2018. július 6., péntek

Berlin és Bécs lezárná a déli migrációs útvonalat

2018. 07. 06.  hirado.hu forrás: Kossuth Rádió
Berlin és Bécs lezárná a déli migrációs útvonalat
Feltorlódhatnak a migránsok a különböző útvonalakon, miután Németország bejelentette: szigorít eddigi menekültpolitikáján. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, a tagállamoknak meg kellene állapodniuk a migráció kérdésében, azonban úgy látja: az unió országai egymásra tolják a felelősséget.
Amint kiderült, hogy Németország is szigorít migrációs politikáján, és nem lesznek tranzitközpontok sem, tapasztalható, hogy a különböző migációs útvonalakon feltorlódnak a bevándorlók, és egyre nehezebb továbbjutniuk, ez pedig feszültséget okozhat – hangzott el a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kialakult helyzet kapcsán feszültségek keletkeznek a migránsok tömege és az adott ország hatóságai között, amelyen csak úgy lehetne segíteni, ha az országok megállapodnának egymás között, de inkább úgy látszik, az unió tagállamai egymásra tolják a felelősséget, amelyből szintén akadnak feszültségek – mondta Kis-Benedek József.
Olaszországon van a legnagyobb a nyomás
A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy jelenleg a legnagyobb nyomás Olaszországon van, hiszen a statisztikákat tekintve nagyon magas az idén az országba érkezett bevándorló száma. Hozzátette, rövidesen nem tudnak továbbjutni Ausztria felé, hiszen az osztrák határ lezárása már tervben van, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaország már korábban elutasította, hogy migránsokat fogadjon be.
A földközi-tengeri migrációs nyomás csökkentésére Németország és Ausztria lehetőség szerint le akarja zárni az úgynevezett déli útvonalat, és ebben együtt akarnak működni Olaszországgal. Az egyeztetésre alkalmat ad az uniós belügyminiszterek jövő heti, innsbrucki megbeszélése.
„Ez azt jelenti, hogy az összes migráns, aki Olaszországba érkezik, ott fog maradni, mert nincs hova továbbmenni? Ebből problémák lesznek. Nem véletlen tervezték jövő hétre azt, hogy a három ország – Németország, Ausztria, Olaszország – belügyminiszterei összeülnek, és megpróbálják az egymás között is keletkezett feszültséget levezetni” – fejtette ki Kis-Benedek József.
Nehéz lesz az ötlet végrehajtása
Arra a kérdésre, hogy a 48 órán belüli hazautaztatás működhet-e a jövőben, a biztonságpolitikai szakértő azt válaszolta: nincs erről meggyőződve, hiszen le kell folytatni egy ellenőrzést is, és, akkor igencsak gyorsan kell elvégezni ezeket a munkafolyamatokat. Hozzátette, az sem mindegy, hogy egyszerre hány embert akarnak visszaküldeni.
„Ha visszaküldik Németországból is az embereket, akkor ott elég sok emberrel kell számolni. Tehát 48 órán belül el kell bírálni a kérelmet, ellenőrizni kell az illető személyt, és meg kell állapodni abban, hogy visszaküldik oda, ahol először regisztrált” – mondta.
Hozzátette, kérdés az is, hogy visszaveszik-e a befogadó országok a migránsokat, illetve mit szólnak ehhez a procedúrához. Kis-Benedek József újra Olaszországot hozta példának: „Azt mondják az olaszok, hogy hozzájuk mennek a legtöbben. Most akkor még Európából is kapunk embereket, és azokat is vegyünk mi vissza? Erről még nem tárgyaltak, de majd fognak, és ez nagyon megnehezíti ennek az egyébként nem rossz ötletnek a végrehajtását” – hangsúlyozta.
Jelenleg két nagy kérdés körül csoportosul a vita a tagállamok között: az egyik a bejövetel, a másik a már itt levők szétosztása vagy kitoloncolása – hangsúlyozta a szakértő. Felhívta a figyelmet: az észak-afrikai országok egyike sem jelezte, hogy hozzájárul ahhoz, területükön menekültközpontot hozzanak létre, és ha ez így marad, ez az út nem járható.
A migránsok vagy hazamennek, vagy bűnözővé válnak
Kis-Benedek József szerint ha Németországban hozzák létre a központokat, ahol a migránsoknak 48 órán keresztül tartózkodniuk kell majd, akkor az azt jelentené, hogy egész Németország határvonalát kell majd védeni, sőt, a tartományok között is ellenőrzésekre, szoros kommunikációra lesz szükség.
„Ebből adódóan nagyon pesszimista vagyok, hogy ezt végre lehet hajtani. Szép az elmélet, meglátjuk, hogy a gyakorlatban hogyan fog érvényesülni” – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy mi lesz azokkal a migránsokkal, akiknek nem lehet megállapítani a származási országát, Kis-Benedek József úgy válaszolt: nem kapnak támogatást. Azonban, ha ezt valóban bevezetik, csak két lehetőség marad: a migránsok vagy elhagyják az adott országot, vagy bűnözésből tartják fenn magukat. „Ha nem kapnak állami támogatást, akkor valamiből élniük kell. Ez megint olyan problémát jelent Németországnak, amelynek a kezelésével foglalkozni kell” – összegezte a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.