2013. február 18., hétfő

Zászlótörténet

Napjainkban úgynevezett "zászlóharc" dúl de sokan nem is tudják, mire megy a dolog, a játék. Kik azok akik ebben a dologban érdekeltek és lényegében mi is az inditék és kinek használ mindez.
A dolgok helyrerakása érdekében és azért,hogy mindenki tisztámlásson megpróbáljuk egy kis történeti áttekintésen keresztül a zászló - nem mint egy féle harcijelképnek -  problematikáját érzékeltetni.
A Munkácsy site-ból kölcsönöztük a bemutató cikket , amiért köszönettel tartozunk.      (Erdélyi Polgár)
Az alábbiakban a bővített, a magyar történelemben meghatározó katonai zászlók kerültek megjelenítésre.

1. A honfoglalás zászlója. (rekonstrukció)

A IX. századból semmiféle zászlóábrázolás nem maradt fenn, ezért csak analógiák alapján lehet őket rekonstruálni. A korban a fejedelmi szín mind a pusztai népeknél, mind a nyugati keresztény civilizációkban a vörös volt, és a vonatkozó jelképeket mindig a zászló csúcsán használták, ebben a római birodalmi hadijelvények hagyománya él tovább. Esetünkben a klasszikus fejedelmi szín, a vörös jelenik meg, amely egyben a későbbi magyar címer alapszíne is. A zászló csúcsán a vezető törzs (Árpád törzsének) szent állata, a turul háromdimenziós figurája található. A mitikus madár alakját a rekonstrukció a híres rakamazi korong után ábrázolja.

2. Szent István zászlaja. (rekonstrukció)

Az államalapító király zászlajáról sem hiteles leírás, sem ábrázolás nem maradt fenn. A közszájon forgó leírások utólagos visszavetítések. A történelmi zászlósorban rekonstruált zászló egy, a X-XI. században általános királyi zászlótípust mutat, a fejedelmi vörös szín használatával a korai gonfanon jellegű zászlót. Ebben a korban a jelképek még nem szerepeltek a zászlólapon, hanem a zászló csúcsán 3 dimenzióban ábrázolták azokat. Így került a zászló csúcsára a latin kereszt. A zászló igen nagyméretű, ez jellemző a fejedelmi zászlókra az egész középkorban. A királyi zászlókat zászlóskocsin vitték, melyet külön őrség védett. A királyi zászló jelenléte egyben a király virtuális jelenlétét is mutatta.

3. Árpád-házi családi zászló. (Rekonstrukció)

A vörössel és ezüsttel sávozott zászló I. Imre uralkodása alatt jelenik meg részint mint zászló, részint mint címer. Eredetéről több elképzelés létezik, egyes vélemények szerint keleti motívum tűnik fel a zászlóban, általánosabban elfogadott nézet szerint Imre király feleségének - az aragóniai királylánynak - kapcsolatai tükröződnek a címeren tekintettel arra, hogy az aragóniai címer függőlegesen sávozott. Az Árpád-házi királyok kettős keresztes címere (és zászlaja), illetve sávozott családi címere és zászlaja párhuzamosan létezett a XVI. század végig. A vegyesházi királyok minden esetben a családi, tehát a sávozott zászlót, illetve címerrészt használtak, ezzel jelezték rokonságukat az Árpádokkal.
4. Árpád-házi királyi zászló. (Rekonstrukció)

A képes Krónika ábrázolásai alapján készült két zászló. A zászlók a középkori zászlók jellegzetes bannler, tehát álló téglalap, heraldikai zászlainak formáját követik. Textilrészük mintegy a címer pajzsát helyettesíti.
A régebbi, a kettőskeresztes változat III. Béla király uralkodása alatt jelent meg. Az uralkodó címerének a bizánci eredetű kettőskeresztet választotta, melyet az Árpádok ősivörös színét őrző pajzsra helyeztek, később a kereszt alatt megjelent a hármashalom. Eredendően a kettős kereszt lebegett a címerpajzson, illetve a zászlólapon, a későbbiekben hozzá csatlakozó hármas ív az országot, majd a Golgota hegyét jelképezte, a XVII. századtól kapcsolódik hozzá a magyar királyság területének geográfiája. A vörös-ezüst sávozott zászló Béla fiai, Imre és II. András királyok uralkodása alatt tűnt fel és az uralkodók vörössel és ezüsttel vágott címerét ismétli. A zászlókat és a címereket a középkor folyamán párhuzamosan használták mind az Árpádok mind a későbbi uralkodók.
A két címerből alakult ki a jelenlegi magyar címer, a színeikből a magyar trikolór. 
A zászló formája jellegzetesen lovagkori, úgynevezett banner típus, a hosszú, fanonnak nevezett zászlószalaggal. Ez az ábrázolás a Képes krónikában maradt fenn, a zászló maga ennek alapján készült rekonstrukció.

