2018. július 8., vasárnap

A termálvíz medencén kivüli élete

Van egy fantasztikus természeti kincsünk, mely a Kárpát-medence sajátossága, ez pedig nem más, mint a szinte megszámlálhatatlan mennyiségű és kimeríthetetlen meleg vizű forrás. Ötszáznál is több fürdőt és mintegy 3500 meleg vizű kutat tartanak számon Magyarországon. Amit viszont kevesen tudnak, hogy ezzel a meleg vízzel nem csak a fürdőmedencéket lehet megtölteni, hanem biztonságos és olcsó energiaforrást is biztosíthat. Professzor dr. Fejér Lászlóval, a téma szakértőjével beszélgettünk. 
A mi folyékony aranyunk: a termálvíz
Még az átlagosnál is vékonyabb, 30-35 km helyett mindössze 24-26 km vastag szilárd kéreg választja el Földünk felszínét az izzó magmától itt a Kárpát-medencében. Úgy is mondhatnánk, egy termál tenger felett élünk - vág bele a professzor úr az izgalmas geológiai tényáradatba. De miért is fontos ez a termálvíz szempontjából?
A szilárd kéreg alatt ugyanis forró lávából áll a bolygó, s ezen „úszkálnak" a szilárd kéreg lemezei. Néha összeütköznek, akkor földrengés kerekedik, máskor pedig a rétegek közé szorult víz tör elő – például gejzírek formájában vagy termálvízként a rétegek törései, mikrotörések közül.
Magyarország különösen jó helyzetben van, nem csak vékonyabb itt a Föld szilárd rétege (azaz könnyebben elérhető fúrással termálvíz), de két markáns törésvonal is átszeli a Kárpát-medencét.
A Pelso az Isztriai-félszigettől a Balaton vonalán elfordulva fut át a fővároson egészen a Magas-Tátrában található Lomnici-csúcsig. Ezt keresztezi épp Budapestnél egy mikrotörés, a Duna folyómedre. Így még a magyarországi átlagnál is jóval több, összesen 118 kút működik a fővárosban. Ezek több mint 7 fürdőt és 5 strandot szolgálnak ki, hiszen a BGYH kezelésében lévőkön kívül még a Danubius Grand Hotel Margitsziget, a Hotel Hélia és a Veli Bej, valamint a Csepeli Strandfürdő is ezekből táplálkozik.

Gellért fürdő mai helyén már az 1400-as évek közepén is állt egy fürdőintézmény

Legtöbbjük hasznosítás nélkül folyik a Dunába, de amelyik nem, az komoly karriert is befut nem csak itt, de az országban nagyon sok helyen: kórházakat, fürdőcsarnokokat, üvegházakat, iskolát, önkormányzati épületet, közösségi házat fűt, meleg vizet állít elő, vagy éppen az elefántok, vízilovak élőhelyét melegíti.
Geotermikus energia, avagy a múlt század fenntartható luxusa
Az első nem fürdésre, hanem fűtésre használt termálvizeket a múlt század első felében már munkára fogták. Ilyen volt a margitszigeti Magda kút, mely a Szent István Park környékén fűtésre és használati meleg víz előállítására szolgált. A városligeti kút, ami aSzéchenyi fürdőt látja el, akkoriban a Kacsó Pongrác úti lakótelep fűtését is végezte. Érdekesség, hogy már ekkortájt is a Fővárosi Állatkert vízilovainak tavát a Széchenyi fürdő vízével töltik meg, így az Állatkerti körút mindkét felén ugyan abban a vízben dagonyáznak. 
A második világháború után kőolaj, földgáz után keresve fúrtak számos kutat, s bár olajat nem, de a most ismert legnagyobb fürdőket tápláló vizek legjavát ekkor tárják fel: Cserkeszőlő, Orosháza, Gyula, Sárvár, Bükfürdő, Zalakaros vagy Szentes esetében is.

