2015. augusztus 31., hétfő

Igen. A székelyek

2015.08.30. 
1999 nyarán a szentegyházai (Vlăhiţa) középiskola érettségiztető bizottságába osztottak be. Emlékszem, pokoli hőség volt, az első reggeli csíkszeredai busszal indultunk és az országúton szálltunk le, ahonnan gyalog kellett bemenni a helyi középiskolába. Csend ült a mezőn és a házakon, melyek kapuit minden alkalommal megcsodáltam, még ha tizedszerre láttam is azokat.
Mindig lenyűgöztek a kapuk, a székelyeké pedig különösképpen. Megpróbáltam megérteni a népművészek türelmét és szép iránti szeretetét és főleg a tulajdonosok ragaszkodását, akiknek a régi kapukon túl szép és korszerűen felszerelt portáik voltak. És átjárt annak az érzése, ahogy a gyökerek mélyre nyúlnak egy ott lakók keze nyomát magán viselő térségben: nagy kapuk a házaknál és a szívekben, melyeken csak akkor és azután léphettél be, ha kívül hagytad a gonoszságot.
A középiskola ódon és hűvös épülete komoran és némán fogadott minket. Az igazgató viszony széles mosollyal és izgatottan várt a bejáratnál. Igen, izgatottan. Román tannyelvű iskolákból érkezett román felmérők voltunk egy egynyelvű településen. A forró kávé alaposan felébresztett minket és feloldotta félszeg hallgatásunkat.
– Tudják, a gyermekeink elég keveset beszélnek románul. Tanulnak, igyekeznek tanulni, de nagyon nehéz… Pedig nagyon jó tanárnőnk van.
– Tudjuk…
Tudtuk. A megyében eltöltött két év olyan helyzettel szembesített, melyről a hegyeken túl nem tudtam és nem is volt módom megérteni. Elismerem, hogy ugyanazokkal az előítéletekkel érkeztem, melyek lebontásával most egy ideje foglalkozom: „hogyan élhetsz úgy egy országban, hogy nem beszéled jól a nyelvét?” Akkor nem tudtam, hogy vannak egynyelvű térségek, mint ahogy ezt sokan most, annyi év óta sem akarják elismerni.
Maga a vizsga 9 órakor kezdődött. Monoton volt. Mint az ottani vizsgák többsége. Bemagolt és felmondott irodalmimű-kommentárok, szövegértési és válaszolási nehézségek, nyelvtani hibák és kifejezési nehézségek… De sok komolyság és akarat.
Őszinte és nyílt, szemtől szembe tekintetek. Ez volt az egyik első alkalom, amikor sajnáltam, hogy nem tudok magyarul és nem vagyok képes más szinten, a vizsga kereteiből kilépve beszélgetni az előttem álló gyermekekkel, hogy megismerjem az álmaikat, a reményeiket, a félelmeiket… A jegyek 6 és 7 között váltakoztak. Boldogan távoztak, mert átmentek, megköszönték, a folyosóról pedig az öröm másfajta hangjai is behallatszottak.
Másnap egy esti tagozatos osztályt kellett felmérnünk. Mindnyájan dolgoztak, voltak köztük családosok, gyermekesek, gondokkal, felelősségekkel. Jobban beszéltek, mint az előző napiak. Lehet, hogy nem bántak ugyanolyan jól a szakkifejezésekkel, de látható volt, hogy értik és tudják, mit mondanak. Kérdően néztem az igazgatóra. Azonnal jött a válasz.
– Román a tanárnő. Olténiai.
– Tényleg? Nem tudtam, hogy Szentegyházának román romántanára van.
– Igeeen! Rendkívüli ember. Nem oktat, hanem a lelkét osztja meg a diákokkal.
Folytattuk a felmérést. Egy fiú áll előttünk, aki elámít az A szerelem utolsó, a háború első éjszakája (Camil Petrescu regénye – E-RS) női szereplőjének pszichológiai elemzésével. Csaknem negyedórányi szabad beszéd után pedig, lezárásként azt mondja, hogy Elára hasonlítok. Nevetni kezdtem.
– És ezt így, vizsga közben mondod nekem?
– Miért ne? Ez jön le önről.
Meleg mosolya, rendkívüli önbizalma volt és irigylésre méltó ügyességgel bánt a román nyelvvel. Az üres ellenőrzőre és a személyire nézek. Látom a kollégám, a megye egyik legszigorúbb tanárnőjének az elégedett mosolyát.
– Gratulálok Nándor! Teljes szívemből tízest adok, sok sikert a továbbiakban!
– Én is – hallom a jobbomról.
– Köszönöm!
– Mi köszönjük az akaratnak és a komolyságnak ezt a rendkívüli bemutatóját!
Szárnyalva távozott.
Délután 4 körül belép egy hölgy, aki nagyjából ugyanolyan korú lehetett, mint az édesanyám. Tisztességesen felöltözve, komolyan, átnyújtja a személyijét, húz egy tételt, mosolyog, megmondja a számát, elvesz egy papírlapot a piszkozat számára és beül az egyik padba. Egyetlen szót sem írt le az alatt a csaknem egy óra alatt, amíg az előtte lévők vizsgáztak. Néha mosolygott a többiek válaszain. Megnézem a személyijét. 50 éves volt. Ő kerül sorra. Eminescu. Szabadon beszél, nyugodtan. Félbeszakítom, kérdéseket teszek fel neki, a válaszok alaposak, terjedelmesek.
– Mi késztetett arra, hogy elvégezd az esti tagozatot?
– Le akartam érettségizni. Postai alkalmazott vagyok. Fiatal koromban más volt a helyzet, más idők voltak. De szeretek és mindig is szerettem tanulni. A román pedig az egyik kedvenc tantárgyam volt, sok könyvet olvastam román nyelven, főleg most, ezzel a tanárnővel… Úgy hiszem, a felnőtt ész másképp fogja fel az irodalmi üzenetet.
Ez volt a második tízesem. Teljes szívemből.
Meg akartam ismerni azt a fantasztikus tanárnőt aki – furcsa módon – egyáltalán nem jelent meg a vizsgák alatt. Miután az utolsó két diákot is levizsgáztattuk és véget ért a román nyelv- és irodalom-vizsga, az ajtó lassan kinyílt és egy mosolygó arc kukkantott be.
Még most is beleborzongok, amikor felidézem. Ő volt. Meleg tekintet és mosoly, egy karra támaszkodva. Nehezen mozgott. Nagyon nehezen. És egy végtelen szeretet arra késztetett, hogy felálljak és átöleljem ezt a rendkívüli személyt, akit először láttam életemben, de aki az első lépésével azonnal a lelkembe jutott.
Úgy beszélgettünk ott hármasban, mintha egész életünkben ismertük volna egymást. Nem beszélt a betegségéről, nem beszélt arról, hogy számára igazi kaland eljutni az iskoláig. A gyermekekről beszélt, a tanrend és a térség sajátosságai miatti oktatási nehézségeiről, véleményt cseréltünk, mindenfélékről beszéltünk.
Egyesek a társadalom parazitáinak tartják a tanárokat.
Mások szolgáknak. Megint mások viszont a nekik kijáró helyet biztosítják nekik, úgy a társadalomban, mint ahogy a saját életükben is. Ha ezt az embert nem EMBEREK vették volna körül, akkor valószínűleg most kerekesszékben ülne.
Sokszor gondolok arra, hogy van egyfajta törvényszerűség, mely szerint sorsod beteljesedéséhez életed során bizonyos időket, helyeket és embereket meg kell érned/ismerned.
Ezt a tanárnőt, egy Székelyföldön élő románt a közösség azért szerette és tisztelte, amit a gyermekekért tett, azért a jóságáért és elhivatottságáért, mellyel a szolgálatukba állította széleskörű ismereteit és szakma iránti szeretetét.
Egy tanár esetében anyagiakról beszélni…
Ha valamiről le kell mondanunk, mert a fizetésből nem futja rá, akkor ebben a sorrendben tesszük: ennivaló, ruházat és egészség. Bonyolult műtétre és csípőműtétre volt szüksége, melyet nem fizetett az egészségbiztosító. Betegsége napról napra súlyosbodott, és akik léptek, azok a helyiek voltak, az igazgató kezdeményezésére az egész közösség kivette a részét.
Összegyűjtötték a szükséges összeget. Egy életet meg kellett menteni a leépüléstől, egy embert pedig újra talpra kellett állítani, mert közéjük tartozott.
Igen, a székelyek. Azok, akik Szentegyházán, ebben a hajdanán bányászattal foglalkozó, a Csík és Udvarhely közötti dombok közé vetett városkában élnek. Az ottaniak tudnak emberekként viselkedni, az egészség, meg a felebarátok iránti szeret esetében pedig, nem mérlegelnek sem születési hely, sem név, sem anyanyelv szerint. Csak lelkekben mérnek, melyek összefognak, hogy jót tegyenek más lelkekkel.
A műtétet Marosvásárhelyen végezte el egy szintén magyar orvos (Bálint Andor), egyike a legjobbaknak, akinek volt bátorsága megtenni azt, amire mások határozott NEM-et mondtak volna. Nem volt túl sok esély a meggyógyulásra, de nem volt teljesen reménytelen sem.
A műtét napján a középiskolában nem tartottak órákat. Mindenki, diákok és tanárok egyaránt, érte és az egészségéért imádkozott. Erősen, mosolygósan, olyan csupa szív és lélekként akarták visszakapni, amilyennek ismerték. És úgy tűnik, valaki meghallotta a tiszta lelkekből érkező imádságot. A műtét sikerült és még az orvosok is elsírták magukat, amikor először el tudott indulni a saját lábán.
Visszatért az iskolába, ahol elárasztották virágokkal és szeretettel. Amikor pedig az igazgató, az iskola lelke meglátta, hogy talpon állva ír a táblára, ki kellett menjen az osztályteremből, hogy szabad utat engedhessen az öröm és a teljesített erkölcsi kötelesség legőszintébb könnyeinek.
Sok év óta ma újra beszéltem telefonon a tanárnővel. Szívem újra tele lett az iránta és a hely, az ottani emberek iránt érzett szeretettel, akiket több ezer kilométerről is véglegesen a lelkembe zártam.
Nem fogok neveket írni, de bárki, aki megfordul a szentegyházai középiskolában, vagy a településen ismerni fogja egy olyan ember történetét, aki elhozza a magyar gyermekek közzé a román nyelv szépségét, a költészet érzékenységét és az őt végleg örökbe fogadók iránti szeretetből és hálából született mosolyt.
És arra gondolok, hogy egy adott pillanatban mindnyájunk megtalálja a maga célját és helyét. Az igazi emberek névtelenek, csak lélekkel és az emberiesség azokkal az íratlan szabályaival rendelkeznek, melyek a politikai irányzattól, az évtizedek során elültetett sztereotípiáktól, vagy előítéletektől függetlenül működnek.
Florina Vaipan (Botosány/Botoşani)
eurocom.wordpress.com / corbiialbi.ro

