2020. április 4., szombat

Ezt tette Kína gazdaságával a vírus, ám tavasszal már jöhet a kilábalás

ORIGO  2020.04.02. 
Ugyan az első negyedéves adatok még nem ismertek, de 2020 január-február hónapjainak adatsorait összesítve is látható, hogy az év elején drámai mértékű volt az évtizedek óta felszállóágban lévő kínai gazdaság visszaesése a Covid-19 járvány miatt. A jó hír az, hogy a szépítés már március végén, az első negyedév elérése előtt megindult: Kínában egyre többen térnek vissza dolgozni, egyre több üzemben indul meg a termelőmunka.
Bár Kínában a korlátozások ütemezett feloldásával egyre több helyen visszatér az élet a szokott kerékvágásba, az ország élete és termelése csak fokozatosan zökkenhet vissza a szokott kerékvágásba. A kilábalás nem lesz könnyű: az év első két hónapjában a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet rettenetesen mély sebeket ejtett a gazdaság szinte valamennyi szegmensében. Az elszenvedett visszaesést most meg kell próbálni ledolgozni, amit nehezít az, hogy - miként az Origo megírta - most a járvány európai és amerikai terjedése veti vissza a gyáripari megrendeléseket.
A legrosszabb két hónap volt a kínai gazdaságban
Azt, hogy milyen mértékű teljesítménycsökkenés zajlott a gazdaság egyes szegmenseiben, a Visual Capitalist egyetlen látványos infografikára rendezte:

FORRÁS: VISUAL CAPITALIST

Jól látható, hogy jelentős, két számjegyű csökkenés zajlott le számos területen, az egy évvel korábbi azonos időszak teljesítményéhez képest. Az exporttól kezdve a szolgáltatásokig bezárólag, mindenütt nagy volt a visszaesés, miközben a munkanélküliség mértéke rég nem látott magasságba ugrott. 
S bár Kína szeretné gyorsan felfuttatni a termelést, és a gazdaságot visszarakni fejlődési pályájára, erre a legtöbb elemző szerint korlátozott lehetőségei vannak 

Pekingnek.IllusztrációFORRÁS: AFP/WANG ZHAO

Kínának most ezzel a két fő nehézséggel kell megküzdenie gazdasága talpra állítása érdekében:
A belföldi kereslet a megtermelt javakra csak lassan áll majd vissza korábbi szintjére. Az emberek most a járvány miatti pszichológiai sérüléseikkel, a csődbe ment vállalatoknál a munkahelyek elvesztésével vannak elfoglalva inkább, mintsem a vásárlással. Egy pekingi pénzügyi cég készítette felmérés szerint a válaszadók csaknem 65 százaléka tervezi a járvány elmúlása után visszafogni kiadásait.
Döcög az export is, mégpedig a tengerentúli kereslet csökkenése miatt. Az európai országokban ugyanis csak most kezd igazán elhatalmasodni a járvány, így az itteni cégek sorra mondják vissza megrendeléseiket. Így hiába mennek vissza termelni a kínai munkavállalók, termékeikre egy ideig jóval kisebb kereslet lesz, mint korábban. 
A január-februári adatok alapján valamennyi elemző arra számít, hogy az idei első negyedéves kínai makrogazdasági adatok különösen gyengék lesznek, és az az ország a GDP csökkenéséről számol majd be.
Ilyesmire egyébként 1976, a kínai kulturális forradalmat meghirdető kommunista vezető, Mao Ce-tung halála óta nem volt példa. Az év első két, gazdaságilag különösen sötét két hónapja után, a tavasz beköszöntével, minden nehézség ellenére is úgy tűnik, visszatér az élet Kínába.
Megindult a termelés a tavasz beköszöntével
Az optimistább elemzői várakozásokat támasztja alá az, hogy úgy tűnik, Kína nem sokat teketóriázott a gazdaság beindításával. Már a koronavírus-járvány eredeti epicentrumának számító Vuhan városában is megkezdték a korlátozások feloldását március végén, zömében elindult a tömegközlekedés, április elején pedig jöhet a következő, még nagyobb lépés a zárlatok enyhítésében. A társadalmi távolságtartás gyakorlatának kínai eredményeiről ebben a cikkében írt az Origo.
A kínai visszabillenéshez nyilvánvalóan idő kell, ahogy újra kell éleszteni majd az európai és észak-amerikai partnerségeket is ahhoz, hogy visszaálljon az egyensúlyi, de legalábbis normálisnak tekinthető állapot a gazdaságban. Az erre utaló első jelek ugyanakkor már most mutatkoznak: Kína felkészülten várhatja majd azt az időszakot, amikor az egész világot felforgató járvány leszálló ágba fordul Európában, illetve az amerikai és afrikai kontinensen:
Például egy, a trendek szempontjából iránymutatónak számító szállítmányozó cég hajói ismét raktérkapacitásuk 70 százalékos kihasználtságával közlekednek az Ázsián belüli útvonalakon, ami megfelel a historikus átlagnak, és jócskán meghaladja a február elején mért 50 százalékos értéket.
A szárazföld belsejében is a kikötőkéhez hasonló élénk tevékenység tapasztalható
Erre utal, hogy a kínai futárszolgálatok csomagelosztó központjai ismét 90 százalékot meghaladó kapacitással dolgoznak, hogy felszámolják az utazási korlátozások és a karantén által előidézett februári munkaerőhiány alatt kialakult torlódást.
Az ellátási láncok számos iparágban szintén újra beindultak. A Fidelity International ágazati elemzői a vegyiparban dolgozó vállalatvezetőktől azt tudták meg, hogy a talpra állás a vártnál sokkal gyorsabban végbement, és a gyártás már csaknem normál tempóban zajlik. Éledezik a távközlési szektor is, és úgy tűnik, töretlen maradt a kínai eltökéltség az 5G-s hálózatok fejlesztésére is.

A Hszinhua hírügynökség által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök látogatást tesz egy járműipari alkatrészeket gyártó üzemben a kelet-kínai Ningpo városban 2020. március 29-énFORRÁS: MTI/AP/HSZINHUA/SHEN HONG

A járványnak köszönhetően a világ számos pontján megnőtt a távmunkához szükséges berendezések és adatközpontok iránt kereslet, ezek egy része Kínában készül. Bizakodásra adhat okot a Kína és USA közötti kereskedelmi feszültség csökkenése, melyen a felek már a járvány kitörése előtt közösen dolgoztak.

Orbán Viktor mellett foglal állást az egyik legismertebb európai politikai elemző

ORIGO  2020.04.03. 
Hogyan mondtak le szabadságjogokról az emberek a koronavírus idején és hogy ez egyáltalán nem zavarja a magukat haladónak tartó médiumokat, erről gondolkodik Éric Zemmour, világhírű francia politika elemző a Le Figaróban. Zemmour - a brit konzervatív esszéíró, Douglas Murray mellett - a legolvasottabb, legsikeresebb európai esszéista. Új írásában egyértelműen Orbán Viktor mellett foglal állást. A magyar miniszterelnök bírálóival kapcsolatban úgy véli, hogy azok a szálkát észre veszik más szemében, de saját szemükben a gerendát sem.
Zemmour írását azzal indítja, hogy a Daily Telegraph konzervatív brit napilap volt az egyetlen („End of Freedom" című írásában), amely kritizálta Boris Johnson március 21-i döntését, amellyel a brit miniszterelnök kijárási korlátozásokat vezetett be. Franciaországban, ahol az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása kevésbé fontos tradíció, mint az Egyesült Királyságban, teljes egyhangúság volt a szabadságjogok korlátozásában. "Még nem tartunk ott, hogy az ellenszegülőket feljelentjük, de már nem vagyunk ettől messze sem, hiszen drónokkal figyeltetjük a kijárási korlátozások betartását. Emmanuel Macronnak ugyanakkor sikerült erővel nyitva hagyni az ország határait, a nyitott európai határok ideológia miatt" - írja ironikusan a filozófus. 
(Jegyezzük meg: a szigorú francia kijárási tilalom nem mindenkire érvényes. A francia belügyminiszter helyettese, Nunez államtitkár a Le canard enchainé szerdai leleplező cikke szerint arról rendelkezett, hogy a no-go zónákba be se menjenek a rendőrök, mert összeverik vagy megtámadják őket, tehát ott ne bírságoljanak. Vagyis csak eleve törvénytisztelő, de épp a kijárási tilalmat megszegő embereket igazoltassanak. Az Origón is mutattuk azt a megdöbbentő párizsi jelenetet, amikor a migránsnegyedben házi rakétákkal támadják meg a rendőröket, akik inkább elmenekülnek.)
A kijárási tilalom problematikája a liberális gondolkodás álságossága miatt is érdekes. Úgy gondolja Zemmour, hogy a franciaországi, rendkívül szigorú kijárási tilalom, ami korlátozza elvben az egyén szabadságát, nem zavarja a balliberális médiumokat és éppen ezért abszurd és hazug Brüsszel és a baloldali médiumok viselkedése, hogy a magyar miniszterelnököt bírálják a koronavírus-törvény miatt. Így fogalmaz:
„(...) az európai médiumok összefognak és Orbán Viktorra vetik magukat, aki határozatlan időre kért teljes körű felhatalmazást, közben arról nem beszélnek ugyanezek a médiumok, hogy a francia vezetés sem csinált mást és hogy Olaszországban és Spanyolországban már a hadsereget is bevetették. Mindig a szálka és a gerenda példázata!"
A francia konzervatív esszéíró egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy a Franciaországban a 2015-ös terrortámadás miatti szükségállapotot hatszor hosszabbították meg. A közösségi hálókon pedig sokan azt vették észre, hogy a különleges helyzetet a francia állam arra használta föl, hogy megfojtson minden ellenállást és olyan eszközökkel éljen, amelyeket rendes körülmények között soha nem lehetett volna bevetni. (Zemmour a franciaországi nagy vívmány, a 35 órás munkahét megszüntetését hozza például).

