2017. június 29., csütörtök

Narancs hőségriadó lesz Erdélyben is szombaton

2017. június 29. 
Narancssárga és sárga jelzésű kánikulariadót bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM). A figyelmeztetés pénteken és szombaton lesz érvényes az ország nagy részében. Pénteken az ország 19 megyéjében és Bukarestben lesz érvényben narancsszínű kánikulariadó. Az ország nagy részében a hőmérséklet-páratartalom index meghaladja a kritikus 80-as küszöbértéket. Az ország déli részén 37-39 Celsius-fokra, éjszaka 20 fok fölötti csúcsértékekre lehet számítani. Pénteken a Bánságban, Erdélyben, a Körös-vidéken és Moldvában, összesen 15 megyében lesz sárga jelzésű hőségriadó, a csúcshőmérsékletek 33 és 36 fok között alakulnak. A pénteki hőségriadó Szombaton az ország 22 megyéjében és a fővárosban is narancssárga jelzésű kánikulariadó lesz. Az ország déli részében 37-40 fokra lehet számítani. Erdélyben, a Bánság déli részén és Moldva északnyugati részén hét megyében érvényben marad a sárga jelzésű hőségriadó. A nappali hőmérsékletek 33 és 36 fok között alakulnak. A szombati hőségriadó (agerpres)

Kolozsváriak örömére: pénteken átadják az Árpád hidat, szombattól a buszok visszatérnek megszokott útvonalaikra

2017. június 29. 11:47, utolsó frissítés: 14:25 Június 30-án átadják Kolozsváron az Árpád (Traian) hidat. A híd felújításának munkálatai már befejeződtek, holnapig a végső simításokat is elvégzik. Szombattól a munkálatok idején a hidat elkerülni kényszerülő buszok és trolik ismét megszokott útvonalaikon közlekednek, kivéve az 1-es számú trolit, amely a főtér északi oldalán zajló munkálatok miatt csak a jövő héttől közlekedik megszokott útvonalán. A munkálatok miatti útvonal-módosításnak volt pozitív hozadéka is, a Liviu Neag, a közszállítási vállalat elnöke bejelentette, a Central áruház előtti buszmegállót megtartják, mert hasznosnak bizonyult. 

Ganț: Dragneáék ellenségesen viszonyulnak a romániai németekhez

2017. június 29. 
Nem fogja megszavazni a Mihai Tudose vezette új bukaresti kormányt Ovidiu Ganţ, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) parlamenti képviselője.
Ovidiu Ganţnak nem tetszik, ahogy a román balliberálisok viszonyulnak a német közösséghez Ovidiu Ganţ csütörtöki közleményében jelentette be, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjeként nem fogja megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és a Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta koalíció új kormányának beiktatását. A döntés a FDGR elnökének, Paul Jürgen Porrnak az egyetértésével született meg.
A voks megtagadásának okai a PSD és ALDE 2016 decemberi választások óta elkövetett politikai akciói, illetve a Romániai Német Demokrata Fórum, valamint a német kisebbség ellen több ízben tanúsított ellenséges magatartásuk" – idézte a közleményt az Agerpres hírügynökség. 
Ovidiu Ganţ a Grindeanu-kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt sem szavazta meg.A FDGR-t korábban Klaus Johannis jelenlegi államfő irányította.

Biztos pont mottóval szervezik meg az idei Tusványost

Kertész Melinda 2017. június 29. 
A nagyszínpadon magyarországi zenekarok lépnek fel: itt lesz a Hooligans, az Anna and the Barbies, a Magashegyi Underground és a Balkan Fanatik is. A biztos pont lesz a mottója az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és Diáktábornak, amely július 18. és 23. között zajlik Tusnádfürdőn. 
Sándor Krisztina programfelelő a mottó kapcsán elmondta, az egyre bizonytalanabbá váló európai környezetben fontosak a biztos pontok, Közép-Kelet Európa, a Kárpát-medence és Erdély a biztos pont számunkra, de ugyanilyen biztos pont Tusnád is, ahol minden évben, idén is jelen lesz Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki szombaton Tőkés László és Németh Zsolt társaságában tarja meg beszédét. 
A jövőkép-viták mellett, amelyek a közép-kelet európai, erdélyi régióra vonatkoznak, a megyei, helyi problémákról is zajlanak beszélgetések a sátrakban. 
A székely zászló és az Erdély-zászló elleni hatósági fellépésekről, a magyar nyelvhasználatról értekeznek a civil szervezetek, önkormányzati vezetők.
Az oktatás helyzetére is kitérnek, arra, hogy vajon stratégia hiánya, vagy mulasztások sorozata az, hogy visszatérő probléma az iskolabezárás. 
Sándor Krisztina elmondta, kerek évforduló az idei, hiszen 2008-ban vették át az Ergo Egyesülettől a tábor szervezésének feladatát. 2008-hoz képest megduplázódott a szervezők száma, most 200 ember biztosítja a rendezvény zavartalan lebonyolítását, hiszen az események, partnersátrak száma is megduplázódott. „Most már csak akkor lehetne bővíteni a tábor kínálatát, ha valaki kitalálná, hogyan lehetne emeletet építeni a táborra” – mondta. 
A szervezők a kínálathoz mérhető, nagy közönségre számítanak: napi 15-20 ezer, összesen 60-70 ezer látogatót várnak. 
Popa Ilona főszervező elmondta, a nagyszínpadon magyarországi zenekarok lépnek fel: a Hooligans, az Anna and the Barbies, a Magashegyi Underground, a Balkan Fanatik, a Skorpió, Nagy Feró és a Beatrice, Szabó Balázs Bandája, a Margaret Island, illetve a Magna Cum Laude és a Kowalski meg a Vega. Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke elmondta, a MIT-sátor színpada biztosít koncertezési lehetőséget az erdélyi zenekarok számára. 
Popa Ilona elmondta, 26 partnersátor lesz, kiemelte a Kriza János népzene-sátort, amelynek kínálatát a tavalyi népszerűsége miatt nappali foglalkozásokkal bővítik, este pedig ismét a népzenéé és a néptáncé a tér. A partnersátrak kulturális, irodalmi, és sporttevékenységeket, illetve egyéb szabadidős tevékenységeket biztosítanak az érdeklődők számára. Sándor Krisztina elmondta, számos fontos politikust és személyiséget várnak a tárborba, és sor kerül a kárpát-medencei magyar pártok fórumára is, várják néhány elnök visszajelzését. Több magyarországi kormányzati szereplő is jelen lesz, ők olyan dolgokról beszélnek, amelyek a Közép-Kelet Európa, a Kárpát-medence helyzetéről és az erdélyi magyarokat érintő ügyekről beszélnek. A résztvevők között szerepel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály, Bakonyi György, Hoppál Péter, Kósa Lajos és Veczel Tamás és Potápi Árpád. 
A programfelelős kiemelte az évről-évre visszatérő román-magyar párbeszéd kérdését. Számos román politikust hívtak meg a táborba, azonban bevallotta: idén sem tiporják egymás lábát a román politikai szereplők – vagy nincsenek már tisztségben a kormányváltás miatt, vagy ódzkodnak eljönni Tusványosra. Szerinte a szándék a Tusványos szervezői részéről a nyitásra létezik, például a PNL és az USR részétől, de még az államelnöki hivatal részéről is meghívtak politikusokat, és várják a visszajelzést. Popa Ilona a tábor technikai részleteiről beszélt: 16 óráig ingyenes a belépő, ezután egy jelképes összeget, 10 lejt kell kifizetni. A 12 éven aluliak és Tusnád lakóinak számára ingyenes a belépő, a sátorjegy napi 10 lej, a heti sátorhely díja tavalyhoz képest csökken, idén csak heti 40 lej lesz. Kedden reggel 8-tól lesz a kapunyitás, azelőtt nem áll módjában a szervező csapatnak fogadni a belépőket. 
Fancsali Barna elmondta, a MIT-sátorban több mint 20 órában tudnak programokat nyújtani a fiataloknak, neves személyiségek is tartanak előadást, például Balog Zoltán miniszter is ott lesz. Sikeres fiatalok mutatkoznak be, lesz ifjúságpolitikai kerekasztal, a kárpát-medencei ifjúsági ernyőszervezetek képviselőit is várják. Humorprogram is lesz, amit Somolyák Tamás, a Humorfeszt nyertese fog megnyitni.
 Tusványos - „A biztos pont"
http://itthon.ma/civilifi.php?cikk_id=20241
2017. június 29. 
„A biztos pont" lesz a jelmondata a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábornak (Tusványos), amelyen a részt vevő meghívottak egyebek mellett Kelet-Közép-Európáról, mint biztos pontról fognak előadást tartani és véleményt cserélni – jelentették be csütörtökön Kolozsváron a szervezők.
A Tusványos az idén július 18. és 23. között lesz Tusnádfürdőn. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, a nyári szabadegyetem politikai programfelelőse elmondta: azért választották jelmondatul ezt a gondolatot, mert az egyre bizonytalanabbá váló európai politikai környezetben nagy szükség van biztos pontokra. Hozzátette: ilyen biztos pontnak számít a már 28 éves hagyománnyal rendelkező Tusványos, de biztos pont Erdély, a Kárpát-medence, akárcsak Kelet-Közép-Európa.
Közölte, hogy a hagyományoknak megfelelően Orbán Viktor miniszterelnök az idén is megtartja szombat délelőtti előadását. Pénteken a kárpát-medencei magyar politikai pártok elnökei találkoznak egymással.
Sándor Krisztina elmondta, számos magyar kormányzati politikus részt vesz meghívott előadóként, hiszen olyan vitákat akarnak generálni, amelyek nemcsak az erdélyi magyarokat, hanem valamennyi kárpát-medencei magyar közösséget érintenek.
A szabadegyetem szervezői az idén is arra törekedtek, hogy helyet adjanak a román-magyar párbeszédnek, de ezt nehezíti egyrészt a Grindeanu-kormány megbuktatása, másrészt az, hogy a román politikusok ódzkodnak a Tusványoson terítékre kerülő kisebbségvédelmi témáktól – mondta Sándor Krisztina. Hozzátette: az idén is inkább román értelmiségiek vesznek részt, akik egyebek mellett Trianon közelgő századik évfordulójáról fognak beszélni.
A tusnádfürdői tábor idején számos szabadidős program lesz, esténként pedig koncertekkel várják a vendégeket.
[Forrás: MTI]

A "van sapkád nincs sapkád kisnyúl" lett a sajtó által felfújt Horthy emlegetésből

Ha valaki elismeri egy nagy előd által az állam újra felállításában megtett tevékenységeit, attól még nem lehet annak az esetleges hibáinak a kinagyításával ellenségképet alkotni róla. Valahogy "a van sapkád nincs sapkád, kisnyúl" esetét lehet fellelni a sajtókacsaként felröppentet hírt miszerint a Horty "kivételes vezetői" szerepre nem megfelelő lenne! 
Szerintünk a "kivételes vezetői" szerepből nem következik egyenesen, hogy antiszemita is lenne az, akire ezt ráfogjuk... 
Itt, vagy az Amrani úr számára nem volt elég nyilvánvaló a számára leforditott szöveg vagy a cikk írója erőltetné bele azt, amit meglehet Ő nem is mondott...
Elismerni valakinek a tetteit még nem jelemti azt, hogy ezzel a méltatást is tartalmazza...
Az egész dolog nagyon is hasonlít a Was Albertnek a megitéléséhez! Egyesek állítják, hogy az a hír járja, hogy háborús bűnös lenne habár már mindenki tudja, hogy soha sem volt az!
Annak a korszaknak és háborús időknek a történéseikor elveszett emberáradatnak nem csak egyesek estek áldozatul, hanem sokan mások, még sem kerül naponta teritékre és ezek a "mások" névtelen áldozatok maradtak mind a mai napig!
A cikkíró ezen kéne elgondolkozzon... Erdélyi Polgár

