2019. június 19., szerda

Úzvölgye: volt román vezérkari főnök irányította a román tüntetőket?

2019. június 19. 
Többen felismerni vélték a szégyenteljes temetőfoglalás alatt azt a volt katonatisztet, aki a fekete március névvel elhíresült magyarellenes pogrom idején a marosvásárhelyi helyőrség parancsnokaként nem tett semmit az erőszakhullám megfékezésért – állítja egy erdélyi magyar portál a Facebook-oldalán.
A jegyzet szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is személy szerint nevezte meg Mircea Chelarut. a román hadsereg vezérkarának egykori főnökét azok közül, akik az úzvölgyi események alatt a román tömeget irányították. Ugyan a portál fotót nem talált, hogy a volt tábornok is ott volt a temetőnél, de az szerintünk tény, hogy „annak a PNR-nek az alapítója és alelnöke, amely derekasan kivette a részét az úzvölgyi uszításból”.
Fekete március, 3-as dívizó
Mint írják, a személyes érintettségének felmerülése azért is „érdekes elsősorban”, mert 1990-ben, a marosvásárhelyi fekete március eseményeinél ő volt a hadsereg helyi parancsnoka. Állítják, ő volt az, akinek az irányítása alatt álló hadsereg semmit sem tett az erőszakos cselekmények megfékezésére, azok meggátolására. 
Majd az írják vele kapcsolatban, hogy még abban az évben megkapja az SRI néven futó belbiztonsági szolgálat Divizia 3 (3-as ügyosztály) főnökségét – mint ilyen, ennek a feladata az „irredenta tevékenységek” követése, megfigyelése, az az a Nethuszár szerint „a magyarokat, mint »belső ellenséget« megfigyelő ügyosztály.
Úgy fogalmaznak vele kapcsolatban: a 2017 februárjában kirobbant kormányellenes tüntetések kapcsán bőszen agitált a tüntetők ellen. Akik ugye Románia vesztét akarják, miközben a magyarok készülnek ellopni Erdélyt – írt a Nethuszár, amely hozzáteszi, idén március közepén, az EP-választás kampányának előestéjén nyílt levélben fordul Románia EP-képviselőihez, hogy azok miért nem emelnek szót Brüsszelben Erdély „koszoválása”ellen, miért nézik tétlenül, ami folyik.
Megütötte a bokáját
Chelaruval kapcsolatban megjegyzik, 2015-ben ellene folytatott nyomozást a DNA (korrupcióellenes ügyészség), ennek során kiderült, hogy már rögtön 2000-ben, ahogy kinevezték vezérkari főnöknek, különböző ingatlancsalásokra, ingatlanokkal való visszaélésre vette rá beosztottjait. Ezért elítélték, és még pénzbüntetést is kapott, igaz, ez még mindig nem emelkedett jogerőre.
Arról is írnak vele kapcsolatban, hogy néhány volt tábornokkal együtt megalapítja a Román Nemzetség Pártját (Partidul Neamul Românesc), amely megpróbált elindulni az europarlamenti választásokon, ám a választási bizottság mintegy 4 ezer aláírásukat megsemmisítette, mert azok hamisak voltak – így nem indultak a választáson. Ennek ellenére a Nethuszár szerint követőik, rajongóik és szavazóik figyelmébe ajánlottak egy függetlenként induló „tehetséges” fiatalembert: George Simiont – aki a békés enikumközi együttélés híveként állítólag megvertek a magyarok Úzvölgyénél...

Magyarellenes frakcióvezetője lett az európai liberálisoknak

Csak kevesen tudják, hogy a most frakcióveztővé lett liberális úr jól ismeri a magyar nyelvet. A nagymamája a Szilágy megyei Perecsenybe nevelte, miután az odatartozó Badacsonyba megszületett. A feleségét a francia földön ismerte meg és vette el. Valószinű, hogy az alelnökével a Momentumos  Cseh Katkával magyarul is tárgyalhat, Soros nagy örömére...
2019. június 19.
Dacian Cioloș volt román miniszerelnök lett a Renew Europa frakcióvezetője.
A Renew Europe honlapja szerint ami tegnap még csak egy lehetséges opció volt, az szerdára valósságá vált: a Macron francia elnök által átneveztetett ALDE-frakció a korábban magyarellenes kijelentéseiről hírhedt román exkormányfőt választotta meg frakcióvezetőjévé.
Guy Verhofstadt gratulált utódjának, aki első szavaiban arról beszélt, hogy ugyan számszerileg csak a harmadik legnagyobb frakció az övék, azonban ennél sokkal több, egy új remény Európának. Egyelőre nem tudni, hogy a momentumos képviselők, Cseh Katalin és Donáth Anna, hogyan szavazott.
Korábban a Népszava arról írt, hogy Cseh Katalin lett az EP harmadik legnagyobb frakciójának egyik alelnöke, ezt kevéssel háromnegyed egy előtt megerősített a Renew honlapja, a frissen felkerült cikkükben ott szerepel Cseh Katalin, mint a Renew egyik új alelnöke. A Népszava információja szerint 82 szavazatot kaphatott a Momentum EP-listavezetője.
Lásd még a Politico cikkét:
Renew Europe’s new frontrunner: Dacian Cioloş, the former Romanian prime minister and ex-EU agriculture commissioner, is officially a candidate to lead Renew Europe (RE), the new centrist-liberal-progressive political group in the European Parliament. “Yes, I am running,” Cioloş confirmed in a statement to our colleague Maïa de La Baume.
Cioloş instantly catapults into frontrunner position following the implosion of France’s former Europe Minister Nathalie Loiseau, who had been expected to head up the group and be a point-woman in Brussels for her former boss President Emmanuel Macron, whose En Marche party is a founding pillar of RE.

Cseh Katalin a Renew alelnöke lett

2019. június 19. 
Beválasztották a Momentum EP-listavezetőjét az Európai Liberálisok vezetőségébe.
A Momentum EP-képviselője nagy többséggel lett a Renew Europe frakció egyik alenöke, a Népszava és az Eurológus információi szerint nagy többséget kapott a jelölése.
Megválasztása utáni első nyilatkozatát az Eurológusnak adta, ebben a következőképpen fogalmazott: „Kimondhatatlan öröm és büszkeség, hogy a mai nappal megválasztottak az Európa megújításáért dolgozó frakció, a Renew Europe alelnökének. Hatalmas elismerés és biztatás ez annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. Velük és értük fogok dolgozni a következő években egy tisztább, demokratikusabb Magyarországért és egy dinamikusabb, megújuló Európáért.”
Előzőleg arról írtunk, hogy a magyarellenes kijelenetéseiről hírhedt Ciolos volt román kormányfő lett az Európai Liberálisok frakcióvezetője.

Kinek volt az érdeke? Beton kereszt áll a fakeresztet földre taposták


A képen a következők lehetnek: fű, növény, fa, túra/szabadtéri és természet

Mesterséges hús

Most már hetente érkeznek Brüsszelből olyan hírek, amelyek az ott tartózkodók megőrüléséről tanúskodnak. Például a felére csökkentené a hús-, a hal- és a tojásfogyasztást az Európai Unió állatjóléttel foglalkozó csoportja, és mit tesz Isten, az erről szóló terveket a szocialisták és a zöldek is támogatják.
EU-S EVÉSI IRÁNYELVEK
Magam is voltam egy darabig vegetáriánus, egyszerűen nem kívántam a húst, aztán a dolog elmúlt: egy szép napon szembetalálkoztam valami gusztusos húsétellel és kész. Azokban a boldog, szabad időkben, a kilencvenes évek elején sokan rácsodálkoztak erre a szokásra, de nem szenvedtem helyrehozhatatlan lelki sérülést ezek következtében, többek között azért, mert a vegetáriánus kaja a konferenciákon sokszor jobb volt, mint amit a pórnép kapott. Viszont sem nekem, sem másnak nem jutott eszébe, hogy beleugasson abba, hogy a másik mit eszik.
A liberalizmus világméretű győzelméig kellett várnunk ahhoz, hogy a hordákba tömörült elmebetegek már azt is el akarják dönteni, hogy mit lehet enni és mit nem. A gondolkodásmódjukat ismerve hamarosan kötelező lesz azt és csak azt enni, amit a fővegán a napiparancsban meghatároz.
A VEGÁN RAJZFILMVALÓSÁG
Persze a szocialista és zöld pártokba tömörült elmebetegek mögött most is felsejlik a nagytőke, amely annak idején a szintén vegetáriánus Hitlert hatalomra segítette. Mondjuk Hitler legalább nem követelte meg a környezetétől, hogy ők is vegetáriánusok legyenek, sőt, a zöldségeit hússzerűen tálalták fel, hogy ne zsenírozzák a vendégeit. A gyengeelméjűek kedvéért ideírom, hogy most nem Hitlerről akartam jót mondani, hanem a szocikról, a zöldekről és az SJW vegánokról rosszat.
Hogy a szocialisták, szociáldemokraták mennyire elhülyültek, azt mi, magyarok a Horn Gyula-Tóth Bertalan leszármazási sor megtapasztalóiként elég jól be tudjuk lőni, de az, hogy az állítólagos „környezetvédők” miért váltak ostoba, gonosz náci-kommunista véglényekké, megér pár mondatot.
Ez a „környezetvédelem” ugyanis városi ideológia: olyanok művelik alapvetően, akiknek a leghalványabb fogalmuk sincs a környezetről, legfeljebb a balkonláda-kertészetről olvasnak egy blogot. Semmit nem tudnak az állatokról, amiket meg akarnak védeni, és az állatos rajzfilmek alapján képzelik el, hogy mi zajlik a baromfiól kakas uralta fasiszta világában. Az evolúció-elméletből nem értenek egy kukkot sem, viszont ellenzik. Nem az elméletet, hanem magát az evolúciót. És készek tüntetni ellene.
EGÉSZ VÉLETLENÜL IPARI ÉLELMISZERGYÁRTÓK FINANSZÍROZZÁK ŐKET
A hülyeségeket megszokja az ember: például teljesen komolyan használjuk az élelmiszeripar kifejezést, pedig az élelmiszer és az ipar kifejezések kizárják egymást. Azért, amit ma az élelmiszergyártók megetetnek velünk, még száztíz éve is agyonverték volna a gyártót és a boltost is, aki forgalmazni meri. Sőt, attól tartok, még a szocializmusban sem gondolták mondjuk a guargumit a joghurt alkotórészének.
Az első világháború és a felgyorsuló városiasodás következtében hatalmas pótanyag-gyártó kapacitások jöttek létre, amelyeket meg akartak óvni a tulajdonosaik. Ezért aztán minden eszközzel megakadályozták, hogy a háborúk után az élelmiszer-termelés visszatérhessen a maga minőségi sztenderdjeihez. A különböző gyártók különböző kutatásokat finanszíroztak a WHO és a kormányok segítségével, hogy a termékeiket csodálatosnak és a természetes eredeti élelmiszereket károsnak, gazdaságtalannak és környezetszennyezőnek mutassák be. A csecsemőtápszer gyártók például „bebizonyították”, hogy a trutymójuk egészségesebb a csecsemőknek, mint az anyatej, és megpróbálták lebeszélni a nőket a szoptatásról. A tojásról már legalább háromszor derült ki, hogy halálos méreg, most megint erről szól a nóta; valakik biztos sokat fektettek egy teljesen egészséges műtojást fejlesztő startupba.
MESTERSÉGES HÚST BIZTOS EHETNEK A VEGÁNOK IS
A mesterséges hús előállítása is jól halad: valakik nagyon sokat fektettek ezekbe a vállalatokba, némely gyorskajáldák már készülnek az átállásra. Arról nem is beszélve, hogy a mesterséges hús előállítása egyáltalán nem környezetszennyező, sokkal finomabb, mint az igazi, és természetesen teljesen, száz százalékosan egészséges. Ezt azért kell sziklaszilárd tényként elfogadnunk, mert azok mondják, akik rengeteget fektettek ezekbe a vállalatokba. Csak egy megátalkodott hülye jobboldali gondolhatja azt, hogy ezek a csodálatos emberek nem a környezetért tesznek mindent, hanem pénzért.
AZ ELMEBETEGEK ÉS A PÉNZÉHES GAZEMBEREK SZÖVETSÉGE SOHA NEM VEZET JÓRA
Ha ezek az elképzelések megvalósulnak, teljesen tönkreteszik Közép-Európa mezőgazdaságát, és kénytelenek leszünk ipari élelmiszert enni mi is, itt, a világ legjobb adottságú élelmiszer-termelő vidékén. Ez a javaslat önmagában drasztikusan, 20-30 százalékkal csökkentené az életszínvonalunkat, ami persze a helyi patrióta, nemzeti kormányok bukását okozná, hogy jöhessenek a lejáratódott liberálisok helyett a zöldek, a „környezetvédők”. Azok a „környezetvédők”, akik a teljesen elhülyült Németországban a bezárt atomerőművek energiatermelését barnaszén elégetésével helyettesítik.
Most szólok, hogy ha nem állunk ellen, akkor ezek 10 év múlva akasztani fognak egy szalonnás rántottáért. Túlzásnak tűnik? Tíz éve gondoltad volna, hogy a nyugati államokban szexuális szadista perverz elmebetegek tartanak szexuális felvilágosítást a törvény erejére támaszkodva az óvodákban? Ugye nem.

