2017. augusztus 31., csütörtök

Tiszacsegén jártunk.

A nyári időszak további partner kereséssel telt el. Igy újra eljutottunk a Hajdu-Bihar megyébe is, amelynek vezetősége  Kolozs megyével kötött együttműködési szerződést.
Tiszacsegeiek már több éve átjárnak a Kolozs megyébe levő Magyargorbóra illetve a községhez tartozó Türébe és Vistába.is, ahol sok baráti kapcsolat alakult ki, miután több közös rendezvényt sikerült megszervezni.
Tiszacsege is fürdőváros ahol négy medencés termálfürdő működik és a Hortobágy és a  Hajdu-Bihar megye legnyugatibb  helysége.
Lakói igencsak vegyes és az itt működő gazdasági egységeiben valamint a szomszédos városok igy Tiszafüred és Balmazújváros gazdasági egységeibe is eljárnak dolgozni, de vannak Debrecenbe tevékenykedők is.
Mivel a tiszacsegei oldalági vasútvonalon már nem közlekednek vonatok az utazóközönséget autobuszokkal szállitják, Ezek menterendje nagyjából a Debrecen - Tiszafüred - Füzesabony vonalon közlekedő "Hortobágyi gyors" illetve a Polgáron áthaladó M3-as menetrendszerinti járataihoz igazítják. Naponta többirányba is indul autóbusz járat és kétóránként van busz az egyeki állomáshoz.
Ennek ellenére inkább "zsákhelység"-nek számít annak ellenére, hogy a Tiszán át a "Jani"-ra keresztelt komppal átlehet menni a szemközti faluba Ároktőre és még 100 személyes kiránduló hajó valamint kikötője is van a városba.
Apropó a "Jani" a nevét azért kapta mert az idei jégzajlás elszakitotta a tartóköteleit és magával ragadta, miközben a komp vezetője a Jani a kompon rekedt és helikopterrel kellett kimenteni.
A komp nem szenvedett nagyobb károkat igy nem is sülyedt el,. A jégzajlás után visszavontatták s miután a szükséges  javitásokat elvégezték a vizreengedéskor a vezetője nevére keresztelték.
Tiszacsegén több vendéglátó egység is működik és több kereskedelmi egység is, de cukrászdája már nagyon rég nem működött.  Ez egy olyan hiányosságnak tünt amit illet megoldani.
Több kisebb nagyobb próbálkozás is volt mint a kát fagyizó de a cukrászda az váratot magára. Egyik alkalommal a soför, aki elvitt Kolozsvárról nagyon furcsálotta, hogy egy városnak miért nincs cukrászdája mikor más hasonló helyzetű városban ez természetesnek tünt...
Nos ezt a hiányosságot sikerült egy nagyon kedves szakmabelinek megoldania és a főtérnek számító tér és a Fő utca keresztezésében megnyitotta a képen látható cukrészdát.
Az izlésesen elrendezett bútorok és a hűtővitrinek mellett még egy pár asztalt és székeket is kihelyezett a cukrászda elé, ahol a vásárlók helyben is elfogyaszthatták a süteményt, miközben esetleg cigizhetek is...
A nagyszámú cukrásztermékek és sütemények mellett egy külön vitrinben tiznél is több szines és jéghideg termékek találhatók, a fagyizók nagy örömére.
"Régen nem ittam volt ilyen jó kávét"-  mondta volt a soför barátom, amikor a délután csendjében,  a szabad levegőn, a fehér asztal mellett űlve, szürcsölte a finom "feketét".
Másnap már otthonosan mondta menjünk a "Renibe",. Mivel nem értettem meg azonnal megint megismételte s igy eszembe jutott, hogy egy nappal látta hogy a cukrászda a "Reni" névre hallgat. Amikor másnap elmeséltem a cukrászda tulajdonosnőjének a Kovácsné Renátának az esetet nagyot nevetett és megköszönte a román kollégának, hogy emlékezett a névre.
Másnap reggel még gazdagabb választék állt a hűtővitrinekben s ahogy menet közben megszámoltam, húsznál is több sütemény sorakozott, katonás rendben, a teli polcokon.
Na és az árakról is szóljunk egy pár szót. Az árakra is a barátom hivta fel a figyelmem, hiszen egy nappal hamarább betértünk több tiszafüredi cukrászdába és nagyon gyorsan ki is jöttünk, hiszen a kellemetlen fertőtlenitőszer szaga hamar elzavart onnan. A sütemények gyatra minősége mellett az ára az itteniek duplája volt igencsak elbátoritalanított az ottani fogyasztást illetően. Hiába nagyobb város Tiszafüred a cukrászdai felhozatal nem az erőssége. A "Reni" cukrászda tulajdonosától igencsak tanulhatnának.
Amig ott hosszabb ideig vártuk hogy kiszolgáljanak, addig a "Reni"-be pillanatok alatt megtörtént az elegáns és pedáns kiszolgálás, miközben szinte mindekihez volt van egy-két szava a Renétának a vásárlók felé.
Biztos sokat kellett befektetnie, de szerintünk megérdemli a dicséretet, mert látszik, hogy Renáta nem csak "kiszolgál", hanem szereti is azt, amit csinál és nagyon is jól csinálja. Biztosak lehetünk, hogy a "Reni" rövíd időn belül a város egyik vonzó ereje lesz. A fiatalok nemsokára élvezettel fognak itt elidőzni.
Igaz a Renáta ugyan nem helyi munkaerő,de a csegeiek reménységévé léphet elő, hiszen megnyerő modora és előzékenysége sokaknak lehet a példaképe. Persze, hogy ha esetleg van vagy lesz irigye csak Őt kell megerősítse és mi biztosak vagyunk tudásával megoldja a felmerülő hibát vagy hiányosságot kijavítja.
Köszönjük Renáta! További sikereket kivánunk!



Nyugdíjasszövetkezet: el kell érnie a minimálbért a fizetéseknek

MTI 2017.08.31., 
A nyugdíjasszövetkezetekben munkát vállaló nyugdíjasok fizetésének a munka törvénykönyve alapján el kell érnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum időarányos részét, ugyanakkor esetükben nincs bérplafon – mondta Kováts Balázs, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet ügyvezetője az MTI-nek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben a foglalkoztatási formában csak öregségi nyugdíjasok, köztük a 40 éves szolgálati viszonyt követően nyugdíjba vonult női munkavállalók vehetnek részt, korengedményes nyugdíjasok nem.
Kováts Balázs szerint a kiskereskedelmi és a gyorséttermi láncoknál, a beszállító cégeknél és az egészségügyi szektorban nagy a munkaerőhiány, ezért vélhetően a nyugdíjasok ezeken a területeken tudnak majd könnyen elhelyezkedni.
A jelentkezésről elmondta, hogy az érdeklődők a szövetkezet honlapján (www.szomszedok.eu) olvashatnak további információkat, valamint itt regisztrálhatnak. Ezt követően a szövetkezet munkatársa veszi majd fel a jelentkezővel a kapcsolatot.
Kováts Balázs közölte: a szövetkezet egy konzorciumi formában működő országos lefedettségű hálózat, amely négy tájegység alapján Északi és Déli Szomszédok, Keleti Szomszédok, valamint Pesti Szomszédok elnevezésű szövetkezetekre osztható. A Pest megyei szervezet kivételével – ahol még nem fejeződött be az engedélyeztetési folyamat a cégbíróságon – az északi és a déli szervezetnél már elkezdődött a nyugdíjasok foglalkoztatása, míg a Keleti Szomszédoknál jövő héten állhatnak munkába az idősek.
A Déli Szomszédoknál eddig 500-an, az északinál pedig mintegy 80-an érdeklődtek a lehetséges állásokról. Kováts Balázs kiemelte: a nyugdíjas szövetkezet olyan új foglalkoztatási forma, amire az iparnak és a gazdaságnak is szüksége van.
A nyugdíjasszövetkezetekről szóló jogszabály szerint a nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. A munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. Az atipikus és laza foglalkoztatási forma alkalmazására várhatóan elsősorban a kereskedelemben vagy a vendéglátásban lesz igény.

2017. augusztus 29., kedd

Lázban égnek a kurdok: egy hónap múlva saját államukról szavaznak

MAJLÁTH RONALD 2017. augusztus 29., 
Több tízezer kurd vonult utcára a hétvégén a németországi Kölnben, hogy támogatásukról biztosítsák a Kurd Regionális Kormányt (KRG) a szeptember 25-én tartandó függetlenségi referendumon. A rendezvényen felolvasták Maszúd Barzani, a kurd autonóm területek elnökének levelét is, aki arra kérte a több mint egymillió fős európai diaszpóra tagjait, szavazzanak a függetlenségre, hogy ezzel véget érjen a kurdok elnyomása. Ezzel egyidejűleg az iraki Kurdisztánban is óriási a készülődés annak ellenére, hogy korántsem biztos a siker.
Az első világháború idején a britek ígéretet tettek egy önálló kurd állam megteremtésére, a térség felosztásakor azonban ez mégsem jött létre. Így a ma már több mint 30 milliós kurd népesség döntő többsége négy országban, Törökországban, Iránban, Szíriában és Irakban él, kisebbségben, bár utóbbi országban hivatalosan működő kormányuk is van 1992 óta. Sőt, Irak 2003-as amerikai inváziója után nem sokkal kikiáltották a Kurd Autonóm Régiót, ami saját parlamenttel és haderővel bír, az Iszlám Állam (IÁ) ellen is sikerrel vették fel a harcot az elmúlt években. A bagdadi központi kormánnyal való együttműködésük azonban korántsem alakult jól: az iraki alkotmány értelmében a kurdok ugyan 17 százalékban részesednének a központi költségvetésbe befolyt pénzekből, ezt azonban 2014 óta nem kapják meg, mivel beüzemelték az iraki kormányzattól független kőolajvezetéket Törökország felé. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a kurdok ugyanebben az évben bevonultak a vitatott hovatartozású kirkuki régióba, amely hatalmas kőolajkészleteket rejt. És bár Maszúd Barzani Kurdisztáni Demokrata Pártja eredetileg szövetségi státuszt akart Kurdisztánnak Irakon belül, a kurd hadsereg, vagyis a pesmergák IÁ felett aratott győzelmei nyomán most már a teljes függetlenség mellett tört lándzsát. Mivel a kurdok jóval nagyobb területet ellenőriznek, mint ameddig Kurdisztán határai terjednek, egy győztes referendummal különösen előnyös pozícióból tárgyalhatnának Bagdaddal a leendő országhatárokról.
Habár a referendum nem kötelező erejű, a térség országai élesen ellenzik Erbíl lépését. Túl azon, hogy Bagdad teljes mértékben ellenzi a népszavazást, a török külügyminisztérium júniusban „rettenetes hibának” nevezte a kurd népszavazást, Ankara szerint a lépés nem válik sem a kurd autonóm terület, sem Irak hasznára, továbbá a népszavazás olyan negatív következményeket szül, amelyek növelni fogják a régió bizonytalanságát. Az iráni külügy is jelezte, hogy Kurdisztán Irakhoz tartozik, az iraki alkotmányon kívül meghozott döntések pedig csak újabb problémákhoz vezetnének a térségben. De a nagyhatalmak sem lelkesednek Erbíl lépéséért. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter augusztus közepén a függetlenségi népszavazás elhalasztását kérte, Moszkva pedig jelezte: az iraki állam egységét és területi integritását támogatják, amelyben feltétel nélkül tiszteletben tartják az összes etnikai és vallási csoport jogait.
A kurdisztáni referendum az IÁ elleni harcot is érinti. Így vasárnap Kirkuk kormányzóság vezetője elmondta: értesülései szerint a Tall-Áfárnál aratott győzelem után az iraki erők valószínűleg nem (a Kurdisztánnal határos) Havijja városát és környékét fogják felszabadítani, ami „bűncselekmény” az itt élő lakossággal szemben. Kurdisztánban egyébként a magyar honvédség Iraki Kiképzésbiztosító Kontingense is jelen van, ami partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-ig. Így a referendum végkimenetele – amelyen szinte bizonyosan óriási többségben lesznek az igen szavazatok – nem csak a kurd nép jövőjét, hanem az egész térség biztonságát befolyásolja.

