2019. augusztus 23., péntek

AZ ÉJSZAKAI NYITVATARTÁS KORLÁTOZÁSÁT ÉS AIRBNB-MORATÓRIUMOT SZERETNE AZ LMP ÚJ BUDAPESTI ELNÖKE

Hutter Marianna 2019. augusztus 18.
Annak a pozíciónak, amiben 2014-ben volt az LMP, jelenleg nincsen tere a Fidesz választási rendszere miatt – mondja az összefogás kapcsán Heltai László, az LMP új budapesti elnöke. Az Azonnalinak adott interjújából kiderül az is, hogyan védené a budapestieket a buliturizmus káros hatásai ellen; mi a gátja annak, hogy a DK és a Momentum valódi környezetvédelmi intézkedések mellett álljon ki; és hogy ha a zöld fordulatra törekvő KDNP kérné, adna-e nekik tanácsot az LMP.
Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás
„A remény is meghalt” – ezekkel a szavakkal búcsúzott a párttólelődje, a korábbi budapesti elnök, Moldován László. Ezt az LMP EP-választási eredményét nézve nehéz lenne cáfolni, ön tudná valamivel?
Persze. A választási eredmény egy pillanatfelvétel, ami tükrözte a választók hozzáállását az adott időpontban.
Az utolsó tíz napban esett be az LMP-t támogatók aránya, tehát sokkal több potenciális szavazója van, mint amit az eredmény mutat.
Mit gondol, miért szerepelt az LMP Budapesten is ennyire gyengén?
Az egész országban rosszul szerepelt az EP-választáson, a trendektől nem volt eltérés a fővárosban sem. A különbségek megmaradtak: Budapest belvárosában 3,5 százalékot értünk el, máshol meg 2 százalékot, persze ez nem egy nagy eredmény.
Ön budapesti elnökként hogyan tervezi rendbe tenni a párt fővárosi részét?
Most az önkormányzati választások az előttünk álló nagy feladat, és én arra szerződtem, hogy ezt menedzseljem. Az LMP-nek majdnem minden kerületben lesz önkormányzatiképviselő-jelöltje, így a feladatunk sikeressé tenni az együttműködéseket, amelyekben indulunk.
„Én őszig mindenképp folytatom önkormányzati munkámat, utána pedig annak függvényében, hogy sikerül-e a kerületben az ellenzéki pártoknak megegyezni egy méltányos és hatékony koordinációban” – ezt ön írta ki a közösségi oldalára az EP-választást követően. 
Sikerült méltányos és hatékony koordinációkat létrehozni?
Vannak hiányosságok és hiányérzetem, de a kerületek többségében sikerült. Továbbra is tartom, hogy az LMP-nek az ellenzéki oldalon van a helye, ellensúlyt kell képezni az Orbán-rendszerrel szemben, és ez Budapesten jó eséllyel megtehető, ebben nekünk segítenünk kell. Nyilván vannak nehézségek, hiszen az LMP számára új a helyzet és a többi párt számára is, hogy ennyire széleskörű együttműködést kell létrehozni a különböző ideológiájú pártok között.
Ön akkor nem tart attól, hogy Párbeszéd 2 lesz az LMP?
Nem. De az LMP-nek meg kell újulnia. Nyitottabbá kell válnia, szövetséget kell kötnie a zöld mozgalmakkal és más zöld pártokkal. Ráadásul a Fidesz választási rendszere miatt már kevésbé járható az út, amin eddig mentünk az eddigi választásokon.
Tehát annak a pozíciónak, amiben 2014-ben volt az LMP, jelenleg nincsen tere.
Az LMP helye az ellenzéki oldalon van, ez nem azt jelenti, hogy mindig mindent elfogadunk, de meg kell találni az együttműködés formáit, és meg kell találni az LMP helyét ebben a térben – ez pedig egy zöld pólus.
Erre mondta szintén az elődje, Moldován László, hogy Gyurcsány mögé állnak be tulajdonképpen.
Lehet ilyen jelszavakat mondani, én ezzel nem értek egyet. Helyben nem a pártközpont, hanem a helyi képviselők dolgoznak, ők képviselik az helyi szavazókat. Itt sokkal kevésbé fontos, ki melyik párt képviselője. Például Terézvárosban elég jó csapat jött össze, és ha sikerül nyerni, képesek leszünk megújult politikát folytatni. A hatodik kerület Budapest közepén van, ez a terület a leginkább fenyegetett a klímaváltozástól, a hőszigethatástól, minimális zöldfelület van, tehát egy olyan politikát kell folytatni, ami megmutatja, hogyan tudnak itt az emberek 10-20-50 év múlva is létezni és élni. Az itteni polgármesterjelölt, Soproni Tamás osztja ezeket a nézeteket.
Terézvárosban beadott egy előterjesztést, hogy hirdessen klímavészhelyzetet a kerület. Azon túl, hogy ez jól hangozhat a választóknak, van valami konkrét haszna is?
A klímavészhelyzet kihirdetése azt jelenti, hogy tudatában vagyunk ennek a fenyegetésnek, és komolyan vesszük. Ez önmagában csak egy plecsni lenne, de klímavédelmi tervet is kellene készítenie a kerületnek, például hogy hogyan fogjuk zöldíteni a területeket, hogyan tesszük hűvösebbé az utcákat, élhetőbbé a lakásokat, mit kezdjünk a villámárvizekkel, vagy hogy hogyan működjön hulladékmentesen az önkormányzat.
Azt például hogyan oldanák meg, hogy a sok terézvárosi turista és a lakosok között ne legyen konfliktus?
Kezdetben jó hatása volt a buliturizmusnak: a lerobbant üzletek, épületek megújultak, de azt gondolom, hogy ez már túlhaladta a hely eltartóképességét, ezért korlátozásokra van szükség. Korlátozni kell az éjszakai nyitvatartásokat és az Airbnb-t, vagyis a rövid távú lakáskiadást, hiszen senkinek sem jó, ha eltűnnek a kerület őslakosai.
Ezeket hogyan lehetne megvalósítani a gyakorlatban?
Zárvatartás tekintetében Terézváros tekintetében elég jól működik a gyakorlat, amit az elmúlt öt évben folytattunk az önkormányzatban.
Ott új vendéglátóhelyeknek csak azzal a feltétellel adtunk ki engedélyeket, hogy hétköznap éjfélkor, pénteken és szombaton pedig legkésőbb hajnali kettőkor bezárnak.
Ez nem egy drasztikus szabályozás, évek alatt fejti ki a hatását, de tudjuk ajánlani a többi kerületnek is.
Az Airbnb esetében viszont moratóriumot kellene hirdetni: mostantól kezdve ne lehessen több airbnb-s lakást „nyitni”. A moratórium ideje alatt pedig olyan szabályozást kell kialakítani, ami nem csak a társasházakra bízza a döntést, hogy lehessen-e rövidtávra lakást kiadni – mert van, ahol már kisebbségben vannak a valós lakók.
Tehát olyan szabályozás kell, ami egynegyed- vagy egyharmad arányban szabályozza az így kiadható lakások arányát egy házban, emellett pedig rendezni kell az adózási helyzetüket. Továbbá a hosszútávú lakáskiadást ösztönző lépéseket is kell tenni, mert az Airbnb-nek is szerepe van abban, hogy olyan drágák az albérletek, hogy például egy tanár nem tud magának lakást megfizetni a kerületben.
Reálisan mi az, amit az LMP remélhet az őszi önkormányzati választásoktól?
Reálisan nézve azt gondolom, egy tucatnyi önkormányzati képviselőnk lesz, rajtuk pedig nagy felelősség, hiszen ők képviselik majd a zöld gondolatokat.
És most van szükség igazán az LMP-re, mert napjainkban kezd bekövetkezni az a klímakatasztrófa, amit tíz éve mondunk, és mi tudjuk azt, hogy erre mi a válasz és azt hogyan lehet megvalósítani.
Közben a Momentum szerint is alap zöldnek lenni, a DK is elkezdett ilyen kérdésekkel foglalkozni, még a KDNP-nek is eszébe jutott, hogy mostantól kiemelten foglalkozzon a teremtésvédelemmel. Elég lesz az LMP-nek hosszú távon a zöld fókusz?
Azt könnyű mondani, hogy zöldek vagyunk és szeretnénk, ha a Föld megmenekülne. Az ehhez szükséges intézkedéseket viszont már nehezebb meglépni: például ha a Momentumra és a DK-ra gondolunk, ők sokkal liberálisabb pártok, az ő piacbarátságuk biztosan gátja annak, hogy olyan valódi környezetvédelmet segítő intézkedések mellett kiálljanak, mint például az EU-ban az erőforrások szabadkereskedelmének korlátozása.
Ami a KDNP-t illeti, ha ők tényleg zöldek akarnak lenni, akkor még nagyon hosszú út áll előttük. Sok sikert kívánok nekik ehhez, de az eddigi cselekedeteik nem támasztják alá, hogy ezt a kérdést bármennyire is komolyan vették volna. Sőt.
Ha a KDNP kérne, az LMP adna nekik tanácsot zöld ügyekben?
Természetesen, hiszen a cél az közös kell, hogy legyen. Ha tényleg megtérnek, mi annak csak örülünk

Szeptember 15-től minden megyei kórházban működnie kell szervkivevő központoknak

 2019. augusztus 23. 
Szeptember 15-étől az ország valamennyi megyei kórházának kötelező módon működtetnie kell szervkivevő központot - közölte csütörtökön Besztercén Sorina Pintea egészségügyi miniszter. A tárcavezető elmondta, az elmúlt héten négy szervkivételre is sor került Romániában. Ezek között volt immáron "szokványosnak" számító máj- és vesekivétel, illetve egy szívkivétel is. 
A szívet - az Eurotransplant szervezettel való együttműködés révén - egy 17 éves, németországi fiú kapta meg, miután a Romániában szívátültetésre várók között nem találtak kompatibilis befogadót. A miniszter hozzátette, az Országos Transzplantációs Ügynökség igazgatójával, Radu Zamfirral közösen úgy döntöttek, hogy szeptember 15-étől kötelezővé teszik valamennyi megyei kórház számára szervkivevő központok működtetését. 
"Vannak intenzív osztályaink, a kórházak nagy része rendelkezik megfelelő felszereltséggel, ideje elkezdeni dolgozni. Átszerveztük az országos transzplantációs programot, van lehetőség az ebben részt vevők anyagi ösztönzésére, ideje gondolni azokra betegekre, akik szervekre várnak" - szögezte le Pintea. Az egészségügyi miniszter részt vett csütörtökön a besztercei megyei sürgősségi kórház bővített és felújított intenzív osztályának felavatásán. (agerpres)