Felkelőket gyilkoltatott, behívta a szovjeteket – Nagy Imrének nincs helye hőseink között!

https://pestisracok.hu/felkeloket-gyilkoltatott-behivta-a-szovjeteket-nagy-imrenek-nincs-helye-hoseink-kozott/
2019-06-18 PILHÁL TAMÁS
Jánosi Katalin a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége rendezvényén 2013. február 13-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)


Jánosi Katalin kikéri magának, hogy nagyapja (Nagy Imre) emlékét beszennyezze a mostani diktatórikus kormány. Az ő nagyapja ugyanis – állítja – „erkölcsös”, „tisztességes” és „hazaszerető” volt… Tényleg ideje rendet tenni Nagy Imre-fronton. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az ötvenhatos szabadságharcosok statáriális kivégzéséért, sortüzekért, szovjet csapatok Budapestre hívásáért, több százezer német nemzetiségű magyar honfitársunk deportálásáért, koncepciós perekért, parasztok kifosztásáért felelős véreskezű kommunista hazaárulót avatnák szentté a kommunisták ivadékai, szellemi és anyagi örökösei. Elég volt ebből! Ez az ember nem való nemzeti hőseink panteonjába!
Mindjárt az elején rögzítsük: senki nem tehet arról, milyen családba pottyantotta a gólya. Van, akinek csupán egy hazaáruló, tömeggyilkos nagyapa jutott. A baj ott kezdődik, amikor a leszármazott betüremkedik a nyilvánosságba, és véreskezű elődje „szent emlékével” takarózva elkezdi hirdetni az igét. Elkezdi magyarázni, milyen egy erkölcsös politikus (olyan, mint nagyapó) és milyen egy erkölcstelen (olyan, mint a mai kormány). Kioktat arról, hol kezdődik a diktatúra (itt, most). S ezzel hibázik, magára rántja az egész véres cugehőrt, amit nagyapa ráhagyott.
Ez történt a minap Jánosi Katalinnal, Nagy Imre néhai miniszterelnök unokájával, aki a HVG-nek nyilatkozott arról, ki mindenki szégyellje magát nagyapja emlékének megsértése miatt, de azonnal. Ilyeneket mondott:
Már az úgynevezett ’56-os „emlékév” is egy cserbenhagyásos gázolással ért fel nagyapám hírneve, személye, történelmi szerepe ellen. Olyan sok gyalázatosságot követtek már el nagyapám emléke ellen, nem is idézném, mert nem süllyedek olyan mélyre, amilyen mélyen ők vannak.
Úgy tűnik, még sokszor, nagyon sokszor kell leírnunk, elmondanunk, hogy mindenkihez eljusson a hír: Nagy Imre egy kommunista vezető volt, aki halála pillanatáig hitt a kommunizmusban. Abban a tömeggyilkos, emberellenes, eszement eszmében, amely világszerte százmillió ember halálához vezetett. Már önmagában ez kizárja, hogy ép ésszel bárki példaképként tekintsen rá. Ha pedig végignézzük életútját, „történelmi szerepét”, világossá válik, ez az ember bizony vállalhatatlan. (Egyetlen apró momentumot leszámítva.)
Míg Nagy Imre hazájának egészét szolgálta – vezető beosztásban mindig a pozitív változás irányába igyekezett hatni, így 1953-55-ben és 1956-ban is –, a mai vezetők saját hatalmukért saját egójukat szolgálják. A botrányos korrupcióról már nem is beszélve. Nagyapám számára az adott szó szentség volt, és bár többször szégyenteljesen megcsalták őt politikustársai, én mérhetetlenül tisztelem politikai és magánemberi erkölcsösségét, feltétlen tisztességét – közölte Jánosi.
Mégis milyen erkölcsről tetszik prédikálni? 
Annak az embernek az erkölcséről, aki orosz hadifogsága után, 1920-ban belépett az Oroszországi Kommunista Pártba, majd 1921-ben csekista kiképzést kapott? (A Cseka az orosz kommunisták első, 1917-ben létrehozott, közrettegésnek örvendő titkosszolgálata.) Aztán 1930-ban belépett a szovjet titkosrendőrséghez, az OGPU-hoz (az NKVD és a KGB elődjébe). A jobboldali elhajlással nehezen vádolható Charles Gati történész Vesztett illúziók című művében azt írta:
Nagy Imre számos, a szovjet titkosrendőrségnek írt jelentését, amelyekben beárulja emigráns társait – de legalábbis a kézírásos dokumentumokat – hitelesnek kell tekintenünk. Ezek között szerepel három névsor, amelyekben a <szovjetellenes tevékenységet> folytatók nevét sorolja fel.
Az első ilyen besúgó jelentést 1936 táján, a másodikat 1939. április 20-án, a harmadikat 1940. június 15-én juttatta el az NKVD-nek. Gati szerint e három lista összesen 203 nevet tartalmazott, akik közül „több tucatnyian lettek a Szovjetunión végigsöprő tisztogatási hullám áldozatai”.
„Politikai és magánemberi erkölcsösség”, ugye, kedves Jánosi Katalin? Pedig ez a több tucat besúgott és kivégzett ember csupán egy apró szeletkéje a maga nagyapja csodálatraméltó életútjának!
Kommunista vezetők 1948. január 12-én balról jobbra: Rajk László, Gerő Ernő, Kossa István, Kovács István, Kádár János, Rákosi Mátyás, Révai József és Nagy Imre (Forrás: mult-kor.hu)

VOLOGYA JÓL FEKÜDT SZTÁLINNÁL
Félix Péter 2008-ban a Magyar Narancsban háromrészes cikksorozatot írt Nagy Imre ismeretlen élete címmel. (Itt olvasható az első, a második és a harmadik rész.) A második részben rámutat egy igen lényeges tényre:
Nagy Imrének a legsötétebb sztálini terror éveiben, amikor a becslések szerint tízmillió embert gyilkoltak meg politikai konspirációk során, a haja szála sem görbült. Pedig a magyarokat nemigen kímélték: Rainer M. János becslése szerint a szovjet kommunista párt körülbelül 1500 magyar származású tagja közül legalább 1250-en <soha nem tértek haza>. Nagy Imrét 14 év alatt mindössze egyetlen alkalommal tartóztatták le, 1938. március 4-én. Gatinak birtokában van az a jelentés, amelyben egy NKVD-százados a következőket írja: <Vologyát [Nagy Imrét] 1933. január 17-én szerveztük be, s azóta igen értékes információkkal szolgált a magyar emigráció egyes tagjainak szovjetellenes tevékenységéről.> E közbenjárás eredményeként Nagyot március 8-án szabadon bocsátották, ami akkoriban rendkívül ritkán történt meg.
Kiváló moszkvai beágyazottságát mutatja, hogy Magyarország szovjet megszállása után Nagy 1945 márciusától előbb földművelésügyi miniszter lett (az általa beterjesztett eszement, „földreform” adta meg a kezdőlökést a hazai nagybirtokrendszer szétverésének, életképtelen törpebirtokokat létrehozva), majd a ’45-ös választás után a Kreml javaslatára ő lett a belügyminiszter – noha Rákosi Mátyás kommunista pártfőtitkár Rajk Lászlót akarta. Mint Félix rámutatott:
Máig nem tudható, miért volt akkora támogatottsága Nagynak Sztálin környezetében, hogy az sokszor Rákosival szemben is elégségesnek bizonyult. Így történhetett, hogy bár Rákosi följelentette Nagyot Moszkvában, megfúrni nem tudta.
Belügyminiszterként aztán Nagy Imre terjesztette a kormány elé 1945. december 22-én a német nemzetiségű magyarok kollektív jogfosztásáról, kitelepítéséről szóló rendelettervezetet és annak végrehajtási utasítását is. Csaknem 200 ezer német nemzetiségű magyar honfitársunkat fosztották ki, majd deportálták Magyarországról, szörnyű körülmények között. Charles Gati szerint ebben a kérdésben Nagy komoly nézeteltérésbe került Bibó Istvánnal, a Belügyminisztérium akkori közigazgatási osztályának a vezetőjével. Bibó a zsidók deportálásához hasonlította a szégyenteljes akciót. Ám Nagyot ez nem hatotta meg: ez a külsőre, nagyapós, joviális öregúr mind a félmillió német nemzetiségű magyart deportálni akarta!
És akkor arra most bővebben ki se térjünk, hogy belügyminiszterként az ő hatáskörébe tartoztak a „háborús bűnösök” mellett a kommunisták ellenfeleivel is leszámoló népbíróságok, és fontos szerepe volt több, kommunisták által elkövetett gyilkosság eltussolásában.