Orban: a helyhatósági választásokra szeptemberben kerülhetne sor

2020. április 03.,  Agerpres 
A romániai helyhatósági választásokra szeptemberben kerülhetne sor, nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek Ludovic Orban miniszterelnök. A kormányfő hozzátette: a kabinet készen áll, hogy kiadjon egy sürgősségi kormányrendeletet, amely meghosszabbítja a helyi választottak mandátumát. A kormányfő szerint a szükségállapot ideje alatt a kormány is kiadhat erre vonatkozó rendeletet. Megismételte: „egyre nyilvánvalóbb”, hogy június 28-án nem lehet megtartani a helyhatósági választásokat.

A koronavírusos betegeknél használt hidroxiklorokin-szulfátot adományoz Romániának a gyártó

2020. április 03.,  Agerpres/Maszol
Sanofi Románia 18 ezer 60 tablettás dobozt adományozott az egészségügyi minisztériumnak a hidroxiklorokin-szulfátból, amelyet a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek kezelésére használnak majd. A minisztérium közleménye szerint az Unifarm vállalaton keresztül lebonyolított adomány több mint 45000 beteg kezelésére elegendő, írja az Agerpres. 
A gyógyszereket minél rövidebb időn belül szétosztják a kórházak között. Nelu Tătaru egészségügyi miniszter megköszönte a segítséget, és kiemelte, hogy az első adag hidroxiklorokin-szulfát már el is jutott a suceavai és az aradi kórházakba, ahol teljesen kifogytak a koronavírusos betegeknél javasolt gyógyszerből. 
A Sanofi Plaquenil néven gyártja a hidroxiklorokin-szulfátot, amelyet a malária, a lupusz és a reumatoid artritisz kezelésére is használnak, ugyanakkor szerepel a COVID-19 Romániában elfogadott kezelési protokolljában, bár nem bizonyított ellenszere a betegségnek. 
A Libertatea a hét elején hívta fel a figyelmet arra, hogy a romániai gyógyszertárakban hirtelen megcsappant a készlet ebből a hatóanyagból.

Inkább pusztuljunk bele a járványba, de Orbánnal akkor sincs alku!

A hétfői országgyűlési jeleneteket feldolgozva igen sajátos, önsorsrontó nemzeti attitűd rajzolódhat ki az emberek szeme előtt: a „felhatalmazási törvényről” vagy éppen határozott és határozatlan idejű rendelkezések részleteiről folyik cicomás diskurzus egy halálos világjárvány tombolása közepette. 
A penetráns arrogancia csúcsai: a Párbeszéd nevű mérhetetlen törpepárt – Karácsony Gergelyt a férfiasság frontján a mindennapokban kisegítő – társelnöke, Szabó Tímea, és a tintásság mellett, újabban a virológia felkent szakértőjének szerepében tetszelgő Gyurcsány Ferenc. Míg a dinamikus duó egyik tagja a hajnali flexelés idegtépő hangját is felülmúlva, addig másik tagja a zug pálinkafőzők teljes napi párlatgőzével átitatott szövegpamatjaival juttatta sokat megélt népünk s nemzetünk tudatára, hogy történjen bármi is e kis hazánkban, ők márpedig nem alkudnak meg a vadkeleti összeszerelődiktatúra felcsúti despotájával.
Egyértelmű, hogy egy veszélyhelyzet idején minden kötelesség, felelősség a mindenkori kormány nyakára szakad, de, hogy legyen esély a tornyosuló gondok sikeres leküzdésére, a kabinet mozgástere kibővül erre az időre, ez már csak így természetes. Pontosabban természetesen lenne, ha nem vitatná el ezt az elemi alapvetést, fröcsögve a mindenhez is értők szerény létszámú, de annál hangosabb csapata. A stílus maga az ember – hangzik az örök érvényű igazság. Nos, nem szükséges sokszorosan összetett logikai lépésekben gondolkozni, amikor egészségügyi dolgozóink – orvosaink, ápolóink és mentőseink – küzdenek az élvonalban, hogy minél épebb bőrrel ússzuk meg mindazt, ami térdre kényszerítette az olasz és a spanyol társadalmat, de mindennek ellenére közpénzen élő pártpolitikusok képtelenek a nemzeti összefogás és a jóérzés emberi minimumának talajára állni.
FÉLNEK ÉS BIZALMATLANOK, SZEGÉNYEK
Adott a világos helyzet: az autoriter rezsim, nyilván csak valamilyen téves kódolásból, felhatalmazást kér az Országgyűléstől a koronavírus-járvány közepette, hogy az egészségügyi veszélyhelyzeten a rendeleti kormányzás eszközeivel élve, minél kevesebb veszteséggel juthassunk túl. Ekkor a „hazájukért” és szabadságukért – bár leginkább csak saját infantilizmusuk korlátlan gyakorlásáért – általános hobbirettegők felkenik pofikájukra a felelősségteljes államférfi maszkját, és már szinte könnybelábadó szemekkel, szűzlányokat meghazudtoló művi ártatlansággal kérik a csúnya, gonosz kormányt, hogy ezt már tényleg ne tegye, hiszen ők az eddigi, évtizedes tapasztalataik után, csak bizalmatlanok, félnek ilyen „felhatalmazást” adni. Majd, amikor rájuk olvassák aljasságukat, akkor kitörő vulkánként ömlik szájukból a konszolidált szenny, amelytől még remélik, hogy lassú víz ugyebár partot mos. Csakhogy, ez nem egy PR-kormány és nem a „csináljuk meg korszak” egy újabb fejezete, hanem a véres valóság.

Ferenc testvér a tragédiát is a mindennapok könnyedségével és mára némileg elhasználódott teátralitásával dolgozza fel, de érdemes felidézni a kígyózó kígyók és a prímszámok fejtegetése között elhangzott „Orbánnal nincs alku” című fejezeteket is.
Fotó: MTI/Kovács Tamás

ORBÁNNAL NINCS ALKU
Még mielőtt valamilyen eltévedt, kósza gondolattal bárki is a kormány engedékenységének hiányát kérné számon – amiről itt is szögezzük le, hogy egy ordas hazugság – jusson eszünkbe, hogy kik azok a bizonyos koronavírus idején „nemzetféltésből” jelesre vizsgázni akaró mitugrászok. Ezek azok, akik egymásra licitálva ordibálták önmagukból kikelve még fél százalékpontért az országos népszerűségi indexen, hogy Orbánnal nincs alku! Ezek a senkiháziak azok, akik hitükké magasztosított perverz ideológiájukban kielégülve, képtelenek engedni a józan belátásnak és tízmillió magyar ember előtt mondták ki: ha, a mérleg egyik serpenyőjében akár magyarok ezreinek halála, a másikban pedig együttműködés Orbánnal, akkor már futnak is fűteni a krematóriumokat.

Olaszország gyakorlatilag az erkélyeken. A jelenleg még nyomorultul kilátástalannak tűnő helyzetben Itália szívei egyként dobbannak, dacára a vírus előtt már súlyos politikai és gazdasági válságnak, valamint megosztottságnak. De ugyebár, lehet ezt így is…
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco

MITÉVŐK LEGYÜNK?
A nemzeti egységnek, képviselői szinten már ugyan lőttek, de az emberek szintjén egészen más a helyzet. Nem a politikai futóbolondok, a kitartott aktivisták, vagy éppen a haknijaikat jelenleg bukó, és ezért éppen a közéletet fejtegetni próbáló celebek szintjén, de a mi egyszerű, mindennapi életünkben ma újra megtalálható a rég elveszettnek hitt hangnem és a közös nevező. Tapsoljunk az erkélyeken az egészségügyi dolgozókért, énekeljük himnuszunkat, karanténslágereinket, csenjük percek vidámságát a mindennapokba, mert talán erre van ma a legnagyobb szükségünk. Nem utolsó sorban ezek adnak reményt, hogy a széthúzás és az ostobaság okán sem érett még meg az emberiség a pusztulásra…

Szakértő: Az Európai Unió eltűnt a színről

Az Európai Unió eltűnt a színről, ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs: ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről – mondta a Magyar Nemzetnek az egyik legismertebb amerikai geostratéga, az árnyék-CIA-ként is emlegetett Stratfor alapítója. A budapesti születésű George Friedmant – aki a Stratforból való kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja – texasi otthonában értük el telefonon. Úgy véli, ha Donald Trump jó ütemben hozza meg a döntést a társadalmi távolságtartás fenntartásáról vagy feloldásáról, akkor a nagy vezetők egyikeként vonulhat be az amerikai történelembe.
A koronavírus legfontosabb következményeként Friedman elmondta, legfontosabb változás, hogy az Európai Unió eltűnt a színről. Ott van viszont Berlin, Budapest, Párizs – ők hozzák a döntéseket, és gondoskodnak a népeikről.
Mindig is voltak erős nemzetállamok. Az Európai Unió mint szuperkormányzat időszaka csak átmenetinek bizonyult. -állítja a szakértő.
Kifejtette, nem arról van most szó, hogy a nemzetállamok felemelkednének, hanem arról, hogy sohasem merültek feledésbe. A nemzetállamok nem ruházhatják át a szuverenitásukat egy multinacionális tényezőre.
Biztos vagyok benne, hogy fennmarad valamiféle európai övezet: az európai közösség például, mint szabadkereskedelmi együttműködési forma, jó elképzelés. A közös európai kormányzás eszméjét ugyanakkor túlgondolták: ehhez az EU a kellő önbizalommal sem rendelkezett, a tagállamok pedig – és ez a fontosabb – visszavették a szuverenitást
-fogalmazott Friedman. Hozzátette, nem Brüsszelhez rohangáltak, hogy mit tegyenek, hanem maguk cselekedtek. Az elemző arról is beszélt, most megmutatkoztak az EU korlátai.
Háború vagy járvány idején nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy számonkérhető döntéseket hozzon. Egy szabadkereskedelmi övezettel semmi probléma sincs, Európának szüksége is van rá. Mi is ilyenben élünk Észak-Amerikában. De ez nem jelenti azt, hogy a kanadaiak előírhatnák nekünk, hogyan alakítsuk a politikai rendszerünket
-fogalmazott Friedman.