5. Anjou királyi zászló. (Rekonstrukció)

Az Anjou-uralkodók Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása alatt használt zászló, melyet az Anjouk és Árpádok családi színeiből állítottak össze.
A jellegzetes középkori banner típusú zászló. Ezen a zászlón jelenik meg először, hogy vegyesházi uralkodók saját színeiket (címerüket) egyesítik az Árpád-házi királyok családi színeivel, ezzel jelképi szinten is jelezve uralmuk legitimitását. Jelen esetben a liliomos Anjou-címerrel. Az utóbbi az Anjou királyok jogos trónigényét szimbolizálta. Érdekessége, hogy a zászlócsúcson is az Anjouk jelképe, a liliom jelenik meg.

6. Hunyadi János zászlaja. (Teljes rekonstrukció)

A nagy hadvezér zászlajáról sem hiteles ábrázolás, sem leírás nem maradt fenn. A zászló elméleti rekonstrukció, Hunyadi János 1453-as címere alapján készült, ahol is a családi hollós címert V. László adományaként a bátorságot jelképező vörös oroszlánnal egészítették ki. Megjegyzendő, hogy ez az oroszlán nem egyezik sem a cseh királyi oroszlánnal, sem pedig Beszterce vörös oroszlánjával, bár a Hunyadiak Beszterce grófjai is voltak. Az adományozólevél az oroszlánt a bátorság jeleként emeli ki.




7. Az úgynevezett Fekete Sereg zászló. (Rekonstrukció)

Philostratus krónikában fennmaradt miniatúra alapján készült, amely Mátyás fiának Corvin Jánosnak 1485-ös bécsi bevonulását ábrázolja. A zászlón a fekete szín valójában fehér (ezüst), de a képen az ezüst festék oxidálódott.
Mátyás király hadseregéhez kapcsolódó zászló, ahol is az uralkodó az Árpád-házi családi sávokat, valamint a cseh királyság oroszlános címerét egyesítette egy negyedelt pajzsban, középen a saját, családi hollós címerével. A jellegzetes fecskefarkú zászló a Corvinák egyikében, a Philostratus krónikában maradt fenn, és Corvin János bécsi bevonulását ábrázolja. A sávok és az oroszlán eredetileg ezüst színűek voltak, a miniatúrán azonban az ezüst oxidálódott, így hagyománytiszteletből feketében ábrázolják a zászló rekonstrukcióján.







7. A szigetvári hős, Zrínyi Miklós zászlaja. (Rekonstrukció)

Zrínyi Miklós zászlajáról csak annyit tudunk, hogy nevezetes kirohanásakor a hadvezér olyan zászló alatt halt meg, amelynek egyik oldalán a császár, másikon az ország címere volt. A rekonstrukció a kor fecskefarkú zászlótípusát idézi, rajta a császári címerrel, előlapján a korabeli magyar királyság címerével. Zöld alapszíne a kor kedvelt, leginkább a huszárság zászlóira emlékeztet.

8. Bocskai István nagyszalontai hajdúinak hadnagyi standardja, 1600 körül. (Másolat)

A szokatlan formájú zászlócska. A zászló egy XIX. századi másolat alapján készült másolat, ahol a hajdúkat jelképező oroszlán a császári erőket jelképező sast tépázza. Formája régies, valójában egy standard forma. A standard rangjelző zászlóként szerepel a XVII. században.



9. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem zászlaja 1617-ből. (Rekonstrukció)

Jellegzetesen erdélyi stílusú zászló. A nagy méretű, fecskefarkú zászlót Krisztus kiömlött vérét szimbolizálólángnyelvek díszítik. A Bethlen család címere körül az erdélyi címer elemei láthatók a kartusban. Felirata: Gábor, Isten kegyelméből Erdély fejedelme. A zászló az 1896-os millenniumi kiállítási katalógus rajza alapján készült.
A zászló eredetije a XIX. század végén a millenniumi kiállításon még ép volt, a II. világháborúban azonban elpusztult. Itt jegyezzük meg, hogy a zászlók méretének megváltozta, azaz növekedése a haditechnika változásának oka, mert a tüzérség és a füstös lőpor megjelenésével a zászlók csak akkor voltak láthatók a csatatéren, ha méretük a szokásosnál nagyobb volt.









10. Nyitra vármegyei nemesi felkelők zászlaja, 1660. (Rekonstrukció)

A XVI-XVII. század megszokott, fecskefarkú formájú zászlaja, zászlólapján a korra igen jellemző lángnyelves díszítő motívumokkal. Ez a lángnyelv Európában Krisztus vércseppjeit szimbolizálja, és elsőnek a johannita lovagok zászlaján jelent meg a XII században. Vannak arra utaló jelek, hogy Kelet-Európában és hazánkban a lángnyelvek elterjedését segítette az, hogy ezt a motívumot keleten is előszeretettel alkalmazták. A zászló alapszíne a kor kedvelt vöröse. Itt látható hátoldalán keresztre feszített krisztusábrázolás látható, IN HOC SIGNO VINCES - E jelben győzni fogunk felirattal és az a1660-as évszámmal. A zászló előlapján Nyitra vármegye címere látható, amelyen Szt. László és a kun vitéz harca ábrázoltatik. A hagyomány szerint ennek a zászlónak az eredetije Buda 1686-os ostrománál részt vett a vár felszabadításában. A rekonstrukció a Magyarország vármegyéi és városai sorozat nyitrai kötetében lévő rajz alapján készült.









11. Thököly Imre fejedelmi zászlaja, XVII. század vége. (Teljes rekonstrukció)

Thököly Imre fejedelem zászlajáról semmiféle adat nem maradt fenn, ezért a zászló egy XVII. századi erdélyi zászlónak a rekonstruált változata. A híres kuruc vezér zászlajáról csak annyit tudunk, hogy aranyos zászlók alatt vonult. A rekonstrukció a korabeli erdélyi zászlók formáját és díszítőmotívumait eleveníti fel. Vörös-kék színe a Thököly-család címerszíneit idézi, egyik oldalán Thököly Imre grófi címere látható, amelyet atyja I. Lipóttól kapott, ezért kétfejű sas látható a szívpajzsában, hátoldalán pedig a magyar királyság nyitott, lombkoronával ékesített címere. A zászló csúcsa különösen érdekes, ezt a fajta csúcsot a XVII. században használták csak.

12. Rákóczi fejedelem zászlaja. (Másolat)

A kortárs szóhasználatban magyar módra vágott, azaz vörös-fehér sávozott zászlón a fejedelem jelmondata olvasható: Iustam causam deus non derelinqvet (Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten). A zászló másik oldalán a fejedelem nevének rövidítése látható. A zászló a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti másolata.




13. Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706-ból.(Másolat)

A zászlólap a XVIII. század lovassági zászlóira jellemzően zöld, rajta a klasszikus lángnyelvdíszítés tulipán motívummá torzult. Tekintettel arra, hogy jelentését a kortársak szemében már elveszítette, egyszerű díszítő elemmé vált. Az előlapon a magyar királyság lombkoronás címere látható Pro Libertate (A szabadságért) felirattal, hátlapján Rákóczi fejedelmi címere és a kibocsátás éve.

