2018. június 2., szombat

Akkor most nő az államadósság, vagy csökken?

Az alábbi index.hu cikkben a cikkszerzője elég furcsa adatokkal manipulál, hiszen több szakember szerint a nettó államadósság (bruttó államadósság-pénzügyi megtakarítások) arány szerinti megközelítés helyesebb, mint a bruttó államdósság aránya. 
Ez a 2010 óta növekedett illetve most kezd visszasimulni a 2010. évihez. 
Ez gazdaságilag azt jelentette, hogy 2009-ben felnőtt a bruttó államadósság, de a nettó államadósság nem, mert a felvett adósságot pénzügyi megtakarításokban volt. 
Azért nőtt fel utána, a nettó mert a pénzügyi megtakarításokból különböző cégek kerültek megvásárlásra (Mol, rezsicsökkentés, stb.) 
Célszerű lett volna ezt is bemutatni, mert úgy lehet teljes képet kapni, másrészt annak hatékonyságát is mérlegelni. Emiatt aztán a cikkben foglaltakat feltételesen kell elfogadni.
Persze nem csak azét mert mert a CEU-s profeszor mérnök-fizikusi diplomával szólt hozzá ehhez a közgazdasági problémához. Másképpen saját bevallása szerint az egyetemi vezetőség nem szólt bele abba, hogy mit is tanithat azaz ezzel igazolta, hogy akármit lehetne tanitani ott. De hogy ne legyünk rosszak a tanár úr egy fejtágitó közgazdasági mesterképzésen is résztvett és érdekes éppen a CEU-n. Igaz megvédte a PhD-s diszertációját de amolyan furcsa cikkeket irva mint amilyen "Árcsökkennés, ingadozás, és a korreláció a Multi-ágens modell tőzsdéken" "Szintetikus, vagy valódi?, "A CDS-piac anatómiája", "A  CDS-kötvények egyensúlyi hatása"  Amint látható a mérnök-fizikus közgazdászunk egy sor olyan dologgal foglalkozott ami az emberek becsapását tette lehetővé, ha nem ismerték a pénzpiacot. Vegyük például a  Credit Default Swap (CDS-) piacot, vajon mit irnak erről a portofolio.hu-ban " a CDS leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az ügylet kiírója éves díj fejében, ami egy spreadben jelenik meg, biztosítékot vállal arra, hogy kártalanítja a vásárló felet abban az esetben, ha egy kötvény nem fizet". 
De ismert még a CDO is ami a CDS-szel együtt már 2008-ban a válság kitörése után a "bajkeverő pénzügyi termékek" kategoriába sorolták. 
A CDS lényegében egy kétoldalú szerződés adott hitel kockázata ellen védelmet vevő és védelmet eladó között, amely egy meghatározott ún. referencia-adós valamely adósságának hitelkockázatára vonatkozik. Eszerint, ha a szerződésbeli hitelesemény bekövetkezik, akkor a védelmet eladó megfizeti a védelmet vevőnek a követelésben keletkezett kárt, aminek ellentételezéseként a vevő díjat fizet.
A kötvénykockázati felár (vagy CDS) egy olyan vállalathoz vagy egy kormányzathoz kapcsolódik - de nem ő árulja -, amely kötvényeket bocsátott ki a tőkepiacon.
Az CDS eladója, egy bank vagy más pénzügyi szervezet rendszeresen kap egy meghatározott összeget – mint egy biztosítási prémium – a vevőtől, hogy fedezze annak lehetőségét, hogy a kötvénykibocsátó nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, így nem teljesít. (https://capital.com/hu/kotvenykockazati-swap-cds )Leröviditve a tanár úr a CEU-n arra taníthatott, hogy miként lehet a "semmit eladni" De hogy megértsük idecsatoljuk azt a cikkét is, ami ezt igazolhatja: "A kusza pézügyi rendszerek" vagy a "Rövid távú piaci reakció utáni szélsőséges árváltozások a készpénz készletekbden" Zöld S.
ZAWADOWSKI ÁDÁM,  2018-05-31 
A Fidesz az elmúlt nyolc évben jóval kevesebb új adósságot vett fel, mint az MSZP-kormány hasonló gazdasági körülmények között. Míg az államadósság összességében a Fidesz alatt sem csökkent, a gazdaság teljesítőképességéhez képest sokat javult a helyzet, de még így is messze az áhított alacsony adósság.
Tény, hogy az MSZP- (2008-ig MSZP–SZDSZ-) kormány nyolc éve alatt az államadósság nőtt, míg a Fidesz nyolc éve alatt csökkent. Ezt sokan a Fidesz eredményeként könyvelik el, míg mások azt mondják, hogy csak a globális gazdasági környezet kedvezett a Fidesznek.
Hogy igazságot tegyünk, először is azt kell tisztázni, hogyan is mérjük az államadósságot. Ezt országok esetében a gazdasági teljesítőképességhez viszonyítva szokták mérni. Olyan ez, mintha a saját adósságunkat nem forintban mérnénk, hanem az éves jövedelmünk százalékában. Ez azért előnyös, mert egyértelművé teszi, hogy az ország mennyire könnyen tudja visszafizetni az adósságot. Tehát mindenki azt figyeli, hogy az államadósság hány százaléka az ország éves össztermelésének (GDP). Ez az az adósságmutató, amely az MSZP-kormány nyolc éve alatt 51,9 százalékról 77,8 százalékra növekedett, majd a Fidesz nyolc éve alatt 2017 végére 73,6 százalékra csökkent.
A 2007-ben elkezdődött gazdasági válság miatt a legtöbb ország kénytelen volt nagy hiteleket felvenni, illetve a termelésük is csökkent, így az adósságuk mértéke a GDP-hez képest növekedett. Ez alól Magyarország sem volt kivétel. Hogy megválaszolhassuk, az MSZP vezette kormánynak ebben mennyi felelőssége volt, inkább azt érdemes összehasonlítanunk, hogy hasonló gazdasági teljesítmény mellett melyik kormány halmozott fel több adósságot..
Az első ábránk a gazdasági növekedés és az államadósság növekedésének kapcsolatát mutatja be az elmúlt kétszer nyolc évben. A vízszintes tengely azt mutatja, hogy minden egyes évben hány százalékkal növekedett a magyar gazdaság, a függőleges tengely pedig azt, hogy az adott évben az állam mennyivel többet költött, mint a bevétele. Ezt a hiányt általában új adósság felvételével kénytelen az állam fedezni. Az összehasonlíthatóság kedvéért a hiányt is az ország GDP-jének százalékában adjuk meg.
A piros háromszögek az MSZP által vezetett kormány nyolc évét mutatják, a Fidesz éveit a narancssárga pöttyök jelzik.
EGYÉRTELMŰEN LÁTSZIK, HOGY A PIROS HÁROMSZÖGEK TIPIKUSAN A NARANCSSÁRGA PÖTTYÖK FELETT HELYEZKEDNEK EL, AZAZ UGYANOLYAN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MELLETT A FIDESZ-KORMÁNY TÉNYLEG KEVESEBB ÚJ ADÓSSÁGOT VETT FEL, MINT AZ MSZP VEZETTE KORMÁNY.
Ezért egyértelműen a 2002-től 2006-ig terjedő öt év a „bűnös”, amikor az erőteljes gazdasági növekedés mellett az állam túlköltekezett. Ebben a bejegyzésben az államháztartási hiányra koncentrálunk, mert hosszú távon annak van a legerősebb hatása az államadósság alakulására. A magánnyugdíjpénztárak államosításának adósságcsökkentő hatását és az Eximbank adósságnövelő hatását itt nem elemezzük külön.
Az ábrából az is jól látható, hogy a Fidesz-kormány alatt is minden egyes évben többet költött az állam, mint amennyi bevétele volt. Akkor hogyan csökkenhetett az államadósság az elmúlt nyolc évben? Mint már említettük, az adósságot az ország GDP-jéhez képest érdemes mérni. Tehát hiába növekszik az adósságállomány forintban mérve, ha az ország gazdasága ennél gyorsabban nő, vagy egyszerűen csak emelkednek az árak, akkor az adósság GDP-hez viszonyított értéke csökken.
A második ábrán felbontottuk, hogy a három hatás (adósságfelvétel, növekedés és infláció) külön-külön hogyan alakította a GDP-arányos államadósságot. Az első oszloppár azt mutatja, hogy a GDP százalékában mért államadósság évente átlagosan 3,2 százalékkal növekedett az MSZP vezette kormány alatt (piros oszlop) és átlagos évi 0,5 százalékkal csökkent a Fidesz kormányzása alatt. Az első oszloppár az államháztartási hiány (adósságfelvétel), a második a növekedés, a harmadik pedig az infláció hatását különíti el.
Jól látható, hogy a gazdasági növekedés és az infláció együttes adósságcsökkentő hatása hasonló volt a két kormányzat alatt. A nagy különbség, hogy a Fidesz nyolc éve alatt sokkal kisebb volt a hiány, tehát az új adósság felvétele, így a GDP-arányos adósság összességében csökkenhetett. Ez nem magyar sajátosság, nemzetközi trend, hogy az országok ritkán fizetik vissza az adósságukat, inkább „kinövik” azt.