2019. augusztus 22., csütörtök

Évek óta látványosan apad a magyar államadósság

2019. AUGUSZTUS 22. Horváth Éva
BŐVÜL A GAZDASÁGI MOZGÁSTÉR, A KÖLTSÉGVETÉS FORRÁSAI STABILAN BIZTOSÍTHATÓK
Az első fél év végére hetven százalék alá süllyedt az államháztartás adóssága a GDP arányában. Ilyen mélyponton bő tizenegy éve nem állt a mutató. A 2008 őszén mért alacsony értéket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének felvétele követte, amelyre szükség volt a gazdasági válság hatásainak kivédésére. A mutató alakulásában sokat segít a hazai gazdaság kiemelkedően jó teljesítménye, így az év végére 67, 2021 után pedig hatvan százalék alá mérséklődhet, teljesítve a maastrichti elvárásokat.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a bruttó hazai termék (GDP) 67 százalékát érte el az idei második negyedév végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt, ami 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a március végi aránynál, s bő 11 éves mélypontot jelez – áll a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól szóló, tegnap kiadott jelentésében.
Az államháztartás nettó tartozása is tovább csökkent, az 54,9 százalékos aránynál az elmúlt tíz évben csak magasabbat regisztráltak. Az Eximbankkal együtt számolt államadósság egy éve még 74, a múlt év végén pedig 70,8 százalékon állt a kimagasló nominális GDP növekedésnek köszönhetően. Amennyiben ez a lendület folytatódik, az idei év végére 67, jövőre 63,2 százalékra csökkenhet az államadósság rátája, 2021 után pedig 60 százalék alá mérséklődhet – hangsúlyozta elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az MNB pénzügyi számlái alapján az államháztartás finanszírozási képessége (vagyis többlete) a második negyedévben 120 milliárd forintot, a GDP 1,1 százalékát tette ki, az első fél évben pedig 151 milliárd forint többletet mutatott. Az elmúlt négy negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) a GDP 1,2 százalékára süllyedt, így az államháztartás hiánya idén is alulmúlhatja az egész esztendőre tervezett 1,8 százalékos hiánycélt, miközben az év második felében bevezetett család- és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet – húzta alá Suppan Gergely, aki szerint a büdzsé kiváló helyzetét a központi költségvetés pénzfogalmi adatai is alátámasztják az első hét hónapban 352,7 milliárd forintos hiány ellenére.
A deficit oka ugyanis az volt, hogy míg a január–júliusi időszakban 441 milliárd forint bevétel érkezett Brüsszelből, az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek. Az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva 57 milliárd forint többlet lett volna a költségvetésben, szinte minden adónem bővülése meghaladta az idei terveket.
– A GDP-arányos államadósság immáron hatos számmal kezdődő szintje egyértelműen arra utal, hogy elérhető közelségbe került a maastrichti krité­rium teljesítése – emelte ki kérdésünkre Boros Imre közgazdász. Megjegyezte: az adatok is azt a tényt erősítik, hogy bármennyire is igyekeznek a nemzetközi intézmények és a hitelminősítők Magyarországot egy kalap alá beszuszakolni az eurózóna országaival, az egyre kevésbé sikerül nekik. Az MNB 0,9 százalékon tartott központi irányadó rátája jó döntésnek bizonyult, s látszik, hogy az európai intézmények kamatemeléstől ódzkodó magatartása is ebbe az irányba mutat.
– Az államnak viszont egyre nagyobb mozgástere van, és a költségvetés forrásainak bővülése is biztosítható. Így akár már a nullás költségvetés is kézzelfoghatóvá válik – húzta alá a szakember.

A Nemzetközi Valutaalap delegációjának vezetőjét, Tanosz Arvanitiszt 2013-ban fogadta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként. Több kölcsönre már nem lesz szükség 
Fotó: MTI/Beliczay László

Az MNB adatai szerint a második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó megtakarítása 120 milliárd forintot, a negyedéves GDP 1,1 százalékát tette ki. Ugyanekkor a központi kormányzat nettó megtakarítása 179 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 mil­liárd forintra rúgott az április–júniusi időszakban. Az adósságot a tranzak­ciók 113 milliárd forinttal, az átértékelődések 47 milliárd forinttal növelték a vizsgált időszakban. A háztartások nettó megtakarítása az év második negyedében 638 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki.

Magmakása a Csomád alatt

2019. AUGUSZTUS 22. Ötvös Zoltán
AZ INAKTÍVNAK TŰNŐ VULKÁNOKAT IS FOLYAMATOSAN FIGYELNI KELL
Meglepően sok olvadék lehet a székelyföldi Csomád-vulkán alatti magmatározóban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy kis időn belül biztosan működésbe lép.
A Földön évente átlagosan hatvan vulkán tör ki, amelyek többsége korábban is működött. Az elmúlt évszázadokban azonban előfordultak olyan kitörések, amelyek esetében a tűzhányó feléledése váratlan volt. Azokat a vulkánokat, amelyek az elmúlt tízezer évben működtek, a vulkanológusok potenciálisan aktív tűzhányókként tartják számon, utalva arra, hogy ezek a jövőben is kitörhetnek. Azokat, amelyek több tízezer éve szunnyadnak, inaktívnak vélik. A székelyföldi Csomád-vulkán harmincezer éve tört ki utoljára, de nem lehetünk abban biztosak, hogy az a kitörés volt az utolsó. Nemzetközi szinten is újdonságnak számító eredményt közöltek ugyanis magyar, román, francia és svájci kutatók a Csomád-vulkánról, amely az Earth and Planetary Science Letters tudományos lapban jelent meg. Az eredményről beszámolt a National Geo­graphic és a Smithsonian Magazine is.
– Amíg magma van alattuk, ezek is kitörhetnek – állítja Harangi Szabolcs, a tanulmány egyik szerzője. Az ELTE professzora, a Kőzettan-Geokémiai tanszék és az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a munkatársaival 15 éve vizsgálja a Csomádot, a Kárpát–Pannon-térség utoljára működött tűzhányóját. A kutatómunka Szakács Sándor kolozsvári geológusnak egy szakmai konferencián tartott előadása alapján indult el. Szakács felvetette a vulkáni veszély lehetőségét térségünkben, ennek alátámasztására azonban megfigyelések, adatok kellettek. Harangi és munkatársai meghatározták a vulkánkitörések időpontját, valamint a kitörések közötti időtartamot, tehát a szunnyadás idejét. Ezek alapján arra következtettek, hogy a Csomád egy hosszan szunnyadó vulkán, a működések között akár több mint százezer év is eltelt. A vulkáni kőzetekben lévő cirkonkristályok vizsgálatával megállapították, hogy a vulkán alatt folyamatosan volt magmatározó, azaz az elmúlt egymillió évben mindig volt magma a földkéregben. Szunnyadási időszakban egyfajta magmakása található ott, ami azt jelenti, hogy több mint 70 százalék kristály alkotja a magmát. A vulkanológus szerint ez önmagában nem tud kitörni, azonban egy friss, új magma okozta hőhatás vagy keveredés esetén gyorsan reak­tiválódhat, azaz olvadékban gazdagabb és kitörésre már képes magma jöhet létre. Amíg tehát van magmakása a vulkán alatt, addig fennállhat a vulkáni működés lehetősége.
Harmincezer évvel ezelőtt tört ki utoljára a székelyföldi tűzhányó Fotó: Fodor István

A kutatócsoport soproni geofizikusokkal együttműködve vizsgálta, vajon van-e magma jelenleg a Csomád alatt. 2015-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a 8–20 kilométer mélységben észlelt „geofizikai anomália” olvadékot tartalmazó magmát jelezhet. A mostani tanulmányban több egymástól független módszerrel elemezték, hogy mennyi lehet a magmában lévő olvadék mennyisége. Eredményük azt mutatta, hogy meglehetősen sok, 20–56 köbkilométer mennyiségű. Ez jóval több, mint ami az eddigi kitörések során a felszínre jött! Ez az olvadéktartalom akár húszezer Kheopsz-piramisnak megfelelő mennyiséget jelenthet a mélyben.
A kutatási eredmény egyik fő újdonsága, hogy ilyen sokrétűen még nem vizsgáltak meg egy inaktívnak tűnő vulkánt, hogy van-e alatta még magma. – Az egymástól független vizsgálatok eredményeit értékelve nem vonhattunk le más következtetést, mint hogy a Csomád alatti magmatározóban helyenként akár az 50 százalékot is meghaladja az olvadéktartalom. Ez azért fontos, mert magma csak akkor törhet a felszínre, ha olvadéktartartalma nagyobb 45-50 százaléknál – olvasható az ELTE portálján Michael Laumonier-nek, a tanulmány vezető szerzőjének gondolata.
Az eredmény ismeretében mondhatjuk-e azt, hogy a Csomád bármikor kitörhet? – Határozottan azt kell mondanom, hogy nem! – hangsúlyozza Harangi Szabolcs. – Egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a Csomád kitörés előtt állna. Azonban ennek jövőbeli lehetőségét a tudományos eredmények alapján nem zárhatjuk ki, és ezért fontosak a további kutatások, fontos megérteni, hogy miképpen működnek ezek a tűzhányók. Mindaddig ugyanis, amíg van olvadék a magmatározóban, megtörténhet a reaktiválódás, azaz a kitörésre képes magma kialakulása. Ha már teljesen szilárd lenne az egykori magmatározó, akkor erre nem lenne esély. Az új kutatási eredmény egyik fő üzenete, hogy a látszólag inaktív vulkánok is úgy viselkednek, mint az aktív és potenciá­lisan aktív tűzhányók, azaz létezhet alattuk olvadéktartalmú magmatározó.
Ezekre a több mint tízezer éve nem működő tűzhányókra a kutatócsoport a PAMS vulkán elnevezést javasolta, ami annyit jelent, hogy tudományos megfigyelések, adatok utalnak arra, hogy alattuk van még magmás test, azaz ezek potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánok. A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy e vulkánokra is figyelni kell, hiszen az emberek nem sejtik, hogy működésbe léphetnek, így akár komoly veszélyt jelenthetnek. A kutatócsoport jelenleg azt vizsgálja, hogy mennyi idő alatt képes feléledni egy ilyen hosszan szunnyadó vulkán, azaz vált át a teljesen inaktívnak tűnő állapotból aktív állapotra. Erről az eredményről, ami meglepően gyors időt jelez, az e héten zajló barcelonai Goldschmidt konferencián számol be Harangi Szabolcs és kutatótársa, Lukács Réka.

