2013. november 29., péntek

Már az üstökösök is ... Mindenkit átvert az ISON-üstökös

SIMON TAMÁS2013. 11. 29.
A sírból hozta vissza magát az ISON, amely ha nem is az évszázad üstököse, de a kommentelők szerint a „legtökösebb üstökös”, amit valaha láttunk.
A csütörtök esti napközelsége utáni órában nyoma sem volt az ISON-üstökösnek a Nap közvetlen környezetét figyelő űrszonda, az SDO képein. A NASA tévé befejezte élő közvetítését, a szomorú szakértők és a mindig vidám műsorvezető hölgy elbúcsúztak a nézőktől. Az ISON pedig rövidesen felbukkant egy másik űrszonda, a SOHO látómezejében.
hirdetés
Ez valóban váratlan húzás volt: a legdrámaibb fordulat abban a történetben, amelyet egyik kollégánk már csak „tudományos szappanoperának” nevezett. Az elmúlt hónapokban valóban sok régi elméletet felülírt az ISON viselkedése, és erre a Nap közvetlen közelében tette fel a koronát.
Csütörtökön délig még nagy volt az öröm, mert a korábbi baljós hírek ellenére az üstökös erőteljesen fényesedni kezdett. Az újabb fordulat délután történt: az ISON feje hirtelen elhalványult, majd látszólag teljesen elkenődött és szétesett:



Az ISON meggyengülése a napközelség előtt, csütörtök délutánForrás: NASA SOHO
Sokan már ekkor temették az üstököst, és valóban nem lehetett látni az SDO képein. Az első reménysugár a SOHO űrszondától érkezett 22 óra körül, amikor valami kibukkant a Napot mesterségesen letakaró műszer mögül, majd fényesedni kezdett:


A csütörtök késő esti reménysugár Forrás: NASA SOHO
A Hírek.csillagászat.hu Facebook-oldalán - ahol most is követni lehet az eseményeket - egy kommentelő "a legtökösebb üstökösnek" nevezte a váratlanul visszatért égitestet.
Mi történt a Nap közelében?
Az ISON tehát „jó erőben” közelített a Naphoz, és mindenki abban bízott, hogy utána még fényesebb lesz. Miért nem így történt?
„Valószínű, hogy az üstökös csóváját leszakította a Nap, azaz a benne lévő porszemcséket elfújta a napszél, elpárologtatta a magas hőmérséklet. Ezt látjuk a napközelség előtti szétkenődésként. Ugyanakkor megmaradt valami belső szilárd rész, ami viszont a Nap mellett feldarabolódhatott” – mondja az Origónak Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.
A szakember szerint a mag több különálló, de nagyobb testre eshetett szét, és ezeket látjuk most a Nap mellett. Az sem kizárható, hogy a megmaradt mag egyben van, bár akkor nem lenne ennyire „elkenődött” az alakzat:



Az ISON november 29-én (pénteken), magyar idő szerint 10.11-kor, 12 óránálForrás: NASA

Az mindenesetre biztató, hogy az ISON, illetve maradványai fényesednek, az elmúlt 6-8 órában ez körülbelül 2 magnitudót jelent. Sárneczky azonban arra figyelmeztet, hogy ez lehet a látószög változása miatti látszólagos fényesedés is.
Láthatjuk-e decemberben?
A következő képek után talán okosabbak leszünk, bár Sárneczky szerint ezek után nehéz bármit is mondani. Az lenne a jó, ha a megmaradt darabokból minél több por hullana ki, sőt teljesen szétszakadnának a darabok. Ekkor ugyanis újra kialakulhatna egy komolyabb porcsóva, amelyet szerencsés esetben majd szabad szemmel is láthatnánk.
Ilyesmi történt 2011-ben a Lovejoy-üstökössel is, amelynek felfényesedését az okozta, hogy két nappal a napközelség után teljesen elpusztult a magja. A látvány gyönyörű volt, de sajnos csak a déli féltekéről:


A Lovejoy üstökös 2011-ben Santiago de Chile felettForrás: Wikipedia/ESO/Yuri Beletsky
Mennyi esély van arra, hogy ehhez hasonló csóvát figyelhetünk meg decemberben? Nem sok, de teljesen nem kizárható, mert az ISON már eddig is felrúgott egy csomó szabályt. Körülbelül egy hétig még intenzíven „porolhat” és fényesedhet. Ezt pénteken és szombaton követhetjük a napkutató űrszondák képein, de aztán jöhet pár nap bizonytalanság, amíg rá lehet majd fordítani a nagy földi távcsöveket. Ha közben mégis szabad szemessé válna, arról biztosan olvashatnak rovatunkban.

A kamarai bizottságoknál is problémák vannak!

2013. november 29. Fotó: LMP sajtó
Az LMP az ügyészséghez fordul, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a települési agrárkamarai bizottságok megalakítását a Fidesz kisajátította, és a saját embereivel töltötte fel a testületeket. A kamarai bizottságok számos helyen alapszabály-ellenesen jöttek létre, és éppen úgy, mint a trafikpályázatok esetében, a kormánypárthoz való hűség ezúttal is fontosabb volt, mint az érintettek érdekei.
Az LMP-hez érkezett megkeresések egytől egyig arról szólnak, hogy az országban számtalan helyen alapszabály-ellenesen történt meg az agrárkamarai bizottságok alakuló ülésének összehívása. Az üléseket a gazdálkodók háta mögött hívták össze, a meghívók kiküldése és a jelölési folyamat nem volt átlátható, a kormánypárthoz közelállók lényegében maguk között játszották le az egész folyamatot. Az eredmény ugyanaz, mint a trafikpályázatok esetében: ismét a kormánypárthoz közelálló személyek, fideszesek és magoszosok jutottak pozícióba. A történtek feltárása érdekében az LMP bejelentéssel fordul az ügyészséghez.
A kormánypárti nyomulást annyira nem leplezték, hogy Bács-Kiskun megyében nem településenként, hanem az új országgyűlési választókerületek szerint hívták össze a helyi agrárgazdasági bizottságok alakuló üléseit. 
A meghívó nem került be a helyi médiába, nem került ki az önkormányzati hirdetőtáblákra és a kamara napokban megjelent NAKlap című újságjába sem. 
Az összes gazdát érintő döntést az érdekeltek alig 5 százaléka hozta meg. Kiskunfélegyházán több mint ötezer regisztrált kamarai tagból alig ötvenen döntöttek. Gátér és Fülöpjakab községből egyetlen gazda sem kapott beleszólási lehetőséget. 
A megjelent gazdák többnyire a beavatottak voltak, ők jelöltek, és ők is választottak a helyszínen. Kiskunfélegyházán 1575 regisztrált tagból 11 fő választott 5 tagú elnökséget, amelynek egy helyi fideszes önkormányzati képviselő lett az elnöke.
Lengyel Szilvia
a Mezőgazdasági bizottság tagja
Kiss Kálmán Tibor
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei tagja

Felhívás népszavazásért

Alábbi kezdeményezésünket azzal a céllal terjesztjük, hogy minél elébb összegyűjtsük a megfelelő számosságú aláírást a Rákóczi féle szabadságharc nemzeti ünneppé nyilvánításáért.
Kérünk Benneteket, hogy amennyiben helyeslitek a mellékelt kezdeményezésünket, írjatok az alábbi címre: rakoczinemzetiunnep@gmail.com, s mi továbbítjuk nektek az űrlapokat, amelyeket kinyomtathattok többszörös példányban. 
Miután családtagjaitok, ismerőseitek aláírását összegyűjtöttétek, küldjétek vissza nekünk ( beszkennelve ) a nyomtatványokat a fenti címre.
Tisztelettel:
Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület
Kelt, az Úr 2013. esztendejének, Szent András havának 28. napján

2013. november 28., csütörtök

Ismét kiszáradt a püspökfürdői tó

2013.11.28 
Egy korábbi kép a tóról

Ahogy az várható volt, a téli fűtési szezon beindulásakor ismét kiszáradt a püspökfürdői termálvizes tavacska, a hévizi tündérrózsa, a Racovita-kele és a bordás homorcsa egyetlen természetes élőhelye.
„Ugyanaz a jelenség figyelhető meg, mint a tavaly” – mondta az eset kapcsán Venczel Márton a püspökfürdői tavat kezelő Körösvidéki Múzeumtudományos főkutatója. Venczel Márton elárulta, hogy minden évben, amikor elkezdődik a fűtésszezon, a tavacska vízszintje drasztikusan apad. Ennek oka az, hogy nagyon sok környékbeli villában, hotelben, létesítményben termálvízzel fűtenek. Októberben már volt egy hidegebb időszak, amikor beindították a fűtést, és már akkor is apadt a tó vízszintje. A múzeum már akkor is jelentette az esetet az illetékes hatóságoknak: a Környezetvédelmi Ügynökségnek, a Környezetvédelmi Őrségnek és a Környezetvédelmi Minisztériumnak is. „Most megint itt a hidegfront, megint kiszáradt a tó” – fogalmazott Venczel Márton, elárulva azt is, hogy a múzeum évkönyvében publikálni fogják azoknak a szakembereknek a tanulmányait, akik a püspökfürdői termálvizes tó kiszáradását kutatták. A szakemberek kutatásainak is az az eredménye, hogy a túlzott mértékű termálvízfogyasztás okozza a tó kiszáradását. Az már az elmúlt évben zajlott viták során is kiderült, hogy sem a Bihar Megyei Prefektúra, sem a szentmártoni önkormányzat (ehhez az önkormányzathoz tartozik a termálvizes tó), sem pedig az Országos Ásványkincs Hatóság (ANRM) nem akarja elismerni ezt, mert kénytelenek lennének drasztikusan korlátozni a termálvíz fogyasztást, ami számos vendéglátói, turisztikai vállalkozó, valamint a termálvizet törvényesen vagy törvénytelenül felhasználó magánszemély érdekeit sértené. A szárazság-elméletet Venczel Márton határozottan cáfolja: „Az idén is felvetődött az az elgondolás, hogy a szárazság az oka a tó kiapadásának, csakhogy itt egy egészen más jelenségekről van szó. Ezek a termálvizek nem az idei csapadékból származnak, hanem hosszú évezredek alatt alakultak ki.” A kutató hangsúlyozta, hogy egy természetes élőhely paramétereinek drasztikus megváltoztatása rendkívül káros az egész mikroökoszisztémára nézve, különösen igaz ez egy termálvízi élővilágra. Venczel Márton emlékeztetett arra, hogy továbbra is folyik a tó két őshonos fajának, aRacovita-kelének és a bordás homorcsának a fogságban történő szaporítási programja. E programot a váradi múzeum a Galaci Természettudományi Egyetemmel és a gödöllői Szent István Egyetem agrártudomány szakának szakembereivel együttműködésben végzi.
Pap István