Izrael diplomáciai úron kér magyarázatot Magyarországtól Orbán Viktor Horthyt méltató kijelentései miatt – mondta Yossi Amrani izraeli nagykövet szerda este a Hír TV-ben.
Amrani szerint bár érthető a kontextus, amelyben Orbán a kormányzót méltatta, az „mégis csak eléggé aggályos volt számukra”.
„(...) nyilvánvalóan tudjuk, hogy Orbán úr jó barátja Izraelnek és a zsidó népnek, és elismerjük azon erőfeszítéseit, amellyel támogatja a zsidóság életét Magyarországon. De Horthyt kivételes vezetőnek nevezni abban a történeti kontextusban, hát lehet így vagy úgy értelmezni ezt, de ez mindenképpen meglepetést keltett bennünk, és diplomáciai csatornákon kértük ennek a tisztázását” – mondta Amrani, aki azt is megerősítette, hogy júliusban Budapestre jön Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő.
[Forrás. hirtv.hu]

2017. június 28., szerda

Támogatja az új kormány beiktatását az RMDSZ

2017. június 28.
Támogatjuk az új kormányt, mert azt gondoljuk, hogy a politikai stabilitás az egész ország, így az erdélyi magyar közösség érdeke is. Ez nem jelenti azt, hogy a következőkben annak minden egyes intézkedésével egyetértünk. Nekünk a 6,5%-unkhoz mindig további 44-et kell szereznünk, partnereket, hogy a közösségünket érintő kérdésekben előreléphessünk – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán, az RMDSZ parlamenti frakcióinak együttes ülését követően. A kormánykoalíció tagjaival kötött parlamenti együttműködési megállapodást továbbra is fenntartja a Szövetség – amit a parlamenti ciklus végén értékel is –, mert jelen helyzetben egyedül a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta többség mutat hajlandóságot arra, hogy a magyar emberek jogos követeléseiről tárgyaljon, ugyanis a másik oldal, az ellenzék részéről semmilyen nyitottságot nem tapasztaltak a kisebbségi ügyek iránt. Továbbá nem merül fel az, hogy kormányra lépjen az RMDSZ. Kelemen Hunor rámutatott: a csütörtöki bizottsági meghallgatásokon a Szövetség politikusainak semmilyen kötelezettségük nincs a miniszter-jelöltek megszavazását illetően. 
A szenátus kedden döntő házként elfogadta a differenciált kisérettségi és érettségi bevezetését, így speciális tanterveknek megfelelően vizsgázhatnak majd román nyelvből és irodalomból a magyar gyermekek. Ugyancsak tegnap elhárult minden akadály a kisebbségi pedagógusképző központ létrehozása elől is. A magyar továbbképző központ magyar pedagógusok szakmai előmenetelét segíti majd elő, lehetőséget teremt arra, hogy képzéseiket anyanyelvükön végezzék. 
A koalíciót alkotó PSD és ALDE az elmúlt fél évben az RMDSZ több kezdeményezését is fenntartotta a parlamentben. „Nekünk párbeszédet kell folytatnunk a parlamenti többséggel, de az ellenzéki pártok képviselőivel is. Felelősségünk és feladatunk a magyar emberek érdekeinek képviselete, ezért továbbra sem mondunk le a múlt heti tárgyalások alkalmával megfogalmazott követeléseinkről: a helyi közigazgatási törvény módosításáról, a kisebbségek jogállását szabályozó törvény-tervezet elfogadásáról, március 15. hivatalos ünneppé nyilvánításáról. Hosszú távon rendezni kell a többség-kisebbség viszonyát is, erre pedig jó megoldás lenne az általunk szorgalmazott többség-kisebbség paktum” – részletezte az RMDSZ elnöke. 
Az RMDSZ elnöke szerint a múlt heti fejlemények világosan megmutatták, milyen heves indulatok, sötét, nacionalista érzelmek szabadulhatnak el egy instabil politikai helyzetben. Ennek kapcsán kifejtette: sajnálattal tapasztalták, hogy a hisztériakeltésben élen jártak az ellenzéki pártok politikusai, Traian Băsescu volt államfő és a Nemzeti Liberális Párt néhány vezető politikusa is. A volt államfő Budapestre „küldte el a magyarokat”, Ludovic Orban egyenesen törvénytelennek, államellenesnek kiáltotta ki a magyar emberek jogos követeléseit, a Szövetség törvénykezdeményezéseit. (rmdsz-közlemény)

BUDAPEST - Új rendszert vezetnek be a tömegközlekedésben, ez lesz a RIGO! Mi a RIGO?

A RIGO-nak köszönhetően kényelmesen, gyorsan, egyszerűen igénybe vehetők a budapesti közösségi közlekedési szolgáltatások.
Ennek bevezetésével Magyarország legnagyobb, legtöbbek által igénybe vett közlekedési hálózatához kapcsolódóan megvalósul egy korszerű, könnyen és egyszerűen használható jegy- és bérletrendszer, amely az ügyfelek igényeihez rugalmasan és innovatívan alkalmazkodik.
Az elektronikus jegyrendszer elindulásával l a papírra nyomtatott jegyek és bérletek fokozatosan megszűnnek, a BKK a termékeket és az utazási egyenleget elektronikusan, a RIGO központi elszámoló rendszerében fogja nyilvántartani. Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét a rendszer elektronikusan vonja le a kártyához tartozó számláról.
A papíralapú bérletigazolványt egy névvel és fényképpel ellátott, nem átruházható utazási kártya váltja fel. Ennek kiváltásához a RIGO rendszerében szükséges regisztrálni. A különböző bérlettermékek vásárlása, valamint bármilyen utazási kedvezmény igénybevétele (díjmentes, nyugdíjas stb.) is ezzel a megszemélyesített közlekedési kártyával lesz lehetséges.
Ingyenes utazásra vagyok jogosult. Ez megváltozik a RIGO bevezetésével?
Nem. A jelenleg érvényben lévő kedvezmények a RIGO elektronikus jegyrendszertől és az utazási kártyák bevezetésétől függetlenek.
A 65 év felettiek díjmentes utazása esetében annyi változás történik, hogy ellenőrzéskor 2018. január 1- étől. a jogosultságot érvényes közlekedési kártyával kell igazolni. A közlekedési kártyát az elektronikus jegyrendszer indulásáig (2018. január 1.) mindenkinek ki kell váltania. Erre a jelenlegi tervek szerint 2016. májusától folyamatosan lehetőség lesz. Ettől az időponttól már mindkét érvényesítési módot elfogadjuk.
Kedvezménnyel és díjmentesen utazóknak
A RIGO kártya bevezetésével a jelenlegi utazási kedvezmények nem változnak.
Változást jelent ugyanakkor, hogy az utazási kedvezményeket az arra jogosult (nyugdíjasok, diákok, 65 éven felüliek, stb.) ügyfelek kizárólag fényképpel és névvel ellátott új közlekedési kártyával vehetik majd igénybe. Az elektronikus jegyrendszer elindulásakor ezt a kártyát regisztráció ellenében kell kiváltani, és onnantól ezzel lehet igénybe venni a budapesti közösségi közlekedés szolgáltatásait. A regisztrációkor a rendszer ellenőrzi azt is, hogy milyen kedvezményre jogosult az ügyfél.
Mennyibe kerül a RIGO kártya kiváltása?
Az első kártya kiváltása minden budapesti lakosnak ingyenes lesz.
Forrás : rigo.bkk.hu

Kőből faragják a legújabb magyar-román üzleti kapcsolatokat - Anyaországi kőfaragó egyesület szakmai körútja Erdélyben

Ördög Béla 2017. június 27. 
Négy erdélyi kőbányát és kőfeldolgozó üzemet látogatott meg június 21–25. között a Kőfaragók és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének küldöttsége, hogy megismerje a történelmi Magyarország néhány egykori „kőforrását”, amely napjainkban is értékes nyersanyaggal szolgálja az iparágat, és hogy új gazdasági kapcsolatok kötődjenek – éppen ezért az akciót támogatta a magyar kormány, amely felismerte ezt a kiaknázatlan lehetőséget, de besegített az Erdélyi Kőfaragó Szövetség is. Az autóbusznyi „sereg” Krassó-Szörény megyében Ruszkicatelepet, Hargita megyében Gyergyóújfalut, Kolozs megyében Magyarvistát, továbbá a Beszterce-Naszód megyei Măgura Ilveit kereste fel. Utóbbi helyre mi is elkísértük őket – egyébként a magyar parlament épületének felújításához, de müncheni olimpiai stadion burkolatához is innen vitték a kőlapokat.

Ahol kőből nyerik a kenyeret
Festői táj, meredek, zömével sűrű fenyvessel borított hegyoldalak, amelyeket imitt-amott emberi kéz által megbontott sziklafalak tarkítanak, és ahol a falvak házainak alapja, kapuja, kerítése – mondhatnánk úgy is, ez ott a reklám helye – kötelezően kőből készült. Ilyen a Radnai-havasok lábánál a Nagy-Szamossal való találkozására sietősen csobogó Ilva patak keskeny völgye, ahol Măgura Ilvei település központjában a Kőfaragó emlékoszlopa hirdeti a helység legfőbb sajátosságát, egyben a lakosság döntő részének kenyeret adó munkát.
A falutól kissé lejjebb működik az Andezitul Kft. kőfeldolgozó üzeme, ahol vízsugárral hűtött automata berendezések hatalmas kőtömböket fűrészelnek. A két csarnokban olykor fülsiketítően éles zajjal modern gépek csiszolják, szintén állandó vízsugár alatt, az egy-két centiméter vastag, különböző méretre vágott kőlapokat. A végeredmény: annyira finommá válik a felület, hogy tapintásra a fényezett bútoréval vetekszik. Megtudjuk, hogy az andezit télen könnyebben megdolgozható, mint nyáron, viszont a kitermelés a fagyban a balesetveszély miatt szünetel. 
Nyersanyag az Országház számára
Ide érkezett meg szombaton a magyarországi kőszakma csapatát szállító autóbusz. A vendégeket Ioan Şot tulajdonos, ügyvivő fogadta, aki, miután meglátogatták az üzem minden részét, eleget tett a vendégek kérésének: igazi terepszemle következett a bányában. Busz csak a községközpontig juthat fel, onnan a három kilométeres, néhol egészen merész meredeken egy „vakációzó” iskolabusz és néhány alkalmi kiskocsi vitte tovább a csapatot.
A helyszínen, akárcsak az üzemben, gőzerővel folyt a munka. Ma már nagyteljesítményű fúrógépek, rakodógépek, markolók, aprózógépek, más műszaki felszerelések feledtetik a hőskorszakot, amikor a munkásoknak még kézzel, ékkel, kalapáccsal, ló- és embervontatású csillékkel kellett boldogulniuk. Ott jártunkkor éppen egy aprózógép serénykedett igen nagy hévvel és zajjal.


„Hát mi ilyent nem láthatunk Budapesten, Kőbányán!”
A vendégek közül többen egészen közel kíváncsiskodtak a hegymarást határoló sziklafalhoz, kérdezősködtek, az idegenvezető pedig tolmácsolta. Ioan Şot valóságos szabadtéri előadást rögtönzött vendégeinek:
– Itt, az Ilva völgyében, az első világháborúban sok olasz hadifogoly dolgozott ezen a vidéken a Kisilva–Vatra Dornei–Suceava vasútvonal megépítésén, amely tíz alagutat és tíz viaduktot foglal magába. Az első alagút a közelünkben található, 1916-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel. Az olasz hadifoglyok sokat foglalkoztak a faragott kővel, alagutakat, hidakat, mindenféle ingatlanburkolatokat építettek. Ennek hatására a háború után iparszerűen beindult az itt található értékes kőanyag bányászata és feldolgozása. Főleg Németországba és Svájcba szállítottak belőle, de amire a legbüszkébb vagyok: néhány éve a magyar parlament épületének felújításához innen vittek kőlapokat, és még a müncheni olimpiai stadion burkolata is innen származik. Itt a környéken vulkanikus eredetű a kőanyag. Kristályszerkezetük szerint az andezit, a gránit és a bazalt a hajdanán felszínre került láva megszilárdulásából származik, nagyon kopásálló és fagyálló, utak, vasutak és civil ingatlanok építésére használják.