Kiütötte a biztosítékot, amiért a rendőrség nevét magyarul is feltüntették a rendőri gépkocsikon

2015.08.31. 
Óriási visszhangot váltott ki a közösségi portálokon, majd a román sajtóban Bogdan Diaconu, a szélsőségesen nacionalista Egységes Románia Párt elnöke által a Facebookon megosztott fénykép, amelyen a székelyudvarhelyi helyi rendőrség autója látható. A politikus a magyar nyelvű feliratot kifogásolta.
„A székelyudvarhelyi helyi rendőrség kocsijának láttán az a benyomásod támad, hogy Magyarországon vagy. De nem, az egy romániai intézmény gépkocsija, román területen. Ez így nem mehet tovább” – háborgott a fotót kísérő bejegyzésében a politikus. Rengetegen megosztották a fényképet, a hozzászólásokban pedig sokan egyetértettek Diaconuval, a kommentek zöme magyarellenes, többen – például a székelyföldi önkormányzatokat minduntalan feljelentő Dan Tănasă – leváltásokat követeltek, amiért ilyesmi megtörténhet.
A napokkal korábban közzétett bejegyzést a román média is felkapta: beszámolt róla az Adevărul, az Evenimentul zilei, a Cancan, a Gândul, a hírtelevíziók. A Maszol.ro portál szemléje szerint a Realitate TV volt az egyetlen, amely a felvételről szóló hírében megemlíti: nem belügyminisztériumi járműről, hanem az önkormányzatnak alárendelt intézményről van szó, és a helyhatósági törvény értelmében a székelyudvarhelyiek jogszerűen jártak el, amikor magyarul is feltüntették a gépkocsin az intézmény nevét.
Ugyancsak a Maszol.ro számolt be arról, hogy a hétvégén más hangvételű nyilatkozatok is napvilágot láttak. Remus Cernea független képviselő – aki már korábban is többször állást foglalt a hátrányos megkülönböztetések különböző formái ellen – Facebook-oldalán azt írta: a magyar felirat láttán egy „civilizált, európai országban” érzi magát, amely törekszik a kisebbségi jogok betartására. 
A Zöld Párt elnöke emlékeztet, hogy a közigazgatási törvény lehetővé teszi a kétnyelvűséget ott, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. Ennek ellenére „a gyűlölet apostolai” minden eszközt megragadnak, hogy „hazug nacionalista propagandával” a magyarok ellen hergeljék a románokat.
A székelyföldi kétnyelvűség mellett foglalt állást a Rezistenţa Urbană nevű Facebook-csoport is. A román blogoszfé­ra egy részét tömörítő civil csoporto­su­lás nemcsak idézi a közigazgatási tör­vény kétnyelvűségre vonatkozó passzusait, de fotókkal bizonyítja, hogy Európa más tájain (Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol) még a rendőrautók esetében is természetes a kétnyelvű feliratozás.

Hol él a százezer székelyföldi emigráns?

2015.08.31.
Facebook-adatokból mondta meg egy székely tudós, mely városokból a legnagyobb arányú az elvándorlás, de Csala Dénes azt is kimutatta, hogy szinte mindenütt találkozhat székelyekkel az ember.
Na, ilyen dolgokra jó az adatújságírás: Csala Dénes adattudós (data scientist), a Székelydata nevű blog szerkesztője adatbányászattal vizsgálta meg, hová lett az a százezer székely, aki elhagyta szülőföldjét, hogy a jobb élet reményében munkát keressen külföldön. A Facebookon gyűjtött adatokat, azt vizsgálta, hogy milyen tartózkodási hely van beállítva azoknál, akiknek egy-egy székelyföldi település volt megadva szülőhelyként. Székelyföld tizenhat nagyobb városából (a romániai Hargita, Kovászna és Maros megye székhelyei és nagyobb települései) összesen 61 789 találata lett.
Ha a települések lakosságának arányában vizsgálták a már másutt élőket, azt találták, hogy bizonyos városoknak akár a negyede-ötöde is elszármazott szülőhelyéről. Balánbányán 31, Baróton 22, Székelykeresztúron 21 százalékos volt az elvándorlás. Az adatokat végül geokódolta a tudós, majd megalkotta a székelyföldi nagyvárosok emigránstérképét, íme (kattintásra nagyobbá válik, itt pedig interaktív, nagyítható-kattintható változatot is elér):
Fotó: Székelydat
Az adatokból kiderül, hogy székelyek mindenütt vannak: Grönlandtól Tahitiig, Madagaszkártól Szibériáig. Igaz, Európán és Észak-Amerikán kívül már elég szétszórt a diaszpóra: „Ázsiában (Közel-Kelet nélkül) ~50, Dél-Amerikában kb. 30, Ausztráliában és Afrikában 10-10 találat volt. A Közel-Keleten összesen ~100 honfitárs él, ebből 30-30 Cipruson és Izraelben, valamint 16, illetve 17 Irakban és az Egyesült Arab Emírségekben” – áll a posztban.
Észak-Amerika már népesebb, több mint kétszáz fős székelységgel rendelkezik, főleg az USA keleti partján laknak, elvétve Kanadában és Mexikóban is felbukkannak. Érdekesség, hogy „a 16 székelyföldi város mindenike majdnem a lakosságával arányosan van jelen az amerikai kontinensen”.
Százezer emigráns
Európa a legnépszerűbb célpont – földrajzi és kulturális közelsége miatt ez nem meglepő. Az európai államok közül természetesen Magyarországon él a legtöbb olyan Facebook-felhasználó, aki Székelyföld nagyobb városaiban született (több mint kétezren), a további sorrend pedig Németország, Egyesült Királyság, Olaszország és Ausztria. Érdekesség, hogy az Olaszországba emigrált székelyek kétharmada maroshévízi és balánbányai – ezt az magyarázhatja, hogy az emberek inkább oda emigrálnak, ahol élnek ismerőseik, mint a teljes ismeretlenbe. Balánbánya egyébként is érdekes, innen emigráltak a legtöbb különböző településre a lakosok.
Fotó: Székelydata
Csala Dénes hozzáteszi: Magyarországon nagyon sok településen telepedtek le vagy dolgoznak a székely emigránsok, míg a többi országban többnyire egy-egy településre koncentrálódnak. „A volt szovjet blokk államaiba még Afrikánál is kevesebben költöznek, ám a Kanári-szigetekre annál többen” – írja Csala, aki egy statisztikai becslés révén azt is kimutatta: durván 97 ezer székely városi lakos lehet külföldön. Ám hozzátette: a Facebook-lekéréseken alapuló adatai azért lehetnek megtévesztőek, mert a „Facebook-felhasználók demográfiája majdnem teljesen biztosan nem adja vissza a valós székelyföldi demográfiát”.
A tudós is volt kivándorló
A csíkszeredai Márton Áron Líceum egykori diákja Abu-Dzabiban és az Egyesült Államokban is tanult, ide vissza is térne doktori tanulmányai után – ezt maga Csala Dénes mondta a Hargita Népének adott interjújában. Szerinte egyébként „elmenni nem könnyű, de sokkal nehezebb visszajönni”, mert ő például kitanulja a szakmát külföldön, de közben az otthon tanulók kiismerik magukat a bürokráciában és jobb lesz a kapcsolati hálójuk. Hozzátette: az övéhez hasonló kutatást végzett az elmúlt öt-tíz évben Néda Zoltán és Barabási Albert László is, akik hálózatalapú elemzést készítettek, de akkor még nem volt ennyire fejlett a média adatbányászata.
A Székelydatán azt is megemlítette, milyen kutatási lehetőségek rejlenek ebben a módszerben. „Adatfeldolgozás szempontjából ez valóságos aranybánya: egy jövőbeli bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy milyen munkakörben dolgoznak külföldön (vagy éppen otthon) ezek az emberek és milyen oktatással a hátuk mögött, valamint, hogy ezek összefüggenek-e egymással” – írta Csala Dénes.

2015. augusztus 30., vasárnap

Menekültek – képviselői felhívás emberségre

Felhívással fordult menekültügyben a román kormányhoz, a parlamenthez és az illetékes hatóságokhoz Remus Cernea képviselő.
A honatya felhívja a figyelmet arra, hogy Romániának az európai értékek szellemében kellene eljárnia és segítenie mindazoknak, akik a hazájukban tomboló háború, tömeges gyilkosságok vagy terrorizmus elől a demokrácia honának érzett Európa felé veszik útjukat, sokszor életük kockáztatásával. 
Sajnos ezek a kétségbeesett emberek sokszor részvétlenségbe ütköznek, szögesdrót és katonák fogadják őket. 
Egyes európai országokban szélsőséges elemek erőszakcselekményeinek vannak kitéve. Romániának emberséges, együttérző módon kell reagálnia erre a kihívásra éppen ezért felhívja a kormányt, hogy hozzon létre különalapot a súlyos humanitárius válságok kezelésére, amely alap képezze részét az évente megszavazott költségvetésnek. 
Szeretné továbbá, ha a román hatóságok olyan intézkedéseket foganatosítanának a mára tervezett megbeszélésen, amelyek a Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felhívásának szellemében szabályoznák a menekültek befogadását és támogatását –írja felhívásában Remus Cernea képviselő.

