2011. február 7., hétfő

Légkondi, kémény a lichthófba(légaknába)? Magas lehet a bírság

http://ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/legkondi-kemeny-a-lichthofba-tobb-100-ezres-lehet-a-birsag/ Farkas Tibor 2010.
A lichthóf (légakna) a régi belvárosi bérházak sajátos szerkezeti eleme. Sok lichthófba (légaknába) szereltek be légkondit vagy kéményt. Ez azonban a kormányrendelet alapján tilos. Jelentős bírságot is fizethetünk, ha feljelentenek. Az is igaz, hogy túl szigorú a szabályozás. Mert mit csináljunk, ha nincs saját kéményünk?

A lichthóf vagy világítóudvar, illetve hivatalos nevén légakna a bérházak, épületek szerkezetei által közrezárt – vagy a szomszédos telekhatárhoz csatlakozó nyitott – tér. Az is gyakori eset, hogy a telekhatártól jóval beljebb húzódik a szomszédos házfal, ekkor szinte udvarként használható. Főként régi bérházakban találkozhatunk világítóudvarral. Ide nyílnak a mellékhelyiségek (wc, fürdőszoba) ablakai, így a lichthóf fő feladata ezen helyiségek közvetlen természetes szellőztetése, az ún. gravitációs szellőzés megvalósítása. Nem keverendő össze a légudvarral, ami jóval nagyobb alapterületű. A légakna legkisebb alapterülete nem éri el az 1 nm-t (0,96). Amikor a régi bérházak 80-100 éve megépültek, akkor a lichthóf is megfelelt a kor műszaki-gépészeti színvonalának.

A rendelet mindent tilt

Ma már természetesen a lakóházakat sokkal korszerűbb épületgépészeti eszközökkel látják el, és felmerül az igény, hogy ezek alkalmazása során igénybe vegyék a lichthófot is. Azonban a magyar jogszabályi környezet mindent tilt. Az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) világosan fogalmaz a légaknával kapcsolatban. A lichthófban klíma, hőcserélő berendezés és annak tartozéka nem helyezhető el, ugyanígy tiltott a zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros anyagot keltő berendezés beszerelése. És ami a legtöbb embert érintheti: légaknába égéstermék, továbbá gáznemű anyag nem vezethető be. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan nem csökkenthető. Hozzáteszi még a rendelet, hogy a tisztításról és a csapadék-elvezetésről is gondoskodni kell. Valamint huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség és bűzös, gőzös üzemű helyiség szintén nem szellőztethető légaknába.

De miért tilt?

Az általunk megkérdezett szakemberek is kissé tanácstalanok voltak a tekintetben, hogy miért e kategorikus tiltás, kicsit túl szigorúnak ítélték meg a rendeletet, de valódi magyarázatot nem kaptunk, mintha kissé mostohagyerek lenne a légakna, mint egy múltból itt maradt építészeti emlék. A ’60-as évektől kezdve azonban a lichthófokban számos komfortnövelő berendezést helyeztek el. Például nem ritka, hogy az épület földszinti részén található étterem egyes gépészeti eszközeinek működéséhez a légaknát is igénybe vették, amivel a felső lakók komfortérzetét csökkentették a megnövekedett zaj vagy éppen a melegebb levegő révén. Részben ezért is található a rendeletben a szigorú tiltás. Ha bejelentés érkezik az önkormányzatokhoz, akkor a helyszíni szemle után pár ezertől akár több százezer forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak, és ezt többször is megismételhetik, hiszen fennmaradási engedély sem kérhető.

Mégis felhasználják: klíma és szerelt kémény

Az elmúlt évtizedekben számos gépészeti eszközt szereltek be a légaknába, ha vendégségben járunk, észrevehetjük, hogy szerelt kémény magasodik a világítóudvarban, vagy dübörög a klíma, hiszen a tulajdonos azt gondolhatja: idáig úgysem ér el a hivatalos szervek ellenőrzése. Az is lehet, hogy nem is tudnak a lakók a tiltásról. Talán az zavarhatja meg az állampolgárokat, hogy 2008 januárja óta a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet alapján nem kell építési engedélyt kiváltanunk, ha a klímaberendezés kültéri egységét az épület homlokzatán kívánjuk elhelyezni. Viszont a légaknába elhelyezni továbbra is szigorúan tilos. Ekkor ugyanis a lichthóf nem tölti be hagyományos szellőző funkcióját, hiszen ha az alattunk lakó beszerelte a kondi kültéri egységét, akkor csak a meleg levegőt szívhatjuk be, és hallgathatjuk a zajt. Viszont felmerül a kérdés, hogy kit zavar, ha a legfelső lakó teszi ide a légkondit?

És ha nincs saját kémény?

Többnyire a régi bérházak lakásai rendelkeznek saját kéménnyel, amelyet kibélelve korszerűsíteni lehet a fűtést, pl. a nyílt égésterű kombi cirkónkat zárt égésterű turbós vagy kondenzációs fali kazánra válthatjuk ki. Előfordulhat azonban, hogy csak gyűjtőkémény található az épületben, amit főként a ’60-70-es években építettek, és a vízmelegítőket csatlakoztatták rá. Ide azonban nem lehet turbós vagy kondenzációs kazánok füstelvezetőjét beszerelni. Bár az is előfordul, hogy többen rácsatlakoznak ugyanarra a gyűjtőkéményre, ami persze szabálytalan és veszélyes, hiszen ekkor légörvény alakulhat ki, és az alsóbb lakónak égésterméke nem távozik teljes mértékben – mondja Péli Csaba, a Yupyork Kft. ügyvezető igazgatója. (Gyűjtőkéménybe akkor lehet egyéni füstelvezetőt kiépíteni, ha a többi érintett lakó beleegyezik, és lemond a kéményhasználatról.)

Ha nincs más, jön a szerelt kémény

Megfelelő saját kémény hiánya esetén szokták a lakók igénybe venni a légaknát füstelvezető kiépítése céljából, de ez az épületállomány kisebb részénél jelenthet valódi problémát. Sokszor azonban ez ki sem derül, hiszen hiába kell gáztervet benyújtani a szolgáltatónak pl. a cirkó kiépítéséhez, ahol jelezni kell a füstgát-elvezetés helyét is, szakemberek szerint ez meglehetősen ingoványos terület. Mert az is előfordulhat, hogy a lakásban, házban már használják a gázt, főzésre vagy a konvektorok üzemeltetésére, és netán gáztervet sem nyújtanak be a fűtéskorszerűsítés során. Ekkor kiépítik a lakáson belüli központi fűtést, nem tájékoztatják a szolgáltatót, a szerelt kémény szintén engedély nélkül pedig a légaknába kerül.