14. A Baranyai huszárezred zászlaja, XVIII. század első harmada. (Másolat)
Jellegzetes huszárzászló a XVIII. századból. Az 1688-ban szervezett ezred vélhetőleg fő (ezred) zászlaja előlapján a császári sas mellére helyezett magyar címer, hátlapján vörös palástos Mária a gyermek Jézussal. Ez az ábrázolása a XVII. és a XVIII. század elején nagyon népszerű volt, óvó-védő szerepet töltött be. Az agyonhímzett zászlólap jellemző a korra, nem különben az úgynevezett kopjacsúcs, amelynek nemcsak díszítő, hanem esetenként a zászlótartót védő szerepe is volt a harcokban. A zászlótartónak a korban, esküjéhez híven halálig védenie kellett a zászlót, és végszükségben a zászlócsúccsal is tudott védekezni. A zászló a császári-királyi hadseregben később rendszeresített ezredzászlók jelképeit használja. A zászló fecskefarkú formája az állandó hadseregben a magyar huszáralakulatokra volt jellemző, a század végéig ragaszkodtak hozzá.

15. A Jászkun avagy Török huszárezred századzászlaja 1770-ből. (Másolat)
A zászló egyik oldala kék, másik vörös színű, mindkét oldalán a Mária Terézia és fia, József társuralkodó egyesített névjele látható, fölöttük az osztrák főhercegi koronával.


16. Pest vármegyei nemesi felkelők lovasságának zászlaja - XVIII. század vége - 1797. (Másolat)
Az inszurrekcióra jellemzően kicsit régies stílusú zászló. Ez a fecskefarkú zászlóforma a megyei zászlók között a XIX. század folyamán is fennmaradt. A francia háborúk nemesi felkelőinek festett zászlajának előlapján, Magyarország védasszonya, Holdsarlós Szűz Márai ábrázolása látható, a másikon pedig Pest vármegye oroszlános címere. A zászlólap dúsan díszített. A zászló korabeli szokásnak megfelelően festett, csúcsdíszén kétfejű császári sas található.
17. 1848-as - 3 színű-trikolor - honvéd zászló. (eredeti)
Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében őrzik az egyetlen megmaradt, legrégibbi, piros-fehér-zöld színű 1848-as zászlót.









18. Trónfosztás utáni honvéd lovassági zászló, 1849. (Másolat)



Az 1848-49-es szabadságharc nemzeti ereklyévé vált zászlóinak egyik típusa, a nem szabályszerű, azaz nem központilag adományozott zászlók talán legismertebb darabja. Az ismeretlen honvéd lovasalakulat zászlaja a szabadságharc zászlóinak minden jegyét hordozza. A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert az ún. Kossuth ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon Regina Caelis, a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az 1848-49-es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja. Az 1848-as honvédzászlók szolgáltak alapul minden későbbi magyar katonai zászlóhoz.








19. Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja. (Másolat)
A kiegyezés utáni magyar királyi honvédség klasszikus zászlaja, előlapján a magyar király középcímerével, hátoldalán I. Ferenc József névjelével. Ezt a zászlótípust az I. világháború után is több alakulat használta egészen 1938-ig.

20. Tanácsköztársasági, gyalogosezred zászló. (eredeti)

A Tanácsköztársaság néphadseregét, - szovjet mintára - vörös zászlókkal látta el. (Az itt ismertetett jelkép önkényuralmi jelképnek minősül Magyarországon, mivel vörös csillagot tartalmaz! Oktatási céllal felhasználva!)

21. 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló. (másolat)
A második világháborúban használt gyalogsági zászló. A honvédzászlók mintájára készült, csupán a farkasfogak helyén találjuk a korábbi, a XVIII. századtól használatos,lángnyelveket. A lángnyelv motívum az állandó császári-királyi hadsereg első, rendszeresített, 1743-as zászlajára utal vissza.A zászló címere, a két világháború között használt magyar középcímer, amely ebben az esetben igénycímer, amely a trianoni szerződés előtti országot és a határok visszaállításának óhaját jelképezi. A magyar kir. honvédség számára csak 1938. december 1-jén rendszeresítettek új, egységes csapatzászlókat, amelyek fegyvernemenként méretükben különböztek egymástól (a gyalogezredek és önálló gyalogzászlóaljak 140 x 120 cm, a kerékpáros és gépkocsizó zászlóaljak 40 x 40 cm, a huszárezredek 80 x 80 cm nagyságúakat kaptak). E csapatzászlók fehér selyemből készült lapját piros-zöld lángnyelvek szegélyezték.