Tönkreteszi a tüdőnket a dízel, néhány nagyvárosból ki is tiltják

MOLNÁR CSABA  2017. június 27., 
Két évtizede még a világ megmentését várták tőle. Ahogy egyre növekedett a dízel hatékonysága (egyre többet autózhattunk kevesebb gázolaj felhasználásával), úgy remélték többen és többen, hogy a kevesebb üzemanyag felhasználása csökkenti majd a légszennyezést, a szén-dioxid-kibocsátást, és olcsóbbá teszi az autózást. A remények nem igazolódtak be, ma már sokan katasztrófának tartják a dízelautók elterjedését. Vajon lesznek még gázolajjal hajtott személyautók tíz év múlva?
Jelenleg az Európában értékesített új személyautók fele dízelüzemű, miközben évtizedekkel ezelőtt a gázolaj szinte kizárólag a teherszállító járművekre volt jellemző. Ez a kilencvenes években megváltoztatott gazdaságpolitikai irányelvek következménye, hiszen az európai kormányok egymással versengve támogatták a dízelhajtás fejlesztését és az ilyen autók forgalmazását. Ha pusztán az eladott dízelautók számát nézzük, e törekvés hangos sikernek bizonyult. Ugyanakkor a távolabbi célok nemhogy megvalósultak volna, hanem tovább súlyosbodott a helyzet. A nagyvárosok levegőminősége nem javult, hanem romlott. 2015 és 2016 végén olyan szmog borította be Párizst, hogy ideiglenesen a világ legszennyezettebb levegőjű városa lett, megelőzve Pekinget is. A füstködért a dízelautókat okolták, és szmogriadót vezettek be (a páros és a páratlan rendszámú autók felváltott napokon közlekedhettek) – írja a The Atlantic. Ugyanezek a jelenségek sok más városban, például Londonban is megfigyelhetők.
A dízelolaj hatékonysága jobb a benzinénél (ugyanakkora tankot teletöltve messzebb jutunk egy dízelautóval), ezáltal ezen autók kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a benzinesek. Ennek azonban ára van. A hatvanas évek óta a benzinüzemű motorok kipufogógázában jelentősen csökkent az egészségre káros, környezetszennyező összetevők koncentrációja a füstszűrők és a katalizátortechnológia fejlődésével. A dízelolaj azonban sokkal kevésbé finomított üzemanyag, több benne például a nagyon kis szemcseméretű, rendkívül egészségkárosító hatású összetevő, valamint a nitrogén-dioxid, amely súlyos szerepet játszik a szmog kialakulásában.
Most, hogy a világ kezdi belátni, nagy hiba volt a dízelt erőltetni, ugyanazok a hivatalok alkotnak direktívákat a gázolajjal hajtott személyautók visszaszorításához, amelyek két évtizede még segítették elterjedésüket. Párizs polgármestere 2020-ra ígéri az utolsó dízelautó eltűnését a városból, Athén, Mexikóváros, Madrid vezetői 2025-re tervezik ugyanezt. E folyamatok már tavalyelőtt elkezdődtek, de a dízelautók gyártói még reménykedhettek abban, hogy hacsak valami katasztrófa nem történik, a gázolajellenes korszellem majd átadja helyét egy új „divatnak”.
De aztán tavaly nyár végén beütött a krach. Kiderült, hogy a Volkswagen szándékosan olyan „csaló alkatrészt” épített a dízelautóiba, amelyek meghamisították a környezetvédelmi ellenőrzések eredményeit. Ezáltal az utakon a Volkswagenek boldogan pöföghették a levegőbe az egészségügyi határértékeket sokszorosan meghaladó koncentrációjú mérgező anyagokat. Amint a laborban rákapcsolták őket a mérőműszerre, egyszeriben jobb belátásra tértek, és olyan környezetbarát módon viselkedtek, mint a kis angyal. Ez többszörösen is megérte a cégnek (amely a világ vezető autógyártója): nem kellett drága fejlesztéseket végrehajtania, hogy autói úgy legyenek környezetbarátok, hogy közben hatékonyak maradnak, de a vevők mégis elégedetten repeszthettek a jól gyorsuló, keveset fogyasztó autóikkal. A botrány hatalmas károkat okozott a Volkswagennek, eddig 22 milliárd dollárnyi környezetvédelmi bírságot róttak ki rá csak az Egyesült Államokban, és ebben nincs benne a sok ezer autó visszahívásának és a többi kártérítési pernek a költsége. Azóta kiderült, hogy egy sor más gyártó is sáros hasonló ügyekben, például a Fiat–Chrysler és a General Motors. Az Európai Unió Olaszország ellen is eljárást kezdeményezett, amiért az elmulasztotta rászorítani az előírások betartására a nemzeti kincsnek számító Fiat–Chryslert.
A német Volkswagen-csoport amerikai részlege olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű VW járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások
Úgy tűnhet, hogy a dízelolaj napjai leáldozóban vannak. Mielőtt azonban eltemetnénk, érdemes áttekinteni a múltját, hogy esetleges jövőjét pontosabban meg tudjuk jósolni. A dízelolaj kezdetben, a XIX. század közepén az olajipar kidobott, haszontalannak tartott mellékterméke volt. Akkoriban a kőolajat legfőképpen világításra használták, ehhez pedig a legkönnyebb összetevőinek kerozin nevű keverékére volt szükség (az eltérő sűrűségű szénhidrogéneket a frakcionált desztillációnak nevezett eljárással választották el egymástól eltérő forráspontjuk alapján). A dízelfrakciót (amelyet ekkor még nem neveztek így) nagyrészt kidobták, hiszen még a benzinnél is nehezebb volt, így begyújtani sem volt egyszerű.
Aztán a XIX. század végén Rudolf Diesel kifejlesztett egy új motortípust, amely épp a gázolaj tulajdonságait aknázta ki, hogy a korábbiaknál (legalábbis bizonyos feladatok ellátására) hatékonyabb meghajtást eredményezzen. Bár a benzines Otto-motorokhoz hasonlóan a dízelmotorokban is négy lépésben történik az üzemanyag elégetése, itt nem szikra indítja be a robbanást, hanem a beszívott, majd nagyon összesűrített és felmelegedő levegő gyújtja be az üzemanyagot. Ezáltal a lehető legtöbb energiát facsarják ki az elégő olajból, így alacsony fordulatszám mellett is nagy tolóerőt lehet a meghajtott járművel elérni. A magasabb hőfokra melegített üzemanyag hatékonyabban ég, így egy literből messzebbre jutunk. Mindezek a tulajdonságai a teherszállításban szinte egyeduralkodóvá tették a dízeles meghajtást a mai napig.
A dízel személyautós térhódítására azonban majdnem száz évet kellett várni (noha természetesen korábban is voltak dízelautók alárendelt szerepben). Ekkor a cégalapító Ferdinand Porsche unokája, Ferdinand Piëch vezette a Volkswagent. Irányításával (a kor innovációinak, például a turbódízel-injektornak, a TDI-nek a segítségével) kis méretű és csendes dízelmotorokat kezdtek készíteni, így a nagyközönség számára is kívánatossá tudták tenni a korábban „olcsó, de lomha, füstös, büdös és hangos” imázsú dízelautókat. A Volkswagen ehhez „Tiszta dízel” szlogenű reklámkampányt indított kilenc éve az Egyesült Államokban, a mottó ma már kegyetlen gúny tárgya.
A vevők saját érzékszerveik alapján döntenek arról, hogy melyik autó tetszik nekik, és melyik nem. A csendesebbé váló, kevésbé büdös és kevésbé fekete füstöt kipufogó dízelautók „környezetbarátabbakká” váltak az emberek szemében, noha a valóságban továbbra is kifejezetten mérgező anyagokat bocsátottak a levegőbe. Az ember okozta globális felmelegedés közismertté válásával az üzemanyag-hatékonyság már nemcsak az ember pénztárcája szempontjából lett fontos, hanem afféle morális kötelességgé is vált. Ezért még öt évvel ezelőtt is tömegével voltak olyan politikusok, sőt környezetvédelmi aktivisták is, akik a dízelautókat támogatták a benzinesekkel szemben.
Franciaországban és Spanyolországban az ezredforduló környékén a dízelautók után kevesebbet kellett adózni, a kormányok így próbálták segíteni az elterjedésüket. Ez sikerült, hiszen míg 1990-ben csak a személyautók 14 százaléka volt dízeles Európában, addig 2011-ben már a kocsik 56 százaléka (mára ez némileg csökkent). Japán (ebben is) megelőzte a világot. Ott 2000 környékén érték el legmagasabb részesedésüket a dízelautók az utakon, azóta viszont szinte teljesen kiszorították őket a hibridek. Míg a magas üzemanyagáraktól sújtott Európában hatalmas sikerrel zárultak a dízeleket népszerűsítő kampányok, addig Amerikában efféle érvekkel kevésbé lehet megfogni az embereket (jelenleg a benzin literenkénti átlagára az Egyesült Államokban 167 forint, miközben a bruttó havi átlagkereset 1,2 millió forintnak felel meg).

Mindezek miatt a dízel egészségkárosító hatásai – amelyeket egyre több szakértő nevez egyenesen katasztrofálisnak – is Európára koncentrálódnak. A dízel-kipufogógázban nagy koncentrációban jelen lévő nitrogénoxidok főként a gyerekeknek okoznak alsó légúti megbetegedéseket, például asztmát, a korom és más apró szemcseméretű szennyeződések pedig leülepednek tüdőnkben, és a ráktól kezdve a szívbetegségeken át az agyvérzésig megszámlálhatatlan betegségért lehetnek felelősek. A Lancet orvosi szakfolyóirat cikke szerint 2011-ben 400 ezer ember halt meg Európában a légszennyezés következtében. A szerző szerint ebből a dízelautók miatt meghaltak száma százezrekre tehető évente.
A legújabb politikai irányváltás hatására biztosan csökkenésnek indul az eladott dízelautók száma. Ugyanakkor az ezek okozta egészségügyi ártalmak nem fognak egyik percről a másikra semmivé enyészni. Amerikában, miután a Volkswagen kénytelen-kelletlen visszahívta az összes olyan modelljét, amelybe beépítette a csaló mechanizmust, rengeteg vevő inkább megtartotta és ma is boldogan használja a hatékony, de mérgező gázkibocsátású autókat. Az eladások talán csökkenésnek indulnak a rossz sajtó és a megszűnő (esetleg visszájukra forduló) pénzügyi kedvezmények miatt. Vélhetőleg hasonlóan lassú folyamatok várhatók Európában is. Dacára az ambiciózus politikusi ígéreteknek, nagyon valószínű, hogy még hosszú évtizedekig együtt kell élnünk a dízelautókkal.
Két dízelautó bukott meg az emissziós teszten Németországban
Két dízelautó, egy Opel Zafira és egy Smart ForTwo modell bukott meg a német szövetségi közlekedési minisztérium szén-dioxid-kibocsátási tesztjén. A minisztérium kedden adott tájékoztatása szerint a két – már nem gyártott – dízelmotoros modell a gépkönyvben megadott érték felett bocsát ki szén-dioxidot. A 0,8 literes dízelmotorú Smart modellnél még további vizsgálatokra lesz szükség az intézkedésekhez – áll a közleményben, az 1,6 literes dízelmotorral szerelt Zafira modellt azonban a motorvezérlő szoftver frissítésére vissza kell hívnia az Opelnek.
A minisztérium nem vonja vissza az érintett modellek típusengedélyét, és nem kell módosítani az autók szén-dioxid-kibocsátás alapján megállapított gépjárműadóját sem, mivel a mért és a megadott értékek között az eltérés nem haladja meg a tíz százalékot. A két modellből együttesen kevesebb mint tízezer van forgalomban Németországban. A Volkswagen dízelbotrányát követően a német szövetségi közlekedési minisztérium 29 gyanús autó emissziós tesztjét rendelte meg. (MTI)

