert az önmegvalósító csemetéjük lelki fejlődését megzavarta azzal, hogy rászólt.
Hát ezt érte el hosszú távon az a rendszer, amely az értelmiség kiirtását látta elsőrendű feladatának, és ezt a stílust fejlesztené tovább az az útszéli hangnem, amely bátorítja és sztárolja a Blanka-féle megnyilvánulást. Persze lehet tüntetni, lehet lázadni, negatív véleményt mondani, még ha az nem is kiforrott vagy éppen abszolút butaság. De ember módjára.
Mindenesetre az azért nagyon érdekelne, hogy a Blanka-stílus névadója a legvulgárisabb szavak parádés ismeretén kívül vajon tisztában van-e például azzal, hogy annak a bajszos embernek, akinek mocskos szájjal üzent, mi a pozíciója, milyen hatásköre van és az állam felépítésének hierarchiájában hol foglal helyet? Tudja-e, hogy az a „bajszos” a Föld nevű bolygó megmentésének egyik élharcosa, pont azért, hogy a Blankák ükunokái is élvezhessék Földünk mai klímáját?
Meg úgy egyáltalán, tudják-e a Blankák, hogy mi az az állam, mik a feladatai, mi az államháztartás, hogy működik az a társadalom, amelyben büntetlenül, ocsmány módon lehet hőbörögni, mocskolódni, trágárkodni, tele szájjal hiányolva a szólásszabadságot? Tudják-e, hogy ezt a szabadságot (no nem a szabadosságot!) pont az olyan embereknek köszönhetik, mint az a bajszos, akinek üzent a női trágárság ikonjává váló tini?
De eltértem a lényegtől. A stílustól, ami egyébként maga az ember. Bencédy József, a magyar nyelv ismert védelmezője írta le a következő sorokat a Pedagógiai Folyóiratok 2010/2. számában egy fiatal lány utcai trágár beszédét és „karjelzését” hallva, látva: „Ez a modor és szóhasználat még csak tegnap sem volt ennyire elvadult és gyakori. Mi áll e jelenség mögött, minthogy a szó csak szolga? Az 1989–90-ben bekövetkezett rendszerváltozással megindult folyamatban számos, korábban elnyomott, háttérbe szorított, mellőzött társadalmi réteg került előtérbe; a társadalmi, műszaki, technikai fejlődést kísérő jelenségek megemésztetlenül, végiggondolatlanul terjedtek, jelszószerűvé váltak széles rétegekben; megnőtt az ifjúság szerepe, befolyása, a köznyelv általános állapotára gyakorolt hatása; a társadalom addigi hagyományos szerkezete felbomlott. E kavargó, fortyogó világban széles körű és veszélyes szerephez jutottak olyan jelszók, mint: valósítsd meg önmagadat; hirtelen gyakorlattá vált a fogyasztás korlátlan növelése, az élet örömeinek hajszolása, az ital, a drogok, a szex révén, s mindez kitermelte a maga életszemléletét, filozófiáját, szókincsét, nyelvhasználatát.”
Állításával teljesen egyetértve már nem is csodálkoztam, csak megdöbbentem a 2012-es irodalomérettségi 6. tételének javasolt kidolgozása első mondatán: „A trágárságot azért is alkalmazhatja az irodalom, mert így az ifjúság jobban bele tudja élni magát a történetbe, és a hétköznapi, kevésbé tanult ember számára is könnyebben emészthető és érthető lesz.” Megismétlem: ha trágár az irodalmi anyag alkotója, az ifjúság jobban beleéli magát a történetbe.
Hátborzongató és elkeserítő állítás. Vagy igazság? Az, hogy nagy írók, költők néha trágár kifejezésekhez nyúlnak műveikben, nekem nem tetszik, de élvezze, akinek igénye van rá. William Shakespeare-nél, Madách Imrénél, Alexandre Dumas-nál, Gárdonyi Gézánál, Arany Jánosnál azért ez nem igazán jellemző. Petőfi Sándornak meg megbocsátjuk a Mit nem beszél a német… című verse csúnya szavát.
Ja, hogy Shakespeare is tud káromkodni a IV. Henrikben? „A fene beléd, te éhenkórász, te angolnabőr, te szárított marhanyelv, te ökörcímer, te tőkehal! Ó, csak volna bennem elég szusz, hogy elmondjam, mihez hasonlítasz, te szabórőf, te kardhüvely, te nyílvesszőtok, te nyomorult gyíkleső…” Mit nem adnék, ha a mi Blan­­káink így káromkodnának! És de jó lenne, ha a fiatalok nem a trágárság miatt élnék bele magukat a történetbe, hanem a történet érdekessége, értéke, emberhez méltó nyelvezete, az általa keltett érzelmek megértése, átélése miatt.
Bizony, nagy a felelőssége a mindenkori értelmiségnek. Jó lenne, ha az újságírók, a beszélgetőműsorok résztvevői, művészek, közszereplők, politikusok példát mutatnának abban, hogy trágárság nélkül is lehet kritikát, véleményt, érzelmet kifejezni, közvetíteni.
De addig, amíg a megfelelő értékítéletre képtelen fiatalok azt látják, hogy parlamenti képviselők színjátékot hazudva ripacskodnak, sírnak, korláton másznak, földön fetrengenek a szólásszabadság jegyében, és nyíltan támogatják a trágárságot, miben reménykedünk? Amikor azt hallják a tinik, hogy a liberális Bősz Anett szerint a gyerek ne anyának szólítsa az édesanyját, hanem keresztnevén, hogy is akarjuk elérni az idősebbek, például a szülők tiszteletének biztosítását? Ha azt tapasztalják, hogy a minősíthetetlen, nyomdafestéket nem tűrő véleményeket lájkolják leginkább az emberek az értékromboló közösségi oldalakon, mit várunk a jövőtől?
De nem ragozom. Minden normálisan gondolkodó ember érti, miről beszélek. Az örök érvényű értékek lassú eltűnéséről. Az olyan értékek eltűnéséről, amelyek emberré tették az embert.