Hogy is mondta az Unoka? „Politikai erkölcsösség” és „feltétlen tisztesség”…  Nagy Imre beszédet mond a parlamentben 1953-ban (Fotó: AFP)

KONCEPCIÓS PEREK, PADLÁSSÖPRÉSEK
Bár 1946 márciusában Rákosi kiszorította őt a belügyminiszteri székből, a kudarc nem törte le: aktívan bekapcsolódott a kisgazdapárt szétverésébe. 1947. február 22-én egy Szabolcs megyei konferencián például így uszított Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára ellen:
A helyzet kiélesedett akkor, amikor bizonyossá vált, hogy Kovács Béla is részese az összeesküvésnek. (…) Ha a kisgazdapárt nem adná ki Kovács Bélát, ezzel elismerné, hogy nemcsak a kisgazdapárt egyes vezetői a bűnösök, hanem az egész kisgazdapárt az összeesküvők mögé áll. 
Végül a parlament nem függesztette föl Kovács mentelmi jogát, ezért három napra rá a Szovjetunióba hurcolták őt. (Ez a nap – február 25-e – a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja 2000 óta.) Nagy Imre aktív szerepvállalásával több száz kisgazda vagy nem kommunista politikus ellen indult koncepciós per; volt, akit kivégeztek (Donáth György), mások súlyos börtönbüntetéseket kaptak. Gati szerint Nagyot megbízható, önkritikára mindig hajlandó hithű kommunistaként kezelték a Kremlben. Mint fogalmazott:
Néma maradt az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején végrehajtott tisztogatások alatt, amikor nyomtalanul tűntek el a rendőrállam ártatlan áldozatai – egyházi vezetők, baloldali politikusok, s a Rákosi, esetleg Moszkva által kényelmetlennek, vagy fölöslegesnek ítélt kommunisták.
De nézzük csak tovább ezt az „erkölcsös” életművet! 1951 végén élelmezési miniszterré nevezték ki, majd rákövetkező évben már mint begyűjtési miniszter vállalta a parasztok, „kulákok” legkegyetlenebb kizsigerelését. A nevével fémjelzett rendelet szerint a sertésbeadási kötelezettség elmulasztása „közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény”, amely öt évig terjedő börtönnel büntetendő. 1948-1956 között a közellátás veszélyeztetéséért 193 826 embert ítéltek el a bíróságok, csak 1951-53 között pedig több mint 120 ezret!
Nagy Imre begyűjtési miniszterségei alatt tehát százhúszezer gazdálkodó ellen indítottak büntetőeljárást, s ezek közül legalább száz halálos ítélettel zárult!
1952 volt a „padlássöprés éve”: ekkor már a cséplőgéptől egyenesen a raktárba kellett szállítani a gabonát. 
Nagy József A parasztság helyzetének változása az első Nagy Imre kormány idején (1953-1955) című művében azt írta: „1950-53 között több mint 600000 termelő hagyta el a mezőgazdaságot, de közülük 220000 1952-ben hagyott fel a termeléssel.”
Jurij Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Nagy Imre miniszterelnök 1956-ban (Forrás: Origo)

SZABADSÁGHARCOSOK VÉRE TAPAD A KEZÉHEZ

1953. március 5-én meghalt Sztálin. Három napra rá Nagy Imre hosszú és könnyfakasztó beszédben méltatta a Nagy Vezér és Bölcs Tanító munkásságát, és felszólította az Országgyűlést a diktátor emlékének törvénybe iktatására:
Sztálin elvtárs elhunyt. Kiragadta közülünk a halál, de tanításában és alkotásában örökkön élni fog. Emlékét a népmilliók forró szeretettel zárták szívükbe és legszentebb örökségként hagyják jövendő nemzedékekre, nagy ügye folytatóira. (…) Soha el nem tántorodunk Sztálin hadseregétől, a párttól: még többet, még jobbat kell tennünk, a Sztálin teremtette szép új életért: továbbra is Sztálin elvtárs vezet bennünket, mert örökké ott él szívünkben.
Satöbbi. Ezt mondta az alaphangon tízmillió embert (javarészt honfitársait) kiirtó Sztálinról a „mi” Nagy Imrénk… 
Sztálin halála után félreállították Rákosit, és Nagy Imre lett a miniszterelnök. Nem a szép beszéd miatt, hanem mert – mint arra már utaltunk – jól feküdt Moszkvában. Ezután engedélyezték a kilépést a kolhozból, amit a magyar nép Nagy Imréhez kötött – tévesen, hiszen ez moszkvai utasítás volt! A joviális, nagyapós külső mellett egy-egy ilyen tévképzet volt az oka, hogy a magyarok egy része 1956-ban úgy tekintett Nagy Imrére, mint egy emberarcúbb vezetőre.
Ám ő ízig-vérig internacionalista kommunista maradt, aki irtózott a nemzeti gondolattól. Egyetlen pillanatig sem volt az 1956-os szabadságharc miniszterelnöke, ő kizárólag a kommunista rendszer fennmaradását tartotta szem előtt. Ami engedményt tett, azt az utca nyomására tette, a pesti srácok hősies ellenállása kényszerítette ki belőle.
Nagy Imre és köre magát pártellenzéknek tartotta, és nem fogadták el az egyetemisták október 22-ei 16 pontját az általános, egyenlő, titkos választásokra, többpártrendszerre, teljes vélemény- és szólásszabadságra. A Budapestre érkező Mikojan és Szuszlov szovjet kommunista elvtársak október 27-i jelentésükben így idézik a Nagy Imrét: „A lázadás fegyveres elfojtása mellett a megbékélést, az értelmiség és a néptömegek megnyerését szolgáló politikát fogunk folytatni, elébe megyünk a népi mozgalomnak és a nemzeti érzéseknek, hogy élére álljunk, és ezáltal szétverjük az ellenforradalmárokat, és megőrizzük a népi demokratikus rendszert.”
Nagy Imre ellenforradalmároknak tartotta Pongrátz Gergőéket. Ehhez nem szükséges további kommentár.

Jánosi Katalin és Ungvári Tamás az 1946. február 1-jén kikiáltott köztársaság 63. évfordulója alkalmából szervezett parlamenti konferencián 2009. január 30-án (Fotó: MTI/Beliczay László)

AZ UNOKA ÉS A DIKTATÚRA

Onnan indultunk, hogy Jánosi Katalin nagyapja dicső emlékéről, politikai erkölcsösségéről, tisztességéről értekezett. Meg azt is mondta: harminc évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy még lesz egy olyan hatalom Magyarországon, amely „megszabja jelenünket és jövőnket, meghamisítja múltunkat. Hogy lesz egy új önkényuralom, amely az emberi jogokat negligálja, és olyan országot teremt, amelyben nem születnek egyenlőnek az emberek. Ez számomra elfogadhatatlan. A diktatúra a nyakunkba liheg.” 
Ha itt valaki hamisít, az éppen Jánosi Katalin. Itt érdemes idézni Horváth Miklós hadtörténészt, aki néhány éve a VS.hu-nak úgy nyilatkozott Nagy Imréről:
Kegyeletsértőnek tartom, hogy az utolsó szó jogán átörökített politikai végrendeletét – „remélem egyszer a magyar nép felment azok alól a súlyos vádak alól, amelynek következményeként nekem az életemet kell áldoznom” – figyelmen kívül hagyva, Nagy Imrét évente többször azzal büntetik, hogy emlékező beszédekbe foglalva ismertetik az élete végéig visszautasított hamis vádpontokat. Nagy Imre igazat mondott! Ő védte a rendszert, elrendelte a statáriumot, amelyre hivatkozva elfogott szabadságharcosokat végeztek ki helyben, nem tiltakozott a szovjet csapatok bevetése ellen, sőt október 25-én újabb szovjet hadosztályok Budapestre rendelését kérte, és miniszterelnökként nem lépett fel a sortüzek megakadályozása érdekében, amelyeknek október 29-ig körülbelül 220 ártatlan személy esett áldozatául.
Már hogy lehetne a „szabadságharc miniszterelnöke” az, akinek statáriuma alapján felkelőket lövetnek agyon? Aki saját maga további megszálló szovjet csapatokat hív Budapestre? Ez minősített hazaárulás. A fegyvertelen tüntetőkre lövetés pedig egészen konkrétan háborús bűncselekmény. (Még ha nem is ő adta ki a parancsot – ám ő volt a miniszterelnök, az ország elsőszámú vezetője.)
Ha a téma nem lenne ennyire komoly, az ember jót röhögne, amikor Jánosi azt mondja: „a mai politikusok hűséget és hazaszeretetet tanulhatnának Nagy Imrétől”.
Hogy micsodát? Hazaszeretetet? 
Még Rákosiban is több nacionalizmus volt, mint Nagy Imrében. Mint arra Sebes Gábor tavalyi írásában a Mandineren rámutatott: „Rákosiék nemzetközi fórumokon igyekeztek felvetni a romániai magyar kisebbség és a magyarok Csehszlovákiából történő kitelepítésének ügyét. Nagy erről így írt: <A Rákosi-féle zsidó klikk nacionalistább akart lenni a magyaroknál, és ezzel rendkívül súlyos károkat okozott az országnak, a revizionizmus veszélyeit idézte fel, gyanút keltett szomszédainknál, s ezzel hosszú időre megrontotta velük barátinak induló viszonyunkat>.”
Még hosszasan taglalhatnám az Unoka egyéb panaszait (Nagy Imre szobrának áthelyezése miatt megszólalni sem tudott; a vörösterror áldozatainak emlékműve „fehérterroros”; a kommunistagyűlölet csúnya dolog; nem szerette Orbán Viktor 1989. június 16-ai beszédét, mert nem volt békülékeny, és a szovjet csapatok kivonását merte követelni satöbbi.). De nem teszem. Ennyi is sok volt belőle. 
Újratemetése óta eltelt harminc év, az idealizált, sziruppal leöntött Nagy Imre-kép helyett a valóságot kell megismertetni a magyarokkal! Egyedül amiatt illetheti őt tisztelet, hogy kirakatperében nem kért kegyelmet. (Úgyse kapott volna.) Ezen túlmenően viszont egész politikusi életpályája egy tömeggyilkos, emberellenes, eszement rendszer, a kommunizmus elvtelen kiszolgálásáról szólt. 1956-ban további szovjet erők Budapestre hívásával minősített hazaárulást követett el. Felelős többek között a német nemzetiségű magyarok deportálásáért, a gazdálkodók földjeinek elvételéért, tömeges kifosztásáért, kirakatperek tucatjaiért, a politikai ellenfelek likvidálásáért, fegyvertelen civilek elleni sortüzekért, magyar emberek százainak haláláért. A statárium bevezetésével szabadságharcosok vére tapad a kezéhez. Ez az ember egy kommunista belharc áldozata, semmi keresnivalója a magyar nemzet hőseinek panteonjában!