Párkányi Eszter a PS-nek: az uniós intézményrendszer eltávolodott a polgároktól, azok valós problémáitól

Dezse Balázs 2020-04-03
Bárki bármit, bárkinek próbál elmagyarázni a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban, szerintük mi fasiszták, nácik, kirekesztők vagyunk. Csak azért, mert mi ezt is jól csináljuk, s ez nekik rosszul esik – nyilatkozta portálunknak Párkányi Eszter. A PestiSrácok.hu az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdezte arról, hogy mit gondol a hazánkat ért belső és külső támadásokról.
Nemrég kiadott az Alapjogokért Központ egy nagyon letisztult, pontokba szedett magyarázatot arról, hogy pontosan mit is jelent a veszélyhelyzet. Az ellenzéki politikusok viszont diktatúrát kiáltanak, félreértelmezik a törvényt. Mi lehet az ilyen mértékű „véleménykülönbségek” oka?
Ha nem feltételezünk rosszindulatot az ellenzék részéről – és most egy gondolatkísérlet erejéig az ilyen sejtéseinket tegyük is félre –, akkor bizonyára szövegértési problémáról van szó. Ha viszont nem erről van szó, akkor azt kell hinnünk, hogy direkt tájékoztatják félre a magyarokat és a nemzetközi közvéleményt, mert egy általuk vélelmezett politikai előnyt akarnak kovácsolni a járványhelyzetből. Az elmúlt években tanúsított hasonló reakcióikkal egybevéve egy képlet kristályosodott ki: a Jobbikkal kiegészült balliberális oldalon csoportnormává vált a kiszámítható becstelenség.
Alapvetően azt értik félre, hogy kiket kellene egy felelős politikai erőnek szolgálnia: az ellenzék megint nem a magyar társadalom védelmét tartja elsődlegesnek, hanem a „nemzetközi véleményformálóknak” történő megfelelést. Csakhogy a magyar parlamentet a magyar polgárok választják, és nem külföldi szerkesztőségek, nemzetközi bizottmányok vagy a brüsszeli eurokrácia.
Nagyon „érdekes”, hogy a „haladó Nyugatról” is ugyanazok a kritikák érkeznek, mint a hazai balliberális oldal részéről. Ismeretes, hogy Ursula von der Leyen is kiemelten foglalkozik a magyar kormánnyal, de a skandinávok is a Fidesznek az EPP-ből való kizárásával fenyegetőznek. Elképzelhető, hogy a hazai ellenzék egy külső program alapján cselekszik? Vagy a nyugati haladók tanulnak a magyar haladóktól?
Ennél szerintem sokkal egyszerűbb a kérdés: számtalanszor lehettünk szemtanúi ugyanezen folyamat kibontakozásának 2010 óta. Eljátszották már a médiatörvénnyel, az Alaptörvénnyel, a migránsválsággal, és még sorolhatnánk. A magyarországi politikai NGO-k, globalista anyaszervezeteik, az ellenzéki pártok, az ellenzéki sajtó, a nemzetközi testületek és az eurokrata elit tagjai egy sajátos szimbiózisban működnek: ezt úgy hívják, a nyílt társadalom hálózata. A társadalom védelme, a közegészségügyi érdekek helyett számukra a liberális demokrácia és az emberi jogok elvont eszméi megint fontosabbak. A járvány elleni küzdelem szempontját felülírja, hogy még egy ilyen, vészterhes időben is elmondhassák: Magyarországon ma is, ahogy 2010 óta minden egyes nap, megszűnt a jogállamiság. És nem azért, mert valóban aggódnának a magyar demokrácia helyzete miatt, ez csak az ürügy: a valódi problémájuk a kormány kétharmados felhatalmazása, tehát a magyar választók 2018-as döntése. Ez szerintem egy mélységesen antidemokratikus attitűd. Itt egy tudatosan megtervezett agitációs propagandatevékenységről van szó a nyílt társadalom erői részéről, amihez nagymértékben asszisztál az álhíreket immáron szakmányban gyártó „független” sajtó.
Az EU maga próbál „utókövetni” és megkésett reakciókkal segítséget nyújtani, de kegyetlenül bebizonyítja szerintem a mostani egészségügyi válság – ahogy korábban a gazdasági és a migrációs is –, hogy egy olyan bürokratikus behemót, mint az EU, nem tud hatékonyan fellépni krízishelyzetekben. Sőt, inkább kötekedik a tagállamokkal, ha azok gyors, hatékony, de kétségkívül nem „békeidőbeli” eszközökkel élnek – ugyanis nem békeidőket élünk. Köszönjük, hogy Von der Leyen egy videóban kedvesen megmutatta, hogyan kell kezet mosni, de ne csak „mossa kezeit”, hanem fordítsa aggódó tekintetét Olaszország és Spanyolország irányába, rólunk pedig szálljanak le végre.
A média szintjén is érdekes jelenségeknek lehetünk szemtanúi. Kijön a Guardian cikke, majd 10 percre rá az Index lehozza a hírt, lefordítva, felképezve. Elképzelhető, hogy összedolgoznak? Nehéz lenne elhinni mondjuk. Ja, nem.

Párkányi Eszter

Hát ilyet még nem láttunk a 444 és a New York Times esetében! Ja, de… Ismeretes eset ugye, hogy az egyik 444-es újságíró – mert ők ugyebár nem propagandisták, hanem „függetlenobjektív” újságírók – írt egy bíráló cikket a magyar kormányról, ami megjelent a New York Times hasábjain. Ezt rögvest utána pedig a 444 szemlézte és úgy állította be, mint hogy „a tekintélyes New York Times is elítéli a kormányt”. De erre hosszú évek óta számos példa van, így nem igazán lep meg már az ilyesmi. A gond ezzel inkább az, hogy az ellenzéki oldalon – ahol bizony nem a hazaszeretet diktálja a tempót – ezen véleményeket, mint megfellebbezhetetlen ítéleteket mutatják be és körbehordozzák, mint a véres kardot. Hogy van a „lábszagúan provinciális” magyar kormány, amely a pusztulás és enyészet martalékává teszi az országot, de a kritikai vénával megáldott nemzetközi fórumok minderre csodálatos komolysággal rámutatnak.
Mennyire jogos az EU Magyarország irányába puffogtatott kritikája, miközben az EU semmit nem tesz azért, hogy segítse a tagállamokat a küzdelemben? Az olaszoknak is az oroszok és a kínaiak segítettek, miközben az EU a migránsokkal van elfoglalva.
Semennyire. Vannak olyan uniós tagállamok, amelyek rendkívüli jogrend bevezetése nélkül, vagy éppen valóban a parlament kikerülésével hoznak intézkedéseket rendeleti úton. Velük nem akarnak kezdeni valamit? Az uniós intézményrendszer eltávolodott a polgároktól, azok valós problémáitól: utóbbiak ugyanis most az egészségüket, családjuk és barátaik életét, saját megélhetésüket féltik. Nem az érdekli őket, hogy az uniós elit milyen absztrakciós szinten folytatott értelmiségi vergődésbe kezd a magyar demokráciáról és azokról a bizonyos uniós értékekről. Bárki bármit, bárkinek próbál elmagyarázni a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatban, szerintük mi fasiszták, nácik, kirekesztők vagyunk. Csak azért, mert mi ezt is jól csináljuk, s ez nekik rosszul esik. Vajon miért?
Von der Leyen a minap egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az EU úgy tesz meg mindent, azzal segít, hogy levegőt, teret ad a tagállamoknak, hogy kibontakozzanak a védekezésben, hogy maguk határozhassák meg a nekik legkedvezőbb védekezési módszert.
Egyszer „európai társadalmi szolidaritásról” hallunk, azután pedig a tagállami intézkedések hatékonyságának fontosságáról – ide nem értve persze Magyarországot, ahol ugye „mindenképpen diktatúra van”. De mondom, ebben az egész szomorú helyzetben egy nagyon lényeges tanulság, hogy mikor embernek kellene lenni a gáton, akkor az EU maga sem tudja, hol a helye és mi az irány. Ilyenkor jön elő az a helyzet egy ember, de áttételesen akár egy intézményi struktúra életében is, hogy keresi a komfortzónáját. Nos, sajnos úgy fest, az EU komfortzónája a magyarok vegzálása.

Nem várt helyről kapott csicskítást az ellenzék: még a HVG szerint is teljesen rendben van Orbán Viktor gazdaságpolitikája

Horváth Tamás 2020.04.01. 
Meglepően korrekt írás látott napvilágot a hvg.hu-n.
Könnyen lehet, hogy Orbánéknak van igazuk, és nem kell ész nélkül szórni a pénzt – ezzel a címmel jelent meg szerdán reggel a hvg.hu-n Kovács Gábor cikke, amely elsősorban a magyar kormány hamarosan bejelentésre kerülő, történelmi léptékű gazdasági csomagjának a várható pontjait hivatott elemezni.
A 2010 óta folyamatosan a magyar gazdaság összeomlásáról vizionáló ellenzékkel szemben a HVG újságírója szerint
A magyar költségvetés eddig nem szakadt bele a válság kezelésébe, Orbán »történelmi« csomagja is valószínűleg más országokéhoz képest kicsi, de célzott és megfontolt lesz.
A szerző által megszólaltatott közgazdász, Virovácz Péter sem éppen a balliberális pártok által szajkózott frázisokat mondja vissza, amikor a HVG hasábjain kijelenti:
Egyáltalán nem biztos, hogy a kormány elkésett az intézkedésekkel, és az sem biztos, hogy jelenleg helyes megoldás irdatlan mennyiségű pénzeket ráönteni a gazdaságra, ahogy teszi például Lengyelország, ahol a GDP 9 százalékára rúgó csomagot fogadtak el.
Az ING vezető közgazdásza ezt egyrészt azzal indokolja, hogy nem biztos, hogy a pluszpénz egyáltalán segít a kényszerűen leállított gazdaság szereplőinek: például a feltételek nélkül a lakosságnak kiutalt összegek (amivel próbálkoznak több országban) ideiglenesen megdobhatják a keresletet, de rövid távon se elegendőek ahhoz, hogy a vállalkozások talpon tudjanak maradni, a munkavállalók pedig ne veszítsék el a munkahelyüket.
Másrészt pedig megjegyzi, a mentőcsomagok ára az államadósságot növeli, ami pár év múlva komoly adósságválságot okozhat, különösen a járvány által erősen sújtott, és magas államadósságról induló déli uniós tagállamokban.
Virovácz szerint ezzel szemben
A magyar gazdaságpolitika jellemzően hosszú távon gondolkozik, és a GDP közel 70 százalékán álló államadósság mellett a kormány valószínűleg nem akar elszállni.
A cikk kulcsmondata, amely finoman szólva is karakteridegen Hont András lapjától, ezután következik: A gazdaságélénkítési csomag ezért várhatóan megfontolt, célzott lépésekből fog állni.
Reméljük, az ellenzéki pártok mélyen tisztelt képviselői közül is minél többen elolvassák a HVG elemzését, és akkor talán kevesebb „butasággal” fogják elárasztani a médiát.