22/a. Lovassági zászló 1949/1. Mintájú (eredeti)


22/b. Hadiflotta lobogó 1949/2. Mintájú. (eredeti)
A mindkét oldalán a Kossuth címert hordozó zászló a magyar történelem legrövidebb ideig használt zászlaja.
A második világháború utáni időszak első rendszeresített honvéd zászlaja, amely a 18. századi huszárzászlók és az 1849-es trónfosztás utáni zászlók hagyományait egyesíti. Mindkét oldalán látható címer a közvélekedésben 1848-49-hez kötött úgynevezett Kossuth-címer, azaz egy korona nélküli kiscímer. Ez a csapatzászlótípus vélhetőleg a legrövidebb ideig volt használatban a magyar honvédségnél. A Demokratikus Honvédség részére 1949 márciusában rendszeresítették. rendszeresítették. 1949. augusztus 20-án azonban bejelentették az új, az utókor által Rákosi-címernek nevezett jelkép használatát, és a fenti csapatzászlócímer részét 1949 szeptemberétől az új címerrel takarták ki.
23. Néphadsereg csapatzászló 1950 Mintájú.(Eredeti)
1950-ben a Magyar Néphadseregnél új csapatzászlót rendszeresítettek, ez a csapatzászló vörös alapon zöld-fehér farkasfog pártázattal készült, közepén a már említett úgynevezett Rákosi-címerrel.
1949 szeptemberétől a zászlóra már a Népköztársaság új címerét, az ún. Rákosi címert kellett elhelyezni. 1950-től a zászlók vörösek lettek. (Az itt ismertetett jelkép önkényuralmi jelképnek minősül Magyarországon, mivel vörös csillagot tartalmaz! Oktatási céllal felhasználva!)
24. Az 1956-os forradalomban a felkelők által használt zászló (Eredeti)
Az 1956-os forradalom meghatározó jelképe a Kossuth-címer és a lyukas piros-fehér-zöld zászló. A Rákosi-címerrel ellátott magyar lobogó teljesen idegen volt a hagyományoktól, a tüntetők már a forradalom első napján kivágták a zászlóból a diktatúra szimbólumát.
25. Csapatzászló az 1957. évi II. törvényi módosítást követően. (Eredeti)
1957-től a szovjet mintájú, vörös csillagos, úgynevezett Kádár-címer szerepelt a csapat zászlón. (Az itt ismertetett jelkép önkényuralmi jelképnek minősül Magyarországon, mivel vörös csillagot tartalmaz! Oktatási céllal felhasználva!)
26. Az 1990 évi XL. törvény módosítását követően rendszeresített (1990 mintájú) csapatzászló. (Eredeti)
A Magyar Honvédség alakulatainál jelenleg használatos csapatzászló. A zászló szinte azonos az 1848-as korban használt honvéd zászlókkal.
A rendszerváltás után a honvédség visszatért a régi jelképekhez. A zászló az 1949-es csapatzászló alapján készült, amely egyesítette az 1743-as és az 1848-as csapatzászló elemeit. Címerrésze a hatályos címernek a klasszikus 1848-as pajzstartókkal, azaz a tölgy- és babérkoszorúval való kiegészítése. A címert ebben a formában a Honvédelmi Minisztérium mint saját jelvényét, logóját használja.

Alapfogalmak a zászlókkal kapcsolatban (a teljesség igénye nélkül )