Az európai uniós tisztújítás a központi téma, de nincs sok esély a megállapodásra

2019. 06. 19. -  MTI
Elsősorban az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről szól majd a tagországi vezetők csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója, szakértők szerint azonban egyelőre úgy tűnik, nincs sok esély arra, hogy már a mostani ülésen kompromisszum születik.
Az értekezlet délutáni megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd Klaus Iohannis, az EU soros elnökségét betöltő Románia államfője számol be a korábbi döntések végrehajtásáról.
Ezután megbeszélés következik a 2021-2027 közötti EU-s költségvetési keretről, a klímaváltozás elleni küzdelemről, az álhírek és a hibrid fenyegetések jelentette kihívásokról, illetve bizonyos külpolitikai kérdésekről, például az ukrajnai helyzetről vagy a Ciprushoz közeli török próbafúrásokról. Az uniós állam- és kormányfők továbbá kitűzik a következő öt évre a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos kulcsfontosságú témakörben, amely dokumentum irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, és főként az Európai Bizottság számára.
Végül a munkavacsorán rátérnek a tisztújítás kérdésére, és megkezdődik a nagy kompromisszumkeresés, amely akár késő éjszakáig is elhúzódhat. Pénteken szokás szerint eurócsúcsot rendeznek az Európai Központi Bank és az eurócsoport elnökének részvételével, a fő téma a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése lesz. Utolsó napirendi pontként pedig áttekintik az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának legfrissebb fejleményeit.
Szoros egyeztetetések zajlottak
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, hogy az elmúlt hetekben szorosan egyeztetett a tagállami vezetőkkel és az európai parlamenti (EP-) frakciókkal, és ennek során kiderült, hogy bár különböző álláspontok és érdekek ütköznek, abban mindenki egyetért, hogy le kellene zárni a folyamatot az EP július 2-i alakuló üléséig.
„Óvatosan derűlátó vagyok, miután akikkel beszéltem, azt mondták, hogy gyors döntést szeretnének. Remélem ez sikerül is csütörtökön” – emelte ki. Brüsszeli folyosói értesülések szerint június 30-ra rendkívüli EU-csúcsot hívhatnak össze, amennyiben ezúttal nem sikerül tető alá hozni egy megállapodást, márpedig Tusk optimizmusa ellenére erre nagy esély van.
Csúcsjelölti rendszer
Minthogy több uniós vezető, köztük Emmanuel Macron francia elnök sem támogatja a csúcsjelölti rendszert, az elemzők szerint közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabbnak tartott uniós tisztséget, az Európai Bizottság elnöki posztját, amely ráadásul egyféle „csomag” része, mivel új vezetőről kell megegyezni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, valamint dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.
A kiválasztás során egyebek mellett az is szerepet játszik, hogy a jelölt pontosan honnan, kisebb vagy nagy, északi vagy déli, régi vagy új tagállamból származik, melyik párthoz tartozik, illetve milyen nemű. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.

Csütörtökön extrém UV-B sugárzás várható

2019. 06. 19. -  hirado.hu
Az Országos Meteorológiai Szolgálat felhívja a figyelmet arra, hogy a holnap, június 20-án a figyelmeztetési értéket meghaladó, 8,1-es (extrém) UV-B sugárzás várható a Dunántúlon – áll az OMSZ közleményében.
Érdemes lesz fokozottan védekezni a napsugárzás okozta leégés ellen. Amennyiben lehetséges, napközben 11.00 és 15.00 óra között kerülni kell a napon tartózkodást.
Vállat takaró póló, szalmakalap, illetve fényvédő krém használata mindenképpen javasolt. Normál bőrtípusnál már 15–20 perc napozás esetén is bőrpír keletkezhet.

Eseménydús nyárelő a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezeténél


Információ-átadással, szakmai partnerkapcsolatok építésével igyekszik hozzájárulni a mezőgazdaság megerősítéséhez, a vidékfejlesztéshez a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének vezetősége. Június első felében határon innen és túli rendezvények sikeréhez tették hozzá részüket – összegzi az elmúlt két hét történéseit Horváth Zoltán, a megyei szervezet elnöke. A polgári alakulat népszerűsítése szempontjából fontosnak tartja azt a június eleji budapesti eseményt, amelyen bemutatkozásra kapott lehetőséget az általa vezetett szervezet. Úgy értékeli, a Kolozs megyei MPP vezetősége egy olyan előadássorozatot nyitott meg a magyar fővárosban, amely által a polgári vonal munkásságát, programját és terveit közelebbről ismerhette meg Budapest lakossága. „A Magyar Polgári Párt a jövőben is építeni szeretné az elkezdett gazdasági és vidékfejlesztési projektjeit. Örömünkre szolgál, hogy az anyaországiakkal történt egyeztetéseknek köszönhetően, együttműködési megállapodást köthetünk meg a közeljövőben."
A hatodik alkalommal Kolozsváron rendezett Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turisztikai Konferencián szintén aktív szerepet vállalt a Kolozs megyei MPP elnöke. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának kutatójaként két esettanulmányt – egy Szeben és egy Máramaros megyeit – mutatott be a vidéki gazdák és gazdasszonyok faluturisztikai hasznosítására. Horváth Zoltán a Nagyenyed környéki bortermelő gazdák gondjait és lehetőségeit taglaló vidékfejlesztési gazdatalálkozót is jelentőségteljes eseményként említi összegzésében. Résztvevőként vonta le a következtetést: „Hiába van jó minőségű és főleg széles skálájú termékpaletta, ha az értékesítés hiányos, rosszul megoldott, ha a nagy mértékű adórendszer, a bürokratikus ügyintézés visszafogja a termelőket.” Rámutat: érdekvédelmi szervezet létrehozása, gazdák szövetkezése jelenthetne megoldást az áldatlan állapotok felszámolására.
Kolozsvár, 2019. június 18.
-- 
MPP sajtóiroda, Gyergyószentmiklós

PETŐ ADÉL, 11. A OSZTÁLYOS TANULÓ, 3. ALKALOMMAL NYERTE EL “MAGYARORSZÁG JÓ TANULÓJA – JÓ SPORTOLÓJA” CÍMET

“A tanulás sokszor küzdelem, a sport mindig az” /Bódis József/
Akkreditált kiváló Tehetségpontként kiemelt feladatunknak tekintjük a tehetséggondozás. Célunk, hogy minél több olyan fiatalt neveljünk, akik sokoldalúak, akik több területen is meg tudják majd állni a helyüket. „Magyarország jó tanulója-jó sportolója” rangos elismerést olyan diákok érdemelhették ki, akik köznevelési intézményben 5-8., illetve 9-13. évfolyamos tanulók voltak, vagy nappali tagozatos felsőoktatási intézmény hallgatói; 4,8-as, 4,7-es, illetve 4-es átlagot kellett elérniük a 2017/18-as tanévben, emellett sportáguk országos bajnokságán vagy nemzetközi versenyén a legjobb hatban kellett végezniük. Pető Adél, 11. A osztályos diákunk kivétele tehetség. Gimnáziumunk nyolcosztályos tagozatán minden tanévben kitűnő bizonyítványt vehetett át tanév végén, emellett kimagasló eredményt ért el a sport területén is. Ennek köszönhetően-kivételes módon-már harmadik alkalommal felelt meg a pályázati kiírásnak és nyerte el a kitüntetést. 
Tanévzáró alkalmával Sági István, a Karcagi Tankerületi Központ igazgatója is gratulált az elismeréshez. Az elismerést édesanyja vette át, mivel Adél válogató versenyen vett részt. Gratulálunk a rangos elismeréshez, köszönjük, hogy gimnáziumunk jó hírnevét öregbíti.
Dr. Pásztorné dr. Vass Anikó, intézményvezető

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben “Magyarország jó tanulója – jó sportolója” címmel kívánja kitüntetni, azokat a tanulókat, akik kiváló tanulmányi- és sporteredményt értek el. Ezt a rangos kitüntetést immár harmadik alkalommal érdemeltem ki. A kitűnő tanulmányi eredményem mellett a korosztályos kajak-kenu országos bajnokságokon is dobogóra állhattam.
A versenyszerű sportolás speciális életformát követel, meg kell találni az egyensúlyt a tanulás, az edzések és a pihenést közt. A sport által nyújtott felelősségtudat, alázat, időbeosztás és kitartás átültethető az élet más területeire is. Vallom, hogy a versenyszerű sport mellett is lehet kitűnő tanulmányi eredményt nyújtani. Nagyon sokat köszönhetek az edzőmnek, Virág Tibornak, aki a fizikai és mentális felkészülésemet irányítja. Szeretném megköszönni iskolámnak, Dr. Pásztorné dr. Vass Anikó intézményvezető asszonynak, osztályfőnökömnek Dr. Demján Adalbertnek és tanáraimnak, hogy támogatnak céljaim elérésében.
Pető Adél

Kedves soviniszta román barátaink, köszönjük!