2019. január 19., szombat

Blanka hős-e vagy csak egy útszéli ribanc? A trágársággal nem igen lehet egyettérteni...

Néhány hete vált országosan ismertté Nagy Blanka, aki trágár beszédeivel hívta fel magára a figyelmet. Az ellenzéki média egyből piedesztálra emelte, hangosan ünnepelte, majd védte, miután a kormánypárti sajtó is elkezdett vele foglalkozni. Trágár és ízléstelen beszédét „szabadszájúnak”, „szókimondónak” nevezte a balliberális média, a kormánypártiak kommentárjait és kritikus megnyilvánulásait pedig „össztűzként” írták le.
Nagy Blanka, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium 18 éves tanulója december 21-én Kecskeméten, január 5-én pedig Budapesten intézett mocskos szájú beszédet a felhergelt tüntetőkhöz. A 444-nek elmondta, hogy egy-másfél éve egy lebetegedett diáktársa beszédét adta elő, ami annyira tetszett a népnek, hogy onnantól kezdve „rengeteg” tüntetésre meghívták.
A média csak a budapesti beszéde után kezdett intenzíven foglalkozni vele, Blanka erre úgy reagált, hogy „néhány embernek lassú lehet a felfogása”. Az ellenzéki média és politikusok semmilyen kivetnivalót nem találtak a performanszaiban.
Ízléstelen beszédek
Összegyűjtöttük a Békemenetet marhamenetnek nevező Blanka beszédeinek legalpáribb (akarjuk mondani, legszókimondóbb) részleteit:
Egy undorító, alattomos, ocsmány és fertőző járvány járja az országot. (...) Ezt a járványt úgy becézzük, hogy Fidesz ...a Fidesz ugyanis az ország és a társadalom végbélnyílása.
Áder Jánosról is sajátos stílusban beszélt:
Véglezárásként csak üzenem annak a bajszos f*sznak és az összes fideszes képviselőnek, legyen kecskeméti, félegyházi, vagy bárhonnan, hogy álljon hátrébb eggyel és b*ssza arcon magát!
Hátszél ellenzéki politikusoktól és médiumoktól
A 444.hu a számos cikk mellett két önálló videót is szentelt Nagy Blankának, a HVG újságírója meg is kérdezte, mit gondol a kormánypárti sajtóban megjelentekről: a lány jogi lépéseket ígért, és elmondta, hogy szánalmasnak tartja a kormánypárti médiát. Az ATV pedig meghívta az Egyenes beszéd című műsorba, amelyből megtudhattuk, hogy a rendezőnek készülő Blanka példaképe Alföldi Róbert.
Ám nemcsak az ellenzéki média, az ellenzéki politikusok és megmondóemberek is szárnyaik alá vették aktuális hősüket.
Ellenzéki politikusnők - Demeter Márta, Gurmai Zita, Hohn Krisztina, Potocskáné Kőrösi Anita, Schmuck Erzsébet, Szabó Tímea, Varga-Damm Andrea, illetve az MTVA székházában cirkuszoló Bangóné Borbély Ildikó, Bősz Anett, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett és Vadai Ágnes - nyílt levelet írtak Blankának.
Levelükben elmondják, nem ismerik, nem is tudják, valójában ki ő, azt viszont tudják, hogy nincs azzal baj, ha így beszél, ilyen „erős” kifejezéseket használ, mert néha ők is így tesznek. A baj azokkal van, akik „meggyalázzák” őt. Az ellenzéki honanyák ezután bevallják, nekik sincs mindig igazuk, majd ötösre osztályozzák Blanka „tisztességét”, „helytállását”, „bátorságát”, „emberi becsületét”.
Dobrev Klára bátornak és talpraesettnek nevezte Nagy Blankát, akire „édesanyaként” büszke is. „A féltéstől néha kicsit összeszoruló gyomorral, de nagy nagy szeretettel, ismeretlenül is ölellek” – írta Gyurcsány felesége.

