2018. július 9., hétfő

Gulyás Gergely szerint "Románia ma demokrácia, de nem jogállam"

Egyeseket meglepett, ahogyan a Gulyás miniszter úr kategórizálta a hazai helyzetet, sőt volt olyan lapszerkesztő, aki azt állitotta, hogy "nekiment volna a hazai vezetésnek", de aki ilyent leír az nagyon is "mellélátott"! Talán ha az illető szerkesztő úron is csattant volna a hazai igazságszolgáltatás felemás "hozzáállása" akkor valószínű, hogy nem merte volna leirni azt amit leirt - persze az is lehet, hogy parancsba kapta... 
A háborús bűnösségnek a kimondása  sok esetben a régi rendszernek volt egyfajta sarlós-kalapácsos megoldása, hogy a tulajdonosokat megfossza a jogos tulajdonától, lásd mindannak ellenére, hogy bebizonyosodott, hogy Wass Albert neves irónkat semmiképpen sem lehet annak nevezni, ennek ellenére a román sajtótól egészen a politikusig minden ok nélkül - szinte egyhangúan - elitélik. De Bánffy Dánielt is elitélték a kommunisták pedig öt már rég elitélték a nácik és ahogyan a mi Wass Albertünket is halálra kereste a Gestapo, amiért az erdélyi csapatok vezére elküldte volt Ukrajnába sajtótudósitónak, hogy nyomát veszitsék a feketeruhások.  
A kollektiv bünösség elve pedig szinte naponta érzékelhető, mégis van olyan lapszerkesztők, akik erről nem akarnak tudni vagy egyszerűen "elfelejtik"...
Ennek ellenére olyan furcsa, hogy azok akik a népközösségünkhöz tartozva, a fideszellenességük miatt irományuknak olyan címeket adnak, amellyel a nagyromániásokat is lepipálhatnak, de lekük rajta. 
Mindezek megcáfolására a Magyar Idők cikkét vettük alapul és leközöljük egy az egyben. Az ebben ismertetett példák alapján pedig mindenki döntse el nekünk vagy a megemlített lapszerkesztőknek van igaza. Zöld Sára 
2018. JÚLIUS 8.  MTI
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában - amely a portálon vasárnap jelent meg - a Bánffy-perben hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, "Románia ma demokrácia, de nem jogállam".
A Giurgiu megyei törvényszék szerdán hozott ítélete szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén levő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek. Az örökösök szerint a giurgiui törvényszék egy koncepciós per alapján kiadott, a kommunista diktatúra szellemét tükröző 1952-es bírói ítéletet használt fel.
A bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott büntetőjogi ítélete szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték 1940 és 1944 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.
Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek „egy fontos állomása” a mostani ítélet.
„Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen” – fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.
Megítélése szerint ami a Bánffy-ügyben történt, „nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb”. Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter -, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak, Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.
Gulyás Gergely emlékeztetett: a második világháború után a román bíróságok a magyar nemesi családok leszármazottait tömegesen ítélték el Bánffy Dánieltől, Wass Albert írón át Bethlen Béla jogász, politikusig.
Azt mondta: Bánffy Dánielnél az ítélet képtelenségét jól szemlélteti, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa. Az viszont hihetetlen, hogy „a román igazságszolgáltatás mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben”. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása. „Ez azonban nagyon sok esetben holt betű maradt” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy a múlt héten több bírósági ítélet is megütközést keltett az erdélyi magyarság körében, a miniszter emlékeztetett: Péter Ferenc korábbi szovátai polgármesternek, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnökének bírósági ítélet eredményeképpen hárommillió forintnyi bírságot kell fizetnie, mert nem vette le a székely zászlót a szovátai polgármesteri hivatalról, illetve az utolsó tárgyalási nap utáni – új bizonyítékok nélküli – vádmódosítás után magyar fiatalokat öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek terrorizmus vádjával. Ezek alapján „jól látható, hogy nem elszigetelt esetekről van szó” – mondta.
„Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam” – jelentette ki.
Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének „halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája” jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra „valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja”.