„Elfraktálhatják” a Félixfürdőt is…

2013.11.28
A beruházás beláthatatlan következményekkel járhat – mutatott rá Zatykó Gyula EMNP-alelnök. Földcsuszamlás, illetve földrengés is fenyegethet, továbbá rák, ezen kívül például a termálvíz eltűnése.
Épp egy hete jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a kormányhatározat, amelyet titokban hagyott jóvá Victor Ponta PSD-elnök, kormányfő, és amely amellyel jóváhagyták a Bihar megyei Félixfürdőn is a palagáz feltárását és kitermelését. Akkor írtunk is erről: az Altalajkincsek Országos Ügynöksége (ANRM) és az East West Petroleum cég kötött szerződést a feltárásról és kitermelésről, ráadásul a paktum részletei titkosították.
Tegnap reagált az ügyre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is, külön sajtótájékoztatón. Zatykó Gyula, a párt alelnöke Nagyváradon elmondta: határozottan ellene vannak a kitermelésnek. Kérdésünkre, hogy az ellenzés mellett mit lépnek még, jelezte: tudtuk szerint már zajlik aláírásgyűjtés a kitermelés ellen, ehhez csatlakoznak majd. Hamarosan felveszik a kapcsolatot a kezdeményező zöldszervezettel. Zatykó felsorakoztatta azokat az érveket, amelyek a kitermelés mellett és ellen szólnak, és ezeket egybevetve megállapította: minden észérv a kútfúrások ellen szól nemcsak Félixfürdőn, hanem az egész országban.
Hazudik a prefektus!
A palagáz kitermelése nemcsak a környezetet károsítja, hanem a környéken élők egészségére is ártalmas. Az úgynevezett rétegrepesztés, avagy fraktálás során több mint 300, fokozottan rákkeltő vegyi anyagokat használnak, ugyanakkor figyelemre méltó tény az is, hogy egy repesztés mintegy 15 millió liter, több mint 300 vegyi anyaggal összekevert vizet igényel, mely vízmennyiség tízezer lakos egyéves fogyasztását jelenti . Félixfürdő emiatt teljes egészében veszélyben van. Egyrészt a rétegrepesztés a föld rétegeinek „kiürítésével” jár, amelybe egyszerűen elfolyhat a termálvíz, így a közismert vize nélkül maradhat a Félix. A beruházás beláthatatlan következményekkel járhat a környék idegenforgalma szempontjából is – mutatott rá Zatykó. Emellett földcsuszamlás, illetve földrengés is fenyegethet, ami a házak megrongálódásával is jár, továbbá kémiai szennyezés, zajszennyezés, levegőszennyezés is mind jár a fraktálással. A palagáz ellen szól az is, hogy az amerikai tapasztalatok szerint a kitermelés következtében egészségre káros anyagok – szemirritációt, fejfájást, torokfájást, légzési nehézségeket, rákos daganatokat okozó anyagok – kerülnek a levegőbe. Ráadásul az is tűrhetetlen, hogy ismét Bukarest dönt helyi ügyeinkről – tette hozzá a politikus, jelezve, hogy már csak ilyesmik miatt is szükség az önrendelkezésre Erdélyben és a Partiumban.

Nemrégiben egyébként az USL-t képviselő prefektus azt nyilatkozta, szerinte csak feltárások lesznek itt, kitermelés nem. Ezzel kapcsolatos kérdésre adott válaszában Zatykó úgy vélekedett: a prefektus hazudik, ráadásul nem árt megfigyelni, hogy az USL csak addig volt a különböző káros kitermelési projektek ellen, amíg ellenzékben volt. Mióta hatalomra jutott, nem tartja a szavát ebben sem, sőt kitermeléspárti lett.

Szeghalmi Örs

A történelmi Bánság magyar népi együttesei találkoztak Aradon

2013-11-25 
A néptánc közösségformáló, ugyanakkor a magyar önazonosság megerősítésének egyik legfontosabb eszköze. Ezt vallva szervezte meg az Erdélyi Hagyományokért Egyesület szombaton Aradon azt a néptánctalálkozót, amelyen a Bánság délvidéki és romániai szórványvidékeiről léptek fel magyar hagyományápoló együttesek. Pataky Lehel Zsolt hangképes összeállítása a Temesvári Rádió ifjúsági műsora számára készült.

Megállapodás a magyar–román gazdasági vegyes bizottság összehívásáról

2013-11-25 
Szijjártó Péter az egy éve Arad megyében átadott Feketegyarmat-Dénesmajor út szalagvágásán is fontosnak nevezte új határátkelőhelyek építését

Megállapodott a magyar–román gazdasági vegyes bizottság összehívásáról Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, a vegyes-bizottság magyar társelnöke Andrei Gereával, a bukaresti kormány gazdasági miniszterével, a gazdasági vegyes-bizottság román társelnökével hétfőn Bukarestben. A testület február 27-28-án Budapesten fog összeülni.
Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: „Magyarországnak stratégiai nemzetgazdasági érdeke fűződik a magyar–román gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Románia a hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, mi pedig Románia ötödik legfontosabb kereskedelmi partnerei vagyunk. A magyar export 4,8 milliárd euró, és ez tovább szeretnénk növelni” – hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint a gazdasági vegyes bizottság ülésének fő napirendi pontja a befektetések és beruházások kölcsönös ösztönzése lesz. Ennek érdekében a magyar Eximbank már megállapodást kötött az OTP romániai cégével, hogy minél több magyar cég romániai piaci sikerét tudják elősegíteni. Beszámolt arról is, hogy román partnerével megállapodtak a határátkelőhely-építési program felgyorsításában, amelynek nagy gazdaságfejlesztési jelentőséget tulajdonítanak. „A határ menti kis- és közepes vállalkozások számára a piac gyakorlatilag le van felezve azáltal, hogy átjárhatatlan a határ. Míg Közép-Európában három-négy kilométerenként át lehet járni a határon, addig a határátkelőhelyek átlagos távolsága a magyar–román határszakaszon 45 kilométer” – magyarázta az államtitkár. A magyar fél ezért 26 olyan lehetséges határátkelő tervét készül megvitatni a román féllel, amelyeket a 2014–2020 európai uniós költségvetési időszakban lehetne megvalósítani – tette hozzá.
A külügyi és külgazdasági államtitkár elmondta, hogy Magyarország az energetika területén is előrelépést szeretne, és kormányközi megállapodás tervezetét adta át a román félnek a határ menti szénhidrogén-lelőhelyek közös kutatásáról. „Fontos a 2010-ben átadott magyar–román gázösszekötő vezeték kétirányúsítása, hiszen Közép-Európa energiabiztonságához nagy mértékben hozzájárulnak a gázvezeték-rendszerek összeköttetései. A magyar–szlovák gáz interkonnektoron a kereskedelmi forgalom 2015 elején meg fog indulni. Szeretnénk, ha záros határidőn belül kétirányú forgalom lenne a magyar–román vezetéken is” – hangsúlyozta a külügyi és külgazdasági államtitkár.
Szijjártó Péter a 17 ország részvételével zajló Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón részt vevő, Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormányküldöttség tagjaként tartózkodik a román fővárosban. A kedd délelőtt zajló csúcstalálkozó idején KKE–Kína gazdasági és kereskedelmi fórumot is rendeznek a bukaresti parlament épületében, mintegy 1500 – köztük 300 kínai – üzletember részvételével. MTI

Csepella János: “kellemes meglepetés volt számomra”

2013-11-28
Csepella János

Csepella János Pécska alpolgármestere, két mandátumban a helyi önkormányzat tanácsosa, volt megyei tanácsos, a Pécskai Ipartestület, Búzavirág Egyesület alapító tagja, megszámolhatatlan helyi magyar kezdeményezés lelkes támogatója, kivitelezője. Remek szervező és politikus, amit még politikai ellenfelei is elismernek. Idén nyáron Pécska Kiválósági Díjjal ismerte el munkásságát, múlt szombaton Ezüstfenyő-díjat vett át Marosvásárhelyen. Lehet, hogy Csepella János visszatér a politikába? Erről és helyi, a magyarság hétköznapjait érintő kérdésekről faggatta Irházi János.
Az interjú itt tekinthető meg: http://youtu.be/99EcPhzmp9c

A kisvarjasi határátkelő Igaş szenátor szívügye

Jámbor Gyula 2013. november 28., 
Traian Igaş
Constantin Traian Igaş Arad megyei szenátor, a hazai parlament Román–Magyar Baráti csoportjának tagja tegnap, szerdán találkozott a magyar országgyűlés hasonló csoportjának elnökével, Simonka Györggyel, aki Magyarországon a határ mentén az Igaş szenátoréval szomszédos választókerület képviselője. 
A megbeszélés egyik témája a Kisvarjas–Dombegyháza határátkelőhely megnyitása volt. A román szenátor elmondta, hogy idén nyáron román részről elkészült a határállomáshoz vezető út felújítása, még a magyar félnek kell befejeznie a projektet. „Az idén júliusban Budapesten Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel tartott találkozó abban konkretizálódott, hogy Románia támogatja ezt a tervet”, nyilatkozta Traian Igaş.
A mostani találkozón megállapodtak, hogy mindkét honatya folytatja a megkezdett munkát annak érdekében, hogy választókerületeik, Románia és Magyarország között megnyílhasson az újabb határátkelőhely. Jövő héten a magyar képviselő felkeresi Pintér Sándor belügyminisztert, a következő időszakban pedig Romániában találkozóra kerül sor az érintett román és magyar közigazgatási egységek képviselőivel, nyilatkozta Igaş szenátor.

Területalapú támogatás: öt hektár fölött jelentősebb

2013. november 26. (7hatar.ro)
Ki mint vet, úgy arat…, és úgy vet, ahogyan megsegítik

A területek nagysága szerint is változik jövőtől a területalapú támogatások kifizetése. A szaktárca adatai szerint 2014-től négy csoportra osztják a gazdákat, és ennek megfelelően változik a SAPS értéke. Legjobban az 5–30 hektáros gazdák járnak.
Területnagyság szerint is változik jövőtől a területalapú támogatások kifizetése. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint 2014-től négy csoportra osztják a gazdákat, és ennek megfelelően változik a SAPS értéke.
Az alapvető megkülönböztetés a terület nagysága szerint történik majd, így a legtöbb támogatást azok a gazdák kapják majd hektáronként, akik 5–30 hektáros területen dolgoznak. Az új támogatási rendszer az igénylőket négy csoportra osztja: 1–5 hektár, 5–30 hektár, 30–60, valamint 60 hektár fölötti területtel bíró gazdák. 
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter szerint ez a támogatási politika bevezetése a gazdák szövetkezését fogja eredményezni. Ma Romániában az 1 millió gazdálkodóból 800 ezernek 1–5 hektár közötti birtoka van. A miniszter szerint a támogatási rendszerek kidolgozása során több radikális javaslat is létezett, azonban mindegyiknek súlyos szociális következményei lettek volna. 
A korábban napvilágot látott javaslatok között szerepelt, hogy a földalapú támogatásokat csak azok a gazdák kérhessék, akiknek legkevesebb 2 ha földjük van, de voltak olyan variációk is, hogy a legkisebb támogatható parcella méretét 0,5 hektárra növeljék.
Jelenleg minden olyan gazda kérhetett SAPS támogatást, aki legalább 1 hektár területet művel és ezen belül a parcellák mérete legalább 0,30 hektár. Ezek az alapfeltételek a jövőben is változatlanok maradnak.
A nagybirtokosok igazságtalannak tartják az új rendelkezést. Szerintük a romániai mezőgazdasági területek fele 60-70 ezer nagy farm kezében van, míg a másik fele 1 millió kisgazda kezében. Egyes számítások szerint a területnagyság alapján történő támogatások eredményeként 7 milliárd euróval kevesebbet kapnak majd a nagybirtokkal rendelkezők 2014–2020 között.
A romániai gazdákat az uniós csatlakozás után kényeztették el a SAPS támogatással, amelynek egyik közvetlen eredménye, hogy megbénult a földek adás-vétele, ugyanakkor a legelők és kaszálók piaci ára felértékelődött. A kisgazdaságok jelentős részét még ez a támogatás tartja életben