Szembesítés – Szalóki Ági beleszállt Szélbe és Hadházyba

Nem aratott osztatlan sikert a magyar politikatörténet Bonnie és Clyde párosának újabb MTVA ostroma a közösségi médián. Szél Bernadett és Hadházy Ákos visszatért az MTVA székházba, ahonnan ismét saját kezükbe vették a hírszolgáltatást facebookon posztolt videók formájában. A közösségi hálóra feltöltött videók alatti kommentszekcióban azonban sokan kérték őket, hogy ne járassák le magukat és menjenek haza. A csütörtökön feltöltött „híradóhoz” a legérdekesebb hozzászólás valószínűleg Szalóki Ági énekesé volt, amelyben arra kéri a két képviselőt, hogy válaszoljon négy kérdésre, melyekben olyan témákat boncolgat, mint az önmeghazudtolás vagy a tervezett bevándorlás támogatásának országot megrokkantó hatásai.
Kemény falba ütközött az ellenzék két önjelölt hírmondója a facebookon, ugyanis szembesülni kényszerültek saját ideológiai zsákutcájukkal, Szalóki Ági, többszörös Fonogram-díjas, Artisjus előadói díjas, Regionális Prima díjas, Liszt Ferenc-díjas előadóművész, dalszerző által feltett négy kérdésben.
Az első három kérdésben a bevándorlásról alkotott nézeteik felől érdeklődik az énekesnő. Ezen belül megemlíti, hogy elég szegény van Magyarországon anélkül is, hogy több ezres, újabb anyagilag kiszolgáltatott, képesítés nélküli tömeget eresztenénk az országra. Felveti a kérdést, hogy honnan lehetne előteremteni azt a nem kevés pénzt, ami a bevándorlók integrációjához szükséges lenne, továbbá rávilágít arra is, hogy mindehhez hiányzik a szükséges humánerőforrás is, azaz az oktatók, orvosok, rendőrök, szociális munkások.
Megfelelően olvasva ezt a három pontot, egyértelművé válik az is, hogy ezek a kérdések arra kívánnak reflektálni, hogy ha Magyarországnak rendelkezésére állna a migráció támogatására szükséges pénz vagy a szociális feltételek megfelelőek lennének, akkor ezeket a forrásokat, talán inkább a saját szegényeink felemelésére kellene hasznosítanunk ahelyett, hogy idegen népek szegénységét akasszuk a keresetből élők nyakába.
A negyedik pontban eklatáns példáját látjuk a balliberális ideológia önmeghazudtoló mivoltának, ahol arra tér ki Szalóki, hogy vajon mégis mi a problémája annak az ellenzéknek a több túlóra lehetőségével, amelyik két és fél éve ugyanilyen intenzitással támadta a vasárnapi boltzárat.Összefoglalva a problémát tehát, ha a kormány nem szeretné, hogy az emberek sokat dolgozzanak, akkor az a baj, ha lehetővé teszi, hogy aki akar, az dolgozzon amennyit szeretne, akkor meg az a baj.
Az azonnali.hu megkereste Szalókit, akit a közmédia működéséről is kérdeztek. Az énekesnő kifejtette, hogy véleménye szerint semmivel sem egyoldalúbb a közmédia, mint Gyurcsány idejében volt. Rávilágított továbbá arra is, hogy az ellenzéknek ugyan van joga a tüntetéshez és valahol dolga is a kormány kritizálása, csak a tiltakozási stratégiájukból és technikájukból hiányolja a korrektséget, a következetességet, a méltóságot, az alaposságot és az agressziómentességet.
BEFEJEZTÉK, DE VISSZATÉRNEK. Pénteken átmenetileg befejezte öt napja tartó akcióját az MTVA-székházban Szél Bernadett és Hadházy Ákos. A két független országgyűlési képviselő a hét elején ment be ismét a köztévé épületébe, hogy közérdekű hirdetésüket átadják és beszéljenek az MTVA vezetőjével. A képviselők azt mondták: részleges sikereket értek el, de azt ígérték, később visszatérnek még.