Orbán az uniós milliárdokról: „Én egy fillért nem látok ebből!”

HKJ  2020.04.03. 
Az álom és a valóság kettősségének pénteki ékkövei.
Az álom helyére írhattunk volna valami sokkal nyersebb kifejezést is az igazmondás témaköréből, de ezt most hagyjuk. Fontosabb a lényegre koncentrálni.
Míg Dobrev Klárának az „álom” a lényeg, addig Orbán Viktornak a valóság. A magyarok élete, egészsége, jövője, biztonsága.
Míg Dobrev Klára DK-s EP-képviselő ezt közölte a Facebookon:
„Európa nem hagy cserben! Eddig sosem látott, 100 milliárd euró értékű munkahelyvédelmi csomagra tettek javaslatot. Kérjük a kormányt, hogy támogassa ezt!”
Addig Orbán Viktor a ma reggeli rádiós interjújában ezt mondta:
„Mindenki beszél – ellenzéki térfélen különösen – valami európai uniós pénzekről. Én egy fillért nem látok ebből. Ezek tényszerűen nem igaz állítások. Ingyenpénz sosincs. Pénzt lehet osztogatni, de minden pénzt előbb vagy utóbb meg kell termelni. Ha először osztottad szét, akkor utána kell megdolgozni érte. De olyan, hogy ajándékként, munka nélkül, erőfeszítés nélkül pénzhez juthasson egy közösség és csak úgy szétoszthassa, olyat még a világ nem látott. Hitelből lehet, de akkor a végén te fogod a hitel árát megfizetni, és az mindig sokkal többe kerül, mintha dolgoztál volna. Ez a szabály, amit az életemben megtanultam.”
Tessék választani!

Aguilar, LIBE-bizottsági elnök úr, fejezze be!

2020. 04. 01. Fricz Tamás
UGYE ISMERŐS ÖNÖKNEK A NÉV: LIBE-BIZOTTSÁG?
Ez az az – egyébként a belügyekkel, állampolgári jogokkal és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó – európai parlamenti testület, amelyiknek a legkedvesebb időtöltése a magyar jogállamiság és demokrácia hanyatlásáról nyílt megbeszéléseket tartani. A LIBE-bizottság az elmúlt években számtalan alkalommal aggódott a magyar helyzet miatt, s álvitákat folytatott le az audiatur et altera pars (hallgattassék meg a másik fél is) demokratikus elvének figyelmen kívül hagyásával, szinte kivétel nélkül kormányellenes, balliberális magyar szervezetek bevonásával. Majd rendszeres időközönként határozatokban sürgette a Magyarországgal szembeni eljárások megindítását.
A LIBE-bizottságról szinte bántóan süt az Orbán-kormánnyal szembeni mélységes ellenszenv – megkockáztatom: gyűlölet –, még csak a látszat kedvéért sem ügyelnek a tárgyilagosságra és az elfogulatlan ítélkezésre. Nem, mert az uniós „légkörben” azt érezhetik, hogy mindenki hozzájuk hasonlóan gondolkodik, még a néppártiak is, tehát amit ők képviselnek, az maga az objektivitás.
Most sem tagadták meg önmagukat, sőt alulmúlták azt, amit már elég nehéz alulmúlni – de nekik sikerült.
Akkor, amikor az unió minden fontosabb intézményének, a bizottságnak, a tanácsnak és a parlamentnek a koronavírus-járvány elleni küzdelemmel kell vagy kellene foglalkoznia, akkor, amikor minden épeszű és józan ember és testület félreteszi a politikai üldözési mániáját, indulatait és gyűlöleteit, ezekben a vis maior időkben, a világválság tetőpontjához közeledve a LIBE-bizottság elnökének, Juan Fernando López Aguilar úrnak szegényes fantáziája odáig terjedt, hogy ismét aggódjon egy nagyot a magyar demokráciáért és jogállamiságért.
Úgy látom, Aguilar úr leginkább Mórickához hasonlítható: mindenről, még a világválságról is Orbán Viktor jut az eszébe.
Kijelentem: ha ilyen emberekből áll a LIBE-bizottság – és ilyenekből áll –, akkor ezt a bizottságot egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni, és – hogy finoman, úriember módjára fogalmazzak – le kell… sajnálni.
Mert ennyit érnek: ezek az emberek tényleg vakok és süketek arra, ami a világban zajlik.
Egyébként személyesen ismerem az urat: 2012 februárjában a LIBE első, a magyar jogállamisággal foglalkozó vitáját tartotta meg, amelyre magyar civil szervezeteket hívtak meg, amelyek képviselői tíz percben előadhatták véleményüket a magyar helyzetről. A demokrácia és a liberalizmus szellemében meghívtak öt vagy hat, egyértelműen balliberális beállítottságú civil szervezetet (ugye kitalálják, kiket: Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Klubrádió és mások), valamint a „kiegyensúlyozottság” szellemében a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítóját, szerény személyemet. (illetve Navracsics Tibor a kormány nevében ott ülhetett még.) A vitát a már akkor is az elnöki pozíciót betöltő Aguilar úr vezette le, ő adta meg a szót mindenkinek, és volt szerencsém – milyen öröm! – kezet fogni vele. Akkor még nem bontakozott ki előttem Aguilar úr személyiségének minden pozitív vonása, miként a következő években annál inkább – egészen a mostani aggódásáig.
Ez a nyilvános bizottsági vita már a januári első békemenet, majd Orbán Viktornak az EP magyar demokráciáról szóló plenáris vitáján való emlékezetes fellépése után egy hónappal zajlott, mintegy „megindítva” a Magyarország elleni uniós és parlamenti támadások sorozatát. Mellettem kormánymeghívottként Navracsics Tibor ült, akinek éppen akkor gyűlt meg a baja Viviane Reding asszonnyal, aki akkor mintegy hátba támadta a magyar kormányt. Nem részletezem a vita hangulatát, csak a lényeget mondom: azt éreztem a beszédem közben a velem szemben ülő bizottságon (Tavares, Lunacek és más, a kormány elleni fellépés további emlékezetes figurái néztek rám üveges szemmel), hogy itt akármit mond egy nemzeti és konzervatív értékrendű civil, annak a jelentősége a nullával egyenlő, mert a magyar jogállamiságról és demokráciáról ők már réges-régen meghozták mélységesen lesújtó ítéletüket – A tanú című filmben látott mintára.
És 2012 óta semmi nem változott. A LIBE-bizottságban a helyzet változatlan – és továbbra is Aguilar az elnök.
A világválságban van – Aguilar elnök úr pedig a magyar kormány veszélyhelyzetben meghozott felhatalmazási törvényjavaslatával van elfoglalva. Csak a magyaréval: az éppen ez időkben hasonló törvényt elfogadó brit, francia, spanyol, finn és más kormányokkal természetesen nem foglalkozik.
Nem szenved ön magyarfóbiában, Aguilar úr? Nem gondolja, hogy kezd nevetségessé válni? S nem gondolja, hogy éppen olyan emberek miatt, mint ön, kezdjük egyre inkább az unió egész intézményrendszerét megkérdőjelezni, de legalábbis azt mondani, hogy ha vége lesz egyszer a válságnak, akkor az egész uniót újra kell gondolni és radikálisan át kell alakítani, lenyesve arról a fölösleges és bürokratikus együttműködéseket (melyek nem mások, mint a tagállamokra kényszerített ostoba intézkedések sorozata)?
Csak azt tudom mondani önnek, amit Orbán Viktor válaszlevelében írt az Európa Tanács főtitkárának, bizonyos Marija Pejčinović Burić asszonyságnak, aki önnel szinte egy időben (ó, ezek a véletlenek!) bírál és aggódik a különleges jogrenddel kapcsolatban: ha nem tud nekünk segíteni, legalább ne hátráltasson minket.
Igen, igen: Aguilar úr, fejezze be vagy húzzon el!