Élőben égette magát szénné az újpesti polgármester-jelölt

2019. 08. 22. Nagy Árpád
Az újpesti összellenzéki jelölt járt ma az ATV stúdiójában némi ismertséget gyűjteni. Utólag bizonyára ő is úgy gondolja, hogy bár ne tette volna.
Mondta, mondogatta egy ideig jól begyakorolt szövegét, majd összeszedve minden bátorságát, tett egy olyan kijelentést is, amit már nagyon bánhat. Déri Tibor azt találta állítani, hogy a Fidesz-KDNP színeiben induló jelenlegi polgármester, Wintermantel Zsolt két nap múlva kikerülő plakátjain, szóróanyagain nem lesz ott a Fidesz logó, mert az már szégyellni való, ciki.
Ez olyannyira megdöbbentette a vele szemben ülő riportert, Balog Juditot, hogy fogadást ajánlott, amit Déri el is fogadott.
A kijelentés után 18 másodperccel pedig – kiváló ellenzéki politikus módjára – már visszakozott is a hamisságon kapott Déri. Lényegében beismerte, hogy nem mondott igazat.
Talán joggal merül fel ez után a kérdés mindenkiben, hogy milyen lehet az összellenzék hátországa, ha ez a momentumos egyén a legkiválóbb közös jelölt?

Gulyás Gergely: A megye az alapja a közigazgatási szervezetrendszernek

2019. 08. 22. MTI
Gulyás Gergely Fehérgyarmat új járási hivatalának átadási ünnepségén elmondta, amikor Szent István király a kereszténység több mint ezer évvel ezelőtti felvételével megalapította a magyar államot, ennek részeként létrehozta a vármegyerendszert, amely már akkor is a közigazgatás alapja volt.
A miniszter közölte, 2010-ben a gazdasági csőd szélére került az ország, ezért a hivatalba lépő kormánynak más területek mellett a közigazgatást is át kellett alakítania.
Összehasonlíthatatlanul más színvonalon képes ma a magyar állam ellátni a közigazgatási feladatait, mint 2010 előtt, az új rendszerben a lakóhelyeikhez közel, belátható időn belül és jó színvonalon tudják intézni ügyeiket az állampolgárok – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter az alig egy év alatt, 356 millió forintos kormányzati támogatással felépített új járási hivatal létrehozására utalva hangsúlyozta, a jó ügyintézéshez arra van szükség, hogy az állam biztosítsa a közigazgatás infrastrukturális fejlesztéseihez szükséges forrásokat.
Példamutató gyorsasággal épült meg ez a hivatal, dolgozóinak továbbra is az a feladatuk és felelősségük, hogy az ügyfelek elégedetten távozzanak az épületből – hangoztatta Gulyás Gergely.
Hozzátette, Szabolcs-Szatmár-Beregnek ebben a részében fontos pluszfeladat hárul az ügyintézőkre, mivel az állampolgársági ügyintézések jelentős része ebben a térségben történik.
A miniszter kifejezte reményét, hogy a központi közigazgatás korszerűsítése a Magyar falu programmal és a Modern városok programmal folytatódhat.
Az ünnepségen jelen volt Tilki Attila, a Fidesz országgyűlési képviselője, Péter Csaba, Fehérgyarmat független polgármestere és Román István kormánymegbízott.
A szatmári térség mintegy ötven települését kiszolgáló fehérgyarmati járási kormányhivatal eddig a polgármesteri hivatal épületében működött. A modern, korszerű ügyfélhívó rendszerrel felszerelt új épületben a kormányhivatal igazgatási osztályait helyezték el.

Ringbe szállnak Közép-Kelet-Európáért

Pataky István 2019. augusztus 22.,
Donald Trump hátbaveregetősen baráti fogadtatásban részesíti Klaus Johannist Washingtonban, Angela Merkel dicséretekkel és köszönetekkel halmozza el Orbán Viktort Sopronban. Mi folyik itt? Feje tetejére állt a világ? Mitől lettek ilyen érdekesek a közép-kelet-európai vezetők a nagyhatalmak számára? Semmi másról nincs szó, mint a politikában mellőzhetetlen pragmatizmusról. Egy évek óta zajló folyamat vált mára tagadhatatlanná: az egykori kommunista államok tartós gazdasági növekedésére az Egyesült Államoktól Németországig és Franciaországtól egészen Oroszországig s Kínáig mindenki felfigyelt. Amíg mi itthon fanyalgunk, hitetlenkedünk, hiányoljuk a nyugati életszínvonalat, addig a közeljövőt tények alapján megtervezők az egyik legígéretesebb régióként határozták meg ezt a térséget. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió két legnagyobb növekedését produkálta a második negyedévben a magyar és a román gazdaság a tavalyi év azonos időszakához képest. Magyarország 5,1 százalékkal áll az élen, Románia 4,6 százalékkal követi. Az első öt közé további három exszocialista ország került: Lengyelország 4,1, Bulgária 3,3 és Csehország 2,7 százalékkal. A Trump-féle adminisztráció újra felfedezte, diplomáciája kiemelt szereplőivé emelte e térség országait. A keddi amerikai–román csúcstalálkozón született nyilatkozat ugyan mélyen hallgat róla, de a kétoldalú tárgyalásokon bizonyosan szó volt gázkitermelésről. Washington számára presztízskérdés, hogy az ExxonMobile termelje ki a Fekete-tenger Neptun kontinentális talapzatában rejlő, 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget. Mint tudjuk, az amerikai–osztrák konzorcium azért nem döntött még a beruházás elindításáról, mert elégedetlen a romániai jogi kerettel, s nyilván a várt haszon mértékével. Ahogyan az lenni szokott, csak jóval később fog kiderülni, milyen ígéretek hangzottak el román részről e tekintetben. Merkelt sem csak az egykori keletnémet menekültek átengedésének harmincadik évfordulója hozta el Sopronba. A magyar–német csúcstalálkozón is a gazdasági érdek, a pragmatizmus játszotta a fő szerepet. Berlin meg szeretné tartani vezető befolyását Közép-Kelet-Európában akkor, amikor egyre többen jelentkeznének be erre a pozícióra. És akkor még nem beszéltünk arról a hatezer német vállalatról, amely Magyarországon működik. S míg Trump Romániának igyekezett eladni további hadi eszközöket, addig Merkel Magyarországon házalt a haditechnikával. A tekintélyes brüsszeli portál, a Politico mindeközben arról írt, hogy Emmanuel Macron francia elnök számára az uniós hatalom megszerzéséhez keletre vezet az út. A cikk szerzője megemlíti, Franciaország vezetője több látogatással is „körbeudvarolta” a térség politikusait, és ténylegesen támogatta Románia és Bulgária jelöltjeit a magas rangú nemzetközi intézményi posztok betöltésében (Laura Codruța Kövesit az európai főügyészi pozícióba, Kristalina Georgievát pedig a valutaalap élére). A portál írásában azt is megjegyzi: Macronnak a szövetségek megszilárdításához először el kell oszlatnia azt a gyanút, miszerint el akarja venni a döntés jogát Közép-Kelet-Európától, s egy kétszintű EU-t akar létrehozni Nyugat-Európa dominanciájára alapozva. A helyzet az, hogy harminc évvel a kommunista diktatórikus rendszerek legyőzése után ez a sokszor lesajnált térség talpra állt, megjelent a nemzetközi politika porondján. A most még „történelminek”, rendkívülinek tartott román–amerikai vagy magyar–német csúcstalákozók egyre inkább a pragmatista, érdekekre épülő politika szokványos, hétköznapi eseményeivé válnak.

Új fejezet a magyarellenességben

Gergely Imre • 2019. augusztus 15., 
„Egy jó kis magyarellenes hőbörgés készül Bukarestben” – figyelmezteti a Diszkriminációellenes Tanácsot Árus Zsolt. A Székely Figyelő Alapítvány vezetője az egyik vasgárdista szellemű szervezet vezetőjének uszító tevékenysége miatt tett panaszt az intézménynél, és szervezkedés zajlik román nacionalista fórumokon, hogy az illetőt „megvédjék”. Árus Zsolt Augusztus 27-ére tűzte ki a meghallgatást a Diszkriminációellenes Tanács, ahol a Calea Neamului nevű szervezet vezetője ellen tett panaszt fogják vizsgálni, és ahol a két fél, azaz a panaszt benyújtó alapítvány képviselőjeként Árus Zsolt és a bepanaszolt Mihai Sorin Tîrnoveanu kell majd előadja az álláspontját. Tîrnoveanu és szervezete egyik szervezője volt az úzvölgyi eseményeknek – a keresztek megáldására érkező román tömeg toborzásának –, és más hasonló, provokatív akciókban is élen jár. 
Veszélyesebb, mint Dan Tanasă, ugyanis míg a „hivatásos feljelentő” tevékenysége túlnyomó részt a bíróságokon zajlik, addig Tîrnoveanu cselekedetei az embereket uszítja, feszültséget gerjesztenek – állapítja meg Árus Zsolt. A Székely Figyelő Alapítvány összegyűjtött 14 kirívó példát, és múlt hónap elején panaszt tett ellene a Diszkriminációellenes Tanácsnál. A bepanaszolt pedig nem hazudtolta meg magát, mert ahelyett hogy a védekezését készítené elő, és ártatlanságát akarná igazolni, ellentámadásba lendült. 
Különböző Facebook-oldalakon és csoportokon kívül tucatnyi sajtótermék foglalkozott a témával, csakis a Tîrnoveanutól származó információkra alapozva. A beállítás pedig az, hogy azért támadják a magyarok és akarják börtönbe juttatni, mert ő segít a Hargita és Kovászna megyei románoknak megőrizni az identitásukat, illetve azért, mert szereti Eminescut (a Székely Figyelő alapítvány ugyanis panaszához mellékelt egy részletet Eminescunak egy mélységesen gyűlölködő magyarellenes publicisztikájából). 
Ennek a kampánynak pedig megvan a hatása: sokan úgy reagáltak, hogy meg kell védeni ezt az ártatlan jó embert a magyarok ármánykodásaitól, s megindult a szervezkedés, hogy 27-én minél többen jelenjenek meg e célból a Diszkriminációellenes Tanácsnál. 
Esély van tehát arra, hogy aznap lesz egy jó kis magyarellenes hőbörgés Bukarestben, amire mindenképp fel kell készülni – fogalmaz Árus Zsolt. Hozzáteszi, általában nincs jelentősége az ilyen meghallgatásoknak, az előzetesen benyújtott dokumentumok tartalma a lényeges. De a mostani helyzetben mindenképpen meg fog jelenni a meghallgatáson, vállalva minden kockázatot, hiszen eleve tudta, hogy a jogvédő tevékenység komoly érdekeket fog sérteni.

