2018. június 5., kedd

Trianon ügyében vajon miért nem történt semmi, a szemmel látható igazságtalanság ellenér

A kerekebb évfordulók közeledtével rendre visszajár a legenda, miszerint a trianoni békeszerződés csupán 25, 50, 70, 80 vagy 100 évre szól, utána lejár. Ez már csak azért sem igaz, mert már 1947-ben hatályát veszítette.
Megkerestük Ablonczy Balázs történészt, akinek néhány évet könyve jelent meg a Trianon körüli legendákról.
Ebben a történész leírta, hogy a trianoni békeszerződés nem tartalmaz időkorlátra utaló mondatot, sem titkos záradékot. 
Egyedül a 19. cikkely jelenti ki, hogy “a közgyűlés időnként felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztetné”.
Ehhez azonban – írja Ablonczy – már 1921-ben sem fűztek nagy reményeket a magyar jogászok és külügyi tisztviselők, elsősorban azért, mert egy ilyen határozatot a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének egyhangúlag kellett volna meghozni. 
Viszont még e valószínűtlen döntés után is legfeljebb egy jogkövetkezmény nélküli felhívás kibocsátására lett volna felhatalmazása a szervezetnek, amit a felszólított államok figyelmen kívül hagyhattak volna. 
Ennél is elegánsabban cáfolható a legenda, ha rámutatunk: a trianoni szerződés már rég hatályon kívül van – azt ugyanis felülírta az 1947-es párizsi békeszerződés.
Tehát például amikor a Duna fősodorvonaláról beszélünk, mint határról, mindig a párizsi békeszerződésre hivatkozunk, sosem a trianonira – mutat rá Ablonczy. Innentől kezdve pedig semmi értelme az 1920-as keltezésű szerződés kerek évfordulóival kombinálni. 
Forrás: Tudnodkell.info