Már több gyógyszert is bevetettek a vírus ellen

2020. ÁPRILIS 3. Kárpáti András
MAGYARORSZÁG A LEGÍGÉRETESEBB HATÓANYAG EGYIK LEGNAGYOBB EXPORTŐRE A VILÁGON
Amerikában már hatósági jóváhagyással használják a koronavírusos betegeknél a hidroxi-klorokin-szulfát nevű hatóanyagot, amelyből Magyarország állítja elő az egyik legnagyobb mennyiséget a világon. A már forgalomban lévő gyógyszerek közül számosat tesztelnek az Egyesült Államokban, az egyik legígéretesebbnek a Rosuvastatin nevű koleszterincsökkentő tűnik.
Az Egyesült Államokban bevetik a hidroxi-klorokin-szulfátot a koronavírusos fertőzéssel kórházban fekvő páciensek kezelésére, miután az ottani élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) a napokban jóváhagyta az eredetileg egyebek mellett malária kezelésére használt gyógyszer használatát. Harmincmillió adagot már le is szállítottak belőle – olvasható az amerikai egészségügyi és szociális minisztérium honlapján. Ennek a gyógyszerhatóanyagnak Magyarország az egyik legnagyobb exportőre a világon, ám a kormány egy hete megtiltotta kivitelét az országból, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon.
Bár a klinikai vizsgálatok még nem támasztják alá a hidroxi-klorokin-szulfát hatékonyságát a SARS-CoV-2 ellen, az amerikai egészségügyi tárca szerint használatának mellékhatásai kisebbek, mint az elvárt haszon. A Novartis gyógyszergyár vezérigazgatója, Vasant Narasimhan a múlt hét végén a svájci Sonntags Zeitungnak nyilatkozva a koronavírus ellen bevethető legígéretesebb szernek nevezte az orvosságot. Nemcsak az állatkísérletek, hanem az első klinikai vizsgálatok eredményei alapján is úgy tűnik, hogy a hidroxi-klorokin-szulfát elpusztítja a koronavírust, amelyet egyébként a lupus nevű autoimmun betegség, valamint a köszvény gyógyítására is alkalmaznak. Mint ismert, egy nagy visszhangot keltő francia tanulmány szerint a szerrel kezelt negyven koronavírusos beteg több mint felénél jelentős javulás állt be, s a várhatónál jóval hamarabb, mindössze 3–6 nap alatt kitisztultak a légútjaik.
Az Utsouthwestern.edu nevű amerikai orvosi szakportál több, az USA-ban már forgalomban lévő gyógyszert is említ, amelyek az eddigi vizsgálatok alapján használhatónak tűnnek a SARS-CoV-2 ellen. A Darunavir, a Nelfinavir és a Saquinavir nevű antivirális szerek mellett a kutatók fókuszában van a Moexipril nevű vérnyomáscsökkentő, valamint a Daunorubicin és a Mitoxantrone nevű orvosság, amelyeket kemoterápiás kezelések során alkalmaznak. A listán szerepel a fájdalom- és lázcsillapító hatású Metomizol, valamint egy második generációs antihisztamin, a Bepotastine is. A Rosuvastatin nevű koleszterincsökkentő gyógyszert az egyik legígéretesebbnek nevezték.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó magyar gyógyszerkutató szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a folyamatosan végzett vizsgálatok és a használat során szerzett tapasztalatok fényé­ben a lista változhat, így például a WHO is már csak az enyhébb koronavírusos esetek kezelésére ajánlja azt a két, HIV-AIDS elleni szert, amelyet néhány hete még a leghatékonyabb gyógyszernek tartottak. Egyikük emlékeztetett: több példa volt már arra, hogy egy gyógyszer a mellékhatásának gondolt tulajdonsága révén vált egy adott probléma kezelésének leghatékonyabb medicinájává, egyebek mellett a Viagra is.
Oltóanyagok tesztelésen
Elkezdték két, Covid-19 elleni oltóanyag klinikai tesztelésének első fázisát Ausztráliában – jelentette be tegnap az ausztrál kormány tudományos ügynöksége. Az Oxfordi Egyetem és az amerikai Inovio Pharmaceutical gyógyszergyártó által készített vakcinák állatokon történő tesztelését a WHO hagyta jóvá. A jelenleg vizsgált két lehetséges oltóanyag közül az egyikkel április végén vagy május elején már elkezdődhet az embereken történő tesztelés is. Izraelben szintén elkezdték egy Covid-19-vakcina prototípusának tesztelését rágcsálókon, egy biokémiai védelmi laboratóriumban.

Orbán Viktor az EPP főtitkárának: Most nincs időm az ilyesmire!


2020. 04. 03. Judi Tamara (Brüsszel)
Orbán Viktor ezúttal az Európai Néppárt főtitkárának, a spanyol Antonio López-Istúriz White-nak küldött levelet, amelyben ismételten arra hívja fel a figyelmet: most az emberéletek mentése a prioritás, így a „más országok szándékairól való fantáziálás” várhat.
– A legnagyobb tisztelettel mondom: nincs időm az ilyesmire! – írja a miniszterelnök, hozzátéve: a világjárvány legyőzése után természetesen kész megbeszélni a vitás ügyeket.
– Addig is minden időmet kizárólag a magyar életek megmentésének, illetve az ország gazdasági és szociális felépülésének szentelem. Természetesen az Alaptörvényünk keretein belül – érvel a kormányfő, aki a dokumentumban azt is odaszúrja: most luxus az említett, más országok politikai szándékairól való elmélkedés.
A miniszterelnök levelét Novák Katalin, a Fidesz külügyekért felelős alelnöke hozta nyilvánosságra nemrég.Ahogy azt a Magyar Nemzet is írja mai számában, tegnap az Európai Néppárt tizenhárom törpepártja kezdeményezte a Fidesz kizárását a hazai rendkívüli intézkedések miatt.
Kis súlyú politikai pártokról van szó, akik a kormány régi bírálói.

Orbán Viktor múlt pénteki levele dühíthette fel ennyire Tuskot

2020. 04. 03. Judi Tamara (Brüsszel)
Nyilvánosságra került Orbán Viktor miniszterelnök levele, amelyben arra sürgeti az Európai Néppárt tagpártjainak vezetőit, hogy a pártcsalád a válságidőben valóban a vírus jelentette veszélyre összpontosítson. A március 27-i keltezésű dokumentum létéről a Financial Times számolt be német kormányzati forrásokra hivatkozva, ugyanis Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök is megkapta a levelet.
– Ezekben a nehéz időkben a szokásosnál is nagyobb jelentőséggel bír, hogy egységesek maradjunk és támogassuk a másikat – írja a miniszterelnök, majd hozzáteszi: aggasztó, hogy Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke belpolitikai játszmákra használja a pártcsaládot. – Az elnöknek még békeidőben sem szabadna a személyes belpolitikai érdekeit szem előtt tartania, nemhogy egy válsághelyzetben – írja Orbán Viktor, azt is hangoztatva: Tusk a liberális és baloldali retorikának is aláveti magát, amikor megalapozatlan vádakkal illeti a tagpártok demokráciához való viszonyát. – Miután Európa leküzdi a világjárványt, alkalmunk nyílik rá, hogy levonjunk a következtetéseket és értékeljük a különböző megoldásokat – érvel a kormányfő a levélben. Azt is a néppártiak figyelmébe ajánlja: „Ez nem játék. Minden tagállamban a polgárok élete forog kockán.”
Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámol a mai számában, Donald Tusk tegnap – feltehetőleg már a levél következményeként – ismét a Fidesz Néppártból való kizárásával fenyegetett.
– Nincs meg a többsége továbbra sem egy ilyen döntéshez – mondta a Magyar Nemzetnek a Néppárt egyik neve elhallgatását kérő olasz illetékese, aki szintén azzal érvelt: Tusk a világjárvány közepette meglehetősen kockázatos politikai játékba kezdett.
– Nem mindenki veszi jó néven, hogy épp most mutogat a magyarokat benntartani akaró pártokra. Van más dolgunk is – mondta forrásunk, épp saját bajban lévő országára, Olaszországra utalva. A Magyar Nemzet azt is megírta, hogy Tusk tegnap a néppárti tagoknak küldött levelében szorgalmazta, hogy a válság lecsengése után a Fidesz mellett álló tagpártok mérlegeljék az álláspontjukat.
Orbán Viktor levelének hiteles másolata
Orbán Viktor múlt pénteki levele dühíthette fel ennyire Tuskot

Virágvasárnappal kezdődik meg a keresztény nagyhét

2020. ÁPRILIS 4. Magyar Nemzet
Vasárnap megkezdődik a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteken kiadott közleményében. Azt írták: hagyományosan a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik a virágvasárnapi szentmise. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek fogadták Jézust. Idén a koronavírus-járvány miatt nem tarthatnak körmeneteket, és „hasonlóan az elmúlt napokhoz, a hívek fizikailag nem, csak lélekben és imádságban tudnak belekapcsolódni a szentmisébe”. Hozzátették: ez a leegyszerűsített, ünnepélyességétől megfosztott liturgikus keret ugyanakkor jobban tükrözi, hogy virágvasárnap a liturgiában ismert elnevezése szerint az „Úr szenvedésének vasárnapja”. A virágvasárnapi szentmisén ugyanis már elhangzik Jézus szenvedéstörténete.
Úgy fogalmaztak: a virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az egyház kifejezi hitét, hogy a dicsőséges bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.
Virágvasárnapi szentmisét közvetít a Duna TV és a Kossuth rádió. Az egyházmegyék honlapjukon, illetve Facebook-oldalukon teszik követhetővé a nagyheti szertartásokat. Az online szentmise-közvetítések elérhetőségéről a Magyar Kurír portálon lehet tájékozódni.

Szijjártó: Ne legyünk képmutatóak!