2015. augusztus 29., szombat

Egyre több a menekült – Magyarország egyoldalú intézkedésekre kényszerült

2015.08.27.
FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN

Magyarország hiába kongatta a vészharangot Brüsszelben, és ezért egyoldalú intézkedésekre kényszerült – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban tegnap sugárzott interjúban.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy az Európai Unióba igyekvő menekültek áramlása áthelyeződik a Földközi-tengerről a Balkán-félszigetre, és Magyarországon keresztül halad, de erre a figyelmeztetésre nem érkezett válasz. A kormány ezért egyoldalú intézkedésekre kényszerült, amelyek feltűnést keltenek, és a döntéshozókat remélhetőleg gyorsabb reakcióra ösztönzik, hiszen uniós és nemzeti szinten sincsenek válaszok a problémára.
Magyarország azzal a kihívással szembesül, hogy emberek százezres nagyságrendben akarják átlépni illegálisan a határát, és az országnak nincs lehetősége arra, hogy eldöntse, kit és hogyan tud befogadni. Ebben a helyzetben kényszerből egy hangsúlyozottan átmeneti határzárat kellett felépíteni, hogy „legalább lássuk, kik jönnek, mit akarnak, és feltartóztathassuk ezt az illegális áradatot” – mondta Balog Zoltán. Szerinte civilizációs kihívás, hogy most a migráció révén gyakorlatilag egy népvándorlás indul, „amivel szembe kell nézni, és fel kell tenni a kérdést, hogy akarja-e ezt Európa, és ha igen, akkor milyen módon, és milyen következményekkel jár mindez az együttélésünkre nézve Magyarországon és Európában” – mondta az emberi erőforrások minisztere.
Könnygáz a röszkei hangárnál
Dulakodás alakult ki a röszkei táboron belül tegnap délelőtt, a rendőrség könny­gázt is bevetett a rend helyreállítása érdekében. Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: az elégedetlenség a regisztrációs eljárás lassúsága miatt alakult ki. Hozzátette: sokkal több menekült érkezik most az országba, mint korábban, a regisztrációs eljárás ettől lassult le.
Sajtóinformációk szerint körülbelül kétszázan vettek részt a rendbontásban. A rendőrség nagy erővel vonult a helyszínre, és a rend helyreállítása érdekében könnygázt is bevetett, így rövid idő alatt sikerült lecsillapítani a menekülteket, és helyreállt a rend a röszkei hangárnál, ahol a zöldhatáron elfogott menekültek 24 órán át tartózkodnak, ezalatt felveszik az adataikat és ujjlenyomatot vesznek tőlük.
Módosítanák az alaptörvényt
A Jobbik ma benyújtja alaptörvény-módosítását annak érdekében, hogy a honvédséget jogi bizonytalanság nélkül mozgósítani lehessen a határok védelmére – jelentette be Vona Gábor pártelnök tegnap. A Jobbik elnöke fontosnak nevezte, hogy Magyarország egyértelművé tegye: nem engedi át az illegális bevándorlókat, válogatás nélkül visszafordítja őket. Az ellenzéki politikus arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hívja össze a parlamenti frakcióvezetőket, szakpolitikusokat, és a pártok próbáljanak konszenzusra jutni a bevándorlást illetően. Értékelése szerint a balliberálisok kivételével mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet államigazgatási, közbiztonsági, közegészségügyi katasztrófahelyzetté fa­julhat. Azt is jelezte, hogy érdemi megoldási javaslat esetén a jobbikos képviselők rendelkezésre állnak a kétharmados többség biztosításához.
A jobbikos politikus azt is mondta, hogy nem szabad várni az összeurópai megoldásra, mert az csak későn születhet meg, és az eddigi tapasztalatok alapján alkalmatlan lesz a helyzet rendezésére. Hozzátette: a rendkívüli helyzet miatt Magyarországnak megvan az erkölcsi alapja arra, hogy túllépjen a nemzetközi kötelezettségeken. Magyarország – a történelemben nem először – Európa védőbástyája, ezért a Jobbik felvállalná a vitát Brüsszellel – hangoztatta a pártelnök. Szerinte le kell számolni azzal, hogy a pártok vagy a sajtó humanitárius problémának állítja be a helyzetet.
Egyre agresszívabbak
A Fidesz lehetővé tenné a honvédség bevetését határvédelmi és a bevándorlással kapcsolatos feladatokra – közölte Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen – utalva a délelőtti röszkei dulakodásra – úgy fogalmazott: a Magyarországra illegálisan érkező „népvándorlók” egyre agresszívabbak.
A kormánypárti politikus elmondta: szeptember 1-jére összehívták a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság együttes ülését, amelyen országgyűlési határozati javaslatot terjesztenek elő, hogy lehetővé tegyék a határvédelmi és a bevándorlással kapcsolatos stratégiák tekintetében a honvédség bevetését. E körülmények kidolgozására felhatalmaznák a kormányt. Hangsúlyozta: Magyarországnak nemcsak a saját, hanem az Európai Unió határait is meg kell védenie.

2015. augusztus 28., péntek

Szász Jenő: A Kárpát-medencében a magyarság jövője A magyar egyetemek kurzuskínálatát kéne a határon túlra vinni

MH/MTI – 2015.08.26. 
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke szerdán adott hangot a véleményének Szentendrén, a 27. Kárpát-medencei főiskolástáborban tartott előadásában.
Szász Jenő a Külhoni magyar ifjúságkutatás 2014 kutatásról szólva hangsúlyozta, hogy az a szülőföldön, magyar módon való megmaradás és gyarapodás nemzetstratégiai céljából indult ki, s az asszimiláció, a vegyes házasság, a nyelvhasználat, az oktatási és tanulási stratégiák, a munkavállalás szempontjait helyezte előtérbe.
A kutatás legfontosabb megállapításait ismertetve kiemelte a hosszú távú célok, reális életstratégiák hiányát, a fiatalok apolitikus magatartását, az elmagányosodást, a borúlátást, a megélhetés-központúságot és azt, hogy sokan elvesztették gyökereiket.
A legsúlyosabb gondok egyike azonban a fiatalok elvándorlása - közölte az intézet elnöke, aki a tanulmányt idézve azt mondta: sokan egyre inkább véglegesnek szánják a kiköltözést, ezért hatékony stratégiát kellene kidolgozni a tanulási és munkavállalási célból véglegesen kitelepülő magyarok nemzeti reintegrációjára vonatkozóan.
"A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy tegyünk e drasztikus mértékű és irányú folyamat lassítása, netán visszafordítása érdekében" - fogalmazott.
Szász Jenő szólt arról is, hogy sok történelmi esélyt szalasztott el a magyarság az elmúlt huszonöt évben, s érdemi áttörést nem tudtak elérni a külhoni magyar közösségek.
Véleménye szerint Kárpát-medencei összefüggő rendszereket kell építeni az élet valamennyi területén, így az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben, a gazdaságban. Szász Jenő fontosnak nevezte, hogy a Kárpát-medencére mint egy politikai térre tekintsen minden politikus és minden párt.
A kutatóintézet elnöke beszélt arról is, hogy szükség lenne egy diaszpóra-ösztöndíjra, amelynek segítségével az esetleg már a nyelvet sem beszélő fiatalokat lehetne elérni, a szórványprogrammal kapcsolatban pedig a meglévő kollégiumok hálózatba szervezését és szakirányok szerint rendszerbe helyezését szorgalmazta.
A felsőoktatás témáját érintve úgy vélte, a Magyarországon működő egyetemek kínálatát kellene a határon túlra vinni, hogy minden szakirányt elérhessenek magyar nyelven a fiatalok, ugyanakkor - tette hozzá - az adott állam többségi nyelvén is meg kell tanítani a szakkifejezéseket, a szaknyelvet.
A jelenlévő külhoni fiatalokat megszólítva Szász Jenő párbeszédet kezdeményezett a többi között arról, hogy érték-e a magyarság, mérhető-e anyagiakban magyarságunk, illetve hogy az anyagi biztonság vagy a kulturális-szellemi háttér a fontosabb.
A diákok az elhangzottakra reagálva úgy vélték, hogy fontos az anyanyelven tanulás az általános iskolában és a középiskolában, ugyanakkor a felsőoktatás esetében egy másik nyelv "pluszajtót nyit ki", újabb lehetőséget biztosít.
A Rákóczi Szövetség 27. alkalommal rendezte meg a határon túli főiskolások és egyetemisták táborát Szentendrén. A hétfőtől péntekig tartó, ötnapos rendezvényen a mintegy nyolcvan fiatal előadásokat hallgathat, fórumokon vesz részt, de a kulturális programok is várják őket.

2015. augusztus 27., csütörtök

Itt vannak a Ladák, amelyekkel meg akarják hódítani Magyarországot

2015. augusztus 27. 
A Moszkvai Autószalonon végre hivatalosan is bemutatkozott a Lada Vesta szedán és az XRay szabadidő-autó sorozatgyártású változata.
Egy hónap múlva indul a Lada Vesta lépcsőshátú változatának sorozatgyártása (eddig 240 darab előszériás autót szereltek össze, amelyekkel eddig 1,4 millió tesztkilométert futottak), 105 nap múlva az elsőkerékhajtású XRay-é. Jelenleg minden erejével ezek sikeres piaci bevezetésén dolgozik a gyár, az Európai Unióba majd csak jövő tavasszal érkeznek meg az első példányok, addigra az esetleges gyermekbetegségeket is kikúrálják.
Ahogy azt az eddigi kémfotók alapján is meg lehetett állapítani, nem sokat vettek vissza a tanulmányok formájából, épp csak kevésbé élesek a karosszéria domborításai, a fényszórók nem látványosak, hanem gyakorlatilag is alkalmasak a fénykibocsájtásra.
A műszaki tartalommal kapcsolatban az a nagy újdonság, hogy elkezdték vizsgálni, van-e igény az összkerékhajtásra, egyébként nincs változás az eddigiekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a Lada saját fejlesztésű 1,6 literes motorja 8 szelepes (89 LE) vagy 16 szelepes (109 LE) hengerfejjel kerül a motortérbe, illetve a Lada saját fejlesztésű 1,8 literes (114 LE) négyhengerese is kérhető lesz, és szó van még egy Nissan 1,6 literes, 16 szelepes motorról (115 LE) is, váltóból 5 fokozatú, kézi kapcsolású, 5 fokozatú robotizált és fokozatmentes automata is lesz.

A menetrend szerint tehát először jön a Lada Vesta lépcsős hátú karosszériával, ezt három hónappal lemaradva követi az XRay szabadidő-autó, egy év múlva kezdik meg a Vesta kombi sorozatgyártását, és 2017-ben klasszikus ötajtós karosszériával is elérhető lesz majd ez az autó. Az XRay esetén – ha lesz – a 2018-ban elérhető összkerékhajtás lesz majd az újdonság. Az Uniós piac miatt várhatóan a Renault 1,5 literes dízelmotorját is megkapja majd a kompakt Lada, és várhatóan gyári földgázas modellt is készítenek majd.

2015. augusztus 26., szerda

Fizetésképtelenné nyilvánították az Astrát

AUGUSZTUS 26, 2015
Fizetésképtelenné nyilvánította az Astra biztosítótársaságot az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) szerdán, és megvonta működési engedélyét, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A több mint hárommillió ügyféllel rendelkező, akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. 
A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre, a második, 420 millió lejes tőkeemelésre a határidő múlt heti lejártáig nem került sor. Az ASF most visszavonta a felügyeleti biztos megbízatását, és csődeljárást kezdeményezett az Astra ellen – közölte szerdán Mişu Negriţoiu, a felügyelet elnöke. Hozzátette: az Astra ügyfeleit az állami garanciaalapból kárpótolják a törvények által megszabott mértékben.

Vákár István: folytatjuk az aszfaltozást a magyar településeken

2015. augusztus 21. SZERZŐ: KISS OLIVÉR 
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke arról számol be, a régió mely magyar településeinek műútjait sikerült már leaszfaltozni, illetve, a többinél, hol tartanak a munkálatok.