Uioreanu: kirabolják a decentralizáció előtt álló intézményéket

Kiss Előd-Gergely | 2013.11.28.
Teljesen kiürítik, gyakorlatilag kirabolják a bukaresti kormányhivatalok azokat az intézményeket, amelyek a decentralizációs törvény értelemében a megyei és a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerülnek át – állítja Horia Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök Victor Ponta miniszterelnökhöz címzett, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott nyílt levelében.
Horea Uioreanu
„Azért fordulok Önhöz, hogy jelezzem a decentralizáció néhány csöppet sem kellemes aspektusát. A jelenlegi adminisztrációt végző hivatalnokok az anyagi javakat titokban azokhoz az ügynökségekhez és intézményekhez utalják át, amelyek a minisztériumoknál maradnak” – olvasható többek közt Uioreanu levelében.
A Kolozs megyei tanácselnök példaként említi, hogy a megyei környezetvédelmi ügynökség gépkocsiparkja egyetlen aláírással a környezetvédelmi őrség tulajdonába került. „Ha ez megengedett eljárás, akkor számítsunk arra, hogy hamarosan elviszik a számítógépeket, az informatikai felszerelést és a bútorokat is?” – szegezi a miniszterelnöknek a kérdést Uioreanu. Az elöljáró ugyanakkor azt is megkérdezi levelében, hogy létezhetnek-e olyan emberek, akiknek érdekük fűződik ahhoz, hogy később ne működjenek a decentralizált intézmények. Mint kifejti: ebben az esetben a decentralizáció kudarcát a politikai riválisok a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) nyakába varrhatják.
Uioreanu továbbá arra kéri Victor Pontát, hogy rendelje el a vagyont átruházó intézkedések visszavonását. „Nem korrekt dolog, hogy források és eszköztár nélküli intézményeket adjanak át, és arra kényszerítsenek bennünket, hogy a megyei és helyi önkormányzatok költségvetéséből költsünk gépkocsik, informatikai felszerelések és bútorok vásárlására, csakhogy biztosítsuk az újonnan alárendeltségünkbe került intézmények működését” – fogalmaz nyílt levelében Horia Uioreanu.
Liviu Dragnea közigazgatásáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtök délután elküldött válaszlevelében leszögezte: a minisztériumok alárendeltségéből a megyei, illetve települési önkormányzatok hatáskörébe kerülő intézményeket azokkal a javakkal együtt adják át a megyei és helyi önkormányzatoknak, amelyekkel a decentralizációt előíró kormányrendelet kibocsátásának pillanatában rendelkeztek.
A miniszterelnök-helyettes közölte: felszólítja az érintett minisztériumok illetékeseit, ne engedjék, hogy az önkormányzatok alárendeltségébe kerülő intézmények tárgyi vagyon nélkül maradjanak. „Úgy tűnik, a központi adminisztráció hivatalnokai közül sokan minden eszközzel ellenállnak a decentralizációnak” – jegyezte meg Dragnea.

Sabin Gherman: történelmi régiókat, autonóm Székelyföldet – Interjú


2013.11.23. 
Sabin Gherman: Erdélyért közösen kell cselekednünk. 
Fotó: Albert Levente

A múlt szombati autonómiakonferencia egyik legszínesebb elő- adója Sabin Gherman közismert publicista, a Transilvania Live televízió igazgatója, műsorvezetője volt. Regionalizmusról, Er- délyről, székelyföldi autonómiáról, magyarok és románok egy- másra utaltságáról szóló előadását többször taps szakította meg. Nem véletlen, hogy az előadót több média is megszólal- tatta. Sabin Gherman lapunknak is nyilatkozott.
– Ön a Transilvania Live regionális televízió igazgatója, mely csatorna a nevével is jelzi: felvállalja az erdélyi régió gondolatát...
– Természetesen kulturális értelemben vett vállalásról van szó, azt szeretnénk megmutatni, ami jó Erdélyben. És azt hiszem, bőven van, amit. Hiszen rengeteg közösség él itt, románok, magyarok, romák, szlo­vákok, szászok, már amennyien maradtak – az interkulturalitás pedig előnyére válik a régiónak, gazdaggá teszi.
– Kolozsvárról miként látszik, létezik-e erdélyi identitástudat, erősödött-e ez az elmúlt években?
– Létezik erdélyi identitástudat, csak van egy gond ezzel. Létezik ugyanis külön erdélyi román identitás, és külön erdélyi ma­gyar identitástudat. Interkulturalitás szempontjából ez rendjén is lenne – de közös mozgalmak, az Erdélyért való együttes kiállás vonatkozásában már problematikusabb. Mert világosnak kell lennie mindannyiunk számára: a románok a magyarok nélkül semmit nem tehetnek Erdélyért, és magya­rok románok nélkül úgyszintén. Ráadásul közös történelmünkben nincs sok jelentős mozzanat, amely elválasztana bennünket, annál több, ami összeköt. És nem hiszem, hogy létezik ma Erdélyben olyan őshonos román, aki gyermekkorában csak románokkal játszott, vagy olyan magyar, aki gyermekként csak magyarokkal volt együtt. 
Ezt a tapasztalatot kellene valamiképpen meghonosítani a politikában, kultúrában, tár­sadalmi életben, mindenben. A recept egy­szerű: bíznunk kell egymásban. Mondok egy történetet: a nyáron a családommal néhány közép-kelet-európai országban jártunk, Magyarországon, Ausztriában, Szlo­vákiában. A fiam életében először Ko­má­romban, Szlovákiában látott Hunyadi Já­nos-szobrot. Apa, kit ábrázol? – kérdezte. Azt válaszoltam, ő egy olyan román, aki nagy tiszteletet vívott ki Magyarországon, földesúr volt, nem pedig rabszolga, mint ahogy történelemből tanítják. És nem értette, miért nem ezt tanítják neki, miért nem mondja el senki a történelemórán, hogy pél­dául a Hunyadi nevéhez fűződő diadal emlékére szólnak minden délben a templomok harangjai. A tanügyi rendszer feladata lenne ez. 
Egy másik példa: egy fiatalember írta nekem: Sabin úr, miért van az, hogy december elsejére az iskolák olyan soviniszta dalokkal és nacionalista versekkel készülnek, amelyek Erdély elszakadását féltő, a magyarok diszkriminálását célzó eszmék­ből erednek? Szerintem azért, mert Buka­rest egyáltalán nem bízik a perifériában, Er­délyben. Ez érthető, hiszen vaj van a fejükön. Csak megemlíteném, 1932-ben a ha­talmas gazdasági vi­lágválság idején egész Románia költ­ségvetésének 86 százalékát Erdély és a Bánság adta. Ha évtizedeken át lopsz, számíthatsz arra, hogy egyszer valaki kérdőre von.
– Születőben-e a kölcsönös bizalom az erdélyi magyarok s románok között?
– Sajnos, még nem eléggé érettek sem a románok, sem a magyarok. Egyre többen, persze, akik igen, mindkét oldalról, de cselekvőleg még nem merik felvállalni. Amikor lesz bátorságuk felvállalni ezt a gondolatot, ak­kor megalakul majd az erdélyiek pártja. Amelynek vezetősége három nemzetiségű, a belső dokumentumok három nyelvűek lesznek, hiszen Ioan Slavici is ekképp mutatott rá a közös Erdély szépségére: a románt Bună ziuával, a magyart Jó napottal, a németet Guten Taggal köszönthetjük. A régiós identitásra jó példa lehetne a Bajorok Pártja Németországban, akik 41 éve felismerték és azóta érvényesítik saját régiójuk érdekeit. Jöhet a baloldal, jöhet a jobboldal kormányozgatni, ők úgyis cselekszik a magukét. Nekünk is ezt kellene megértenünk. Ha megértjük, jó, ha nem, akkor várunk újabb ezer évet, tartunk még ezer szemi­náriumot, jöhet még ezer akadémikus, még néhány olyan naiv, mint én, még olyan újságírók, mint ön...
– Ön szerint eljön-e az idő, amikor ma­gyarok és románok együtt lépnek fel Er­délyért?
– Azt hiszem, nincs már messze, jelenleg a helyzet egy nyomás alatt levő edényhez hasonlítható. Az alapvető nézetkülönbségek ugyanis nem románok és magyarok között vannak, hanem magyarok és magyarok, illetve románok és románok között. Itt vagyunk Székelyföldön, és nagyon jó az, hogy van politikai verseny a magyarok szavazataiért. A magyarságnak nagyon jó vezetője Orbán Viktor, aki megmutatta, hogy a termőföld nem eladó, és lehet úgy is kormányozni, hogy közben nem szipolyozod ki azt az embert, aki már rengeteg átszervezést és átmenetet elszenvedett. 
Az Európai Néppárt bukaresti kongresszusán két emlékezetes kijelentést jegyeztem meg, az egyik Angela Merkel német kancellártól származik, aki szerint a fejlődés nem uniós direktívához kötött, a gazdasági növekedés a vállalkozók szabadságán és kreativitásán múlik. A másik fontos gondolatot Orbán Viktor mondta: fel kell készítenünk közösségeinket egy válság utáni történelemre. De szerintem a magyarok és románok között, mikor egymást szólítják meg, a párbeszéd őszinte. 
Ami nem őszinte, az a magyarok és magyarok, illetve románok és románok közötti dialógus. Ezen kellene változtatni. Ráadásul mindenki úgy érzi, saját közössége megosztott, a másik pedig egységes. Amikor Székelyföldre jövök, sokan mondják, itteniek, hogy mi, magyarok megosztottak vagyunk. Kolozsváron meg fordítva: a románok érzik úgy, hogy megosztottak, bezzeg, a magyarok egységesek. És ez valamiképpen megmérgezi az identitástuda­tot, anélkül pedig jobb, ha nem is beszélünk regionalizmusról.
– Miként látja a kormány régiósítási elképzeléseit?
– A fejlesztési régiók kialakításakor, 1998-ban súlyos hibát követtek el: nincs regionális identitás és nincs átadott hatáskör. Ma éppen Liviu Dragnea kormány­főhe­ly­ettesre bízták a régiósítást, aki az ország legszegényebb megyéjének, Teleormannak volt a tanácselnöke. Olyan is az identitása. Pedig a megoldás nagyon egyszerű volna: a történelmi régiók mentén kellene megvalósítani a régiósítást.
Tehát legyen máramarosi, crişanai vagy partiumi régió, Erdély, Bánság, Havasalföld, Olténia, Bukarest, Dobrudzsa, Moldva, Bukovina. Három régiót pedig különleges jogállással kell felruházni – éppen, mint Olaszországban –, mindeniket a saját adottságai, értékei alap­ján. Ilyen lenne a Duna-delta, a maga természeti-környezeti adottságaival, Szé­kelyföld a kulturális sajátosságaival, és a hihetetlen vendégforgalmi potenciállal rendelkező Zsil-völgye. És, miként Olasz­országban, minden régiónak meglenne a saját költségvetése, rögzítenék, mennyit kell befizetni az államkasszába, mennyi kell a külügyre, a hadseregre, országos kiadásokra, és persze, meg lehetne állapítani egy szolidaritási alapot, ha például Vaslui megye gyengébben áll, akkor áldozunk azért, hogy jusson pénz a rászorulókra – de közvetlenül oda jusson a pénz, ne Bukarestben halássza el valamely pártközeli cég. 
Minden egyéb maradna a helyi közösségeknél, mint Dél-Tirolban vagy Spanyolországban. Mert most minden úgy működik, hogy bukaresti lobbi nélkül semmire nincs pénz. A román állam ráadásul állandóan úgy viszonyul Székelyföldhöz, mintha az nem az ország része lenne, hanem meg kellene hódítani. Brătianu miniszterelnök például Erdély és Románia egyesülését követően azonnal háromezer embert küldött Székelyföldre, hogy lássák, ki ott a főnök. Közismert az is, hogy 1986-ban a Román Kommunista Párt marosvásárhelyi vezetője 22 800 ember betelepítésére kért engedélyt bukaresti feletteseitől, hogy többségbe kerüljön a román lakosság. Tehát állandóan úgy viszonyulnak Székelyföldhöz, mintha nem hinnék el, hogy az része Romániának. 
Ezért is ez a sok vacakolás, ahelyett hogy biztosíthatnák számukra az autonómiát. Az pedig nem igaz, hogy Székelyföld nem tudná eltartani magát Bukarest támogatása nélkül. Nemrég volt erről kimutatás: az állami költségvetésbe befizetett 100 euró adó után Maros megye 68-at, Hargita és Kovászna megye nagyjából nyolcvanat kap vissza. De Teleorman például, Dragnea miniszterelnök-helyettes megyéje 148, Vaslui megye pedig 152 eurót. Ki meri állítani, hogy rendjén van ez?  Farcádi BotonHáromszék