SZALÓKI ÁGI SZÉL BERNADETTNEK: A TÚLÓRA NEM JÓ, A VASÁRNAPI NYITVATARTÁS JÓ?
Szerző: Bakó Bea 2019. január 17. 
Mit szólnak az „irányított betelepítéshez”, hogyan passzol a túlóratörvény elleni tiltakozás a korábbi, vasárnapi boltzár elleni tiltakozáshoz, és miért kamerázzák a felvételüket sérelmező biztonságiakat? 
Ezekről is érdeklődik Szalóki Ági énekesnő Szél Bernadett MTVA-székházból közvetített élő videója alatt, az Azonnalinak pedig elmondja: a közmédia szerinte ugyanúgy működik most is, mint Gyurcsány alatt, a különbség csak az, hogy ma többen interneteznek, és más szempontok szerint szerkesztik a híreket.Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők visszatértek az MTVA-székházba, és ismét rendszeres Facebook-élőkben jelentkeznek be onnan. Papp Dániel igazgatóval találkozniuk ugyan sikerült, érdemben beszélni nem, Hadházy Ákos pedig később írásban készített egy már-már szürreális interjút a közmédia megbízott igazgatójával.
Csütörtök reggel Szél Bernadett Valódi hírek a közmédiából címmel posztolt egy videót a Facebook-oldalán, amelyben például kormánypárti politikusok korrupciógyanús ügyeiről számol be. A videó alatti kommentszekcióban pedig feltűnt Szalóki Ági énekes is, azt kérve, hogy Szél és Hadházy a nyilvánosság előtt válaszoljon négy közérdekű kérdésére.
Négy kérdés kommentben
Az első háromban az énekesnő Szélék bevándorlással kapcsolatos álláspontjáról érdeklődik. Felidézi, hogy Magyarországon most is tömegével élnek szegény és szakképesítés nélküli emberek, az EP-választások következtében pedig szerinte 5-10 éven belül szegény, szakképesítés nélküli, és még a latin abc-t sem ismerő emberek érkezhetnek tízezrével Magyarországra. Ennek fényében pedig azt kérdezi, hogy Hadházy és Szél szerint jó-e Magyarországnak „a kívülről irányított bevándorlás”?
Azt is felveti, hogy Nyugat-Európában nagyon költséges a bevándorlók integrációja, és vajon honnan lesz erre pénze a magyar államnak, nem beszélve a szükséges humánerőforrásról.
„Honnan lesznek hirtelenjében nagy számban az integrációhoz nélkülözhetetlen ápolóink, orvosaink, pedagógusaink; felvilágosult, a rasszizmust elutasító, romák és afrikaiak integrálására alkalmas szakembereink?”
Végezetül a túlóratörvénnyel kapcsolatban azt kérdezi, hogy hogyan akarják Szélék a dolgozók érdekeit őszintén képviselni, mikor azokkal (a szocialistákkal) szövetkeznek, akik „alig 2 és fél éve a vasárnapi boltzár feloldásáért népszavazást akartak kezdeményezni azt hangsúlyozva, hogy a vasárnapi munkavégzés lehetőségével a dolgozók több bevételhez juthatnak.”
Azt is felrója Szélnek és Hadházynak Szalóki Ági, hogy csak a pozícióban lévőt, az igazgatót hallgatják meg, hiszen a biztonsági őrre nem figyelnek oda, hiába jelezte egyikük nekik, hogy nem járul hozzá a felvételen való szerepléshez, mégis folyamatosan kamerázták.
De mi ez az egész?
A felvetéseivel kapcsolatban megkérdeztük Szalóki Ágit, arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan érti pontosan az EP-választás nyomán az „irányított bevándorlástól” való aggályait, és hogy ő hogyan látja a közmédia működését, kiegyensúlyozottnak tartja-e azt? Jó ötlet-e szerinte, hogy az ellenzéki képviselők az MTVA működése ellen tiltakoznak?
Az énekesnő azt kérte, hogy válaszát változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük. Íme:
„Nem azért kérdeztem Szél Bernadettet és Hadházy Ákost, hogy én válaszoljak a saját kérdésemre
Azért kérdeztem őket, mert parlamenti képviselők válaszaira vagyok kíváncsi. Én egy mezei állampolgár vagyok, zenész, aki érdeklődik történelmi összefüggések és folyamatok iránt, és mellesleg szereti a hazáját.
Mivel a politikusok közül sokan vannak jelen a Facebookon és kommunikálnak a nézőkkel, gondoltam, kérdezek valamit. Nem kaptam még választ.
Ami a közmédia működését illeti: Orbán alatt pontosan ugyanúgy működik, mint ahogy működött Gyurcsány alatt. A különbség csupán az, hogy az Orbán-kormányok időszaka alatt már többen használják az internetet. Nagy tábora van például az Indexnek, a HVG-nek, a 444-nek, nagyobb, mint a legtöbb jobboldali internetes portálnak összesen.
A közmédia sokszínű, és komoly feladatot lát el, de vannak, akik ezt nem látják, ilyen például Sebestyén Balázs is, aki kifinomult, mindennap jelentkező műsorával az RTL-en igen magasra tette a lécet magyar állampolgárok millióinál.
Van ott tehát vallási műsor, kisebbségi műsor, dokumentumfilm, nézhet ott az ember Bergmant vagy Hitchcockot is, meg Gulyás Márton édesapjának filmjeit is. Van benne népzene, pop, jazz és klasszikus, irodalmi és ifjúsági műsor és gyerekműsor. A rádiókban úgyszintén.
A híreket a mindenkori kormányok szájíze szerint alakítja a közmédia.
Szeretném tudni, hogy igaz-e, hogy a Magyar Televízió többször is beszélt az LMP sajtósával, és igaz-e, hogy Hadházy Ákos soha nem tudta elfogadni a meghívást. Komolyan érdekelne. Ízlésem szerint lehetne objektívebb a közmédia híradása (fontos, hogy mikor közmédiáról beszélünk, a közmédiáról mostanában csakis a híradó jut eszébe az ellenzéknek, holott az csak egy kis szelete az egész intézménynek), de tekintve a mai médiafogyasztási szokásokat, összességében kiegyensúlyozottnak tartom a tájékoztatást.
S ezt azért merem mondani, mert olvasom és olykor értékelem is az Index, a HVG, a 444, a Mérce írásait, hallgatom a Klubrádiót is, nézem az ATV-t is. A legritkábban a Magyar Időkre nézek rá, de olykor megnézek beszélgetéseket a Hír TV-ből is.
Szerintem jól teszik, ha tiltakoznak, csak a tiltakozási stratégiájukból és technikájukból hiányolom a korrektséget, a következetességet, a méltóságot,az alaposságot és az agressziómentességet, egyébként mindent szuperül csinálnak. Ha megfizetnek, szívesen elmondom, mit kellene csinálniuk, de nem hiszem, hogy igényt tartanának a tanácsaimra.”

Morvai: Közpénz-lopás ellen, a demokráciáért DK-s és MSZP-s zászlók alatt masírozni? Tragikomikus!