Egy kis falu nagy napjai: III. Miriszlói Magyar Kulturális Napok

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/117575
2015. augusztus 25. BAKÓ BOTOND 
A kárpátaljai csoport – szépek, vidámak 

Udmurtokkal ismerkedtünk, akik büszkék anyanyelvükre 
Miriszló lakossága román többségű, a magyar közösség számaránya 26,9 százalék – ennek ellenére a kétnapos magyar kulturális eseményt jeles vendégektől körülvéve lelkesen és tartalmasan ünnepelt augusztus 22-23-án. A kultúrotthon udvarán felállított nagyszínpadon, háttérben az őrzőként kimagasló református templommal, egy kis zöldövezetben gyűlt össze a közönség, nagyrészt magyarok, de románok is szép számmal. A kulturális napokat harmadszor szervezték meg, ebben vezető szerepe volt a falu óvónőjének, Szabó Csillának. Volt látványos utcai felvonulás, gazdag néptáncműsor, gyermekprogram, falubál. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt és köszöntőt mondott Lőrincz Helga Fehér megyei RMDSZ elnök és a helyi polgármester, Alexandru Liviu Gigel, valamint jelen volt Ioan Rus megyei tanácselnök és két alelnöke.
A mohácsi sokacok sikert arattak ördögjátékukkal - A SZERZŐ FELVÉTELEI 

Délelőtt gyermekprogramok kezdődtek, kézműves foglalkozásokkal és gyermektáncházzal. Szabó Csilla óvónő, egyben főrendező rövid beszédében köszöntötte a közönséget és a meghívott vendégeket. Ezután a színpadon főleg a közeli meghívott táncegyüttesek léptek fel. Szabó Csilla – aki nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban véndiákként ünnepelte óvónővé avatásának 20. évfordulóját – beszédében a világháló korában megváltozott értékrendről beszélt, aminek egyik következménye a hagyományok fokozatos elvesztése. Miriszlón sikerült felkelteni a fiatalabb korosztály érdeklődését a népi kultúra iránt. Ennek kapcsán a fiatalok sok népdalt és néptáncot tanultak, és ebben sokat segített Pillich Balázs kolozsvári táncoktató. Nemcsak tanultak, hanem együtt az óvónénivel felkarolták a helyi népviseletet, amelyet pályázati pénzekből sikerült felújítani. A férfi és női hagyományos viseletet a színpad két oldalán állították ki. A női öltözet még kiegészítésre szorul, de a férfi már teljes. A gyűjtés a szülők segítségével 35 régi fénykép alapján történt. Kallós Zoltán széki néprajzkutatóval is felvették a kapcsolatot, aki jó tanácsokkal látta el őket. 

Alig két hónapja volt - Falugondnoksági konferencia Torockón

 2015. június 27.  BAKÓ BOTOND
A szociális problémákra a gondnokság az egyedüli lehetőség, amit csak jó szívvel lehet csinálni

A Tóbiás Háznál emléktáblát avattak Kemény Bertalan falugondnok alapító emlékére - A SZERZŐ FELVÉTELE

Magyarországon 1989 óta, Erdélyben később alakultak az első falugondnokságok. Az eltelt 25 év alatt megerősödtek, tapasztalatokat szereztek, hálózattá fejlődtek. Abból a felismerésből születtek, hogy tájainkon, főleg vidéken egyre több a magára maradt idős vagy beteg ember, segítségre szorulnak a fogyatékkal élők, nő a csonkacsaládok száma. A falugondnokság tehát egy szükséglet, amit főleg az egyházak és a civil szerveződések vállalnak magukra. Magyarországon 1380 falu és tanyagondnokság, Erdélyben 27 szolgálja a vidéki társadalmat, amelyekből megalakult a Romániai Falugondnokság Szövetsége. A magyarországi Vas és Győr-Sopron megyei szervezet, a Brassais Véndiák Alapítvánnyal falugondnoksági konferenciát szervezett Torockón.
Az anyaországi falugondnokságok már kezdetben keresték a partnerséget az erdélyiekkel. 1993-ban Lakner Zoltán miniszteri biztos Torockón a polgármesteri hivatalban tartott tanácskozáson tett kezdeményezést a falugondnokság helyi megalapítására, amelyen megyei román vezetők is részt vettek.
Az első falugondnokság a Nyárád mentén, Szentgericén alakult, majd a következő Gyergyóremete külső kerületében, Borzonton. Torockón 1995-ben Falugondnoksági Konferenciát tartottak, 1996-ban újabb konferencia volt a magyarországi Sarkadon.
Közben a kezdeményező Kemény Bertalan (Berci bácsi) megkérte Szabó Zsoltot, a Művelődés folyóirat volt főszerkesztőjét, hogy dolgozza ki az erdélyi falugondnokság szabályzatát.
Végül 2005-ben Veres Rudolf polgármestersége idején alakult meg Torockón a falugondnokság.

Magyar-magyar gazdatalálkozó az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében

2015.08.26. 
Forrás: aradihirek.ro

A közelmúltban szakmai találkozót szervezett az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete.
Tíz évvel ezelőtt indult a magyar fűszerpaprika-program Arad megyében. Ennek lényege, hogy a Szegedi Paprika Kutató Intézet által nemesített, hibrid, fóliasátor alatt hajtatott paprikát a külhoni magyar gazdák is termesszék, a szegedi intézet szakmai irányításával és támogatásával. Ezáltal népszerűsítik a magyar fűszerpaprikát mint hungarikumot.
A közelmúltban találkozót szervezett az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a magyar földművelésügyi minisztérium, a kutatóintézet képviselőinek és a gazdák részvételével.
Megtekintették a paprikaültetvényeket, majd Kisiratoson szakmai megbeszéléssel zárult a rendezvény. 

Újra a Noam Chomsky 10 parancsolata avagy az inteligens "mosópor"...

Noam Chomsky aki – a 85 éves korához képest elképesztő szellemi frissességről tesz tanúbizonyságot, a mai napig a híres MIT(Massachusetts Institute of Technology) nyelvészeti és filozófiai tanszékének rendszeres előadója. Hosszú és tartalmas élete során foglalkozott ő mindennel, ami nyelvészet, filozófia, médiaszociológia, tömeglélektan, de még a számítástechnikai programozás bizonyos területeibe is beleásta magát. A számítástechnikával 65 éves korában kezdett foglalkozni.
A jövőre vonatkozó megállapításait az akkori hatalmi tendenciák és folyamatok figyelembevételével állította össze. Ezt a 10 pontot nevezik Chomsky Tízparancsolatnak.
Érdekes ma olvasni, 20 évvel ezelőtt miképp látta a következő időszak vezetőinek ideológiai irányvonalát...
1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2.) A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”) évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.
5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.
6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
7.) Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze. 
8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni. 
9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni. 
10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.

Pakisztán nem békül a drónok miatt?

2013.11.08. | 08:18
"Ellenségeink vagy barátaink az amerikaiak? Miért akadályozzák a békefolyamatot, a tárgyalásokat a tálibokkal? Lezárjuk a NATO utánpótlási vonalát, ha folytatódnak a dróntámadások a tálib vezetők ellen!"
Imran Khan, a pakisztáni ellenzék egyik nagyhangú vezére fenyeget ezzel. Az egykori krikettbajnok, aki ifjú korában nagy nőcsábász volt Londonban - ahol egy befolyásos zsidó milliomos lányát vette nőül - Pakisztánban iszlamista húrokat penget.
Pártja hatalmon van a határvidéken, tehát elvben képes lenne megakadályozni a NATO-utánpótlást a Khyber- hágón keresztül. Ez az utánpótlási vonal létfontosságú az amerikai csapatok számára Afganisztánban. Végső soron az utánpótlási vonal lezárása ügyében a központi kormány dönt.
Nawaz Sharif kormányfő szintén ellenzi a dróntámadásokat, de nem akar szembeszállni Washingtonnal.
Legutóbb, amikor az amerikai fővárosban járt, megígérte: az utánpótlási vonal nyitott marad függetlenül a dróntámadásoktól.
Amerika hatékony eszköznek tekinti a drónok bevetését a tálibok elleni harcban: pénteken lőtték ki az egyik vezetőt a határvidéken. A tálibok állítólag ellentmondásis állásponton van a békefolyamat ügyében: akad, aki tárgyalni szeretne, de a többség a harc híve. Az utóbbi irányzathoz tartozott állítólag Hakimullah Mehszud is, akivel amerikai drón végzett Pakisztán határvidékén.
Forrás: asiaport.hu

A tömbházak melletti templomkertben temette el feleségét egy pópa Kolozsváron

2015.08.26.
A kolozsvári Donát (Grigorescu) negyed több lakója is a hatóságokhoz fordult, miután kiderült, hogy Petru Varga ortodox pópa a kémiai kutatóintézet melletti templom kertjébe, a tömbházak közelében temette el a feleségét – írja Gyergyai Csaba a kronika.ro-n.
A pap semmibe vette a temetkezésre vonatkozó jogszabályt, melynek alapján halottakat elhantolni kizárólag a közegégszégügyi hatóság engedélyezésével működő temetőben lehet, legkevesebb száz méterre a lakott területektől.
Ehhez képest templomkertben lévő sír kevesebb, mint ötven méterre van a legközelebbi tömbháztól, ráadásul a kert alatt halad át az ivóvízhálózat is. Mint kiderült, a szertartáson Kolozsvár mitropolitája, Andrei Andreicuţ is részt vett.
„Ötcsillagos várossá szeretnénk válni, idén megkaptunk Európa Ifjúsági Fővárosa titulust is, ehhez képest úgy látszik, 2015-ben a megyeszékhely egyik legnagyobb negyedében középkori állapotok uralkodnak” – fogalmazott a kincses városi Citynews.ro portálnak a templom melletti tömbház egyik lakója, George Desmirean. „Mégis mi történne, ha mindenki a tömbháza közelében, a játszótéren temetné el a hozzátartozóit?” – tette fel a kérdést egy másik, nevét elhallgatni kívánó környékbeli.
A hírportál megszólaltatta Andrei Andreicuţ mitropolitát is, aki meglepő módon semmi kivetnivalót nem talált abban, ami történt. „Lehet, hogy nagyvárosban szokatlannak tűnik, de az ortodox hagyományok szerint szokás templomkertben temetkezni. A pópa szerintem nem sértett meg egyetlen közegészségügyi követelményt sem” – mondta Andrei Andreicuţ.
A közegészségügyi igazgatóság vezetője, Dorina Duma azonban ezt másképp látja, és a hírportál kérdésére elmondta, a pópa nem fordult a hatósághoz engedélyért, mint ahogy azt a 2004-ben elfogadott 119-es számú rendelet előírja.
A furcsa temetésről a sajtóból értesültek a polgármesteri hivatal illetékesei is. Iulia Perşa sajtószóvívő az Evenimentul Zilei napilapnak csupán annyit mondott, az ügyben várhatóan a közegészségügyi igazgatóság indít vizsgálatot. A környékbelieknek egyébként az sem tetszik, hogy a júliusi–augusztusi dinnyeszezonban Petru Varga beengedi a templomkertbe az árusokat is, akik sátorban alszanak a templom közelében, és nem arról híresek, hogy betartanák az alapvető higiéniai szabályokat – adja hírül a kronika.ro.
Szerk.megjegyzés
A dolgok azért is érthetetlenek, mert az illető templom egy koncseszionált területen fekszik amiért a hatósági engedélyek mellett még a tulajdonos beleegyezése is kell.
A cikkben szereplő pap már évek óta "zavarja" a tulajdonost - a BBTE vezetőségét - , hogy adjanak át neki egy újabb területet, mert szeretne odaépiteni egy menhelyet az utcagyerekeknek  - tehát igencsak tudomása volt, hogy illegálisan cslekszik amikor is a "templomkert" -nek nevezett részbe - a lakóépületektől alig 50 m és a tanitási intézménytől pedig alig 30 méterre helyezte örök nyugalomra a nejét. ( Z.S. Erdélyi Polgár)

