2018. június 3., vasárnap

Elnöki hivatal: az autonómia nem szolgálja a közösségek fejlődését

Az alábbi cikkben tudomásukra hozza egy elnöki tanácsos, hogy az etnikai alapú autonómia nem kivánatos, azaz lényegében semmi újat nem mond. A centenáriumra is hivatkozó tanácsos úr sajnos nem ismeri az EU-s normákat vagy legalábbis nem veszi figyelembe, hogy mellé beszél akkor, amikor a "párbeszédről" beszél miközben az erre vonatkozó tárgyalásokat  visszautasitja, hogy nem kivánatosak. De hol van a parlamenti szinten igényelt "párbeszéd", amikor már bizottsági szinten elbuktatják és nem is akarnak róla még beszélni sem. 
A "közös jólét biztosításán" hogyan kellene a töbségiekkel együtt "faradoznunk", hogy legalább meghallgatást se utasitsák vissza. 
Az elnöki tanácsos úr szerinti partnerség furcsa értelmezést kap a magyar és a többségi között hiszen az autonómia nem ördögtől való és az EU-s szinten alkalmazott pld. a déltiroli Bolzano és a Trento autonom NUTS2-es régiószintű területek!
Ugyanakkor furcsa ha nem is fura értelmezést kap a helyi autonómiára való hivatkozás, mert ha egy helyi tanácsban autonómiáar vonatkozó határozatot hoznak, akkor az ispán a legrövidebb idő alatt - hivatalból - megtámadja arra az alkotmányra hivatkozva, amiben ez nincs megtiltva!
Milyen "megértésre és toleranciára" hivatkozik a tanácsos úr amikor sem a szenátus sem pedig a parlament sem fogdta el magát az autonómia ötletét, alkotmányellenesnek kikiáltva azt? HZ  
2018. május 30. 
Az elnöki hivatal szerint az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert ahelyett hogy a közösségek fejlődését szolgálná, fennáll a veszélye, hogy akadályozza azt. Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így. A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Johannis elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket. Az elnöki hivatal válaszlevelét Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája juttatta el az MTI-nek. 
Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt. Azt is megjegyezte, hogy Klaus Johannis ezt a meggyőződését a tavalyi Hargita és Kovászna megyei látogatása során is hangsúlyozta. 
A Laurentiu-Mihai Ştefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Johannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető. Hozzátette: az elnök minden lehetséges alkalommal a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és elismerően beszélt arról a hozzájárulásról, amelyet a magyar kisebbség nyújtott a román állam fejlődéséhez és Románia európai és észak-atlanti útjához. Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen. 
A levél szerint közös erőfeszítést kell tenni arra, hogy felülemelkedjenek a "mesterséges feszültségeken", és valós szolidaritást kell kialakítani a nagy nemzeti projektek megvalósításához. 
Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre. Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére. (mti)