Morvai Krisztina szombati közleményében úgy fogalmaz, „nem tudom, sírjak vagy nevessek, amikor emberek MSZP és DK zászlók alatt tüntetgetnek – állítólag a közpénz-lopás ellen és a demokráciáért”. Mint hozzátette e két párt még egységes volt 2006 őszén, amikor demokrácia felfogásukat mindenki megismerhette. A független EP-képviselő hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a mai fiatalok megtudják, milyen gyalázatos tetteket követtek el Magyarország ellen azok, akiknek a zászlói alatt tüntetnek, majd kiemelte, az Echo TV Informátor című műsorában többek között erről is nyilatkozott.
Mint a független EP-képviselő véleményét kifejti, 2006-ot a „szemkilövések, emberek nyomorékká verése, kardlapozás, lovasroham, kínzások a Magyar Rádió udvarán és a fogdákban, évekig tartó koncepciós büntetőeljárások…” jellemezték, a „dicső kommunista elődök nyomdokain, az ő módszereikkel”.
Talán ezt a demokráciát sírják vissza?
-teszi fel a kérdést Morvai, hozzátéve, ami pedig a közvagyon ellopását illeti: máig nem mértük fel, hogy hány volt „szocialista” vezető, párttitkár, tsz elnök, gyárigazgató vált milliárdossá a rendszerváltáskor a közvagyon ellopásából úgy, hogy hétfőn még marxisták voltak, péntekre meg már csak a tőkét akarták Marx-tól… Nem tudjuk, hogy pontosan mekkora az az összeg, amivel megkárosították Magyarországot – csak azt tudhatjuk biztosan, hogy a közvagyon ellopásával kapcsolatban az MSZMP utódpártjai és pajtásaik jobb, ha hallgatnak…
Morvai Krisztina úgy véli, nagyon fontos lenne, hogy a mai fiatalok (akik a rendszerváltáskor még nem is éltek, a Hibbant Néró és szemkilövetései idejében pedig óvódások voltak) megtudják, milyen gyalázatos tetteket követtek el Magyarország ellen azok, akiknek a zászlói alatt tüntetnek. 
Mint megjegyzi, az ECHO tévé Informátor című műsorában többek között erről is nyilatkozott.

BEKÖLTÖZŐSHOW A KÖZTÉVÉBEN

2019. JANUÁR 18. Ráth Orsolya
„Én nem torpilla vagyok, hanem egy ellenzéki nő Orbán fasizálódó rendszerében.” Így definiálta magát és a politikában betöltött szerepét Szél Bernadett független képviselő, aki úgy akarja megbuktatni a kormányt, hogy több napra beköltözött valahova, ahol egyébként nincsen keresnivalója.
A magamutogató, figyelemfelkeltő mentalitás egyébként számos női politikusnak is ugyanúgy sajátja. Mint ismert, Demeter Márta például abbéli görcsös igyekezetében, hogy kompromittáló információkat találjon Magyarország miniszterelnökéről, még a névrokonság fogalmának létezéséről is megfeledkezett. Kunhalmi Ágnes folyamatosan olyan módon igyekszik a férfiak által uralt politikai hadszíntéren fennmaradni, hogy rendre megmosolyogtató nyilatkozatokat ad. A másik Ágnes, Vadai teljes mértékben elsajátította a Demokratikus Koalíció tagjaira egységesen jellemző férfiasan agresszív beszédmodort, Bangóné Borbély Ildikó pedig egy ideje azzal kelt feltűnést, hogy mindenfelé irtó erős képeket vizionál.
És vissza is kanyarodtunk Szél Bernadetthez, aki a napokban Hadházy Ákossal együtt újfent beosont a közszolgálati televízió épületébe. Eleinte a közelmúltban kirobbant demagóg menzamizéria ismeretében esélyesnek mutatkozott, hogy mind a ketten az MTVA ebédlőjét és a menüsort szándékoznak megtekinteni. Ha már egyszer az ellenzéknek úgysincsenek önálló politikai menüpontjai, amiből a velük szimpatizáló polgároknak adott esetben választaniuk lehet. Arról nem beszélve, hogy egyes feltételezések alapján legalábbis a szellemi tápláléknak is igencsak híján vannak. Úgyhogy nem lett volna furcsa, hogyha Szélék az étkező felé vették volna az irányt. A sminkszobát az ezt megelőző alkalommal már úgyis megtekintették.
Az LMP egykori miniszterelnök-jelöltje, miután belakta magát a köztévé egyik helyiségébe, elkezdett a közösségi oldalán élő közvetítéseket, sőt saját gyártású hírműsorokat közzétenni. Mert, mint elmondta, ez most egy olyan ország, ahol a képviselőnek újságíróként, az újságírónak meg ügyészként is helyt kell állnia. Azt persze nem tette hozzá, pedig saját tettei arról árulkodnak, hogy érdemi politikusként nem annyira.
Persze az is lehet, hogy a profilbővítésre azért került sor, mert Hadházy Ákossal együtt amúgy is mindenáron be akartak olvasni valamit. A másik fixa ideájuk pedig az, hogy rettegnek tőlük a köztévé vezetői és dolgozói. Holott ők még arra is hajlandók voltak, hogy türelmes felnőttekként Kérdezz, felelek!-et játsszanak a két kéretlen látogatóval. Akik azt próbálják elhitetni mindenkivel, hogy beköltözős műsorukkal a magyar embereket és a balliberális értékrendű pártokat szolgálják.
Pedig ha tudnák, hogy utóbbiak egy lyukas zoknit, akarom mondani: garast sem adnak értük, mivel feltehetően nem kérnek a saját egykori tömörülésüktől száműzött politikusból. Ők ugyanis azontúl, hogy szürrealitásba hajló ámokfutásukkal érdemben nem segítik az ilyen-olyan szervezeti egységbe összeálló vagy össze nem álló ellenzék népszerűségének növekedését, még el is foglalják előlük a porondot, elállják a reflektorfényt. Vagy éppen a kamerák látószögét, azokét is, amelyeken történetesen objektíven mutatják be a nem túl fényes valós helyzetet.

