2018. június 6., szerda

Elege lett az EU-nak a csalásból - rengeteg pénzt követelnének Magyarországtól

Az alább leközölt cikkben több olyan kifejezés is előfordul, amelyre inkább illik a hamis és/vagy rosszidulatú jelző minthogy hihető legyen mindazt, amit a cikkiró üzenni akar. 
A magyar vállalkozó nem egy lopó, csaló stb társadalom tagja, akiket jobban meg kell büntetni mint a többi tagországból való negativummal rendelkező üzletember. Aki hibázik annak vállalnia kell a tetteinek a következményeit, vagy a bütetést, amit kirónak rá.
A cikkíró ugyan beismeri, hogy a szomszéd Romániában is voltak eltulajdonitások pld. csak 21 milliónyi euró tünt el a román útépitőknél. A cikkíró ennek ellenére előveszi a Tiborc-féle  cégben történteket, amelyek állitólagos és csomó feltételezéssel tarkitott OLAF jelentés amit lényegében nem más tagországbeli, hanem magyar könyvvizsgálók irtak meg, tárgyi és időbeli csúsztatásokkal és sok evidencia elhallgatásával fűszerezve. 
Pontositva az inkriminált Elios ügyben a Tiborc már nem volt tulajdonos. Igy rá sem akkor sem később sem kellene szólni, de hát az illető a magyar kormányfő családjába tartozik, ezért aztán mindenképpen roszfényben kell feltünteni. De tovább menve a pontositással megjegyezzük, hogy az inkriminált pénzösszeg, ami állitólag eltünt volna - abból származik, hogy a megrendelt világitótestekbe drágább LED-diódák kerültek amelyek hosszabb időtartammal és nagyobb előállitási költségekkel lettek telepitve. 
A kérdés csak az, hogy miért lettek e tények elhallgatva?
Felületesen megírt cikkből az is kiderülhet, hogy a Magyarországnak nincs közös határa Bulgáriával igy a román vámosok kihagyása is egyfajta félreterelést eredményez.   Z.S. 
Szabó Dániel, 2018. június 6. 
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az államszövetségen belül 102 vizsgálatot indított. Magyarországon csak 10 forrásfelhasználással járó pályázatot vizsgáltak, de hétnél javasolták a pénz visszakövetelését. A magyar ügyek annyira súlyosak, hogy nyomába sem érnek más országok elcsalt tételei. 
A magyarországi vizsgálatok több mint kétharmadában talált valami olyat az OLAF, ami miatt ajánlást tett a magyar hatóságoknak. Az Elios-ügyet külön kiemelte a szervezet éves jelentés - írja a hvg.hu, amely átnézte az uniós szervezet beszámolóját. 
Csak Romániában végzett több vizsgálatot az OLAF, mint Magyarországon, itthon 10 beszerzést vizsgáltak, ebből 7 esetében ajánlatot adtak a helyi hatóságoknak. Az összes tagállamban lefolytatott 102 vizsgálatból összesen 58 zárult így. 
Viszont a portál szerint egyik sem akkora volumenű, mint a hazai csalások. A jelentés külön kitér az Elios-ügy vizsgálatára is, amelyben az OLAF szerint összesen 43,7 millió euróval károsították meg Brüsszelt. A Tiborcz Istvánhoz köthető cégnél a Legfőbb Ügyészség az uniós hivatal ajánlására nyomozásba is kezdett. 
Egy másik, részben magyar ügyben 28,3 millió euróval károsíthatták meg az EU-t az OLAF gyanúja szerint. Egy magyar-szerb-lett hálózat olyan kutatási központokat épített ki, amelyek egymással szerződtek, így mesterségesen megnövelték a projektjeit költségeit. Eltitkolták, hogy a beszállítóik valójában a saját kapcsolt cégeik, ezen kívül pedig két kutatóközpontot csak azért állítottak fel, hogy felvehessék a regionális támogatást - áll a hvg.hu cikkében. 
A toplistás csalásokban nincs még ekkora tétel. Román útépítők 21, egy cseh mezőgazdasági fejlesztés résztvevői 5,5, az olasz halászok pedig 2 millió eurót vettek ki a gyanú szerint szabálytalanul az unió kasszájából. 
Az itthoni ügyek közül kifogásolták meg vámosok és fuvarozók csalásait is. Számos esetben találtak példát arra, hogy a termékeket a hivatalos papírjaik szerint több országon keresztül szállítják, miközben valójában nem vitték azokat sehova. A fő gyanúsítottak ebben az ügyben a bolgár vámosok, de magyar, lengyel, szlovák, litván, német és francia cégek is érintettek. 
Az OLAF nem számít hatóságnak, így nem indíthat jogi eljárásokat a csalási ügyekben. Csak ajánlással élhet a tagállamok bűnüldöző szervei felé.,