Andrei Saguna szoborral provokálnak a románok

2013.11.28.  Forrás: itthon.ma
Szobrot állítottak a Hajdú-Bihar megyei Körösszegapátiban, az ortodox templom kertjében Andrei Şaguna román ortodox püs- pöknek, aki 1948-49-ben az erdélyi románság szellemi vezére- ként fegyveres ellenállásra mozgósított a magyar szabadság- harccal szemben.
A szobor felállításáról Tarsoly Attila (Fidesz), a település polgár- mestere szerda este az MTI-t. 
Mivel a terület egyházi tulajdonban van, az önkormányzattól nem kellett engedélyt kérni a szobor felállításához – mondta a polgármester, aki egy román nyelvű meghívót kapott a november 23-ai eseményre.
Mint mondta, távollétével tiltakozott a mellszobor felállítása ellen. 
Az önkormányzatnak nem volt jogi eszköze az elhelyezés megakadályozására, ahogy a szobor eltávolítására sincs – jelentette ki.
Andrei Şagunanak 2008-ban Gyulán akartak mellszobrot állítani, az akkori erőteljes tiltakozás azonban azt megakadályozta. Most ugyanazt a mellszobrot avatták fel romániai politikai és egyházi vezetők, a román sajtó jelenlétében Körösszegapátiban – magyarázta a polgármester az MTI-nek.
A polgármester azt mondta: ő és az általa vezetett képviselő-testület elhatárolódik a „románok barátságtalan lépésétől", amelyről tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot.
Andrei Şaguna szobrát 2008-ban akarták fölállítani Gyulán, a román ortodox katedrális előtt. Az alapkőletételt 2008. október 19-re tervezték, azonban két nappal korábban lemondta az eseményt a gyulai ortodox püspökség és a gyulai román főkonzul. Perjési Klára, a város polgármestere az MTI-nek akkor elmondta: az értesítés szerint a magyar és a román kormány megállapodott abban, hogy nem lesz alapkőletétel. 
A szobor felállítása ellen korábban tiltakozott egy gyulai önkormányzati képviselő, valamint a Jobbik helyi vezetője is.
Andrei Şaguna püspököt a románok nemzeti hősként tisztelik 1848-49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben. Csatlakozott Stratimirovic pátriárkához, illetőleg a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, bécsi, olmützi deputációkban, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. Szolgálataiért több rangos kitüntetést kapott.
1865-ben részt vett a kolozsvári gyűlésen, ahol Erdély és Magyarország uniója ellen érvelt.
Şaguna fontos tevékenységet fejtett ki a román iskolaügyekben. Segítette a tehetséges román fiatalok külföldi iskolázását. Kieszközölte a brassói román főgimnázium engedélyezését, amely 1851-ben meg is nyílt, nyomdát is alapított iskolai és egyházi könyvek kiadására. 
Jelentős lépéseket tett a román egyházi ügyekben. 1860-ban és 1864-ben zsinatokat tartott és még 1864-ben keresztülvitte az ortodox román egyház teljes elválasztását az ortodox szerb egyháztól. Elnyerte az erdélyi románok metropolitája címet is. 1871-ben a bukaresti Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1873-ban Nagyszebenben halt meg, teljes vagyonát egyházára hagyta; nyomdáját is egyházmegyéje örökölte.
Békés Megyei Hírlap korábban azt írta a püspökről, hogy Kossuth Lajos hazaárulónak nevezte, mert az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett a magyar érdekek ellen irányuló politikai tevékenységben.
MTI

Érik a Chromecast, jön az SDK



Dojcsák Dániel, 2013. november 28. 
A Google nem adja fel a tévés piac megreformálásásra tett kísérleteit, s a Chromecast képében egyértelmű üzenetet küldött a gyártóknak: ha útját állják a fejlett okostévés (mondjuk androidos) közegnek, akkor a Google képes átugrani őket. A Chromcast nem más, mint egy apró kütyübe zárt Chrome böngésző, de már a korai fázisban is érdekesnek tűnik.
A Google nagyot lépett vissza a Google TV koncepciótól és ahelyett, hogy a televíziókészülékek szoftverét forradalmasítaná, az egyébként is a felhasználók kezében lévő eszközöket használja fel a tartalmak menedzselésére, így a tévé pedig egy külső kijelzővé silányul. Rengeteg próbálkozás volt okostévés megoldásokra, appokra, szolgáltatásokra, közvetlen átjátszásra, de a többség kudarcba fulladt: kínos, kényelmetlen működés, hibák, bugok, lassú, rossz minőségű felületek és persze csalódott felhasználók, körülbelül így lehetne jellemezni az okostévés piacot ma.
A kevesebb több
A Chromecast ezzel szemben nem próbál minden élethelyzetet lefedni, csak egy nagyon szűk tartományra lő, mégpedig az online szolgáltatásokra, amikből a tartalmat szívesen fogyasztanánk nagy képernyőn, de ez jelenleg nehézkes. Ahelyett, hogy a kliens költözne a tévére, a kliens marad az okostelefonon, tableten vagy PC-n. Ahelyett pedig, hogy a többségében akkumulátoros kézikészüléket terhelnénk a lejátszás, dekódolás teljesítményigényes feladatával, ezek az eszközök csak az utasítást adják a lejátszásra. Mondhatni tökéletes kombináció.
A YouTube alkalmazással ezt ma már lehet is demózni, viszont értelemszerűen a Google azt szeretné, ha rajta kívül minden más tartalomtovábbító is elkezdené használni a Chromecast beágyazott HTML5-ös lejátszóra épülő megoldását. Az induló csomagban a YouTube mellett találunk Google Play Music, Google Play Movies, Netflix, Pandora, Hulu Plus és HBO Go támogatást is, de ezek még mind előzetes megállapodások eredményei. Mostantól a Play Store-ban engedélyezve lettek az ezt használó alkalmazások is, illetve egy hackathon keretébendecember 7-8-án tesztelik a meghívott szoftverfejlesztők a Chromecast környezetet, valószínűleg ezt követően nyilvánossá és elérhetővé válik minden fejlesztő számára a teljes SDK.
Addig is a felhasználók a már meglévő appokon tesztelhetik kedvükre a funkciót, hiszen a Play Store-ban egy külön szekciót kaptak azok az appok, amik képesek együttműködni az USA-ban 35 dolláros, Európában 50 eurós eszközzel. Így, ha valaki vásárol egy Chromecastot, akkor egyszerűen áttekintheti, hogy mik azok az alkalmazások, amik támogatják az eszközt. Mivel a használatához nem szükséges okostévé, csak bármilyen 1080p-t megjeleníteni képes, HDMI-bemenettel rendelkező eszköz, illetve egy Wi-Fi hálózat, ezért a filmes vagy zenei szolgáltatásokat mondhatni zsebben hordhatják a felhasználók magukkal és nem kell feltétlenül a tévén bejelentkezni.
AirTame
A médiaszolgáltatók biztosan ráharapnak erre a lehetőségre, s a mostani mindössze hét alkalmazáshoz hamarosan több tucat másik csatlakozik majd. Emellett a Chromecast inspiráló, illetve piacélénkítő lehet az egyéb apró "tévéokosító" kütyük területén is. A napokban az Indiegogón megjelent magyar fejlesztőkből álló, de dán AirTame csapatának terméke szintén a vezeték nélküli képtovábbítás egyik részfeladatát oldja meg, ott a kábelmentes képernyőmegosztás volt a fókusz, igaz sajnos egyelőre csak PC-ről vagy Macről, okostelefonokról és tabletekről nem. A néhány napja megjelent projekt máris 116 ezer dollár támogatást kapott a közösségi finanszírozási oldalon, de még a kampány vége előtt részletesebben bemutatjuk a fejlesztést itt a HWSW-n is.