Ilyet még nem láttunk - ez lehet az évtized természeti katasztrófája?

2017. augusztus 28., Privátbankár.hu, MTI
Texas állam 62 megyéjét nyilvánították katasztrófa sújtotta területnek a hurrikán miatt.
Derékig érő árvízben gázol egy férfi a texasi Houston külvárosában 2017. augusztus 27-én, miután a heves esőzéssel kísért Harvey hurrikán végigsöpört a texasi partvidéken. Forrás: MTI/EPA/Michael Wyke
Amerikában azóta viharrá „szelídült” a Harvey hurrikán, amely elsősorban Texasban tombolta ki magát. A meteorológusok szerint ráadásul további komoly esőzéseket hozhat, így a mentőalakulatoknak esélye sincs fellélegezni az állam 62 megyéjében, ahol szombaton és vasárnap mintegy 75-80 centiméter csapadék hullott, az is elsősorban Houstonra. Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városának számító Houston utcáin vasárnap estére mellkasig-vállig ért a víz, és bár a vihar délután mintegy 150 kilométernyire északra vonult, körívet leírva lassan visszatért a város fölé.
Greg Abbott kormányzó elmondása szerint a Nemzeti Gárda további 3000 tagját "vetették be" a mentési munkálatokba, Houstonban 60 csónak és 20 helikopter segíti a mentést, az államban pedig háromszázezer embernél nincs áramszolgáltatás. A szövetségi Katasztrófaelhárító Hivatal (FEMA) Fort Worthban rendezte be központi elosztó segélytáborát, ahonnan mintegy félmillió palack ásványvizet, háromszázezer adag előre elkészített élelmiszercsomagot, továbbá generátorokat szállítanak majd a katasztrófa sújtotta vidékekre. A boltokat már péntek este kifosztották az ott lakók. Az esőzés mellett - annak következtében is - megállíthatatlanul és gyorsan áradnak a folyók Texas déli és keleti vidékein.

Lassan eltűnnek a németek saját hazájukból – Merkel semmit nem bánt meg

Káncz Csaba, 2017. augusztus 28., Privátbankár.hu
Drámai gyorsasággal alakul át Németország etnikai térképe a ’Willkommenskultur’ keltette áradat következtében. Különösen a nagyvárosokban és a fiatalok között szorul vissza gyorsan a német etnikum részaránya. A közel-keleti etnikumok látványos megerősödésének határozott politikai, nemzetbiztonsági és bűnüldözési következményei vannak.
Merkel kancellár tegnap bejelentette, hogy semmit nem bánt meg a 2015-ös határnyitásából. Mint ismeretes, ennek hatására milliós nagyságrendű, teljesen tisztázatlan politikai és egészségügyi hátterű, többnyire iskolázatlan tömeg áramlott be az országába. Nos, a befolyásos ’Die Welt’ napilap a múlt héten elképesztő statisztikákat közölt Németország etnikai arányainak eltolódásáról.
A gyerekek negyven százaléka migráns hátterű
A 82 milliós Németország összlakosságának 23 százaléka a tavalyi adatok szerint már „migráns hátterű”. De míg a 65 éven felüliek között ez az arány csupán 10 százalék, addig a 6 évnél fiatalabbak között már 38 százalék! Míg az 50-54 éves korosztályban még 5.8 millió német etnikumút találunk, addig a 20-24 éves korosztályban már csak 3.2 milliót! A migrációs háttérrel nem rendelkező német etnikumúak száma 2011 óta 65,4 millióról 63,8 millióra csökkent.
A változások még drámaibbak, ha a német nagyvárosokat vesszük szemügyre. Frankfurtban már a lakosság 51 százaláka "migráns hátterű", Brémában ez az arány 31 százalék, Hessenben 30 százalék. A változások brutális erejét mutatja, hogy Frankfurtban a 15 év alattiaknak már 69 százaléka tartozik ebbe a csoportba, Brémában a hat évnél fiatalabbak 53 százaléka.
Ugrásszerű növekedés Afrikából
Németország egészét tekintve a hat év alattiak 38 százaléka már nem német etnikumú. A 18,6 millió "migráns hátterű" fele német állampolgár. 3,2 millió a keleti területekről "visszatért német"; 6,6 millió EU-polgár, közülük 4 millió a 2004 óta csatlakozott államokból. További 2 millió más európai országból (Oroszországot és Törökországot kivéve), 2,8 millió törökországi eredetű, 1,3 millió közel- vagy közép-keleti, 744 ezer afrikai (utóbbinál 46 százalékos növekedés 2011 óta), 231 ezer afgán, 94 ezer pakisztáni.
Mindennek tetejébe a befogadóközpontokban élő menekültek még csak nem is szerepelnek a statisztikában. Ráadásul a rendőrség jelenleg 280 ezer személyt köröz az országban, akik vagy illegálisan utaztak be az országba, vagy ’alámerülve’ kivonták magukat a kiutasítás alól.
Politikai, bűnüldözési következmények
Az etnikai arányok drámai eltolódásának már kézzelfogható politikai következményei vannak. Merkel kancellár egy hete szólította fel Erdogan török elnököt, hogy ne avatkozzon be a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásba és ne mondja meg a Németországban élő törököknek, hogy kire szavazzanak. Erdogan ugyanis arra szólította a Németországban élő törököket, hogy a választáson ne szavazzanak olyan pártra, amely "Törökország ellensége". A török elnök név szerint említette a Kereszténydemokrata Uniót (CDU), amelynek Angela Merkel német kancellár az elnöke, továbbá a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) és a Zöldeket. Korábban már beszámoltunk róla, hogy Erdogan elnök a három milliós török kisebbséggel rendelkező Németországban már a török imámokat használja fel hírszerzésre.
A nagyvárosok szervezett bűnözői hálózataiban eközben egyre dominánsabb szerepet játszanak az arab klánok. A rendőri jelentések azt állapítják meg, hogy különösen Berlinben és Brémában arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek fölött szerezték meg az uralmat.
Ezek a klánok az elmúlt időszakban megkezdték a enekültszállásokon fiatal és erős felépítésű arabok beszervezését a bűnbandákba. Az új tagok feladata a piszkos munka elvégzése, így többek között a betörések, a drogkereskedelem és a konkurensek összeverése. Az 1970-es években, főként libanoni bevándorlókból összeállt klánok számára a mostani menekültek nagyszerű utánpótlást biztosítanak, mivel még a hatóságok sem ismerik őket.
Országosan napjainkra már a nagyvárosok ezen kerületei tartoznak a no-go körzetekhez: Berlin-Neukölln, Bremerhaven-Lehe/Bremen-Huchting, Köln-Chorweiler, Dortmund-Nordstadt, Duisburg-Marxloh, Essen-Altenessen, Hamburg-Eidelstedt, Kaiserslautern-Asternweg, Mannheim-Neckarstadt West és Pforzheim-Oststadt.

Rakétát lőtt ki Észak-Korea, Japán felett ment el. Megdöbbentően gyors riadóláncon értesítették a japánokat az észak-koreai rakétáról

2017. augusztus 29. 
Három perccel azután, hogy az észak-koreai főváros közeléből kilőtték a rakétát ma éjjel, a miniszterelnök már tudott róla és egy perccel később már kiküldték az Észak-Japánban élő lakosság mobiltelefonjaira a figyelmeztető jelzést - számol be a megdöbbentően gyors riadólánc működéséről a Reuters.
Magyar idő szerint éjfél előtt jártunk két perccel, de japán idő szerint már kora reggel volt, 5:58-kor észlelte a japán légvédelem az észak-koreai rezsim újabb rakétaindítását. Ezt követően három perccel már Abe Shinzó japán miniszterelnök tudott a fejleményről és azonnal elrendelte az illetékesek összejövetelét, illetve az információk elemzését. Ennek hatására egy perccel később, azaz a rakétaindítás után 4 perccel, helyi idő szerint reggel 6:02-kor elrendelték az ún. J-riadót, amelynek nyomán az országos figyelmeztető rendszer kiküldte az észak-japán lakosságnak a mobiltelefonjára a riadójelzést. Ennek tartalma ez volt:
"Rakétaindítás. Rakétaindítás. A jelek szerint Észak-Korea rakétát lőtt ki. Meneküljön biztonságos épületbe, vagy a metróba."
Ezzel párhuzamosan a tv-társaságoknak is kiküldték a riadót, amelyek azonnal elkezdték a tv-képernyők alsó sávjában megjeleníteni az üzenetet, így aki nem hitt először a mobiljának, az a tv-képernyőn keresztül is szembesülhetett a helyzettel.
Néhány percre rá, 6:06-kor be is lépett a japán légtérbe a 12 ezer km/órával száguldó rakéta és 6:07-kor repült át az 5,5 millió ember által lakott északi Hokkaido sziget felett 550 km-es magasságban. Eddigre már sok városban megszólaltak a légvédelmi szirénák, amelyek szintén figyelmeztették a biztonságos helyre menekülésre a lakosságot és számos vonatot is leállítottak elővigyázatossági okokból.
Aztán 14 perccel a kilövés után, azaz 6:12-kor a rakéta becsapódott a tengerbe, közel 1200 km-re Hokkaido keleti partjaitól. Ezt követően 2 perccel az országos figyelmeztető rendszer kiküldte az újabb sms-t, ami ezúttal már nyugtató tartalmú volt: a rakéta becsapódásáról tájékoztatta a kora reggeli eseménytől megrémült emberek tömegeit.

Még mindig a PSD a legnépszerűbb párt, az RMDSZ bejutna a parlamentbe

2017. augusztus 29., Beatrix, Erna napja
Továbbra is a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezeti a népszerűségi listákat: az Avangarde közvélemény-kutató intézet szerint a szociáldemokratákra a polgárok 46 százaléka szavazna, ha most vasárnap tartanák a parlamenti választást.
A PSD-hez közel álló intézet Adevărul napilap által hétfőn ismertetett felmérése szerint a második helyen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll, amelyre a válaszadók 25 százaléka voksolna. A harmadik a PSD koalíciós partnere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 7 százalékkal, amelyet a tavaly alakult, és a parlamentbe a decemberi választáson először bekerült Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) követ 6 százalékkal.
Bejutna még a parlamentbe az RMDSZ, amely 5 százalékon áll, Traian Băsescu volt államfő pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) azonban csupán 4 százalékot kapna, így nem tudná elérni a törvényhozási küszöböt. A kormánytagok kapcsán a válaszadók 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jó véleménnyel van Mihai Tudose miniszterelnökről. Őt némi meglepetésre Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter követi, akiről a megkérdezettek 47 százalékának jó a véleménye. 
A következő Teodor Meleşcanu külügyminiszter (45 százalék) és Sevil Shhaideh közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes (38 százaalék). A politikusok közül ugyanakkor még mindig Klaus Johannis államfő a legnépszerűbb, akiről a válaszadók 54 százaléka van jó véleménnyel. A legnépszerűbb közszereplő ugyanakkor Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős államtitkár, akiről a megkérdezettek 82 százalékának jó a véleménye. A felmérés augusztus 11. és 23. között készült 710 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3,8 százalékos.
[Forrás: adevarul.ro]

Merkel beleártja magát a lengyel belügyekbe

2017. augusztus 29., Beatrix, Erna napja
Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kancellár kedden Berlinben.
Hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Berlin „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal majd szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.
Németország továbbra is jó kapcsolatot akar Lengyelországgal, de nem teheti meg, hogy „a béke kedvéért befogja a száját és nem mond semmit”. Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, „már nem az Európai Unió lenne” – mondta Angela Merkel.
[Forrás: MTI]