2020. ÁPRILIS 3. MTI
Továbbra is mindent megteszünk azért, hogy a magyar emberek egészségét és életét megvédjük, a határon kívül rekedt magyarokat hazahozzuk, és a magyar gazdaságot mielőbb újraindítsuk – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki online sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető beszámolt az európai uniós külügyminiszterek tanácskozásáról, amelyet videokonferencia keretében tartottak.
Közölte: a koronavírus-járványra adandó válaszok miatt hívta össze az ülést az uniós külügyi főképviselő, és az ebből a helyzetből fakadó teendőket, intézkedéseket vitatták meg.
Szijjártó Péter elmondta: ismételten világossá vált, hogy minden tagállam nemzeti alapú döntéseket hoz, mindenki a saját nemzeti sajátosságai, jogrendje, érdekei alapján hozza meg azokat döntéseket, amelyeknek célja a védekezés sikeressége, és e nemzeti döntések az éppen aktuális egészségügyi és gazdasági helyzetnek felelnek meg. A nemzeti megoldások általában és alapvetően működnek, viszont a brüsszeli koordináció jelentősége minimálisra csökkent, és inkább kommunikációs elemként hangzott el most is, hogy fontos az egység, európai csapat vagyunk – vélte.
A külügyminiszter kifejtette: az elsőszámú feladat minden országnak megvédeni a saját polgárai egészségét és életét. Így teszünk mi is, az egészségügyi védekezés sikere érdekében folyamatosan érkeznek Magyarországra védőeszközök. Mindenki ugyanabból az irányból, forrásból szerzi be az eszközöket, alapvetően Kínából – mutatott rá.
Emlékeztetett: szombaton is hat repülőgép hoz több mint négymillió maszkot és többszázezer védőruhát Magyarországra, és további gépeket is várnak.
Kitért rá: a tanácskozáson szó volt az uniós polgárok hazahozataláról is. Magyarország történetének legnagyobb hazatérési akcióját bonyolítják le, több mint hatezer magyarnak segítettek eddig hazajönni – közölte.
Elmondta: ezeket az akciókat vagy maguk hajtották végre, vagy más országokkal együttműködve, és a brüsszeli koordináció rendkívül megkésett.
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy téma volt a gazdaságok újraindítása is. Bár legitimek azok a határvédelmi intézkedések, amelyek az emberek egészségének megőrzését, a járvány terjedési sebességének csökkentését célozzák, az áruforgalom folyamatosságát biztosítani kell az emberek ellátása miatt – magyarázta.
Kiemelte: az egyeztetésen felvetette, hogy vannak, akik az elmúlt napokban Magyarországot támadták. Miközben Európa-szerte naponta ezrek halnak meg, még mindig vannak olyanok, akiknek a legfontosabb feladata aggódni a magyar jogállamiságért, pedig mindenki európai egységről beszélt a tanácskozáson – mondta. Hozzátette: az elmúlt napokban „ismét elképesztő hazugságokat terjesztettek rólunk politikai vezetők az európai uniós tagországokból.
Közölte: néhány európai uniós tagállam politikai vezetője álhíreket, hazugságokat terjesztett az elmúlt napokban Magyarországról, azt mondták, hogy nem ülésezik a parlament, miközben a jövő héten maga is felszólal a plenáris ülésen. Azt is mondták, hogy diktatúraépítésre kapunk lehetőséget, holott a védekezéssel összefüggő döntések meghozatalára kapott a kormány felhatalmazást – mutatott rá.
A külügyminiszter megjegyezte: arra kérte európai kollégáit, hogy először olvassák el a törvényt és utána beszéljenek róla.
Hangsúlyozta: arra is kérte európai kollégáit, hogy „e legyünk képmutatóak és ne beszéljünk úgy európai egységről, hogy néhányan az EU-n belül járulnak hozzá az álhírek folyamatos terjesztéséhez.
Szijjártó Péter azt is közölte: a későbbiekben tíz olyan magyar vállalat vezetőivel találkozik, amelyek a magyar exportban jelentős szerepet töltenek be.

Ha Bernie Sanders támadja Magyarországot, akkor végünk van?

2020. ÁPRILIS 1. Pósa Árpád
Két napja rettegésben élek. A Parlament hétfői döntése után megszólalt egy igazi nagyágyú is. Elmarasztaló véleménye arcul csapott, sokkolt, azóta sem térek magamhoz. Mert az ő véleménye – tényleg – megsüvegelendő. Független, objektív és mértékadó.
Két napja azon tűnődöm, hogy ha Bernie Sanders támadja Magyarországot, akkor végünk van?
Mert Uncle Bernie a következőket írja a Twitteren: „A történelem folyamán az autokrata vezetők mindig a válság pillanatait használták ki, hogy ellenőrizetlen hatalomra tegyenek szert. Magyarország Orbánja a legfrissebb példa. Most minden korábbinál határozottabban ki kell állnunk a demokráciáért és a törvényességért.”
Bernie, Bernie… Milyen rövid is tud lenni az ember emlékezete. Hogy el tudja felejteni valaki, aki mostanában demokrata (?!) elnökjelölt-jelöltként futkos az Egyesült Államok térképén, hogy nemrégen még a Szovjetuniót éltette. Egy igazi kommunista diktatúrát, amely emberek tízmillióinak halálát okozta, pusztán azért, mert mást gondoltak a világról. Pontosan olyan diktatúrát magasztalt, amilyen ellen Orbán Viktor is harcol. És harcolni is kell, mert lehet, hogy Amerikában meg lehet téveszteni az embereket, de mi itt, Magyarországon pontosan fel tudjuk ismerni a kommunistákat. Az USÁ-ban ugyanis nem volt kommunizmus, nekünk viszont volt szerencsénk visszatérően találkozni vele az elmúlt 100 évben. Ebből 40 évet kényszerű és tragikus társbérletben töltöttünk el.
Azért kell a mai napig harcolni a kommunizmus gyilkos eszméje ellen, mert éltetői itt vannak közöttünk. Nekik nyújtja a messzi távolból balzsamos vigaszt adó mondatait a jó öreg Bernie is. Az egykori internacionalizmus ma globalizmus néven ível át óceánokon, bár a világjárvány mintha kissé behúzta volna a mozgalom kézifékjét. Tartani kell a lelket a magukat demokrata, szocialista, liberális, balos, zöld vagy szivárványos terepruhában álcázó helyi kommunistákban. A mi kommunistáinkban.
Ezért is tudjuk pontosan, hogy amikor Bernie bá’ támad, akkor éppen minden rendben van. Jó úton haladunk, és ez zavarja a legjobban őket. Nem az, hogy a tények, a valóság ismerete nélkül alkotnak markáns, ám hazug véleményt. A valóság, a tények soha nem szokták zavarni a kommunistákat.
Ja, és abból a demokráciából, amit Bernie Sanders emleget, köszönjük, nem kérünk. Negyven év egyszer, s mindenkorra elég volt.

Helikopterezés

2020. ÁPRILIS 3. Sitkei Levente
Mint a cápa, ha abbahagyja az úszást, elpusztul. Mindig előre, tovább, egyetlen pillanatnyi kihagyás nélkül, függetlenül a körülményektől, csak haladjon a karaván. Ez jelenleg az Európai Unió, amely az Európai Bíróság által elmarasztalta Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, amiért nem fogadták el a migránskvótát 2015-ben. Bár igaz, hogy azóta volt egy derekas terrorhullám, az országok ide-oda zárogatják le a határaikat, az unió vezető tisztségviselői pedig közös helikopterezés során állapították meg, hogy egyetlen migráns se jöhet be Európába a törököktől. A bíróság kicsi irodáiból mégiscsak kijött a fontos lélektani pillanatban a verdikt, a három ország nem teljesítette kötelezettségeit. A bíróság indoklásában azt is kiemelte, nem védekezhetünk azzal, hogy maga az eredeti elképzelés működésképtelen.
Pedig pontosan ez derült ki az elmúlt öt évben, hogy az egész ötlet egy önsorsrontó, haszontalan, embertelen mechanizmus, amely veszélyes az országokra nézve, a behajózott tömegekre úgyszintén, semmiféle humánum nincs benne, csak valami gyomorforgató üzlet, amelyben az államok és az államok fölötti brüsszeli hatalom együttműködik a csempészbandákkal. Magyarország erre mondott nemet. Brüsszel pedig erre a nemre háborodott fel, és miközben telnek kontinensszerte a halottasházak, az utcákon katonák figyelik a kevés járókelőt, addig a bíróság odapörkölt egy súlyos kötelezettségszegési ítélettel. Ursula von der Leyen bizottsági elnök, aki maga is ott ült a helikopteren, azon a szép kora tavaszi napon közölte, húsvét után jön az újabb csomag, amely kezeli az illegális migráció ügyét. Hiszen neki valami rejtélyes okból kifolyólag ilyet szabad, nemet mondani, majd igent bólogatni.
Az Európai Bizottság ide süllyedt. Öt évvel ezelőtti, hibásnak bizonyult, használhatatlan struktúra elleni tiltakozást büntet meg a világszerte terjedő fertőzés idején, azt a három országot, amelyeknek egyértelműen igazuk volt a kérdésben. A mai nap kihívásaira egyetlen szót se veszteget, képtelen észrevenni, hogy az élet nem ott virul a brüsszeli palotákban, hanem Lengyelországtól és Bulgáriától Portugáliáig az utcákon, az otthonokban, a kórházakban, a parlamentekben. Nem, nem az Európai Parlamentről van szó, amely ismét elővette tíz éve ismételgetett diktatúramantráját, és a liberálisok, szélsőbaloldaliak, zöldek, szocialisták frakciója arra kérte David Sassoli EP-elnököt, indítson újabb eljárást Magyarország ellen.
Mert valóban, kit érdekel a koronavírus, az ellene vívott küzdelem, az otthonaikban rekedt és közösen egymásra vigyázó magyarok érdeke, a hatékony irányítás és az eddig hatásosnak tűnő védekezés? Mindig van holnap, és arra is készülni kell, újabb eljárást indítani, mert valamely vad fantaszta úgy érzi, diktatúra lett Magyarországon a koronavírus-törvény elfogadásával. Ezt persze online érzi így, repkedtek az e-mailek és izzottak a csoportos chatek, a képviselők rátették kezüket a Sargentini- és a Tavares-jelentésre, és klikkeltek, amely a forradalom elindulását jelezte. Ó igen, feltehetően ott volt a klikkelők között a magyarországi ellenzék Nyugatra szakadt sleppje is, virtuálisan, itthonról, mert itt azért mégiscsak normális életet lehet élni, ebben a rohadt diktatúrában, Brüsszelben, Párizsban és Luxemburgban papír kell az utcán mászkáláshoz.
David Sassoli pedig mérlegel. A firenzei ügyvédember saját városában hasonló a helyzet, mint a régi pestisjárvány idején, csak most már a templomok is zárva tartanak, hiszen 2020 van, nem hisznek Istenben. Igen, David Sassoli is ott volt azon a helikopteren Ursula von der Leyennel.