Szent Miklós Napok programja

2013.11.28.
Nyolcnapos lesz a közelgő Szent Miklós Napokat. December 1-8. között számos kiállítás-megnyitóra, koncertre, színházi előadásra számíthatnak a kikapcsolódni vágyók. 
Bővebb információk: www.szentmiklosnapok.ro
DECEMBER 1., VASÁRNAP
08:00–14:00 Adventi vásár – a Szent Miklós és Szent István templomok előtt
09:00 A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
19:15 Adventi gyertyagyújtás – Főtér
DECEMBER 2., HÉTFŐ
09:00 A „Szent Miklós Napok és Testvérvárosi Találkozó a Polgárok Európai Évének Jegyében” c. projekt megnyitója – Turisztikai iroda
Kísérőrendezvények:
09:00–16:00 Európa Pont – Turisztikai iroda
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 3., KEDD
14:00–22:00 Filmvetítések European Union – 50 years in 5 minutes! Játékfilmek – Művelődési Ház, Stúdióterem
18:00 György László & Gáspi – zenés felolvasóest – YourLivingRoom
Kísérőrendezvények:
09:00–16:00 Európa Pont – Turisztikai iroda
3D Mozi – Mozi épülete
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 4., SZERDA
12:00 Papírból könyvet című környezetvédelmi program kiértékelése és díjazása – Városi Könyvtár
15:30 57 + 2 nap – fotókiállítás a Mikó-ügyről – Sándor-ház 
16:00 Láthatatlan Turizmus című kiállítás megnyitója – Városi Könyvtár
17:00 Toll és Ecset, Együtt, Egymásért – Portik Péter festménykiállítása – Nosztalgia kávéház
18:00 Pasztell Világ – Miklós István (Indián) festménykiállítása – Kárpátikum Pub és Borpatika
19:00* Vegyük kezünkbe az egészségünket! – Vitus István és Flórián Tünde előadása – Salamon Ernő Gimnázium 6-os terme
19:00 Borkostoló – Felsőörsi Gelléri Pincészet boraival – Rubin szálloda
Kísérőrendezvények:
09:00–16:00 Európa Pont – Turisztikai iroda
3D Mozi – Mozi épülete
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK
13:00 Újratanult kézművesség – hímzés- és szőtteskiállítás, Hargita Megyei Művészeti Népiskola gyergyószentmiklósi tagozatának munkáiból – Népművészeti Alkotóház
14:00 „Szabadságunkért harcoltak” c. vándorkiállítás megnyitó – Pro Art Galéria
16:00 Gyergyói seregszemle – indulás a Művelődési Ház elől, érkezés a Főtérre
17:00 Látni és láttatni – a Gyergyói Fotóklub szabadtéri fotókiállítása – Főtér
17:30 Csodavárás az Evilágival – gyerekkoncert – Főtér
Szent Miklós Püspök érkezése
Fényjáték – Főtér
19:00 A Nosztalgia kávéház 5 éves születésnapja – Fellép a Légió együttes
19:00–20:00 Önkormányzatok bemutatkozása a SZEMINA projekt keretén belül
20:00* Borkóstoló Sike Tamással – Szilágyi Vendéglő
21:00 Bobfolk & Szentjobbi Gergő Coproduction – K Klub
21:00 Flare koncert – YourLivingRoom
21:00 George&Kádár Gyopár – Mikulás járás – OneSeS
Kísérőrendezvények:
09:00–16:00 Európa Pont – Turisztikai iroda
09:00–17:00 Láthatatlan Turizmus című kiállítás – Városi Könyvtár
11:00–19:00 Gyergyó Expo 2013 – Városi sportcsarnok
3D Mozi – Mozi épülete
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 6., PÉNTEK
09:00–11:00 Civil kollégium – I. rész: „Miből lesz az európai állampolgár?” – Karancsi Sándor terem
10:00 Basilides Tibor városi sportcsarnok névadó ünnepsége – Salamon Ernő Gimnázium udvarán lévő ISK sportbázis
11:00–12:00 Búcsús szentmise – Szent Miklós templom
12:30 Ünnepélyes körmenet a város főterén – Szent Miklós templom
15:00 Úrihímzés mindenkinek – kiállítás és vásár – Sándor-ház
16:00 Városjel című fotókiállítás megnyitója – Művelődési Ház előtére
17:00 Halhatatlan élet – Kémenes Lóránt fotókiállítása – Szent István Plébánia
17:00 I. Gyergyószentmiklósi Forraltbor-készítő Verseny – Főtér
17:00 Black Cat koncert – Főtér
17:30 After Eight koncert – Főtér
17:30–19:30 Jégtánc és jégkarnevál – Műjégpálya
18:00 Lapok a magyar történelemből – verses-zenés összeállítás – a Rákóczi Szövetség szervezésében, közreműködnek az Egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola diákjai és a Batthyány Ignác Technikai Kollégium diákjai – Batthyány Ignác Technikai Kollégium díszterme
18:00 Karancsi emléknap – szimpózium és kiállítás – Művelődési Ház, Karancsi Sándor terem
18:30 Bagossy Brothers Company – koncert – Főtér
19:30 Más nemzetek Karácsonya – Francia karácsony – Nosztalgia Kávéház
20:00 Carlo Goldoni: Mirandolina, rendező: Dézsi Szilárd – A Figura Stúdió Színház díszelőadása – belépés meghívó alapján – Művelődési Ház, színházterem
21:00 Bronx Koncert – K Klub
22:00–06:00 VIVA X-Mas Birthday Party – DJ Miki Love from Bucharest (Topless) – warm&after: Rokai vs. Rolex – VIVA Drink Max
22:30 Koszika feat. St. George Quintet – dzsesszkoncert – Művelődési Ház, stúdióterem
Kísérő rendezvények
09:00–16:00 Európa Pont – Turisztikai iroda
09:00–16:00 Láthatatlan Turizmus című kiállítás – Városi Könyvtár
10:00–19:00 Gyergyó Expo 2013 – Városi sportcsarnok
16:00-19:00 Ingyenes vércukorszint-mérés – Városi sportcsarnok
3D Mozi – Mozi épülete
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 7., SZOMBAT
09:00–11:00 Civil kollégium – II. rész: „Miből lesz az európai állampolgár?” – Karancsi Sándor terem
09:00 IV. Szent Miklós Kupa – Kosárlabda-bajnokság – Városi sportcsarnok és az ISK tornaterme
09:00 Szent Miklós Kupa – U10-es jégkorongbajnokság – Műjégpálya
11:00 IV. Szent Miklós Kupa – Nyílt Erdélyi Íjászverseny – Csiky-kert
11:00–16:30 IV. Kárpát-medencei Disznótoros Főzőverseny – Főtér
13:00 Szabadtűzi Lovagrend avató ünnepsége – Főtér, nagyszínpad
13:00–18:00 Miklós köszöntés
14:00 Népzene- és néptáncgála – Főtér, nagyszínpad
15:00 A gyergyószentmiklósi Vöröskereszt bemutatója – Főtér
16:00 No Sugar koncert – Főtér, nagyszínpad
17:00–17:45 IV. Kárpát-medencei Disznótoros Főzőverseny eredményhirdetése – Főtér, nagyszínpad
17:30–20:00 Vitafórum: A 2013-as állampolgársági jelentés elemzése,
„Mi lenne, ha nem lenne Európai Unió?”
17:30 Gyermektáncház – Szilágyi Vendéglő
19:00–22:00 Charlie – Somló Tamás (LGT ) – Bebe (Back II Black) – Abrakazabra – MEGA Koncert – Főtér, nagyszínpad
21:00 Táncház – Szilágyi Vendéglő
22:00 +25-ös Party Tatár Imivel – Kárpátikum Pub és Borpatika
22:00 Bagossy Brothers Company – OneSeS
22:00 Degeneráció – YourLivingRoom
22:30 Mikulás Party – YourLivingRoom
Kísérő rendezvények
09:00–16:00 Európa Pont – Turisztikai iroda
09:00–13:00 Láthatatlan Turizmus című kiállítás – Városi Könyvtár
10:00–19:00 Gyergyó Expo 2013 – Városi sportcsarnok
16:00-19:00 Ingyenes vércukorszint-mérés – Városi sportcsarnok
Mesevonat – vonatozás a város területén – Főtér
3D Mozi – Mozi épülete
Sétakocsikázás a város területén – Főtér
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 8., VASÁRNAP
09:00 Szent Miklós Kupa – U10-es jégkorongbajnokság – Műjégpálya
09:00–17:00 V. Szent Miklós Kupa – Sakkverseny – Batthyány Ignác Technikai Kollégium
10:00 IV. Szent Miklós Kupa – Asztalitenisz-bajnokság – Fogarasy Mihály Műszaki Líceum, tornaterem
10:00–11:30 Dísztanácsülés – Maros Szálloda
11:00 Koncert a Vaskertes Iskola Zenetagozatos diákjainak közreműködésével – Örmény Katolikus Templom
11:00 Mi van a ládikóban? – HalVirág Bábszínház előadása – Művelődési Ház, stúdióterem
12:00 Játszóház a HalVirág Bábszínház közreműködésével – Művelődési Ház, stúdióterem
12:00–15:00 Szent Miklós Napi cserebere (bolhapiac) – Művelődési Ház előtere
14:00 Szent Miklós Kupa – Floorball-bajnokság
15:00–18:00 Nyílt nap a Szent Anna Otthonban, Böjte Csaba gyermekeivel
17:00 Nyílt-nap a Szin-Kronnál – Művelődési Ház
19:00 Adventi gyertyagyújtás – Főtér
20:00 Alias Sinatra–Pakot István & Small Town Big Band – Művelődési Ház, színházterem
Kísérő rendezvények:
10:00–17:00 Gyergyó Expo 2013 – Városi sportcsarnok
Mesevonat – vonatozás a város területén – Főtér
3D Mozi – Mozi épülete
A Nosztalgia Galéria alkotóinak adventi vására – Nosztalgia Kávéház emelete
DECEMBER 13., PÉNTEK
11:00 Szent Miklós Önkormányzati Kupa – Városi Sportcsarnok
*Díjköteles rendezvény

Pályázat

http://www.neprajzitarsasag.hu/?q=node/577

2013. november 26., kedd

Kelemen Hunor és Borbély László képviselő uraknak!

NOVEMBER 26, 2013 
Dühösen írok önöknek, mert a legutóbbi kezdeményezésük a megértés és logika határán túl van, és minden képzeletet felülmúl.
Előzmény nélküli Marosvásárhely 1989 utáni történetében, közigazgatásában az a megaláztatás, amelynek a várost kiteszik választási kampányérdekek miatt, ahogyan az önök értelmezése szerint – a város román és magyar lakossága kárára – a decentralizációt pártszékházból irányítják.
Azt érték el, hogy Marosvásárhely az egyetlen város lett az országban, amely nem kapja vissza sportbázisait. Nem látják azt, amit egy egész város: ahogyan rendbe tettem a municípiumnak visszaszolgáltatott sportlétesítményeket.
Képviselő urak, egyenesen önöknek szegezem a kérdést: mi bajuk van Marosvásárhellyel, amelyet egyébként nem képviselnek Románia parlamentjében, de nem szalasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy lejárassák, rendszeresen ellenszegülve a hosszú távú városrendezési terveknek, elképzeléseknek?
Több mint egy évtizedes önkényes hozzáállás. Így jártak el a repülőtér (amelyet a csőd szélére juttattak), a tervezett regionális kórház, a nagyvárosi övezet, a kutatóközpont, a terelőutak esetében is, és a példákat folytathatnám.
Az említett terveket megvitatták és jóváhagyták a helyi tanácsban, a végrehajtó testület pedig a városlakók véleményére, támogatására alapozva promoválta.
Retorikus kérdés: önök kivel konzultáltak és miért ellenezték ezeket a terveket?
Minden sérelmen túl, a politikai vezetők (Markó Bélát is ideértve) tudomására hoztam a város terveit (repülőtér, terelőutak, a Maros-munkálatok stb.), amikor megvalósításuk az önök beleegyezésétől, azoktól a minisztériumoktól függött, amelyeket vezettek. Tanúsítják mindezt azok a miniszterek, akik marosvásárhelyi látogatásukkor elmondták, hogy önök több alkalommal ellenezték a város vagyonigénylését, rendszeresen leállították a terveket.
Más téren igen hangzatosan követelik az autonómiát és a decentralizálást, képzeletbeli referendumokat szerveznek, követelik, hogy a város régióközpont legyen, nem tesznek mást, mint azt, hogy táplálják a gyűlöletet, a széthúzást, a konfliktusokat. Kérdem: ki és milyen céllal szeretne egy ilyen régiófővárost, amelyben a szándékosan fenntartott rosszindulat, kilátástalanság a várost marginalizálja és a tehetetlenségbe sodorja.
Törvényes és erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy megvédjem a város román és magyar lakóinak az érdekeit, és arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mindezeken, hogy tudatosuljon önökben, milyen nagy rosszat tesznek a marosvásárhelyieknek ezzel és hogy milyen az a kép, amit az európai intézmények alakítanak ki a városról az önök minősíthetetlen és tűrhetetlen hozzáállása miatt.
Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere 
Ui.: Ajándékba adom önöknek a város nemrég megjelent kétnyelvű útikalauzát, amelyet a helyi tanács elfogadott, s amely valós és tényszerű perspektíváját vetíti elénk Marosvásárhelynek, egy erős városnak.