Hosszú az út a székelyföldi autonómiáig

Szerkesztőségünk immár már egy évtizde, hogy a NUTS2-es Székelyföldi megoldást bemutatta és továbbra is hisszük, hogy ez a járható út, mert nem kiván nagyobb törvényi vagy esetleg alkotmányi módositásokat! 
Azt sem kell elfelejteni, hogy Románia aláírta az EU-s normáknak az alkalamzását - jelen esetben a NUTS-normákat! Az Eu-hoz  való csatlakozás pedig a legerősebb érv lehet úgy a gazdasági mint a területi autonómia eléréséhez, úgy ahogy a Déltirolban is történt.  HZ
2019. 01. 19.  szerző: hirado.hu, Kossuth Rádió
Romániában több olyan párt és szervezet is van, amely kiáll a kisebbségben élő magyarok mellett. Kérdés, hogy mekkora lehetőséget ad majd Románia az unió soros elnökségének betöltése alatt arra, hogy a külhoni magyarok elérjék az autonómiát – hangzott el a közrádió A nap kérdése című műsorában.
Nem fűz túl nagy reményt Pászkán Zsolt ahhoz, hogy a román kormány bármennyire is foglalkozni szeretne a romániai magyarok, vagyis az autonómiatervezet kérdésével. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint ugyanakkor nem hiábavaló a székelyföldi autonómiatörekvés, hiszen amikor csak lehetőség van rá, meg kell próbálni elérni a kitűzött célokat.
Emlékeztetett: az ellenzék a román parlamentben minden ülésszak alatt benyújtja a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, holott tudják, hogy alig van esély ezt elfogadtatni.
A magyar autonómia ügyében nagy hallgatás jellemzi a román véleményvezéreket, a politikai kommentátorokat illetve kutatókat – mondta a kutató. Ugyanakkor csend van arról is, hogy román részről is indultak autonómiatörekvések Romániában.
A világ minden autonómiája egy külön modell
Székelyföld területi autonómiája törvénytervezetének az idei újbóli parlamenti beterjesztéséről döntött nemrég a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya. Az MPP közleménye szerint a választmány tagjai egyöntetűen kinyilvánították, hogy továbbra is elszántak az autonómiaigény képviseletére, és újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben tartsák a székelyföldi törekvést a román törvényhozásban.
A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet” – állt a közleményben.
Tóth Norbert szerint a dél-tiroli és a székelyföldi autonómiatörekvések között a legnagyobb különbség, hogy előbbi térségben van autonómia, utóbbiban nincs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Székelyföld társadalmi adottságainak és földrajzi realitásainak egy dél-tiroli modell felel meg leginkább.
Mint mondta, a világ minden autonómiája egy külön modell, bár vannak rokon vonásaik. Tóth Norbert szerint a székelyföldi autonómiatörekvések hosszú idő múlva, de el fogják érni a célt.
Nem adják fel a harcot
Látszik, hogy van társadalmi támogatottsága a törekvéseknek, nem csak a helyi politikai elit támogatottságát élvezik. Az embereket foglalkoztatja a kérdés, ezt bizonyítja az is, hogy az adott közösség képviselői beterjesztik időről időre a tervezetet a román parlamentbe – hangsúlyozta Tóth Norbert.
Elmondta azt is, a székelyföldiek a békés utat választották, Dél-Tirolban pedig terrorcselekmények is történtek akkor. Véleménye szerint az Európai Unióra ebben a kérdésben a legkevésbé sem lehet számítani, hiszen az EU a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban nem mutat érzékenységet.
Egyeztetni kell a tervezeteket
Romániában jelenleg két autonómiatervezet is van: az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezete.
Pászkán Zsolt szerint a kettő között vannak különbségek, bár Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott nemrég úgy fogalmazott, hogy a két tervezet rendkívül hasonlít egymásra.
A nagy különbség a két tervezet között, hogy mi számít Székelyföldnek, mekkora területet és milyen részeket kell Székelyföldhöz számítani. Az egyik tágabban, a másik szűkebben venné ezeket a területeket – fejtette ki Pászkán. Hozzátette: ezeket egyeztetni kell és fogják is, majd egy optimális álláspont születhet.

Pászkán Zsolt: a Gyulafehérvári nyilatkozat az erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt

 MTI • 2018. december 07., 
Pászkán Zsolt Románia-szakértő szerint a Gyulafehérvári nyilatkozat leginkább az akkori erdélyi románok Bukaresttel szembeni félelméről szólt, az erdélyi románok politikai képviselői maguknak akartak autonómiát Bukaresttel szemben, maguknak akartak döntéshozatali lehetőségeket. 

Pászkán Zsolt (archív felvétel) • Fotó: Youtube 

Pászkán Zsoltot, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértőjét arról kérdezték az M1 aktuális csatornán csütörtökön, hogy az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a román parlament elé az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról. Törvénybe iktatnák az ígéreteket – Márton Árpád szerint elég volt a Gyulafehérvári kiáltvány folyamatos félresöpréséből Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről. 
A szakértő hozzátette: az erdélyi románok a nyilatkozatnál a magyarokat és a szászokat „előre tolták”, mert szerinte kínos lett volna nyíltan kifejezni, hogy Bukaresttel szembeni önállóságot akarnak. Úgy fogalmazott: az RMDSZ javaslata arról szól, hogy „önrendelkezést, minél közelebb az emberekhez”, és voltaképpen ezt testesíti meg az Európai Unió is. 
Pászkán Zsoltot kérdezték arról is, hogy Dacian Cioloș volt miniszterelnök a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, szerinte a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja Romániában. 
A szakértő hozzáfűzte: Dacian Cioloș kormányzása idején vették le az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájának napirendjéről a csíksomlyói zarándoklatot, ő menesztette Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust, mert kiállt az autonómia mellett, így „nem is lehet csodálkozni”, hogy elsőként ő állt ki a javaslat ellen

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kulturális projektekre!