Igor Dodon szerint sincs semmi ünnepelni való a „nagy egyesülés” centenáriumán

2017. augusztus 28. 
Igor Dodon moldovai elnök szerint a Moldovai Köztársaság unionistái különböző provokációkkal fognak előállni 2018-ban, a nagy egyesülés centenáriuma alkalmából. Dodon azt állítja, hogy az unionisták destabilizálni akarják az országot. Szerinte ugyanis ünneplésre semmi ok: Besszarábiát valójában annektálták, és az úgynevezett egyesülés a lakosság akarata ellenére következett be.
„Nem volt semmiféle egyesülés”, jelentette ki Dodon az NTV televízió egyik vasárnapi adásában. 
„1918-ban erőszakkal annektálták az országot, egy maroknyi áruló kezdeményezésére. Egy részüket halálosan megfenyegették, és ezért szavaztak anélkül, hogy megkérdezték volna az akkori moldovai lakosságot”.
A moldovai elnök szerint Besszarábia Románia általi annektálása „nemzetközi szinten elismert dolog, több állam is elismeri azt. A jövő évi akciók célja a Moldovai Köztársaság destabilizálása”, hangsúlyozta Dodon. 
Nem lesz egyszerű, de meggyőződésem, hogy túllépünk ezeken a provokációkon. Semmi esélyük sincs.”
Az elnök megjegyezte, hogy egy történész elmondása szerint Ștefan cel Mare (III. István) moldovai fejedelemnek Bukarestben nincs egyetlen emlékműve sem, ezért hajlandó egyet ajándékozni a román fővárosnak.
[Forrás: adevarul.ro]

2017. augusztus 28., hétfő

Átláthatóság és annak hiánya Kolozs megye településeinek honlapjain

9 magyarajkú vezetője van Kolozs megyében, de a települések közül csak 3 rendelkezik átlátható, pontos és releváns információkat nyújtó honlappal. 
Az 544/2001 történy 5. cikkelye értelmében minden település köteles nyilvánosságra hozni: 
-az önkormányzati képviselők listáját, a 2016/2017-es vagyon és érdeknyilatkozatokat,
-a 2016/2017-es költségvetéseket,
- a 2016/2017-es tanácsi határozatokat!!!
Kolozs megyében 9 községet kormányoz magyar polgármester. Ezen települések többsége rendelkezik saját honlappal, kivételt képez Körsöfő, a településről csak egy országos információs portálon érhetők el korlátozott információk. 
A többi település kétnyelvű honlappal bír, kivéve Tordaszentlászlót, ahol nem működik a magyar opció, illetve Szentlászlón és Búzán, ahol nincs is ilyen opció. 
Tordaszentmihály, Várfalva, valamint Bálványosváralja járnak elől a jó példával, náluk szinte minden szükséges adat elérhető és átlátható. 
A többi település pedig nagyon lemaradva következik. Búza, Szék és Körösfő szinte semmilyen használható adatot nem közöl, a polgármester és tanácsosok nevein kívül, valamivel jobb a helyzet Kalotaszentkirály és Tordaszentlászló honlapjaival, de ott is rengeteg információ hiányzik. 
A grafikonokon jól látható, hogy a költségvetést teszik közzé legkevésbé, ezt követik a tanácshatározatok és a vagyonnyilatkozatok. 
Fontos megjegyezni, hogy a közérdekű adatok többsége, csak román nyelven elérhető, bár lehetőség lenne magyarul is közzétenni. 
Látható, hogy bár 2017-ben elvárható lenne, hogy a települések minden fontos információt online is nyilvánosságra hozzanak, a Kolozs megyei településeknek van mit behozniuk. 
Az már mellékes, hogy a fenti honlapok többsége, tisztelet a kivételnek, esztétikailag eléggé primitív.
Szerk.megj.
Való igaz, hogy a többségi vezetésekhez hasonlóan a magyarajkú vezetők sem igen "igyekeznek" az 544-es törvény 5. cikkelyét betartani.
Többször jelezték nekünk is úgy külhoniak, mint külföldi befektetők, hogy nem értik miért nem kapnak elegendő információt a magyarlakta településekről, azok vezetőiről...
Sok esetben ez is elbátortalanítja az esetleges befektetőket. Köszönet Kolozsvár néppárti vezetőjének, hogy egy kicsit meglengette- legalábba facebook-on - ezen hiányosságunkat.

2017. augusztus 26., szombat

Vlagyimir Putyin Budapestre látogat

2017. augusztus 25. 
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására augusztus 28-án Budapestre, a cselgáncs-világbajnokság megnyitójára látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az orosz elnök egy éven belül másodszor látogat el a magyar fővárosba.
Bár az augusztus 28-i elnöki vizit csak pár óráig fog tartani, Putyin a budapesti reptérről egyből tárgyalni indul Orbán Viktorral. Az aktuális világpolitikai témák közül Szíria, az Egyesült Államok és Ukrajna dominál majd, közös sajtótájékoztatóra nem kerül sor. Ezt követően Putyin a cselgáncs-világbajnokság megnyitóján vesz részt, ahova a Nemzetközi Judo Szövetség vezetője hívta meg még júniusban.
Putyin utoljára fél éve, február 2-án járt Budapesten. Ekkor gazdasági, energetikai és kulturális kérdésekről tárgyalt Orbán Viktorral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Bejelentették, hogy már idén megkezdődhetnek a paksi bővítés terepmunkái, jövőre pedig akár a tényleges építkezés is megindulhat. Putyin megbízható partnernek nevezte Magyarországot, amely szerinte egy stabil, fizetőképes tranzitországgá vált az elmúlt évek alatt.
[MTI]

2017. augusztus 25., péntek

Széken bedőltek a prefektúrának: elutasították a magyar nyelvű adatigénylést

Kiss Előd-Gergely • 2017. augusztus 24.,
A 94 százalékban magyarok lakta Szék polgármestere szerint tévedésből utasították el a Magyar Polgári Párt (MPP) magyar nyelvű adatigénylését arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint román a hivatalos nyelv. Csoma Botond jogász-politikus úgy véli, előfordulhat, hogy az elöljáró és a jegyző sem ismeri a törvényt. 
Egyszerű figyelmetlenséggel indokolja Sallai János, a Kolozs megyei Szék község polgármestere, hogy azért utasították vissza a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetének közérdekű adatigénylését, mivel az magyar nyelven volt megfogalmazva. Az ügyre lapunk egyik olvasója hívta fel a figyelmünket. A történet azzal kezdődött, hogy az MPP helyi vezetői adatigénylésben kérték, olvashassák át a legutóbbi tanácsülésen készült jegyzőkönyvet, amelyben egy korábbi kérésük elutasítását tartalmazó határozat is szerepelt. (Az alakulat helyi szervezete székhelyként használható irodahelyiséget igényelt).
Az igénylők arra lettek volna kíváncsiak, milyen indokkal utasították el kérésüket. Miután az elutasítást rögzítő jegyzőkönyvet nem mutatták meg a polgári párt három önkormányzati képviselőjének sem, kénytelenek voltak közérdekű adatigénylést benyújtani. 
Az MPP-s tanácsosok magyar nyelvű adatigényléssel fordultak a – 2011-es népszámlálási adatok szerint 94 százalékban magyarok lakta, 2500 lelkes – település polgármesteri hivatalához, a rövid válasz azonban mindössze azt tartalmazta, hogy a román alaptörvény értelmében kérésüket az állam „hivatalos nyelvén”, románul kell benyújtaniuk. 
A hivatalos válasz ráadásul tele van hibákkal: a polgármester és az Ágoston Anna jegyző által aláírt szöveg például a „2003-ban kiadott 1-es számú alkotmányra” („conform CONSTITUTIEI NR.1/2003”) hivatkozik, amikor a román nyelvű kérés benyújtására utal – olvasónk lapunknak el is küldte a hivatalos dokumentumról készült fényképet. 
Nem figyelt oda, amikor aláírta a dokumentumot Sallai János, a Magyar Örökség díjas település polgármestere szerdán a Krónikának úgy fogalmazott: egyszerű tévedésről van szó, adminisztrációs mulasztás történt. 
Az elöljáró elismerte, hogy ő is hibázott, elmondása szerint nem figyelt oda, amikor aláírta a dokumentumot, és azzal is egyetértett, hogy a szöveg „nem volt jól megfogalmazva”. Rámutatott: azt kellett volna válaszolniuk, hogy románul is küldjék el az adatigénylést. „Tudjuk jól, hogy Romániában nem lehet csak magyarul vagy csak románul (azokon a településeken, ahol a magyar közösség számbeli aránya miatt a törvény előírja az anyanyelvhasználati jogot) kérést benyújtani” – magyarázta. Sallai ugyanakkor arról is beszámolt: amikor megkapták a kérést, a jegyző rákérdezett a prefektúránál, hogy ilyenkor mi az eljárás, a kormányhivatal illetékesei pedig arra utasították: írja meg válaszként, hogy a román a hivatalos nyelv, és csak így fogadhatják el a dokumentumot. 
Lapunknak leszögezte: az MPP helyi vezetői természetesen román és magyar nyelven is megkapják a kért jegyzőkönyvet – „ahogy azt a törvény előírja” –, de időre van szükségük annak lefordításához. Rámutatott: a tanácsülések jegyzőkönyve román nyelven rendelkezésre áll, ezt bármikor kiadják, de ahhoz, hogy magyarul is elérhető legyen, hivatalosan le kell fordíttatni. Ez időbe telik, a szakkifejezések miatt nehéz a fordítás, de ahogy készen van, kiadjuk” – tette hozzá a hetedik mandátumát taposó elöljáró. 
Szerinte az önkormányzat már szerződést kötött egy hivatalos fordítóirodával, ennek nyomán „rövid időn belül” a község honlapján is elérhetőek lesznek magyar nyelven a hivatalos dokumentumok. Kérdésünkre, van-e esély arra, hogy az MPP helyi szervezete megkapja a kért irodahelyiséget, Sallai János úgy fogalmazott: amint az önkormányzat szert tesz egy erre a célra alkalmas helyiségre, „előbb-utóbb ez a kérdés is megoldódik”. 
„Akadnak rosszindulatú törvényértelmezések” Úgy tűnik azonban, hogy Sallai János, illetve a széki polgármesteri hivatal jegyzője nem ismeri pontosan a jogszabályokat. Csoma Botond Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője – aki jogász végzettsége, valamint kolozsvári önkormányzati képviselőként folytatott korábbi tevékenysége révén széles körű tapasztalatra tett szert a közigazgatási ügyintézésben – ugyanis a Krónikának leszögezte: a közigazgatási törvény előírja, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, az önkormányzathoz magyarul benyújtott kérésre magyarul kell válaszolni. 
A politikus úgy fogalmazott: ennek ellenére akadnak „rosszindulatú törvényértelmezések”, amely alapján a hivatalnokok kérik a benyújtott igénylés román fordítását. 
Csoma Botond arra is felhívta a figyelmet: "ha igaz, hogy a széki jegyző a Kolozs megyei prefektúrától kért útmutatást, akkor rosszindulatú vagy inkompetens, ugyanis a válaszadás teljes mértékben az ő hatásköre. 
A képviselő szerint ennek a lépésnek egyáltalán nem volt értelme. A kérésre válaszolhatott volna egyszerűen magyarul a jegyző. 
Vélhetően nem ismerte a törvényeket, ezért fordult a prefektusi hivatalhoz. Az viszont valóban előfordulhat, hogy egy polgármester anélkül aláír valamit, amit a jegyző az orra alá dug, hogy előzőleg elolvasta volna” – magyarázta lapunknak Csoma Botond.
..//..