Funar bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, de egyéb ostobaságokat is mondott

2019. augusztus 21.  
2019. augusztus 22. 07:36 Gheorghe Funar, a Mi Romániánk Párt elnöke és egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy indulni fog az őszi elnökválasztáson, de még mindig nem ez volt a legnagyobb ostobaság, amit mondott. 
Kijelentette, hogy Verespatakon és az Erdélyi-szigethegységben olyan fémek is találhatóak, amelyek nem is szerepelnek a kémiai elemek periódusos rendszerét összesítő Mengyelejev-táblázatban, továbbá azt is kifejtette, hogy Románia gyémánt tartalékokkal is rendelkezik, amelyekről sok román nem is tud. 
A Facebookra feltöltött videóban az egykori polgármester számos alkalommal kifejti, hogy mi a Szűzanya kertjében élünk. Ez a megnevezést II. János Pál pápától vette kölcsön, ugyanis ő nevezte egykoron Romániát a Szűzanya kertjének, pontosabban az Isten anyjának kertjének. A videóban kifejti, hogy a románoknak most végre lehetősége van, hogy a rendszerváltás óta először egy igazi román elnököt válasszanak. Funar elnöki programjában szerepel az alkotmány felülvizsgálása is, és szerinte nyilvánosan meg kell vitatni azt, hogy az emberek mennyire dönthetnek az ország területén található természeti vagyon felhasználásáról. 
Az egykori polgármester 1996 és 2014 után most harmadszorra szál ringbe az államelnöki székért. A korábbiakhoz hasonló sikereket kívánunk neki.


Elégedetlen a turisztikai miniszter, mert a fürdővárosok polgármesterei nem pályáznak támogatásra

2019. augusztus 22. 
Elégedetlen Bogdan Trif turisztikai miniszter, mert a gyógyfürdőket működtető települések polgármesterei nem nyújtanak be pályázatokat a minisztériumhoz. 
A tárcavezető szerint 34 gyógyüdülőt tartanak számon Romániában, de ez idáig csak a Szeben megyei Vízakna (Ocna de Sibiu) polgármestere nyújtott be finanszírozási kérelmet a minisztériumhoz, noha a szaktárca külön alapot különített el erre a célra, egyszerűsítette az odaítélési eljárást, és egy tavaly év végi intézkedés értelmében 90 százalékban fedezi a gyógyfürdőket érintő beruházások költségeit. A miniszter állítása szerint már két ízben is beszélt a témáról az érintett települések polgármestereivel, átiratot is küldött nekik, de továbbra sincs érdeklődés a finanszírozás iránt. 
„A következő időszakban el fogok látogatni a fürdővárosok nagy részébe és - miniszterhez nem illő kifejezéssel élve - addig le nem szállok a polgármesterekről, amíg meg nem írják a projektet és be nem nyújtják a minisztériumhoz” - fogalmazott Trif. (agerpres)

2019. augusztus 21., szerda

Hollik István: Álhírt terjeszt az ellenzék az Orbán-Merkel találkozóról

HÍRTV 2019. augusztus 21., 
Álhírt terjeszt az ellenzék az Orbán-Merkel találkozóról, miszerint mégsem a magyar eredményeket méltatta a kancellár, hanem a német ipari befektetésekről beszélt.
A Páneurópai Piknik 30. évfordulójának megemlékezésén Angela Merkel azt mondta, Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket. Ezzel kapcsolatban Hollik István kormányszóvivő kijelentette, a kancellár bizonyára megnézte a számadatokat és ebből csak erre a következtetésre lehetett jutni.
"Azt láthatjuk, hogy az uniós pénzek jól hasznosulnak és hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. A magyar gazdaság pedig legalább 2%-kal, általában még azt meghaladó módon növekszik jobban, mint az Európai Unió átlaga. Ha Németországot és Magyarországot hasonlítjuk össze ott az látszik, hogy egyre inkább nyílik ez az olló, hiszen a német gazdaság lassul, a magyar gazdaságba ez még nem gyűrűzött be."
A műsorban szó volt arról is, hogy álhírt terjeszt az ellenzék az Orbán-Merkel találkozóról, miszerint mégsem a magyar eredményeket méltatta a kancellár, hanem a német ipari befektetésekről beszélt. Ezzel kapcsolatban a politikus a következőket mondta: 
Régóta lehet azt látni, hogy az alapvető vízió nélküli ellenzék minden egyes esetben a napi pártpolitikai érdekeinek rendeli alá ezeket a találkozókat, illetve ezek kommentárjait. Nem is akarják tudomásul venni, hogy egyébként a német-magyar kapcsolatok, amelyek szóba kerültek a megemlékezésen milyen irányt vesznek. Azt látom, hogy az ellenzék nem is akarja megérteni ezt az összefüggést, nekik egy a lényeg, hogy a hatalomért és pénzért mindent megtegyenek. Ehhez pedig az kell, hogy a kormányt támadják. A politikus szerint ebben az esetben sem kell az ellenzéket komolyan venni.
Hollik István hangsúlyozta, az ellenzéknek már régi stratégiája, hogy a Magyar Kormányt külföldön támadja, például Brüsszelben.
"Ez egy unikális jelenség, mert más tagállam esetében ilyet nem lehet tapasztalni, hogy a saját országát támadják az Európai Parlamentben. Sajnos a magyar ellenzék idáig jutott. Mi örülnénk neki, ha legalább azt a nagyon fontos választóvonalat soha nem lépnék át, hogy a saját hazájuk ellen nem tevékenykednének. Lényegesen fontosabb azonban az ellenzéki kommentárokál az, hogy alapvetően a német-magyar kapcsolatok ugyanakkor sikeresek."

Putyin: fegyverkísérlet során történt az észak-oroszországi halálos baleset

Fegyverkísérlet során történt az észak-oroszországi Arhangelszk megyében augusztus 8-án, egy katonai létesítmény területén bekövetkezett halálos baleset – erősítette meg Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Helsinkiben, Sauli Niinistö finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Putyin aláhúzta, hogy Moszkva nem tehet mindent közzé a robbanásról, tekintve az ügy katonai természetét. Azt sem hozta nyilvánosságra, hogy milyen fegyverrendszert teszteltek. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hattérsugárzás mértéke normális szinten van az incidenst követően. Mint mondta, a jövőben egy jobb mechanizmusra van szükség az értesülések megosztására ilyen jellegű szerencsétlenségek bekövetkezte esetén.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat korábban azt közölte, hogy szakemberei egy “rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amelyben hivatalos közlés szerint a vállalat öt, az orosz védelmi minisztériumnak pedig két alkalmazottja vesztette életét, és további hat ember megsérült.

Üzemzavar a Hargita Intercity járaton

Kánikulában légkondi nélkül a nemzetközi vonat A MÁV-csoport Kommunikációs Igazgatósága az energiaellátó berendezés meghibásodásával magyarázza az augusztus 11-i, vasárnapi járaton uralkodó kibírhatatlan hőséget, majd azt a léghuzatot, amit az utasoknak el kellett szenvedniük a kilencórányi utazás során.
Augusztus 11-én, vasárnap elviselhetetlennek tűnt a harminc fokot jóval meghaladó hőség. Ez is egyik oka annak, hogy mindazok, akik román idő szerint 14.45 órakor Kolozsváron szálltak fel a Hargita Intercity Budapestre tartó járatára, rendkívül kellemetlen utazás részesei lehettek. Amint olvasóink jelezték, a Székelyföldről érkező vonatban valószínűleg már nem működött a légkondicionáló berendezés, a szolgáltatást kifogásoló panaszosok azonban Kolozsváron szálltak fel, így az előzményeket nem ismerhetjük. A kinti rendkívül magas hőmérsékleti értékek elviselhetetlenné tették a szerelvény kocsijaiban az utazást, ezért mindvégig nyitott vonatablakokkal, legtöbbjük számára kibírhatatlan léghuzatban próbálták átvészelni a kilencórás utazást. A zsúfolásig tömött vonat utasai abban reménykedtek, hogy magyar területre érve történik némi változás, és elindul a légkondi, elhárítják a meghibásodást, ez azonban nem történt meg. Megkeresésünkre a román vasúttársaság, a CFR kommunikációs osztálya azt nyilatkozta, hogy az említett járaton a Magyar Állami Vasutak vagonjai közlekedtek, ezért a kérdéseket a MÁV-csoport kommunikációs osztályához is eljuttatva a hiteles tájékoztatás érdekében közöljük az anyaországból rendkívül gyorsan érkezett válaszokat. 

A Marosvásárhelyen áthaladó szerelvényen működött a légkondi 
(Felvételünk illusztráció, fotó: Nagy Tibor)