Orbán Viktor - Forró ősz vár ránk

Magyarország erős és büszke európai ország, amely nem akar több hatalmat Brüsszel kezébe adni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint forró ősz vár ránk, különösképp, mivel közelednek a választások.
Szabó Zsuzsanna, 2017. június 27.
A kormányfő szerint senki nem tagadhatja le a makrogazdasági számok javulását, a kritikák heve mégsem akar alábbhagyni - mondta Orán Viktor a Fidesz-frakciónak a nemzeti konzultációt kísérő "Álljunk ki Magyarországért!" című országjáró rendezvénysorozata keddi záróeseményén Budapesten az MTI tudósítása szerint. A miniszterelnök ezt annak titulálja, hogy "nem úgy vagyunk sikeresek, ahogy mások szeretnék".
A globális elit is azt szeretné, ha Magyarország sikeres lenne, de úgy, hogy az első helyen nekik jó és csak a második helyen a magyaroknak. A kormány ezzel szemben olyat akar, ahol az első helyen a magyarok részesülnek a gazdasági sikerekben és csak a második helyen a globális elit - fejtegette Orbán.
A vendégmunkások beengedése nem tesz jót a gazdaságnak
A miniszterelnök szerint egészen addig, amíg van munkanélküli magyar ember, nem szabad másnak munkát adni. Ugyanakkor nem osztja azt a gondolkodásmódot, amely szerint vendégmunkások beengedése jót tesz a gazdaságnak. Ezt kulturális és lelkületi szempontokkal is magyarázta, különbséget téve aközött, ha minden munkát az a közösség végez el, amely tulajdonolja az országot - ideértve a legnehezebb vagy legkevésbé becsült munkát is -, vagy ha egy ország rendszeresen lenéz bizonyos munkákat, és már nem hajlandó elvégezni azokat, és "lepasszolja" másoknak.
"Ha azt akarjuk, hogy Magyarország egy erős nemzet legyen, akkor először is mindenkinek munkát kell adnunk, és mindenféle munkát meg kell becsülnünk" - fogalmazott a miniszterelnök, helyesnek nevezve a minimálbér emelését.
Óriási erők feszülnek egymásnak
A politikai évadot lezáró rendezvényen egyúttal arról is beszélt: két súlyos történelmi kérdés feszegeti ma Európát. 
Az első az illegális bevándorlás problémája, amelyet megalapozottan szoktunk újkori népvándorlásnak nevezni. A másik kérdés, hogy milyen jövő felé tartunk: Brüsszel Európája vagy a nemzetek Európája felé. A tét komoly, ezért mindkét kérdésben óriási erők feszülnek egymásnak.
"Két olyan vita közepén állunk, melyek kimenetele hosszú évtizedekre meghatározhatja Európát, mégpedig egyszer és mindenkorra visszafordíthatatlanul" - jelentette ki. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa-szerte - néhány országot leszámítva - magas a munkanélküliek, különösen pedig a fiatal munkanélküliek aránya, az eddig érkezett bevándorlóknak pedig csak töredéke állt munkába.
Az őrült ötletek csimborasszója
Az "őrült ötletek csimborasszójaként" hivatkozott arra, hogy némelyek, a szolidaritásra hivatkozva, azon fáradoznak, hogy kötelező jelleggel, a kvótarendszerrel vagy épp migránsfalvak kialakításával minden uniós tagállamba migránsokat telepítsenek. Ráadásul most azoktól az országoktól várnak együttműködést, amelyeknek a véleményét meg sem kérdezték, amikor annak idején úgy döntöttek, hogy tömegével hívják be Európába a migránsokat - jegyezte meg Orbán.
A kormányfő azt is kijelentette: nem akar részt venni abban a német történelemhamisítási kísérletben, amely a migránsok 2015-ös beengedését Németország helyett Magyarország nyakába akarja varrni. A multikulti dugába dőlt, ennek árát most az összes európai uniós tagállammal, köztük Magyarországgal akarják megfizettetni - vélekedett.
A nyugati országokba oktalanul beengedett migránsokat most szét akarják osztani azok között, akik megvédték magukat, és nem engedték be őket a saját országukba, mint például Magyarország -mondta Orbán. Magyarország azt javasolja, hogy a migránsokat ne osszák szét Európán belül, hanem szállítsák ki őket Európából.
Mi, akik a nemzetek Európáját akarjuk, nem vagyunk euroszkeptikusok. Mi eurorealisták vagyunk, akik nem homokra, hanem valóságos, sziklaszilárd alapokra akarjuk építeni az Európai Uniót - nyomatékosította a kormányfő. Csak egy ilyen politikai talapzat van, és ez az európai nemzetek valósága. Ma az unió ezen alapokon áll - tette hozzá.
A tömeges integráció illúziója megbukott
A miniszterelnök leszögezte: egyetlen nemzetnek sem adhatják parancsba, hogy kikkel éljen együtt a saját országában, ez csak a nemzetek szuverén döntése lehet.
A tömeges integráció illúziója megbukott, helyette párhuzamos társadalmak jönnek létre, növekvő bűnözéssel, romló közbiztonsággal, terrorveszéllyel és terrortámadásokkal - mondta Orbán, aki szeirnt az Európa jövőjével kapcsolatos vitákban nem dönthet más, mint Európa.
A kormányfő ugyanakkor leszögezte: ezen az Európán nem Brüsszelt, nem az európai vezetőket érti, hanem az európai polgárok közösségét, Athéntól Helsinkiig és Lisszabontól Szófiáig.
Csak a Fidesz-KDNP kormányzat kérdezi meg az embereket
Ehelyett azt látja, hogy Európában, a demokrácia őshazájában az embereket nem kérdezi meg senki. "Senki, csak mi, a Fidesz-KDNP kormányzat itt Magyarországon" - tette hozzá, felidézve, hogy 2010 óta öt alkalommal kérte ki a kormány a magyarok véleményét a legfontosabb közös ügyekben.
A miniszterelnök felidézte: a legutóbbi, május 31-én záruló konzultációban hat kérdést tettek fel, amelyek mindegyike Magyarország nemzeti függetlenségéről szólt, három a migránsválságot, három pedig a gazdasági döntéseket illetően. Mivel mind a hat kérdésben egyetértés mutatkozott, kimondható, hogy "szinte teljes konszenzus van abban, hogy a gazdaságunk függetlenségét és a migrációs politikánkat meg kell védenünk a brüsszeli beavatkozástól" - mutatott rá. A kormányfő emlékeztetett: mind a hat kérdésben elsöprő támogatást kapott az az álláspont, miszerint Brüsszelt meg kell állítani a migránsválság, a lopakodó központosítás és jogelvonás ügyében.

Az emberek egyöntetűen kiálltak amellett, hogy a magyar gazdaságot érintő döntések itt szülessenek, továbbra is mi döntsünk az adókról, energiaárakról, és ne engedjük át, illetve ki ezeket a döntéseket - magyarázta. A magyarok nem akarnak illegális migránsokat befogadni, "egy darabot se, átmenetileg se, sehogyan se". A magyarok teljes összhangban azt akarják, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy megvédjük az országot az illegális bevándorlóktól.
Magyarország erejét meghaladó módon segít
Eközben Magyarország erejét meghaladó módon segíti a bajba jutott térségekben élő keresztény közösségeket. A kormányfő szerint egyetértés van abban, hogy "az illegális bevándorlókat ne hagyjuk szabadon kószálni az országban, esélyt adva nekik arra, hogy felszívódjanak, eltűnjenek a szem elől", hanem addig tartsuk felügyelet alatt őket, amíg a hatóságok döntenek az ügyükben.
Teljes az egyetértés, hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet - mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése - büntetni kell - közölte. Orbán szerint a magyar emberek átlátnak a szitán, világos számukra, hogy a külföldről pénzelt szervezetek jelentős része titokban az illegális bevándorlást szervezi, támogatja és finanszírozza, vagyis "valójában, akarva vagy akaratlanul, az illegális migráció és a nyomában járó terrorizmus trójai falovaként működik".
Ez nemcsak magyar felismerés, Olaszországban ezt már nyíltan tárgyalják, és a többi országban is egyre nehezebb elleplezni, hogy az embercsempészek és az illegális bevándorlást segítő civil szervezetek egy "közös maffiahálózatot" alkotnak. Érthető, ha a magyarok tudni akarják, hogy ki támogatja ezeket a külföldről pénzelt szervezeteket.
Magyarország erős és büszke európai ország
Közölte, hogy a válaszadók gyakorlatilag teljes egyetértésben kimondták: a magyarok nem akarják Brüsszelnek átadni az irányítást. Nem akarnak több hatalmat, több hatáskört átadni, mint ami az eredeti megállapodásokban, a csatlakozási szerződésben le van fektetve. Magyarország védi az európai vívmányokat, erős és büszke európai ország, amely kitart a véleménye és érdekei mellett. Mint mondta,

mi az eredeti, az alapítók Európai Unióját akarjuk, nem pedig egy "brüsszeli királyságot".
Most is vannak ilyenek
De ahol királyságot építenek, ott mindig vannak a háttérben királycsinálók - jegyezte meg. Most is van ilyen "magát felsőbbrendűnek képzelő, elszánt és sikeres pénzember" a háttérben, "pechünkre épp egy magyar", Soros Györgynek hívják.
Neki van egy terve, évente egymillió, más kultúrából érkező migránst akar, ha kell, erőnek erejével, akár az európaiak határozott akarata ellenére is Európába telepíteni - mondta. Ha valóban segíteni akarna, akkor odavinné a pénzét, ahol arra szükség van - tette hozzá Orbán.
A kormányfő szerint Soros György "egy kiterjedt maffiahálózatot működtető spekuláns, aki Európa békéjét és jövőjét veszélyezteti". A migráció neki jó üzlet, és még jobb lenne, "ha mi nem akadékoskodnánk" - magyarázta.
Magyarországra és személy szerint rám azért annyira dühös, mert mi a nagy tervének és a nagy üzletének útjában állunk.
Korábban "megvoltunk vele mi egy fedél alatt is", és még sokáig el is lettünk volna békességben, ha nem evez veszélyes vizekre, ha nem hirdeti meg betelepítési programját, ha nem kezdi finanszírozni a migránsokat beszállító szervezeteket, és ha nem támogatja az NGO-k és az embercsempészek maffiahálózatát - folytatta a miniszterelnök. Szerinte ez már nemzetbiztonsági kérdés, és ha a magyarok, a magyar családok, Magyarország biztonságáról, mai és holnapi biztonságáról van szó, "akkor számunkra ott nincs pardon", csak jog van, törvény, erő és védekezés.
Soros rendelte meg
Ma több kérdésben is Soros György ad utasítást az EU vezetőinek, és azok "hajbókolnak előtte". A kötelezettségszegési eljárás kvótaügyben is az ő megrendelése - jelentette ki.
Számunkra az érvek súlya és nem az érvek gazdájának származása számít. - fogalmazott.
Zéró tolerancia
Mindenki ismeri a kormány álláspontját: az antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciát; a magyarországi zsidók közössége a kormány védelme alatt áll, és "amíg mi felelünk az ország közállapotaiért, erre a védelemre ők mindig számíthatnak" - jelentette ki. Akik antiszemitizmussal támadnak bennünket, a migránsokkal együtt tízezres kontingensekben szállítják be az antiszemitizmust Európába.
Forró ősz vár ránk
A miniszterelnök úgy értékelt, forró ősz vár ránk, újabb kemény csaták elé nézünk, különösképp, mivel közelednek a választások. Soros Orbán szerint mindent el fog követni, hogy Magyarországon olyan kormány legyen, "amelyik úgy táncol, ahogy ő fütyül", amelyik lebontja a kerítést és megnyitja a határokat az illegális bevándorlók előtt.
A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a Jobbikot is befogta a hálójába.
Orbán kiemelte: a nemzeti konzultáció után az a dolgunk, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, lássuk politikánk erkölcsi helyességét és az erőnk magabiztos tudatában legyünk. "Mi a magyar emberek oldalán állunk, a magyarok pedig támogatják a kormányt Brüsszellel és Sorossal szemben. Nem fogjuk hagyni, hogy Soros nevessen a végén" - jelentette ki.
A kormányfő szavait a szokásos "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok" fordulattal zárta.