Balogh Levente 2019. június 11.
Talán furcsán és ellentmondásosan hangzik, de bizonyos mértékig mégiscsak köszönettel tartozunk azoknak a szélsőséges, soviniszta románoknak, akik megostromolták, elfoglalták és meggyalázták az úzvölgyi osztrák–magyar katonai temetőt. És persze mindazon román illetékeseknek, akik a provokációt megszervezték. Ezzel ugyanis képes-hangos bizonyítékot szolgáltattak számunkra arról, mennyire hazug az az évtizedek óta mantrázott hivatalos román álláspont, miszerint Romániában példaértékűen bánnak a nemzeti kisebbségekkel. Pedig a jelekből ítélve az akció célja a legkevésbé sem ez volt. Hanem az, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelen emlékműállításával megalapozott provokáció révén a magyarokat tegyék felelőssé a román hatóságok által gerjesztett újabb magyar–román konfliktusért. Hogy erre miért lett volna szükség? A román kormány szorongatott helyzetben van az elveszített európai parlamenti választás után, és ilyenkor mindig jól jön, ha mentőövként előbukkan egy jó kis magyar–román konfliktus. Ehhez „csupán” annyi kellett volna, hogy az úzvölgyi temető elé kisereglett, a törvénytelenül felállított román emlékmű illegális felavatása ellen élőlánccal és imával tiltakozó magyarok felvegyék a kesztyűt, és összecsapjanak a rájuk uszított román horda tagjaival. A bukaresti propaganda máris világgá kürtölte volna, hogy a vérszomjas magyarok nem csupán nem engedték, hogy a szegény románok megemlékezzenek a hőseikről, de még bántalmazták is őket. 
Ám nem így történt: a magyar fél bölcsen félreállt, így a filmfelvételeken csak az látszik, ahogy a piros-sárga-kékbe burkolózott, futballultrákat is felsorakoztató román tömeg útszéli kifejezéseket üvöltözve megrohamozza a csendőrkordont, majd a temetőt, betöri a kaput, bántalmazza a magyarokat, majd a magyar honvédek fakeresztjeit is tönkreteszi. A hivatalos román kommunikáció nem erre volt felkészülve, a román külügy első körben nem tudott mit reagálni, ezért arcátlanul azt is megtagadta, hogy a bukaresti nagykövet eleget tegyen az őt berendelő magyar külügyi tárca kérésének. Majd péntek délután mentendő, ami még menthető, tényleg képes volt egy olyan közleménnyel előállni, amelyben a magyarokat tette felelőssé az incidensért. Az persze kérdéses, ezt hogyan lehet lenyomni a világ torkán, hacsak nem azzal a kissé nyakatekert, de kétségkívül kreatív magyarázattal, hogy az elvetemült magyarok agresszív imája mélységes lelki megrázkódtatásokat okozott az őket zászlórudakkal békésen ütlegelő románok számára. 
Külön ínyencség, hogy a román tömegben a tavalyi bukaresti tüntetőverésért felelős egyik magas rangú csendőrtiszt is jelen volt – a hivatalos álláspont szerint azért, hogy koordinálja a csendőrök tevékenységét a kiélezett helyzetben. Nem azért mondjuk, de ha valóban így volt, akkor nem biztos, hogy megérdemli a fizetését. Megállapítható: a román kormány az ügy kezelése során egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy úgy viselkedjen, mint egy saját kisebbségi polgárai ellen fellépő telivér latorállam kormánya. 
Attól kezdve, hogy a román belügyminiszter gyakorlatilag a törvénytelen avatóünnepség megtartására buzdította a román szélsőségeseket, a magyarokat felelőssé tevő külügyi nyilatkozaton át addig, hogy most a román kormány rátenné a kezét a temetőre, azt ígérve, hogy példásan gondozza majd a szerinte „nemzetközi” sírkertet. Ami annak ismeretében, mennyire példásan gondozzák a környéken levő, valóban román hősök sírjaiból álló, düledező, gazzal benőtt temetőt, enyhén szólva is nevetséges kijelentés. 
Érdekes a román média reagálása. 
Bár vannak józanabb hangok, amelyek elismerik, hogy a román fél követett el agressziót, azért nem állják meg, hogy vörös posztóként valamilyen formában a magyarokat is vétkesként hozzák ki – ha másként nem, azzal a bornírtsággal állnak elő, hogy a román temetőgyalázást is Orbán Viktor nemzeti politikája váltotta ki. És persze azért ostorozzák a magyarokat, hogy nemzetközi színtérre vinnék a problémát. 
Holott pontosan ezt kell tennünk: minden lehetséges nemzetközi fórumon be kell mutatnunk az incidenst. Egy nemzetközi sajtótájékoztató sem jönne rosszul, amelyen országnak-világnak megmutathatjuk: a saját, nem román nemzetiségű, adófizető polgárait továbbra is diszkrimináló, azok tulajdonát, létesítményeit a szélsőséges román erők atrocitásaitól megvédeni nemcsak nem tudó, de nem is akaró román állam óriási konfliktusfaktort jelent az EU-n és a NATO-n belül egyaránt. 
Ha már erre maga a román fél nyújtott újabb bizonyítékot.

KÖZLEMÉNY – A magyarság érdeke összefogást követel

Sajnálatos, hogy nem sikerült erős magyar összefogást felmutatni a csíkszeredai tüntetésen. A foghíjas részvétel inkább mutat érdektelenséget, mintsem határozott kiállást közösségünk részéről. Márpedig nem ez a realitás – követhető és lemérhető, hogy az úzvölgyi katonai temető ügye az összmagyarság szívügye. És bár a tüntetés lényege az lett volna, hogy a jogos felháborodást mutassa fel a jogsértő történések miatt, a kisszámú részvétel valójában a román hatóságoknak biztosít muníciót – vonja le a következtetést Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke a június 18-i tiltakozó megmozdulásról.
Rámutat, a polgári alakulat cselekvően vett részt a tüntetésen, ám mozgósítása sokkal hatékonyabb lehetett volna, hogyha a szervező Erdélyi Magyar Néppárt elfogadja a kérést, és az esemény egyeztetéssel, közös szervezéssel, közös fellépéssel valósul meg.
A Magyar Polgári Párt álláspontját hangsúlyozva Mezei János kijelenti: „Sajátos kisebbségi helyzetünkből adódóan, sajátos nemzetpolitikát kell követnünk Erdélyben. A különböző méretű és szerepű vitorláinkat egy irányba kell állítanunk, össze kell hangolnunk, ha mindannyian célba szeretnénk érni. A közös egyeztetéssel, szervezéssel és kivitelezéssel való tiltakozás lenne célravezető a magyarságot ért újabb inzultusok, a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása és az úzvölgyi temetőben történt sírgyalázások ellen. A magyarság érdeke összefogást követel. Az erdélyi magyar közösség számtalanszor jelezte igényét az egységes fellépésre. Az emberek pártján állni nem »szezonális kérdés«, hanem kötelező érvényű állandó szolgálat!”
Gyergyószentmiklós, 2019. június 19.
-- 
MPP sajtóiroda Gyergyószentmiklós

Úzvölgye után Csíksomlyó jön?

Makkay József 2019. június 17.
 Az úzvölgyi magyar katonai temető körül kialakult cirkusz a romániai magyarságot ért verbális, jogi és fizikai atrocitások látlelete. Az elmúlt harminc évben ugyan nem ez volt a legsúlyosabb magyarellenes merénylet – és ahogy a román hatalom kétségbeesett vergődéseit nézzük, jönnek hamarosan újabb és újabb próbálkozások –, a mostani történet egy dologra mégis rávilágít: az erdélyi magyar közösség a többségi román hatalom kiszolgáltatottja. 
Az amerikai érdekbarátság árnyékában Románia számára jelenleg nincs semmiféle nemzetközi visszatartó erő, ami megálljt parancsolhatna a minden szinten elharapódzott magyarellenességnek. Mai helyzetünk persze nem újdonság, hiszen volt már ehhez hasonló az elmúlt száz évben. 
A két világháború között például az erdélyi polgármesteri hivatalokban nagybetűs román feliratok hirdették, hogy csak románul szabad beszélni, vagy a Regátból hozzánk telepített román tanító saját kénye-kedve szerint verhette a magyar gyerekeket. 
A közösségi jogtiprások területén a Ceauşescu-rendszer a mai állapotokon is túltett. De már az önmagában abszurd, ha azt kell méricskélnünk, hogy egy szabadnak mondott európai uniós tagországban mennyivel van több közösségi joga az erdélyi magyarságnak, mint a kommunista diktatúrában. 
Rögtön le is szögezhetjük: nem sokkal! 
Mindössze annyival jobb a helyzetünk, hogy akik már nem tűrik a megaláztatásokat, szabadon távozhatnak az országból. Valószínűleg éppen ez a „szabadság” motiválja magatartásában a kisebbségellenes román kormányokat, hogy az erdélyi magyarok közül minél többen hagyják el szülőföldjüket. Az elszórványosodott településeken ugyanis már „nincs velünk baj”, a hatalom nem tart tőlünk. Bukarest szempontjából a baj a tömbvidékekkel van, ezért most Székelyföld ellen folyik a „háború”. Kialakult helyzetünkért azonban nemcsak a többségi román politikai osztály a felelős, hanem a megkérdőjelezhető hatékonyságú érdekérvényesítő munkát végző magyar vezetőink is. 
Annak idején, amikor még tétje volt az RMDSZ „miniparlamentjének”, a Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) igen kemény viták folytak arról, hogy az RMDSZ-nek a román hatalmat támogató politikája helyett kőkemény külpolitikai építkezést kellene folytatnia, hogy semmilyen módon ne legitimálja a magyarellenes bukaresti törekvéseket. 
Mindez akkor süket fülekre talált, és az 1996-os hatalomra lépés óta folyik az „egy lépés előre, kettő hátra” nevű történet, aminek nyomán nemhogy autonómia nem született, hanem immár politikai foglyaink is vannak, és a román államhatalom ott tesz keresztbe a magyar közösségnek, ahol éppen tud. A közösségi hálón fogalmazta meg találóan egy erdélyi magyar egyetemi tanár, hogy az úzvölgyi temetőkisajátítás után bármi megtörténhet. 
Akár az is, hogy a csíksomlyói Nyeregben a Hármasoltárt sajátítja ki a román hatalom, és a közelében ortodox kolostort épít. Miért ne tehetné meg? Ha egy országban jogi szempontból már semmit nem jelent egy magyar önkormányzat tulajdonában levő temető, akkor értelemszerűen Székelyföld bármely más területét is ki tudják sajátítani, amihez a többségi államapparátus olyan birtoklevelet hamisít, amilyent akar. Jogállami körülmények között ez nyilván kivitelezhetetlen volna, de tudjuk, Románia nem jogállam. 
Van, aki úgy vélekedik, hogy a kormánypártokkal történő RMDSZ-es szakítás első látszatra több hátránnyal, mint előnnyel jár, mert az állam még inkább „betart” az erdélyi magyarságnak. De ez csak a látszat, hiszen eddig is ez történt, annyi különbséggel, hogy a „húzd meg, ereszd meg” politika némi kedvezményeket is biztosított a magyar közösség számára. De csak annyit, hogy magyar szempontból is látszólagos értelme legyen a kirakatpolitikának. Mára azonban mindenről lehullt a lepel. 
Talán éppen az úzvölgyi katonatemető körüli botrány ébreszti rá az erdélyi magyar érdekképviseletet arra, hogy az eddigi, kormánytámogató út járhatatlan. Helyette a belső összefogáson alapuló hatékony építkezés, önszerveződés és az erős külpolitika hozhat eredményt. Az erdélyi magyarságnak kell lerántania a leplet arról a Romániáról, amely éppen magyar segítséggel építette ki a kisebbségi jogok szempontjából nemzetközileg agyonszajkózott „mintaállami” nimbuszt.