2017. augusztus 24., csütörtök

Emlékeztünk 300 éven keresztül! Háromszáz éve esett áldozatul a tatár pusztításnak a Kolozs megyei Szék település

http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=21207
2017. augusztus 24.
Augusztus 24-én, Birtalan napkor, három istentisztelet keretében emlékezik meg azokról, akik elestek, illetve köszönik meg Istennek, hogy azok, akik életben maradtak, emlékezhetnek az Ő kegyelmére.
A 300 éve történt eseményre való emlékezésen a székiek megtöltötték a református templomot, a délelőtti istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét.
1717-ben a pusztítás fő színhelye a templom és környéke volt főleg, ugyanis a tatárok itt ütöttek rajta az imádkozó tömegen. A tatárok felgyújtották az egész várost és rengeteg embert legyilkoltak, valamint megközelítőleg 700 lakost rabságba ejtettek és elhurcoltak. 
A fogságba esettek közül aztán csak nagyon kevesen szabadultak meg, és azok közül is akik megmenekültek a nagy része a lakosoknak az akkor pusztító pestis áldozatává vált. Így történhetett aztán meg, hogy 1717-ben Széken alig maradt 100 lakos életben. A Széket ekkor ért szerencsétlenségre addig még soha nem volt példa, ezért a székiek megfogadták, hogy erre a napra mindig megemlékeznek augusztus 24-én, a tatárok Székre való betörésének napján. 
A székiek azóta minden évben ezen a napon háromszori istentisztelettel emlékeznek meg erről a napról. 
[Forrás: Erdélyi Református Egyházkerület, szek-sic.ro]

Augusztus 24, Bertalan napi ünnepségen hallottuk

Kányádi Sándor: Fekete-piros
Fekete-piros csütörtök
és vasárnap délután
- amikor kimenős a lány -,
fekete-piros fekete
táncot jár
a járda szöglete.
Akár a kéz, ha ökölbe kékül.
Zeneszó, énekszó nélkül.
Egy pár lány, két pár lány
fekete-piros fekete
táncot jár.
Kolozsvári telefonház,
száz az ablak, egyen sincs rács,
ki-bejár a világ rajta,
de azt senki sem láthatja.
Egy pár lány, két pár lány
fekete-piros fekete
táncot jár.
A magnó surrog így,
amikor hangtalan másol.
Sír a csizma, sír
a szédítő tánctól:
tatár öröm, magyar bánat,
megszöktették a rózsámat.
Ha megnyerte, hadd vigye!
Fekete-piros, fekete
táncot jár
a járda szöglete.
Mintha tutajon, billegőn,
járnák süllyedő háztetőn,
alámerülő szigeten,
úszó koporsófödelen.
Fejük fölött neon-ág,
csupa világ a világ!
Ecet ég a lámpában,
ecet ég a lám-pá-ban.
Anyám, anyám, édesanyám,
gondot mért nem viselsz reám.
Föl-föllobban
egy-egy dallam,
- amit talán csak én
a botfülű hallhatok,
akiben kézzel-lábbal
mutogatnak a dallamok, -
föl-föllobban
egy-egy dallam,
s mint a gyertya a huzatban
kialszik.
Szamos partján mandulafa
virágzik;
fekete-piros, fekete
táncot jár
a járda szöglete.
Körbe-körbe
majd pörögve
majd verődve
le a földre
föl az égre
szembenézve
sose félre:
egy pár lány, két pár lány
fekete-piros fekete
táncot kár.
Honnan járják, honnan hozták,
honnan e mozdulat-ország?
Szétlőtt várak piacáról,
csűrföldjéről, még a sátor
vagy a jurta
tüze mellől, röptette föl
a csípők, a csuklók, térdek
katapultja?
Vagy régebbről, húszezerből?
Még a nyelv előtti ködből
teremti újra - az ösztön?
Akár a szemek mandula-
metszését az anyaméh
szent laboratóriuma?
Honnan járják, honnan hozták?
Honnan e mozdulat-ország?
S milyen titkos adó-vevők
fogják, folyton sugározván,
az egyazon vér és velő
hullámhosszán?
Akár a kéz, ha ökölbe kékül.
Zeneszó, énekszó nélkül.
Egy pár lány, két pár lány
fekete-piros-fekete
táncot jár.
A magnó surrog így.
S amit ha visszajátszol?
Koporsó és Megváltó-jászol.
1972

2017. augusztus 22., kedd

Zárt ablak Európára

2017. augusztus 22. 
Kiparancsolta egy szervező Nagyváradon a magyar zászlót egy magyarországi menettáncos csoport élén vonuló férfi kezéből, a Nyitott ablak Európára/Fereastră deschisă spre Europa elnevezésű rendezvényen, a tegnapi napon.

Itt senkit sem zavart a magyar zászló

A nagyváradiak az évek során hozzászokhattak ahhoz, hogy a debreceni Virágkarnevál dekoratív virágkocsijai egy nappal a hajdúvárosi ünnep után, menettáncosok, és más felvonuló csoportok kíséretében eljutnak Nagyváradra is. Nem volt ez másképpen az idén sem, igaz a menet most nem a megszokott útvonalon vonult, de így talán még több embert elért a látványosság.

Itt még zászlóval. Fotó: Marcu András

Amihez viszont nem lehet hozzászokni, az a román hatóságok, egyes szervezők hozzáállása a magyar jelképekhez. Idén egy magyarországi menettáncos csoportot felvezető férfi kezéből parancsolta ki az egyik – valószínűleg szervező – a magyar lobogót, mondván ez itt Románia, tegye el. A csoport menetét vezető Szabó Dániel lapunknak elmondta, hogy egy rózsaszín inges, feltűnően ideges, románul beszélő egyén utasította a menetet kísérő helyi szervezőt, hogy tétesse el a magyar zászlót a magyarországi vendégekkel. Azt nem tudni, az intézkedő úriember felsőbb utasításból, vagy saját szakállára intézkedett. A gesztus viszont legalábbis megdöbbentő, egy nyitottságot, európaiságot, magyar-román együttműködést hirdető rendezvényen.

Itt pedig nélküle, a nyitottság jegyében. Fotó: Marcu András

Nem jártak jobban az első nagyváradi augusztus huszadikai ünnepet szervezők sem, egy nappal korábban. A Szent László Egyesület, és a nagyváradi városháza közös szervezésében, a Szent László téren lebonyolított sikeres rendezvény elején megjelentek a helyi rendőrség munkatársai, és a magyar, valamint az árpádsávos zászlók eltávolítására szólították fel a szervezőket, aminek azok eleget is tettek.
A jelek szerint bármilyen jó legyen helyi vagy regionális szinten a magyar-román együttműködés, a régi soviniszta reflexeket a román fél nem tudja, vagy nem akarja levetkőzni.


Barta Béla

Kőfaragók közös főhajtása - Kőkopja a hősök emlékére

Daczó Hodor Barna 2017. június 23.
Tegnap délután avatták fel a Nyerges-tetőn a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete által állíttatott kőkopját.
A nyergestetői csata főbb mozzanatainak felelevenítése után a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének képviselői megkoszorúzták az emlékművet, majd a rendezvény, amelyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tagjai álltak sorfalat, a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Vasilov János, az Erdélyi Kőfaragó Szövetség egyik alapítója lapunknak elmondta: nagyon jó kapcsolatot ápolnak a magyarországi ipartestülettel, amelynek titkárával, Csapucha Tamással beszélgetve vetődött fel az ötlet, hogy tisztelegjenek emlékjellel a nyergestetői csata hősei előtt.
A júrakori tardosi márványból készült, két és fél méter magas kőkopját az ipartestület megbízásából a gyergyóditrói születésű Erdős Zoltán faragta három nap alatt „a székelyek tiszteletére, az örökkévalóságnak”. Elmondása szerint Ceaușescu márványpalotájának faragásában is részt vett, majd a forradalmat követően Németországba telepedett, ahol egyebek mellett a kölni dómon, illetve a frankfurti Majna műemlék hídon is dolgozott. 1994-ben Magyarországon telepedett le.

2017. augusztus 21., hétfő

Vinnék a kínaiak a Fiat Chryslert

2017. augusztus. 21.
A Great Wall Motor, Kína egyik vezető járműgyártója vetett szemet az olasz-amerikai cégre.
A brit hírügynökség két, az ügyet jól ismerő forrásból is úgy értesült, hogy a kínai Great Wall Motor találkozót kért a Fiat Chrysler Automobilestól (FCA), és ajánlatot készül tenni az egész konszernre vagy annak egy részére. A tárgyalások magánjellegűek, így a Reuters nem nevezhette meg forrásait.
Az Automotive News című amerikai ágazati hetilap hétfőn ugyancsak arról számolt be, hogy a Great Wall kapcsolatba lépett az FCA-val, és annak két legsikeresebb márkája, a Jeep és a Ram iránt érdeklődik. A kiadvány a kínai vállalat elnöke, Vang Feng-jing egy e-mailjét nevezte meg az értesülés forrásaként.
A kínai autógyártó egyik szóvivője az AFP és a Reuters kérdésére megerősítette, hogy érdeklődnek az olasz-amerikai vállalat iránt. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg fennáll a "szándék" akvizícióra, de nem tettek semmiféle hivatalos ajánlatot. Mindazonáltal "komolyan cselekszünk, hogy konkretizáljuk ezt a vásárlási szándékot" – mondta a szóvivő, aki azonban nem kívánt arról nyilatkozni, hogy a vállalat egészét vagy egy részét vennék-e meg.
Az FCA hétfőn kiadott közleményében annyit közölt, hogy a Great Wall Motor nem környékezte meg, és jelenleg amúgy ötéves üzleti tervének végrehajtásával van elfoglalva.
A Great Wall Motor Kína legnagyobb utcai terepjáró (SUV) és platós terepjáró (pickup) gyártója. Piaci tőkeértéke megközelíti a 16 milliárd dollárt.
A Fiat Chrysler a világ hetedik legnagyobb autógyártója, piaci tőkeértéke majdnem 20 milliárd dollárra rúg, és már hosszabb ideje keres partnert.
Az FCA árfolyama 3,55 százalékos pluszban, 11,08 eurón állt hétfő délelőtt a milánói tőzsdén, míg a Great Wall 2,95 százalékos nyereségben zárt Sanghajban.

Válaszoltak a meghivásunkra!

https://www.facebook.com/polgarihirekszek/?hc_ref=ARQQc7XPBavV6DrI8B6eRti-IepucoVrYagJ24UNMO1XFfucxDuqqJTrIgJzoMtQFYw&fref=nf
A Magyar Polgári Párt széki szervezetének meghívására a Bertalan-napi megemlékezésen részt fog venni Barabás János Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa vezető konzulja! 
Fogadjuk megfelelő tisztelettel, sokat köszönhetünk neki a magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott szerepéért.
Ugyanakkor örömmel számolunk be önöknek, hogy a Magyar Polgári Párt széki szervezetének meghívására Bíró Zsolt országos MPP elnöke(parlamenti képviselő), Keizer Róbert megyei MPP elnöke(megyei képviselő), Horváth Zoltán megyei MPP ügyvezető alelnök(a HANGYA egyesület igazgatója)  és más meghívottak mellett Petneházy Attila fideszes országgyűlési képviselő is megtisztel minket a jelenlétével községünk gyászévfordulóján. 
Ha a többi párt is legalább ilyen szintű vendégeket hoz, igazán emlékezetes lesz a 300 éves megemlékezés!

Érthetetlen a hazai külügy bejelentése : Kétezer menekült jöhetne

2017.08.21. 
Románia 1942 menekült befogadását ajánlotta fel a közelmúltban – erről Teodor Meleşcanu külügyminiszter beszélt pénteken este egy hírtelevíziónak adott interjúban.
A miniszter elmondta: a már korábban befogadott mintegy 700 menekült mellé Románia 1942 Görögországban és Olaszországban tartózkodó menekült befogadását ajánlotta fel. A miniszter kifejtette: nem szabad összemosni a háború vagy a politikai üldözés elől menekülőket a gazdasági bevándorlókkal. 
„Románia kinyilvánította a szolidaritását, noha azon az állásponton voltunk, hogy nem normális, hogy bevándorlási kvótákat rójanak ki ránk. Ugyanakkor kinyilvánítottuk készségünket egy bizonyos számú menekült befogadására” – magyarázta. Meleşcanu elmondta, hogy Románia „hangsúlyosan részt vesz azokban a műveletekben, amelyek a Fekete-tengeri menekülthullám leállítására, a veszélyesen menekülők megmentésére irányul”. 
A miniszter azt is megemlítette, hogy Románia vállalta: 800 ezer euróval járul hozzá az Iszlám Állam elleni koalíció költségeihez és a háború sújtotta térség civil lakosságának a megsegítéséhez. A bevándorlási hivatal a napokban közölt először adatokat a befogadott menedékkérőkről. 
Ezek szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi, galaci, illetve a Máramaros megyei nagysomkúti befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

KÉRJÜNK ROMÁNUL! - Magyarok egymás közt...???...