Joseph Stiglitz: a mentőcsomag árt Görögországnak és az EU-nak is

2015.08.26. 
A harmadik mentőcsomag tönkreteszi Görögországot és veszélybe sodorja magát az Európai Uniót is – idézi Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász és Christopher Beha, a Harper’s Magazine főszerkesztő-helyettesének egy nyilvános beszélgetését az alternet.org hírportál.
Az athéni látogatásáról nemrég hazatért Joseph Stiglitz szerint a harmadik görög mentőcsomagról a hitelezőkkel aláírt megállapodás valójában az ország gazdasági szuverenitását feladó fegyverletétellel egyenértékű, ami csak a nagy gazdasági világválságnál már egyébként is mélyebb görögországi recesszió további súlyosbodását vonja maga után. A megszorító intézkedések bevezetése óta az ország bruttó hazai termékének már 25 százalékát veszítette el és a jelenlegi magas munkanélküliségi ráta mellett idén ezt valószínűleg további 5 százalékpont követi.
Joseph Stiglitz szerint az alapvetően konzervatív németek mereven kitartanak az egyébként már hitelét vesztett elmélet mellett, amely szerint krízishelyzetben megszorításokkal ki lehet lábalni a válságból. Valójában azonban a bérek alacsonyan tartása, a szakszervezetek alkupozíciójának a gyengítése, a kisvállalkozások adóelőleg fizetésre kényszerítése és a nyugdíjak csökkentése nem csak a keresletet veti vissza, hanem egyre mélyülő adósságspirálba is taszítja az országot. Az országnak folyósított hiteleknek csak egy töredéke szolgál ténylegesen gazdasági célokat, túlnyomó részét törlesztésre kell fordítani – emeli ki a Nobel-díjas közgazdász.
Joseph Stiglitz szerint a gazdasági reformkövetelések valójában egy olyan hatalmi harc eszközei, amellyel Németország szövetségeseivel a Sziriza-kormányt akarja aláásni és eltávolítani. A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozta, hogy a történelem tanúsága szerint az ilyen megszorításoknak rossz vége szokott lenni. Példaként a jóvátételi követelésekkel az egyébként is romokban heverő Németországot mély recesszióba taszító versailles-i békeszerződést hozta fel, ami végül Európát példátlan méretű katasztrófába sodró politikai mozgalmak táptalajává vált.
Németország úgy tűnik nem tanult saját történelméből – mutat rá Joseph Stiglitz. A német politikusok még akkor sem hajlandóak elfogadni az adósság-elengedés szükségességét, amikor már szinte mindenki, még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is belátta, hogy Görögország nem képes visszafizetni azt.
A történelmi amnéziának és a gazdasági vakságnak ez a foka már a dickensi időket idéző állapotokat teremtett – fogalmaz Stiglitz –, ahhoz hasonlót, mint amikor a XIX. században börtönnel büntették az adósokat és ezzel olyan helyzetbe hozták őket, amiben természetesen már képtelenek voltak visszafizetni a tartozást. Valami hasonló dolog történik most is, csak egy egész országgal – mutatott rá.
Görögország számára a legjobb kiutat a válságból – az adósság átalakítása mellett – egy kettős devizarendszer bevezetésében látja a Nobel-díjas közgazdász. Görögországnak az euró megtartása mellett be kellene vezetnie a csak a saját bankrendszerében használatos „görög eurót” is.
MTI

Érdekellentétek nehezítik a Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelmet

2015.08.26. 
Magyarországról nézve sem érdektelen az a vita, amelyet az erdélyi, partiumi magyar közösségek folytatnak Székelyföld autonómiájáról. A többség elfogadja a székely tömbmagyarság törekvését az önigazgatás megvalósítására, de sok fenntartás is megfogalmazódott a szórványmagyarság részéről. Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Tamás Sándor Kovászna, Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-elnökök és Bognár Zoltán politológus a Communitas Alapítvány szervezésében.
Székelyföld autonómiája csak akkor fog megvalósulni, ha a románok és a központosító politikát folytató Bukarest elfogadja. Szomorú, hogy még mindig elég keveset tudnak a románok az autonómiáról, és azt gondolják, hogy a cél Székelyföld Magyarországhoz csatolása. Nem mellékes kérdés mindeközben, hogy mit gondolnak az autonómiáról a Székelyföldön kívül élő erdélyi magyarok. Nem egyértelműek ugyanis az érdekek.
Legyen nagyobb a szelet kenyér!
A beszélgetés során többször megfogalmazódott, hogy még mindig nagyfokú ismerethiány jellemzi a székelyföldi autonómiatörekvésekről szóló közbeszédet. Vélhetően ezért gondolták úgy a szervezők és az előadók, hogy az előadás nagy részében jól működő európai példákkal foglalja össze törekvésük lényegét Tamás Sándor székely politikus. Ebből következett, hogy talán kevés idő maradt az ütközőpontok kibeszélésére, a közönség éles kérdése legalábbis rávilágítottak arra, hogy nemcsak a román társadalom részéről merül fel vitapont.
Tamás Sándor azt hangsúlyozta, a területi autonómia egy eszköz a székelyeknek arra, hogy a közügyekben nagyobb döntési szabadsággal rendelkezzenek a helyi közösségek, mert így hatékonyabban tudják megoldani az őket érintő gazdasági, kulturális és szociális problémákat. „Az autonómia lényege, hogy legyen nagyobb az a bizonyos szelet kenyér és így jobban éljünk” – érzékeltette azt a problémát, hogy jelenleg szinte minden fejlesztési kérdésben Bukarest dönt. Azt szeretnék elérni, hogy a személyi jövedelemadó 95%-a Székelyföldön maradjon, a magyar is hivatalos nyelv legyen a közügyek intézésében és etnikai arányosság valósuljon meg a költségvetési intézményekben. Tamás Sándor összegzésében nem feledkezett meg a románoknak járó jogok felsorolásáról sem, külön hangsúlyozva, hogy az autonómia eléréséhez a magyarok összefogása mellett szükség van a román félre és nemzetközi segítségre is.
Érdekellentét a tömbmagyarok és szórványmagyarok között
Az autonómiaformákat kutató Bognár Zoltán politológus mondta ki először a beszélgetés során, hogy számos olyan, a magyarságnak fontos kulturális és oktatási intézmény működik Kolozsváron, amelyeknek konkurenciát támaszthatnak hasonló intézmények a sikeres székelyföldi önrendelkezés megvalósulása után. A szakember álláspontja szerint ezért megállapodásra lenne szükség a felek között.
Borboly Csaba pedig ezen a szálon maradva arra irányította rá a figyelmet, hogy egyetlen romániai magyar párt sem foglalt állást egyértelműen, pontosan hogyan töltené meg tartalommal az autonómiát. Azt sem hallgatta el, hogy az autonómiával járó decentralizáció „lehet jó Székelyföldnek, kicsit Szatmárnak, de az erdélyi, partiumi magyarság másik felének a teljes kiszámíthatatlanság jut vele” – ismerte el a szórványmagyarság problémáját.
Akkor miért is lenne jó Kolozsvárnak a székelyföldi autonómia?
Borboly Csaba szerint mindenesetre valamennyi Romániában élő magyarnak segíthet, ha értelmes párbeszéd alakul ki magyarok és románok között Székelyföldön az autonómiáról. Székelyföld továbbá turisztikai különlegesség és erőforrás az országnak – emelte ki.
Tamás Sándor székely politikus álláspontja szerint Székelyföld hátországot biztosít Kolozsvárnak, például sokan jönnek továbbtanulni a kincses városba. (A közönség soraiban ülő székely hallgatók nem fogadták teljes örömmel, hogy egy hátország polgárai lennének.) További előnynek nevezte a háromszéki tanácselnök, hogy a Székelyföldön élő román fél is hasonló álláspontot képvisel a gyakorlati problémákról, hiszen ugyanúgy rossz rájuk nézve is a túlzott központosítás. „Ha világosan beszélünk, van elfogadottságunk és támogatásunk" – szűrte le ennek fényében Tamás Sándor. 
hirado.hu

Putyin, Orbán és a székelyek – Az RMDSZ és MPP vezetői nyár végén tárgyalnak az autonómiáról

2015.08.26. 
Forrás: hirmondo.ro
Az RMDSZ és MPP vezetői legkésőbb szeptember elején döntenek az autonómiatervezet sorsáról. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint nincs határidő, mikor terjesztik a parlament elé, Antal Árpád polgármester pedig úgy véli, hogy a „Putyin–Orbán–székelyek hamis képlet” bonyolítja a történetet.
Arra a korábbi felvetésre, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) szerint szeptemberig véglegesíteni kell a székelyföldi autonómiatervezetet, hogy az őszi ülésszak kezdetére be lehessen terjeszteni a parlamentben, Kelemen Hunor lapunk érdeklődésére elmondta, egyelőre minden változat lehetséges, de nem szabad eltekinteni attól, ami körülöttünk történik. 
– Nem engedhetjük meg magunknak azt sem, hogy besodródjunk esetleg egy olyan helyzetbe, ahol aztán partnerek nélkül, elszigetelődve maradunk. Minden változat lehetséges, az is, hogy szeptemberben, az is, hogy nem szeptemberben, nincs még döntés. Határidőt nem adtunk ilyen értelemben magunknak – fogalmazott az RMDSZ elnöke. 
Kelemen szerint ennek a törvénytervezetnek a sorsa, sikere vagy kudarca nem egy dátumtól függ, hanem kontextus-problémáktól, attól, hogy ki fogja ezt megszavazni. 
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint rendkívül fontos, hogy a közeljövőben véglegesítsék a tervezetet, és „mérföldkőnek” tartja ennek benyújtását is a parlamentben, de ugyanakkor ő is leszögezte, hogy nem lehet eltekinteni a környezetünkben levő folyamatoktól. 
– Azt világosan látni kell, hogy nagyon sokan – és a bukaresti külügy irányából is folyamatosan táplálódik – azt próbálják mondani a nyugati partnereknek, hogy Orbán Viktor jó kapcsolatban van Vladimir Putyinnal, a székelyek jó kapcsolatban vannak Orbán Viktorral, tehát a székelyek azt csinálják, ami Putyinnak jó. Ez a történet, ami nem igaz, nem segíti az ügyet – magyarázta a városvezető. Leszögezte, jó ideje folyamatosan arra törekszik, hogy világossá tegye egyrészt a nyugati partnerek számára, hogy a székelyföldiek nem azt teszik, amit Orbán Viktor tőlük elvár, hanem fordítva működik ez. 
– A kettő között nagy a különbség, mert mi, székelyföldiek a mindenkori magyar miniszterelnöktől elvárunk dolgokat, elvárjuk, hogy támogassa azt, ami nekünk fontos – húzta alá Antal, aki szerint a gondokra a megoldásokat Bukarestben kell keresni, de ehhez szükség van a nyugati partnerek támogatására. – Éppen ezért ez a hamis felvetés, hogy Putyin–Orbán–székelyek, és ez oda-vissza, bonyolítja ebben a pillanatban a történetet.  Kiss Edit Székely Hírmondó

