2012. július 27., péntek

Hazugság

2012. július 21., Árus Zsolt
A hazai közélet színvonala soha nem volt túl magas, de ami az utóbbi idõben történik, az szinte minõsíthetetlen. Egyik igen aggasztó szimptóma az, hogy lassan mindent elborít a hazugság. Erre példák hosszú sorát lehet adni csak az utóbbi hetekbõl, ebbõl egyet emelek ki, ami azért különösen veszélyes és visszatetszõ, mert az oktatási rendszerhez kapcsolódik, s mint ilyen, a jövõ nemzedékeket is mérgezi.
Közismert történet immár hetek óta Victor Ponta plágium-ügye, amit elsõ nekifutásból azzal próbált elütni, hogy politikai támadás. Mintha a csalás már nem is lenne csalás, ha esetleg politikai ellenfelek tárják fel azt. De az még csak a kezdet volt, s a történet azóta újabb és újabb, szinte hihetetlen fordulatokat vett.
Létezik (vagy létezett) egy olyan szakmai bizottság (neve román betûszóval CNATDCU), aminek feladata a doktori dolgozatok elõzetes minõsítése, s amelyik egyedül feljogosított arra, hogy javaslatot tegyen az oktatási miniszternek doktori cím odaítélésére (ugyanis Romániában ezt a címet nem az egyetem, hanem a miniszter adja). Ugyanezen bizottság az egyik azok közül, amelyek indokolt esetben javaslatot tehetnek a cím megvonására, ahogy ez kiderül a törvény (1/2011) megfelelõ cikkelyébõl:
"Art. 170. – (1) În cazul nerespectarii standardelor de calitate sau de etica profesionala, Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului, pe baza unor rapoarte externe de evaluare, întocmite, dupa caz, de CNATDCU, de CNCS, de Consiliul de etica si management universitar sau de Consiliul National de Etica a Cercetarii Stiintifice, Dezvoltarii Tehnologice si Inovarii, poate lua urmatoarele masuri, alternativ sau simultan: 
a) retragerea calitatii de conducator de doctorat; 
b) retragerea titlului de doctor; 
c) retragerea acreditarii scolii doctorale, ceea ce implica retragerea dreptului scolii doctorale de a organiza concurs de admitere pentru selectarea de noi studenti-doctoranzi. 
(2) Reacreditarea scolii doctorale se poate obtine dupa cel putin 5 ani de la pierderea acestei calitati, numai în urma reluarii procesului de acreditare, conform art. 158. 
(3) Redobândirea calitatii de conducator de doctorat se poate obtine dupa cel putin 5 ani de la pierderea acestei calitati, la propunerea IOSUD, pe baza unui raport de evaluare interna, ale carui aprecieri sunt validate printr-o evaluare externa efectuata de CNATDCU. Rezultatele pozitive ale acestor proceduri sunt conditii necesare pentru aprobare din partea Ministerului Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului. 
(4) Conducatorii de doctorat sunt evaluati o data la 5 ani. Procedurile de evaluare sunt stabilite de Ministerul Educatiei, Cercetarii, Tineretului si Sportului, la propunerea CNATDCU."
Ez azonban nem akadályozta meg a jelenlegi oktatási minisztert, hogy újságírók elõtt kijelentse, miszerint tisztségviselõk esetében a plágium ügyében kizárólag a minisztérium mellett mûködõ etikai bizottság illetékes vizsgálódni. Mint a fent idézett cikkelybõl világosan látszik, ez a kijelentés szemenszedett hazugság. S hogy a dolog még egyértelmûbb legyen, pillanatok alatt kideríthetõ (erre való többek közt a számítógép), hogy a “tisztségviselõ” (demnitar) szó egyszer sem szerepel a törvényben. A miniszter tehát szemrebbenés nélkül hazudja szembe az egész országot.
Visszatérve a már említetett bizottságra (CNATDCU), az elemezte a Ponta dolgozatát, s megállapította, hogy több tíz oldalt másolt ki szó szerint (beleértve a nyelvhelyességi hibákat is) mások írásaiból, s ennek alapján plágiumnak minõsítette a dolgozatot. A dolog egyetlen szépséghibája az, hogy a határozat meghozatala elõtti nap az akkori miniszter feloszlatta a bizottságot, s ezek után természetesen nem vette figyelembe a megállapítását. Hogy a témánál maradjunk, talán az akkori minisztert nem vitte a rá a lélek, hogy a mostanihoz hasonlóan hazudjon, ezért másképp oldotta meg a “feladatot”: hatalmával visszaélve feloszlatta a bizottságot, így akadályozva meg, hogy az jogi következményekkel járó, hivatalos döntést hozhasson.
Még mindig az hazugság témájánál maradva, a sorba a plagizáló miniszterelnök is beállt, így próbálván menteni a menthetetlent. Történt ugyanis, hogy a botrány kirobbanása után kevéssel interjút adott az El Pais-nak, s meggondolatlanul, magabiztosan kijelentette, hogy ha bebizonyosodik hogy plagizált, akkor lemond. Pár nappal ezelõtt a Realitatea TV meghívottja volt, ahol rákérdeztek erre a kijelentésére is, õ pedig nem tudni milyen meggondolásból szemrebbenés nélkül tagadott. S hogy a hibát tetézze, még azt is hozzátette magyarázatképpen, hogy az interjút angol nyelven adta, s tévesen fordították spanyolra. Több sem kellett a sajtó szemfülesebb részének, nemsokára elérhetõ lett az interneten az interjú eredeti hangfelvétele, ami alapján mindenki megállapíthatja, hogy az ifjú Titulescu duplán hazudott: az interjú román nyelven készült, õ pedig egyértelmûen azt mondta, hogy lemond. Érthetetlen, nemde? Milyen ember lehet az, aki 2012-ben egy ilyet tesz, amikor tudva tudja, hogy néhány nappal azelõtt mikrofonba mondta amit mondott, s hogy a hangfelvételre nagyon vigyáz a riporter? Lehet, maradhat miniszterelnök egy ilyen kisstílû hazudozó? Köztudott, hogy Románia a korlátlan lehetõségek országa, de azért pislákol bennem a remény, hogy ennyire azért mégsem.
Egy biztos: a történetnek még távolról sincs vége, s fennáll annak az esélye is, hogy ezek az ordas hazugságok büntetetlenek maradnak. Hogy ez mit jelent az ország jövõje szempontjából? Azt igen nehéz most felmérni, de érdemes figyelni például az érettségit elbukókra, akik azon méltatlankodnak, hogy bezzeg a miniszterelnök…