A Defacto szerint a Fidesz-kormányzat érdeme, hogy az államadósság végre egyértelmű csökkenő pályán van. Viszont, amint arra minap az Európai Bizottság is figyelmeztetett, az adósság lassan csökken, és az elmúlt évek ütemét figyelembe véve még 25-50 év amíg az alaptörvény által előírt és biztonságosnak vélt 50 százalék alá csökken. Sajnos nem valószínű, hogy a következő válság ezt „megvárja”. Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország stabil helyzetben várja a jövő kihívásait, akkor a jelenlegi magas gazdasági növekedés mellett még a mostaninál is kevesebb új adósságot kellene felvennie az államnak.
Meghatározás
Az államadósság és hiány alatt az Eurostat által közzétett maastrichti definíciót értjük, ami a központi költségvetésen túl magában foglalja az önkormányzatokat és a szociális rendszereket. A GDP növekedés hatását az államadósságra úgy számoltuk, hogy forintban számolt fix hitelállomány mellett mennyivel csökkent volna a GDP-arányos államadósság a GDP növekedés hatásására. Az infláció hatását hasonlóképpen számoltuk: fix hitelállomány és nulla gazdasági növekedés mellett mennyivel csökkent volna a GDP-arányos forintban jegyzet államadósság az infláció (GDP deflátor) hatására. A forint hitelek részarányát a központi költségvetés hiteleinek aránya alapján közelítettük. A második ábrán feltüntetett bontás csak közelítés, így a három komponens összege nem adja vissza pontosan a GDP arányos államadósság teljes változását.