2019 Január, 08
Kolozsvár önkormányzata kiírta kulturális projektek és tevékenységek megvalósítását célzó idei pályázatát.
A pályázatok leadásának módjáról és a szelekciós feltételekről itt tájékozódhatnak az érdeklődők: https://files.primariaclujnapoca.ro/…/Anunt-proiecte-cultur…
A pályázatok benyújtásának határideje 𝗳𝗲𝗯𝗿𝘂𝗮́𝗿 𝟱.
Tavaly az önkormányzat mintegy 11,6 millió lejt fordított kulturális téren tevékenykedő civil szervezetek és kulturális intézmények projektjeinek támogatására. Az összegből 191 kulturális témájú vagy ifjúsági projekt valósult meg.
Arra bátorítom a civil szervezeteket, hogy éljenek a lehetőséggel és pályázzanak a vissza nem térítendő támogatásra. Fontos az önkormányzat számára, hogy minél több, civil szférából érkező kezdeményezés megvalósulhasson Kolozsváron. Városunk nemcsak a számítástechnika-ipar, hanem kulturális téren történő innovációnak is köszönheti hírnevét, azt szeretnénk, ha ez a jövőben is így maradna” – mondta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.

Új vezetősége van az RMDSZ kolozsvári szervezetének

2019 Január, 19
Pénteken délután tartotta választmányi űlését az RMDSZ kolozsvári szervezete, ahol Oláh Emese elnök ismertette a csapatát.
A választmányi tagok megszavazták az új elnökséget, melynek értelmében Balló Tamás lett a városi szervezet ügyvezető elnöke, a civil és oktatási ügyekért felelős alelnöki tisztséget Borzási Sarolta tölti be, a szervezetépítésért felelős alelnöknek Rácz Levente Zsoltot, társadalomszervezésért felelős alelnöknek pedig Makkai Laszlót válatották meg. 
Az elnökség mandátuma három évre szól. Az új felállással egy fiatalos, lendületes csapat lépett a városi szervezet élére, amelynek vezérelve, hogy a kolozsvári szervezet a kolozsvári magyarok érdekeit szolgálja és az ő problémáikat meghallgatva segítsen nekik.
Nehéz és munkával teli év előtt állunk, az új csapat első nagy kihívása egyértelműen a májusi Európai Parlamenti választások lesznek, ahol újra hallatnunk kell a kolozsvári választóink hangját. Úgy gondolom, hogy közösen könnyebben fogjuk venni ezt az akadályt. Célunk, hogy a pedagógusoktól kezdve a vállalkozókig, a fiataloktól a szépkoruakig minden réteggel közösen építsük a kolozsvári közösséget”- mondta el a választást követően Oláh Emese, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke.
Megjegyzés
A Kolozs megyei valamint a kolozsvári MPP elnökségek tisztelettel üdvözlik az új szövetségi elnökséget, remélve, hogy ezután is jó lesz az együttműködés a két alakulat közt.
Keizer Róbert, a mellettünk fogj megyei MPP elnöke, aki egyben megyei tanácsosként is együttműködött a szövetségiekkel, azt mondta: "Örvendünk, hogy a partnereinknek sikerült fiatalitaniuk, hiszen ezzel újabb lehetőségeket lehet majd kialakítani az együttműködéshez. Ezúton újra felkináljuk a polgári alakulatban tevékenykedők szakmai testületek szakembereinka munkáját. 
Reméljük, hogy az együttműködésünket a szavazóink is elfogadják és mellettünk teszik le a voksukat!"