– Mi volt az oka annak, hogy augusztus 11-én a Budapestre tartó Hargita Intercity járat légkondicionáló berendezés nélkül közlekedett?
– A vonatban két darab MÁV-START kocsi közlekedett, ezek közül egyikben az energiaellátó berendezés hibásodott meg, emiatt nem működött a légkondicionáló berendezés. A másik kocsiban a klímaberendezés működött, a rendkívül nagy melegben azonban a hűtési teljesítménye gyengébbnek érződött.
– Amennyiben meghibásodás állt a háttérben, azt miért nem hárították el akár egy késés beiktatásával is?
– Az ilyen jellegű meghibásodások esetében a járművek műhelyben történő javítása szükséges, mivel ott állnak rendelkezésre a hibakereséshez és a javításhoz szükséges feltételek és eszközök.
– Mennyire gyakori a hasonló eset? Télen ez okozhat-e fűtéshiányt?
– A nagy hőhullámok esetén előfordulnak a klímaberendezéseket érintő meghibásodások, hiszen ilyenkor a berendezések nagy terheléssel folyamatosan üzemelnek (vasúti kocsik esetében ez éjjel-nappali üzemet jelent). A klímaberendezések karbantartását, javítását kiemelten kezeljük, meghibásodás esetén a javítását elvégezzük. A járművek ciklusrend szerinti karbantartásai alatt a klímaberendezések tisztítását, karbantartását is elvégezzük. A klímaberendezéseket érintő meghibásodások a legtöbb esetben függetlenek a jármű fűtésétől.
– Karbantartó személyzet található-e a nemzetközi járaton?
– A vonatokon nem utaznak karbantartók.
– Milyen átlagsebességgel közlekedik az említett szerelvény Románia, esetleg Magyarország területén, mert gondolom, hogy ez esetben a vasútvonal minősége a meghatározó.
– A vonat Brassó–Biharpüspöki közötti átlagos utazási sebessége 51 km/h, Kolozsvár–Biharpüspöki között 56 km/h. (Megjegyzés: a jelzett napon, augusztus 11-én a vonat Biharpüspökiből 8 perc késéssel indult és érkezett Biharkeresztesre.)
– A vasúti kocsik belső ajtajai rendkívül nehezen nyílnak. Egy gyermekét ölében tartó anya ki sem tudja nyitni, a felnőttek két kézzel, teljes erőbedobással kellett nyissák. Mi ennek az oka? Szándékoznak-e javítani a helyzeten?
– Egyes kocsik esetében a belső ajtók automatikusan nyílnak és záródnak, az ajtónyitó kilincs működtetésével. A rendszer meghibásodása esetén előfordulhat, hogy az ajtó nehezebben nyitható. Tapasztaljuk, hogy az automatikus nyitás ellenére az utasok kézzel is erőltetik az ajtókat, ez akár azok meghibásodásához is vezethet. A kocsik karbantartásakor az ajtók működését is ellenőrizzük, azok javítását, beállítását szükség szerint elvégezzük.
– Megtörténhet, hogy erre az erdélyi járatra az anyaországban leírt, meghibásodott szerelvényeket vetették be?
– Ilyen nem történhet meg.
– A mosdókat milyen gyakorisággal tisztítják és miként? Esetleg csak a két végállomásban? Ha eltömődik egy WC, azt már csak a végállomáson hárítják el? Közös megegyezés ilyen téren nincs a román féllel?
– A két végállomáson el kell végezni a tisztítást. A nemzetközi ún. RIC-szabályzat szerint menet közbeni tisztítást is lehet végezni. A romániai útvonalon – tekintettel a több mint 6 órás közlekedésre – szükséges lehet intézkedni, erről a román vasúttársaság tud tájékoztatást adni. A tapasztalatunk szerint a járműveink esetében nem telik meg a szennyvíztartály egy oda-vissza út alatt úgy, hogy a WC emiatt menet közben használhatatlanná váljon. De például nem oda való tárgy lehúzása miatt előfordulhat dugulás, ezért lehet a WC használhatatlan, és ilyenkor automatikusan lezár. Menet közben a tartály ürítésére a magyarországi szakaszon nincs lehetőség – válaszolt minden kérdésre a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága

Százmilliárd fölött a hazai adóság külföldi bankok felé

2019. augusztus 21.
Románia külföldi adóssága először haladta meg a százmilliárd eurós határt – jelentette a jegybank. Idén július elsején 103,67 milliárd euróra rúgott az adósság, csak az idei első félévben 4,25 milliárd euró kölcsönt vett fel az ország.

Forrás: Ziarul de Ploiești

Az összeg mintegy hetven százaléka hosszú lejáratú kölcsön. Egyes becslések szerint Románia összes termőföldjének értéke 75 milliárd euróra tehető, így már a hosszú távú küladósság mértéke is megközelítette az ország összes termőföldjének értékét. A külföldi eladósodás növekedése egyébként általában a nemzeti valuta leértékelését eredményezi.

Vegyünk részt a megemlékezésen!

2019. augusztus 20., 
A Magyar Polgári Párt (MPP) tegnapi közleménye szerint az úzvölgyi hadi temető feldúlásával hősi halottaink nyughelyét és magyarságunkat is meggyalázták, nekünk pedig kötelességünk megvédeni, továbbörökíteni múltunk emlékeit.

Fotó: Székelyhon.ro

Fontos hát, hogy a hagyományos augusztus 26-i úzvölgyi megemlékezésen, a román átállást követő 1944-es szovjet támadás 75. évfordulóján minél többen vegyünk részt, mutassunk fel számbeli erőt, magyar egységet. Mint írják, közös imával, kegyeletteljes emlékezéssel kell bizonyságot tennünk arról, hogy hőseink áldozatvállalása a keleti határon nem volt hiábavaló – nemzetünk Istentől kapott küldetéséért, a szülőföldön való megmaradásért mi ma békés eszközökkel, határozott kiállással teszünk meg minden tőlünk telhetőt. „Emlékezzünk, ugyanakkor emlékeztessünk arra, hogy a földet, amelyet elődeink ránk bíztak, mi megőrizzük és továbbadjuk a következő nemzedékeknek!” – zárul a közlemény

Kezdődik a pótérettségi

2019. augusztus 20.
Szerdán a román nyelv és irodalom írásbelivel kezdődik a pótérettségi, a szóbeli vizsgákat augusztus 27-től tartják.

Megyénkben a Berde Áron-iskola a pótérettségi központja. Albert Levente fotója

Az első napi vizsgára 415-en jelentkeztek, a csütörtöki magyar nyelv és irodalom írásbelire hetvenöten iratkoztak. Pénteken 211-en vizsgáznak matematikából és történelemből, jövő hétfőn a szaknak megfelelő választott tárgyból pótérettségiznek, erre az írásbelire 220-an jelentkeztek. A megyében a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolában rendezték be az egyetlen vizsgáztatóközpontot, az ellenben egyelőre ismeretlen, hogy hol javítják a háromszéki dolgozatokat. A Constantin Brâncuși Szakközépiskola javítóközpontként működik, itt egy másik megye dolgozatait értékelik.
Az idei június-júliusi érettségin 450 vizsgázó nem érte el a hatos átlagot, közülük 363-an román nyelv és irodalomból buktak. A pótérettségizőknek kötelezően vizsgázniuk kell abból a tárgyból, amiből elhasaltak, de javítás szándékával jelentkezhetnek pótvizsgára bármelyik tantárgyból. Az előzetes eredményeket szeptember 3-án közlik, a végleges jegyeket szeptember 7-én teszik közzé. Fekete Réka

Nagyváradi virágkarnevál: a polgármesteri hivatal nem engedte a gyermekeket fellépni

2019. augusztus 21.,   közlemény 
Abszurd módon elmaradt idén a néptánc és a felvonulás a nagyváradi virágkarneválon – az okokról sajtótájékoztatón számolt be Pető Dalma nagyváradi önkormányzati képviselő, a Bihar- Hajdú-Bihar Eurorégió Alapítvány aligazgatója és Szabó József megyemenedzser. Szabó József megyemenedzser hangsúlyozta , hogy az idén immár 14. alkalommal tartották meg a Nyitott ablak Európára elnevezésű rendezvénysorozatot, ebből az alkalomból a debreceni virágkarnevál alkalmából több virágkocsit is áthoznak Nagyváradra. „Sajnálatos és szerencsétlen módon visszatérő „motívum”, hogy az utóbbi időben a nagyváradi polgármesteri hivatal részéről volt egy olyan érzése a szervezőknek, hogy nem az ünnepi program gördülékenységéért dolgoznak, hanem több esetben is fondorlatos módszerekkel akadályozzák annak hatékony megszervezését, lebonyolítását. Ezek felett nem lehet szemet hunyni, ugyanis nagyok sok nagyváradi és Bihar megyei, érmelléki magyar ünnepét próbálják ellehetetleníteni” – olvasható a sajtótájékoztatóról készült közleményben. Szabó József szerint tavaly is voltak már próbálkozások a városháza részéről a programok akadályoztatására, volt, amikor a polgármesteri hivatal képviselője a felvonuló magyarországi csoport kezéből csendőri segédlettel szedette ki a magyar zászlót. Idén is megtörtént az Szabó tájékoztatása szerint, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatal egyszerűen nem akarta, hogy a magyar Szent Koronát ábrázoló virágkocsi átjöjjön Nagyváradra és Bihar megyébe.
 „Az indokokat nem ismerjük, de egy korábbi városházi sajtótájékoztatóból is kiderül, hogy a váradi polgármesteri hivatal eleve nem számolt a szent korona érkezésével. Ez alkalommal is csak azért láthattuk itt a Szent Koronát ábrázoló alkotást, mert a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke , Pásztor Sándor személyesen egyeztetett erről Papp László debreceni polgármesterrel, és jelezte, hogy mindenkép ragaszkodik az országalmát, jogart, koronát bemutató kompozícióhoz, és legrosszabb esetben ha Nagyvárad tovább tiltakozik, csak Érmellékre viszik ezt az alkotást” – olvasható a beszámolóban. A másik komoly gond az, hogy idén először nem vonulnak fel Nagyvárad utcáin a Debrecenből érkező virágkocsik, sem az ezeket kísérő táncosok, azzal a komolyan nem vehető indokkal, hogy a felújítások miatt nem használható az útvonal – mondta a megyemenedzser. A nagyváradi polgármesteri hivatal egyszerűen nem mondott igazat, sőt rádión és újságban is a hamis érvet ismételgette, és mondvacsinált okok miatt maradt el idén a látványos felvonulás, amelyet ezúttal is nagyon sokan vártak – tette hozzá. Pető Dalma, az eseményt szervező Bihor- Hajdú-Bihar Eurórégió Alapítvány aligazgatója,a váradi önkormányzati képviselő szerint felháborító, hogy az idén nem állíthatták fel a főtéren a színpadot, így nem tudtak fellépni a menettáncosok, akiknek műsora a virágkocsis felvonulás mellett sajátos hangulatot teremtett volna a fesztiválnak, és akik között délvidéki, szerbiai magyar csoport is lett volna. A csoport megérkezett, de a produkciót nem adhatták elő. Ezért erre a programra azért nem kerülhetett sor, mert bár a polgármesteri hivatal engedélyezte a színpad felállítását, ám a programot már nem. 
„Lehet színpadunk, program nélkül. Ez azt jelenti, hogy az a 94 felvonuló gyermek nem tudja bemutatni produkcióját, amelyre oly lelkiismeretesen készültek. Román és magyar fiatalokról van szó, akiknek fellépése emelte volna a program színvonalát, hangulatát, de egy érthetetlen és rosszindulatú döntés miatt nem adhatták elő műsorukat. A polgármesteri hivatal döntését meg fogjuk támadni” – mondta Pető Dalma. 
Kiderült, a Bihor- Hajdú-Bihari Eurórégió Alapítványnak kellett olyan költségeket is átvállalnia , amelyeket egyébként a váradi polgármesteri hivatal vállalt és kellett volna hogy támogasson. „Arról van szó, hogy a virágkocsikat ide szállító és az azokat felügyelő debreceni kollegák számára megfelelő szállást és ellátást sem voltak képesek megfelelő színvonalon biztosítani , valamint a szükséges útdíjakat sem fizették ki a városháza illetékesei. Ennyit a Nagyvárad önkormányzatának „vendégszeretetéről”, „gondoskodásról” és őszinteségéről Debrecen és a magyarság irányába” – mondta Pető Dalma.