Enyhíthetné a vírus tüneteit a gyógyszer

2020. ÁPRILIS 4. Magyar Nemzet
Amint meglesz a szükséges engedély, Tiszavasváriban készítené a koronavírus tüneteinek enyhítésére alkalmas gyógyszert az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. A cég beszerzési igazgatója, Pallos László arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy elsődleges céljuk a kész tabletták értékesítése lenne, nem pusztán a hatóanyag előállítása. Az Alkaloida ugyanis már ma is tud ilyet készíteni, sőt már több éve szállítanak az Egyesült Államokba az általuk készített Hydroxychloroquine 200 milligrammos tablettákból, mivel a tengerentúl már törzskönyvezték azokat. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és az Alkaloida most együttműködik annak érdekében, hogy a gyógyszer hazánkban is minél előbb megkaphassa a forgalmazási engedélyt.
Pallos László arról is beszélt, hogy a gyógyszert elsősorban a magyar betegeknek szeretnék biztosítani, így most folyamatosan egyeztetnek a hazai egészségügyi szakemberekkel, hogy ez miként lenne a leg­gyorsabban megoldható. A múlt héten megjelent kormányrendelet megkönnyíti az eredeti javallaton kívüli engedélyezéseket a koronavírusos betegek kezelése érdekében.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt: Magyarország a hid­roxi-k­lorokin-szulfát egyik legnagyobb exportőre, a kormány a múlt héten fél évre megtiltotta a szer kivitelét, mivel ez az alapanyaga annak a gyógyszernek, ami a koronavírus tüneteinek enyhítésére lehet képes.
A Világgazdaság értesülése szerint a magyar cégnél rendelkezésre álló hatóanyag-mennyiségből mintegy húszmillió darab 200 milligrammos tablettát lehetne előállítani, ami hozzávetőlegesen 2,2 millió beteg kezeléséhez volna elegendő. Az eddigi adatok szerint egy ember kiegészítő kezeléséhez nagyjából ötven tablettára van szükség.

2020. április 2., csütörtök

Vetélkedő a Kárpát-medencei kis-és nagycsaládosok számára

  



Március 28-án indult útjára a (H)azám!, a Kárpát-medence Nagy Családi Vetélkedője, a KCsSz szervezésében. A családok játéka két internetes fordulóból, és egy, a későbbiekben megrendezésre kerülő Élő Döntőből áll. A feladványok, kérdések közös magyar értékeinkkel, kultúránkkal kapcsolatosak: játékos formában. A fordulókhoz alkotó feladatok is tartoznak: ezek a család lelki egészségét helyezik középpontba, kreatív tevékenységekkel. A családok értékes nyereményekért szállhatnak síkra.
Célunk, hogy az Összetartozás éve kapcsán a Kárpát-medence magyar családjai, szülőföldjük örököseiként a (H)azám! című játékon keresztül is egyesüljenek, annak szellemisége összekösse őket. 
A játékkal és a feladványokkal kapcsolatban kapott eddigi visszajelzések kedvezőek, a családok számára izgalmas kutatási terepet és kikapcsolódást jelentett a résztvétel.
Kérjük szíves segítségüket abban, hogy a (H)azám! híre minél több magyar családhoz eljuthasson és még legyen idejük bekapcsolódni az első forduló lezárulásáig, 2020.április 17-ig. 
Minden további információért keressék fel a www.ncsv.hu -t valamint elérhető vagyok az alábbi telefonszámon 0741515194
Az összefogás reményében,

Tiszteletettel, 
Márton Zsuzsanna
a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége elnöke

2020. április 1., szerda

Székelyföldi településeken szólalnak meg egyszerre a harangok azokért, akik a lakosságért dolgoznak

2020. március 31.  
Április 1-jén, szerdán, 13 órakor egyszerre szólalnak meg a templomharangok Maros, Hargita és Kovászna megye több mint 60 településén köszönetnyilvánításként mindazoknak, akik ezekben a napokban nem maradhatnak otthon: orvosoknak, asszisztenseknek, ápolóknak, gyógyszerészeknek, bolti eladóknak, szállítóknak, takarítóknak, rendfenntartóknak és mindenkinek, aki a lakosságért dolgozik a világjárvány ideje alatt. A marosvásárhelyi RMDSZ-körzetek és Dr. Vass Levente parlamenti képviselő megkeresésére először a marosvásárhelyi római katolikus, református, unitárius, evangélikus, görög katolikus és ortodox egyházak vállalták, hogy szerdán 13 órakor egyszerre kongatják meg harangjaikat. Ezt követően, az elmúlt napokban számos más település, köztük Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Szászrégen, Dicsőszentmárton, stb. templomközösségei is jelezték, csatlakoznak a marosvásárhelyi kezdeményezéshez. A kezdeményezők szívesen fogadják további templomok csatlakozását a szolidaritási akcióhoz, arra buzdítanak minden kapcsolódni vágyó templomközösséget, hogy holnap 13 órától pár perc erejéig ők is kongassák meg harangjaikat a járványhelyzetben helytállók tiszteletére. A közösségek tagjait pedig arra kérik, hogy szolidaritásuk kifejezéseként nyitott ablakkal hallgassák a harangszót.

Elkezdték az első, Kárpátokon áthaladó autópálya építését Romániában

2020. március 31.
Elkezdődött a Kárpátok vonulatát átszelő első, a Nagyszeben-Pitești nyomvonalon haladó autópálya építése - jelentette be a román állami autópályaépítő vállalat.
Az összesen 123 kilométer hosszú autópálya a Déli-Kárpátokon halad át, megépítését öt szakaszra bontották. Ezúttal a Nagyszeben és Boita közötti csaknem 15 kilométeres szakasz építése kezdődött el. Az osztrák Porr vállalat már korábban megnyerte a közbeszerzési pályázatot, de a román hatóságok most írták alá az építkezés elkezdésére feljogosító engedélyt. A 612,6 millió lej (126,8 millió euró) értékű szerződést a felek tavaly áprilisban megkötötték, a tervek szerint a csaknem 15 kilométer megépítése várhatóan három évet vesz igénybe.
Lucian Bode közlekedési miniszter létfontosságúnak nevezte a korszerű út megépítését a román gazdaság számára. Romániában még egyetlen autópálya sem szeli át a Kárpátok vonulatát. A Nagyszeben és Pitesti közötti sztráda is lassan készül majd el, a domborzat miatt legnehezebbnek számító hegyvidéki szakaszok megépítését hat évre tervezik.
Az autópálya része a negyedik európai közlekedési folyosónak. Megépítését a francia Renault gépkocsigyártó szorgalmazta, amelynek Pitesti mellett van a Dacia-üzeme. A gyártó kilátásba helyezte, hogy elköltözteti a romániai gyárát, ha belátható időn belül nem épül meg a sztráda, amely megkönnyítené és költséghatékonyabbá tenné a Dacia nyugatra irányuló exportját. (mti)

2020. március 31., kedd

Ismét nekitámadtak a miniszterelnöknek Fáj nekik a magyarok összefogása.

2020. 03. 30. CSÉPÁNYI BALÁZS
Vasárnap Orbán Viktor miniszterelnök kitett a Facebook-oldalára egy összefogásra buzdító, szívmelengető videót, amelyben különböző focicsapatok szurkolói mellett Dzsudzsák Balázs és Marco Rossi is énekli az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című számát.
Ez az ikonikus dal már többször került a ballibek célkeresztjébe.
Legutóbb éppen azért, mert a Puskás Aréna megnyitóján határon túli magyar gyerekek adták elő és hatvanezer ember énekelte velük felállva a jól ismert sorokat. Ez a fajta nemzeti összetartozás természetesen bántotta a fülét és csípte a szemét a haladó gondolkodásúaknak.
Most a posztolt miniszterelnöki videó kapcsán megszólalt Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes, megpróbált jókorát belerúgni a miniszterelnökbe és egyúttal a dalba is.
Úgy fogalmazott:
„(…) megnéztem a miniszterelnöki videót. Nyilván velem van a baj, én a giccset akkor sem szeretem, ha nemzeti pántlikával van átkötözve. (…)”
Kerpel-Fronius és sorosista elvbarátai soha nem fogják ezt a dalt és egyáltalán a nemzetet, a nemzetben gondolkodást megérteni, hiszen pont a nemzetállamok ellen harcolnak foggal-körömmel.
De ez a szörnyű járvány bebizonyította, hogy a magyar emberek nem kérnek ebből a kicsinyes gonosz Kerpel-Fronius-féle világból, összefogást akarnak.
És, mint ahogy látszik, példásan össze is fogtak. Némiképp érthető, hogy ez fáj a másik oldalnak, de hadd fájjon!

Jó hallás nélkül ez favágás

2020. MÁRCIUS 31. Pintér Balázs
BORSINÉ ARATÓ ÉVÁNAK TÖBB KONCERTTERMÜNK HANGZÁSVILÁGA KÖSZÖNHETŐ
Az akusztikusnak meg kell tanulnia látni, az építésznek pedig meg kell tanulnia hallani – vallja Borsiné Arató Éva, akinek nevéhez számos fontos hazai koncerttermünk hangzásvilágának kialakítása fűződik. A több díjjal elismert szakmérnökkel, a Magyar Mérnöki Kamara akusztikai tagozatának vezetőjével a Művészetek Palotája tizenötödik születésnapja apropóján a művészi elvárásokról, a szép hangzásról és az akusztika csúcsairól beszélgettünk.
– Neves zenészek már átadása pillanatában a világ egyik legjobb hangversenytermeként beszéltek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremről. Mi teszi különlegessé a terem hangzását?
– A Müpa hangversenytermébe olyan változtatható elemeket tervezett bele Russell Johnson akusztikai tervező, melyekkel a hangzást nagyon tág határok között lehet változtatni. A kiváló amerikai tervezőnek mondhatni névjegye volt a zengőkamra, amely a Bartók Béla-terem fő akusztikai eleme, és amelyet az átadást követően nem sokkal bekövetkező sajnálatos halála miatt tudomásom szerint máshol már nemigen alkalmaztak. Az 58 darab, egyenként négy- és nyolctonnás zengőkamraajtó segítségével hozzá lehet tenni a térhez bizonyos térfogatú területet. Nem is keveset, hiszen ha az összes kamrát kinyitjuk, akkor a terem térfogatát harmadával lehet növelni. Ezek segítségével számos lényeges műszaki paraméter változtatható, többek között az utózengési idő, azaz hogy mennyi idő alatt cseng le a hang a térben. Nem mindenki szereti ugyanazt a hangzást. A zeneszerző megálmodta a művet, de az előadóművész elég nagy szabadsággal rendelkezik, hogy azt hogyan adja elő.
– Milyen elemek segítik még a jó akusztikát?
– Fontos a függönyök ki-be húzhatósága. Ezzel a megoldással mozikban is találkozhatunk. A függönyökkel csillapítottabb hangzásúvá válik a terem, amelynek amúgy kellemes, fényes akusztikája van. Érdemes külön kiemelni a canopyt, vagyis a hangvetőt, amely más hangversenytermeknek is bevett megoldása. A hangvető a különböző állásaival befolyásolja a zenészek együtt hallását, vagy segíti, hogy a hang könnyebben kijusson a nézőtér felé. Az itteni hangvető azonban meglepően robusztus, 42 tonnás szerkezet. Külön érdekesség, hogy a hangversenyterem hatalmas rugókon ül, amelyek minden külső rezgést leválasztanak.