Kezd előlről, ha kudarcba fulladtál!

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=646348082071542&set=a.447029995336686.100415.100000890671077&type=1

NYIREGYHÁZÁN A PÉNZÜGYEKRŐL


Meg van a 170 ezer!

170.000 Ennyiszer olvasták eddig az Erdélyi Polgárt - Örülünk neki és köszönjük az olvasóinknak! Az első másfél évben nem adtunk fontosságot ennek , de idővel kezdett fontos adat lenni, hiszen éreztük, hogy a munkákat megbecsülik a hű olvasóink ! Velünk éreznek, kritikával élnek, ha "elszállnánk"!
3200 helyről néznek bennünket a Világ összes kontinenséről! Erröl egy képet is közzéteszünk:


Minden kedves olvasónknak erőt, egészséget kivánunk, remélve, hogy ezután is hűségesek maradnak és olvasnak tisztelettel az Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája!

2013. november 25., hétfő

235 erdélyi településen szűnhet meg a magyar oktatás

Tanácskozás az RMDSZ oktatáspolitikai stratégiájáról
 NOVEMBER 25, 2013 Menyhárt Borbála 
Erdélyben évről évre csökken a magyar gyerekek száma, így fennáll a veszély, hogy az évtized végéig 235 településen szűnik meg a magyar nyelvű oktatás – a csöppet sem derűlátó következtetést átfogó felmérés alapján vonta le Magyari Tivadar, a szövetség oktatási főtitkár-helyettese pénteken Marosvásárhelyen, az Értékeinkre építünk című konferencia oktatáspolitikai tanácskozásán, amelynek másik fontos témaköre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzete volt. 
A törvény nem útmutató brosúra
Markó Béla szenátor a MOGYE helyzetéről tartott előadásában elmondta, az RMDSZ oktatáspolitikai törekvései az elmúlt két évtizedben arra irányultak, hogy egyfelől megteremtsék a lehetőséget, hogy minden szinten és minden szakterületen lehessen magyarul tanulni, másfelől pedig arra, hogy legyen a magyar oktatóknak, a magyar közösségnek döntési jogköre a magyar oktatásban. Elhangzott, hogy az 1995-ben elfogadott oktatási törvény súlyosan diszkriminatív volt a magyar oktatás szempontjából, az 1999-ben elfogadott jogszabállyal – az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhetően – számos diszkriminatív rendelkezést sikerült kiiktatni. Az anyanyelvű oktatás szempontjából azonban igazi áttörést a 2011-es, jelenleg érvényben lévő törvény hozott, amely az utolsó hátrányos rendelkezéseket is megszüntette, így már anyanyelven oktatható a történelem és a földrajz is. Az új jogszabály a felsőoktatás terén is biztosítja az önállóságot, bár ennek mindeddig csak részben sikerült érvényt szerezni. A szenátor, összehasonlítva a három állami felsőoktatási intézményt, amelyben magyar nyelvű képzés folyik, kifejtette, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen elérték a célt: önálló karba szervezték a magyar tanítást, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a kezdeti feszültségek után rendeződött a helyzet, a karokon belül megalakultak az önálló magyar intézetek. Markó szerint az egyedüli intézmény, ahol törvénytelen megoldás van érvényben, a MOGYE, ahol az egyetem román anyanyelvű vezetősége nem hajlandó létrehozni az önálló magyar oktatási vonalat.
– Milyen mértékben beszélhetünk jogállamiságról, amikor a 2011-es oktatási törvényt mintegy útmutató brosúraként kezelik, amiből egyes előírásokat alkalmaznak, másokat pedig nem! – mutatott rá a szenátor, aki a további lépésekre utalva hangsúlyozta, a MOGYE magyar tagozatának a politikummal karöltve arra kell törekednie – az RMDSZ vezetősége folyamatosan tárgyalásokat folytat ez ügyben –, hogy a magyar oktatást külön akkreditálják az intézmény keretében, és a gyakorlati oktatásban sorolják külön magyar illetve román csoportokba a hallgatókat. Meglátása szerint a MOGYE-ügyben a lépésről lépésre megoldás lehet célravezető, akárcsak évekkel ezelőtt a Bolyai líceumban, amely szintén nem egyik pillanatról a másikra vált önálló magyar középiskolává. Az intézményben fokozatosan fogyatkozott a román tagozat, amíg már egyáltalán nem indítottak újabb román osztályokat.
A román terminológia ismerete elengedhetetlen, de először anyanyelven
Dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, a Marosvásárhelyi Urológiai Klinika vezetője szerint el kell dönteni, hogy milyen orvosokat akar kinevelni az egyetem: olyanokat, akik angol, illetve román nyelven is bárhol megállják a helyüket, és a szakmai konferenciákon román nyelven is úgy elő tudják adni a mondanivalójukat, hogy odafigyeljenek rájuk, vagy pedig olyan szakembereket, akik csak magyarul tudnak jól kommunikálni a betegekkel.
– Ha csak magyarul akarjuk oktatni a diákjainkat, akkor valójában leszűkítjük az érvényesülési lehetőségeiket. Ugyanakkor ilyen körülmények között anyanyelvű rezidensvizsgában is gondolkodni kell – adott hangot véleményének a főorvos. Dr. Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője hangsúlyozta, senkinek sem érdeke, hogy kizárólag magyarul tudó orvosokat neveljenek, viszont egy szakmát megtanulni elsősorban anyanyelven lehet. A professzor szerint a magyar tagozat képviselőitől az önálló döntési jogot akarják megvonni, ezért folyik a harc az egyetemen. A MOGYE magyar diákjait képviselő Tubák Nimród felszólalásában rámutatott, Kézdi-vásárhelyen, ahonnan ő származik, nem volt túl sok lehetősége, hogy alaposan elsajátítsa a román nyelvet, így székelyföldi társaihoz hasonlóan nehézségekbe ütközött, amikor elsőéves egyetemistaként a román nyelvű gyakorlati órákon elhangzott ismereteket próbálta a magyar nyelven leadott elméleti anyaggal összekapcsolni. – Nem azt szeretnénk, hogy kizárólag magyarul tanuljunk, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy érdekünk a román nyelvű terminológia alapos ismerete is, csupán könnyebb lenne számunkra, hogy a szakkifejezéseket először anyanyelvünkön sajátítsuk el – tette szóvá a diákszövetség elnöke.
Egyre kevesebb a magyar gyerek 
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkár-helyettese egy átfogó kutatás eredményeire alapozva vészjósló adatokat közölt a magyar oktatás jövőképéről. Mint mondta, a nyolcvanas-kilencvenes évek óta aggasztó méreteket öltött a népességfogyatkozás, 2006-hoz viszonyítva Erdélyben mára 15 százalékkal esett vissza a születések száma. Erdély-szerte jelenleg 235 településen forog veszélyben az anyanyelvi oktatás. A kutatásban azokat a településeket nevezték veszélyeztetettnek, ahol az utóbbi években az elemi, illetve az ötödik osztályba nem írattak be 3-6 gyereknél többet, illetve évente csupán 2-3 magyar gyerek születik. Ezeken a településeken az évtized végéig létszámhiány miatt várhatóan megszűnik a magyar oktatás. A főtitkárhelyettes közölte, hogy 2014 nyarán készül el az RMDSZ oktatáspolitikai stratégiája, amelybe a helyi szinten körvonalazódó megoldásokat szeretnék beépíteni, hiszen településenként más-más, sajátos megoldások szükségeltetnek. – Megoldásokat kell keresni, hiszen ha a magyar gyerekek román osztályban kezdik el tanulmányaikat, valószínű, hogy ott is folytatják – mutatott rá a helyzet súlyosságára Magyari.
A magyar gyerekek egyötöde tanul szakmát, ezek fele románul történik 
– hívta fel a figyelmet az anyanyelvi oktatási rendszer másik nagy hiányosságára a főtitkárhelyettes.
– Székelyföldet leszámítva szinte nincsen szakiskolai képzés anyanyelven. A romániai magyar fiatalok egyötöde tanul szakmát, és ennek több mint fele román nyelven. Maros megyében a szakiskolások negyven százaléka nem anyanyelvén tanul – vázolta fel az aggasztó helyzetet.
Király András oktatási államtitkár előadásában ugyanezt hangsúlyozta, mint mondta, a középiskolai osztályok mintegy 65 százaléka elméleti, holott megengedhetetlen, hogy egy országban ne legyen megfelelő arány a szakmai, műszaki képzést nyújtó, illetve elméleti osztályok száma között.
Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke meglátásában a stratégiák és tervezések közepette a legnagyobb probléma, amivel szembe kell nézni, hogy lassan nem lesz magyar gyerek, akire építeni lehessen ezeket a stratégiákat. Úgy véli, azokban a régiókban, ahol szórványban él a magyarság, a szórványkollégiumok létrehozása a legcélravezetőbb megoldás, ahogyan ezt a segesvári példa is igazolja. Ezt kellene megvalósítani Dicsőben és Marosludason is. – Térségközpontú iskolákban kell gondolkodni, és ott a minőségi oktatásra építeni. Jó példa erre Nyárádszereda, ahol a helyi igényekre alapozva újabb és újabb szakok indulnak a környékbeli fiatalok számára, nemrég néptáncosztály indult, most folyamatban van egy fafeldolgozó osztály indítása – vázolta fel a követendő példát Brassai Zsombor. 
Az előadásokat követően a jelen lévő iskolaigazgatók, aligazgatók, a magyar közösségek képviselői közül többen felszólaltak. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója arra világított rá, hogy a magyar tagozaton a heti 37-38 tanóra, a diákok túlterheltsége az oktatás minőségének a rovására megy, illetve arra is oda kellene figyelni, hogy mi lett a sorsuk azoknak a diákoknak, akik az elmúlt két-három évben nem mentek át az érettségin. Csíki Zsolt, a marosvásárhelyi Szász Albert Sportiskola igazgatója jelezte, a MOGYE-n tanácsos volna létrehozni a sportszakon egy magyar nyelvű csoportot, hogy az általa vezetett intézmény végzősei anyanyelvükön folytathassák tanulmányaikat a szakterületen. Szabó Albert, a dicsőszentmártoni RMDSZ elnöke a dicsői önálló magyar iskola létrehozásának a szükségességét hangsúlyozta, ami a helyi magyar közösségnek sokéves álma. Mint mondta, a küküllőmenti kisváros esetében a decentralizáció nem előnyös, hiszen a helyi többség nem fog erre rábólintani.
Megjegyzés
Amint a cikkből is kiderül a szövetségiek tovább erőltetik az iskolaközpontos rémálmot. Amikor minden szakember azt hangoztatja, hogy a gyermeknek az a jó ha az 1-4 osztályban is az annya mellett marad, nem csak az életének az első 6 évében (most már csak 5 év, mert bevezették az előkészitő osztályt) 
 Az oktatási törvény figyelmen kivül hangyásával az aranyosszéki kisiskolásokat sokszor több tíz kilométert utaztatják csak azért, mert valakiknek van szállitási vállalata, akik nem kispénzért "elvállalják" ezt a "szolgáltatást"...
A mostanra "térségközpontúvá" átalakult iskolaközpontos rémálom ahol a gyermeket eltávolítják a családjától és amikorra felnő már nem családközpontúvá vállhat, hiszen nem ismeri apját vagy anyját, akiknek nem tartozik majd tisztelttel, hogy szeretettről ne is szóljunk...
A "oktatás"- politikusok "elszállásának" a magas példája a nyárádszeredai, amikor a gyakorló pedagógus arra hivja fel a jelenlevők figyelmét, hogy túl nagy a heti tanóra szám, ami a tanulók túlterheltségét eredményezi és az oktatás minőségének a rovására megy... 
Az is érdekes hogy az évente növekvő nem éretségizettek diákok számát nem ismerve kissé kicsúszik a politikus mikor azzal dicsekedik, hogy néptáncosztályt is beindítottak. 
Kérdés: Hány profi néptánccsoport van a Nyárádmentén? Tudtunkkal egy sincs, de lehet, hogy tévedünk...  
A szövetségi tisztségviselővé vált szakember riogatása sem hozz magával megoldásokat, alternatívákat, és annak a 235 iskolábak a megszünése komolyan el kellene gondolkoztatssa a pártként működő érdekvédelmi szövetségi vezetőket. A népközösségi létszámcsökkenés a gyerek szűletések negativ száma hozza. Ha a családtól még azt az egykét is elvesszük akkor kinek lehet érdeke, hogy a gyermeknevelés áldás legyen...
Hány nagycsaládost támogatott az érdekvédelmi  szövetségünk vezetősége? 
A szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet, törvényes formává való átalakitása igencsak megtalálhatná a népközösségi családjainak az érdekeit mind amellett, hogy levenné a kormányzók gondját ha önellátóvá alakulhatnának a sok gyerekes családok legalább a magyarlakta vidéken.   (Erdélyi Polgár)