Jövedelme majd egyharmadát ételre költi egy átlagos romániai család

A háztartásokba befolyt jövedelem 27,8 százaléka élelmiszerre megy el Romániában – derül ki az Eurostat 2017-es adataiból. Ezzel az aránnyal messze lekörözzük az uniós országokat.
A sorban Romániát Litvánia követi 21,6 százalékkal, majd Észtország 20,3 százalékkal. Bulgária után (19,2 százalék) Magyarország következik 18,2 százalékkal. Nagy-Britannia lakosai vannak a legkevésbé rákényszerítve arra, hogy fizetésük tetemes hányadát élelemre költsék: a háztartásokba befolyt jövedelemük mindössze 8,2 százaléka megy el élelmiszerre.
Ha azt vizsgáljuk, hogy jövedelmünk hány százalékát engedhetjük meg magunknak ruházatra, Románia szintén a negatív lista elején áll 3,5 százalékos aránnyal. Legkevesebbet Izlandon (3,1 százalék), Bulgáriában (3,2 százalék) költik ruházkodásra. Romániát Görögország, Csehország és Magyarország (3,8 százalék) követi. A listát az észtek vezetik 7 százalékkal.
Egy romániai háztartás jövedelme az idei év első szemeszterében körülbelül 4000 lej (860 euró) körül volt, ami személyenként körülbelül 1600 lejt jelent az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint.
[Forrás: maszol.ro]

Testvérközösség kialakításán dolgoznak Kolozsvár és Budapest II. kerülete között

2019. augusztus 21. 
Gergely Balázs, Láng Zsolt, Gulyás Gergely, Dolhai István és Nagy PéterSzorosabbra fűzte, hivatalos megállapodással is megerősítette együttműködését Budapest II. kerületének önkormányzata és a kolozsvári magyar közösséget képviselő néhány szervezet: a Vallásszabadság Háza, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, a Kincses Kolozsvár Egyesület, illetve az Romániai Magyar Könyves Céh - erről számoltak be az illetékesek a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett sajtótájékoztatójukon. 

Gergely Balázs, Láng Zsolt, Gulyás Gergely, Dolhai István és Nagy Péter 

Ahogyan fogalmaztak: 10 évvel ezelőtt kezdődött a kapcsolat, amely 4 évvel ezelőtt vált komolyabbá, és idén már hivatalosan formát is öltött, és a jövőben tovább szeretnék erősíteni a közösségek közötti kapcsolatot, Kolozsvárról további civil szervezetekkel, egyházi és oktatási intézményekkel szeretnék bővíteni a megállapodók körét. "Úgy gondoltuk, hogy testvérközösségi kapcsolatot kellene kiépíteni Kolozsvár és Budapest nem csak méretében legnagyobb, hanem kulturálisan is jelentős kerülete, a II. kerület között. Erre hivatalos szinten Kolozsvár nem volt vevő. Ezen viszont túl tudtunk lépni, mert végül is közösségek között próbálunk kapcsolatot teremteni. Júniusban voltunk a kerület napjain, amikor hivatalosan is együttműködési megállapodást írtunk alá. Ez folytatódik és bővül is a jövőben" - vázolta a helyzetet Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület vezetője, hozzátéve, hogy egyszerűen úgy fejlődött a kapcsolat, hogy egy idő után már nem is látták szükségét, hogy a városvezetésen keresztül kössenek kapcsolatot. "Ebben látom az autonómiának a lényegét, hogy gondolkozzunk autonóm módon, cselekedjünk autonóm módon" - mondta még Gergely. "Azt a fajta együttgondolkodást szeretnénk segíteni, erősíteni, ami leginkább a kultúrán és a művészeteken keresztül mai napig él, és összeköt bennünket a határ ezen és túl oldalán" - mondta a megállapodásról Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. Budapest II. kerülete a főváros budai oldalán, hegyes-dombos területen fekszik, de ugyanakkor közel a belvároshoz. Olyan területek tartoznak hozzá, mint Magyarország egyik legnagyobb presztízsű lakóövezete, a Rózsadomb. "Aligha bizonyíthatja bármi annál jobban a Kolozsvári Magyar Napoknak a helyét, elismertségét, hogy Budapest kerületei is keresik vele az együttműködést. Szerintem példaértékű ez az együttműködési kezdeményezés, amely a II. kerület és a Kolozsvári Magyar Napok között létrejött, és ez tovább fogja gazdagítani a programot" - mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, a II. kerület egy részének országgyűlési képviselője, utalva arra, hogy augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat kapott a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület. Dolhai István, a Marczibányi Téri Művelődési Központ igazgatója és Nagy Péter, a Vallásszabadság Házának kultúraszervezője arról beszéltek, hogy még inkább szeretnék elmélyíteni a két közösség között kapcsolatot, szeretnék, ha minél több civil és egyházi szervezet összekapcsolódna. A II. kerület és Kolozsvár kulturális kapcsolatának korábbi eredményei voltak például Varró Dániel 2016-os könyvbemutatója Kolozsváron, majd 2017-ben Nyáry Krisztián Így szerettek ők színpadi adaptációjának bemutatási. Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen jutott el 2018-ben Kolozsvárra a Szindra Társulat előadásában a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. darab, Piros Ildikó színművésznő Szabó Magda estje, Bagdy Emőke pszichológus boldogságkeresésről szóló előadása és Kovács Ákos önéletrajzi könyvének bemutatója az énekes, dalszerző jelenlétében, illetve ennek köszönhetően léphetett fel a Vallásszabadság Házában a Magyar Kultúra Napján Eperjes Károly önálló estjével. A Marczibányi Téri Művelődési Központban idén tavasszal az Idea Könyvkiadó támogatásával Czire Hanga Debóra Félutasok című könyvét mutatták be, de Bogdán Zsolt is fellépett már ott az Ady-estjével. (hírszerk.)

Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesültek székelyföldi polgármesterek és a Kincses Kolozsvár Egyesület

2019. augusztus 19.  
Mindannyian az egyetemes magyarság örökösei és hordozói vagyunk - jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadóján hétfőn, az Országházban. Semjén Zsolt szerint az elismerés azt fejezi ki, hogy "egyetlen nemzet, egyetlen magyarság tagjai vagyunk", amely akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Ezért minden nemzetrész felelős önmagáért, a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is - mondta. A Kallós Zoltán Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díj reprezentálja az egyetemes magyarságot, minden nemzetrész megjelenik a díjazottak körében. Kallós Zoltán legalább több szempontból "iránymutató csillag az egyetemes magyarság egén" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Egyrészt, mert hivatását professzionálisan művelte, másrészt megvolt benne "az isteni szikra", amely a művészet világába emelte életművét. Szerinte Kallós Zoltán nemcsak szerette a magyarságot, hanem "szerelmes volt a magyarságba", élete minden pillanatát áthatotta a nemzet iránti szerelem. Kallós Zoltán munkásságának legfontosabb üzenete a miniszterelnök-helyettes szerint az, hogy azok az értékek, "amelyeket meg kell őriznünk, ki kell munkálnunk és fel kell mutatnunk", itt vannak közöttünk, csak meg kell látni őket. Kallós Zoltán összegyűjtötte, megőrizte, kimunkálta és az egész világ számára a legmagasabb szinten elérhetővé tette a magyarság értékeit - fogalmazott Semjén Zsolt. 
Az idei díjazottak: 
• Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere; 
• az ötven éve alakult Kassai Thália Színház; 
• Katona Mihály, Korond polgármestere; 
• a huszonöt éves Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház; 
• a 2010 óta működő Kincses Kolozsvár Egyesület; 
• a Kossuth Rádió Kárpát-medencei tudósítóinak az elszakított nemzetrészek és a diaszpóra magyarsága életéről szóló Határok nélkül című műsora; 
• a Pannon Televíziót, a Pannon Rádiót, a Szabadkai Magyar Rádiót és a pannonrtv.com honlapot működtető Pannónia Alapítvány; 
• Puricelliné Szabó Éva, az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége volt elnöke; 
• Tóth László felvidéki író, költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő és kiadó; valamint 
• az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke részesült az elismerésben. 
A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j5) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b4) a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj díjazottjaival Országház Tisza Kálmán termében 2019. augusztus 19-én. A díjazottak (balról): Czajlik József, a Kassai Thália Színház igazgatója, Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, Katona Mihály, Korond polgármestere, Lánczi Ágnes, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának kiemelt szerkesztője, Toldi Éva, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője, Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány ügyvezető igazgatója, Tóth László felvidéki író, költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő és kiadó, valamint Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója.s. 
Az elismerés alapításáról egy 2019-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek évente legfeljebb tíz díjat adományoz a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter előterjesztésére. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20. alkalmával adják át, az elismeréssel oklevél, emlékplakett, valamint egymillió forint jutalom jár. (mti)

Lemondott Giuseppe Conte olasz miniszterelnök

MÁRKOS IMRE ÖRS  2019.08.20. 
A római parlament felsőháza, a szenátus előtt felajánlotta lemondását Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. Ezt azonban még el kell fogadnia Sergio Mattarella köztársasági elnöknek is. Amennyiben sikerülne kialakítani egy új többséget, akkor elkerülhetné az előrehozott választást, bár ennek csekély az esélye. A választás nagy esélyese a népszerű belügyminiszter, Matteo Salvini pártja, a Liga.
Giuseppe Conte azzal indokolta a távozását, hogy már nem tud együttműködni kisebbik koalíciós partnerével, a Matteo Salvinibelügyminiszter és kormányfő-helyettes vezette jobboldali Ligával - írja a BBC.
A koalíciót valójában Matteo Salvini mondta fel, bizalmatlansági indítványt kilátásba helyezve a kormány ellen. 
Erre 12 napja került sor. 
Várhatóan előrehozott választásokra kerül majd sor az ősz folyamán, bár elvileg új kormány is alakulhat, ha többség alakulna ki mögötte. 
Conte lemondását viszont még el kell fogadnia Sergio Mattarella köztársasági elnöknek. 
Az 55 éves, jogász végzettségű Giuseppe Conte 2018. június 1-jén lett Olaszország 58-adik miniszterelnöke, a nagyobbik kormánypárt, a populistának titulált Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatásával.

Giuseppe ConteFORRÁS: AFP/TIZIANA FABI

Ő ugyanakkor nem tagja a pártnak.
A kormányfői tisztségre Luigi Di Maio, az M5S vezetője, jelenlegi miniszterelnök-helyettes, gazdaságfejlesztési, népjóléti és munkaügyi miniszter kérte fel. 
Salvini előrehozott választásokat követel
Az olaszok szolgálatában állunk, és nem tartunk az új választásoktól- mondta a bevándorlásellenes Liga vezetője a római parlament felsőházában, a szenátusban tartott beszédében.

Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, a Liga párt vezetője felszólal a szenátus római üléstermében 2019. augusztus 20-án.FORRÁS: MTI/EPA/ANSA/ETTORE FERRARI

Matteo Salvini továbbá közölte, hogyConte kormánya azért omlott össze, mert az Öt Csillag Mozgalom minduntalan akadályozta a Liga elképzeléseinek megvalósítását.
Matteo Salvini kemény bevándorlásellenes politikája rendkívül népszerű az olaszok körében. A koalíciós kormány alatt erőskezű belügyminiszterként megduplázta pártja, a Liga támogatottságát.Egy előrehozott választáson arra is van esélye, hogy elérje a 40 százalékot, ami az olasz választási rendszerben többséget jelent. De a szintén jobboldali Fratelli Italiával mindenképpen meg van a többsége a közvéleménykutatások szerint.
Így gyűrte maga alá Salvini és pártja az Öt Csillagot
A 2018. március 4-én rendezett parlamenti választásokat az Öt Csillag Mozgalom nyerte meg 32,68 százalékkal, második helyen a Matteo Renzi bukott kormányfő-féle baloldali, erősen bevándorláspárti Demokrata Párt (PD) végzett 18,76 százalékkal, míg a bevándorlásellenes, jobboldali Liga harmadik lett 17,35 százalékkal.
A negyedik helyet a Silvio Berlusconi-féle konzervatív Hajrá Olaszország! (Forza Italia-FI) szerezte meg 14 százalékkal, a nemzeti, bevándorlásellenes Olasz Testvériség (Fratelli d'Italia, FdI) pedig ötödik lett 4,35 százalékkal.
Egy kis konzervatív párt, a Velünk Olaszország (Noi con l'Italia) 1,3 százalékot kapott. 
A négy jobboldali párt összesen 37 százalékos eredményt ért el, ez azonban nem volt elég a közös kormányzáshoz, ahhoz ugyanis 40 százalékra lett volna szükség.
Hosszas tárgyalások után ezért kötött végül a Liga az Öt Csillaggal koalíciót.
Miután június elsején megalakult a Conte-kormány - amiben mind Matteo Salvini, mind di Maio miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott - Salvini bevándorlásellenes politikája és az olasz nemzeti érdekeknek a Brüsszellel szembeni védelme miatt látványosan nőni kezdett párjának, a Ligának a népszerűsége.

Luigi Di Maio FORRÁS: AFP/NURPHOTO/ANDREA RONCHINI

Salvini bevándorlásellenes intézkedéseinek köszönhetően

2019. január 1. és március 15. között 95 százalékkal csökkent az Olaszországba érkező migránsok száma, illetve négyszer annyi illegális bevándorlót utasítottak ki, mint 2018 azonos időszakában.
A kormányfő-helyettes, belügyminiszter ezt úgy tudta elérni, hogynem engedélyezte a jelentős részben Soros György magyar származású amerikai milliárdos által finanszírozott, migránscsempészettel foglalkozó álcivil szervezetek hajóinak a kikötését.
Az olaszok úgy jutalmazták Salvininek az illegális migráció feltartóztatását, hogy egyre nagyobb létszámban álltak ki mellette.

A 2019. május 26-án rendezett európai parlamenti választások eredményeképpena Liga 34,3 százalékot kapott, amivel megnyerte a voksolást.Az Öt Csillag Mozgalom viszont csak 17,1 százalékot szerzett, ami csak a harmadik helyre volt elég.
Második a Demokrata Párt lett 22,7 százalékkal.
Alig több mint egy év alatt tehát Salvini pártjának a népszerűsége a kétszerezése nőtt, mí Di Maio-é a felére csökkent.A Liga azóta is egyre népszerűbb, egyes közvélemény-kutatások már 38 százalékra mérik.
Italy, Noto poll:

LEGA-ID: 38%
PD-S&D: 23% (-2)
M5S-NI: 17% (-1)
FdI-ECR: 8%
FI-EPP: 7%

+/- vs. 5 Jul. '19

Field work: N/A
Sample Size: N/A


Salvininak és pártjának így már arra is van esélye, hogy egyedül kormányozzonegy előrehozott választás után, mivel közel van az ehhez szükséges 40 százalékhoz.
Amennyiben ez mégsem jön össze, koalíciós partnere lehet az Olasz Testvériség, amit már 7-8 százalék körül mérnek, de Berlusconi 6-7 százalékos pártjával is elképzelhető az együttműködés.

Johannis post mortem kitüntette Török Zsolt hegymászót

2019. augusztus 20.  
Klaus Johannis államfő Az érdemért érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki post mortem Török Zsolt hegymászót - közölte kedden az Államelnöki Hivatal. Török Zsolt 'az idők folyamán elért fontos sportteljesítményeinek, elszántságának és szenvedélyének elismeréseként (...), valamint a román sport fejlődéséhez nyújtott jelentős hozzájárulásáért' kapta meg az érdemrendet - írja az elnöki hivatal közleményében. Török Zsolt hegymászót szombaton holtan találták a Fogarasi-havasokban. Az alpinista eltűnését családja jelentette be, a Szeben és Argeş megyei hegyimentők és csendőrök, valamint a belügy egy helikoptere több órán át kereste. (agerpres) - a Transindex.ro portálról

Szijjártó Péter: A magyar állam Európa egyik legrégebbi állama

2019. 08. 20. MTI
A több mint ezer esztendős magyar állam Európa egyik legrégebb óta létező állama, ezért jár neki a tisztelet. Jó ha erre időről-időre emlékeztetjük magunkat és a „minket megleckéztetni akarókat” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Egerben, a Szent István király emlékére rendezett városi díszünnepségen.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az elmúlt több mint ezer év megmutatta, hogy Magyarország és Európa csak akkor tud megmaradni, ha megőrzi „önmagát”, biztonságát, szabadságát, identitását és keresztény kultúráját.
Hozzátette: a jövőre való célkitűzés nem lehet kevesebb annál, mint megőrizni Európát európainak, Magyarországot magyarnak.
A magyar történelem azt mutatja, hogy lehettek bármilyen erősek is a megszállók, az „elnyomó ideológiák”, lehettek bármilyen túlerőben is a diktatúrák helytartói, a magyarok mindig kiálltak a szabadságukért és meg is védték azt – mondta.
„Mi magyarok még mindig itt vagyunk Európa szívében, itt vagyunk egy ereje teljében lévő nemzetként, itt vagyunk az európai szabadság és az európai értékek védelmezőjeként”- fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter azt mondta: Szent István a legnagyobb dolgot tette meg, amit egy uralkodó megtehet népéért: megvédte Magyarország függetlenségét egy olyan korban, amikor magától értetődő lett volna a behódolás, az önfeladás.
Az akkori Európában is a nagyhatalmak „diktálták a tempót”, akkor is „paktumok köttettek”, népek szűntek meg és olvadtak be mindörökre más népekbe – mondta a külügyminiszter.
Szent István király azonban – óriási hittel a magyarokban – letette az önálló, keresztény magyar állam alapjait, amelyet erős törvényekkel és határvédelemmel, a magyar állam szuverenitásával erősített meg – mondta, hozzátéve: ma pedig újra a Szent István-i örökséget és értékeket támadják.
A „részben látható, részben a sötétben bujkáló pénzügyi és politikai hatalmak” akarják azt, hogy Európa szabaduljon meg a keresztény európai identitástól, és az európai nemzetek feledkezzenek meg, hagyják maguk mögött a nemzeti identitásukat – fogalmazott a miniszter.
Mindez nem értelmezhető másként, mint a „szabadságunkkal szembeni támadásként”- hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Hogyan lehetne szabadnak nevezni azt az országot, amelyet arra kényszerítenek, hogy adja fel nemzeti identitását, vallását, kulturális értékeit, történelmi örökségét vagy amelytől el akarják venni azt a jogot, hogy maga döntsön jövőjéről, arról, hogy „ kiket enged be, kikkel akar együtt élni, kikkel nem?”- tette fel a kérdést a politikus.
A magyarok „szabadságharcosok”, meg fogják védeni a szabadságukat, meg fogják őrizni Magyarországot magyarnak – jelentette ki.
„Megvédjük a határainkat, a templomainkat, a hitünket, a kultúránkat” – mondta, kiemelve: „itt egészen biztosan nem fognak olyan döntések születni, hogy a kereszténység jelképeit távolítsák el a közterületekről”.
A kereszténységért, a magyar államért folyamatosan küzdeni kell – mondta, hozzátéve: a jó döntések mindig akkor születtek meg, amikor a magyarság a Szent István-i utat választotta.
Egészen biztosan jó döntés az erős, európai, keresztény, szuverén és szabad Magyarország útjának választása – mondta, hozzátéve: erre kötöttek szövetséget kilenc évvel ezelőtt, és ezt a szövetséget folyamatosan, lépésről lépésre, napról napra, választásról választásra megerősítették.
Szijjártó Péter azt kívánta a magyar nemzetnek, hogy ezt a szövetséget a következő években is „tovább erősítsük, ezáltal tovább tudjuk erősíteni a szabad, Szent István-i utat járó, erős Magyarországot”.
Habis László (Fidesz-KDNP), Eger polgármestere beszédében kiemelte: a vár nemzeti emlékhely, a kormányzat elkötelezett amellett, hogy rekonstruálják, régi fényében mutatassák meg a jövő generációknak.
Mint mondta, büszkék arra, hogy Eger évszázadokon át „Felső-Magyarország” szellemi központja, egyházi, kulturális, oktatási centruma volt. Közölte: Egerben ma is történelmi időket élnek, hiszen jelentős fejlesztések valósulnak meg a városban.
Az ünnepséget követően Szijjártó Péter és Habis László elismeréseket adott át: a város díszpolgári címét idén Csányi Barna testnevelőedző kapta.