Amint említettük, kérvényt adtunk be a Polgármesteri Hivatalhoz, bizonyos közérdekű dokumentumokat kértünk, az átláthatósági törvény alapján. Megkaptuk a választ, ami megdöbbentő.
Azt írták: KÉRJÜK ROMÁNUL! 
2001-ben, tehát 16 esztendővel ezelőtt, a ROMÁN Bukarestben, a ROMÁN parlamentben a ROMÁN képviselők megszavazták a 215/2001-es törvényt, amelynek 2-es fejezete, 2-es bekezdése alapján jogunk van szóban, vagy írásban magyarul fordulni a közhivatalokhoz, és jogunk van magyarul, és románul választ kapni! 
Erre, 16 esztendő után, egy MAGYAR(ajkú) községben, a MAGYAR(ajkú) közhivatalnokok azt mondják: KÉRJÜNK ROMÁNUL!
Ez elfogadhatatlan! 
Emberek, jól gondoljuk meg merre tartunk, ha meg akarunk maradni magyarnak. 
A magyar az anyánk nyelve, az apánk nyelve, és az unokánk nyelve is kell maradjon! 
Ha a román megengedi, ne mondhassa nekünk egy magyar, hogy kérjünk románul! 
Kicsit nagyobb figyelmet a soron következő választáskor!
Ha döbbenetünkből felocsúdtunk, természetesen tovább tudósítunk mindenről, hiszen mindenképpen ennek folytatása és következménye lesz!

Megdöbbentő és érthetetlen
Polgári hírek
július 31., 22:28 ·
Ígéretünkhöz híven, megpróbálunk beszámolni a júliusi tanácsülésen történtekről. Mivel, tanácsosaink szerint az ülésen nagyon sok minden elhangzik, nehéz kiemelni a lényeget. Nem tudni, hogy a sok beszéd közül mi kerül be a jegyzőkönyvbe, ezért, az 544-es átláthatósági törvényre hivatkozva kikértük az ülés jegyzőkönyvét, és ahogy megkapjuk, pontok szerint bemutatjuk a döntéseket. Addig is, a beszámolók alapján megemlítjük a fontosabb dolgokat.
Az ülés egy heves szóváltással kezdődött, amit itt nem írunk le, mert nem óhajtunk szenzációhajhász híreket leadni, hanem csak a közösség számára fontosakat. Ami minket legjobban érintett, az a kérvényünk volt, amivel egy székházat kértünk a párt számára. 
Ezt, "Minek nektek székház" kijelentéssel a Tanács leszavazta. 
Nekünk a székház irodának kell. 
Irodának, amit berendezhetünk, ahol fogadhatjuk a polgárokat, ha kérdésük van, és általában irodai tevékenységet folytathatunk. 
Mikor néhányan közülünk segítettünk a székieknek a magyar állampolgárság megszerzésében, nem jobb lett volna a központban egy székházban tenni ezt, mint Csipkeszegen egy magánházban? 
Mert mégis bátrabban megy az ember egy irodába, mint valakinek a házába. 
Azért is kell a székház, mert törvényes jogunk van hozzá! 
Országos törvény van erre, nem a helyi tanács hatásköre. A törvény a bejegyzés alján, a link megnyitásával olvasható 
Ezért semmiképpen nem lépünk vissza, hanem tovább kérjük a jogunkat. 
Egy másik pont a költségvetés átcsoportosítása, és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak fizetésemelése volt. 
Tudtunkkal valamivel több mint 10 százalékos fizetésemelést szavaztak meg a személyzet számára, hogy ezt honnan vették el, majd a jegyzőkönyvből kiderül. 
Erre senki nem mondta, hogy "Minek nekünk fizetésemelés?", mint a mi kérésünkre. 
Amúgy a fizetésemelés törvényes. 
Hogy mennyire etikus, azt mindenki döntse el magának. 
Ha megkapjuk a jegyzőkönyvet, beszámolunk a fizetésekről. Nem név szerint, mert mindenkinek magánügye a fizetése, hanem funkciók szerint, mert az viszont közügy. Közpénz=közügy! 
Szó volt továbbá az aug. 24.-i ünnepség megszervezéséről, és az őszi vásárról is. Hogy ezekből mi került a jegyzőkönyvbe, kiderül. 
Hamarosan újabb beszámolókkal jelentkezünk! Minden segítséget szívesen fogadunk!
Ide csatoltuk a szóbanforgó törvénycikket is ami által a helyi tanács köteles az MPP-nak is székházat kiutalni:
"CAPITOLUL III Finanţarea publică
Art. 21 (1) Autorităţile administraţiei publice centrale şi locale asigură cu prioritate, în termen de cel mult 90 de zile de la solicitare, spaţii pentru sediile centrale şi locale ale partidelor politice, precum şi terenurile aferente, la cererea motivată a acestora.
(2) Partidele politice pot primi cel mult câte un sediu pe unitate administrativ-teritorială.
(3) Închirierea de către autorităţile locale a spaţiilor destinate sediilor partidelor politice urmează regimul juridic prevăzut pentru închirierea spaţiilor cu destinaţie de locuinţă.
Szépen, magyarul, és mindenkinek!
Iroda és székház nélkül is tevékeny a széki MPP
https://www.facebook.com/groups/1713669735575452/permalink/1938802823062141/
Polgári hírek
augusztus 16., 20:18 · 
Mivel nagyon sokaknak gondot okoz a magyarországi választásokra való regisztráció, közkérésre a Magyar Polgári Párt széki vezetősége elhatározta, hogy segíteni fog azoknak, akik ezt nem tudják megtenni. Akik ezt olvassák valószínűleg tudnak regisztrálni, ezért arra kérünk mindenkit, adja tovább ezt a hirdetést az idősebbeknek.
Vasárnap,a délutáni istentisztelet után a Sípos Márton bárjának a teraszán várjuk a segítségre szorulókat. A párt elnökét, Kocsis Ferencet , aki az állampolgárság megszerzésében is segített, vagy a párt bármelyik vezetőjét keressék.
Azért kocsmában, mert a Tanács megtagadta egy székház kiadását számunkra, ezért valahol csak segíteni akarunk az embereknek. Legyen önöknél a honosítási okirat, vagy magyar személyi, vagy útlevél, vagy bármilyen hivatalos okirat amit a magyar állam adott ki.Aki válaszborítékos levelet kapott azt is hozza el. Nagyobb érdeklődés esetén ez minden vasárnap megismételjük a választásokig, hiszen magyar állampolgári kötelességünk szavazni, ha a szó költői értelmében is!
Osszátok meg, az is nagy segítség!

A prefektusi hivatalt teszi felelőssé a széki polgármester

2017.08.20. 
Szék község (Kolozs megye) polgármesteri hivatalához fordult egy magyarul megírt beadványban Kocsis Ferenc, a helyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, amelyben az utolsó tanácsülés jegyzökönyvét kérte ki. 
Meglepetésére, az elutasító választ román nyelven kapta kézhez.
A széki polgármester, Sallai János és a helyi községi jegyző, Ágoston Anna aláírásaival jelzett, román nyelven megfogalmazott iratban azt a választ kapta Kocsis Ferenc, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv és szíveskedjen a kérvényt románul benyújtani.

A magyarul megírt kérvény


Romániában a román a hivatalos nyelv. A 215/2001-es törvény nem számít

Kérdésünkre Sallai János, Szék község polgármestere elmondta, hogy egy egyszerű hibáról van szó. „A jegyző felhívta a prefektúrát, hogy mit kell csináljon s onnan mondták, hogy ezt válaszolja. Az én hibám, hogy nem olvastam el s elolvasás nélkül írtam alá a válasziratot” – mondta a polgármester. „Ismerem a nyelvi jogokat szabályozó törvényeket” – szögezte le.
Mint fogalmazott, nincs semmi különleges az esetben. „ Hibáztunk, mert dolgozunk s ez látszik a községen is. Hetedikszer választottak meg polgármesternek az emberek. Itt mindenki magyarul beszél, a hivatalban is s eddig soha nem történt ilyen eset. Hibánkat minél hamarabb orvosolni fogjuk”.
Tókos Levente
Szerk.megjegyzés
A fenti eset elfogadhatatlan egy olyantól, aki azzal dicsekszik, hogy hetedszerre választották újra.7X 4 év azaz 28 év alatt illő lenne, hogy a törvényt ismerve alkalmazza is azt és az alkalmazottaktól is elvárja, hogy alkamazzák és ne forduljanak a prefektura hivatalhoz egy ilyen szimpla ügyben is!
A titkárnő ezzel a cselekedetével elárulja, hogy a tanácsi üléseken esetleg történhetnek olyan dolgok is amit nem akarnak a választókkal megosztani... Már az a tény, hogy a tanácsi ülések nyilvánosak is el kellett volna gondolkoztassa a titkárnőt, hogy ez esetben a jegyzőkönyv is az kell, hogy legyen és ne telefonálgasson a felsőbb szervekhez utasítás végett , ha már a polgármestert nem tudta elérni...  
A törvény nemismerete nem ment fel annak érvényessége alól. A titkárnő butasága mellett még rosszindulatra is vall, hiszen a régi beidegződéssel dolgozik, amikor is kéri-várja a felsőbb fórum utasítását, ahelyett, hogy elővenné a törvényt és elolvasná.(pld. a 215-öst) A törvényi előirások közt meg lehet találni azt a kötelező kitételt is, hogy a polgármester köteles a tanácsi ülések jegyzőkönyvének a másolatát az interneten is közzé tenni!
A polgármester úrnak a figyelmébe ajánljuk a saját blogjában megjelentetett fogadmányt miszerint: 
"További célom, hogy községháza ügyfélfogadását a székiek igényeihez alakítsuk, a várakozási időt csökkentsük, a hatékonyságot növeljük." (forrás:http://sallaijanos.blogspot.ro/) (Elég furcsán érti a hatékonyságot ha a prefektura szava is szükséges egy jegyzőkönyvnek a nyilvánossá tételéhez)
Ezeket még 2012-e választási kampányban igérte volt meg a választóinak, de úgy néz ki, hogy ezt nem igen sikerült megvalósitania, ha ekképpen jár el egy szimpla beadvány esetében is.
Persze lenne még mit számon kérni a polgármester úrtól, de megelégszünk azzal, hogy szembesitjük az általa megfogalmazottakkal:
"Így aztán most itt állok Önök előtt, székiek, falumbeliek, hogy elmondjam mi az, mit tenni akarok, akarunk a következő négy évben (ha lehetőség lesz rá), Szék további fejlődése, javulása érdekében."(forrás:http://sallaijanos.blogspot.ro/). (Egy tanácsi jegyzőkönyvben éppen a fentiekről lenne szó, akkor  miért nem lehet azt magyar nyelven kikérni, ha amúgy A HIVATALBAN "mindenki" magyarul beszél?) 
Csak úgy mellékesen kérdeznénk meg: hány alaptörvényt ismer a titkárnő ha azt leírja a válaszlevélben hogy az egyesszámúra hivatkozik? Miért akarja megkerülni a válaszadást azzal, hogy ha NEM a hivatalos nyelven kérik ki a jegyzőkönyvet, akkor nincs válaszadási kötelesség? S.Z.

