2018. július 12., csütörtök

Politikai lufi lett a NATO-tagállamok katonai kiadásának kérdése

2018. 07. 12. Kossuth Rádió, MTI
Egy helyben toporognak a NATO-tagállamok a katonai kiadások és a tagországok hozzájárulásának emelése ügyében. Az észak-atlanti szövetségen belüli egységet igyekeztek hangsúlyozni brüsszeli találkozójukon a NATO-tagországok állam- és kormányfői, ugyanakkor a csúcsértekezletet lezáró nyilatkozatokból az is kiderült, hogy továbbra is nézeteltérések övezik például a tagországok védelmi kiadásainak szükséges szintjét.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint semmilyen meglepő döntés nem született a NATO-csúcstalálkozón. Donald Trump amerikai elnök meglehetősen erősen kezdett a szerdai napon, mindenkit kritikával illetett, különösen a németeket, aztán a következő napon minden határozatot megszavazott, ami éppen az ellenkezőjére utal mindannak, amit korábban mondott – fogalmazott a szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Hozzátette: a nagy kérdés majd Vlagyimir Putyin és Donald Trump július 16-i találkozóján fog eldőlni. Gyarmati István szerint Trump erősíteni akarta pozícióját, azonban a NATO-csúcson tett kijelentéseivel és viselkedésével csak gyengítette azt. A médiafigyelmet azonban maximálisan magáénak tudhatja – tette hozzá a szakértő.
Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa szerint a csúcstalálkozót két síkon érdemes értékelni. Az egyik a politikai kommunikáció, a másik pedig a valódi politikai döntések. Csiki Tamás szerint Trump abszolút „elvitte a showt”. A szakember megerősítette azt, hogy meglepő döntés nem született, hiszen az előző üléseken meghozottakat szentesítették a jelenlegi csúcson.
A NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülése 2018. július 11-én (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Gyarmati István szerint meg kell jegyezni, hogy az amerikai védelmi kiadások döntő részét nem a NATO-val kapcsolatos feladatok végrehajtására fordítják. Hozzátette: bár a tagországok emelik katonai kiadásaikat, nincs pontos információ arról, hogy azt mire fogják költeni. Nincs egyetértés a NATO-n belül, illetve nincs olyan dokumentum sem, ami meghatározza azt, hogy milyen fenyegetések ellen és konkrétan milyen képességek kialakítására költenék ezt az összeget.
A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: legklasszikusabban Orbán Viktor magyar miniszterelnök fejezte ki magát, amikor a NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, „a keletit úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus”. A szakértő hozzátette: ezeket a kijelentéseket jó lenne katonai tervekbe átültetni. Erre azonban egyelőre még csak kezdeményezések vannak.
Politikai lufi
Csiki Tamás elmondta: a védelmi kiadásokkal kapcsolatos vita „egy nagy politikai lufi”. Ez a vita részben már jelen volt az 1980-as években is végig kísérte a NATO történetét, és mindig arról szólt, hogy az európaiaknak többet kellene „beleadni a közösbe”. Később is mindig probléma volt – részben a hajlandósággal és részben azzal, hogy mire költsék a pénzt.
A hatékonyság növelése nem csak a mennyiségről szól, hanem kifejezetten arról, hogy mire költik el a felhalmozódott összeget – fogalmazott Csiki Tamás. Hozzátette: hiába áll rendelkezésre jelentős összeg, amíg nincs határozott döntés annak elköltéséről.
Az amerikai elnök előzőleg felszólította a tagállamokat, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára. A csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatban azonban csak az áll, hogy a tagországok határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a védelmi kiadások költségeihez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez. A hivatalos célkitűzés az maradt, hogy 2024-re a védelmi kiadások szintje minden tagországban érje el a GDP 2 százalékát.
Határozott politikai akaratra van szükség
Gyarmati István szerint a négy százalékra való törekvés rossz ötlet, amivel Trump maga is egyfajta önkritikát fogalmazott meg, hiszen az Egyesült Államok védelmi kiadása sem éri el a GDP négy százalékát. A szakértő hangsúlyozta: addig, amíg a két százalékos kiadást sem tudják mire költeni, teljesen felesleges arról beszélni, hogy a kiadásokat növelni kellene.
Hozzátette: természetesen szükségszerű lehet a két százalékos küszöb emelése, azonban rendkívüli jelentősége van annak, hogy arról is döntés szülessen, mire költik el azt a rengeteg pénzt. Gyarmati István jelezte: várhatóan utóbbi kérdésből még a jelenlegi politikai vitánál is nagyobb fog kialakulni