Keno Verseck, Orbánt kategorizálta a Spiegel Online-ban

Sajnálatos, hogy magát nevesnek tartó sajtóorgánum elragadtatja magát és megenged magának olyan cikkeket és kijelentéseket is, amelynek sem értelme sem pedig igazságalapja sincs...
A Fidesznek a szélsőjobboldalon nem igen kell "vadásznia" mert az ott leledzőket a  saját pártjuk tolná a középre több-kevesebb sikerrel. 
Orbán nem tabutörést követett el, hanem a valóságről beszélt, amikor a háborút-, és területet vesztett államnak nemcsak a megmaradásáról szólt, hanem azokról is, akik a gazdasági fejlődésben vezetőszerepet vállaltak és a magyar társadalomnak az újraéledését is segítették!
A cikkíró, Keno Verseck, nem ismeri el a történelmi valóságokat és a két világháború közti Németország és a német nép újjáéledését sem tartja tiszteletben, pedig az a hazája lakóinak nagy áldozatával  járt. 
Deontológiai hibának tartható, hogy véleményt alkot és nem a teljes igazságra törekszik! 
A Kormányzónak az érdemeinek az elismerését semmikképpen sem kellene összekeverni a "dicsőités"-sel! De, Keno Verseck úr ezt teszi!
Ha a cikkíró végigolvasta volna az Orbán-beszédét és nem egy előre megrendelt cikkre összpontosított volna akkor láthatta volna, hogy a két világháború közti történésekben nem csak a Kormyányzóról szólt, hanem az Őt támogatókról is, akiknek elsősorban az volt az érdemük, hogy nem csak felismerték, hanem értékelték is az akkoriban egyedül lehetséges vezetőt, akinek több az érdeme mint a hibája.  
A németországi bal-, majd a jobboldal előretörésének a pontos ismerete, majd a nemzetszocialista vezetés által megalkotott totalitárius katonai erővel való szembekerüléskor csak egy katonaember Kormányzó volt az aki felismerte, hogy az állam milyen veszélyekbe sodróhat. Ezekról viszont a cikkíró hallgat, sőt egyfajta Kormányzó-kultuszról cikkezik... 
De, hogy az olvasó tisztán lássa ki is az a Keno Verseck, idemásolunk a Wiki-ből  egy pár sort róla: a volt NDK területén - Rostock-ban született 1967-ben majd 1984.ben disszidált és azóta Kelet Európáról(Románia, Magyarország) cikkezik. 1991-2000 között Budapesten, Bucureşti-ben, Kolozsvárt, Brasón és Csikszeredában tanyászik.2000 után utazó tudósitóként a Spiegel és más lapban cikkezik. A Cotidian lap szerint 99 között a hazai ICR pénzén leledzett és a volt PDL-s államelnök barátikörében tartották számon.
Emiatt is furcsa, az ahogyan a magyar miniszterelnök értékelését kategorizálja, hiszen a kommunizmust is megélve ismerheti a "tiltott" gondolatoknak az értékeit és a hamis infókat szolgáltatók gondolatmenetét is.  HZ. Erdélyi Polgár
2017. június 27., MTI
A Spiegel Online című német hírportál a Horthy Miklós megítélése körüli vitával kapcsolatban közölt cikket.
Orbán tabutörésre merészkedik című írásában Keno Verseck kiemelte, hogy "Magyarországon kezdődik a választási kampány, és Orbán Viktor miniszterelnök a "szélsőjobboldalon vadászik" szavazatokra: kivételes államférfiúnak nevezte Horthy Miklóst/,../."
Keno ugyanakkor kifejtette: "Orbán eddig tartózkodott Horthy "nyilvános dicsőítésétől", de most ezt tette, és kijelentése nem volt elszólás, ezt jelzi, hogy a heves bel- és külföldi kritika ellenére megerősítette álláspontját."
Hozzátette, hogy "eddig főleg a szélsőjobb dicsérte nyilvánosan Horthyt, a Fideszben pedig néhány "nem mértékadó" politikusé volt a téma, és ők is csak helyi szinten beszéltek róla."
A Fidesz a Horthy-kultusz helyett inkább a két világháború közötti időszak mint dicsőséges korszak emlékét ápolta.
Keno Verseck a szavazótábor kiszolgálásával és a szélsőjobb szavazóinak megnyerésével kapcsolatos belföldi bírálatok mellett arról is írt, hogy a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppártban (EPP) nyilvánosan ugyan nem akartak reagálni Orbán Viktor Horthy Miklósról szóló kijelentéseire, de EPP-s politikusok név nélkül nyilatkozva jelezték, megdöbbenéssel szemlélik, ahogy Orbán Viktor világképe egyre inkább "jobboldali radikális" vonásokat ölt.

Az olvasó felviditásaként idecsatoljuk az egyik Spiegel online karikaturáját is:


Készitette: Klaus Stuttmann

2017. június 27., kedd

Orbán Viktor Horthyval kapcsolatos kijelentését az Elie Wiesel Intézet kommentálta

2017. június 25. Agerpres/Maszol
A magyar miniszterelnök szerdán Budapesten a megújult Klebelsberg-kastély átadásán elmondott beszédében azt mondta: Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kunó miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, és a trianoni diktátum roppant súlya alatt sem temette maga alá az országot a történelem.
A XX. század második és harmadik évtizede a magyarság történetének súlyos próbaköve volt. Hogy az elvesztett világháború, a vörösterror 133 napjának és a trianoni diktátum roppant súlya alatt mégsem temetett minket maga alá a történelem, nos ezt néhány kivételes államférfiúnak köszönhetjük: Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek és Klebelsberg Kuno miniszternek. Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter. És ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország második világháborús gyászos szerepvállalása sem” – fogalmazott Orbán Viktor.

EZER SZÉKELY LEÁNY NAPJA - 2017

2017. július 01.





A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány – a hagyományokhoz híven – idén is megszervezi július első szombatján az Ezer Székely Leány Napját. Azok, akik évről évre részesülnek az ünnepség nyújtotta közös élményben, minden bizonnyal idén is ott lesznek, hogy megtapasztalják és megéljék az együvé tartozás örömét, hogy együtt vigadjanak és imádkozzanak Székelyföld legnagyobb hagyományőrző ünnepén.
Az idei Ezer Székely Leány Napján is minden adott lesz ahhoz, hogy egész napos programként iktassák be naptárukba július elsejét a székely családok.
A szervezők szeretettel várnak minden népviselettel rendelkező időset és fiatalt, vidéken vagy városon élőt az Ezer Székely Leány Napja ünnepségre.
Találkozzunk tehát 2017. július 1-jén, szombaton a csíkszeredai Szabadság téren, majd a csíksomlyói Nyeregben!
A RENDEZVÉNY PROGRAMJA:
8.30 – 9.00 – Gyülekező a város bejáratainál: Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca, majd ünnepélyes felvonulás a Szabadság térre
Szabadság tér 
9.30–10.00 – Megnyitó, közös tánc, ünnepélyes felvonulás Csíksomlyóra 
Csíksomlyói kegytemplom 
11.00 – Ünnepi szentmise
12.00 – Felvonulás a kegytemplomból a Nyeregbe, főhajtás és emlékezés a Domokos Pál Péter-szobor előtt
Csíksomlyói nyereg 
10.00 – 18.00 – Kézműves kiállítás és vásár, mesterségbemutató
13.00 – 15.30 – Népviseletmustra
13.00 – Ünnepi köszöntőbeszédek 
13.30 – 15.00 – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – I. rész
15.00 – a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadása
15.30 – Közös játék és tánc
16.00 – Közös fotó készítése, a székely népviselet megörökítése
16.30 – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – II. rész
17.00 – Népviseletmustra-kiértékelés és a legnépesebb település díjazása
17.30 – Hagyományőrző néptánccsoportok előadásai – III. rész
Az ünnepség tiszteletbeli házigazdája TUSNÁDFÜRDŐ város. 
A SZÉKELY NÉPVISELET NAPJA
Az Ezer Székely Leány Napját megelőző péntek (június 30.) legyen ezentúl a Székely Népviselet Napja! Minden népviselettel rendelkező székelyföldi lakost arra biztatunk, hogy ezen a napon öltse magára viseletét vagy viseletének valamely darabját, és így induljon reggel útnak: munkahelyére, iskolába vagy akár bevásárolni. Így hangolódjunk és készüljünk közösen a népviselet, a néptánc, a népdal legnagyobb székelyföldi ünnepére, az Ezer Székely Leány Napjára!
Találjunk társakat e játékhoz, biztassuk egymást, barátainkat, kollégáinkat! Kiváló alkalom a környezetünkben élő embertársainkkal a szülőfalujukról, családjaik viseletéről szót ejtenünk. Új történetekkel, népviseletekkel gazdagodhatunk.
Ha mindenkinek sikerül egy barátot, kollégát meggyőznie arról, hogy aznap ő is öltse magára népviseletét, vagy legalább jelzés értékkel egy kedvenc viseletdarabját, akkor egy különleges, színes péntekünk lesz!
CSALÁDI VISELETMUSTRA
A viseletmustrán idén elsősorban a családokat, együtt érkező családtagokat, baráti csoportokat díjazzuk. Az eredeti viseletben érkező több generációs családokat, anyát és lányát, apát és fiát, testvéreket, barátokat várunk a népviseleti sátorban az Ezer Székely Leány Napján.
Elő tehát a ládafiából a viseletekkel!
TÁRSSZERVEZŐK: 
Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa, Székelyföldi Kézművesek Egyesülete
TÁMOGATÓK: 
Csíksomlyói Közbirtokosság, Tulipán Áruház
MÉDIAPARTNEREK: szereda.ORIGO, maszol.ro, Hargita Stúdió, Nőileg Magazin, Csíki Hírlap, Udvarhelyi Híradó, Gyergyói Hírlap, Székelyhon, Liget, Hargita Népe, Székely Tv, Fun Fm, Erdély Tv