2015. augusztus 25., kedd

Százak törték át a kerítést Röszkénél

2015.08.25. 
Forrás: hirek.ma

A migránsok átvágták a drótot vagy ruhákat, hálózsákokat dobtak át rajta, ezzel fedve be a pengéket, de olyan is volt, aki átmászott alatta. Az M1 szerint több százan voltak.
Ismét megrongálták a gyorstelepítésű drótakadályt (GYODA) a szerb határon a migránsok – a köztévé tudósítója szerint. A síneken gyalogolva pedig egyszerűen csak átsétálnak a határon, mert itt nincs kifeszítve drótakadály. A rendőrök egész napos ügyeletet tartanak, és egy gyűjtőpontra irányítják őket.
Az Országos Rendőr-főkapitányság pedig huszonöt nyomozót vezényelt Csongrád megyébe, hogy segítsék az ottaniak munkáját, főként a határőrizet tekintetében. Az ORFK szóvivője közölte, az odairányítottak főként embercsempészés és jogellenes tartózkodás elősegítése miatt indított eljárásokban vesznek majd részt.
Özönlenek
A migránsok másfél kilométeres sorban vonulnak a síneken, rendőrök és polgárőrök próbálják terelni őket. Szegedet még nem érték el, legutóbbi becslések szerint négy-ötszázan lehetnek – mondta a Hír TV helyszíni tudósítója. A határnál egyébként 5-6 készenléti rendőr szemlélte tehetetlenül, ahogy a migránsok beözönlöttek, Szeged előtt próbálhatják majd autókkal útjukat állni. Ők a tudósító szerint nem a Macedóniában rendőröknek eső migránsok lehetnek, hanem inkább azok, akik Szerbiából a határzár végleges felállítása előtt próbálnak meg az EU területére jutni. Erőszakos viselkedést a tudósító nem tapasztalt, de a terelgetés is óriási munka lesz.
Jönnek a határvadászok
Pintér Sándor belügyminiszter eközben jóváhagyta Papp Károly országos rendőrfőkapitány elgondolását a határvadász egységek felállításáról, és felkérte, hogy intézkedjen a szakmai, logisztikai feladatok részletes kidolgozásáról – közölte a Belügyminisztérium. Hétfő reggel 8 óráig mintegy 130 379 menedékjog iránti kérelmet rögzítettek.

2015. augusztus 24., hétfő

Összefogást sürget Kolozs megye három magyar pártja

2015. augusztus 22.  Ö. I. B.
Nyilvános politikai premieren vehettek részt pénteken a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Farkas utcai sokadalomban felállított Part-sátorban: a három magyar párt Kolozs megyei vezetői ültek asztalhoz, hogy Szilágyi Szabolcs újságíró (Kolozsvári Rádió) moderálásával, a jövő évi választások jegyében, a magyar közösség által oly régóta várt együttműködés kilátásairól folytassanak eszmecserét. 

Közösség és politika: több konkrét cselekvésre van szükség- A SZERZŐ FELVÉTELE

Csoma Botond (RMDSZ), Keizer Róbert (Magyar Polgári Párt) és Soós Sándor (Erdélyi Magyar Néppárt) egyetértettek abban, hogy az eddigi politikai „árokásást” az összefogásnak kell felváltania.
Szilágyi Szabolcs rögtön az elején a lényegre tapintva kérdezett: lesz-e folytatása ennek a mostani beszélgetésnek? 
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyitottságát emelte ki, illetve azt, hogy nagyon fontos, ki mit hoz a partnerségbe. Az EMNP-vel voltak nézeteltéréseik, de azok nem áthidalhatatlanok – fejtette ki a politikus.
Keizer Róbert, az MPP kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ez nem kezdet, hanem folytatás, hiszen ők az RMDSZ-szel már tárgyaltak. Az EMNP megyei elnöke, Soós Sándor pedig úgy vélekedett, hogy jómaga is hisz a folytatásban, kiemelve: így, hármas felállásban még nem ültek asztalhoz.

Senkinek sem jó – Befagyasztott feszültség porlasztja az EMNP-t

2015.08.19.
Utolsó napon kaptam ugyan egy választ a Megyei Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottságtól (MESZEB), de az egyenlő a nullával – kommentálta Bedő Zoltán az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) kialakult helyzetet. A nemrég párttagságától megfosztott megyei tanácsos szerint az EMNP-ben megpróbálnak „befagyasztani” egy feszült helyzetet, ami „senkinek sem jó”.
Augusztus 14-én, a 30 napos válaszadási időszak utolsó napján, a MESZEB arról értesítette Bedőt és az Országos Szabályzatfelügyelő és Etikai Bizottságot (OSZEB), hogy a „szabadságolások és az érintettség okán” (a MESZB több tagja jelen volt a kifogásolt gyűlésen) nem sikerült határidőn belül döntést hoznia. Emiatt az OSZEB-hez fordulnak segítségért, és kérik, hogy döntését hozza a felek tudomására. 
Bedő Zoltán azt mondja: valakinek határoznia kell már az ügyben, mert a szabályzatban „sehol sem talált” olyan passzust, amely a határidő kiterjesztéséről rendelkezne, annál is inkább, mert ezzel „befagyasztanak egy feszült helyzetet, ami senkinek sem jó”.
– Elvi kérdésekből személyi ellentétek alakultak ki, ami gyakorlatilag akadályozza a párt működését, bár mintha egyeseknek egyáltalán nem az lenne a célja, hogy a párt működjön – állapította meg Bedő Zoltán.
Az ellentétek onnan erednek, hogy az EMNP országos vezetése döntésképtelennek minősítette azt a küldöttgyűlést, amely Bedő Zoltánt sepsiszentgyörgyi elnöknek választotta. Bedő megóvta ezt a határozatot az OSZEB-nél, amely alapfokon a MESZEB hatáskörébe utalta az ügyet. Időközben az országos vezetés kizárta soraiból Bedő Zoltánt, mert „magatartásával és viselkedésével súlyosan megsértette a néppárt érdekeit és hírnevét”. 
​Erdély András
Székely Hírmondó

Tovább lobog a zászló a székelyudvarhelyi Patkóban

2015.08.21.
Lobog a méretes székely zászló a székelyudvarhelyi Patkóban, annak ellenére, hogy a felállítására vonatkozó tanácsi határozatot megtámadta a csíkszeredai törvényszéken Hargita megye Prefektusi Hivatala, és meg is nyerte a pert. Hogy miért nem veszik le a zászlót, arról a Székelyhon.ro számolt be.
A törvényszék alapfokon meghozott ítélete a zászlóállításra vonatkozó tanácshatározatot semmisítette meg. Ezt a polgármesteri hivatal megfellebbezte, és az ügy a Marosvásárhelyi Táblabíróságra került. Ott április 21-én elsőre megállapították, hogy az alapfokú döntés helyes volt, és kihirdették a végleges ítéletet.
Igen ám, csakhogy a Márton Áron tér felső felében, a Jézus-szobor szomszédságában felállított lobogó nem közterületen, hanem egyházi területen áll. Tekintve, hogy a kisebbségi szimbólum nem a város közterületén található – így gyakorlatilag az önkormányzati képviselő-testületnek nem is kellett volna határozni ez ügyben –, Székelyudvarhely város vezetősége úgy döntött, eltávolítására nem kötelezhetik a polgármesteri hivatalt. Meg nem erősített hírek szerint, amióta a prefektus megtudta, hogyan jártak túl az eszén a székelyek, csak dúl-fúl, és gondolkodik, de hiába… 
Székely Hírmondó