Varga Judit: Európa is csak akkor maradhat meg, ha megőrzi önmagát

2019. AUGUSZTUS 20.  MTI
Az ezeréves magyarság azt üzeni Európának, hogy csak akkor maradhat meg, ha megőrzi önmagát, megvédi határait, a nemzetek Európáját és keresztény szabadságát – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Miskolcon.
Varga Judit az államalapítás alkalmából, a Szent István téren megtartott városi ünnepségen azt mondta, hogy a múlt a magyarokat alázatra, elfogadásra és kitartásra tanította.
Így – mint az elmúlt ezer évben – ma is az a feladatunk, hogy kiálljunk önmagunkért és azokért az értékekért, amelyekben hiszünk – tette hozzá.
„Kiállni a keresztény Európáért és megvédeni azt, ami a miénk, azt, amik vagyunk” – fogalmazott a miniszter.
Szent István királyt méltatva azt mondta, a fiatalon trónra lépő magyar uralkodó mély, a magyarság jövőjét még ezer év után is befolyásolni képes nyomot hagyott a történelemben.
„Szent István a legnagyobb dolgot tette, amit egy uralkodó megtehet saját népéért, megvédte Magyarország függetlenségét egy olyan korban, amikor magától értetődő lett volna a behódolás és az önfeladás” – hangoztatta Varga Judit, hozzátéve, István letette az önálló magyar állam alapjait, amelyet erős törvényekkel, határvédelemmel és a magyar állam szuverenitásával erősített meg.
Az igazságügy-miniszter utalt arra, hogy a már István korában is széttagolt és sokszínű Európát a keresztény kultúra foglalta egységbe, a magyarok számára a kontinens pedig egy vallási, kulturális és politikai közösség, amely az államalapítás óta otthonát is jelenti.
A feladatunk nemcsak a tisztelet és az emlékezés. Nem elég egyszer helyes döntést hozni, mindenkor jó döntésekre van szükség, mivel Magyarország nem ajándékba kapta létét és szabadságát, azért folyamatosan meg kellett küzdenie – mondta Varga Judit.
Az ország viszontagságos történelme ellenére a magyarság mindvégig Európa határait védte, tehetségével és szorgalmával pedig gyarapította közös értékeit – jelezte.
Az „évszázados bátorság” egy újabb megvillanásának, valamint történelmi tanulságtételének nevezte az igazságügyi miniszter a harminc évvel ezelőtt Sopronban lezajlott páneurópai pikniket.
A keletnémet állampolgárok Nyugatra engedésével megkezdtük a vasfüggöny lebontását, amely aztán néhány hónap múlva teljesen leomlott, majd megnyílt az út Európa újraegyesítése előtt, ami azóta is folyamatos feladat – tette hozzá.
Az ünnepségen Kriza Ákos polgármester szavait tolmácsolva Alakszai Zoltán jegyző azt mondta, a magyarságnak és Magyarországnak addig van jövője, amíg vezetői a nemzet védelmét és megtartását tartják elsődlegesnek.

Többet tud rólunk a Facebook, mint a feleségünk

2019. 08. 20. KARC FM
VIZSGÁLNI KELLENE A TECH-ÓRIÁSOK ÉS A TITKOSSZOLGÁLATOK VISZONYÁT
Nehezíti a technológiai multicégek elleni fellépést kormányzati és titkosszolgálati kapcsolatuk. 
Többet tud rólunk a Facebook, mint a feleségünk vagy a munkáltatónk, ezért reagál mindenki érzékenyen a céget érintő botrányokra – hangzott el az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában, Az igazság órájában. A műsorban emlékeztettek arra: a közösségi portál vezetője, Mark Zuckerberg eskü alatt vallotta egy szenátusi meghallgatáson, hogy a Facebook felhasználóit nem hallgatja le a cég. Ez a vallomás dőlt meg most a cég beismerésével.
Az adásban elhangzott: az Európai Uniónak itt tényleg lenne keresnivalója, már ami a nagy technológiai óráscégek megregulásázást illeti. Ám kiderült: egyes uniós tagállamok is érdekeltek abban az internetes cenzúrában, amelyet ezek a multik folytatnak. És valószínűsíthető az amerikai titkosszolgálatok és a tech-cégek összefonódása is, ami szintén megnehezíti ellenük a fellépést.
Az igazság órája minden héten kedden délután három és négy között a Karc FM-en. Ismétlés szerdánként hajnalban három és négy között. A legutóbbi adás közreműködői voltak: Kovács István az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Párkányi Eszter az Alapjogokért Központ elemzője és a szerkesztő-műsorvezető: Czirják Imre.

2019. augusztus 20., kedd

A PNL-nek megvan a kellő számú aláírást ahhoz, hogy kezdeményezze a képviselőház rendkívüli ülésszakának összehívását

2019. augusztus 19.  
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) összegyűjtötte a kellő számú aláírást ahhoz, hogy kezdeményezze a képviselőház rendkívüli ülésszakának összehívását az augusztus 26-a és 30-a közötti időszakra - közölte hétfőn a párt képviselőházi frakcióvezetője. Raluca Turcan elmondta, kérték a parlamenti többséget alkotó alakulatoktól, hogy hívják össze rendkívüli ülésszakra a képviselőházat, de nem érkezett válasz kérésükre, ennélfogva összegyűjtötték a kellő számú aláírást ahhoz, hogy kezdeményezzék a rendkívüli ülésszak összehívását. A liberális törvényhozó szerint az alsóháznak tisztáznia kell néhány "akut problémát" a szeptember 1-jén kezdődő őszi ülésszak előtt. A rendkívüli ülésszakban el kell utasítania az amnesztiáról és közkegyelemről szóló tervezetet, amelyet "elásott" a jogi bizottság, továbbá döntenie kell a vitatott adóügyi intézkedésekről szóló 114-es sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, amely adóemeléseket eredményezett és "elűzte" a befektetőket, meg kell vitatnia a megyei közúti személyszállítást a közszolgáltatások közül kiiktató 51-es sürgősségi kormányrendeletet, és jóvá kell hagynia a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényét hatályon kívül helyező tervezetet - tette hozzá Turcan. (agerpres)

Ursula von der Leyennel folytatott megbeszélést Brüsszelben a miniszterelnök

2019. augusztus 20. 
Az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott megbeszélést kedden Brüsszelben Viorica Dăncilă miniszterelnök. Többek között a jövendőbeli román uniós biztosról, az új összetételű EB prioritásairól és az Európai Unió (EU) 2019-2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tárgyaltak. A kormány közleménye szerint a miniszterelnök gratulált Ursula von der Leyennek az EB-elnöki tisztségbe való kinevezéséhez, ugyanakkor támogatásáról biztosította az európai projekt megerősítését célzó erőfeszítései terén. Az EB megválasztott elnöke köszönetet mondott Dăncilă kormányfőnek a román uniós elnökség által elért "kiváló" eredményekért - mutat rá a közlemény. A megbeszélésen tárgyaltak a felek a jövendőbeli román uniós biztosról, arról, hogy melyik portfóliót kaphatja Románia. Emellett szó esett az egyeztetésen az új összetételű EB prioritásairól és az EU 2019-2024-es stratégiai menetrendjének gyakorlatba ültetéséről is. Ennek kapcsán Viorica Dăncilă ismertette Románia célkitűzéseit az energetikai biztonság biztosítása és a digitális ágazat terén, illetve a klímaváltozással, valamint az EU globális szerepével kapcsolatban - áll még a kommünikében. (agerpres)

Négy erdélyit is kitüntettek augusztus 20-a alkalmából

2019. augusztus 19.  
A Szent István-i mű az a küldetés, hogy építsük az országot - jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott hétfői díjátadón, az Országházban. Semjén Zsolt hangsúlyozta: akkor folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ha mindenki megteszi a saját helyén azt, ami az ő speciális küldetése. "Ha mindenki a saját helyén kis Szent Istvánként országépítővé válik, akkor tudjuk folytatni Szent István király országépítő művét" - fogalmazott. 
Az ünnepségen a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Bodó Imre szentszéki tanácsost, kézdiszárazpataki plébánost. Bodó Imre. Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Állami elismerésben részesült Czakó Gabriella, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar karvezetője is. Ő a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át a magyar miniszterelnök-helyettestől. Hasonló kitüntetésben részesültek Bordi János szentszéki tanácsos, pálpataki plébános és Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki premontrei prépost-prelátus is. Czakó Gabriella karnagy és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar, 2011-ben Budapesten az Egyetemi templomban. Fotó: Wikipédia / Thaler Tamás Semjén Zsolt a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést adta át Réthelyi Miklós orvosnak, Schöpflin György történésznek, politológusnak és Stumpf István alkotmánybírónak. 
A Magyar Érdemrend középkeresztjével díjazták Bosák Nándort, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspökét, Henri Boulad jezsuita szerzetest, teológust, Blanckenstein Miklós pápai prelátust, pestszentimrei plébánost, Lánczi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorát, Lukács László piarista szerzetest, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapító rektorát, Prokopp Mária művészettörténészt és Puskás Tivadart, Szombathely polgármesterét. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Bodzsoni István, a Pannónia Alapítvány igazgatója és Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke. 
A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el továbbá Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök, Auguszt Olga cukrászmester, Blanckenstein György pápai káplán, szentendrei plébános, Endrédy István környezetvédelmi szakértő, a Magyar Schönstatti Családmozgalom volt vezetője, Fekete János, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye címzetes esperese, Hajdu Ferenc kanonok, a Székesfehérvári Egyházmegye általános helynöke, Lupták György, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, Pótor László nyírmeggyesi református lelkipásztor, Radnainé Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója, Tóth András kanonok, nagykátai iskolai lelki vezető, Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem általános és fejlesztési rektorhelyettese és Trajtler Gábor teológus, orgonaművész munkásságát. 
A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át továbbá Bóna Zoltán Sándor, dunavarsányi református lelkipásztor, Dénes Zoltán Mihálycímzetes kanonok, újirázi plébános, Farkas Emil, a Zentai Közkórház sebészeti osztályának főorvosa, Lázár Alpár Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Legeza István munkácsi középiskolai tanár, Nejzsmák Emma, a Rahói Járási Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság elnöke, Pálfyné Czine Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Paskó Csaba kelebiai plébános, zenepedagógus, mesterszakács, Rajki Annamária, a Magyar Telekom Nyrt. TV és entertainment igazgatója, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatainak vezetője, Szabó Gyula mezőörsi plébános, a Magyar Műhely Közhasznú alapítvány elnöke, Szabó Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának volt alelnöke, Szabó László piarista szerzetes, sátoraljaúlyhelyi misszióvezető, Tihanyi Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Törös Edit, a II. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgálatának reumatológiai osztályvezető főorvosa és Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Balogh Gábor, a Csemadok közép-szlovákiai regionális alelnöke, Pekár Tibor hegedűművész, nyugalmazott zenepedagógus, Rochlitz Zsuzsanna orvos, családterapeuta, Sátor Géza László győri szakoktató, Sziráki István nyugalmazott zalaegerszegi építészmérnök, Vass Vilmos orvos, a Magyar Egészségügyi Társaság Muravidéki Tagozatának vezetője és Vicei Károly, a zentai Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. (mti)