Kelemen Hunor: ilyen képmutató társadalom nincs még egy Európában

2017. június 25. 
Miért robbant ki a magyarellenes őrjöngés? Megromlott-e az RMDSZ viszonya a kormánypártokkal? Gyengítette-e a Szövetséget a kormányválság? - erről szólt A politika belülről. Az elmúlt hét az utóbbi évek egyik legizgalmasabb hete volt politikai történések szempontjából, és ezúttal tényleg bőven lehet arról beszélni, hogy mi, miért és hogyan történt és fog történni a politikában. A politika belülről legfrissebb kiadásában a PSD belső problémájaként indult, de országos politikai válsághelyzetet előidéző Dragnea-Grindeanu harcról, az RMDSZ szerepéről és választási lehetőségeiről beszélgetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével Balázsi-Pál Előd, a Transindex felelős szerkesztője. 
Megbukott a Grindeanu-kormány, és egy eléggé bizonytalan periódus előzte meg ezt a folyamatot. Mióta érezhető a politikában az, hogy súrlódás van a PSD-elnök Dragnea, illetve a kormányfő között? 
Kelemen Hunor: – Kívülről ez jónéhány hónapja látszik, és szerintem az első pillanattól bele volt kódolva, hogy ez nem lesz egy sétagalopp, ugyanis mindenki által közismert tény, hogy a pártelnök miniszterelnök szeretett volna lenni, meg az is közismert, hogy nem lehetett. Alapjában véve Romániában minden egyes alkalommal, amikor nem pártelnök volt a miniszterelnök, illetve a két tisztség nem esett egybe, mindig konfliktus, baj lett belőle. Tudok példákat is mondani: Ciorbea esetében, Radu Vasile esetében hasonló volt a helyzet, Ungureanu hasonlóképpen bukott meg. Máshonnan is lehetne példákat mondani, de úgy tűnik, hogy ez Romániában nem igazán működik. Általában ez a két tisztség összeilleszthető, és akkor működik jól a többség, ha a koalíció valamelyik pártelnöke vezeti a kormányt. Ehhez természetesen azt is hozzá kell tenni, hogy nem volt ilyen irányú tapasztalata a volt miniszterelnöknek, és a pártelnök meg azt gondolta, hogy távirányítással lehet egy kormányt vezetni, minden döntést máshol kell meghozni, nem a kormányban, ami butaság. Egy kormányfőnek, egy kormánynak meg kell legyen az a mozgástere, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő döntéseket meghozza. Ezért mondom, hogy a kezdetektől bele volt kódolva ebbe a történetbe, hogy baj lesz. Hogy ilyen hamar, azt nem gondoltuk az elején, de körülbelül másfél-két hónapja látszik, hogy ennek valamilyen módon véget fognak vetni. Egy jó bő hónappal ezelőtt tudtuk, hogy a döntés is megszületett, hogy miniszterelnököt cserélnek. Hogy hogy nem tudták ezt ők házon belül megoldani, úgy, hogy ne legyen belőle egy országos botrány, egy világbotrány, hogy ne a Rekordok Könyvébe írják be Romániát azzal, hogy a saját kormánya ellen bizalmatalansági indítványt nyújt be a többség, ezt nem tudom, nem látom, nem értem. De az biztos, hogy a többségnek azt a lehetőséget meg kell adni, és nem lehet elvenni tőle, hogy kormányt cseréljen, kormányfőstül, mindenestül. Ha ezt az elvet elvetjük, akkor a parlamentáris demokráciának az elvét kérdőjelezzük meg, aminek a következményei beláthatatlanok. Viszont másik oldalról azt is látni kell, hogy egy miniszterelnököt nem lehet távirányítással vezetni, mert annak is beláthatatlan következményei lesznek. És amikor ez a kettő így összeér, megkérdőjelezik egyrészt egyesek azt, hogy a többség cserélhet-e kormányfőt, ha úgy érzi, hogy elégedetlen vele, másik oldalon pedig bele próbálnak nyúlni a miniszterelnök mindennapi döntéseibe, akkor katasztrófa lesz belőle, és ilyen botrányokra lehet számítani. 
A PSD-ALDE kormányzás elég döcögősen indult, volt egy miniszterelnök-jelöltjük, akit nem fogadott el az államfő, aztán Grindeanu kinevezése után volt egy hatalmas botrány utcai tüntetésekkel, a btk-módosítás kapcsán. Ezután viszont úgy tűnt, hogy lecsillapodtak a kedélyek, gazdasági szempontból, a mutatók szerint az ország kezdett jól állni. De hogyan látja az RMDSZ ezt a hat hónapot, amit Grindeanu kormányfőként töltött? 
– Rosszul kezdett, és rosszul fejezte be. A kettő között volt egy erős kísérlet, hogy a bérezés tekintetében csináljanak rendet, mert Romániában évek óta óriási aránytalanság van a közszférában, és ez egy bátor kísérlet volt, még akkor is, ha nem teljes egészében úgy történt, ahogy mi gondoltuk volna - de nem biztos, hogy mindig nekünk van igazunk. Valóban, a gazdaság jól teljesített, van gazdasági növekedés, a munkahelyek száma is növekedett - az más kérdés, hogy ez minek tudható be, de erre a hat hónapra tehető a növekedés -, nem volt infláció, úgy tűnt, hogy gazdaságilag egy felívelő pályán van az ország, és én remélem, hogy azon is marad, és ez a kormányválság, ez a cirkusz nem fogja ezt elakasztani. Másrészt azonban elmaradtak olyan reformok, amelyekre szükség lenne, és amelyeket én kulcsfontosságúnak tartok: a jogállamiság visszaállításához, a hatalmi ágak szétválasztásához szükséges kezdeményezések elindítása, az Alkotmánybíróság döntéseinek a jogrendbe való átvezetése a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárás esetében. Mert még egy olyan országot nem lehet mutatni, ahol a kormány a saját többsége által bukik el bizalmatlansági indítványon keresztül, de egy olyan országot sem lehet sehol mutatni a demokratikus világban, ahol van több mint ötven alkotmánybírósági döntés, és senkit nem érdekel, hogy azt a jogrendbe átvezesse; mindenki magasról tesz arra, hogy mit mondott az Alkotmánybíróság. Ezek elmaradtak, és ez megintcsak ennek a hat hónapnak a mérlegéhez tartozik. Tehát van jó is a hat hónapban, és olyan is, ami súlyos problémákat vet föl. Mert alapvetően abból kell kiindulni, hogy ha a jogállam nem működik – és ma Romániában nem működik –, ha a hatalmi ágak szétválasztása nem történt meg – márpedig nem történt meg, látjuk azokból az információkból, amelyek megjelennek, hogy hogyan viselkednek az erőszakszervezeteknek és a szolgálatoknak a jelenlegi és volt képviselői, vezetői bizonyos helyzetekben - akkor minden bármikor megkérdőjelezhető, a politikai döntésekről nem lehet tudni, hogy ki hozza, hol hozza, és milyen szándékkal hozza, és egyszerűen kiszámíthatatlan lesz egy demokratikus államműködési rend. Ezért mondom, hogy ezek nagyobb hiányosságai a kormánynak, mint bármi más az elmúlt hat hónapból, illetve a parlamenti többségnek is hiányossága ez. Nekünk volt néhány kezdeményezésünk, amely ezekre a kérdésekre vonatkozott, nem fogott át mindent, nem is foghatott át mindent, egyelőre azokat is a fiókban tartják, meglátjuk, hogy a következő kormány hogyan fog neki, és a következő igazságügyminiszter - aki valószínűleg az lesz, aki most is igazságügyi miniszter - elkészíti-e és beterjeszti-e azt a nagy átfogó reformcsomagot, amelyről hónapok óta beszél. 
Az RMDSZ és a PSD-ALDE többség között létezik egy parlamenti együttműködési megállapodás. Sokan azt gondolták, hogy ez kötelezi az RMDSZ-t arra, hogy ilyen esetekben azt támogassa, amit a PSD-ALDE akar - nyilván ebben az esetben a Grindeanu elleni bizalmatlanságira gondolok. Miért nem ez történt, miért gondolta úgy az RMDSZ, hogy meg kell vizsgálnia azt, hogy hogyan fog szavazni ebben a kérdésben?
 – A megállapodásunk nem terjed ki a bizalmatlansági indítványokra. Nekik van többségük nélkülünk is aritmetikailag, ezt a tegnapi szavazás is bebizonyította. Igaz, hogy egy nagyon gyenge többség, sokkal vékonyabb többség, mint amivel indultak decemberben-januárban, akkor, amikor a választások után a koalíciót megkötötték. De van egy többségük. A bizalmatlansági indítványról a megállapodás nem ír semmit. Ilyenkor, én azt gondolom, az a helyes, hogy lehessen dönteni, hogy hogyan járunk el, és ezt tettük. Tulajdonképpen a most kialakult válságban, vagy a múlt héten az általuk kialakított, kreált helyzetben – mert ezt nem mi okoztuk, ezt ők maguk, a saját kezükkel okozták – mi valóban tettünk egy kísérletet arra, hogy rövid idő alatt néhány kérdést elindítsunk a megoldás irányába. Ne megoldjunk teljes egészében, mert nem erről szólt a történet. Egyrészt ott volt a nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos törvénymódosításunk az első ház szerepét betöltő képviselőházban, és ha sikerült volna most elfogadtatni, akkor a döntő házban, a szenátusban ősszel lett volna a vitája. Aztán a magyar közösség napjának, a március 15-nek a törvénye, ami első házként a szenátusban volt. És elővettük a kisebbségi törvényt, ami évek óta a parlament asztalán van, senki nem mondhatja azt, hogy ez egy újdonság, senki nem mondhatja azt, hogy erről nem volt vita, közvita, a hisztériától a racionális vitáig az elmúlt 12 évben mindent végigéltünk. Ezt vettük elő és próbáltuk meg, igaz, már a képviselőházban, döntőházként napirendre tűzni. Az igazság az, hogy ez jól is ment. A koalíció mindkét vezetője teljesen nyitott volt, azt néztük meg, hogy hol vannak azok a pontok, ahol kompromisszumot kell kötni – mindig vannak ilyen pontok. A március 15-i törvénnyel kapcsolatosan nem volt semmiféle fenntartásuk, sem Tariceanunak, sem Dragneának. Annyi volt, hogy a szabadnapot illetően ne úgy fogalmazzunk, hogy kötelezően szabadnap, hanem úgy, hogy az alkalmazó adhat szabadnapot. Így van a tatárok vagy a romák napjáról szóló törvényben is, meg más nemzeti közösségek törvényében is, tehát egyáltalán nem lóg ki a sorból. Egyáltalán nem volt semmilyen észrevételük, problémájuk. A 215-ös törvény módosításával az anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételekről beszélünk csupán, mert arra tettünk most javaslatot. Ott a 10%-os küszöböt nem fogadta el a koalíció, 15%-ban állapodtunk meg, amit én egy teljesen korrekt megoldásnak tartok, illetve bevezettük az alternatív küszöböt, ez a 10 ezer fős közösségekre vonatkozik a 100 ezer fősnél nagyobb településeken, ami Arad, Temesvár és Brassó esetében egy megnyugtató megoldást jelentett volna, és gyakorlatilag a szankcióknál akadtunk el este, de nem úgy akadtunk el, hogy összevesztünk, vagy bármiféle probléma lett volna, hanem azt mondtuk, hogy a szankciókról kedd reggelig még gondolkodunk, és meglátjuk, hogy milyen döntésre jutunk. Most is vannak szankciók, csak azok a kormányhatározatban vannak, amely a törvény végrehajtására vonatkozik. Ugyanakkor a 215-ös törvényben vannak olyan szankciók, amelyek más típusú szabálysértésre vonatkoznak, ezek mind-mind bírság jellegűek, és nem büntetőjogi kategóriában vannak elhelyezve. Azt mondtuk, hogy az összes büntetés, az összes szankció, ami a 215-ös törvényre vonatkozik, a mi logikánk szerint jó, hogyha a törvényben van, mert nem szerencsés az, hogy egyik része a törvényben, a másik része a kormányhatározatban szerepeljen. Itt megálltunk hétfőn este a beszélgetésből, hogy ezt majd kedden reggel eldöntjük. De a más kérdéseket végigbeszéltük a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, valóban volt egy alaposabb tárgyalás, a kisebbségi frakcióval is, mert ők is érintettek ebben, nekik volt több észrevételük. Ami a Kulturális Autonómia Tanácsot illeti, és annak a kompetenciáit, a kompetenciákkal kapcsolatosan nem volt senkinek kifogása, a megnevezését megváltoztattuk, mert ők az autonómia szót nem tudják elfogadni, de a lényeg az, hogy kompetenciáiban, működésében minden egyes hatásköre megmaradt volna. Ahogy ezek a kérdések a sajtóban kifutottak volna, elkezdődött a hisztériakeltés. A legtanulságosabb talán az, hogy gombnyomásra, egyetlen perc alatt fel lehet a magyarellenességet korbácsolni, eszméletlen kijelentések hangzottak el, nem kell ezt nekem megismételni, és nem is ismételném meg. A 90-es éveket idézte fel az, ami hétfőn délután, késő este történt, és kedd reggelre a koalíció vezetői megtorpantak, és az erdélyi képviselői nyomására – itt nem a déliek voltak, akik rájuk nyomást gyakoroltak – visszaléptek. Tulajdonképpen, ha tévedés történt, akkor az az volt, hogy ők a tárgyalásra nem hoztak erdélyi képviselőket. Valószínű, hogy ez sok mindent megoldhatott volna, de ez nem jelenti azt, hogy a sajtó, a közvélemény egy hasonló nyomást nem gyakorolt volna. Hogy ez honnan indult? Nem tudom megmondani, de sok kétségem nincs, hogy ki képes ilyen gyorsan, egy gombnyomással felpörgetni a nacionalista, magyarellenes hangulatot. Másrészt pedig én a magam számára is feltettem azt a kérdést, hogy ha nem három ilyen fajsúlyú kérdéssel állunk elő, hanem csak eggyel, akkor milyen eredmény lett volna, lett volna ekkora hangulatkeltés? Meg vagyok győződve arról, hogy igen. Meg vagyok győződve, hogy itt nem az volt a kérdés, hogy egy, kettő vagy három kérdést teszünk napirendre, mert ezek közül egyik sem olyasvalami, amiről évek óta nem beszélnénk, amit évek óta nem tartanánk napirenden, vagy nem olyasmi, ami ne lenne összhangban az európai gyakorlattal, vagy azokkal a nemzetközi kötelezettségekkel, amit Románia vállalt. Egyik kérésünk sem szélsőséges, vagy veszélyeztetné az ország épségét, vagy a románok boldogságára törne. Ilyesmiről szó sincs. Meg vagyok győződve, hogy akár március 15-tel megyünk, akár a 215-ös törvény nyelvhasználatra vonatkozó módosításával, akár a kisebbségi törvénnyel, az eredmény ugyanez lett volna. Az ürügy volt a fontos. Ez a másik tanulság. Nyilván ez nem jelenti, és nem is jelentheti azt, hogy ezekről le lehet mondani, de azt mindenféleképpen át kell gondolni, hogy hogyan, mikor, kikkel, milyen módon próbálunk eredményt elérni. Ezek a tanulságai ezeknek a napoknak. De a legsúlyosabb, amit én nagyon sokszor szoktam mondani, hogy ilyen farizeus társadalmat, mint ami ma van Romániában, Európában nem lehet találni szerintem sehol. Azt a képmutatást, ami itt lezajlik nap mint nap, hogy az államelnök Berlinben azt mondja, hogy modellértékűen megoldotta a kisebbségi kérdést Románia, és közben ugyanakkor, amikor Berlinben ez a kijelentés elhangzik, Bukarestben magyarellenes őrjöngés folyik, hogy meghívják Ferenc pápát Romániába, és közben szétvernek egy katolikus iskolát, ezt a képmutatást, ezt a kettősséget én Európában sehol máshol nem látom. Ez egy óriási gond, Silviu Brucan valószínű, hogy hihetetlenül optimista volt más tekintetben, de ami a mentalitást illeti, és a különböző alapértékekhez való hozzáállást, abban nem tévedett, sőt, túlságosan optimista volt, bár ő nem arra gondolt, amikor azt a bizonyos húsz esztendőt mondta. Én azt gondolom, hogy itt minimum két nemzedéknyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ilyen értelemben ez a társadalom lényegesen átalakuljon. 
A magyarellenes hangulatkeltésbe nem csak a sajtó kapcsolódott bele, hanem számos politikus is. Traian Băsescun igazából nem csodálkozom, de ott volt Ludovic Orban, ott volt az államfő is, aki azt üzente haza, hogy etnikai alapú autonómiáról ne tárgyaljon senki. Miért ültek fel ők is erre a vonatra? 