Többet várna Károly hercegtől Málnás község polgármestere

2015.08.23.
Forrás: borsonline.hu

Nem tetszik Málnás községközpont polgármesterének Károly walesi herceg erdélyi tevékenysége: úgy látja, a település nem húzott hasznot abból, hogy a brit trónörökös négy házat is vásárolt a környéken. Kasléder József szerint a herceg nem a falu fejlődéséért dolgozik, hanem hogy skanzent csináljon belőle.
„Elvárják a zalánpatakiaktól, hogy az ablakaikat ne cseréljék le termopánra, hogy ne építsenek nagy, korszerű házakat, sőt az utat se aszfaltozzák le, hogy megőrizzék a régi faluképet. Nem lehet visszafogni a falu fejlődését csak azért, hogy a herceg és a külföldi vendégek egy évben egyszer vagy kétszer csodálkozzanak a nyomorúságunkon” – fogalmazott Kasléder József, Málnás községközpont polgármestere a Krónika című erdélyi napilapnak. Bár valóban jöttek turisták a településre, nagy hasznot ez nem hoz a polgármester szerint, mert csak néhányan dolgoznak a helyi fogadóban, órabérben.
A polgármester azon akadt ki, hogy Károly herceg barátja, Kálnoky Tibor gróf alapítványa tanulmányt készített Zalánpatak táji és épített örökségéről az ott élők és az önkormányzat megkérdezései nélkül. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy az elöregedő Zalánpataknak akkor lehet jövője, ha az ott élők ki tudják használni az adottságokat, a tájban, sőt akár éppen az elszigeteltségben rejlő lehetőségeket, írja a Krónika. A tanulmány bemutatójára bár meghívták a polgármestert, ő úgy döntött, nem megy el rá.
„Nem a tanulmányt ellenzem, hanem az egyoldalú megközelítést: nem lehet csak elvárásokkal és megszorításokkal sújtani a falut, cserébe fel is kellene ajánlani valamit a zalánpatakiaknak. Én nem a herceg vagy a gróf, hanem a zalánpatakiak polgármestere vagyok” – fogalmazott a polgármester a Krónikának. Beszélt arról is, korábban pályáztak az ökoturizmus fellendítésére és helyi termékek előállítására, ám egyik projekt sem valósult meg. A lap által szintén megkérdezett Kálnoky Alapítvány úgy látja, javaslatai nem kötelező érvényűek, azokkal egy település vagy él, vagy nem.
mandiner.hu / kronika.ro
Szerk. megjegyzés
Érdekes felvetése van a polgármester úrnak, amikor ökoturizmusra ad be pályázatot, de közben ellenzi a Zalánpataknak a skanzen-né való alakitást, de mi is az a skazen?
A skanzen = szabadtéri néprajzi múzeum (Skansen svéd helynévből); magyar neve: falumúzeum (http://idegen-szavak.hu/skanzen szerint).
Valahogy nem igen lehet érteni a polgármester urat, ha ellenzi az egész falura kiterjedő múzeummá való átalakitást, akkor hogyan szeretné a falut segíteni, mert saját bevallása szerint nem voltak sikeresek, a helyi tanács ökoturista pályázatai... 
Egy az egész falura kiterjedő múzeumnak a megléte igencsak hasznos az ökoturista pályázatok esetében. Ami pedig a termopan ablakokat illeti, nagy tévedésben van az aki azt hiszi, hogy az ilyen típusú ablakokra való áttérés megjavitja a régi módon készített házak energiaveszteségét. A fa és a kőházakban eleve arra törekedtek, hogy lecsökkentsék az energiavesztést, azaz sok esetben hasznos volt a helyi anyagokből való épitkezés. Ha viszont csak öklógiai szempontot figyeljük akkor láható, hogy hiába is tennénk jólzáró ablakokat vagy ajtókat vagy éppen "termopan"-t mert a hideg csak bekerülne a lakóházakba a nyillászárók mellett..
Évszázadok óta a székelyek megtanulták, hogy a lakóházban milyen adottságok mellett lehet élhetően lakni.
Ezért inkább le kellene beszélni a falun élőket arról, hogy termopanra cseréljék az ablakjaikat, mint sem hogy az ilyen típusú ablakokat forgalmazónak kedvezzen a helyi tanács vagy a faluvezető, mert lehet, hogy erről is szól a fáma. 
A Károly herceg által közvetített "erdélyi példa" mint a megmaradásnak egyik fontos kiindulópontja, egy olyan cselekedett, amivel úgy a tanácsnak, mint a  polgármesternek is élnie kellene nem pedig ellenezni azt.
Mindenképpen támogatnia kellene egy skazenné való átalakitást, mert abban rejlik az igazi lehetőség(és nőhetne a helyi adó is) lásd a torockói példát, amikor is a gazdákat meggyőzték hagyják meg házaiknak az eredeti alakját, formáját és automatikusan fellendült a faluturizmus, amely mára már az ökoturizmussal is ötvözödik.
Arra is több figyelmet kellene forditani, hogy a már meglevő adottságoat ne veszitse el egy olyan faluközösség amely a herceg támogatását élvezi.
Annak pedig örvendenie kellene a tanácsnak hogy a világ figyelme arra fog irányulni, hogy a "zalánpataki ökológiai és önfentartó életforma" biztosítani  tudná a Föld lakosságának a megmaradását.    
Zöld Sára

2015. augusztus 23., vasárnap

A területi autonómia gyökerei Erdélyben

2015.08.22. 
Az autonómia gyökerei
Amikor a román szélsőséges nacionalisták tagadják a területi autonómia jogosultságát, hadd mondjuk el, hogy a székelység területi önkormányzata 1876-ig – szélesebb vagy szűkebb hatáskörrel, kisebb-nagyobb megszakításokkal – működött. A saját hagyományokhoz, szokásokhoz és vezetéshez való ragaszkodásuk a 830-as évekig vezethető vissza, amikor a székelyek egyenlő népként csatlakoznak a hasonló nyelvű és kultúrájú magyar törzsekhez.
A történeti források gyakran emlegetik, hogy a székelyek magukat hun utódnak és a magyarok legbátrabb csoportjának tartják. A hun származást Ibn Ruszta arab történetíró is megemlíti, amikor arról ír, hogy a volgai bolgárok egyik törzse, az eszkil a magyar törzsek szomszédságában él.
Amikor Mátyás király 1473-ban szabályozza a székely társadalom katonai kötelezettségeit, tovább erősíti a sajátos székely intézményrendszer és szabadságjogok fennmaradását. A székelység többsége földközösségi, majd katonailag szervezett társadalomban él, és 1848-ig sikerrel őrzi szabad emberi jogállását.
Közös történelmük során a székelyek mindig hűségesen védik a magyar törzsszövetséget, majd az állam keleti határait a vajdaság, a fejedelemség, a Habsburgok magyar királysága idején. Még a román kommunista parancsuralmi rendszerben is rendelkeznek korlátozott – kulturális jellegű – autonómiával. Mindezek ellenére ma a székely nép kollektív jogoktól megfosztva él. Hivatalos okmányokban még a régióra, önkormányzatra emlékeztető Székelyföld név sem írható le. Ezért szükséges feltárni, tudatosítani, hogy Erdélyben az autonómia gondolata nem mai gyökerű. A magyarság már a honfoglalás előtt is toleráns volt mindazokkal, akik csatlakoztak hozzá, és békés együttműködésben óhajtottak élni.
Hihetetlen, hogy a 21. században szélsőséges nacionalista bandák vonulgathatnak Székelyföld városaiban, gyalázhatják a helyi őshonos lakosságot, jövevénynek nevezve őket. Megszállottan skandálhatják és el is hiszik, hogy ősi román földön masíroznak. Erről nem tehetnek, mert a nemzedékek fejébe ezt sulykolták. Azonban amikor a székelység létét kétségbe vonják, akkor az autonómiáért folytatott harcban szükségünk van mélyen megkapaszkodni Erdély történetébe.
Szent István királyunk Intelmei is mintegy ezer éve állítják-hirdetik a különböző népek és kultúrák békés együttélését, amely nem gyengíti, hanem erősíti az országot. A történeti szakirodalom alig ismerteti az erdélyi politikai viszonyokat, bár annak forrásaiból ez jól kihámozható. Az alábbiakban ismertetjük Erdély 10. századi politikai viszonyait, rámutatunk, hogy itt területi önkormányzat is működött. Sokan erről nem is hallottak. Márpedig (Erdélyben) e korban a magyarság mellett békében éltek bolgárok is, megőrizve hagyományos szervezési formájukat.
* * *
A honfoglalás után
Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 948 táján – első kézből, a magyar törzsfőktől, fejedelmektől szerzett ismeretei alapján – ismerteti a magyarok társadalmának megszervezését. Leírja, hogy a magyarok nagyfejedelme a kende, az alfejedelem a gyula (teljhatalmú katonai vezető) és a harka (a segédnépek parancsnoka). Bár a magyarok nyolc törzse (a hét magyar és az egyesített kavar törzsek) nem engedelmeskedik a nagyfejedelemnek, de háború esetén együtt harcolnak. E katonai államszövetség második rangú fejedelmei (a gyulák) lesznek később Erdély urai. Miután 904-ben meghalt Kurszán fejdelem, a gyula rangú Árpád család emelkedik a főfejedelmi tisztségbe és a harka rangú Tétény gyula rangra.
E hierarchia ismerete teszi lehetővé, hogy megértsük az erdélyi hatalmi viszonyokat. E területet a honfoglalás idején (895) szlávok lakják. A honfoglaláskor Erdély déli része (a Maros középső folyása) a bolgárok ellenőrzése alatt marad. Ez azért lehetséges, mert a honfoglalás idején – Árpád fia, Levente sikertelen bolgár hadjárata után – a magyarok nyugatra összpontosítják katonai erejüket, és nem indítanak hadjáratot Simeon bolgár cár ellen, eltűrik a Marostól délre fekvő területek bolgár ellenőrzését. A honfoglaláskor a Marostól északra eső erdélyi területeket öt magyar nemzetség – Zsombor, Mikola, Borsa, Kalocsa és Agmánd – szállja meg, amelyek a Zsombor nemzetség vezetésével egy törzsbe szerveződnek. E nemzetségekre – a 920-as évek elején – Bogát gyula és népe terjeszti ki uralmát. Anonymus írja: „az erdőntúli földet Tétény ivadéka egészen Szent István király idejéig birtokolja”. Bizonyára rokoni kapcsolatok fűzik a Zsombor nemzetség urához, akinek oroszlános címere a törzsi fejedelmek címerállata.
Erdély katonai megerősítése indokolt volt az egész magyar törzsszövetség szempontjából, mert Moldva felől számítani lehetett a besenyő törzsek támadásaira, míg a Maros középső régióját uraló bolgárok jelenléte is nyugtalanító. Nincs adatunk arról, hogy milyen együttműködés alakult ki a magyar nemzetségek és Bogát gyula között, tény, hogy utóbbi népével együtt szállja meg Dél-Erdélyt. Bizonyítható, hogy István király 1003-as, Prokuj gyula elleni erdélyi hadjárata idején a királyi csapatokat a Zsombor nemzetség legtekintélyesebb vezetője, Doboka irányítja.
A bolgár szláv autonómia
Amint említettük, a 10. század első harmadában a bolgárok uralmuk alatt tartják a Maros középső szakaszát, birtokolják a só- és az aranybányákat. E tartományi méretű régióban élők a sókitermelést, annak szállítását és védelmét látják el. A magyar megszállásra csak 932-ben kerül sor. Bogát gyula kihasználja azt a lehetőséget, hogy egy magyar–besenyő katonai szövetség közösen harcol a bolgárok ellen, elfoglalja az erdélyi bolgár régiót. Mivel a bolgár kagán, Keán önként meghódol, elismeri a Bogát fejedelemtől való függést, ezért megtarthatja a tartomány egy része fölötti uralmát, a mai kifejezéssel élve: területi autonómiát nyer. A gyula sikeres katonai és külpolitikai akciói lehetővé teszik Erdély határainak kiterjesztését a Kárpátokig. 
Amikor a szerbek 934-ben fellázadnak a bolgárok ellen, Zsombor gyula a Duna–Tisza–Maros közti térséget is uralma alá vonja. Hatalma megerősödik, amikor Sarolt leányát Géza nagyfejedelemhez adja felségül.
A bolgár szlávok hosszú ideig megőrzik nyelvüket. Jelentékeny szláv lakosság él Hunyad megyében. Rogerius barát, aki az 1241–42-es tatárjárásról Siralmas krónikát ír, beszámol a Gyulafehérvár környéki falvak kenézeiről, akik saját nyelvükön beszélnek. Az uralkodó család és a vezető réteg már korán elmagyarosodik, egyre inkább magyar előkelőként, magyar törzsi vezetőként viselkedik. Keán és utódai jó kapcsolatot ápolnak Bogáttal, majd Zsomborral és végül Prokujjal, a gyulákkal.
A 970-es évek táján – a területi autonómiával bíró tartományban – belháborúkra, katonai összecsapásokra kerül sor. Úgy tűnik, hogy ezek nem politikai jellegűek. A bolgár szláv származású Keán harcban áll testvérével, Kulánnal. Ez utóbbit támogatja csapatai­val Beliud (Béld), aki Kulán leányát veszi feleségül. Kulán földjét végül Beliud örökli. A Képes krónika itt zavaros, de Beliudról elmondja, hogy jeles főember. Géza nagyfejedelem az ő tanácsára veszi feleségül Zsombor gyula leányát, Saroltot. A testvérharc vitája – Makkai László szerint – egy Hunyad megyei birtok miatt robban ki. Itt ismert helységnevek – Kaján és Kalán – őrzik hajdani uraik emlékét. A Maros jobb partján, Gyulafehérvárral szemben találjuk a Béld helységnevet.
A dél-erdélyi régióban hatalommal bíró Keán 1004-ben mint magyar törzsfő száll harcba István királlyal. A szabadságharcot vállaló Keán minden bizonnyal a 932-ben említett Keán unokája. Háromnemzedéknyi idő elégséges arra, hogy e tartományi vezető magyar előkelőként viselkedjen. Birtokán nemcsak szlávok, hanem magyarok is élnek. A már említett Beliud mellett e térségben birtokkal bír a Bár-Kalán honfoglaló magyar nemzetség is.
A Dél-Erdélyben zajló belső hatalmi harcok azt bizonyítják, hogy Bogát gyula nem veri szét a korábban kialakult hatalmi struktúrát, meghagyja a helyi előkelők birtokait, önkormányzatát.
Erdély István uralma alá kerül
997-ben Géza fia, István lesz a nagyfejedelem. A hatalmi harcban félelmetes ellenfélnek számít Prokuj gyula, aki maga mögött tudhatja Bizánc katonai támogatását. Érthető, hogy nem hajlandó behódolni István királynak. Márpedig István eltökélt szándéka a magyar törzsi ellenállás és a központosított magyar állam megteremtése. Nem véletlenül indít hadjáratot (nagybátyja) Prokuj gyula ellen, majd annak alárendeltje, az autonóm tartomány vezetője, Keán ellen is. Érdekes, hogy István király Prokuj gyula és Keán ellen két különálló hadjáratot vezet 1003-ban, illetve 1004-ben.
Mielőtt István haddal támadna Prokuj ellen, előbb békés úton maga mellé állítja az észak-erdélyi ősfoglaló nemzetségeket, amelyek megtarthatják birtokaik egyharmadát. E nemzetségek a Zsombor nemzetségből származó Doboka vezetésével megtagadják az engedelmességet, és a király oldalán részt vesznek a Prokuj gyula elleni háborúban. Érthető, hogy Prokuj gyula miért nem veszi fel a harcot István csapataival. Ennek oka, hogy az említett nemzetségek elpártolnak tőle, miközben a várva várt bizánci katonai támogatás is elmarad. Amikor 1003-ban István hadserege hirtelen megjelenik, Prokuj nem érzi magát eléggé felkészültnek a katonai védelemre, és megadja magát. István király nagybátyját és családját tisztes fogságba hurcolja.
Nem tudjuk, hogy miért, de a Prokuj államának egy részén uralkodó, területi önkormányzattal bíró helyi előkelő főúr, Keán vezér kimarad a gyula elleni háborúból. Lehet, hogy ő is elismeri István hatalmát, majd annak seregei távoztával önállósítja magát. Tény, hogy a következő évben István király csapatai ismételten kénytelenek Dél-Erdélybe vonulni. Keán talán bízik a bolgárok támogatásában is, de a természeti adottságokban, amelyek lehetővé teszik a katonai védelem hatékony megszervezését, mindenképp. A Képes krónika írja, hogy miután a király legyőzi Prokuj gyulát 1003-ban, a következő évben Keán ellen visel hadat. A krónika a tartományúr bátorságát azzal magyarázza, hogy Keán népe a természet által jól védhető helyen lakik. Valóban, a Keán által birtokolt országrész elfoglalása a királynak igen sok fáradozásába kerül. István hadai végül legyőzik Keán seregeit. A csatában Keán vezér életét veszti. Ezzel a 72 évig fennálló dél-erdélyi autonóm terület, valamint Prokuj gyula dél-erdélyi állama megszűnt. Mivel e régiót István király fegyverrel foglalja el, hódoltatja, ezért az egész területet királyi birtokká nyilvánítja.
István király – nagybátyja és Keán leverése után – Dél-Erdély kormányzójává Erdőelvi (Erdélyi) Zoltánt állítja. A gyula országából és Keán tartományából alakul ki a hatalmas kiterjedésű Fehér vármegye, melyet Királyföldnek is neveznek. A középkori Fehér vármegye előzménye a 10. századi „területi autonómia” és a gyulák önálló állama. Mivel Dél-Erdély királyi birtok, érthető, hogy a magyar királyok e területtel szabadon rendelkezhetnek, és később katonai, valamint gazdasági megfontolásokból idetelepítik a székelyeket és a szászokat.
Kádár Gyula