A Müpa Bartók Béla-termének akusztikáját számos beépített elem teszi különlegessé
Fotó: Kurucz Árpád

– A Fesztiválszínházat is nagyon dicsérik. Ez miben más?
– Míg a nemzeti hangversenyterem monumentális, csillogó és fényes hangzású, a Fesztiválszínház hangzása meleg tónusú, minden elemében szinte elringatja a nézőt. A belső burkolatokat Ambrus Sándor szobrász, fafaragó művész készítette, de amit sokan csak díszítéseknek vélnek a falakon, azoknak a rovátkáknak és perforált felületeknek komoly akusztikai szerepük van. Egyes elemek „törik” a hangot, azaz diffúzorként működnek, míg a perforált felületeknek hangelnyelő szerepe van. Fontos kiemelni, hogy a Bartók Béla-teremhez hasonlóan rugókon áll a Fesztiválszínház is. Hogy ez a rugó hogy néz ki, arra a figyelmes szemlélő a mélygarázsban láthat is példát.
– Mindezek megvalósítását ön koordinálta. Hogy emlékszik vissza a megbízásra?
– Azzal kezdtünk, hogy milyen típusú hangversenytermet szeretnénk a Müpába. Elsőként útitervet állítottam össze, hogy mely külföldi hangversenytermeket lenne érdemes megnézni, mielőtt erről döntenének a beruházók. Így leszűrhették, hogy mi illeszkedik az építész vagy a beruházó elképzeléseibe.
– Beültek egy-egy koncertre a világhíres hangversenytermekbe?
– Nem, sajnos erre nem volt mód. De nagyon sok helyen megfordultunk és tájékozódtunk. Előfordult, hogy reggel mentünk, este jöttünk, alig egy napunk volt egy helyszínre. Végül Luzernben láttam az építészkollégán, hogy az nagyon megfogta. Az ottani kulturális központ terme valamivel kisebb, a színvilága teljesen más, de a terem miliője és formája nagyon hasonló a Bartók Béla-teremhez. Aztán fel kellett kutatni a megfelelő akusztikus tervező és konzulens cégeket, majd lebonyolítani a pályázatot a neves akusztikus cégek meghívásával.
– Ez az alapos előkészület amúgy is jellemző egy koncertterem tervezésekor?
– Nem, de a Müpa esetében ez nagyon indokolt volt. Gondoljon bele, Magyarországon hosszú évtizedek teltek el úgy, hogy nem épült koncertterem. Igazi hiánypótló beruházás volt ez, úgy, hogy idehaza sem beruházóként, sem építészként, sem akusztikailag nem volt tapasztalat egy ilyen létesítmény megvalósításában. Nem véletlen, hogy nekem is rengeteget kellett olvasnom, készülnöm erre a feladatra. Ma is nagy hálával tartozom Zoboki Gábornak a felkérésért.
– Mondhatni, egészen más irányt vett innentől a pályája.
– Mielőtt 2001-ben elkezdődött a tervezés, sokat gondolkoztam, hogy elfogadom-e a megbízást. Fel kellett adnom az addigi életemet, de a Jóisten úgy vezérelt, hogy akkor jöttem el a Magyar Rádiótól, amikor még nem dőlt össze. Nem sokkal az eljövetelem után keserves időszak köszöntött be, sokakat kirúgtak. Az én állásom is megszűnt volna, utánam nem volt akusztikusa a rádiónak. A Müpát követően pedig nagyon sok szép munkát adott az élet. A Zeneakadémia felújítását, a pécsi Kodály Központot, a Budai Vigadó rekonstrukcióját, a Várkert Bazárt, majd az Opera Műhelyházat és az Opera rekonstrukcióját.
– Egy felújítás nehezebb feladat, mint valami újat megalkotni?
– Egyszerre nehezebb és egyszerre könnyebb. Könnyebb, mert sok fizikai jellemző, méret adott. De a Zeneakadémia felújítása abból a szempontból egészen különleges feladat volt, hogy azt mindenki szereti. Ez óriási felelősséget jelent – ha én valamit ott elrontok, akkor engem felakasztanak, nincs mese. Nem véletlen, hogy előzetesen nagyon sokat konzultáltunk művészekkel és mértük a meglévő állapotot. Sok álmatlan éjszakám volt például a színpad miatt. Hamar kiderült, hogy azt nem lehet megtartani, de úgy kell modern technológiákkal az új színpadot kialakítani, hogy a hangzás ne változzék. Előfordult, hogy éppen mértük a hangzástulajdonságokat, amikor megjelent egy zenész, és kérdezte, mit csinálunk. Azt mondta, bármit csinálhatnak, csak ne változtassanak semmin. A zenészek ismerték a felújítás előtt a Zeneakadémia összes hibáját, de azokkal együtt szerették. Mivel ilyen nagy elvárások voltak, kimondottan rettegve vártam az első koncertet és az átadás utáni napokat. Menet közben ugyanis eldőlt, hogy kisebb-nagyobb elemeken azért kell változtatnunk. Hála Istennek, a visszajelzések alapján úgy érzem, jól sikerült ez is, a változások szinte észrevehetetlenek.
– Beszéltünk a Müpáról, a Zeneakadémiáról, de a pécsi Kodály Központról szokott úgy beszélni, mint a szíve csücskéről. Miért?
– A pécsi terem olyan gyermekem, amilyenre az ember vágyik. Az egésznek a miliője, a hangzása, a légköre nagyon nagy hatással van rám is. Teljesen szabad kezet kaptam az ottani tervezésben, és szerencsére az építészekben és a belsőépítészben nagyon jó társakra találtam. A dán Anders Gade pedig konzulensként segített minden komolyabb döntés meghozatalában.
– A Kodály Központról tartott egyik konferencián fogalmazott úgy, hogy az akusztikusoknak meg kellett tanulniuk látni, az építészeknek pedig meg kellett tanulniuk hallani, a kettőnek harmonikusan kellett együtt működnie. Ez mindig így van?
– Igen, bár rögtön hozzáteszem, hogy a gondolat nem tőlem származik. Egy amerikai szerző írt egy könyvet azzal a címmel, hogy Süket építészek és vak akusztikusok. Sokszor nekem is túlzottan mérnöki elképzeléseim vannak, aztán a belsőépítésznek kell elmagyaráznia, hogy amit én gondoltam, az miért lesz borzasztó látvány. Ezt meg kell értenem, ahogy egy építésznek is a hangzás szempontjait.
– Templomok akusztikáján is dolgozott, elég csak a Mátyás-templomra gondolni. Ilyenkor mi a feladat?
– A templom szent hely, oda nem álmodhatok be akusztikusként sok mindent. Alig van olyan templom, ahol jól érteni a hangot, éppen ezért az elsődleges a jó beszédérthetőség kialakítása. Az újak közül a gazdagréti Szent Angyalok-templomot viszont kifejezetten zenei célra is terveztük, és sikerült arany középutat találni a beszédérthetőségre és a jó zenei hangzásra is.
– Hol van még jelentősége az akusztikai tervezésnek?
– Talán kevesen gondolnák, de nagyon sok a lakossági megkeresés. Most például egy próbateremnek kialakítandó pincehelyiségnél kellett megfelelő és esztétikus megoldást találni arra, hogy a fölső szomszédot semmi se zavarja. Aztán ott vannak a szállodák, a mai luxushotelek tervezésénél nagyon szigorúan veszik az akusztikai paramétereket. Elég nagy botrányt okozna, ha a szobák között áthallás lenne vagy ha a lenti étterem zajától nem tudnának aludni a vendégek. A modern irodaházak tervezésekor is komoly megrendelői igények merülnek fel. Bár a templomok és a koncerttermek jelentik az akusztika csúcsát, ez utóbbi feladatok is szépek a maguk nemében.
– Sokáig tanított a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Mivel tudja felkelteni a fiatalok érdeklődését az akusztikai tervezés iránt?
– Sajnos az egyetemi óráim – amelyeket a nemrég elhunyt kiváló hangmérnök kollégámmal, Ujházy Lászlóval tartottunk közösen – már évek óta szünetelnek. Az akusztikusi lét nehezen megfogható. Az egyetemen nincs komplex képzés, legfeljebb morzsákat kaphatnak a hallgatók. Azt szoktam mondani, hogy ez nagyon rögös, de szép pálya. És bizony el kell menni külföldi ösztöndíjakra, konferenciákra, bújni kell a szakirodalmat, és olyan munkahelyet kell találni, ahol a napi gyakorlatban szerezhető meg a tudás. Szeretek fiatalokat tanítani. Legtöbben egyébként a hangmérnökségre pályáznak, az vonzóbb terület, hiszen a hangmérnök testközelben működik együtt a művészekkel.
– A zenei képzésben megjelenik az akusztika?
– Akusztikus alapvetően mérnökből lesz, de természetesen fontos, hogy az illető valamelyest zeneileg is képzett legyen. A jó hallás és az érzékenység fontos, ezek nélkül az akusztikai tervezés favágás.