– Engem nem lepett meg senki ezek közül. Traian Băsescuval kapcsolatban nekem az álláspontom régóta világos és határozott, én ismerem őt nagyon régóta, a kilencvenes évek végén együtt ültünk a Ciorbea- és a Radu Vasile-kormányban is, nekem újat már azóta nem tud hozni. Az én véleményem, megítélésem ugyanaz volt, mint ma, nem változott, még akkor is, ha nagyon sok bírálatot kaptunk annak idején a kollégáimmal együtt a magyar közösségtől, mert a magyar közösséget elcsábította, elbűvölte, mint a kígyóbűvölő a kígyót, a nyájaskodásaival, a közvetlen, heherésző, sörözgető, vállon veregető, barátkozó módjával, de gyakorlatilag ő sosem volt barátja, partnere a magyar közösség érdekeinek. Amikor szüksége volt szavazatokra, akkor néhány kérdésben segített, de soha nem meggyőződésből tette. Most kimutatta a foga fehérjét. Băsescuban semmi nem lepett meg. Ludovic Orbannal is ugyanaz a helyzet, mint azokkal az emberekkel, akik az identitásukkal kapcsolatban mindig bizonyítani akarnak. Ugye ő egy félig magyar, unitárius brassói ember, aki jó románnak kell, hogy tűnjön a románok előtt. Nem a pártja előtt, mert a pártja elfogadta. Ciorannak a Párizsi füzetekben van egy nagyon érdekes leírása, ő azt mondja, hogy jó román lehet bárki, egy római katolikus és egy protestáns, és neoprotestáns is, de román, mindenféle jelző nélkül csak egy ortodox lehet. Ludovic Orban abban a bizonyítási kényszerben van folyamatosan, hogy ő jó román, hogy elhiggyék, hogy ő egy igazi jó román hazafi. A későbbiekben még sokat fogunk Ludovic Orbannal találkozni, és majd ne lepődjünk meg azon, amit tenni fog, őt is régóta, már 20 éve ismerjük. Az államfő számomra megmagyarázhatatlan, mert ha valaki tudta, hogy hétfő délután miről tárgyalunk, hogy miről szól az, amit mi próbálunk elérni, akkor az ő volt, erre mérget merek venni, hogy tudta. Ő nem másod- vagy harmadkézből kapott információkat, és mégis ilyen kijelentésekre szánta el magát. Ezt nehezen tudom magyarázni, hacsak nem az a magyarázata, mint Ludovic Orban esetében.
Térjünk vissza azokra az RMDSZ-es törvénykezdeményezésekre, amelyek most lekerültek a napirendről. A mostani események hátráltatni fogják ezek elfogadását? 
– Lekerültek a napirendről abban az értelemben, hogy nem kerültek szavazásra ezen a héten, de nem kerültek le a mi napirendünkről. Az ülésszak véget ér a jövő héten, de folytatódik szeptemberben, és ezeket a törvényeket át kell vinni. Az oktatási törvény módosításai is napirenden voltak, de arról nem tárgyaltunk. Azok már meg voltak beszélve, azokon már rég túl voltunk, csak most kellett volna szavazni róluk. Én azt remélem, hogy a napirenden maradnak, éss tudunk szavazni a jövő héten az oktatási törvény módosításairól. Két-három módosításunk van előkészítve, és a döntő házban vannak. A többi kérdést újrakezdjük, folytatjuk, nem mondunk le róla, megnézzük, hogy hogyan kell ezt ütemezni. A nyár folyamán egy nagyon erős kísérletet, kezdeményezést kell tennünk arra, hogy a román társadalomban még néhány olyan emberrel, aki partnerünk lehet, megpróbáljuk a közvélemény előtt megmagyarázni, hogy itt semmiféle veszély nincs. De ez nem garancia arra, hogy ismét nem nyomja meg valaki a gombot, és ugyanaz az őrület nem fog végigseperni a televíziókon, és ismét nem áll ki például a Babes-Bolyai rektora – akinek egyébként nem az a dolga –, hogy azzal fenyegesse a románokat és a magyarokat is, hogy vigyázzatok, mert a puliszka ismét felrobban. Egy rektornak, még akkor is, hogyha történész, én nem gondolom, hogy ezt a megbízatást adták akkor, amikor rábízták az ország egyik legjobb egyetemének igazgatását. Nincsen arra garancia, hogy nem hasonló módon fognak megnyilvánulni, és nyilván, hogyha 2017 őszén ezek közül a dolgok közül bármit napirendre tudunk tűzni, és elfogadjuk, akkor oké, ha nem, akkor viszont a 2018-as esztendő nem biztos, hogy erre alkalmas lesz. A kisebbségi törvény hasonló helyzetben van, és lehet, teszünk egy kísérletet az ősz folyamán, hogy ismét napirendre kerüljön. A politikában, és a mi esetünkben ez még inkább igaz, a türelem egy nagyon fontos politikai kvalitás. 12 éve a parlamentben van a kisebbségi törvény, 12 év alatt többször próbálkoztunk, és nem mondtunk le róla. A türelmünk nem fogyott még el, újrapróbálkozunk, nem mondtunk le róla. Egyelőre ennyit tudok erről mondani, meglátjuk, hogy mit hoz az ősz. 
Az RMDSZ végül úgy döntött, hogy nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán. Az eredmények ismeretében, és a hét folyamán lezajlott politikai történéseket figyelembe véve, megerősödve vagy meggyengülve jött ki ebből folyamatból az RMDSZ? 
– Hogyha nem az egész társadalomról lenne szó – ebben benne vagyunk mi is –, akkor mindaz, ami történt, az az embert vagy az elkeseredésbe taszítja, vagy nem bír megállni a röhögésből. Ez a két lehetőség van. De számomra nem az a kérdés, hogy meggyengülve vagy megerősödve jöttünk-e ki ebből. Ugyanott vagyunk, ahol voltunk ezelőtt egy hónappal, nem vagyunk sem gyengébbek, sem erősebbek. Ezelőtt egy hónappal is volt a koalíciónak többsége, és a többség mellett szükség volt a mi szavazatainkra is, azért, mert nem eléggé fegyelmezettek, maradjunk ennyiben – és finoman fogalmaztam. Most is van többségük, és ezután is szükség lesz a mi szavazatainkra bizonyos helyzetekben, mert nem elég fegyelmezettek. Nem változott meg ilyen értelemben semmi. Abban az értelemben viszont egy egyértelmű üzenetet tudtunk megfogalmazni, küldeni minden irányba, hogy a mi kéréseink, a mi követeléseink milyen jellegűek, nincs bennük semmiféle szélsőségesség, és hogy mi ezekhez évek, évtizedek óta ragaszkodunk, mert ezek a magyar közösség identitásának a megőrzéséhez kapcsolódó kérések, feltételek, és ezek fontosak, hogyha nem akarunk asszimilálódni. Márpedig én úgy tudom, hogy nem akarunk asszimilálódni. És ebben az értelemben a román politikában is mindenki világosan látja, láthatja, hogy mi a mi kérésünk, és ezek nem extrém dolgok. Szükség lesz ránk, és én azt gondolom, hogy ma nem is kérdés az, hogy a parlamentben ezzel az erővel, ezzel a 30 szavazattal mi mire vagyunk, mire leszünk képesek. Biztos lesznek tárgyalások, ők parlamenti együttműködést, támogatást fognak kérni, és nekünk ezt a megfelelő pillanatban végig kell beszélni, meg kell hozni a döntéseket. De számomra ez a kérdés nem úgy tevődik föl, hogy ma erősebbek vagyunk vagy gyengébbek. A politika a mi szempontunkból ebben a pillanatban, és a következő 1-2 esztendőben biztos, hogy nem arról fog szólni, hogy nagyobb a bicepszünk, vagy kisebb, hanem, hogy kitartóak vagyunk, racionálisak vagyunk akkor, amikor kell, hogy elkötelezettek vagyunk, és hogy megpróbáljuk a jogállamiságot helyreállítani, vagy nem. Számomra a következő időszaknak a legnagyobb kihívása, a prioritások élén álló legfontosabb kérdés, akárcsak eddig, az elmúlt fél évben volt, az az, hogy a jogállamiságot vissza tudjuk-e állítani, vagy nem. Hogy képesek leszünk a hatalmi ágak szétválasztását alaposan átgondolni, vagy nem. Hogy a politikai döntéseket a politikusok hozzák meg, vagy sem. Hogyha ezt dűlőre tudjuk vinni, akkor azt gondolom, hogy egy csomó más kérdést sokkal nyugodtabban lehet megbeszélni, sokkal nyugodtabban lehet végigvinni. De ezt a két alapcsomagot nem lehet, és nem is szabad egymástól teljesen szétválasztani, szétszakítani.
Nem romlott meg a PSD-ALDE és az RMDSZ viszonya ezen a héten? Hiszen a PSD-ALDE levette napirendről az RMDSZ által fontosnak tartott törvénytervezeteket, az RMDSZ meg nem támogatta a bizalmatlansági indítványukat.
 – Nem, ilyesmiről nem tudnék beszélni, hisz amikor azt láttuk, hogy ők nem merik vállalni, megtorpantak, akkor azt mondtuk: rendben van, visszább léptetek, mi is visszább lépünk. Nincs harag, nem tépjük le egymásról a ruhát. Én bennük a jó szándékot láttam, hihetetlen volt, ahogyan hétfőn pillanatok alatt megegyeztünk abban, hogy ezt a három kérdést napirendre tűzzük, és megpróbáljuk bevinni a plenáris ülésre. Ennek a felismerésnek a hátterében ott áll az a hihetetlenül sok beszélgetés, amit az elmúlt években külön-külön és együtt is folytattunk a román politikusokkal, és nem csak a két pártelnökről van szó. Próbáltuk megmagyarázni, hogy a mi törekvéseink mire vonatkoznak, miért fontosak, és miért nem veszélyeztetik Romániát. Tehát ebben az értelemben nem kellett nekünk összevesznünk, és ők is értették, hogy mi is egyet visszább lépünk, és nincs az ég egy adta világon semmi baj. Az, hogy az ellenzéki oldalon nincs akivel szóba állni, a legapróbb kérdésben sem normálisan asztalhoz ülni és beszélni, ez nem rajtunk múlik, nem a mi problémánk.
Kik vannak ott? Ott van egyrészt Basescu és a pártja. Ők egy nagyon éles, nacionalista retorikát választottak abban reménykedve, hogy az nekik hoz majd szavazatokat. Ezt tették 2016-ban is, és a Basescu 10 éves mandátumával és az ő ismertségével is alig lépték túl az 5 százalékot. Azért ezt is érdemes végiggondolni, hogy mi mivel jár. Másrészt ott van a liberális párt, amely keresi saját magát, és nem nagyon találja. Most van egy olyan pártelnök, akinél arrogánsabbat keveset láttam. Végignéztem, ahogyan szerdán végigvonult a folyosókon, mint egy gúnár, és utána ment a sok liba. Ezt érdemes a felvételeken még egyszer végignézni, hogy valahol még az európai politikában lát-e ilyesmit valaki. Elképesztő és elkeserítő volt, ahogy ezt a tegnap végigjátszották vizuálisan. Hogy mi van tartalmilag, azt mindenki látja, azt nem kell nekem magyaráznom. És van egy USR, amelyről nem tudjuk, hogy honnan jön, hová megy, és mit akar. És ők maguk sem nagyon tudják, hiszen a saját pártelnöküket kizárták, aztán mégsem zárták ki, aztán visszahívják, nem hívják vissza. A 6,5 százalékunkkal, úgy tűnik, hogy mi vagyunk a legbiztosabb pont a parlamentben. Tőlünk nem mennek el, hozzánk nem jönnek. Amikor mi valamiről döntünk, akkor biztos, hogy ahhoz mindenki ragaszkodik, és mindenki egy irányba húzza a mi közös szekerünket. De a 6,5 százalékunk nem elég, hogy egymagunkban eldöntsük az ország sorsát, mindig valakivel kell tudni beszélni, le kell tudni ülni az asztalhoz. Ebben a pillanatban nem túl tág a paletta, hogy szemelgessünk és választgassunk, hogyha ez nem tetszik, akkor visszatesszük a polcra, és leveszünk egy másik csomagot. Ilyen értelemben a mozgásterünk mégiscsak behatárolt. A kormánykoalícióval kell megoldásra jutnunk, parlamenti párbeszédre, együttműködésre, amiből születnek eredmények. Akkor is, amikor a nagy összképről van szó, és akkor is, amikor a mi sajátságos kérdéseinkről van szó. Mert én a közeljövőben nem látom, hogy Basescuval és Orbannal mi zöld ágra tudnánk vergődni. 
Létezett olyan forgatókönyv is, hogy Grindeanut támogatja az RMDSZ ebben a kérdésben? Úgy tudom, hogy tárgyaltak a miniszterelnökkel is. 
– Ilyen forgatókönyv nem létezett, de nem is létezhetett. Ők megkerestek, és leültünk és beszélgettünk. Inkább meghallgattuk, hogy mit gondolnak a világ sorsáról, az ország jövőjéről. De az ő támogatásuk, ebben a formában nem merülhetett fel, mint ahogy az sem, hogy Dragneát támogassuk. Ez a történet nem arról szólt, hogy mi Dragnea vagy Grindeanu mellé állunk. Valóban volt és van két elv, az egyik a többségi elv, míg a másik a ne avatkozz bele más pártok belső dolgaiba, de mihelyt ők behozták a parlamentbe, és szavazással oldották meg ezt a belső vitát, akkor bárhogyan döntesz, beleavatkozol. Akkor is beleavatkozol, ha bemész és szavazol, és akkor is, ha kívül maradsz. Bár talán az kevésbé beavatkozás, hogyha nem szavazol, és azt mondod, hogy döntsétek el ti, hogyan oldjátok meg a belső konfliktust. A Grindeanuék elképzelése igazából megfoghataltan volt. Inkább arról szólt, hogy akkor most ha mi maradunk, keresünk minisztereket, majd a nyáron kormányozgatunk, a parlament amúgy sem ülésezik, nincs többségre szükség. Megszervezzük a PSD-kongresszust, leváltjuk a vezérkarát, s ősszel majd lesz egy új PSD-elnök, lesz egy új többség, de hogy ez miként fog történni, azt senki nem tudta megmondani. Azt gondolom, hogy ez egy eléggé kockázatos és utopisztikus elképzelés volt. Ezt mutatja az is, hogy ők nem tudtak átállítani a saját pártjukon belül maguk mellé senkit, vagy olyan mértékben végképp nem tudtak átállítani embereket, hogy azt a perspektívát fel tudják rajzolni maguk előtt és a pártjuk előtt, hogy ők a pártot megreformálják. Én nem akarok belemenni, hogy ki honnan jön, nem az én dolgom, az a Szociáldemokrata Pártnak a dolga, az ő közösségüknek a dolga, az ő választóiknak a dolga, de velük ennyit beszéltünk. Nem volt egyéb olyan dolog, amiről beszélhettünk volna. Meghallgattuk őket, mert kértek egy találkozót hétfőn reggel. És nyilván Victor Ponta esetében ott volt az a hihetetlenül erős revansvágy a mostani pártelnök felé, ami érezhető volt Victor Ponta magatartásában, amiatt, hogy őt annak idején a párt éléről, a kormány éléről félrelökték. Ő azt mondja, hogy ennek az egyik mozgatója az maga Liviu Dragnea volt, és ő most úgy érezte, hogy bosszút állhat. Erre nem lehet alapozni hosszú távú országpolitikát, nem lehet erre jövőképet építeni, hogy bosszút akarok állni valakin. Gyakorlatilag számunkra a kérdés nem úgy tevődött fel, nem is tevődhetett fel, hogy Grindeanura vagy Dragneára szavazunk, ez nem a mi dolgunk, az a PSD-sek dolga. 
Mi várható ezután? Ugye hamarosan lejár a parlamenti ülésszak, kezdődik a nagy nyári vakáció. Gondolom, azért nem fogunk miniszterelnök és kormány nélkül nekifutni a nyárnak? 
– Biztos, hogy nem. Ha minden az elképzelések szerint megy, akkor jövő héten csütörtökön-pénteken lehet szavazni a kormányról. Amennyiben nem lehet, akkor rendkívüli ülésszak lesz, és ezzel sincsen semmi baj. A parlamentet össze lehet hívni rendkívüli ülésszakra, s majd a rendkívüli ülésszakon eldöntik. Mindez nagyon nagy mértékben függ attól, hogy mi történik a következő egy hétben. Attól függ, hogy milyen miniszterelnök-javaslattal mennek a koalíció vezetői az államfőhöz, hogy az államfő elfogadja-e azt, és akkor nem telnek a napok vagy hetek, vagy pedig vissszaküldi. Ez az egyik kérdés, a másik pedig az, hogy az államfő elkezd-e poltikai játékokat játszani. Ezt nem tudhatjuk. Én nem tudom ebben a pillanatban. Ha elkezd politikai játszmákba belemenni (én ezt is elképzelhetőnek tartom), és azt mondja, hogy kaptatok egy sanszot, hat hónap után szétvertétek a saját kormányotokat, nem tudom, hogy hat hónap múlva nem lesz-e újra egy ilyen helyzet, és akkor nézzük meg, hátha van egy másik többség, egy nemzeti egységkormány stb., és akkor kezdődik a bál. Az viszont már egy bonyolultabb történet. Nem vagyok biztos, hogy az államelnök egy ilyen kalandba beleviszi az országot. Inkább azt gondolom, hogy nem. Amennyiben a koalíció vezetői képesek lesznek egy olyan miniszterelnök-jelöltet találni, akit az államfő az ő egyébként teljesen normális kritériumai szerint elfogadhatónak tart, akkor azt gondolom, hogy egy héten belül be lesz iktatva az új kormány.