Észrevétlenül támadhat az IS

2015. 08. 22. 
Magyarországon alig több mint egy tucat honlapot törtek fel és írtak át az Iszlám Állam szimpatizánsai, illetve az általuk elszabadított vándorvírusok. Legalábbis ennyiről tud a Nemzeti Nyomozó Iroda. Nálunk ugyanis senki sem köteles bejelenteni egy vélt vagy valós iszlamista hackertámadást.
Július 29-én reggel az Iszlám Állam jelképe és üzenete jelent meg az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium honlapján. Amíg le nem állították, az oldalon a „Szeretem az Iszlám Államot” felirat és az Iszlám Állam zászlaja volt látható, valamint egy üzenet, mely szerint „A kormány az igazi terrorista, a háború most kezdődik, és amikor Amerika, Irán és a cionisták muszlimokat gyilkolnak, senki nem hallja, hogy ugatna a média.”
Hasonló támadás érte az elmúlt hónapokban az OBI és a pécsi Zengő Együttes weboldalát, valamint az olcsoszallas.hu-t, bár ez utóbbi „támadást” egyesek egyszerű reklámfogásnak állították be.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz közel álló forrásunk szerint a támadásokat szinte kizárólag „vándorvírusok hajtották végre”.
Semmi nem utal arra, hogy az akciókhoz az Iszlám Államnak bármi köze is volna, sőt, arra sem, hogy a vírus útnak indítója ISIS-szimpatizáns volna.
Forrásunk szerint néhány esetben az információk arra utalnak, hogy szórakozó fiatalok heccből terjesztik a különböző honlapokról összeszedett jelképeket és üzeneteket.
Szongoth Richárd alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda csúcstechnológiai bűnözés elleni osztályának vezetője és Pál Tamás őrnagy, osztályvezető-helyettes sem tudnak minden ügyről, mert az efféle támadások nyomozása a városi, illetve a kerületi kapitányságok hatáskörbe tartozik. Az összes ismert esetben a támadások gyengén védett, nyílt forráskódú programmal szerkesztett, szerény látogatottságú oldalakat érték.
A hackertámadások esetében nem kötelező feljelentést tenni, így elvileg megtörténhet, hogy a honlap tulajdonosa mindenkinél hamarabb észleli a támadást, ám még mielőtt ez mások számára is kiderülne, megszünteti a problémát. Így csak remélni lehet, hogy ha egyszer valóban az Iszlám Állam hackel meg egy magyar oldalt, ezt külön is jelzi, mert most az is előfordulhat, hogy az erre hivatott hatóságok nem szereznek tudomást a támadásról.
Jelenleg a magyar rendőrség számítógépes bűnözés elleni elit egységének a legtöbb munkát a weboldalakat átíró-lelassító hackerek, a zsaroló vírusok, a rendszeresen visszatérő internetes csalások, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolását segítő oldalak üzemeltetői adják. (A bankkártyákkal és az elektronikus fizetésekkel kapcsolatos visszaélésekkel külön egység foglalkozik az NNI-n belül.)
– Két-három év alatt hozzánk is minden beszivárog, amit Nyugaton ebben a műfajban kitalálnak – mondja Szongoth.
Nyugaton az online-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások oldalait sokáig csak heccből lassították le, vagy tették időlegesen elérhetetlenné, mostanában divat lett a zsarolás: a támadók pénzt kérnek azért, hogy ne lehetetlenítsék el egy-egy oldal működését.
Nálunk az Anonymus-csoport helyi „aktivistáinak” 2012-2013-as akciói óta komolyabb hacker-akciók nem voltak. Időről időre támad a magát rendőrségi honlapnak láttató zsaroló vírus, amely lefagyasztja a gépeket (főleg a pornóoldalakat látogatók komputereit, de nemcsak azokat).
Készítői arra hivatkozva, hogy a számítógép tulajdonosa tiltott tartalmakat látogatott meg a világhálón, amiért büntetőeljárás indulhat ellene, időlegesen működésképtelenné teszik a gépét. A blokkolás feloldásáért 25 ezer forintot kérnek. Ma már ezt bárki könnyedén feloldhatja, de volt olyan időszak, amikor a szakembereknek is több órás munkájába került a megfertőzött számítógép megmentése.
Újra és újra előjönnek a „nigériai csalásként” emlegetett trükkök. A nemzetközi tapasztalatok szerint százból öt próbálkozás bejön, mert mindig akadnak, akik elhiszik, hogy nyertek egy olyan játékban, amelyben soha nem vettek részt. Vagy, hogy lehetett egy olyan távoli rokonuk, aki dollármilliókat hagyott rájuk, s ha fizetnek pár száz eurót, máris ölükbe hull a mesés vagyon. Másokat úgy kopasztanak meg, hogy kihasználják a segítőkészségüket.
– Sajnos a számítógép-felhasználók egy része túlságosan hiszékeny, óvatlan és persze vannak, akik egyszerűen csak kapzsik – magyarázzák az NNI szakemberei, akik szerint az például már önmagában gyanús, ha valaki a Western Unionon keresztül kéri az összeget, ami gyakorlatilag lenyomozhatatlanná teszi a pénz útját, főleg, ha a csalók az Európai Unión kívül veszik fel a pénzt.
– Volt olyan esetünk, amikor a sértett a Google-fordítóval írt szövegnek is bedőlt – mondja Szongoth alezredes. – Annyira meg akarta szerezni a csaliként felkínált pénzt, hogy semmi másra nem figyelt, csak arra, hogy mindent úgy tegyen, ahogy az őt megkereső ügyvéd (azaz a csaló) kérte.
Az ügyek legnagyobb hányadát a köznyelvben csak gyermekpornó-oldalakként emlegetett weblapok látogatóinak felderítése adja. Szongoth Richárd és Pál Tamás nem bocsátkoztak részletekbe arról, miként találják meg az efféle oldalakat látogató magyarokat.
– Nem dolgoztatunk hackerekkel – szögezték le. – Szerencsére a „fehér oldalon” is van elég sok kitűnő szakember, akik a segítségünkre lehetnek.