Merkel rosszul lett a német himnusz alatt

Pörge Béla 2019.06.18. 
Rosszul lett Angela Merkel német kancellár, amikor az új ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt fogadta.
A német kormány nem adott ki közleményt arról, hogy Merkelnek van-e valamilyen egészségügyi problémája, vagy csak a melegtől lett rosszul. A kancellár egész testében remegve hallgatta végig a himnuszokat, utána azonban saját lábán ment be a tárgyalásra.
A találkozó utáni sajtótájékoztatón Merkel azt mondta, nem is lehetne jobban.
A tárgyalással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések visszavonásának feltétele az előrelépés a válság kezelésében, az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt kivetett szankciókat pedig csak akkor lehet visszavonni, ha Ukrajna visszakapja a területet

Merkel: Az Oroszország elleni szankciók feloldásához vissza kell csatolni a Krím félszigetet

2019. 06. 18.  MTI
A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében kialakult fegyveres konfliktus miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések visszavonásának feltétele az előrelépés a válság kezelésében, az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt kivetett szankciókat pedig csak akkor lehet visszavonni, ha Ukrajna visszakapja a területet – jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után hangsúlyozta, hogy Németország „teljes erővel” kiáll a kelet-ukrajnai válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás végrehajtása mellett. Arról is szólt, hogy Németország a demokratikus intézményrendszer és a gazdaság erősítését célzó reformokban és a korrupció elleni küzdelemben is támogatja a kijevi vezetést. Rámutatott, hogy a szövetségi kormány 2014 óta több mint 500 millió euróval (162 milliárd forint) támogatta Ukrajnát, amely Oroszország tevékenysége miatt “nagyon-nagyon nehéz keretfeltételek között” igyekszik fejlődni.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak ki kell tartania az Oroszország elleni szankciók politikája mellett, mert csak így lehet további vérontás nélkül lezárni az orosz-ukrán konfliktust. Mint mondta, Kijevben tudják, hogy a szankciók „fájdalmasak” a nyugati partnereknek. Kiemelte, hogy „nem mi kezdtük ezt a háborút, és reméljük, hogy minél hamarabb be tudjuk fejezni”.
Vita az Északi Áramlat-2 földgázvezetékről
Az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével – a Balti-tenger alatt – Németországba szállító Északi Áramlat-2 földgázvezetékről elmondta, hogy az ukrán és a német vezetés álláspontja ugyan „homlokegyenest” ellentétes egymással – Kijev elutasítja, Berlin nem utasítja el a vezetékrendszer kiépítését, illetve üzembe helyezését –, de nagyra értékelik, hogy a német kormány a Nyugatnak szánt orosz gázszállítások ügyében kiáll Ukrajna tranzitország szerepének megőrzése mellett.
Angela Merkel kérdésre válaszolva elmondta: számára „a lehető legszorosabban összekapcsolódik” az Északi Áramlat-2 üzemeltetésének megkezdése és Ukrajnán áthaladó orosz gázszállítások folytatása. Hozzátette: több alkalommal elmondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy „lényegbevágó, vagyis nagyon-nagyon fontos” kérdésként kezeli Ukrajna tranzitország szerepének megőrzését, és az orosz elnök rendre hangsúlyozta, hogy megérti ezt.
Rosszul lett Angela Merkel
Volodomir Zelenszkijt katonai tiszteletadással fogadták a berlini kancellária udvarán. Angela Merkel rosszul lett a hőségben, tűző napon tartott ceremónián. A 64 éves politikus reszketve hallgatta végig a nemzeti himnuszokat, de végül segítség nélkül végighaladt a díszsorfal előtt és vendégével bevonult hivatalába, ahol nagyjából egy órán keresztül tárgyaltak. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy kiszáradt, de időközben megivott legalább három pohár vizet, és már jól van.
Volodomir Zelenszikij berlini bemutatkozó látogatásán találkozik Frank-Walter Steinmeier német államfővel, gazdasági vezetőkkel és a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével, Annegret Kramp-Karrenbauerrel is. A látogatás alkalmából interjút adott a legnagyobb példányszámú német lapnak, a Bildnek, amelynek hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozni kíván az Európai Unióhozés a NATO-hoz.
Mint mondta, Ukrajna már most is az „európai család” tagja, és az ország népének az a „legnagyobb vágya”, hogy az uniós integrációnak is részese lehessen. Azonban azt is tudják, hogy ehhez „meggyőző teljesítményt” kell felmutatni. Hozzátette, hogy Ukrajna „már most is a NATO megbízható partnere, és a jövőben a szövetség megbízható tagja lehet”. A folyamat első lépéseként bevezetik a NATO-szabványokat az ukrán védelmi erőknél és a teljes biztonsági, védelmi szektorban – mondta Volodomir Zelenszikij.

Csődközelben az osztrák hadsereg

2019. 06. 18. -  MTI
Óriási pénzügyi nehézségekkel küszködik az osztrák hadsereg, és ha nem javul a helyzet, 2020-ban csődöt jelenthet – közölte kedden Thomas Starlinger osztrák védelmi miniszter.
Az osztrák hadsereg üzemeltetési és személyzeti kiadásai meghaladják a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket 2020-ig, ennek következménye teljes leállás lehet – figyelmeztetett Thomas Starlinger osztrák védelmi miniszter. A tárcavezető utalt arra, hogy katonai járműveket nem lehetne tovább üzemeltetni, a kiképzések pedig abbamaradnának. „Nem tudnánk az áram- és a vízszámlákatfizetni” – hangsúlyozta a miniszter az osztrák sajtónak nyilatkozva.
Starlinger szerint az osztrák hadsereg „messze van attól, hogy teljesíteni tudja az alkotmányban rögzített feladatait”. Ugyanakkor bizakodónak nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy ezt a forgatókönyvet még el lehet kerülni. Szeptember közepéig el kell készülnie egy állapotfelmérésnek, amelynek részletesen ki kell mutatnia, milyen keretfeltételekre van szükség ahhoz, hogy az osztrák lakosság védelmét a hadsereg a jövőben is képes legyen ellátni – tette hozzá.
Starlinger június eleje tölti be a védelmi miniszteri tisztséget, miután az osztrák néppárti-szabadságpárti koalíció egy botrány következtében összeomlott. Az 56éves vezérőrnagy ezt megelőzően Alexander Van der Bellen államfő mellett töltött be segédtiszti pozíciót.
Az osztrák hadsereg évente 2,2 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A vezérkar már márciusban sürgette, hogy a büdzsét 2022-ig 3,3 milliárd euróra növeljék. A májusi kormányválságot megelőzően a pénzügyminisztérium akkori vezetése a katonai kiadások megkurtítása mellett foglalt állást.

Az úzvölgyi katonai temető ügye már 2017-ben is napirendre került

2019. 06. 17. -  hirado.hu M1
Sok a kérdőjel az úzvölgyi katonai temetőben történt román–magyar konfliktus körül. Először az a kérdés vetődik föl, hogy a barbár nacionalizmus miért tör elő a románok egy részéből, ha székelyekről, magyarokról van szó? Miért ostromlott vár a magyar közösség a Keleti-Kárpátokban?
Miértek egész sorát lehetne felsorolni, kezdve a mindennapos történelemhamisítás gyakorlatán át a magyar és székely jelképek használatának szeparatista minősítéséig. Ugyanakkor biztató jelek is akadnak, az Adevarul például arról írt, hogy a temetőt száz évig a magyar közösség ápolta, és már csak ezért sem ártott volna valamiféle párbeszéd a sírkert ügyében.
Felvetődik annak a kérdése is, ha Dormánfalva a saját területén lévő román katonai temetőt elhanyagolta, mégis hogyan jön ahhoz, hogy a szomszéd temetőjét rendezze? Kisebb optimizmusra ad okot, hogy Kolozsváron közös román–magyar tüntetést tartottak a soviniszta uszítás ellen, körülbelül háromszázan vettek részt a demonstráción.
A magyar közösség intézményekkel rendelkezik, önkormányzati pozíciói vannak, törvények születtek anyanyelve és szimbólumai használatáról is. A vívmányokat garantáló jogot azonban gyakran felülírja a nyers erő, mint az úzvölgyi katonai temető esetében is. Az is elmondható, hogy a román és a magyar kapcsolatokban gyakorlatilag száz év elteltével sem változott meg a helyzet Erdély, különösen pedig Székelyföld ügyében.
A román politikát rendkívül agresszív térfoglalás jellemzi, de ezt meg kell próbálni megállítani – jelentette ki Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külpolitikai szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Véleménye szerint a román magatartás azért sem változott meg az évtizedek során, mert az oktatás is ugyanolyan formában zajlik, mint a régi időkben. Ez azt jelenti, hogy a diákok Románia történelmének tanulása során ugyanazt a narratívát látják, ami még Nicolae Ceausescu román diktátor idején volt jellemző. A tankönyvekből hiányzik az a 300–400 év, amikor Erdély még Magyarország része volt – hangsúlyozta.
„Ki akarják űzni a magyarokat és a magyar identitást”
A jelenlegi helyzetet tekintve az látszik, hogy ki akarják űzni az úzvölgyi magyarokat és a magyar identitást, és meg akarják szüntetni a csíkszentmártoni fennhatóságot – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Szerinte számon tartani is nehéz hány jogi normát sértett és sért meg Románia az úzvölgyi történésekkel összefüggésben.
Minden elemében jogsértő az a bírság, amelyet a román csendőrség vetett ki az úzvölgyi magyar katonatemetőt békés élőlánccal védő egyik székelyföldi magyar politikusra, Grüman Róbertre – mondta el. A bírság az ügy eddig megismert részleteinek fényében aligha tekinthető jogosnak és észszerűnek, a román alkotmányt, és a törvényeket illetően nem tekinthető megalapozottnak, továbbá semmilyen nyomós társadalmi szükséglet nem igazolta a gyülekezési jog gyakorlása miatt kirótt büntetés súlyosságát.
A románok egyetlen tagját sem vették őrizetbe
Ugyanakkor a rendőröket és a temetőt békésen védő magyarokat bántalmazó, a temetőt megrongáló, sírokat meggyalázó román emberek egyetlen tagját sem vették őrizetbe, és bírságot sem kaptak, pedig egy európai jogállamban már több tucat támadónak előzetes letartóztatásban kellene lennie, hiszen Úzvölgyében egy etnikai alapú, csoportosan elkövetett gyűlöletkeltő bűncselekmény történt – hangsúlyozta.
Pászkán Zsolt leszögezte, az úzvölgyi ügy már 2017-ben is napirendre került a székelyföldi románok nyári egyetemi összejövetelén. Már akkor is azt hangoztatták, hogy a kérdést meg kell oldani, de az első hivatalos lépés csak 2018 augusztusában történt, amikor a román művelődési minisztérium körülbelül 50 ezer eurót adott az úzvölgyi nemzetközi temetőre.
Megjegyezte, a pénzt egy olyan önkormányzatnak adták, amelynek nem tartozik hatáskörébe a szóban forgó terület. Kiemelte, a román állam több esetben is beavatkozhatott volna, hogy elkerülje a botrányt, ám nem tette meg, és gyakorlatilag hagyta, hogy megtörténjen az, ami megvalósult június 6-án.
Román nacionalisták támadtak rá a temetőt védő civilekre
Másfél héttel ezelőtt mintegy ezer székelyföldi tiltakozó alkotott élőláncot az úzvölgyi temető előtt, hogy megakadályozza a temetőben törvénytelenül kialakított román parcella felszentelését. A helyszínre érkező többezres román tömegben futballhuligánoknak látszó fiatalok is voltak, akik megkerülvén a csendőrségi egységeket hátulról jutottak be a sírkertbe, kitépték a székely kapu szárnyait, és utat nyitottak a tömegnek.