Megnevezte a leendő kormány ALDE-s minisztereit Tăriceanu

2017. június 27.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a Tudose-kabinetben is megtartja négy miniszterét: Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes, Teodor Meleşcanu külügyminiszter, Toma Petcu energiaügyi miniszter, Viorel Ilie a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter marad, jelentette be kedden Călin Popescu-Tăriceanu a párt politikai tanácsának ülését követően. Tăriceanu szerint a kormánynak csütörtökön szavazhat bizalmat a parlament. 
"Volt egy rövid találkozónk az ALDE politikai tanácsában, hogy nevesítsük minisztériumok élére jelölt személyeket. Mihai Tudosét kérték fel kormányalakításra, ki kell alakítania kormányzati csapatát és csütörtökön délután szavazhat bizalmat nekik a parlament. Ez így volt normális, hogy a kormánykoalíció tagjaiként eldöntsük, hogy kikkel veszünk részt a következő kormányban" - magyarázta Tăriceanu. Tăriceanu elmondta, véleménye szerint Tudorel Toader jól végezte a munkáját és azt, hogy az ügyvivő igazságügyi miniszter megtartja-e tárcáját az új kormányban, Mihai Tudose miniszterelnök és a kormánykoalíció tagjai döntik el. "Én nyilvánosan is többször méltattam az igazságügyi minisztert tevékenységét. Azt gondolom, hogy jó munkát végzett, de azt, hogy az ügyvivő igazságügyi miniszter megtartja-e tárcáját az új kormányban, Mihai Tudose miniszterelnök és kormánykoalíció tagjai döntik el" - nyilatkozta Călin Popescu-Tăriceanu a parlamentben. Hozzátette ugyanakkor: az igazságügyi minisztert a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevesíti. (agerpres)

Johannis felkérte kormányalakításra Mihai Tudosét

2017. június 26. 
A PSD jelöltjét, Mihai Tudose ügyvivő gazdasági minisztert kérte fel kormányalakításra Klaus Johannis államfő hétfő este. Az ellenzéknek általában véve nem volt konkrét jelöltje, az egyeztetésekből az sem körvonalazódott, hogy lenne bármilyen egyezség a pártok között, mondta Johannis. 
Hangsúlyozta, a jelenlegi válság nagyon ártalmas mind a gazdaságra, mind Románia imázsára nézve, és nagyon gyorsan véget kell vetni ennek. Mielőbb szükség van az új kormányra, amely megoldja a felmerült problémákat, mondta. Johannis a nap folyamán az összes parlamenti párttal egyeztetett. 
A PSD-n kívül még a PMP nevesített kormányfőjelöltet, ők Siegfried Muresan EP-képviselőt találták volna megfelelőnek a tisztségre. 
Tudosét az ALDE is támogatja. A kinevezett kormányfőnek 10 napja van arra, hogy összeállítsa a miniszterek névsorát. A miniszterjelölteket a parlamenti szakbizottságok meghallgatják, majd a két ház együttes ülésén szavaz a kormányról. Ha megszavazzák, a kormány tagjai leteszik az esküt.

2017. június 25., vasárnap

A XV. Partiumi Néptánctalálkozó Micske, 2017. június 25.


Programtervezet:

14.00 – 15.45 A résztvevő csoportok érkezése, fogadása a Balogh Péter Művelődésiházban. Öltözködési lehetőség a Kultúrházban.
14.00 – 15.45 Színpadbejárás a és öltözés
16.00 - Népviseletek parádéja (amennyiben az időjárás engedi)
16.45 - Össztánc az összetartozás jegyében
17.00 - A találkozó ünnepélyes megnyitója
17.15 – Néptáncgála, a Központban felállított szabadtéri színpadon
21.00 - Táncház 
Zenél a Soroglya Zenekar

2017. június 18., vasárnap

Új elnököt választott a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt

2017. június 17. 
Ludovic Orban volt közlekedési minisztert választotta elnökévé szombati kongresszusán a román jobbközép ellenzék fő erejének számító Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Bukarestben tartott kongresszus küldöttei közül Orbanra több mint 3300-an szavaztak, míg az ellenjelölt Cristian Busoi ideiglenes főtitkár kevesebb mint 900 voksot kapott.
A brassói származású, 54 éves Orban szenvedélyes beszédében azt ígérte, hogy Románia legerősebb pártjává teszi a PNL-t, véget vet a kormányzó baloldallal összekacsintó álellenzékiségnek, és minden fronton közelharcot nyit azok ellen, akik ma „csúfot űznek" Romániából.
Arra buzdította a párt aktivistáit, hogy követeljék a választások előrehozását, és a választók bizalmának megnyerésével segítsék kormányra a PNL-t, nem pedig az egykori USL-hez (a Szociáldemokrata Párttal kötött politikai szövetséghez) hasonló paktumok révén.
Ludovic Orban 2104-ben is megpályázta a PNL társelnöki tisztségét, de alul maradt a küzdelemben Alina Gorghiu korábbi szóvivővel szemben, aki a párt éléről államfővé választott Klaus Iohannis támogatását élvezte. Orban a PNL első alelnöke és bukaresti főpolgármester-jelöltje volt tavaly áprilisig, amikor lemondott párttisztségeiről, mivel korrupciógyanúval bűnvádi eljárás indult ellene. A PNL elnökségét azt követően pályázta meg, hogy a bíróság első fokon felmentette.
A PNL-t a tavaly decemberi parlamenti választások óta ideiglenes elnökség vezette, miután Alina Gorghiu lemondott a pártelnökségről a reméltnél lényegesen gyengébb, húszszázalékos választási eredmény miatt.
A mostani PNL két ellenzéki erő - a liberálisok és a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) - összefogásából jött létre 2014-ben, a szociáldemokrata Ponta-kabinet kormányzása idején. A két párt közben hivatalosan is egyesült: az új jobbközép párt a több mint 140 éves történelmi PNL nevét és a PDL európai néppárti tagságát tartotta meg.
[Forrás: MTI]