Orosháza Gyopáros fürdő kinti medencéje - télen

A létrejött fürdők mellett további hozadéka volt a történteknek ebben az időben, hogy már nem olaj, hanem készakarva termálforrások miatt végeztek mélyfúrásokat például az Alföldön, Kisalföldön, Szolnokon. Ezeken a helyeken a '60-as években - világszinten is élenjáró módon - mezőgazdasági céllal hasznosították a kutak vízhozamát. Úgymint üvegházak, fóliasátrak, szárítók formájában, szerepet játszott az állattartásban, lakások fűtésére és meleg víz előállításra is felhasználták. Forrás: budapestgyogyfurdoi.hu
MA: termálvíz, mint energia
Nem is kell messze utazni az időben, hogy számottevő példákat soroljunk, hiszen a mágikus új formájába hozott Rudas fürdőben az energetikai korszerűsítés részeként megoldották az elfolyó termálvíz hasznosítását, melyet fűtésre, meleg víz előállítására használnak. Jelentősen csökkenti az üzemeltetési költséget és lényegesen hozzájárul a tisztább levegőjű Budapesthez. 

A megújult Rudas: tetőtéri pezsgőfürdő és az új wellness részleg

Kedvenc példánk, a Budapesti Állat- és Növénykert 2012-ben tovább fejlesztette Széchenyi Fürdő vizének felhasználását fűtési rendszerének cseréjét követően.
„100 ázsiai elefántbika súlyával, azaz 500 tonna széndioxiddal csökkenti a környezet terhelését, egyúttal közpénzt takarít meg" – írták a projekt létrejöttekor. Összesen 26 épületben 80.000 köbméternyi légteret, 350 állatfaj és 500 növényfaj számára biztosít megfelelő környezetet a geotermikus energia. Köztük az új rendszer telepítésének idején még bébi korban lévő Asha elefántlány trópusi környezetének előállításáról is a termálvíz gondoskodik. A 72 fokos városligeti termálvízzel nem mellékesen magát a Széchenyi Fürdőt is fűtik.
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház a balneo terápiára alkalmazott medencékből elfolyó használt, de kémiai kezelésen át nem esett termálvíz hőjét használati meleg víz előállítására és az Intézmény fűtésére használja. Sőt, a fagymentesítés érdekében az elfolyó termálvízzel a Park utcai lépcsősort „fűtik alá".
Komoly sikereket mutat – meséli Fejér professzor – Szentes, ahol a '60-as évektől már üzemelő Árpád-Agrár Zrt. Európa legnagyobb, kizárólag termálvízzel fűtött kertészetét mondhatja magáénak, s az elmúlt évek során megújult, gigantikus üvegházakat hoztak létre, melyekben primőröket termesztenek. Az 5 kútból származó vízzel még közintézményeket fűtenek, a kihűlt, 18 fokos víz pedig a város környéki halastavakba ömlik. 2011-ben Szentes elnyerte a Biodiverzitás (biológiai sokszínűség) Fővárosa díjat, hiszen a termálvízzel tulajdonképpen csodálatos élőhelyet biztosít számos költöző madárfajnak, növénynek is.
Ahogy Kecskés Mária, a város energetikusa egy interjúban elmondta a díj elnyerésének apropóján: „..az egyik örök probléma, a geothermia használatakor jelenlévő hulladék hő felszínen történő elhelyezése, amely nemhogy nem szennyezi környezetét, – amelyet akadémiai vizsgálat is alátámaszt –, hanem olyan ökológiai környezetet hoz létre, amely valódi életteret biztosít az élővilág számára.„ 
Forrás: Szentes.hu 
Ugyanígy Cserkeszőlőn - ahol az egész települést, szállodákat és panziókat is a termálvízzel fűtik - a kihűlt, medencékből származó víz egy tavat táplál, a cserkeszőlői „Fertőt" - mely régebben egy szikes-mocsaras terület volt -, majd a Körösbe ömlik.
A sort persze még folytathatnánk számtalan példával, mint Bóly, Zalaegerszeg, Orosháza, Hódmezővásárhely, ahol szintén intézmények fűtésére, ezáltal a város és a fürdők kiadásainak csökkentésére használják a termálvizet. 
Konklúzióként: a cél, s ezzel a hazai fürdők fejlődésének következő lépcsőfoka nem is lehet más, mint a termálvíz többcélú felhasználása, másodlagos bevételek, például üvegházak, kertészetek, fűtési és villamos energia létrehozása – vallja Professzor dr. Fejér László.