2017. augusztus 20., vasárnap

Szövetkeznek a gazdák, mert egyre keresettebb a háromszéki pityóka

2017. augusztus 16.   Kovács Zsolt
A hazai nagyáruházak és vásárlóik körében egyre kelendőbb a háromszéki pityóka. Néhány Kovászna megyei nagygazda korszerű termesztői, feldolgozói és értékesítési tevékenységének köszönhetően egyre nagyobb igény fogalmazódik meg a székelyföldi krumpli iránt, a szupermarketek évről évre nagyobb mennyiséget igényelnek a nagytermelőktől – számolt be portálunknak ifj. Orbán Miklós.
Az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője szerint a nagyáruházaknak termelő 5-6 háromszéki nagygazda, miután maximalizálta termelését, már bértermelőkkel termeszti meg azt a krumplimennyiséget, amivel ki tudja szolgálni a felvásárlói egyre növekedő igényeit. Ezek a piaci alapon létrejött termelői-feldolgozói és értékesítési „szövetkezetek” pedig kiváló lehetőséget jelentenek a kis és közepes gazdák, családok számára, hogy kiegészítsék bevételeiket.
Orbán Miklós szerint a gazdáknak érdemes előszedniük munkagépeiket, a családi földeken, de több család összefogva, akár másodállásban is foglalkozhat bértermeléssel. Ennek alapfeltétele, hogy teljesítsék a minőségi elvárásokat. Ezért általában a megrendelő nagygazdák biztosítják a minőségi vetőmagot, a termelőnek pedig kellő odafigyeléssel a termelési kritériumokat kell biztosítania. Ősszel a megegyezett áron átadják a termést a megrendelő nagygazdának, aki piacképessé teszi, csomagolja és értékesíti azt.
Az AgroSic egyesület vezetője szerint a bértermelők hektáronként akár 3000 eurós jövedelemre is szert tehetnek. Ugyanakkor felhívta az érintettek figyelmét a szerződések betartásának fontosságára, hiszen a hosszú távú együttműködés alapfeltétele, hogy álljanak ellen a szabadpiac csábításának, tartsák magukat a megegyezéshez. Előfordult ugyanis, hogy az egyezség ellenére a bértermelő átadta termését egy néhány banival többet ígérő kereskedőnek.
A háromszéki pityókatermesztésről is szó eset a hétvégén, a háromszéki Csomakőrösön szervezett SIC Feszt nevű szabadegyetemen is, a „Mezőgazdasági jövőkép” című beszélgetésen, amelynek előadóit és közönségét háromszéki mezőgazdászok és agrárszakemberek alkották. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) fiatal gazdákért felelős képviselője, Könczei István által vezetett beszélgetésen Orbán Miklós, az AgroSic vezetője, Kozma Béla a mezőgazdasági igazgatóság irodavezetője és Márton Árpád RMDSZ képviselő vitatta meg az ágazat jövőjét és kilátásait.
Kozma Béla ismertette Petre Daea mezőgazdasági miniszter, gazdáknak írott levelét, amelyben tájékoztatott a kormányprogramban tervezett adócsökkentésekről és állami támogatásokról, amiket a jelenlevők bizakodva, de kellő szkepticizmussal fogadtak. Orbán Miklós szerint válaszlevélben tájékoztatják a szaktárcát, hogy milyen intézkedések életbe ültetését tartják fontosnak.
Az AgroSic egyesület elnöke szerint egyetértettek abban, hogy jelentősen segítené az agrárágazatot, ha a kormány adómentessé tenné a megművelt parcellákat és a mezőgazdasági gépeket azok számára, akik mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Másik fontos terv, hogy a 40 évnél fiatalabbakat alkalmazó gazdáknak nem kellene járulékokat fizetni, ami közel 40 százalékos megtakarítást eredményezne.
Orbán Miklós szerint a jelenleginél magasabb béreket lehetne biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak, ami által itthon lehetne tartani a fiatalokat. Fontosnak tartják azt a tervezetet, hogy az állam 50 százalékos támogatást biztosítana klimatizált raktárfelületek építéséhez. Ezt sok háromszéki gazda is kihasználná, és hozzájárulna a pityókatermesztés, feldolgozás és értékesítés modernizálásában, véli Orbán Miklós, aki szerint Kovászna megyében tervezik egy több ezer tonnás átvevő, válogató és csomagoló központ építését.

A Románia Modernizálásáért Országos Koalíció elnöke szerint Kelemen Hunor nem vállalja fel saját népe történelmét

2017. augusztus 18. 
Alexandru Cumpănaşu, a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR) elnöke azt nyilatkozta csütörtökön a románok marosfői nyári egyetemén, "hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyart Néppárt (EMNP) képviselői 'nevetségessé tették magukat', és hogy őt nem tudják megfélemlíteni". "Az RMDSZ és az EMNP képviselői nevetségessé tették magukat." 
"Engem nem tudnak megfélemlíteni sem az ügyészséggel, sem a rendőrséggel, sem a magyar gárdával" - idézi Cumpănaşut a Demokrácia Gyakorlatba-ültetéséért Egyesület csütörtöki közleménye. 
Cumpănaşu azt mondta: az RMDSZ elnöke nem tarthatja meg a Románia Csillaga érdemrendet. "Kelemen Hunor nem jogosult a Románia Csillaga érdemrendre, mert megsértette a román népet azáltal, hogy határozottan megtagadta, hogy román állampolgárként felvállalja saját népe történelmét
A CNMR, a magyar vezetők nyílt fenyegetőzése ellenére mindent el fog követni azért, hogy az érdemrendet visszavonják. (...) 
"A magyar vezetők támadása szolidaritásra késztet bennünket és talán felkelt egy minimális román érzelmet a román politikai vezetőkben is. És még egy okom van arra, hogy ezt a mocskos támadást megköszönjem: lehetőségem lesz arra, hogy jobban megismerjem a románok helyzetét és a kolozsvári magyar vezetők tolvajlásait" - mondta a közlemény szerint Cumpănaşu. 
Toró T. Tibor, szerdán jelentette be, hogy a párt gyűlöletszítás vádjával bűnvádi feljelentést tett Alexandru Cumpănaşu ellen. Toró szerint uszításnak minősül az, hogy a CNMR közleményét aláíró Alexandru Cumpănaşu Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezte, amelyet ez születése által kapott. 
"Az állampolgárságot az alkotmány 5. cikkelye alapján ebben az esetben nem lehet megvonni, ezért ezt felvetni diszkriminációnak számít, mert azt sugallja, hogy az állampolgárság megvonható más magyar etnikumú személytől is, amennyiben szabadon kinyilvánítja véleményét" - írja a Kolozs megyei ügyészség főügyészéhez benyújtott feljelentésben.(agerpres)

Aberáció vagy csak valakik butasága - Szék község polgármesteri hivatala szerint Romániában a hivatalos nyelv a román

2017. augusztus 19. 
Egyik olvasónk jelezte, hogy a szinte teljes egészében magyarok lakta Kolozs megyei Szék település önkormányzata egy hivatalos beadványra válaszul román nyelvű, kioktató hangnemű levelet küldött, amiben a román alkotmány betartására szólítja fel a beadvány szerzőjét. A Magyar Polgári Párt helyi elnökének nevére kiküldött választ a polgármester és az önkormányzat titkára írta alá.
Az igénytelen kinézetű, rettenetes helyesírással fogalmazott, de teljesen hivatalos levél válaszként érkezett egy közérdekű adatigénylésre, amit Kocsis Ferenc, az MPP helyi szervezetének elnöke nyújtott be a széki önkormányzathoz.
Az eset természetesen felháborodást váltott ki, annál is inkább, mert két dologra lehet következtetni belőle. A válasz megfogalmazója vagy nincs tisztában a közigazgatási törvény nyelvi jogokra vonatkozó rendelkezéseivel, vagy ha tisztában van, akkor hivatali packázással állunk szemben. Mindkét eset eléggé szomorú, különösen azt a tényt figyelembe véve, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Szék község lakosainak 93,78%-a magyar nemzetiségű. ..//..
Barta Béla
Szerk.megj.
Alább közreadjuk a néppárti tisztségviselőjének a megjegyzését is:
Nem az első eset, amikor egy magyar többségű település vezetője nem él a törvény adta lehetőségével és nem magyarul kommunikál a polgárokkal. 
Az tény, hogy az ország hivatalos nyelve a román, de törvény adta lehetőség, hogy településenként a 20% fölötti kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közügyet intézésében
Bemásolom a közigazgatási törvény 19. cikkét, amiben ez szerepel:
"În unitățile administrativ-teritoriale în care cetățenii aparținând minorităților naționale au o pondere de peste 20% din numărul locuitorilor, autoritățile administrației publice locale, instituțiile publice aflate în subordinea acestora, precum și serviciile publice deconcentrate asigură folosirea, în raporturile cu aceștia, și a limbii materne, în conformitate cu prevederile Constituției, ale prezentei legi și ale tratatelor internaționale la care România este parte."
Köszönjük  Kolozsvár néppárti elnökének a pontosítást! MPP Kolozs megyei elnöksége

2017. augusztus 12., szombat

Kurucz Klaudia lett a 2017-es Felvidék Szépe

2017. augusztus 12. BUMM-HÍR
Péntek este a Nemeshodosi Nagy Lakoma keretein belül választották meg a Felvidék Szépe 2017-es királynőjét. A versenyt a királyfiakarcsai Kurucz Klaudia nyerte a már előző évben is versenyző Rapács Gréta, valamint a jelentős szurkolótáborral rendelkező füleki Szvorák Lilla előtt.
Az eseményt sajnos a zord időjárás nem kímélte, így nem a legideálisabb körülmények között vágtak neki a versenyzők a finálénak. A hideg mellett nem sokkal a kezdés után megérkezett az égi áldás is, ez viszont elsősorban a zsűri és a kiemelt vendégek dolgát nehezítette meg. A színpadon szereplő lányok szintén részesültek az esőből, ez viszont nem látszott meg rajtuk, és sikerrel vették ezt az akadályt is a verseny utolsó szakaszában.
A nem mindennapi helyszínen megtartott rendezvényen a döntősök először csinos koktélruhában jelentek meg és mutatkoztak be a nagyérdeműnek. A második körben a Kokafashion nemzeti ihletésű ruhái kerültek a lányokra. A szép öltözetek mellett néptánc és az alkalomhoz illő zene kísérte a szépségek felvonulását.
A harmadik kör volt az, ami talán a legnagyobb sikert aratta a közönség körében. A lányok sárga sportszára és kék rövidnadrágja már a kezdetekben is a DAC-meccsek hangulatát idézte. Ezt a remek zeneválasztás és a háttérvideón megjelenő szerdahelyi és magyar válogatott meccsvideók tették teljessé. Ekkor a zord idő ellenére mindenki remélte, hogy ez az éjjel soha nem érhet véget!

Méretes aszteroida fog elsuhanni a Föld mellett októberben

2017. augusztus 11. 
Egy házméretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett mintegy 44 ezer kilométernyi távolságban, a Hold röppályáján belül – közölte az Európai Űrügynökség (ESA).
Ez a Föld-Hold távolságnak egynyolcada, és az aszteroida éppen elkerüli a Föld körül mintegy 36 ezer kilométeres távolságban keringő úgynevezett geostacionárius műholdakat.
„Nem fog becsapódni a Földbe. Ez a legfontosabb dolog, amit el kell mondani" – közölte Detlef Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője.
A TC4 nevű, mintegy 15-30 méteres aszteroida 2012 októberében is elsuhant a Föld mellett, akkor viszont kétszer ekkora távolságban. A kutatók számítottak rá, hogy az aszteroida visszatér, azt azonban nem tudták, mennyire kerül közel. A chilei Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (VLT) segítségével viszont sikerült követni az aszteroidát és meghatározni a távolságát.
„Őrületesen közel van" – mondta Rolf Densing, a németországi Darmstadtban lévő európai űrkutatási operációs központ vezetője. Hozzátette: a Földtől legtávolabbi műholdak 36 ezer kilométerre vannak, úgyhogy ezeket épphogy elkerüli az aszteroida. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem kell aggódni emiatt, mivel a számítások megbízhatóak.
[Forrás: MTI]

Az autonómia és a nagy egyesülés – a BBTE rektorának (nagyon) elgurult a gyógyszere