2019. június 18., kedd

Fontos részleteket árult el a rendőrség a Hableány tragédiájáról

Teljes körű vizsgálatot folytat a rendőrség Hableány sétahajó katasztrófája ügyében – mondta el Csécsi Soma, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője kedden délután a Teve utcában tartott sajtótájékoztatóján, melynek keretei közt ismertette a rendőrség eddigi tevékenységét. A szóvivő leszögezte: a Viking kapitánya nem állt alkohol vagy drog befolyása alatt. Csécsi Soma kitért arra is, hogy a BRFK történetében egyedülállóan nagyszabású nyomozást indítottak, melynek során egy 60 tagú nyomozócsoport állítottak fel. Portálunk kérdésére a szóvivő azt is elmondta, hogy az eddigi tudásuk szerint nem áll fenn a szándékosság gyanúja.
Mint ismert, a Hableány sétahajó május 29-én, este kilenc óra öt perckor ütközött a Viking Sigyn szállodahajóval, ami után másodperceken belül elsüllyedt. A fedélzeten tartózkodó 35 emberből csupán hét főt sikerült kimenteni, 25 áldozatot már azonosított a rendőrség, három embert még keresnek.
AZONNAL REAGÁLT A RENDŐRSÉG
A BRFK szóvivője keddi sajtótájékoztatóján elmondta, 21:15-kor érkezett az első állampolgári bejelentés a balesetről, de a rendőrség már korábban, 21:10-kor értesült a balesetről egy hatósági rádiós csatornán keresztül. Ennek köszönhetően az első rendőrségi egység már öt percen belül, az állampolgári bejelentéssel egyidőben a helyszínre érkezett és azonnal megkezdte az életmentést. Mindössze öt perccel később megérkezett az első járőr is a helyszínre, ezzel pedig megkezdődött a kutatás a túlélők után.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

EGYBŐL LECSAPTAK A VIKINGRE
Csécsi soma arról is beszámolt, hogy a baleset után a kiérkező hatóságok azonnal szemlét tartottak a Vikingen, de még ezt megelőzően intézkedtek arról, hogy a kapitánytól mintát vegyenek. Ennek elemzéséből kiderült, a kapitány sem alkoholt, sem kábítószert nem fogyasztott a baleset előtt. A szóvivő tájékoztatása szerint a rendőrség, több szakértővel közösen nyolcórás, mindenre kiterjedő szemlét tartott a hajón, melynek során közel 5000 felvételt csináltak, és felvettek minden hajózási és számítástechnikai adatot, amit a hajón találtak. Az igazságügyi, hajózási és nautikai szakértőket is felvonultató szemle során a hatóságok rögzítették a hajó orrán lévő sérüléseket és minden nyomot, anyag maradványt, ami a nyomozás során hasznos lehet. Elmondta, Visegrádon május 10-én újabb szemlét tartottak a Viking fedélzetén, ez azonban csak önellenőrzés jellegű volt, az eredmények a korábbi szemle eredményeit erősítették meg. Leszögezte, az első szemlén teljes értékű munkát végeztek, a nyomokat, adatokat, sérüléseket rögzítették szakértő jelenlétében, ezért a hajó visszatartását nem tartották indokoltnak.
A hajó távozása jogszerű és szakszerű volt -mondta a szóvivő.
FOLYTATÓDIK A NYOMOZÁS
A szóvivő ismertette, a BRFK már a baleset másnapján gyanúsítottként hallgatta ki a Viking ukrán kapitányát, akit aztán őrizetbe is vették, majd a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el az ügyben. Hozzátette, a nyomozás során kizárták, hogy a kapitány alkoholos vagy drogos befolyásoltság alatt állt volna a baleset idején.
A kapitány mellett 70 embert hallgattak ki tanúként, további 230 főt pedig szemtanúként. Ezen kívül a rendőrség lefoglalta 16 térfigyelő kamera képanyagát is, illetve minden elektronikus adatot, ami a Vikingen fellelhető volt. Ezzel együtt a szóvivő szerint a nyomozati anyag eléri a 4500-5000 oldalas terjedelmet.
Hozzátette, ennek elemzésére a kapitányság létrehozott egy 60 fős nyomozócsoport, melyet a legrutinosabb rendőrökből és nyomozókból állítottak össze, akik elemzik a lefoglalt adatokat és értékelik azokat. Csécsi kifejtette, a 60 fős egység egy kiemelten nagy csoport, melyben több szakterület képviselői is jelen vannak, többek közt közlekedés rendészeti szakemberek és technikusok.
ÁTVIZSGÁLTÁK A HABLEÁNYT IS
A Hableányt is átkutatták a nyomozás során. A roncsokat informatikus, igazságügyi, hajózási, nautikai, hidrológiai és műszaki szakértők is átvizsgálták, a maratoni, 26 órás szemle alatt. A szóvivő kiemelte, a vizsgálatot végző szakértők ez esetben is a lehető legszakszerűbb módon vizsgálták át a hajótestet, rögzítve mindent, ami segítheti a nyomozást.
Mint az ismert, az elsüllyedt Hableányt június 11-én emelték ki a TEK koordinálása mellett. Miután a hajót kiemelték, a hajót egy csepeli kikötőbe szállították, a szemle pedig még aznap, 18:50-kor megkezdődött. A hajó szemléjét a BRFK, a Készenléti Rendőrség és a Katasztrófavédelem, valamint szakértők jelenlétében végezték el. A szemlén a BRFK 4 különböző bűnügyi technikus, nyomozó, vízi rendőr, közlekedési rendőr. 3D-s szemlét hajtottak végre, ennek során 9 GB felvétel, rögzítettek minden sérülést. Lefoglalták a kommunikációs eszközöket és azokat a szakértők rendelkezésére bocsátották -fogalmazott.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

MÉG KERESIK AZ ÁLDOZATOKAT
A hiányzó három holttest kapcsán a szóvivő közölte, folyamatosan, a koreai hatóságokkal együttműködve kutatnak az áldozatok holttestei után, amíg csak lehetséges.
Azt is meg tudom erősíteni, hogy jelenleg három személyt keresünk eltűntként és a BRFK addig folytatja a keresést, amíg reális esély van a megtalálásukra-fogalmazott.
Csécsi elmondta, a magyar rendőrség felvette a kapcsolatot a Duna menti államok hatóságaival, akiknek támogatására számítanak a keresésben. Ezen felül a hollandiai hatóságokkal is kapcsolatot teremtettek, ugyanis korábban ott is okozott már balesetet a Viking kapitánya.
A magyarországi kutatómunkáról szólva a szóvivő kifejtette, a balesetet követően a keresés azonnal megindult, jelenleg a BRFK vízi rendőrei a keresésben együttműködnek a készenléti rendőrséggel, valamint a koreai katonákkal, tűzoltókkal, partiőrökkel. A keresés a Duna több mint 200 kilométeres szakaszán folyik, azaz a baleset helyszínétől délre az országhatárig, nem csak a vízben, hanem a folyó ár és hullámterületein is. A parton a keresési munkálatokat elsősorban partiegységek végzik, folyamatos kapcsolatot tartva a vízi és a légi felderítő egységekkel. A keresésben a BRFK összes bevethető hajója részt vesz, éjjel nappal. A szóvivő közlése szerint a kutatásban 14 hajón és a szárazföldön illetve a levegőben 50-100 ember vesz részt.
KI VOLT A HIBÁS?
Újságírói kérdésre Csécsi elárulta, a hatóságok vizsgálták annak a lehetőségét is, hogy a Hableány kapitánya hibázott volna, azonban mint fogalmazott, a nyomozás állása szerint egyelőre egy személlyel szemben merült fel a megalapozott gyanú, az pedig a Viking ukrán kapitánya. Portálunk kérdésére a szóvivő azt is elmondta, hogy az eddigi tudásuk szerint nem áll fenn szándékosság, vagyis a katasztrófát véletlenül idézték elő. Jelen állás szerint a kapitányt halálos tömegszerencsétlenséget előidéző közvetlen veszélyeztetés gondatlan bűncselekményével gyanúsítják.