A zászló általában
Stratégiai segédeszköz, amely azt a célt szolgálta, hogy nagy távolságból is áttekinthetők legyenek az egyes csapategységek később szimbólummá vált, hirdetve egy-egy csapategység dicsőségét egy nemzet vagy egy személy jelképe rúdra erősített egyedi megkülönböztető jelkép minden oldalról felismerhető, könnyű, hordozható átveszi és meg is haladja címer szerepét szélesebb alkalmazhatósága miatt.
Használati szabályok
A nemzeti zászló a nemzet minden polgára számára az egyik legfontosabb jelkép, amely kifejezi az identitást és a polgárok összetartozását. Tisztelet a zászló iránt, ha mindenki tisztában van annak helyes használatával. Egy nemzeti zászló alá nem lehet felvonni egy másikat. Ha több zászló lobog egy helyen, mindegyik rúdnak azonos hosszúságúnak, a zászlók méretének pedig azonosnak kell lennie. Nemzetközi rendezvények alkalmával a zászlókat az országok angol nevének sorrendjében kell felvonni. Két állam esetén a vendéglátó ország zászlója kerüljön bal oldalra. 
Ha a zászlók csokorban vannak, a saját zászlónknak kell középen lennie.
Felségjelvény
Állam által használt szimbólum, elsődlegesen zászlók és címerek.
Félárbóc
Gyász - mindenekelőtt állami gyász - jeléül a lobogót csak félig kell felvonni. Lobogóra gyászfátyolt kötni, vagy a nemzeti, városi lobogó helyett fekete lobogót felvonni nem lehet. (A fekete lobogó egyébként a tengeri rablók, kalózok jelvénye.)
Banner (Panier)
A középkorban a zászló megjelölése. Zászlósúrnak nevezték az egyes tartományok legjelentősebb főurait, akik zászlóval voltak ellátva. Magyarországon a legjelentősebb méltóságok voltak az ún. zászlósurak (nádor, országbíró, tárnokmester, horvát bán stb.) Napjainkban bannernek nevezik a fára felerősített, hosszan lenyúló címeres lobogót is.
Gonfanon
Zászló kettő vagy több négyszögű csücsökkel. Harci vagy tornazászlóként használták. A címerek miatt a zászlók formája is megváltozott. A gonfanon hosszanti tengelye ui. a zászló rúdjával derékszöget zár be, a jelvények pedig fejjel a zászlórúd felé fordulva, a lobogó tengelyében kellett elhelyezkednie. Ezzel szemben a címeres zászló tengelye a rúddal párhuzamosan fut, s a lapján lévő címerkép, ferdén jobbra fordulva a rúdba kapaszkodik.
Hadilobogó
Egy állam felségjelvénye, melyet katonai épületeken, hadihajókon stb. helyeznek el. Kivitele általában eltér a nemzeti lobogótól, de lehet ugyanaz is
Lobogó
Könnyű anyagból készül. Zsinór segítségével valamilyen erre a célra szolgáló árbocra - ún. őrfára - vonják fel. Használata a hajózás általánossá válásával kezdődik. A lobogó azonban nem csak a hajó árbocára (őrfájára), hanem más, erre a célra szolgáló (házra szerelt pl.) őrfára is felvonható. Többnyire a nemzeti színeket, illetve egy-egy ország címerét stb. ábrázolja. Hamis zászlók használata büntetendő cselekmény. Speciális lobogókat használhatnak olyan hajók, melyeken fertőző betegség ütött ki. Flotta főparancsnokok, admirálisok stb. külön standereket használhatnak, azon hajók megjelölésére, melyeken éppen tartózkodnak. Ha lobogót rúdra szegelünk, zászló lesz belőle.
Splittflagge
Háromszögletű kivágással ellátott lobogó.
Standár
Derékszögű zászlóanyagból készült, többnyire hegyesszögű bevágással. Korábban a lovasság - majd egyes országok páncélos stb. egységeinek - zászlóit nevezik standárnak.
Stander
Háromszögletű lobogócska, mely mint jelzőlobogó, ábrájával, színével meghatározott jelentőséggel bír. Ugyancsak ez a neve annak a kis lobogónak, melyet járművekre erősítenek fel, ill. katonai szolgálati helyek előtt állítanak fel, rendeltetésük, hogy magasabb katonai parancsnok jelenlétét jelezzék.
Vérzászló