2017. augusztus 12
100 évvel ezelőtt több mint 100.000 ember tartott Erdély minden szegletéből Gyulafehérvárra, hogy tanúja legyen annak, amint beteljesül Románia történelmének legjelentősebb aktusa. A románok lelkesen és hazaszeretettől áthatott szívvel érkeztek, hogy összefogjanak egy egységes országért.
A román népnek az első világháború után sikerült kihasználnia az európai népek felszabadítási mozgalmát és a „Gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozatában” szentesítette saját felszabadítását és egyesülését. Azok, akik saját szemükkel látták ennek a több évszázados államnak a beteljesülését, a szabadság borzongását a szívükben hordva pusztultak el, a következő nemzedékek számára pedig az 1918-as Egyesülés szép történelemleckévé vált, melynek előnyeit – a románok és más erdélyi etnikumok szabadsága és nemzeti identitásának védelme – néha nem értékelve élvezzük.
Megtiszteltetés volt, hogy Ioan-Aurel Pop akadémikussal és egyetemi professzorral és doktorral, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorával beszélgethettem arról, milyennek látják egy évszázaddal később azt a momentumot azok, akik egy olyan Románia határain belül éltek, melyért sok százezren áldozták fel magukat. Mielőtt elmerülnénk a vele készült interjúban, meg kell említeni, hogy prof. dr. Ioan-Aurel Pop történész, akadémikus, egyetemi professzor, a Nemzetközi Történelemtudományi Bizottság Nemzetközi Kapcsolatok Történelme Részleg tagja, a Romániai Történészek Nemzeti Bizottságának alelnöke és Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) tagja.
Több könyv szerzője, melyek közül megemlítjük a Românii şi maghiarii în secolele IX-XIV. Geneza statului medieval în Transilvania, ed. I-a şi a II-a (Románok és magyarok a IX-XIV. századokban. A középkori állam születése Erdélyben. I. és II. kiadás – a szerk.), Istoria Transilvaniei (vol. I., până la 1541) (Erdély történelme - I. köt., 1541-ig), Istoria Transilvaniei (vol. II, de la 1542 până la 1711) (Erdély történelme – II. kötet, 1542-től 1711-ig) és Istoria României – Compediu (Románia történelme – Összefoglalás).
- Már régebb óta figyelem, hogy azok, akik a magyar kisebbségnek adandó autonómiát támogatják, követeléseik alátámasztására a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés NYILATKOZATÁRA hivatkoznak. Mit kellene ezekre a követelésekre válaszolnia egy román történésznek, kultúrembernek?
- Kezdetnek minden olvasójukat arra szeretném emlékeztetni, hogy demokratikus társadalomban élünk (mely – e pillanatban – demokratikusabb, mint Románia egyes nyugati vagy északnyugati szomszédainak társadalmai), melyet nehezen, emberi áldozatokkal építettünk fel és melyet minden áron meg kell védenünk. Márpedig egy demokratikus társadalomban a gondolat-, a lelkiismeretszabadság, a petíciós jog és más hasonlók nemcsak megengedettek, de az alkotmány egyenesen szavatolja azokat. Ezért a magyar vezetőknek is megengedett, hogy bármit kérjenek Romániában! Egy feltétellel: kéréseiknek be kell illeszkedniük a Romániának nevezett állam demokratikus jogrendjébe és az Európai Unió szabályozásainak kereteibe. Ebben a szellemben viszont a romániai magyar közösség egyes szervezetei által kért autonómiának semmi köze sincs a demokráciához és a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatához sem. Nézzük meg, miért!
Először is, a magyar vezetők által (érdekvezérelt és módosított) autonómia kifejezést a kérdéses Határozat szövege egyetlen alkalommal tartalmazza, nevezetesen a II. cikkelyben: „A nemzetgyűlés a fent említett területeknek (Erdély, Bánság és Partium – a Partiumról, vagy „magyar Részekről”, abban az értelemben, hogy ezek a Magyarország felé eső románok által lakott területek voltak, vagyis a Körösvidékről, Szatmárról, Máramarosról, Szolnokról, Ungról, Beregről, Ugocsáról és a többiről van szó) ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig.” Mint látható, a többségében románok által lakott, Romániával egyesült területekről van szó (kb. 100.000 négyzetkilométer), egységesen kezelt területekről. Másodsorban, a Gyűlés még e területeknek is csak ideiglenes autonómiát adott, annak az egyetemes szavazással megválasztott gyűlésnek az összejöveteléig, melynek feladata új alkotmányt adni a Román Királyságnak. Mindezeket a rendelkezéseket szigorúan betartották, Erdély pedig a Bánsággal és a nyugati Részekkel együtt végleg, bármiféle autonómia nélkül, csak a jelzett feltételek teljesítését követően tagozódott be Romániába. A december 1-i Határozatot bírálók „megfeledkeznek” egy lényeges ügyről, nevezetesen az egyesülés „elrendeléséről”. A dokumentumnak pontosan a szóban forgó románok és az említett területek Romániával való egyesülése a kulcseleme! Ezt az egyesülést pedig a demokratikusan megválasztott és az összes szóban forgó románokat képviselő hivatalos dokumentumokkal („megbízó levelekkel”) rendelkező 1228 küldött „rendelte el”. Márpedig a romániai magyar kisebbség, az összes többi kisebbséggel ellentétben, sohasem ismerte el explicit, globális és hivatalos módon a Nagy Egyesülést.
Ebből kell kiindulni.
Miként hivatkozhatnál a gyulafehérvári dokumentumba foglalt bizonyos kijelentésekre, elvekre, jogokra, ha te nem ismered el annak az okiratnak a lényegét, amiről itt írunk? De még így is, a szóban forgó elvek, józan, helyes és tárgyilagos elemzése esetén teljesen másról beszélnek, mint magyaroknak nyújtott autonómiáról. Ezekre néha tudatlanságból, máskor szándékosan hivatkoznak, tudva, hogy kevés román olvassa ma már azokat, vagy ha igen, még kevesebben tudják helyesen értelmezni őket. Marius Diaconescu kollégám nem olyan rég helyesen és közérthetően elmagyarázta ezeket a gyulafehérvári elvek kiforgatásával kapcsolatos dolgokat.
- Ezeket különben intenzíven felhasználták a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen is annak bizonyítására, hogy az önrendelkezésre vonatkozó magyar követelések, a román állam jövője, Nagy-Románia centenáriuma a Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő állítások megvalósulásához kötődnek. Kérjük, hogy professzorként és románként is mondja el véleményét.
- Ezeket az „elveket” a magyar nyári táborokban nem a magyar nemzet és nem a romániai magyar kisebbség javára, hanem a kedélyek felszítására használják fel. Bármelyik román értelmiséginek gondosan el kell olvasnia a Nagy Nemzetgyűlés Határozatot és magának kell megítélnie azt. Az említett gyűlés – az Egyesülés ünnepélyes elrendelése után – a következő alapvető elveket határozta meg: „teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek”, „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára”. A „teljes nemzeti szabadságot” egyértelműen, párhuzamos értelmezések lehetősége nélkül határozták meg és az a Határozat szerzői számára az „együttélő népek” jogát jelentette arra, hogy „saját nyelvükön részesüljenek oktatásban, közigazgatásban és ítélkezésben”, „képviselettel rendelkezzenek – Románia – törvényhozó testületeiben”, valamint az ország kormányzásában. 
- Mit lehet elmondani ezekkel az elvekkel kapcsolatosan?
- A romániai magyarok a saját nyelvükön részesülnek „oktatásban”, ingyenesen és gyakran állami ösztöndíjjal óvodától a doktori címig és a posztgraduális képzésekig. Nincs, például, olyan magyarok által kért felsőoktatási program, amit ne engedélyeztek volna az állam szakirányú szervei. Ennek feltétele a legnagylelkűbb Európában: legalább tízen kell jelentkezzenek arra a szakra. De a pozitív diszkrimináció szellemében 7-8 hallgatóval is engedélyeznek szakokat. Következésképpen 10 ilyenfajta tanulmányokra jelentkező hallgató számára Romániában kb. 20 magyar professzort fizetnek. Ha pedig nincs 10 jelentkező ilyenfajta tanulmányokra, akkor Magyarországról hoznak fiatalokat, akik az európai szabályozások szellemében Romániában tanulnak, magyarul, a román állam költségvetéséből fenntartott helyeken!
Sőt: egy magyarul tanuló hallgató kétszeres finanszírozást kap az államtól (egy németül tanuló pedig 2,5-szerest) a románul tanulóhoz képest. Az 1918 utáni Romániában sohasem állították le a minden fokú magyar nyelvű oktatási rendszert, csak korlátozták a nacionalista kommunizmus korszakában (a XX. század 80-as éveiben). Következésképpen ma elég sok romániai magyar nem beszéli jól (vagy nem beszéli egyáltalán) az ország hivatalos nyelvét és képtelen beilleszkedni a román közösségbe (miközben a legfrissebb népszámlálás szerint a román etnikumúak adják a lakosság csaknem 90 százalékát). Márpedig a romániai magyaroknak lehetőségük van tökéletesen kétnyelvűnek lenni és bármilyen tisztséget betölteni, bárhol az országban, lekörözve a román etnikumúakat. Egyes magyar vezetők káros politikája miatt, sajnos, ez a lehetőség elvész, nem hasznosul.
A saját nyelvű közigazgatással ugyanez a helyzet: a magyarok mindenhol az országban az arányuknak megfelelően jelen vannak a közigazgatásban, azokban a falvakban, községekben, városokban, megyei jogú városokban pedig, ahol többségben vannak, a közigazgatás gyakorlatilag magyar, magyar nyelven zajlik. Az „ítélkezés” a magyar többségű területeken gyakran magyar bírókkal és törvényszéki jegyzőkkel zajlik. Amikor arra szükség van, a román állam tolmácsokat biztosít. Következésképpen bármelyik peres fél, tanú stb. korlátozás nélkül magyarul beszélhet a bíróság előtt. Van értelme a többiről is beszélni? A magyaroknak a két háború közötti időszakban, akárcsak a többi kisebbségnek, parlamenti képviselettel rendelkező saját pártjaik voltak. Amikor pedig nem voltak, akkor már minden pártot felszámoltak, a románokat is (1938-tól 1944-ig). A kommunizmus alatt Erdélyt nagyjából 1950-ig, 1953-ig a magyarok vezették, aztán folyamatosan jelen voltak Románia vezetésében, minden központi szervben, az arányuknak megfelelően, sőt azt meghaladó mértékben. A magyarok most folyamatosan részt vesznek a kormányzásban, még akkor is, amikor nem alkotnak koalíciót egy többségi párttal. A Képviselőházban és a Szenátusban nem volt egyetlen törvényhozási ciklus sem magyar képviselők és szenátorok nélkül, méghozzá a választás útján elértnél nagyobb arányban. Nincs olyan, úgy-ahogy fontos országos jellegű intézmény, ahol ne lenne jelen a magyar pártok egy vagy több képviselője, a Román Nemzeti Banktól a Román Kulturális Intézetig.
Igaz, hogy a hivatkozott dokumentumban még egy helyen használják az autonómia szót (pontosabban, mint láthattuk, az „autonóm” melléknevet), nevezetesen a III. cikkelyben, ahol „az állam minden felekezete számára” biztosított „teljes autonóm vallásszabadságról” beszélnek. De itt nyilvánvalóan vallásról, felekezetekről van szó és nemcsak a magyarokéról (kálvinista, erdélyi római katolikus, unitárius és a többi), hanem az összesről. Következésképpen az 1918. december 1-i gyulafehérvári dokumentumban sehol sincs szó valamelyik kisebbségnek (vagy akkori szóhasználattal „együttélő népnek”) biztosított (területi, kulturális, regionális, jogi, közigazgatási, politikai és a többi) autonómiáról, hanem a már említett értelmezésű „teljes nemzeti szabadságról”, nevezetesen arról a jogról beszélnek, hogy saját nyelvükön részesüljenek oktatásban, közigazgatásban, ítélkezésben, képviselőik legyenek a kormányban, a parlamentben és így tovább. Márpedig ezek megvalósultak és nap mint nap megvalósulnak. Természetesen, ma sincs – mint bármely emberi dologban – tökéletesség! Egy magyar sohasem fogja magát úgy érezni Romániában, mint Magyarországon, az „anyaországban”, ahogy azt egyesek nevezni szeretik.