Svéd politikus: A muszlimok nem akarnak svédek lenni

2019. JÚNIUS 18. MANDINER
A magyar bérek száguldanak, a gazdaság pedig a svéd ötszörösével növekszik. Ezért sem javasolja a migránsok tömeges befogadását Erik Almqvist, aki nem látott még a családokra többet költő országot Magyarországnál. A Svéd Demokraták volt gazdasági szóvivője egyetért a magyar gazdaságpolitikával, ami miatt Magyarország egyre jobb hely, Svédországban viszont kevés az esély a javulásra. Éppen ezért költözött Magyarországra és azt szeretné, ha gyermeke is itt nőne fel. A volt politikussal a Mandiner készített interjút.
Ha a Fidesz állítja maga mögé a legnagyobb mértékben a választókat, akkor miért érik ilyen erős támadások az unióból és Nyugat-Európából?
Amit a Fidesz az elmúlt kilenc évben véghezvitt az nagyon különleges egy konzervatív párttól a modern Európában. Az elmúlt négy-öt évtizedben – nyugati szempontból – a konzervatív pártok nem igazán védték az érdekeiket és nem mentek bele politikai harcokba a szocialistákkal és a liberálisokkal a nemzeti parlamenteken kívül. Emiatt átadták a liberálisoknak és a baloldalnak a kulturális szektort, az iskolarendszert, a vallást, a társadalmi szervezeteket, vagy az arról a kérdésről való döntés jogát, hogy miként írjuk a történelmünket. Nyugat-Európában a balliberális erők teljesen dominálják a társadalom e területeit.
Az egész folyamat szimbolikusan talán 1968-ban kezdődött a francia diáklázadásokkal, amelyek aztán továbbgyűrűztek Svédországba is. Ez az 1940-es években született generáció túlsúlyhoz jutott a médiában, a kulturális szektorban, az egyetemeken és a kutatásokban, mindenhol. A Fidesz ez ellen harcol és védekezik. A baloldal Antonio Gramsci elveit követi, ahogy elfoglalja az intézményeket és megváltoztatja a politika és politizálás módját, a politikai viták kereteit.
A Fidesz igyekszik visszaszerezni az elveszett intézményeket, amelyek a balliberálisokat védik. A balliberális elit megrémült ettől egész Európában.
Miért? 
Magyarország azért nem tűnik olyan veszélyes nagyhatalomnak.
Ha tovaterjed az, amit a Fidesz elkezdett, akkor a balliberális vélemény- és társadalmi kontroll megrendül. Nem annyira az a fontos, hogy éppen megnyernek vagy elveszítenek egy választást. A társadalom feletti kontrollt annál inkább akarják. Ezért tart annyira az európai baloldal Orbántól és a Fidesztől.
Ezek szerint ön nem osztja a nyugati baloldal aggodalmait, hiszen évek óta Budapesten él. Most, hogy saját tapasztalatból tudja összehasonlítani Svédországot és Magyarországot, hol nevelné fel szívesebben a gyermekeit?
Talán észrevette, hogy magyar feleségem hat hónapos várandós. Ha tíz évvel ezelőtt kérdezte volna, akkor még csak egy-két évre terveztem előre. De ha az embernek családja van, akkor már azon kell gondolkodni, hogy milyen társadalomban szeretnénk élni 15 év múlva.
Egy kisgyermekkel még szinte bárhol meg lehet találni a biztonságos környezetet. De a kamaszokkal már sokkal nehezebb, mert nekik egy szélesebb értelemben vett stabil, biztonságos környezet kell, jó iskolákkal, ahol rend van és minőségi oktatás. De az is lényeges, hogy lehet-e biztonságban focizni vagy este a városban sörözni a barátokkal, amikor majd 18 évesek lesznek.
Sajnos nem látok semmiféle reális esélyt, hogy Svédország 15 év múlva jobb hellyé válna, sőt az ellenkezője látszik. És még ha Magyarország szegényebb ország is, itt nem csak érezhető fejlődést látok évről évre, de biztonságos társadalomról van szó, jó iskolákkal. Egyértelműen Magyarországot választanám.
Svédországban nem biztonságos éjszaka egyedül sétálni egyes városokban?
Amikor én gyerek voltam, Svédországban bárhol, bármikor biztonságban mozoghattam, de mára ez csak a gazdag, védett területeken élők kiváltsága. Ezeken a területeken kívül nagyon elővigyázatosnak kell lenni. Egyre jobban hasonlít a svéd helyzet az Európán kívüli országokhoz, ahol egyes gazdag, szigorúan őrzött negyedekben biztonság honol, de máshol nagyon tudni kell, hogy merre tévedünk. Egyesek talán ugyanezt mondanák el a nyolcadik kerületről Budapest esetében, de én sok időt töltöttem a nyolcadik kerületben, ahol még ingatlanbefektetéseim is voltak, a közelben éltem is.
A nyolcadik kerület semmi Stockholm veszélyes részeihez képest.
A svéd iskolák híresek a magas színvonalú oktatásról, de ön mégis inkább Magyarország mellett döntene, ha a gyermekeiről van szó. Miért?
A svéd iskolák a hetvenes években az egész világon a legjobbak voltak. Mindig úgy hivatkoztak rá, hogy ez itt a legjobb oktatási rendszer a világon. Azóta az oktatás minőségében lassan elkezdtünk visszacsúszni, aminek két fontosabb oka van.
Az első az ideológia. A diákokat a tanárok nem utasíthatják: csak támogatniuk szabad őket, hogy megtalálják az egyénileg legmegfelelőbb utat a tanuláshoz. Nem mondhatják meg nekik, hogy mit és hogyan kellene megtanulni. Bizonyos szabadság természetesen jó, amikor elég érettek vagyunk ahhoz, hogy önállóan is felelősen tudjunk tanulni, de a gyerekeknek szabályokra, korlátokra, irányításra és tanácsokra is szükségük van. A svéd oktatás már nem szentel figyelmet a tudásra, hanem inkább megpróbál kreatív egyéneket formálni.
A második hatalmas probléma a migráció. Az elmúlt évtizedek bevándorlásának hatására teljesen átalakultak a svéd osztályok. Az osztályok felében nagy problémák vannak az oktatási körülményekkel. Minden nap olvasni iskolai ügyekről, olykor rendőrt is kell hívni a svéd iskolákhoz, mert egyes egyének nem tisztelik az iskolai dolgok menetét, nem foglalkoznak a szabályokkal.
Ön írt arról, hogy a szexuális erőszakok növekvő aránya civilizációs hanyatlásra utal Svédországban. Ez egy ideiglenes mellékhatása lehet a migrációnak vagy csak statisztikai módszerek változásairól van szó?
A bejelentett szexuális erőszakok száma nagymértékben nőtt, ezt adatok is alátámasztják. Azt, hogy ez csak egy átmeneti állapot-e, nem lehet kijelenteni, mert eddig sajnos sem a migráció, sem a szexuális erőszakok száma nem mutatott csökkenést. Mindkettő növekszik, szerintem kéz a kézben járva.
Nem helyes a migrációról túlzott általánosságban beszélni. Nyilván nem a kínai migránsok erőszakoskodnak.
Az egésznek leginkább a kultúrához és a női férfi viszonyokról, a nők jogairól való gondolkodáshoz van köze.
Azok a kultúrák a legveszélyesebbek, amelyekben a nőknek el kell rejteniük magukat, ahol nem vezethetnek autót és ahol ma is az apjuk, majd a férjük tulajdonának számítanak. A svédek sokáig úgy gondolták, hogy Svédország olyan nagyon sikeres ország, hogy mindenki olyanná szeretne válni, mint mi svédek. Nekünk csak az a feladatunk, hogy megmutassuk nekik az utat és adjunk nekik elég időt, hogy olyanokká váljanak, mint mi vagyunk. A svédek azonban nem veszik észre, hogy nem mindenki olyan gyenge az identitásában, mint ők. A muszlim világból érkező embereknek – akikről eddig is beszéltünk – nagyon erős az identitása és nem fogják ezt megváltoztatni, hogy svéddé váljanak.
A muszlimok nem akarnak svédek lenni.
Nem látom, hogy a növekvő erőszak miért lenne ideiglenes jelenség, de csak az idő ad majd választ.
Összességében mit gondol a tömeges migráció gazdasági hatásairól? Képes lehet hozzátenni valamit a gazdasági fejlődéshez a tömeges bevándorlás?
Természetesen nem. Már hat éve nem vagyok politikailag aktív, de amikor tagja voltam a Svéd Demokratáknak, akkor folyamatosan a migráció gazdasági, költségvetési hatásairól beszéltünk. Nagy kérdés volt ez és sok migrációpárti küldözgetett nekünk rengeteg tanulmányt, amely azt próbálta bizonyítani, hogy a migráció gazdaságilag előnyös. De világos volt, hogy mindezen elemzésekben egészen nyilvánvaló hibák szerepeltek. A migráció sosem volt gazdaságilag előnyös és ez ma sem változott.
A migrációval kapcsolatban egyedül arról érdemes vitatkozni, hogy mennyire költséges.
Tehát tömegesen importálunk afrikai termelékenységű dolgozókat, akiktől furcsa módon pozitív gazdasági hatásokat várnánk.
Ráadásul Svédországban a munkaerőpiacon nagyon magas a minimálbér. A minimálbér sokkal magasabb, mint bárkinek a bére a szomáliai középosztályban.
Svédországban egyszerűen nem éri meg alkalmazni őket és havonta kifizetni nagyjából egymillió forintot olyan emberek munkaköltségére, akik például Szomáliából, vagy Afganisztánból érkeznek és közel sem képesek ezt az összeget kitermelni a munkájukkal. A társadalmi költség sokkal nagyobb lesz, mint amennyit a bevándorló képes előállítani. Ezért maradnak munkanélküliek és végül teljesen az adófizetők pénzéből, esetleg az állam által finanszírozott alibimunkahelyeken kell dolgozniuk.
Vannak olyan svéd önkormányzatok, ahol épp emiatt adókat emeltek a tömeges migráció hatására.
Svédországban a leggazdagabb önkormányzat szeretné azonnal emelni a helyi jövedelemadót 1,4 százalékponttal. Rengeteg adóemelés várható, helyi és regionális szinten is a következő két-három évben, mert


a jóléti rendszer nem tud lépést tartani a növekvő népességgel és egyre több sebből vérzik. Egyre több forrás kellene, ezért emelni kell az adókat.

Tehát a jövedelem újraelosztása zajlik a svéd lakosságtól a bevándorlók felé?
Természetesen. Ez a jóléti állam logikus következménye. Ez egy homogén nemzettel, amelyben szinte mindenki rendelkezett egy tisztességes minimális képzettségi szinttel, jól is működött.

Van esély arra, hogy hosszú távon integrálni tudjuk a migránsokat, akik például az elmúlt 4-5 évben érkeztek?
Fontos az, hogy honnan érkeznek a bevándorlók, mert vannak bevándorlók Lengyelországból és Tajvanból, akikkel semmi probléma, de a helyzet teljesen más, amikor a közel-keleti, vagy az afrikai migránsokról van szó. Ebben az esetben sokkal kisebb annak az esélye, hogy megfelelően integráljuk őket.

A magyar modell az, hogy Magyarország költi a legtöbb pénzt a családokra az Európai Unión belül…
… közel a GDP öt százalékát, ami talán a legmagasabb a világon is, még nem láttam a családokra többet költő országot.

Minden fejlett országnak vannak demográfiai gondjai, az egyetlen fejlett ország, amelynek fenntartható a születési aránya, 2,1-es értékkel Izrael.

Két szokásos módja van a népességcsökkenés megállításának. Az egyik az, hogy rengeteg pénzt adunk azoknak, akiknek sok gyerekük van, ahogy Svédország is teszi. A másik mód az, hogy adócsökkentéssel, kedvező hitelekkel támogatjuk a családokat, mint Magyarország.


A svéd verzió a lakosságnak azt a részét fogja elérni és ösztönözni több gyerek vállalására, amelyik a legkisebb termelőképességű, mert nekik a pénz sokkal nagyobb ajándék, mint a magas iskolázottságú embereknek. Svédországban ők a nem európai hátterű emberek.

A magyar koncepció ennek az ellentéte, pont a középosztályt célozza meg, amely sokkal nagyobb termelő képességű. Magyarország felismerte, hogy a demográfia létkérdés és nagyon jó irányba halad. Kit engedünk be? Hány gyermek születik? És kinél születnek a gyermekek? Ezek alapvető kérdések.

Magyarország akkor is jó úton van, ha továbbra sem érte el a 2,1-es születési arányt, de sokat javult a helyzet a mélyponthoz viszonyítva. Egyik európai országnak sem sikerült még megoldania a helyzetet.

A teljes interjút a Mandiner oldalán olvashatják.