Bírósághoz fordul az LMP, ha nem kapja meg a NAV munkájáról készült jelentést

2013. november 25. 
Az ellenzéki párt adatigényléssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, hogy adja ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkáját érintő nyilatkozattal kapcsolatban készült jelentést, ha azt a 15 napos határidőn belül nem kapják meg, bírósághoz fordulnak - mondta Schiffer András, az LMP társelnöke hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában.
Horváth András, a NAV volt munkatársa november elején tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) erre reagálva azt közölte: a nemzetgazdasági miniszter azonnali vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy a NAV a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás, vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül. A NAV a nyilatkozatok miatt feljelentést tett Horváth András ellen, tekintettel "az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire" - írta közleményében a tárca.
Schiffer András az Arénában Horváth András beszámolóját úgy értékelte, az túlságosan kimunkált és logikus volt ahhoz, hogy félre lehessen söpörni, mint egy összeesküvést. Az LMP-s képviselő azt is firtatta, hogy milyen vizsgálat az, amelyet egy hétvége alatt elvégeznek az adóhatóság volt munkatársának terjedelmes és logikus állításokat tartalmazó jelentéséről. Schiffer András úgy véli, a tárca által készített vizsgálati jelentés csak egy "kamu, blöffjelentés".
Az LMP szeretné megtekinteni a dokumentumot, s ha 15 napon belül nem kapják meg, bírósághoz fordulnak - tette hozzá.
Schiffer András és Vágó Gábor LMP-s országgyűlési képviselő november 10-én közölte az MTI-vel, hogy a NAV-ról megjelent hírek miatt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az LMP. Az LMP a 2002-2013 közötti időszakot vizsgálná a parlamenti bizottságban, amelynek felállítása érdekében - az ahhoz szükséges aláírások összegyűjtéséért - elkezdték felkeresni az országgyűlési pártokat és képviselőket.
Schiffer András ezzel kapcsolatban az InfoRádiónak azt mondta: "ne bujkáljon" se a mostani, se a korábbi kormányoldal, fel kell deríteni mi áll a Horváth-jelentés mögött. Az LMP korrekt vizsgálat lefolytatását vizsgálóbizottság felállítását követeli. Ugyanakkor hozzátette: ha a "kartellpártok" megakadályozzák a vizsgálóbizottság felállítását, akkor a napirend előtti felszólalás, interpelláció, illetve a tüntetés marad.

Mindannyian nyerhetünk

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1434541946762132&set=a.1384707298412264.1073741828.100006190203922&type=1

Interpelláció

Hamarosan kezdődik a plenáris ülés. Ma a vidékfejlesztési minisztert kérdezem arról, hogy lehet az, hogy az országleltár szerint a 2010-ben a Nemzeti Földalaphoz átkerülő földvagyon 433,7 milliárd forintot ért, egy évvel később már csak 107,6 milliárdot. A vagyon háromnegyede (!) köddé vált?

László Ferenc - Magyar Kiáltvány 2013 Aventjén

 2013. november 25. 
A Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület nevében ím , a legújabb kori megpróbáltatások közepette bátorságot ragadunk a méltóságos fejedelem által reánk hagyott örökségből, s a szép hazánk szent törekvéseihez méltó módon úgy állunk a nemzet templomának vezetői elé, hogy az visszhangra leljen messze földön, s elgondolkoztasson minden rendű és nemű honfitársunkat, s végtére bizonyosságot nyerjen nemzetünk a mi hiteles célkitűzésünkről.
Az Istennek e gazdag kincseket felkínáló otthonában, a mi édes hazánkban úgy adatott megszületnünk, hogy mindenféle érdem nélkül, készen kaptuk meg őseinktől mind azt, amiért naponta hálásaknak kellene lennünk.
Azért, hogy gyermekeink, unokáink édes anyanyelvükön és ékes dallamú ősies melódiákkal imádhassák a magyarok szent istenét, azért több száz békétlen esztendőnek kellett eltelnie, s rengeteg verejtékes és kínkeserves harcnak kellett lezajolnia, míg mostanra megteremtődött számunkra, az utódoknak, az a látszólagos békesség, amely mára elvakította nemzetünk fiait, s nem enged bizonyosságot nyerni afelől, hogy számukra még korántsem érkezett el a hőn áhított békeidő, amelyért egykor tiszteletre méltó csillagaink bujdosásra késznyszerültek, s feláldozva önnön szabadságukat, emigrációba mentek imádott országuk szabadságáért.
Három évszázad múlásával is ezt a fajta hazaszeretetet érezzük helyén valónak, s követendő példának, arra az esetre vonatkoztatva, hogy nem volt hiábavaló a leghosszabb küzdelem, melyet utóvégre érettünk vívtak meg hajdanán.
Isten elleni bűnnek minősítjük azokat az indoklásokat, hogy kudarcba fulladt volna az egykori kuruc vezér dicsőséges szabadságharca, s visszautasítjuk minden nemzettestvérünk érvelését, akik mindezt így gondolják. Legyen bár szomorú és keserű a hír, mely idegenből hozta bátor vezérünk halálát, mi akkor is felemelt fővel tudunk erőt meríteni példaképünk s eszményképünk hadi terveiből, mert hisszük, hogy minden cselekedetével Magyarország dicsőségéért, s áldott jövőjéért verítékezett.
Törvényes és igazságos volt minden tette, mellyel eggyé vált azokkal akik reá bízottak, mert tudjuk, hogy azzal a hadi technikával, mellyel az idegen hatalomáttörés ellen felkészült, csakis egy hívő államférfiúnak sikerül felfegyverkeznie.
Lennének bár százával nemzetünknek hasonló lelkületű képviselői, akik a mi dicső múltú, szeretett hazánk régi szabadságát óhajtanák hasonló áhítattal, s önzetlen lelkesedéssel, mert akkor mielőbb jó híre, s neve lenne szép Magyarországunknak úgy, ahogyan azt a méltóságos fejedelem megálmodta hajdanán.
A magyarok istenében bízó szent hittel valljuk, hogy életünknek minden napját édes hazánk régi szabadságának, dicsőséges nemzetünk hajdani jó hírének s nevének javára, s hasznára szenteljük, s töretlen hittel igyekszünk minél előbb megerősödnünk, hogy országunk lakosainak lelkében és elméjében felvilágosítást nyújtsunk afelől, hogy többé ne engedelmeskedjenek a magyarok hazája nyomorgatóinak, s az országunkra törő bitorlókat a magyar királyok szentséges erejének jóságával mielőbb visszaszoríthassuk.
Minden rendű igaz magyarokat hazafiúságra intünk, kényszerítünk, s kérünk, hogy ki-ki édes hazája, s nemzete szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelen hatalmaskodó, zaklató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz, régi törvényeinket megvető, becsületünket tagadó, s életünkön uralkodó hatalmasságok ellen mielőbb fogjunk össze annak érdekben, hogy egy szívvel és közös erővel visszaszoríthassuk a reánk nehezedő súlyos terheket.
Az Istenben hívő ember számára nem adatott más fegyver, mint a bölcsességgel való hadakozás, éppen ezért arra intünk Benneteket, hogy félretéve minden sértődöttségetek, mielőbb gondoljatok arra, hogy mennyivel másabb lenne olyan magyar hadvezérek eszméiben hinnünk, akik életpéldájukkal bizonyították hazájuk iránti töretlen nagylelkűségüket és áldozatkészségüket, amellyel ma is járható utat mutatnak számunkra.
Szomorúan tapasztaljuk, hogy a dicsőséges magyar zászlót magukénak valló, látszólag bátor hazafiak képtelenek színt vallani a kuruc-kor győzelméről. Valójában nem azt látják, hogy hatalmas áldozatkészségük árán
II. Rákóczi Ferenc fejedelem és követői mindenkor győztesek, akik kivételesen példaértékű nemzetszolgálatuk árán váltak hallhatatlanokká.
Kötelességünk tehát elmondanunk elsősorban véreinknek, hogy nem mindig az a csata számít győztes csatának amelyben épségben maradt a magyar ugar, hanem jó példák sokasága révén képesek leszünk bebizonyítani, hogy az az út, amelyen hadba indult az általunk oly nagyra tartott, istenfélő vezér, azt az idők végezetéig követendő példának tekintjük.
Balsors annyira nem tépázhatja meg emlékét a kuruc elöljáróinknak, hogy mi kudarcot valljunk szent eszménkért, s testvér sem magyarázhatja úgy nekünk a magyar történelmet, hogy az fájdalmasan keserves lenne számunkra, mert határozott meggyőződésünktől s feltett szándékunktól el nem tántorít miket senki e világon.
Hiszünk az egy örök magyar igazság bebizonyosodásában, s dicsőséges szabadsággal boldogított állapotunkban végezzük napjainkat azért, hogy hazánknak örökös megmaradását kiharcolhassuk.
Tudatos feladatvállalásunk mindaddig rejtély, míg a többség zárva tartja szívét, s nem a hit erejével kéri Istennek gazdag áldását, s nem bizalommal indul szegény országunk nyomorúságos helyzetének tiltakozásáért, hogy mindenben csendes, Istenes egyértelemmel legyenek hazájuk javára, nemzetük felszabadulásáért.
Kívánjuk, hogy a közeledő advent hozza el nemzetüknek a várva várt világosságot, melyben mindannyian rátalálhatunk a nemzetünknek dicsőséget tartogató megújulásra, s az előttünk járó sötét éjben fényeskedő csillagunk mutasson utat a Magyar Betlehem felé, hogy látó szemmel és hívő lélekkel mielőbb felismerhessük feladatainkat, melyekkel a közeljövőben bizonyítani kívánjuk legmerészebb álmaink teljességét, azt ugyanis, hogy az általunk megálmodott Rákóczi-féle nemzeti ünnep túlmutasson a ma emberének korlátolt álláspontján, s győzzön végre az igazság, a tiszta, emelkedett valóság győzedelmes erejével.
Erős vár a mi istenünk!
Az Úr Isten kegyelméből:
László Ferenc és Novák Gyula
Kelt.az Úr 2013. esztendejében, Szent-András havának 25. napján