Vörös, kép, embléma nélküli zászló, összefüggésben van a császár által hűbéreseinek adományozott ún. vérjoggal (az élet és halál feletti döntés joga), mivel a hűbéres a bíráskodást a császár nevében gyakorolta. A császári bíráskodási hatalom jelképe. A magyar középkorban a véres kard, illetve a vörös zászló körülhordozása nagy veszélyhelyzet, háborúk stb. idején került sor.
Zászló
Egy rúdon elhelyezett (ahhoz hozzáerősített) egy vagy többszínű anyag, amely gyakran címerekkel vagy jelképekkel van ellátva. A zászlónak az a szerepe, hogy azt rúdra erősítve hordozzák. Ilyet épületre kitűzni nem lehet. A gyászt a zászlón - elsősorban uralkodó, államfő stb. halála esetén - ráerősített gyászszalaggal vagy gyászfátyollal szokták jelölni. 
A zászló mindig személyhez vagy egy csoportba tartozó több személyhez tartozó jelvény, amiért annak becse igen nagy. Ezért rendszerint drága anyagon gazdagon kihímezve készül és mindaddig használatban marad - sokszor évszázadokon keresztül - amíg arra alkalmas. A keresztrúdról lóg le, neve függöny. 
A zászlók már az ó- illetve középkorban is használatosak voltak, mint tábori jelvények, melyek uralkodók jelvényei, szimbólumai, illetve tartózkodási helyüket jelölő jelvényei is voltak. 
A zászló ütközetekben tájékozódási pontul is szolgált, körülötte gyűltek össze a katonák egy-egy roham előtt. A zászlók az egyes csapatoknál hűségre kötelező szimbólumok voltak, igen nagy becsben tartották őket.
A zászlós
Az az ember - katona, akinek a zászlót a gondjaira bízták - életével felelt a megtartásáért. A zászlók használata elsősorban a hadviselés miatt fontos. A zászlósnak, zászlótartónak fontos szerepe volt akkor, amikor még nem volt a hadsereget alkotó csapatrészek között, megbízható, azonnali kapcsolat. Egy-egy csapategységnek külön zászlói voltak, hogy magasba emelve messziről is jól lehessen látni, melyik csapategység, hol helyezkedik el. Ha egy egység elvesztette a zászlóját, ezt a súlyos csorbát csak egy jelentős hadisikerrel tudta kiküszöbölni. Ha elesett fő, vagy másnéven vezénylő zászló, országzászló, akkor a csata is veszve volt, legalábbis annak tűnt a résztvevőknek. Erre a tényre utal a magyar hadseregben mai rendszeresített zászlósi állománykategória és rendfokozatok: zászlós - törzszászlós, főtörzszászlós - vezénylőzászlós. A zászlósi állomány a mai hadseregben átmeneti kategória a tiszthelyettesi és tiszti állománycsoport között. Magasan képzett: érettségivel, szakmával, tiszthelyettes iskolával, honi és külföldi szaktanfolyamokkal, nyelvvizsgával rendelkeznek, de nem végeztek katonai (tiszti) főiskolát.
Az egyszínű zászlók jelentése
A különböző zászlószínek más-más dolgot jelentenek:
fehér zászló: az egyik fél kész a kapitulációra, illetve egyes kultúrákban a gyász színe (Franciaország királyi zászlaja a 18. században).
fekete zászló: egyes kultúrákban a gyász színe
A halálfejes zászló
Általában minden kalózhajónak megvolt a maga szimbóluma. A kalózok zászlaját leggyakrabban halálfej, illetve halálfej két keresztbetett csonttal vagy karddal díszítette. A fekete halálfejes zászlót Jolly Roger-ként emlegették. A források szerint a motívum legelőször egy Emmanuel Wynne nevezetű kalóz zászlaján tűnt fel. A keresztbe tett csontokkal ékesített halálfejes zászlót az 1700-as évek elején Edward England használta elsőként.
vörös zászló: a jelenkorban politikai baloldal illetve a forradalmi mozgalmak jelképe (ma is a Maszkati Szultanátus zászlaja).
zöld zászló: az iszlám vallás jelképe (egyszínűen, vagy félholddal, vagy csillaggal is szerepelhet)
világoskék zászló: a béke jele, illetve a szakszervezeti mozgalmak által használt zászló alapszíne
világoskék alapú zászló: az ENSZ - Egyesült Nemzetek Szervezete zászlaja is
kék alapú zászló: Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete - angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO zászlaja is
sárga zászló: a Krisna tudatú hívők jelképe
Maratha Birodalom zászlaja
Szivárványos béke zászló