2018. augusztus 8., szerda

Nincs pénz az ökológiai katasztrófa megelőzésére Hargitafürdőn

2018. augusztus 07.,   Kovács Boglárka
Kisebb ökológiai katasztrófa fenyeget a Hargitafürdőn található egykori bányavállalat által kitermelt kaolin meddőhányóinak és zagytározóinak instabilitása miatt. A jelenleg felszámolás alatt álló, ma már magánkézben lévő vállalat nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket annak érdekében, hogy a kitermelésből hátramaradt üledéket megfelelően alátámasszák. A problémának úgy tűnik, nincs gazdája, pénzforrások hiányában a Hargitafürdő alatti völgyet, valamint a Vargyas-patak vízgyűjtőjét teljesen elöntheti a savas kémhatású fehér homok. 
A szerző felvételei

Az esetlegesen bekövetkező környezeti katasztrófa megelőzésének érdekében a kormánytól várják a segítséget, mivel a csődeljárás miatt a cég tulajdonosa nem tudja finanszírozni a munkálatokat. A problémára a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal már tavaly felhívta a gazdasági minisztérium, valamint a bányák felszámolásával és állagmegőrzésével foglalkozó állami tulajdonú vállalat, a Convermin figyelmét. A felhívásra azonban a mai napig nem reagáltak, feltehetően azért, mert a zagytározók magántulajdonban voltak. A nem rég elindult csődeljárás miatt a bánya és a zagytározók visszakerültek a Conversmin gondnoksága alá, így megint indokolttá vált, hogy a kormánytól várjanak segítséget. 
Hargitafürdőn a 70-80-as években élte virágkorát a kaolinbányászat, a kitermelés a 2000-es évek elején még folyt, aztán a bányát fokozatosan bezárták. A felhagyott kitermelői felületet, valamint a meddőhányókat és zagytározókat egy magánvállalkozó vásárolta fel. Két zagytározót hoztak létre, az egyes számúban körülbelül 1,9 millió köbméter, míg a nagyobb, kettes számú, kevésbé stabil, a környezetre veszélyesebb zagytározóban hozzávetőleg 3,4 millió köbméter kaolinsteril található mintegy 25 hektár területen. A kerámia- és tűzállóanyag-gyártásban alapvető nyersanyagnak használják a kaolint. Az ebből a célból bányászott porcelánföld túlnyomó része kaolinit ásványból áll.
A kormány és az illetékes hatóság nem reagált
Pontosan egy évvel ezelőtt prefektusi rendelettel hívták össze először azt a szakbizottságot, amely megvizsgálta a két zagytározót. Az akkor elkészült jegyzőkönyvben még csak az szerepelt, hogy szélsőséges időjárás esetén veszélyforrás lehet a zagytározó. Egy évre rá a félelem még megalapozottabbá vált, hiszen az elmúlt közel két hónapban rengeteg eső esett, ami fellazította a homokos üledéket, és csúszásveszélyessé tette. 
Ennek következtében keddre újra összehívták a vízügyi és környezetvédelmi szakemberekből álló szakbizottságot. Mint a helyszínen kiderült, a két tározó stabilitási szintje a tavalyit sem éri el, az elmúlt egy évben jelentősen romlott a helyzet – tudtuk meg a bizottságot összehívó prefektustól, Jean Adrian Andreitől.
„Már tavaly jeleztük a gazdasági minisztérium, valamint a Conversmin felé, hogy a két zagytározót is birtokoló cég felszámolás alatt áll. Azóta a Conversmin gondnokságába helyezték át a területet, de még mindig nem kaptunk semmilyen visszajelzést. Azért jöttünk ma ki újra a helyszínre, hogy jegyzőkönyvet írjuk az aktuális állapotokról, amelyet eljuttatunk a gazdasági minisztériumnak. Véleményem szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a gazdasági, a környezetvédelmi, a víz- és erdőügyi, valamint a pénzügyi szaktárca közös bizottságot állítana fel, mivel pénzügyi alapok nélkül ezt a helyzetet nem lehet megoldani” – nyilatkozta a Maszolnak Jean Adrian Andrei.
Már rég stabilizálni kellett volna a területet
A hosszas esőzések után a tározó teste átnedvesedett és a csúszásveszély megnőtt. A fordított szűrő, amely a felszínen összegyűlő vizet elszállítja, szerencsére működött, ennek köszönhetően még nem csúszott meg a zagy. Ha ez nem működik, akkor nagy valószínűséggel már bekövetkezett volna a katasztrófa – mutatott rá Darvas János, az Olt Medencegondnoksága Hargita Megyei Szakaszmérnökségének főmérnöke.
„Sajnos, ha megcsúszik, akkor a Hargitafürdő alatt található területeken megváltozik minden: elborítja a növényzetet, eljut a patakokba, folyóvizekbe, elöntheti a közeli utakat, a Hargitafürdőre vezető megyei utat, de még a 13A jelzésű, Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő országutat is. A megoldás egyelőre kérdéses, ugyanis hiányoznak azok a pénzforrások, amelyekkel a szükséges munkálatokat el lehetne végezni” – ismertette az áldatlan helyzetet a főmérnök.
A tulajdonosnak a zagytározók stabilizációs munkálatit már rég el kellett volna végeztetnie. A tározó lábánál védelmi rendszer kiépítésére lett volna szükség, olyanéra, amely képes megelőzni a zagytározó megcsúszását. A tározó lépcsőzetes kialakítása fontos, azonban már nem képes megállítani az eróziós folyamatot, amely nagyobb esőzésekkor történik.
Ha megtörténne a katasztrófa, akkor úgynevezett lebegtetett anyagok kerülnének a közelben folyó patakokba, amely a Vargyas-patak teljes vízgyűjtőjét veszélyezteti. Az enyhén savas anyag a vizek kémhatását hosszú távon is befolyásolhatja: megváltozhat az élővilág a patakban, ugyanakkor, ha a lebegtetett anyag lerakódik, akkor a patakmedrek összetétele is átalakulna, arról nem is beszélve, hogy a fehér színű salakanyag a teljes erdős területet beborítaná.