2019. január 16., szerda

KÖZLEMÉNY


 Megújult lendülettel folytatja a munkát az MPP országos választmánya
Idén ismét a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiatervezetet – döntött egyöntetűen a Magyar Polgári Párt (MPP) országos választmánya a hétvégén, Székelyudvarhelyen tartott ülésén. A jelenlévők kinyilvánították: az autonómia ügyében továbbra is elszántak, újra és újra a törvényhozók elé terjesztik a tervezetet annak érdekében, hogy életben maradjon a székelyföldi autonómia kérdésköre. A dél-tiroli példa a remény arra, hogy a hosszas és kitartó törekvés Romániában is pozitív eredményt szülhet.
A közelgő európai parlamenti választások témáját hosszasan vitatta meg a választmány. Megvizsgálva a választásokon való részvétel lehetőségeit, eldöntötték: az RMDSZ és az MPP közötti együttműködési megállapodást alapul véve tárgyalásokat kezdeményeznek a szövetséggel. Bejutó helyre számítanak jelöltjük, Márton Zsuzsanna, Egri község (Szatmár megye) polgármestere számára, aki az MPP jobboldali politikáját és az Európai Parlament nemzeti oldalát erősítené. A tárgyalások lefolytatására a vezetőség kapott megbízást az MPP választmányának részéről. Alternatívák is megvitatásra kerültek a témában, a döntéshozók elhatározták, hogy a Magyar Polgári Párt nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, amellyel megjeleníthetik a párt célkitűzéseit az európai parlamenti választásokon.
A választmányi ülésen Mezei János bemutatta annak az általa készített felmérésnek az eredményeit, amely a párt belső ügyeit, vagyoni helyzetét tárgyalja 2018. december 31-el bezárólag, ugyanakkor megtörténtek a tavaly novemberi elnökváltás miatt szükségessé vált változtatások az MPP szervezeti felépítésében. A Mezei János elnökké választásával üresen maradt választmányi elnöki széket Pethő István, a párt Kovászna megyei önkormányzati képviselője foglalta el. Az ügyvezető elnöki feladatkör betöltésére Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei elnöke kapott megbízást. Az ülésen az etikai, illetve a pénzügyi bizottság összetételéről is döntöttek.
Nagyon mozgalmas időszak elé nézünk, az elkövetkező két évben négy választás is lesz. Fontosak az időben és a jól meghozott döntések, illetve ezeknek a kivitelezése. Ehhez a több mint 20 éves politikai és önkormányzati tapasztalatomat teszem hozzá” – ígéri Pethő István, újonnan megválasztott választmányi elnök. 
Salamon Zoltán az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében lát hozzá az ügyvezetői elnöki munkához. „A Kárpát-medencei nemzeti együttműködés elvitathatatlan erő, megmaradásunk záloga, ugyanakkor a romániai magyarság lélekszámából kiindulva természetes, hogy ezt a régiót, illetve az itt élő magyar közösséget több szervezet is képviselje. Ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy helye és ideje van a versenynek, helye és ideje van az együttműködésnek. Az elmúlt időszakban felmutattuk a verseny és az együttműködés helyes arányát, amelyet a választók megelégedéssel igazoltak vissza. Elsődleges feladatomnak tekintem, a nemzetpolitikai célok szem előtt tartásával, hogy az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében haladjunk tovább” – fogalmazott.
Maratoni ülésen, jó hangulatban, operatívan vittük végig a napirendi pontokat. Úgy érzem, hogy elkötelezett szándék és szív mellett a racionalitás elve alapján tudtuk meghozni döntéseinket. A csapat egységes, lelkes és cselekvőkész” – összegzett az ülés lejárta után Mezei János elnök. Megelégedéssel nyugtázta azt is, hogy a választmány tagjainak köréből közel 4000 lej gyűlt a csíkszeredai börtönben raboskodó Beke István és Szőcs Zoltán családja számára. A gyűjtést a Csíkszék Székely Tanácsának kezdeményezését felkarolva szervezte meg hétvégi találkozóján az MPP.


MPP-sajtóiroda, Január 14.,








2019. január 15., kedd

A traktoros közlemények eddig nem érintettek meg

De mutatjuk is:
"Nem harap a traktor
Négy dolog, amit rosszul tudunk a mezőgépészetről
Jól fizet a traktorvezetés, ráadásul a legújabb mezőgépek már kormány helyett dzsojszikkal is irányíthatók. A mezgőgazdászokról sokakban élnek még tévhitek, ezekre cáfolt rá az agrárszakma leghangosabb fesztiválja, a Hódmezőrület 3.0. A szervezők célja az volt, hogy divatossá tegyék a mezőgépész szakmát, és minél több résztvevőben lerombolják a szakmáról alkotott torz képet." Fotó: Hódmezőrület 3.0
Szóval a lényeg:
A mezőgazdasági, főleg az azon belüli mezőgépészeti munkát sok fiatal egy nagyon fárasztó, koszos és rosszul fizető munkának tartja. Ezzel szemben a mezőgépészek átlagfizetése 250 ezer forint körül mozog, a munkának egy igen jelentős részét pedig a könnyen irányítható erőgépek végzik. Az Éld át igazán – Legyél Te is mezőgépész! országos bajnokságot már másodszorra rendezték meg, aminek az volt a lényege, hogy megmutassák, ez ma is egy divatos és fontos szakma.

Hibátlan talajgyakorlatért 10-es

https://index.hu/sport/2019/01/14/katelyn_ohashi_tokeletes_talajgyakorlat/

-KG 2019.01.14. 
A videojátékból vett mozdulatokat és zenét használta fel az amerikai, meg is őrültek érte.
Erős hétvégéjük volt az amerikai tornászoknak, egyrészt Shannon Hortman-Evansnek sikerült maradandót alkotnia egy utahi egyetemi versenyen a Super Mariót idéző 9,9-es gyakorlatával, másrészt Katelyn Ohashi egy tökéletes, 10.0-s talajgyakorlattal tett szert azonnali hírnévre.
Ohashi, aki egykor az olimpiai szereplésről álmodott, és az azért való küzdelembe szó szerint beleroppant, magával ragadó örömmel mutatta be a végül hibátlannak talált, 10.0 pontot kapó gyakorlatot, amit egyeteme, a UCLA simán csak úgy osztott meg, hogy ezért még a 10 pont is kevés. A videót azóta csak a UCLA Twitterén több mint 19 millióan láttak, ehhez sok millió jön még hozzá YouTube-on, illetve másodközlésekből, ami tornagyakorlatoknál azért elég ritka.
A gyakorlat talán legerősebb része a zárás volt, aminél Ohashi három szaltó után tökéletes spárgával landolt.
A 21 éves tornász, aki tavaly megosztva lett egyetemi bajnok, korábban gerinctörés és vállszakadás miatt hagyta ott az amerikai válogatottat, a UCLA-hez már csak a sport élvezete miatt csatlakozott, ami láthatóan jót is tett neki. 2018 áprilisában egyébként csapatbajnoki címet szereztek az országos bajnokságban, Osashi a versenyre indulás előtt egy nappal súlyos autóbalesetet szenvedett, ami miatt teljesen átértékelte saját szereplését, és a bajnoki cím a vártnál is sokkal többet jelentett neki.
A UCLA végül meg is nyerte az összesített versenyt az Under Armour egyetemi találkozón.