Az a baj, hogy egyes magyar vezetők Magyarországgá akarják változtatni Erdélyt (ahogy azt hajdanán illuzórikusan hitték), ami már nem lehetséges. Ezért jobb lenne, ha mindnyájan egy új Románia hatékony és becsületes felépítésére összpontosítanánk energiánkat az Európai Unió keretében és nem kellene középkori nosztalgiákat kergetni, mint amilyen „Székelyföld autonómiája”! Egyes magyar vezetők és román állampolgárok pedig szabadok abban, hogy ne szeressék Romániát, de törvényi kötelességük tisztelni azt. Különben összetűzésbe kerülnek a törvénnyel.
- Vajon, ha a Nyilatkozatot elfogadó Nagygyűlés nyomán létrehozott állam ellen harcolsz, akkor hivatkozhatsz még rá, hogy többletjogokat követelj? 
- Egyes magyar vezetők az 1918 után egyesült román állam ellen harcoltak a hadseregükkel (Székely Hadosztály), a két világháború közötti romániai pártjukkal és Magyarország propagandájával.
Ismétlem: a magyarok közösségként sohasem ismerték el Erdély egyesülését Romániával, explicit, egyértelmű módon, ahogy azt a szászok, a svábok, az ukránok, a romák stb. tették (a nem-magyar kisebbségek közül csak a szászok esetében volt jelentősebb állásfoglalás ebben a kérdésben és az sem volt egyértelműen románpárti – ld. itt –, az ukránokról és főleg a romákról nincs értékelhető adat – a szerk.). Mit jelent ez? Ez az Erdély lakosságának abszolút többsége által az akkor hatályos nemzetközi jog összes rendelkezésével összhangban lévő és az 1919–1920-as Párizsi Békekonferencia által igazolt, majd az 1989 előtti és utáni más nemzetközi jogi értékű dokumentumok által elismert 1946–1947-es Békekonferencia által újra igazolt 1918. december 1-i „rendelet” el nem fogadását jelenti. Ebben az esetben az ezt a hozzáállást támogató magyar közösségi vezetők (nem minden magyar!) nemcsak a román, hanem a nemzetközi törvényeken is kívülre helyezik magukat és nincs joguk egy olyan dokumentumra hivatkozni, melyet lényegében nem fogadnak el.
Más szóval, a gyulafehérvári gyűlés határozatából nem emelheted ki csak azokat a részeket, melyek nem felelnek meg neked! De a magyar vezetők még így is, a pro domo érvelésükben is – mint látható volt – tévednek: a kérdéses nyilatkozat, melynek csak az Egyesülés tekintetében van törvényereje, sehol sem tartalmaz autonómiát az erdélyi etnikai kisebbségek számára…
- Az AEÁ-ban, ha kilépsz a törvény ernyője alól, ahogy egyes magyar vezetők kiléptek a Nyilatkozat ernyője alól, amikor úgy döntöttek, hogy harcba lépnek az újonnan létrehozott román állam szétszakításáért, akkor a törvény többé nem véd meg, sőt veszélyforrásnak tekint. Mi a véleménye erről az érvről? Jogos, vagy ha nem, akkor melyek lennének az árnyalatok?
- Románia nem Amerika és Európa sem egyenlő az AEÁ-val! Európának erős történelmi hagyományai vannak, melyeken nem lehet könnyen és kockázatmentesen túllépni. A magyarokat évszázadokon keresztül „domináns, nemesi, felsőbbrendű” nemzetként nevelték, „a Kárpát-medence civilizátorainak” mondták őket, ahol a hajdani kisebbségeknek (románoknak, szlovákoknak, horvátoknak, ruténeknek, szerbeknek stb.) örökre hálásaknak kellett volna lenniük, azonosulniuk kellett volna a magyarok nyelvével és kultúrájával, el kellett volna fogadniuk azt a „nagy megtiszteltetést”, hogy asszimilálódhatnak ebbe a „nagylelkű magyar nemzetbe”. Márpedig a kérdéses nemzetek szintén életre keltek, majd követelték és – ahogy az természetes is – megszerezték a jogaikat. Ezért meg kell érteni és udvariassággal, nagylelkűséggel, sőt akár pozitív diszkriminációval is kell kezelni a bizonyos magyar körökben még mindig létező mérhetetlen gőgöt, amit az „ezeréves” uralkodói mentalitás táplál. Az állam által megtett bármilyen kemény lépést hangsúlyosabban érez meg egy kisebbség, vagy a kisebbségekhez tartozó egyes egyedek. Persze, egy jól szervezett és erős állam tökéletes rendet teremthetne és példásan megbüntethetne bármilyen törvénysértést, a kisebbségeket is beleértve, ahogy azt Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna és mások teszik. De egyrészről Románia nem egy jól szervezett állam, másrészről egy ilyenfajta, erőből való fellépés nem hozná a tisztességes románok által elvárt eredményeket (legalábbis nem a magyar kisebbség esetében). Ez nem azt jelenti, hogy a román államnak nem kell küzdenie az összes hatályos törvény tiszteletben tartásáért.
Lehet-e a Nagy Nemzetgyűlésre hivatkozni, ha azt nem ratifikálta Románia Parlamentje? Vagy Bukarest is ekként fogadta el?
Románia Parlamentjének nem kellett ratifikálnia a gyulafehérvári dokumentumot! Románia tudomásul vette az említett határozatot és törvényerővel ruházta fel az abba foglalt rendeletet. A határozat egyetlen törvényerejű döntése pedig a románok és az általuk lakott (hajdanán Ausztria-Magyarországhoz tartozó) területek egyesülése volt Romániával, ez a döntés pedig a bukaresti Parlamentben is törvény lett. A többi elv, elgondolás, ajánlás, célkitűzés és más hasonló dolog volt, melyek egy álomszerű, ideális demokratikus társadalomban alkalmazhatók. A románok nem akartak elnyomottakból elnyomókká válni, ezt pedig – amennyire az emberileg lehetséges volt – be is tartották. Az erdélyi magyarok, természetesen, nem érezhették magukat úgy a Román Királyságban és aztán Romániában, mint a „történelmi Magyarországon”, melyben a diszkrimináció államelv volt. De ezen túlmenően fel kell számolnunk azt a káros legendát, hogy a Gyulafehérvári Határozat magában hordozná a magyarok és/vagy a többi kisebbség (területi, vagy bármilyen másfajta) autonómiájának elvét
és hogy a román állam nem ismert el és alkalmazott egy ilyenfajta elvet. Ez egy belemagyarázás, ami nem tesz mást, csak zavart, egyet nem értést, hazugságot, sőt etnikai gyűlöletet kelt
Mi a véleménye Románia centenáriumi készülődéseinek stádiumáról?
Ez a „stádium” egyszerűen nem létezik! Egy zagyvaság volt az egész az elejétől kezdve (a Nagy Egyesülés Centenáriumának szentelt Főosztály 2016-os létrehozásától) egészen a végéig (ennek a szervnek a Művelődésügyi Minisztériumon belüli 2017-es eltemetéséig, ahol igazgatóság lett, vagy valami ilyesmi). Ki érthet ebből még bármit is? Azt hiszem, hogy a hatóságok vagy nem tulajdonítanak semmilyen jelentőséget a Centenáriumnak, elavult, irreleváns, a „krónikák porához” méltó akciónak tekintik, vagy ezen a téren sem képesek semmire (ahogy az autópályák, a vasút, az oktatás, az egészségügy és a többi esetében sem). Ez nem azt jelenti, hogy az összes román tehetetlen vagy műveletlen, és semmit sem tesz a Nagy Egyesülés Centenáriuma ügyében. Legalábbis „Erdélyben, a Bánságban és a nyugati Részeken” tisztességgel készülünk az eseményre, ahogy az tisztességes házaknál szokás. (Tudom, hogy miként készülődnek az 1918-ban Főnix-madárként feltámadt Lengyelországban, vagy Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban és így tovább.) Mindezek a közép-kelet-európai népek és országok 1918-ban támadtak fel újra és természetes dolog, ha felidézik történelmüknek azokat a meghatározó pillanatait. Annál inkább „felelőtlenek, kihívók és észbontók” (Mircea M. Morariu szavaival élve) egyes magyar vezetők, például Kelemen Hunor rendszeresen tett kijelentései, akik nem tesznek mást, csak azt igazolják, hogy egyes magyarok (hatóságok, szervezetek és személyek) részéről létezik egy információs háború a románok és Románia ellen.
Kelemen úr hajdani uralkodói arroganciával arra emlékeztet bennünket, hogy a magyarok ezer éve vannak itt, míg a románok csak száz éve, megfeledkezve arról, hogy éppen ezért a mérhetetlen büszkeségért, ezért a dominanciavágyért és minden áron való uralkodásért vesztették el a nagy Magyarországot. Az ilyenfajta erdélyi és nemcsak erdélyi magyar vezetők megfeledkeznek arról, hogy vége van annak, amikor minden román szolga volt, hogy a románok feltámadtak és demokráciára ébredtek, hogy békében akarnak élni a velük együtt élőkkel, nem kérdezve többet állandóan, hogy ki volt az első és ki volt erősebb. Mindenesetre Románia egységes, szuverén és független államként való elismerése nélkül – már amennyire valóságosak lehetnek ma ezek a jellemzők – nincs lehetőség kiegyezésre. 
Miért nem állnak elő a magyarok egy egyetértési és együttműködési stratégiával, nagylelkű valóságok felépítésére vonatkozó nagylelkű elgondolásokkal, jó szavakkal és dicséretekkel akkor, amikor indokolt? 
Számukra Románia egy katasztrófa és egyetlen bűne van, mégpedig az, hogy létezik, a románok pedig arra születtek, hogy szolgák legyenek és a „Kárpát-medence civilizátoraira” hallgassanak, ahogy nem olyan rég még mondták és írták. Kelemen úrnak, hiszen meghatározó politikus, ismernie kellene a tömegek pszichológiáját és nem kellene állandóan feszítenie a húrt, a román néppel szembeni lenéző nyilatkozatokat téve és megvetést gerjesztve, főleg, hogy az „anyaország” példája jelenleg minden európai demokrata számára siralmas, ahol a budapesti hatóságok politikájában Horthy Miklós és más totalitárius szellemek dicsőítését, az idegenek és a menekültek elítélését, a felsőoktatás ellenőrzését látják és így tovább. A románok szerencsére már nem szolgák, sem mások alávetettjei, képesek a saját fejükkel gondolkodni, képesek megismerni, összehasonlítani és következtetéseket levonni. Ebben a szellemben csakis egyetlen következmény körvonalazódik egyes magyar vezetők politikájából: a romániai magyar kisebbség elszigetelődési tendenciája, a román társadalomba való integrálódás elutasítása (ami implicit módon az emigrálás gondolatát is magába foglalja), a román nép, értékeinek és jelképeinek a lenézése.
Ha „a romániai magyaroknak nincs mit ünnepelniük 2018-ban”, akkor egyértelmű, hogy nem ismerik el annak az államnak a legitimitását, melyben élnek, vagyis Románia legitimitását. Ez pedig az alkotmány súlyos megsértése és a törvény bünteti. Márpedig így nem lehet együtt élni. Együttéléshez nagylelkűségre, megértésre, odaadásra, másságra van szükség. Ezt szeretnénk látni a romániai, a magyarországi és a bárhol élő magyar vezetők mindennapos gyakorlatában. Szerencsére sok romániai magyar hűséges és tisztelettudó polgára annak az államnak, melyben élnek
A románok különben egyáltalán nem szörnyetegek vagy identitásrombolók, ahogy azt egyes forrófejűek és Szent István Magyarországának dicsőségéről álmodozók állítják. 
2018-ra vonatkozóan pedig most összegyűlünk, emberek és intézmények, és továbbra is össze fogunk gyűlni, hogy szép, emlékezetes, nyugodt ceremóniákat gondoljunk ki, de főleg azért, hogy forrásköteteket és összefoglalókat jelentessünk meg, új korabeli tanúvallomásokat hozzunk felszínre, történelmi épületeket tatarozzunk, múzeumokat frissítsünk fel és nyissunk meg újra, 1918-nak szentelt keresztekhez és emlékművekhez vezető utakat újítsunk fel, szobrokat és más dicsőítő himnuszokat szenteljünk Ferdinánd királynak, Mária királynénak, Ion I. C. Brătianunak, Gheorghe Pop de Băseşti-nek, Vasile Goldişnak, Iuliu Maniunak, Iuliu Hossunak, Miron Cristeának, Alexandru Vaida Voevodnak és megannyi más személynek, akik félretettek minden ellenségességet, hogy a román nemzet szolgálatába álljanak. Az viszont kár, hogy nem tudunk egy kicsit koordináltabbak lenni, nem tudunk harmóniában, összhangban és szinkronban lenni, ahogy az nagy ünnepkor szokás. 
A demokráciának nem szabad anarchiává fajulnia, mert azt veszélyeztethetjük, amit egy évszázaddal ezelőtt felépítettek az említett nagy államférfiak. Személy szerint azt szeretném 2018-ban látni, hogy a románok összes nagy értelmiségije a köz szolgálatába áll és az ország érdekében felelős tisztséget vállal, ahogy azt az elődeink tették 1918-ban, nemzetünk „asztrális órájában”. Lucian Ionescu
[Forrás: Transparent News, Fordítás: Főtér]