Két évtized a gazdák szolgálatában

Simó Márton | 2013.11.24.
Majdnem napra pontosan húsz éve annak, hogy napvilágot látott az Erdélyi Gazda című folyóirat új folyamának első száma. Mintegy háromszázan gyűltek össze a Gazda-ünnepre
A lap egyike a legpatinásabb hazai szaklapoknak, hiszen száznegyvennégy éve alapították, 1869-től impérium- és rendszerváltozásokon átívelve egészen 1944-ig szolgálta Erdély vidéki társadalmát. Első szerkesztője Bágyoni Szabó Sámuel (Székelyföldvár, 1829. május 16. – Kolozsvár, 1905. január 1.), főszerkesztője Szádeczky Lajos volt, majd Török Bálint (1920 és 1936 között), Teleki Ádám (1936–1942) és Demeter Béla (1943–1944), illetve Kacsó Sándor, aki a második bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradva az ottani magyarság egyik szellemi vezetője volt. Ekkor Nagyenyeden szerkesztették az Erdélyi Gazdát, s onnan terjesztették a határ mindkét oldalán. A második világháború végén szűnt meg – ekkor 61 ezer példányban jelent meg, gyakorlatilag minden erdélyi településre eljutva, ahol magyarul olvastak –, utolsó, összevont lapszáma 1945. április 20-án látott napvilágot. Ezt követően a mezőgazdasági szakújságírást a baloldali eszmék és a szocialista típusú szövetkezetesítés szolgálatába állították.
Közös Agrárpolitika sürgető határidővel
Az Erdélyi Gazda új folyamának indítására emlékezve a húszéves ünnepre tizenkét erdélyi megyéből gyűltek össze a lap munkatársai és olvasói, mintegy háromszázan. A legtávolabbról érkező vendég ezen a találkozón Balaskó József volt Lendváról (Szlovénia), aki a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületét (MMGVE) képviselte. A székelyudvarhelyi Márton Áron Ifjúsági Házban konferenciával kezdődött a találkozó, amelyen Sebestyén Csaba agrármérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, a folyóiratot kiadó Gazda Kiadó Kft. ügyvezetője és Német-Deák Endre Róbert, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi irodavezetője a 2014–2020 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásáról értekezett, az Európai Unióban érvényes trendeket ismertette. „Közel vagyunk a határidő végéhez – mondta Sebestyén Csaba –, hiszen alig másfél hónap van az érintett időszak kezdetéig, de a mostani kormány, illetve a felelős minisztérium még nem dolgozta ki a január 1-jétől érvényes KAP tartalmát, anélkül pedig sem az ország, sem Erdély magyar gazdatársadalma nem versenyképes. Keretszámok vannak, javaslatok már körvonalazódnak a szakminisztériumban, s ezek közül bizonyos részletek már publikusak. Azonban nem mindenben egyeznek a tervek az RMGE és más hazai érdekvédelmi szervezetek elképzeléseivel. A szakmai egyeztetés megtörtént, a javaslatok eljutottak az államtitkárságig, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is. Bízunk benne, hogy lesz némi hatásuk javaslatainknak és olyan szabályozás lép életbe, amely figyelembe veszi a régió és az itteni kis- és közepes gazdaságok érdekeit.” A továbbiakban – a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló találkozón – gyakorlati kérdéseket vitattak meg, egyéni és közösségi célokról esett szó. Vasárnap az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesületének székhelyét látogatták meg a más megyékből és külföldről érkező vendégek, s tapasztalataikról, terveikről beszéltek az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesülete Gazdaköreivel.
Munka Kolozsvártól Udvarhelyig
Kérdésünkre Sebestyén Csaba elmondta, hogy az Erdélyi Gazdát Kolozsváron szerkesztik, az ottani titkársághoz érkeznek a kéziratok, a tördelés és a korrektúrázás azonban Székelyudvarhelyen zajlik, majd a kivitelezés ugyancsak Kolozsváron. Pillanatnyilag ötezres a példányszám, ami a hazai szaklappiacon – hiszen hasonló kiadványok még vannak Romániában magyar nyelven – nagyon magasnak számít. Ahogyan az RMGE a legjelentősebb magyar gazdaszervezet, úgy az Erdélyi Gazda is a legjelentősebb szakmai folyóirat, amelyre nagy szükség van a mezőgazdasági kultúra fejlesztésében és a versenyképesség megőrzésében. Az RMGE székelyudvarhelyi irodájában ötszáznál valamennyivel több környékbeli gazdának adnak folyamatosan tanácsot, és gondozzák az általuk beadott pályázatokat. Mind a lap, mind az érdekvédelmi szervezet fontos fórum, hatásuk igen jelentős, főleg az eddig állandó népességfogyással küszködő kistelepüléseken. Kitartó munkával, a KAP pozitív elemeinek kihasználásával el lehet majd jutni oda, hogy a vidéki életforma valóban felértékelődjék és a posztindusztriális korban modellértékű példa legyen a hagyományos gazdálkodás
Megjegyzés
Nagyon örvendetes, hogy a gazdahagyományokat átmentő Erdélyi Gazda havilap kollektivája kétévtizeden át az erdélyi gazdák szolgálatában áll. Csak gratulálni tudunk mindazoknak, akik, az 1993-as RMGE Konferenciára újraindították az Erdélyi Gazdát így Makkay Józsefnek( a képen szerényen meghúzódó) is aki a beindulástól több éven át a lap főszerkesztőjeként tevékenykedett! Megemljthetjük a vele vállvetve küzdő Horváth I. Zoltán (a 93 éves papájának az ápolása miatt nem lehetett jelen) szerkesztő-lapmenedzsert, aki komoly és áldozatos sokszor magát sem kimélő munkával járta az országot, kereste az új partnereket-cikkírókat, szervezte a lapterjesztést, hogy a gazdák asztalára kerüljön a friss lap minden hónapban. Makkay József távozása után a lapot Horváth Arany és Tóthfalusi Adalbert társfőszerkesztőként vitték tovább és nemsokára az újraszervezés után szerkesztőségi titkárként csatlakozott a csapathoz a Sebestyén Csaba is. Meg kell említenünk a szerkesztőségi gárdából azokat is akik több éven kitartottak így Farkas Zoltán, dr. Pap István, Csávossy György, Tótfalussy Adalbert, dr.Veress Éva, Horváth Arany, Veress István, Neményi Nándor József, Sebők M.Péter, dr. Vincze Mária, dr. Páll Olga, dr. Tamás Lajos, dr. Gáll M. József, Gáll Ödön , dr. Balogh Gábor, Jakab Antal, dr. Nagy Zoltán, Kiss Jenő, Kilyén Attila, stb. Az indulást követően az Erdélyi Gazda befogadta a Kertbarátok Lapjá-t s ezzel még több szakembert nyert a szerkesztség pld. Jablonovszky Elemér, Csorba István, Bartók Árpád, Orbán László, dr. Jakab Sámuel,  Orbán Sándor,dr. Szántó Árpád, Gózs Ferenc, Bazsó Zsigmond, Pekár István, Czier Antal, Újvári T.Ildikó Csáky D.Tibor, dr. Csűrös István, Szász Zoltán, dr. Kovács József, Mezei Sándor, dr. Wagner István, Texe Imre, Lokodi Gáspár, Fazekas József, Lengyel Géza, dr.György Antal és a többiek. A technikai oldalon helyt álltak Nitsch Ilona, Simon Ilona, Nagy Péter, Balogh Zsuzsa, stb. Ki kell emelni a lapok grafikusai közül a Kósa Bálint olaszteleki művészt, akinek az önzetlen munkája és a felajánlott metszetei, diplomái fénypontja volt az EGE fennállásának 150-éves és az Erdélyi Gazda újraindításának a 2-éves ünnepségén és ahol a  több mint 100 diplomával kitüntetett munkatársak a lap hírét vihették szerte a világban!
Csak még annyit - a cikkíró elnézését kérve -, hogy ezzel a kiegészítéssel tartoztunk, hiszen a lap újraindulásáról nem igen van említés és egy kissé azt az érzést támaszthatja az olvasóban, hogy az jelenlegi Erdélyi Gazda most is "a baloldali eszmék és a szocialista típusú szövetkezetesítés szolgálná",  ami pedig nem igen lenne valós. Kissé érthetetlen volt a cikk cim felvetése, ha csak a gazdalap kétévtizedes fennállásáról akart úrni akkor miért említi meg csak a múltat és azokról akik beindították csendesen hallgat... A szervezőknek csak annyit tudunk felróni, hogy nem a kolozsvári központban tartották meg az ünnepségeket, ami elég visszatetszően hathat, mert így a gazdalapnak nem igen van-volt megadva az igazi, életerős image-je, aktualitása... Az Erdélyi Gazda országosan terjesztett lap, amit nemcsak székelföldiek igényelnek, ezért kellene ezt a pozitiv képet megtartani.
Mindezek ellenére üdvözöljük az Erdélyi Gazda szerkesztőségi gárdáját, erőt és kitartást kivánva! (Erdélyi Polgár)
Húszéves az Erdélyi Gazda
(Forrás: Nyugati Jelen)